Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) - Kritika

FIGYELEM! Kritikánk kisebb SPOILER-eket tartalmaz a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) történetére vonatkozóan.

UPDATE: A film június 6-tól elérhető az HBO GO-n. Nézzétek meg!

A fenti sillabusz nem lő le poénokat, mondhatni csak az alapokat fekteti le, írásunk innentől kezdve mégis spoileres (valamelyest), ugyanis kénytelenek vagyunk párhuzamot vonni Schwechtje Mihály játékfilmes bemutatkozása és a Netflix nagy port kavart tinidrámája, a 13 Reasons Why között. Mindketten létező, nagyon is aktuális problémákat járnak körül, mindkettő egy gimnazista korú lányra összpontosít, aki elkövet egy-két hibát, és ezáltal olyan támadások célpontja lesz, melyek az öngyilkosság felé hajszolják, és mindketten más nézőpontokat is megvizsgálnak. De míg a 13 Reasons Why belső monológokkal kísért, gyakorta színpadias dráma mellett teszi le a voksát, és sorozatjellegéből is fakadóan gyakorta csapong, addig a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) fókuszált, sallangoktól mentes történetet mesél el - egy olyat, ami bárhol bármelyik iskolában megeshet.

Szintén nagyon fontos fegyvertény Schwechtje filmje mellett, hogy egyáltalán nem misztifikálja túl a tinédzsereket. Nem próbálja meg őket koruknál idősebbnek, eszesebbnek, tapasztaltabbnak beállítani. Még a főszereplő Eszter is csak egy jó szándékú, de egyszerű lány, Péter nem fog túllépni gátlásain, Beni pedig úgy mutat pozitív előrelépést, hogy ugyanakkor megmarad egy seggfej bully szintjén. Félelmetesen hiteles figurákat látunk megelevenedni a vásznon, még ha archetípusokról is van szó, és érdemes figyelni a hátteret is, hogy még jobban összeszoruljon a torkunk - amennyiben saját gyerekeinket, öcséinket és húgainkat (vagy akár saját magunkat!) képzeljük el ebben a közegben: ezeket a fiúkat és lányokat nem érdekli más, csak a szex, a hierarchia és az egymáson való élősködés.

És meg kell figyelni a szülőkaraktereket is, akik ugyan csak a háttérből, egy generációs szakadék mögül utasítva, kérlelve próbálnak kapcsolatot teremteni gyerekeikkel, mégis akarva-akaratlanul példát mutatnak azáltal, ahogy viselkednek. Eszter fejében soha egyetlen egyszer sem fordul meg, hogy helytelen az, amit Csaba bával csinál, hisz az anyja (Rezes Judit) is egy idősebb professzorral kavar, Péter anyja (Schell Judit) pedig egy olyan fickóval jön össze és hetyeg látványosan a gyerekei előtt, aki valaha olyan volt, mint Beni, ezért még jobban a partvonalra sodorja az amúgy is zárkózott fiút.

A jól körülírt karakterek és a pontos korrajz természetesnek hangzó, csöppet sem mesterkélt dialógusok formájában kelnek életre, de persze mindez simán elcsúszhatna a színészválasztáson, de a Remélem... még ezen a téren is jól teljesít, habár Rácz Dávid játéka azért elég erősen elmarad Vajda Kristóf és Herr Szilvia teljesítményéhez képest - és mindketten másért jók: Vajda egy merő elfojtás, Herr pedig a totális kitárulkozás.

A filmben bekövetkezik egy narratív váltás, amiről ugyan gyorsan le lehet venni, hogy mire megy ki, de a cselekmény ennek tudatában is lebilincselő marad, és ugyan az elkerülhetetlennek tűnő végkifejlet egy gyorsvonat sebességével közeledik, a film befejezése viszont mégis képes meglepni, és további ijesztő gondolatokat szülni, pedig az iskolai erőszak és a tiltott kapcsolat képeitől már amúgy is tele vagyunk felkiáltójelekkel. Egy jó film pedig azáltal válik kiválóvá, hogy akkor is folytatódik, mikor a függöny már legördült.

---

A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) szeptember 13-tól látható a mozikban. Június 6-tól az HBO GO-n is elérhető. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek.