Szünidő! Gyermekveszély!

• Nemcsak a gyermekes családoknak kell felkészülni a nyári szünetre!
• Hol és milyen változásokkal találkozhatnak az utakon a vakáció alatt?
• Hogyan tudhatják a szülők biztonságban a gyermekeket a szünidőben?
• Biztos, hogy a vakáció alatt csak a szertelen gyerekek veszélyesebbek?

Most, hogy elkezdődött a nyári vakáció, új veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük a közlekedőknek. És nemcsak az autósoknak az utakon!

Augusztus 31-ig – addig tart a vakáció – nagyobb körültekintéssel kell közlekedniük a gyalogosoknak a járdákon, a kerékpárosoknak a kerékpársávokban és bicikliutakon, óvatosabbnak kell lenniük a kisgyermekes családoknak, amikor a parkban elengedik a még épp csak totyogók kezét!

Közlekedésbiztonsági szempontból mindig az első hetek a legveszélyesebbek – a közlekedésbiztonsággal foglalkozók szerint. Épp úgy, mint ahogy a tanévkezdéskor az első két-három hét az, amikor a rendőrség és a polgárőrség fokozott jelenlétével igyekszik védeni a még szünidei hangulatban az iskolába tartó diákokat részben önmaguktól, részben az iskolák környéki nyüzsgéstől elszokott autósokat, egyszersmind jelezni a tanintézetek környékén közlekedőknek, hogy az iskolák újra megnyitották a kapuikat, mostantól tanácsos körültekintőbben közlekedniük a környező utcákban, utakon.

Milyen veszélyekkel kell számolniuk a szünet első napjaiban a közlekedőknek?

Mindenekelőtt azzal, hogy már nem az év közben megszokott utakon és időszakokban kell sok-sok, nem feltétlen szabálykövető gyermek csoportos feltűnésére számítaniuk. A nyári szünet idején,

• általánosságban megnő az utakon kerékpározó, rollerező, görkorcsolyázó gyerekek száma,
• bárhol és bármikor felbukkanhatnak a szokásosnál figyelmetlenebb gyerekek, különösen a vakáció első heteiben, amikor még a „hurrá, nem kell reggel korán kelni és suliba menni” érzés fűti őket,
• megnő a „gyerekforgalom” a parkok, plázák, strandok környékén és az oda vezető utakon,
• a gyerekekben még nem alakult ki a felnőttekéhez hasonló (mértékű) veszélyérzet, ezért óvatlanabbak,
• minden járművezetőnek – a kerékpárosoknak is – számítani kell ezért arra, hogy ha valahol kigurul egy labda az útra, pillanatokon belül feltűnik mögötte egy gyerek, aki nem biztos, hogy alaposan körülnéz, mielőtt az úttestre lépne; őt ott és akkor elsősorban a labdája érdekli,
• az idegenforgalmi szempontból frekventált területek mellett olyan helyeken is feltűnhetnek kisebb-nagyobb gyerekcsapatok, ahol máskor nem, ahol csak nyaranta szerveznek ilyen-olyan táborokat, kalandtúrákat,
• sok család nem engedheti meg magának, hogy egy- vagy többhetes ottalvós táborba küldje a csemetéjét a vakáció alatt, helyette egy-egy egynapos kirándulásra fizetik be vagy olyan programokra, ahol reggeltől délutánig, kora estig várják őket programokkal. Az ilyen táborok, nyári foglalkoztatók környékén is megnő a gépjármű, a kerékpáros és a gyalogos forgalom egyaránt!

Minden gépjárművezetőnek számítania kell arra, hogy bár minden szülő elmondja a csemetéjének, hogy a busz elől és mögül nem futunk ki az úttestre, nem minden gyerek tartja be ezt a szabályt. Főleg nem a játék hevében! Még a buszmegállóban álló buszt is célszerűbb ezért ilyenkor a szokottnál is óvatosabban kikerülni! A népszerű kiránduló és pihenőhelyek, strandok és más, fiatalok által kedvelt pihenő- és szórakozóhelyek környéki megállókban célszerű minden buszt és villamost úgy megközelíteni, mintha csak kitették volna rájuk is a Gyermekszállítás táblát!

Figyeljünk! Az elkövetkező hetekben, két hónapban ráadásul olyan helyeken, útvonalakon is feltűnhetnek gyermekeket szállító autóbuszok elöl-hátul a „Gyermekszállítás” táblával, ahol máskor nem. A KRESZ előírja: Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.

A szünidő a gyalogosok közlekedését is érintheti. Számítaniuk kell arra, hogy a szeptembertől júniusig tartó időszakhoz képest megnő a kerékpáros forgalom a járdákon (is). Fontos tudni, hogy a KRESZ kimondja: járdán kerékpározni tilos. Kivételt képeznek a tilalom alól a 12 év alattiak és az őket kísérő szüleik (az mégsem lenne életszerű, viszont balesetveszélyt jelentene, ha miközben a gyerek a járdán kerekezik, a gondos szülő az úton haladva hol az utat, hol a gyermekét figyelné).

A 12 évesnél fiatalabbak tehát jogszerűen kerékpároznak a járdán. Bizonyos szabályokat azonban nekik is be kell tartaniuk ott.

• Nem hajthatnak a KRESZ szerint gyorsabban 10 km/h óránál
• Nem veszélyeztethetik a többi közlekedőt
• Nem kerekezhetnek elengedett kormánnyal
• Nem vezethetnek kerékpárral állatot
• A kerékpár-utánfutót kivéve nem kapcsolhatnak a biciklijükhöz semmiféle vontatmányt
• Nem szállíthatnak a kerékpáron olyan tárgyat, ami előre, hátra, oldalra egy méternél hosszabban kinyúlik, akadályozhatja a kerékpár irányítását, vagy veszélyt jelenthet mások személy- és vagyonbiztonságára.

Mit tehetnek a szülők azért, hogy a gyermeküket a lehető legnagyobb biztonságban tudják nap közben?

A közlekedésbiztonsággal, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek azt javasolják:

• Soha nem késő elkezdeni a gyermek biztonságos közlekedésre nevelését! Nem elég azonban annyit mondani, hogy „Nézz körül alaposan, mielőtt átmész az úttesten!”. El kell mondani azt is, hogy mit nézzen, mire figyeljen a gyerek! Honnan tudhatja, hogy átmehet még a közeledő autó előtt, vagy azt, hogy már nem?
• Soha nem késő elkezdeni a példamutatást! A gyerekek úgy közlekednek, ahogy a szüleiktől látják. Ha egy apróságot a lámpa piros jelzése (és az óvodában, iskolában tanultak miatt tiltakozó gyermek) tiltakozása ellenére átvonszol az anyja/apja az úton, mert „nem jön semmi és sietünk”, nehéz lesz őt később biztonságtudatos közlekedésre szoktatni!
• Nagyban megkönnyítheti a szülő dolgát, ha időről időre átbeszéli a gyerekkel, hogy másnapra milyen tervei vannak, hol tervezi tölteni az időt. A tervezett program ismeretében átbeszélhetik, hogyan juthat el az adott helyszínre a legbiztonságosabban, milyen veszélyekkel kell számolnia út közben (és itt alkalmasint nemcsak a közlekedési veszélyekről lehet szót váltani!)
• Ne csak arról beszélgessenek a gyerekkel, hogy mit nem szabad, mire vigyázzon, hanem arról is, hogy mi miért jelenthet veszélyt és hogyan kerülheti el, hogy baj érje. A „ne menj arra, mert ott nagy a forgalom” nem a legjobb szülői tanács!
• Minden szülőnek tudnia kell ugyanakkor, hogy a kamaszokra a kortársak, azaz a brancsszellem nagyobb hatással van, mint az ott nem lévő szülő és az ő reggeli intelmei. Jó, ha tudja kikkel „bandázik” a gyerek és figyelmeztesse, hogy a banda nem védi meg a közlekedési balesetektől. Attól még, hogy a többieknek sikerül átfutniuk az úton egy közeledő autó előtt, nem biztos, hogy ő is átér. És, hogy a kisebbik rossz, ha vár, amíg biztonságosan átkelhet az úton és ezért esetleg a többiek gyávának tartják, kinevetik, aztán a banda a kórházban vidáman dedikálja a begipszelt lábát, majd nélküle vakációzik tovább.
• Legyen a gyereknél telefon, legyen mindig elérhető. Beszéljék meg, ha változik a program, telefonáljon!
• Öltöztessék a gyermeket az időjárásnak megfelelően, és mindig legyen nála innivaló. Akkor is, ha kapott elég zsebpénzt ahhoz, hogy szükség esetén vásároljon magának! A folyadékhiány figyelmetlenné teszi a felnőtt mércével mérve amúgy is szétszórt fiatalokat, ami a közlekedés közben – akár gyalogosan, akár kerékpárral vagy más, ma divatos mikromobilitási eszközt használva vesznek részt a forgalomban – igen veszélyes lehet.
• Lehetőség szerint mindig olyan ruhát adjanak a gyerekre, ami kényelmes, és megfelel a láthatósági követelményeknek. Színes és ha sokáig elmaradhat a gyermek, van benne fényvisszaverő anyag vagy felület is.
• Fontos a gyerekekben (bár nemcsak bennük) tudatosítani, hogy a gyaloglás, futás, kerékpározás, de a motorozás és az autóvezetés közben is rendkívül veszélyes a hangos zenehallgatás fül- vagy fejhallgatóval. Ma már sok elektromos jármű fut az utakon, amik gyakorlatilag némák. De a hagyományos motorral hajtott járművek sem olyan hangosak, hogy magukra vonják a figyelmet, főleg zenehallgatás közben. (Történt olyan baleset, melyben a csendesnek éppen nem mondható HÉV közeledését sem észlelte a zenét hallgató gyalogos. Sőt, még a szerelvény hangjelzésére sem reagált.)

És még valami, amit a bölcs és rutinos felnőtt közlekedők hajlamosak elfelejteni! A nyári meleg, a szabadság előtti vagy az azt követő hetek rájuk is hatással vannak!

Nem ugyanolyan figyelmesen vezet, mint máskor az, aki az utolsó napjait tölti a munkahelyén és fejben már a nyaralást tervezgeti. Ahogy az sem, akiben még élénken élnek a tengerparti, balatoni vagy hegyvidéki pihenés élményei. Mi felnőttek is szétszórtabbak, óvatlanabbak, figyelmetlenebbek vagyunk ilyenkor. Minél nagyobb a hőség – és jó tudni, a meteorológiai előrejelzések szerint forró nyár elé nézünk – annál több és nagyobb veszélyt hordozhat magában a közlekedés. Akkor is, ha közel s távol nincsenek gyerekek.

F.Gy.A.