Hej, Dunáról fúj a szél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hej, Dunáról fúj a szél
Műfajmagyar népdal
Stílusvegyes
Hangfajpentaton
A kotta hangneme1. sor: A moll
2. sor: D moll
SorokA5 A5 B5 A A B
Hangterjedelem5–8 5–8 4–8
1–4 1–4 VII–4
Kadencia7 7 (5) ♭3 ♭3
Szótagszám7 7 6 7 7 6
ElőadásmódTempo giusto
Előadási tempó116
A gyűjtés adatai
GyűjtőBartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár László
A gyűjtés helyeFelsőireg, Bolhás, Csurgónagymarton, Karád
A gyűjtés ideje1907, 1922, 1953
(Vár)megyeTolna vármegye, Somogy vármegye
Kiemelt források
MNTVIII/A. 693, 696, 709, 742
Bartók-rend11673
Dobszay212
Vargyas01
Népdaltípus825

A Hej, Dunáról fúj a szél kezdetű magyar népdal szövegének mai változatát a különféle szövegvariánsok alapján Kodály Zoltán állította össze. Kodály az 1937-es kiadású Bicinia Hungarica Első füzetében közölte a népdal első két versszakát. A harmadik versszakot későbbi népdalgyűjtések alapján illesztették hozzá.[1][2]

Feldolgozások:

Szerző Mire Előadás
Kodály Zoltán két szólam Bicinia Hungarica, I. füzet, 11. dal
Bárdos Lajos két szólamú gyermekkar Kicsinyek kórusa, II. füzet 3. dal
Halmos László ének, zongora Pianoforte II. 17. dal
Bartók Béla zongora Improvizációk magyar parasztdalokra
4. darab[3]
[4]
Petres Csaba[5] két furulya Tarka madár, 55. kotta
Ludvig József ének, gitárakkordok A csitári hegyek alatt, 16. oldal
Bihary Béla ének, zongora
Ludvig József ének, gitárakkordok Kis kacsa fürdik…, 13. oldal

Szövegvariánsok[szerkesztés]

A népdalgyűjtők 1907-től 1978-ig összesen 68 szövegvariánst gyűjtöttek össze.[6] A ma használt szöveg első versszakát Kodály saját, ill. Bartók Béla gyűjtéséből szerkesztette egybe.

Kodály Zoltán gyűjtése. (Bolhás, 1922)

Ha Dunáról fun a szél

Feküdj mellém, majd nem ér!

Dunáról fun a szél.

Ha Dunáról nem fujna,

Illen hideg sem volna,

Dunáról fun a szél.[7]

Bartók Béla gyűjtése (Felsőireg, 1907)

Szőlőhegyön körösztül,

Megy a kislány öccsöstül.

Dunáról fuj a szél.

Ha Dunáról fuj a szél

Szegény embert mindig ér

Dunáról fuj a szél.[8]

Második versszak: Kodály Zoltán gyűjtése (Csurgónagymarton, 1922)

Hej, Dunárom fun a szél.

Feküdj mellém, maj nem ér!

Dunárom fun a szél.

Nem fekszem én ken mellé,

Nem vagyok én a kendé.

Dunárom fun a szél.[9]

Harmadik versszak: Vikár László gyűjtése (Karád, 1953)

Hej, Jancsika, Jancsika,

Mér nem nyütté nagyobbra!

Dunárú fun a szél.

Nyütté vóna nagyobbra,

Lettél volna katona.

Dunárú fun a szél.[10]

A legtöbb változatban Kodálynak az 1922-es gyűjtése során lejegyzett szövegei ismétlődnek. Így feltehetőleg ez volt a népdal eredeti szövegezése is. Alapmotívumai a népi folklórban jól ismert "szegény ember" élete és a párkapcsolati probléma örök kérdése. Ez egészült ki később a refrénre íródott népi csúfolódóval. Mivel a szövegvariánsok nagy része Somogyból származik, így valószínűsíthető, hogy a népdal születésének helyszíne is Somogy vármegye. A változatok között jól megkülönböztethetőek az eredeti motívumból építkező, csiszolt, archaikus és feltehetőleg 19. századi változatok a többi szövegvariánstól, melyek jellemzően egyéni és igénytelen stílusban fogalmazódtak. Az egyes települések fűzfapoétái ugyanis - más népdalokhoz hasonlóan - számtalan obszcén szakaszt írtak a népszerű, eredeti változathoz. Ezek azonban nem terjedtek el, nem váltak közismertté. Ahány falu, annyiféle változat. Népzenei és irodalmi értékkel nem rendelkeznek. Ahogy azt Erdélyi János, az első jelentős népdalgyűjtő is megjegyezte: "... úgy tartoznak a népköltészethez, mint aranyhoz a salak." [11]

Kotta és dallam[szerkesztés]

Dúr és moll változata is létezik, itt a mollt közöljük. A dúr-változat előjegyzése két kereszt, egyébként a kotta azonos.


{
   <<
   \relative c' {
      \key d \minor
      \time 2/4
      \tempo 4 = 60
      \set Staff.midiInstrument = "accordion"
        \repeat unfold 2 {
%               Hej, Dunáról fúj a szél, szegény embert mindig ér,
                 d'8  d c a   d  d   c4 \bar "||"
                }
%       Dunáról fúj a szél.
         d8 a4 g8  a  a   a4 \bar "||" \break
        \repeat unfold 2 {
%       Ha Dunáról nem fújna, ilyen hideg sem volna,
                g8 g f d g g f4 \bar "||"
                }
%       Dunáról fúj a szél.
        g8 d4 c8 d d d4 \bar "|."
      \transposition c'
      }
   \addlyrics {
        Hej, Du -- ná -- ról fúj a szél,
        szë -- gény em -- bërt min -- dig ér,
        Du -- ná -- ról fúj a szél.
        Ha Du -- ná -- ról nem fúj -- na,
        i -- lyen hi -- deg sem vol -- na,
        Du -- ná -- ról fúj a szél.
      }
   >>
}

Hej, Dunáról fúj a szél,
szegény embert mindig ér,
Dunáról fúj a szél.
Ha Dunáról nem fújna,
ilyen hideg sem volna,
Dunáról fúj a szél.

Hej, Dunáról fúj a szél,
feküdj mellém, majd nem ér,
Dunáról fúj a szél.
Nem fekszem én kend mellé,
úgy sem leszek a kendé,
Dunáról fúj a szél.

Hej, Jancsika, Jancsika,
mért nem nőttél nagyobbra,
Dunáról fúj a szél.
Nőttél volna nagyobbra,
lettél volna katona,
Dunáról fúj a szél.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica: Első füzet. Budapest: Editio Musica. 1998. revideált kiadás. 
  2. Bicinia Hungarica I. Hej, Dunáról fúj a szél
  3. Dúrban. A hangjegyek ugyanazok, egy bé helyett két kereszt az előjegyzés, de az utolsó előtti ütemben C van, nem cisz.
  4. Bartók Béla: Improvisations on Hungarian Peasant Songs, Op. 20: Ⅳ. Allegretto scherzando. Kousuke Takahashi YouTube (2008. március 21.) (Hozzáférés: 2016. június 28.) (videó) 5:52–6:36.
  5. Kodály feldolgozásának átirata szoprán és alt furulyára.
  6. A magyar népzene tára VIII/A – Népdaltípusok. Budapest: Akad. K, Balassi K., 789-868. o. [1992] 
  7. A magyar népzene tára VIII/A, 801-802. o. 
  8. A magyar népzene tára VIII/A, 855-856. o. 
  9. A magyar népzene tára VIII/A, 807-808. o. 
  10. A magyar népzene tára VIII/A, 816-817. o. 
  11. Vargyas Lajos (Szerk.). Magyar néprajz – Magyar népköltészet. Budapest: Akadémiai K., 415. o. (1988) 

Források[szerkesztés]

Weblapok:

Népdalgyűjtemények:

  • Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal. Borsy István–Rossa Ernő. Budapest: Editio Musica. 119. o.  
  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 236. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 139. kotta  
  • Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 65. kotta  
  • 101 magyar népdal. Közreműködött Karácsony Sándor és Mathia Károly, szerkesztette Bárdos Lajos, előszó: Kodály Zoltán. VII. kiadás. (hely nélkül): Magyar Cserkészszövetség. 1945. 10. kotta  

Tankönyvek:

  • Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 160. o. 227. kotta  
  • Szolfézs példatár: Alsófok, I. kötet. Szerkesztette: J. Irsai Vera. Budapest: Editio Musica. 130. kotta  

Feldolgozások:

  • Pianoforte II. Összeállította Király Katalin. Szeged: Mozaik Kiadó. 2011. ISMN 979 0 9005277 2 1, 17. kotta  
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: 5. Nagy Daloskönyv. 5. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 147. o. ISMN 979 0 801659 00 2, gitárkísérettel  
  • Tarka madár: 162 könnyű darab szoprán- és altfurulyára. Átiratok és eredeti művek. Összeállította: Petres Csaba. Kolozsvár: Ábel kiadó. 2007. ISBN 978-973-114-041-4 55. kotta  
  • Ludvig József: A csitári hegyek alatt: Magyar dalok zongorára, gitárakkordokkal. Budapest: Zeneműkiadó Koncert 1234 Kft. 16. o. ISMN 979-0-900529-4-5  
  • Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 13. o.  

Zenetudomány:

  • Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke: Magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. 107. o. ISBN 963 330 369 9  
  • Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 353. kotta  

Felvételek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap