10 dolog, amit nem árt, ha tudsz a Valerian és az ezer bolygó városáról

Lus Besson ott folytatja, ahol 20 évvel ezelőtt, Az ötödik elemmel abbahagyta. Legalábbis ezt várjuk a Valerian és az ezer bolygó városától, ami meseszerű és színpompás űrvilágával Az ötödik elemet idézi – meg egy tucat másik sci-fit a Star Warstól az Avataron át A galaxis őrzőiig. A két főszerepet két feltörekvő sztár, Dane DeHaan és a modellből színésszé avanzsált Cara Delevingne játssza, de felbukkan a filmben Ethan Hawke is striciként, Clive Owen rendőrkapitányként, Rihanna pedig alakváltó alienként, akinek természetesen van egy táncos magánszáma.

A filmet minden idők legdrágább francia produkciójaként emlegetik, reklámköltségek nélkül 180 millió dollárba fájt Bessonnak leforgatni gyerekkori álmát, a kultikus francia képregények adaptációját, amiből a fél sci-fi világ inspirálódott az évek során. Hogy anyagilag izmos bukta vagy olyan meglepő siker lesz belőle, mint a Lucy volt, művészileg pedig Arany Málna-díjas tömegbaleset, vagy kreatív ötletektől tobzódó, őrült kaland, az július 20. után kiderül - de addig is összegyűjtöttünk nektek 10 érdekességet, amit érdemes tudni a Valerian és az ezer bolygó városáról, mielőtt beültök rá a moziban.

1. Egy kultikus francia képregényt dolgoz fel

Mint oly sok film manapság, a Valerian és az ezer bolygó városa is egy képregényen alapul, egészen pontosan az 1967 és 2010 között futó Valerian és Laureline képregény-sorozaton. Pierre Christin író és Jean-Claude Mézières rajzoló képregényalbumai két űrutazó kormányügynök kalandjait követik nyomon, akik igyekeznek fenntartani a rendet a szürreális alienfajokkal és bizarr planétákkal teli galaxisban. Valérian egy forrófejű pilóta, aki a munkája miatt egyszer visszamegy a középkorba, és ott hozzácsapódik egy parasztlány, Laureline, akit visszavisz magával a 28. századba, a lánynak pedig be kell illeszkedni a társadalomba és a kormányügynökök kötelékébe.

Besson új sci-fije a hatodik képregényalbum, az 1975-ben megjelent Ambassador of the Shadows laza adaptációja, a történet pedig azt fejti fel, ahogy Valériannak (Dane DeHaan) és Laureline-nek (Cara Delevingne) ki kell deríteniük egy nap alatt, hogy ki akarja elpusztítani Alphát, az ezer bolygó városát, ahol békésen élnek egymás mellett a legkülönbözőbb űrlények.

2. A Valerian nélkül a Star Wars se lenne ugyanolyan

George Lucas sosem tagadta, honnan merített inspirációt, amikor megálmodta azt a bizonyos messzi-messzi galaxist, és Kuroszava hatását ugyanúgy elismerte, mint a Flash Gordonét vagy Joseph Campbellét. Csak egy dolgot nem vallott be: hogy a francia Valerian-képregények hatottak volna rá. Pedig nemcsak az űropera műfaja, a részletesen kidolgozott, fura alienfajok és az űrkalandok rokonítják egymással a kettőt, hanem egészen konkrét párhuzamok is felfedezhetők.

Kezdve például azzal, hogy az Ezeréves Sólyom meglepően hasonlít Valerianék űrhajójára, az Astroshipre, egészen addig, hogy az egyik képregényben Laureline-t bebörtönzi egy önkényuralkodó egy repülő yachton, és arra kényszeríti, hogy rabszolga-ruhát viseljen. Máskor pedig Valeriant fagyasztják le egészen hasonló módon, mint Han Solót A Birodalom visszavág végén, de a klónhadsereg motívuma is ismerős lehet a francia képregények olvasóinak.

Mézières állítólag egyszerre örült és dühöngött, amikor a 70-es években megnézte a Star Warst. Leveleket is írt George Lucasnak, amikben arról érdeklődött, hogy merített-e inspirációt a képregényeiből, de soha nem kapott választ. Kim Thompson viszont azt állítja a Valerian angol kiadásához, a The New Future Trilogy-hoz írott előszavában, hogy később bebizonyosodott: a Star Warson dolgozó francia grafikusok közül többnek is megfordultak a kezében a képregények.

Mézières végül a maga módján reagálta le a dolgot: elütötte egy viccel. Az egyik Valerian-számban felbukkan Leia hercegnő és Luke Skywalker egy klubban, ahol leülnek poharazni Valériannal és Laureline-nel, majd azt mondják: „De jó itt látni titeket!” Mire a francia űrutazók: „Ó, mi már régóta járunk ide!”

3. És Az ötödik elem is másképp nézne ki nélküle

Mézières egy másik híres sci-fire is nagy hatást gyakorolt, de ezt a rendezője már egyáltalán nem tagadja, sőt, ahol csak lehet, hangoztatja. Luc Besson még tinédzserkorában kezdte el írni élete első űroperáját a Valerian hatására, jó pár évvel később, 1991-ben pedig felbérelte két kedvenc képregény-rajzolóját, Mézièrest és Moebiust (Jean Giraud-t), hogy készítsenek grafikai terveket készülő filmjéhez, Az ötödik elemhez.

Miután megkapta Mézièrestől a képeket, Moebiustól pedig a karakterdizájnokat, egy darabig pihentette a projektet, mert időközben leforgatta a Leon, a profit. Mézières időközben bedolgozta az ötleteit a 15. Valerian-képregénybe, a The Circles of Powerbe, amiben a két főhőst egy vadul vezető taxissal hozta össze a sors. Amikor aztán Besson kezébe került a képregény, újraírta Az ötödik elem forgatókönyvét, és Bruce Willis karakterének foglalkozását gyári munkásról taxisofőrre változtatta.

4. Gyerekkori kedvence Bessonnak, de magától sosem jutott volna eszébe megfilmesíteni

A francia rendező tízévesen fedezte fel magának a Valerian-képregényeket. Akkoriban még csak fekete-fehér tévéjük volt otthon, és nem volt se walkmane, se internete, viszont minden héten megjelent kétoldalnyi Valerian egy fanzine-ban, és a kis Besson teljesen lepadlózott a tér- és időutazó ügynökök kalandjaitól, akik szétrúgták a rossz alienek seggét.

Bevallása szerint minden munkájában merített a képregények stílusából, de magától sosem jutott volna eszébe megfilmesíteni őket, éppen azért, mert túl közel álltak hozzá. De amikor Az ötödik elemen együtt dolgozott Mézières-vel, a rajzoló egyszer csak odafordult hozzá: „Miért ezt a szart forgatod? Miért nem csinálod meg inkább a Valeriant?”

Besson elgondolkodott, majd arra jutott, hogy lehetetlen lenne megfilmesíteni a képregényeket. A számítógépes technológia még nem tartott ott, ahol manapság, és mivel a filmben a két színészen kívül szinte mindent – az összes alient, robotot és űrhajót – CGI-jal kéne megrajzolni, úgy döntött, egyelőre jegeli az ötletet.

5. Besson kikukázta a forgatókönyvét, miután megnézte az Avatart

Az Avatar nagy lökést adott Bessonnak, mert látta, hogy nincs semmi, amit ne lehetne ma már megcsinálni számítógéppel. De James Cameron filmje el is keserítette.

„Úgy gondoltam pár évvel ezelőtt, hogy egész jó a forgatókönyv, és kész voltam hozzálátni és összegyűjteni a költségvetést. Aztán megérkezett a mozikba az Avatar. A jó hír az volt, hogy láttam, technikailag ma már bármit meg lehet valósítani. Az a film bebizonyította, hogy csak a képzelet szabhat határt a filmeseknek. A rossz hír pedig az volt, hogy miután hazajöttem a vetítésről, szó szerint kidobtam a forgatókönyvemet a kukába, mert nem volt elég jó. Nem vállaltam elég kockázatot. Túl konzervatív voltam, és talán túl udvarias. James Cameron olyan magasra tette a lécet, hogy elölről kezdtem az egészet” – mesélte Besson, akit egyébként Cameron anno meghívott az Avatar forgatására, és megmutatta neki azt is, hogyan használja a mocapet.

6. Hozzá képest Az ötödik elem úgy néz ki, mintha zsírkrétával rajzolták volna

Az ötödik elem szín- és űrlénykavalkádját Bessonék még többségében praktikus effektekkel oldották meg, vagyis számítógép helyett igazi ruhákkal, sminkkel, maszkkal, kaszkadőrökkel. A 180 millió dollárból készült Valerian és az ezer bolygó városa viszont már a hollywoodi blockbusterekkel, a Star Warszal, A galaxis őrzőivel, az Avatarral versenyzik, és ennek megfelelően a legkorszerűbb CGI-technikával készült. Besson pár éve saját stúdiót is épített cégével, az EuropaCorppal Párizs egyik északi kerületében, hogy házon belül, kényelmesen tudja leforgatni a Valeriant.

A végeredménnyel pedig több mint elégedett. Állandó forgatókönyvíró társa, Robert Mark Kamen azt mondta, Az ötödik elem a Valerianhoz képest úgy néz ki, mintha egy gyerek rajzolta volna zsírkrétával, de Besson is hasonló párhuzamot vont: ő azt mondta, akkora a különbség a két film között, mint egy bicikli és egy szuperszonikus repülőgép között. Más kérdés, hogy Az ötödik elem karikaturisztikusan elrajzolt világa mai szemmel is szórakoztató, azt viszont csak az idő fogja megmondani, hogyan öregszenek a manapság szemkápráztatónak tűnő digitális képek.

A Valerianhoz egyébként 2734 snittet kellett CGI-jal létrehozni vagy módosítani, és ez akkora feladatot jelentett, hogy most először működött együtt a két óriáscég, a WETA és az ILM, hogy időre leszállítsák a kért mennyiséget. Besson szerint ez nagyon jót tett a filmnek, mert egészséges versenyszellem alakult ki köztük, és mindkét cég felül akarta múlni a másikat.

7. Bár nagyon kockázatosnak tűnik a film, nem fogja csődbe vinni Bessont

A Valerian és az ezer bolygó városa minden idők legdrágább francia filmje a 180 millió dolláros költségvetésével, és már az is csoda, hogy egyáltalán elkészült. Ilyen tételben csak a nagy hollywoodi stúdiók szokták kockáztatni a pénzüket, akik mögött olyan multicégek állnak, mint a Sony vagy a Time Warner, szóval ha nagy a bukás, akkor ők le tudják írni a veszteséget. Igaz, ezek a stúdiók soha nem is készítettek volna el egy ekkora költségvetésű mozit egy Amerikában jobbára ismeretlen képregényből, két feltörekvő színésszel (Dane DeHaan és Cara Delevingne), akik bár híresek, de még nem tudnak a nevükkel eladni egy filmet. (Talán ezért is kérte fel Rihannát egy rövid szerepre Besson?)

A francia rendezőnek azonban nincsenek álmatlan éjszakái amiatt, hogy csődbe megy, és el kell adni a céget maga alól és a házat a feje fölül. A költségvetést ugyanis nem hitelből fedezte, hanem a forgalmazási jogokból, amiket már azelőtt eladott 140 országba, hogy elkészült volna a film. Még csak a látványtervek és a forgatókönyv voltak meg, amikor 2015-ben elment Cannes-ban a két színésszel, és előadta az ötletet egy szobányi forgalmazónak. Utána adott mindenkinek egy órát, hogy elolvassák a forgatókönyvet, és megvegyék a forgalmazási jogokat az adott országba, és ezzel össze is jött a büdzsé 70 %-a.

Besson így teljesen szabad kezet kapott, nem kellett megfelelnie a stúdióvezetők elvárásainak, vagy átírni a tesztvetítések alapján a forgatókönyvet, hanem megvalósíthatta azt az eszement űroperát, ami 20 éve megszületett a fejében. Az előrejelzések szerint egyébként 20 millióval nyithat Amerikában a Valerian és az ezer bolygó városa, ami nem túl izmos egy ilyen drága filmnél, de meglátjuk, hogyan teljesít a világ többi részén, például Kínában (ahol egyébként 9000 moziban debütált volna a film, de elhalasztották a bemutatóját).

8. Besson stábja csak egy seregnyi filmszakos segítségével értette meg a nyitójelenetet

Egy 18 perces, látványos üldözéssel nyit a film, vagyis Besson rögtön belevet minket az akció sűrűjébe. A két űrzsarut egy Jabba-szerű szörny, a John Goodman hangján beszélő Igon Siruss kergeti párhuzamosan két dimenzióban, és ez az üldözés állítólag olyan bonyolultra sikeredett, hogy a film stábja először nem értett belőle egy szót sem.

„Miután megírtam a jelenetet, egy órán át keresztül magyaráztam a stábnak. Ők mosolyogtak, de láttam az arcukon, hogy semmit nem fogtak fel belőle” – mesélte a rendező, aki kiadta feladatként az általa alapított filmes akadémia diákjainak, hogy forgassák le a jelenet mind a 600 storyboardját, és állítsanak össze belőle egy demófelvételt. „Odavittem 120 diákot a stúdióba, és leforgattuk az egész jelenetet. Ők voltak a színészek, az operatőrök, a világosítók, a technikusok, a díszletesek. Kiraktuk a 600 képet a falra, és egyesével leforgattuk. Mindent megcsináltak három hét alatt, majd összevágtuk és ideiglenes zenét tettünk alá - és akkor a stáb végre megértette a jelenetet.”

9. Besson már meg is írta a folytatását

Luc Besson több interjúban is megjegyezte, hogy szívesen folytatná a Valerian és az ezer bolygó városa történetét. Tekintve, hogy a francia filmes milyen jó érzékkel hoz létre franchise-okat az Elrabolvától a Taxin át A szállítóig, akár még be is jöhet a számítása… Besson úgy dolgozik, mintha nem lenne holnap, és futószalagon ontja magából a forgatókönyveket (állítása szerint évente kb. ötöt), és már el is készült a Valerian 2. és 3. részének történetével. Nem írta meg az egészet, de a sztori és a szerkezet már összeállt.

És hogy mi kéne ahhoz, hogy folytatást kapjon a film? Kb. 400-500 millió dolláros bevétel – és némi lelkesedés. „Ez nem csak a pénzről szól. Annál kicsit bonyolultabb a helyzet. Kell hozzá a lelkesedés. Egy közönség, amelyik szerte a világon elkezd üzeneteket írogatni, hogy „Ó, Istenem, bárcsak csinálnának még egyet.” Ha úgy érzem, hogy ezt akarják az emberek, akkor nekivágok. De ha csak a keménymag akarja, a világ másik fele viszont utálja a filmet, akkor nem.”

10. Megosztotta a kritikusokat

A kritikusok nagyjából két véglet között ingadoznak: vagy lenyűgözi őket a film és Besson szertelen vizuális fantáziája, vagy pedig kiakadnak azon, hogy sehova se tart a történet, és a lényeg csak a tényleg ihletett képeken van. Van, aki beszpídezett Avatarként dícsérte a filmet, és volt, aki rögtön odaítélte volna Bessonnak az Arany Málnát.

„A Valerian első fele vizuálisan lenyűgöző, jókedvűen leleményes, kiszámíthatatlan és teljesen eszement. Minden jelenetben olyan lények és ötletek vannak, amiket soha nem láttál még. De a második fele sablonos, sokkal kevésbé izgalmas…” – írta a Slashfilm kritikusa, akivel valószínűleg egyetértene a Fandangóé is. „A Valerian őrült sci-fi, tele vadul színes és leleményes jelenetekkel. A sztori elmegy, de az akciók egy részétől eldobtam az agyamat.”

A The Hollywood Reporter kritikusa viszont rendesen elverte rajta a port. „Az eurotrash visszatért, a sci-fi műfajának pedig nyalogatnia kell egy ideig a sebeit. Dane DeHaannak, aki Az egészség ellenszerével együtt az év két legarcátlanabbul felfuvalkodott tévedésében szerepelt, inkább pár indie filmben kéne most játszania, míg Cara Delevingne-nek meg kell tanulnia, hogy a színészet nem csak grimaszolásból és szemforgatásból áll. Rihanna pedig, a legjobb lesz, ha úgy tesz, mintha ez a film el sem készült volna.”

10 dolog, amit nem árt, ha tudsz:

Pókember: Hazatérés
A majmok bolygója: Háború
Dunkirk

EXKLUZÍV videós interjú Luc Bessonnal.

A Valerian és az ezer bolygó városát július 20-tól játsszák a magyar mozik. Kritikánkra és élménybeszámolónkra július 19-én számíthattok.