Akakor legendája az egyik kevéssé ismert brazil legenda, annak ellenére, hogy közvetlen kapcsolata van az Amazonasszal

Egy elveszett városról szól, amely az Amazonas esőerdejében fekszik, és olyan titkokat rejt magában, amelyek megfejthetik az El Dorado rejtélyét.

Akakor (az Indiana Jones filmben Akatornak nevezik) egy földalatti birodalom, amelyet Karl Brugger német újságíró Akakor krónikái (Die Chronik von Akakor, 1976) című könyve ír le, amely a 80-as évek bestsellere volt. Brugger művében Akakor Brazília és Peru között helyezkedett el, az Amazonas esőerdejében, a Purus forrásának közelében – az egyik helyen, ahol hagyományosan a legendás Paititi város található.

1972-ben Karl Brugger, az ARD német köztévé tudósítója elmondta, hogy találkozott az Amazonas dzsungelben élő németül beszélő őslakossal. Brugger szerint ez a Tatunca Nara nevű bennszülött azt mondta, hogy ő az Ugha Mongulala nép királya és Akakor hercege, egy mitikus földalatti város, amely Amerika harmadik birodalmának fővárosa volt (az azték és az inkák birodalma mellett).

Tatunca Nara szerint civilizációjukat Kr.e. 13000-ben alapították a kékesfekete hajú és szakállú fehérek, akik a Schwerta nevű naprendszerből származtak (valószínűleg a német Schwerthez, „kardhoz” kapcsolódnak), de hasonlóak voltak az emberekhez, kivéve hogy hat ujjuk volt (ami furcsa, főleg a megdöbbentő véletlenség miatt, hogy a tudósok szerint lehetséges, hogy nekünk, embereknek lesz még egy ujjunk 200.000 év múlva).

Több embercsaládot választottak szolgáiknak, és velük együtt megalkották az embereket „Ugha Mongulala”: Ugha azt jelentené, hogy „szövetséges”; Mongu, „kiválasztott”; és Lala, „törzsek”. Az „isteneknek” szexuális kapcsolataik voltak velük, és ezért népük más mint a kontinens többi őslakos népe, és fehér bőrű, magas arccsontja és magas homloka van. A legfontosabb városok Akanis, Akakor és Akahim voltak.

Akanis „egy keskeny tengelyre épült a mai Mexikó területén”, ahol a két óceán találkozik. A térkép a Yucatánba helyezi, közel Chichen Itza helyéhez.

A második város Akakor, amely név az aka, „erős” és a kor, „kettő”, azaz „második erős” névből származik. Ez a magas Puruson lenne, egy magas völgyben a hegyekben, Brazília és Peru között:

„Az egész várost tizenhárom kapuval ellátott fal veszi körül.  A kapuk olyan keskenyek, hogy egyszerre csak egy személy juthat át rajtuk.”

Tatunca elmondta, hogy a városban található a Nap nagy temploma, amely dokumentumokat, térképeket és rajzokat tartalmaz, amelyek elmesélték a Föld történetét.

„Az egyik térkép azt mutatja, hogy a Holdunk nem volt az első és nem az egyetlen a Föld történetében. Az általunk ismert Hold megközelítette a Földet, és néhány ezer évvel ezelőtt keringni kezdett körülötte ”.

A harmadik erőd Akaim lenne, amelyet Kr.e. 7315 előtt építettek, és Akakorhoz kapcsoltak, a brazil-venezuelai határon található. Ez Dél-Amerika egyik leghíresebb legendás városának, Manoa do Eldorado-nak az egyik hagyományos helyszíne, amellyel kifejezetten azonosítják.

E három város után még 26 kővárost alapítottak, köztük Humbaya-t és Patite-t ​​(Paitíti?) Bolíviában, Emin-t, a Grande Rio alföldjén és Cadira-t (Candire?) a venezuelai hegyekben. „De minden teljesen megsemmisült az első nagy katasztrófában, 13 évvel az istenek távozása után”.

Az „ősatyák” három szent vallási körzetet is építettek: Salazere, a Grande Rio magas területein (az Amazonas egyik mellékfolyójánál, nyolc nap járásra Manaustól); Tiahuanaco, a Nagy-tó. és Manoa felett a déli magas síkságon. Ezek voltak az „Öreg Mesterek” földi rezidenciái, amelyek az Ugha Mongulala számára tiltottak voltak.

Középen egy óriási piramis emelkedett, és egy tágas lépcső vezetett a peronra, amelyen az istenek szertartásokat végeztek emberi szolgáik előtt. Birodalmának 362 millió lakosa volt: 130 földönkívüli család, kétmillió Ughla Mongulala és 360 millió alattvaló.

Az Ugha Mongulala nyelve a kecsua, 1.400 szimbólummal írva. Akakor civilizációjából származott a tiahuanacói kultúra és az inka civilizáció.

Kr.e. 10481-ben a földönkívüliek elmentek, birodalmukat a kiszolgálójuk, Ina kezében hagyva, és utasították őt, hogy az Ugha Mongulát menedék alá helyezze a földalatti városokban, hogy megvédjék magukat a katasztrófától. Miután ez megtörtént, a 360 millió alattvaló fellázadt. „Elutasította az istenek örökségét, és gyorsan megfeledkezett nyelvükről és írásukról. Degeneráltak lettek ”.

A Kr.e. 10468 katasztrófáját „egy másik isten nemzet” okozta, ez vöröses bőrű és bőséges szőrű, öt ujjal a kezén és a lábán, de kígyók, tigrisek, sólymok és más állatok fejével jelent meg.

A “degenerált törzsek” saját birodalmat alapítottak, és sarokba szorították az Ugha Mongulalát, akinek Urn vezérét legyőzték és megölték az Akai hegyen zajló csatában. Az emberei a földalatti városokban menekültek. Az istenek ezután ismét közbeléptek, és Kr.e. 3166 -ban második katasztrófát okoztak, ami a bibliai özönvíz lenne.

Az istenek visszatértek az Ugha Mongulala meglátogatására, és három hónapig velük maradtak. Egy új birodalmat alapítottak, amelynek központja Akakor volt, egy Lhasa nevű vezetővel, aki több mint 20 millió túlélőt irányított, és megalapította Macchu Picchut. Egy lhasai Samón nevű testvér keletre repült és megalapította saját birodalmát. Kr.e. 3056-ban. A Lhasa megalapította az Ofir kikötőt, ahol Samón birodalmával kereskedett.

Ez a birodalom Kr.e. 2500 -ban érte el csúcspontját, amikor 243 millió lakos felett uralkodott. Kr.e. 2470 -ben „Viracocha the Degenerate”-t politikai okokból kitiltották Akakorból, és megalapította Cuzcót és az inka nemzetet. Aztán a birodalomnak ellenségekkel és lázadásokkal kellett szembenézni.

Kr. u. 570 -ben Akakort a lázadók és az inkák fenyegették, de ezer gót harcos érkezett az Amazonas folyón, akik Akakorral szövetkeztek, és elhozták a vas, az eke és az új magvak ismeretét (feltehetően menekültek voltak a Theia, utóbbi Ostrogoth király, Narses, Justinianus bizánci császár tábornoka a Mons Lactarius csatában, Kr.e. 553.).

Az istenek leszármazottainak is tekintették magukat (érthető, hogy Samón eltűnt birodalmának örökösei voltak), és beilleszkedtek Akakor közösségébe, amely visszahódította az Amazonas földjeit, és békében élt az inkákkal egészen a spanyolok érkezéséig.

1532-ben a spanyolok meghódították az Inka Birodalmat, és 1553-ban értesültek Akakor létezéséről, amelynek vezetői úgy döntöttek, hogy visszavonulnak a belső térbe, elhagyva Macchu Picchut és az utolsó inkákat, és elviszik a lehető legtöbb ősi kódexeket és más ősrégi történelmi feljegyzéseket, kincseket, főleg aranyból készített történelmi emléktárgyaikat.

A spanyolok egy csoportja mégis megérkezett Akakor közelébe, de vereséget szenvedtek az Akai-hegyen zajló csatában. A foglyokat elfogták, de néhányuknak sikerült megszöknie (azt a híradást keltve, hogy ez a hódítók által keresett legendás Paititi lesz, amelyet fehér nép lakja). Az Amazonas leigázott többi törzsei pedig ismét fellázadtak, és sok kis saját társadalmat hoztak létre.

Akahim szövetséges városban a nők nem voltak hajlandóak eleget tenni a tanács jóváhagyott kivonásának, és átvették a kormányt és a háborút, Mena nevű hercegnő vezetésével. A spanyolok amazonoknak (azaz Icamiabáknak) nevezték őket, és hét évig harcoltak a spanyolokkal. Elváltak a lázadó törzsektől, és új törzset alapítottak a Parima hegység földalatti városában, ahol a könyv megjelenésekor tízezer ember él még, és csak a földet művelik és vadásznak.

A második világháború előestéjén Sinkaia Akakor királya elfogott egy Reinha nevű német nőt, és feleségül vette, amelyből 1937-ben született Tatunca Nara. Ezenkívül Reinha szövetséget kötött a nácikkal, amelyen keresztül a III. birodalom Brazília partvidékét, Akakor pedig az Amazonas területét veszi át. 1941 és 1945 között kétezer német katona érkezett tengeralattjáróval Akakorba, modern fegyverekkel. A náci vereség után maradtak és beilleszkedtek az emberek életébe.

Az Akakor felszínét három évvel Brugger Tatunca Nárával való találkozása előtt megsemmisítették és elhagyták, hogy elkerüljék a „barbár fehérek” felfedezését. Emberei tizenhárom földalatti városba menekültek – Akakor “a föld alatti”, Budu, Kish, Boda, Gudi, Tanum, Sanga, Riño, Kos, Aman, Tal, Sikon és Mu – az összes mesterségesen megvilágított.

ÚJRA KELL ÍRNI A TÖRTÉNELEM MAJÁKRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT?

A több ezer éves maja civilizáció után maradt épületeket eddig nagyon nehéz volt felfedezni a trópusi esőerdőkben. Sokszor csak egy magasabb halom jelzi őket az erdőben  a talaj és a sűrű növényzet alatt.

De van már egy technológiai újítás amit elkezdtek használni a régészek: ez a lézeres LIDAR-technológia. Alkalmazták már Kambodzsában is, a Pacunam non-profit szervezet által támogatott kutatócsoport azonban az utóbbi években megvalósította az eddigi legnagyobb LIDAR-t használó kutatást. 800 négyzetmérföldnyi területet térképeztek fel Guatemala északi részén.

Megállapították hogy a maja civilizáció jóval nagyobb és fejlettebb volt annál, amit eddig gondoltak róla. És bizony ezt a civilizációt az egyiptomival és a kínaival lehet egy lapon emlegetni, és a korabeli Európát felülmúlja.

Az egykori épületek maradványait olyannyira képes eltüntetni a dzsungel, hogy egy magas piramis is észrevehetetlenné válik alig harminc méterről.

A LIDAR-képek alapján viszont készíthető egy háromdimenziós térkép, amelyet a tudósok  egy tableten magukkal vihetnek lent az adott terepen, erdőben, így minden láthatóvá válik számukra.

3D-s nézet Tikal délkeleti részén  / Kép: PACUNAM / Garrison / Proyecto Arqueológico El Zotz

ELKÉPESZTŐ, FÉL EURÓPÁNYI MÉRETŰ  CIVILIZÁCIÓRA BUKKANTAK

A kutatás jelentőségét illetően a műsorban elhangzik “Az elmúlt 100 év legfontosabb maja felfedezése” – mondják a kutatók. A LIDAR-képek alapján ugyanis olyan következtetésekre jutottak, amelyeket eddig nem tudtak a majákról. A térképek segítségével a műsor szerint közel 60 ezer maja építményre bukkantak a dzsungelben.

Átvizsgálták például Tikalt és a környezetét, és hiába az ország egyik legnépszerűbb turistahelye, és az egyik legjobban feltárt lelőhelye, még ott is találtak egy korábban ismeretlen piramist, amelyet egészen addig természetes képződménynek hittek.

A legnagyobb felfedezés viszont az, hogy a maja városok sokkal-sokkal kiterjedtebbek voltak, mint azt korábban gondolták. Az egyik kutató erről úgy fogalmazott, hogy amit eddig magának a városnak gondoltak, az valójában csak a városközpont.

Tikal például háromszor-négyszer nagyobb is lehetett az eddig gondoltnál, a lakossága pedig az eddig feltételezett 60 ezer főnél jóval nagyobb, akár 250 ezres is lehetett.

A LIDAR-képek utakat, lakóházakat, palotákat rajzoltak fel a térképre, mindez pedig azért fontos, mert egészen eddig a tudósok azt mondták a majákról, hogy egy maréknyi, látszólag elszigetelt városban éltek.

Most azonban a kutatók, és rájuk a hivatkozva a műsor is azt állítja, hogy jóval nagyobb területű és lakosságú volt a maja civilizáció. A számuk akár a húszmillió főt is elérhette, amely az akkori Európa népességének közel fele volt, de csupán harmincad akkora területen.

“A történet amely most kezd alakot ölteni előttünk tejesen átírja a történelemkönyveket, és a majákat a kínaiak és az egyiptomiak szintjére emeli” – mondta Albert Lin, a National Geographic felfedezője. Kutatnivaló van még bőven, további 20 ezer négyzetkilométer vár még feltárásra.

Információ: A maják titkai

A világ összes kontinensén alkalmazták ezeket a titokzatos építményeket, melyekből több ezer vár még felfedezésre, most csak a szárazföldön nézzünk körül.

Minden kommentár nélkül  –  senkit sem akarván meggyőzni, befolyásolni az általa iskolai történelem órákon tanult, és eddig megszerzett ismeretében – csak nézzük ezt a pár képet, és gondolkozzunk.

Amik természetesen csak hegyek –  a tudomány mai állása szerint – és csak fantáziáló hóbortos régészek, és amatőr laikusok  képzelnek bele mesterséges alkotást, netán még piramisokat is pláne…

Az a pár pedig amit már valahogy nagy nehezen engedélyt szerezvén kiástak a föld alól, nos az nem jelentős kérem tisztelettel…a dogmatikusok lesöpörnek mindent, vagyis akarják, de néha nem sikerül szerencsére mert a zsenit aki még ráadásul kitartó is azt nem lehet egykönnyen megállítaniuk. / Trója is csak gyerekmese, legenda volt kérem,,, — micsoda,,,hogy mégis volt ???,, —  na de akkor biztos nem volt jelentős, csak egy kis település ahol pár évig éltek talán az emberek….stb. /

Kilenc (!) város települt egymásra az idők során, mint az kiderült az ásatások alatt. De csak nagyon nehezen dőlt meg a dogma, és lett átértékelve, átírva a történelem erre vonatkozó tudományosan elfogadott álláspontja még ezek után is.

És ez csak viszonylag kis ügy volt, lokális, akkor képzelhetjük milyen a helyzet globális szinten. Mi most ott fogunk kicsit szétnézni. Szép kis hegyeket fogunk látni,,, – mindenhol a bolygón….kis hegyeket.

Információ: Az Időkapszulák Nyomában

Atlantis – Lemuria – Mu –  Avalon – Agartha – Shambhala – Hyperborea – Thule – El Dorado – Paititi – Brasil – Puma Punku – Gobekli Tepe – Cahuachi

Napjainkban, amikor Atlantiszról, Lemúráról, Mu-ról és más ősi civilizációkról beszélünk, ezek a nevek a mitológiában azonnal felbukkannak szerte a világban. Érdekes módon számos ősi írás létezik a bolygó egész területén, sok különféle kultúra között, amelyek ezekre az elveszett birodalmakra utalnak, leírva a nagy kataklizmákat, amelyek ezeket a nagy királyságokat megsemmisítették, és eltüntették a bolygó felszínéről.

Ezeknek a nagy civilizációknak az emlékeit ma csak részben fogadják el a kutatók. Sajnálatos módon a nagyközönség számára jelenleg hozzáférhető irodalmi beszámolók nem léteznek. Szükségünk lenne pedig rájuk. Valójában sok kultúra szerte a világon azt állítja, hogy ez az emlék szilárdan benyomódott az emberi agyba. Úgy tűnik, hogy tudjuk, hogy a modern társadalom és a modern civilizációk létezése előtt egy nagy, “elveszett” civilizáció megelőzte mindezt.

Ezt a gondolatot azonban erősen visszautasítja a mainstream régészet, amely kétségbeesetten megpróbálta elkerülni a megállapítások és elméletek sokaságát, mint pusztán a képzetlen emberek fantáziáját, mitológiáját és képzeletét. Világos bizonyíték van azonban arra, hogy még az ókori aztékok, inkák, maják, egyiptomi és mezopotámiai civilizációk előtt léteztek más civilizációk.

A Föld elveszett kontinensei, eltűnt civilizációk

A világ számos kultúrája mitikus földrészekről, elsüllyedt városokról és elveszett királyságokról beszél, amelyek meggátolták a felfedezés minden eddigi kísérletét. Lehetséges, ahogy ezek a titokzatos civilizációk jöttek és mentek, az idő múlásával tovább rejtőzködnek, amíg csak a modern régészet az AI segítségével majd fel nem fedezi őket. Az elfeledett területek, ha majd felfedezésre kerülnek, ősi struktúráik, rejtélyes hieroglifák és elfeledett műalkotások révén megvilágíthatják ősi kultúránkat.

Információ: A Föld elveszett kontinensei, eltűnt civilizációk

Üdvözlet Kedves Látogató!

Most elindulunk egy időutazásra, emberi léptékkel nehezen felfogható időskála lesz amin utazunk.  Ahol nem évszázadok, évezredek, hanem 10-30 millió év egy beosztás. Nagy távolságok, méretek és hatalmas erők, csodálatos élőlények, helyszínek, valamit érdekes információk várnak ránk.

Térben és időben nagy utat fogunk megtenni a Föld születésétől egészen a távoli jövőig.

Információ: Időkapu | Múlt – Jövő

Salvemos la Amazonia! SAVE THE AMAZON RAINFOREST!
Défendre la forêt amazonienne!

 Amazonia forever    Amazonia por siempre  

For years, Antonio Vicente begged his neighbors to listen to his warning. The water in Pouso do Rochedo, Brazil, was going to disappear and, with it, so would the life in this piece of the rainforest. And he was right. But now, after dedicating the last 40 years to reforesting his land, the water is coming back…and it is all thanks to him.

The Great Green Wall is an African-led movement with an epic ambition to grow an 8,000 km natural wonder of the world across the entire width of Africa.

A decade in and roughly 15% underway, the initiative is already bringing life back to Africa’s degraded landscapes at an unprecedented scale, providing food security, jobs and a reason to stay for the millions who live along its path.

The Wall promises to be a compelling solution to the many urgent threats not only facing the African Continent, but the global community as a whole – notably climate change, drought, famine, conflict and migration.

Once complete, the Great Green Wall will be the largest living structure on the planet, 3 times the size of the Great Barrier Reef.

For more information about The Great Green Wall Initiative, go to:

The Great Green Wall

The science is clear. Climate change is real. Climate change is happening now. Climate change requires immediate and ambitious action to prevent the worst effects it can have on people and wildlife all over the world.

We know that the planet has warmed by an average of nearly 1°C in the past century. If we are to prevent the worst effects of climate change, there is global agreement that temperature rises need to be kept well below 2°C from the pre-industrial era, with an ambition to keep it below 1.5°C. Currently, however, assessments suggest that we are currently on course for temperature rises of up to as much as 4°C or higher.

For more information about: Climate Change and Global Warming

 Amazonia forever    Amazonia por siempre  

¿QUE PUEDO DECIR? ,hermosa imagen de lo que debemos hacer con la MADRE TIERRA, protegerla.

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology

The OCEARCH an collaborative, inclusive and open-sourced project to geared to helping scientists collect previously unattainable data on animal movements from deep in the world’s oceans.
Track sharks, whales, turtles, seals, dolphins, alligators

¡Muchas gracias a todos y respeto!

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 THANK YOU FOR VIEWING!