Szent Balázs vértanú, a torokbetegségek gyógyítója

Balázs napja jeles nap a népi és az egyházi kalendáriumokban is. Ehhez a naphoz két esemény is köthető. Az egyik a balázsolás, a másik pedig a balázsjárás hagyománya.  

A templomi balázsolás rituáléja, amikor a pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá és elmondja az áldást. Ennek lényege, hogy Szent Balázs püspök közbenjárásával mindenféle torokbajtól megszabadítsa és megóvja a hívőket. Szent Balázs püspökhöz számos legenda fűződik, de életéről mégis nagyon keveset tudni.

– Az egyháznak a vértanúi közé tartozik Szent Balázs és az ősegyháznak abból az időszakból, mikor üldözték a keresztényeket és ő az életét áldozta. Különböző szolgálatokat végzett. Élt remeteként, püspökként és végül vállalta Jézusért a legnagyobb áldozatot, hogy az életét adta oda – mondta el Csorba Tamás, a Szent József Plébánia plébánosa.

Szent Balázshoz tartozó középkori eredetű népszokások a zalai településeken is ismertek voltak.

– Ő az egyik legenda szerint megmentett imádsággal a fuldoklástól egy halszálkát lenyelt gyermeket. A régebbi időszakokban a torokgyík az egy nagyon komoly és tragikus betegség volt, amiben nagyon sok kisgyerek meghalt. Ezért akkor, amikor még nem volt védőoltás, nem volt más, mint az imádság. A Szent legendájához kapcsolódik a balázsáldás, mikor Szent Balázs napján a zalai településeken is balázsjáró fiatalok jártak házról-házra. Köszöntőt mondtak, énekeltek és torokbántalmaktól menetességet kívántak a ház lakóinak – nyilatkozta Gyanó Szilvia néprajzos muzeológus.

A gyerekek a jókívánságokért cserébe ajándékot, elsősorban élelmiszert kaptak az emberektől. Az ehhez kapcsolódó hagyományokat van, ahol még ma is próbálják visszahozni a köztudatba.

H.R. - M-B.Gy.

(Borítókép és fotó: Horváth Zoltán)