Tombol a farsangi időszak, napról-napra közeledünk a farsang farkához. Színes maskarák, vidám hangulat, fánk és forralt bor, dudazene és persze az elmaradhatatlan borotválás ceremóniája várta a parádsasvári Asszonyfarsangon a Mátra meseszép völgyébe érkezőket. Fotóinkon mutatjuk az esemény fergeteges hangulatát.
Az már hagyományos Borotválós Asszonyfarsang idén is sok érdeklődőt csalogatott Parádsasvárra. A térség egyik legnagyobb, legszínesebb farsangi mulatságán több száz jelmezes, valamint látogató vett részt. A vidám felvonulást idén is a Hollóének Hungarica Régizene Együttes középkori zenét játszó magyar zenekar kísérte végig a falu utcáin. A sokak által kedvelt együttes eredeti középkori dallamok mellett modern átdolgozásokat is előadott, melynek köszönhetően most is sokan táncra perdültek.
A díszes menet Zsuzsanna napján, február 19-én 10 órakor startolt Parádsasvárról, a Művelődési Ház előtti térről, majd a maskarások és kísérőik a Hollóének együttes tagjai által életre keltett dallamok kíséretében a régi üveggyár előtti térre sétáltak, ahol forralt bor, frissen sütött, lekvárral és porcukorral gazdagított farsangi fánk, kirakodóvásár, Parádi víz-kóstoló és az elmaradhatatlan jelmezverseny várta a sokaságot. A verseny eredményének kihirdetése és a közös csoportfotó elkészítését követően a menet a II. Rákóczi Ferenc utcán ismét a Művelődési Ház előtti térre vonult, ahol az érdeklődőket táncház fogadta.
Mi az asszonyfarsang?
A borotválós asszonyfarsang az asszonyok mára elfeledett farsangi mulatsága. Temesvári Pelbárt már a 15. században írt a dunántúli falvak asszonyainak eme szokásáról. Az asszonyok közös összejövetelén a férfiak nem vehettek részt. A szokás az asszonyok számára az év folyamán az egyetlen alkalmat jelentette, amelyet – egyébként szigorúan kötött életrendjüket néhány órára, esetleg egy napra, éjszakára megszakítva – mulatozással, tánccal, vigalommal töltöttek el. Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt. A szokásban nagy szerepe van az improvizációnak, a szövegek és az álarcok nagymértékben rögtönzöttek; feltehetően sem a századforduló táján, sem ma nem rendelkezik kialakult színjátékszerű hagyományokkal. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva településű falvakban maradt fenn. Asszonymulatságok az európai néphagyományban, főleg szláv és német nyelvterületen széles körben ismeretesek voltak. – írja a Néprjazi Lexikon.
A vidám hangulatot teremtő jelmezeseken túl az asszonyfarsang fontos szereplői ezúttal is a borbélyok voltak, akik fából és kartonpapírból készített eszközzel, púderrel és pamacs segítségével jelképesen megborotválták a férfiak arcát. A borotválásért – a szokás szerint – most is jutalom járt a borbélyok számára. A borotválás, mint ősi szokás a test megtisztulást, a lélek megújulást, a zajos-zenés felvonulás pedig a tél elűzését szimbolizálja.
A táncházat követően a felvonulás a Kastélyszálló felé folytatódott tovább, útközben helyi lakosok várták a vendégeket ízletes finomságokkal, valamint szomjoltóval. A menet végül a parádsasvári elágazásnál lévő nagy parkolóba vonult, ahol újabb nótázással, táncházzal, s vásárral, a jelmezesekkel történő közös fotózkodással és friss pampuskasütéssel ért véget a felvonulás.
„Mi most veszünk részt először a rendezvényen, ám kétségtelen, hogy jövőre ismét csatlakozunk. Már kezdetben elvarázsolt a hangulat, a csodás környezet és program sokszínűsége. Számtalanszor hallottunk az eseményről, melyet mindenképpen szerettünk volna testközelből is megélni, nem csalódtunk. A vidám, színes jelmezek igazán belopják az emberek szívébe a közelgő tavasz hangulatát, s kifejezetten említésre érdemes a felvonulást kísérő élő zeneszó. Mindent összefoglalva nagyon jól érezzük magunkat”. – nyilatkozta vidáman Varga Károlyné, Budapesti lakos, aki férjével és unokáival érkezett a parádsasvári Asszonyfarsangra, de nem csak a fővárosból, Gyöngyösről, Egerből, térségünk számos településéről, de még a Dunántúlról is érkeztek érdeklődők.
A farsangi szezon jövő hét elején, március 1-jén, húshagyókedden ér véget, s március 2-val, hamvazószerdával megkezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos Nagyböjt ideje.
2022. február 23.
Demecs Norbi
