Halálba menekült a szerelmi háromszög elől

A Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Molnár Ferenc Útitárs a száműzetésben című munkája kéziratos feljegyzéseit. A Jegyzetek egy önéletrajzhoz alcímet viselő kötet, amely 1948–1949 között keletkezhetett, az emigrációba kényszerült Molnár Ferenc és Bartha Vanda mély barátságának, összetartozásának krónikája, meghitt hangú visszaemlékezés a szerző titkárnőjére, munkatársára, asszisztensére, aki tökéletes (úti)társként kísérte az írót magánéletében és hivatásában ezekben az években.

Szoros érzelmi kapocs kötötte össze őket. Molnár és Bartha ugyanabban a szállodában, a Hotel Plazában laktak, előbbi a nyolcadik, utóbbi a tizenötödik emeleten. Így lényegében napi kapcsolatban álltak egymással: Bartha egyfajta menedzsere és szerkesztője is lett az írónak. Színésznő felesége, Darvas Lili is a közelben lakott, ők hárman is mély barátságban voltak egymással

– nyilatkozta az Indexnek Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának vezetője.

Emlékfoszlányok megidézése

A kézirat végső soron Molnár utolsó éveinek krónikája, a gyásszal és a veszteséggel megbirkózni képtelen író szintéziskészítése, hiszen Bartha Vanda 1947-es, tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálát követően az író tartós depresszióba esett, keserűen és zárkózottan töltötte élete utolsó éveit 1952-es haláláig.

Rózsafalvi Zsuzsanna megjegyezte, hogy az érzelmi kapocs bemutatása és a trauma feldolgozása csupán egyik szála a történetnek, amely mögött kirajzolódnak Molnár emigrációban töltött évei. Ezen túl a tengerentúli, a színház, az irodalom és a film neves alakjait magában foglaló kapcsolati hálójának főbb vonásait, de emlékfoszlányok a budapesti és más európai nagyvárosokban töltött eseményeket is megidézik.

A most megvásárolt, terjedelmes, zömében német, kisebb részben angol nyelvű darab 1947 és 1948 között keletkezett. A kék golyós- és töltőtollal írt, piros ceruzaírásos rájegyzéssel kiegészített, különféle méretű papíron olvasható autográf képezhette az angol nyelvű, 1950-ben Companion in Exile címmel megjelent kiadás alapját, mely magyarul majd csak 1958-ban látott napvilágot Stella Adorján fordításában.

Hogy magyar nyelvű munkapéldánya létezett-e a műnek, egyelőre nem tudható biztosan. A PIM-be sem előzmények nélkül kerül a munka: Darvas Lili hagyatéka, benne számos Molnár-kézirattal 1977-ben érkezett a múzeumba.

E kézirat hollétéről nem tudtak a kutatók, csupán angol töredékeket ismerhettünk a New York Public Library kézirattárából, odakerült ugyanis az emigrációs években született műveinek, leveleinek és magániratainak nagy része. A regény- és színműíróként világhírnévre szert tett író különös munkája az Útitárs a száműzetésben

– hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, hogy az önéletírást műfaji komplexitás jellemzi: levelek, naplórészletek, sőt drámai szövegtöredék is részét képezi a történetfragmentumokból és emlékképekből építkező szövegnek, amely Molnár utolsó nagyobb prózai munkája.

Szövetborítású dobozban érkezett

Az érdeklődő nagyközönség, a Molnár-rajongók várhatóan 2023 őszén ismerhetik meg az anyagot egy irodalmi esten, amelynek kísérőrendezvényeként a kéziratok alkalmi kiállítására is sor kerül. Molnár Ferenc Útitárs a száműzetésben című műve kéziratanyagának megvásárlása és hazahozatala példaértékű együttműködés keretében valósult meg.

A vételhez szükséges forrást a PIM gyűjteményezési keretén túlmenően Molnár Ferenc leszármazottjai is támogatták. A kéziratot Lukin Gábor zeneszerző, Molnár egyik dédunokája találta meg Kaliforniában. A hazajuttatásban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztálya, illetve a Széles Tamás főkonzul által vezetett Los Angeles-i Főkonzulátus játszott fontos szerepet. Így került végül a kézirategyüttes a magyar állam tulajdonába és a PIM gyűjteményébe.

Megtudtuk azt is, hogy a gyűjtemény egy zöld szövetborítású dobozban érkezett Magyarországra. A PIM-ben állományvédelmi és restaurátori beavatkozásokon fog átesni a következő hetekben. A kézirat-megtisztítás és a fémkapcsok eltávolítását követően a papírok savmentes palliumokba kerülnek, hogy ezzel is óvják a további károsodástól. Ezen túl pedig egy állományvédelmi és restaurátori dokumentáció is készül majd, ami azt jelenti, hogy a restaurátori beavatkozás előtt és után is fotósorozatot készítenek majd.

(Borítókép: Birtalan Zsolt / PIM)