10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál Bud Spencerről

Piedone terítéken

10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál Bud Spencerről
Napra pontosan 6 évvel ezelőtt hagyott itt minket Carlo Pedersoli, avagy a nagy Bud Spencer, aki kollégájával, barátjával, szinte állandó színészpartnerével, Terence Hill-lel együtt főleg Olaszországban és hazánkban vált sztárrá. Halálának 6. évfordulója alkalmából emlékezünk meg róla fájó szívvel az eredetileg 2017. február 3-án publikált cikkünkkel.

Bud Spencer nevét az egész ország ismeri. A tavaly nyáron, 86 éves korában elhunyt olasz (bocsánat: nápolyi) filmsztár tartalmas életet élt: sportolóként kezdte, jogi diplomát szerzett, szerepelt reklámfilmekben, dolgozott konzulátuson, megpróbálkozott a politikusi pályával, és több, gyermekeket támogató alapítványt is létrehozott. 56 éven át, egészen haláláig kitartott felesége mellett, miközben színészként a fél világ megismerte és megszerette. Az elmúlt években többször keltették halálhírét, de 2016. június 27-én sajnos maga a fia erősítette meg a hivatalos Facebook-oldalán, hogy Carlo Pedersoli nincs már köztünk. Korábban már összeszedtünk 10 okot, amiért imádtuk Bud Spencert, most pedig - hogy a Cinenuovo-nak köszönhetően öt klasszikus BS-TH-filmet is újranézhetünk a moziban - következzék 10 olyan dolog, amit valószínűleg nem tudtál róla!

1) Igazi csodagyerek volt

A folyton nyugodt behemót szinte mindig a nép egyszerű gyermekét játszotta filmjeiben, pedig valójában nagyon is intelligens ember volt: már ötéves korában iskolába járt, a negyedik osztály után pedig rögtön egy hatosztályos gimnázium következett. 16 évesen már a Római Egyetem padjait koptatta, ahol vegyésznek tanult, ám sajnos (vagy inkább nem sajnos) nem tudta befejezni tanulmányait, mert szüleivel Brazíliába költözött közel két évre, ahol folyékonyan megtanult portugálul. Visszatérvén Olaszországba folytatta a tanulmányait, de felhagyott a természettudományokkal, és végül jogi diplomát (és doktori címet) szerzett.

2) Sportkarrierjét egy magyarok elleni meccsel fejezte be

A kimagasló tanulmányi eredményei mellett a sport is nagyszerűen ment neki. Elég korán elkezdett úszni, mellúszásban olasz bajnoki címet szerzett, de gyorsúszóként is beírta a nevét a történelemkönyvekbe, hiszen ő volt az első olasz, aki 1 percen belül úszta le a 100 métert. Több olimpián is részt vett, és bekerült az olasz vízilabda-válogatottba is. Mivel színészként szeretett volna érvényesülni, felhagyott a versenysporttal: utolsó vízilabdameccsét az olimpiai bajnok magyar válogatott ellen vívta. Az olasz csapat 7:3 arányban kikapott a mieinktől, Spencer pedig nem sokkal később már az Isten megbocsájt, én nem című filmet forgatta Terence Hill partnereként.

A lehető legjobb döntés volt!

3) Dalokat is szerzett

A színészet valamilyen szinten magától értetődő volt a számára, hiszen apósa producerként dolgozott, sőt, még mozihálózatot is üzemeltetett Olaszországban, ráadásul Bud fiatalkorában gyakran vállalt statiszta- és reklámfilmszerepeket is. Később ő maga is producerkedett (az RAI-nek készített dokumentumfilmeket), de még mielőtt belevetette volna magát ebbe a világba, az RCA-val kötött dalszövegírói szerződést. Olyan énekeseknek írt szöveget és szerzett zenét, mint Ornella Vanoni vagy Nico Fidenco, de hallhatjuk szerzeményét a Mindent bele, fiúk!-ban vagy a Különben dühbe jövünkben is. Nem mellesleg ő maga is imádott énekelni és táncolni: több CD-t is megjelentetett a saját dalaival.

 

4) A forgatókönyvírásba is belekóstolt

Miután színészként befutott, kipróbálta magát forgatókönyvíróként is. Karrierje végén több Extralarge és Big Man epizódot is írt, első írói kreditjét pedig a Banános Joe történetéért kapta, melyben természetesen ő maga alakította a főszereplőt, igaz állandó társa, Terence Hill nélkül. A tévéfilmes korszakában a produceri szakmához is visszatért, de a kamera mögötti munkáiban sosem Bud Spencerként, hanem Carlo Pedersoliként került fel a stáblistára.

5) Saját légitársasága volt

Az sem véletlen, hogy filmjeiben gyakran ült valamiféle repülő jármű volánja mögé: a Mindent bele, fiúk!-ban elég sokszor látjuk gépet vezetni (ekkor szeretett bele a repülésbe), de a Kincs, ami nincs végjátéka előtt is hidroplánnal lógna meg Pongo Pongo szigetéről, nem beszélve a Nyomás utánáról, ahol helikoptervezetéssel bizonyítja, mennyire rátermett titkosügynök is valójában. Ezeknél a szerepeinél azonban nem kellett trükkfelvételeket alkalmazni, hiszen Spencernek volt jogosítványa utasszállító repülőgépekre és helikopterekre is, ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy a karrierje vége felé, 1981-ben megalapította saját légitársaságát, a nyolc géppel még ma is működő Mistral Airt, melyet később eladott, hogy...

6) A szakácsmesterség iránt is érdeklődött

...többek között beindította saját étteremláncát, a Bud Foodot. Termetéből adódóan azon talán nem sokan lepődnek meg, hogy Spencer rajongott a finom ételekért: ő maga sokszor látta vendégül spagettivel Terence Hillt saját otthonában, ezen felül saját szakácskönyvet is megjelentetett Eszem, tehát vagyok címmel, mely a kedvenc ételeinek receptjeit tartalmazta (nyugi, volt ott más is a hagymás babon és a hamburgeren felül). Sajnos bármennyire is sportos alkat volt egykoron, a túlsúly okozta problémákkal neki is meggyűlt a baja. Utolsó tévés munkája a Nincs kettő séf nélkül című vígjáték sorozat volt, melyben egy séfként dolgozó egykori rendőrfelügyelőt alakított.

Egy kis előétel a hagymásbab előtt

7) Feltaláló is volt

Azt vélhetően sokan tudják, hogy az őt híressé tevő pofonok/ütések zömét saját maga fejlesztette ki, hiszen erről maga Terence Hill mesélt a Spencer temetése kapcsán adott interjúiban. De azt talán már kevesebben, hogy ezen felül is volt pár találmánya, melyeket be is jegyzett a szabadalmi hivatalban: tervezett egy újfajta háromcsövű puskát, egy speciális ajtózárat és egy olyan fogkefét is, amibe eleve bele volt építve a fogkrém.

8) Megpróbálkozott a politikai pályával

Nem sok emberről mondható el, hogy halálakor az országa miniszterelnöke is megemlékezik róla tweet formájában:

Bud Spencer sok mindenben szerencsésnek mondható: egy véletlennek köszönheti, hogy találkozott Terence Hill-lel, egy másik véletlennek, hogy végül ők kapták Az ördög jobb és bal keze főszerepeit... De egy valamiben egész biztosan jobb volt nála Arnold Schwarzenegger: 2005-ben megpróbálkozott a politikusi pályával, és területi tanácsosként indult a Forze Lazio színeiben, de végül nem választották meg. Spencer így nyilatkozott arról, miért akarta kipróbálni magát politikusként: "Már szinte mindent csináltam életem során, kivéve három dolgot. Nem voltam balett táncos, zsoké és politikus. Mivel az első kettő már sajnos nem lehetek, nincs más hátra, ki kell próbálnom a harmadikat."

9) Általában más szinkronizálta őt olasz nyelvre

2015-ben megkapta Nápoly városának medálját is

Spencer mindig is hangúlyozta, hogy ő nem olasz, hanem nápolyi, ahol persze sajátos dialektusban beszélnek: ez volt az oka annak, hogy az olasz közönség legtöbbször nem a saját hangján hallhatta a filmjeiben (hiszen akkoriban elterjedt szokás volt, hogy a nemzetközi piacra készített filmeket utólag szinkronizálták). A Piedone-filmekben (ahol egy nápolyi rendőrt játszott) természetesen maradt az ő eredeti hangja, ahogy A zsoldoskatonában, az Aranyeső Yuccábanban és néhány ezredvég környéki tévés munkájában is, viszont a legtöbb esetben (szám szerint 30 alkalommal) Glauco Onorato kölcsönözte neki az orgánumát. Négy filmjében Sergio Fiorentini, míg az Ezer pofon ajándékba című westernben Ferruccio Amendola hangján szólalt meg.

10) Nem csak Bujtor István utánozta a munkásságát

Idehaza pedig legtöbbször Bujtor István szinkronizálta, akinek olyan annyira megtetszettek Spencer Piedone-filmjei, hogy ő maga is megalkotta a maga mindenkivel jóban levő rendőr karakterét, Ötvös Csöpit, aki 1981-től 2008-ig, összesen 7 alkalommal tett rendet a Balaton környékén garázdálkodó rosszarcúak között. Azonban nem csak ő volt az egyetlen, aki leutánozta Spencer filmjeit: Paul L. Smith és Michael Coby 1973 és 1977 között legalább hat alkalommal készítettek Bud Spencer és Terence Hill stílusban filmet, köztük az 1974-es Carambolával (magyar címe: Két legyet egy csapásra), aminek mindenképpen érdemes egy pillantást vetni a plakátjára:

Nem, ezek nem ők...

Kommentek