Nagy Sándor sírja

Auguste au Tomb d'Alexandre , Eugène Buland , Musée d'Orsay .

A sírját Nagy Sándor , az úgynevezett Soma ( „test”), vagy a SEMA ( „sír”) tartalmazza először Memphis , majd Alexandria mumifikálódott maradványait a macedón hódító . Imádat tárgya a Lagides alatt, akik pazar mauzóleumot építettek , majd a római tábornokok és császárok meglátogatták a múmiát . Áthelyezték vagy megsemmisítették IV . És VII . Között században, valószínűleg természeti katasztrófák miatt, a sírt ma sem találták meg, annak ellenére, hogy a történészek és régészek számos kutatást és hipotézist találtak annak pontos helyére.

Sándor múmiájának megpróbáltatásai

Sándor katafalkajának helyreállítása a Diodorus leírásából , a XIX .  Század közepén égve .

Halála után, ie 323 júniusában. AD Babylon , a test Nagy Sándor , mumifikálódott módon a fáraók és nem hamvasztották szerint a macedón temetési szertartás válik a kérdés közötti konfliktus a Diadochs . A mumifikálás nem macedón gyakorlat, de valószínűleg Sándor tábornokai azt szándékozták, hogy a holttest kibírja az utazást.

Az ókori források alig pontosak arról a helyről, ahol Sándor maradványait temetni kell. Edward Will történész szerint a Diadochi hallgatólagosan megállapodhatott abban, hogy Alexander maradványai politikailag kevésbé veszélyesek Memphisben, mint Macedóniában. Perdiccas , aki hű volt Roxane-hoz és IV. Sándorhoz , valószínűleg eleinte úgy döntött, hogy hazaszállítja Aigaiba , Macedónia régi fővárosába , ahol a hódító ősei nyugszanak. A testet így egy első antropoid arany szarkofágba helyezik, amelyet viszont egy második aranyozott koporsó zár be, az egészet lila lepedő borítja. Az egészet egy ünnepi szekéren rendezik, amelyet egy jón perisztílussal alátámasztott tető vesz fel. Az ókori szerzők szerint azonban Kr. E. 322-ben. Kr. E. Ptolemaiosz nem habozik megtámadni a temetési menetet, míg Szíriában van a szarkofág kisajátítása érdekében. Ezután Memphisben odaadás céljából kiállítja a II . Nectanebo templomához mellékelt szobában .

Ezt az elterelést ürügyként használják Perdiccas egyiptomi hadjáratára, amelynek során 321-ben megölik.

A Lagid idején

Alexandria terv III E a II th  században  ie. Kr . A sír lehetséges helye a 7. szám.

Az ál-Kalliszthenész , a továbbra is Nagy Sándor volt , majd szállítani Ptolemaiosz II és Alexandria körülbelül 280 BC. Kr. Ólomládában. II. Ptolemaiosz egy templom belsejébe helyezi egy új arannyal borított szarkofágban. Végül Ptolemaiosz IV Philopator épült pazar mauzóleum (a Soma ), amelyben kiállított maradványait Alexander. Lucain jelentéseket az Pharsalia , hogy ha a „Ptolemaiosz választotta a stílus a piramisokat temetkezéseikről”, ez nem lehet azonos az alapító atyja a városban, aki meg már eltemették a macedón-style sír volt, vagyis egy földalatti alabástrom kamrában, amelyet kövek dübörgése vet fel. A sírnak ugyanabban a stílusban kellett lennie, mint a mauzóleumnak, amelyet Rómában Augustus számára állítanak fel , de tetején, piramis tetejű templommal. Körülötte vannak elhelyezve a kis kápolnák fogadására szolgáló szervek a Ptolthade uralkodók , az egész lény védi falú kamra, amely behatárolja a Temenos . Szinte biztos, hogy a Soma akkor valahol a Kanópiás út kereszteződésében van, amely északkeleti / délnyugati tengelyen keresztezi a várost a Napkaputól a Holdkapun, és a másik észak-dél irányú főút kereszteződését, Lochias-félsziget a Mariout-tóig . Mert Sztrabón , az emlékmű még része a bazilika, a királyi negyedben, amely részben tartalmazza a Temenos. Manapság ez a kereszteződés a Shallalat-toronytól nem messze található.

X. Ptolemaios , pénzhiány , Kr. E. 89-ben váltotta fel . AD az arany koporsót üveg koporsóval vagy áttetsző alabástrommal.

A római császárok látogatása

Augustus tisztelettel adózik Sándor maradványainak.

A balzsamozott holttest több száz évig a Sômában marad, és számos politikus és római tábornok látogatási tárgyává válik . Julius Caesar volt az első, hogy látogassa meg a Soma a 48 BC. Kr. U. , Majd Suetonius szerint Augustus császár Kr.e. 30-ban meglátogatta a sírt. Egy pillanatra kivonja a szarkofág maradványait, hogy tiszteletteljesen egy arany koronát tegyen a fejére, és virágokkal borítsa be. A manipuláció sajnos károsította volna a múmia orrát. Ami magát a sírt illeti, Flavius ​​Josephus szerint egy ideje már kifosztotta volna Kleopátra, akinek nincs anyagi forrása.

Az utolsó fontos látogatás az, hogy a császár Caracalla a 215 . Ez utóbbi nem habozik kisajátítani a Hódító tunikáját, gyűrűjét és övét, a mellvért, amelyet Caligula valószínűleg már ellopott .

A késő ókorban

A 215 és 365 közötti időszak nem ismert bizonyossággal, de Alexandria városa hanyatlani kezd a Caracalla látogatása során elrendelt nagy mészárlások , járványok, földrengések és árapályhullám miatt, de mindenekelőtt a kereszténység megjelenésével , az úgynevezett „ pogány  ” műemlékeket vagy épületeket  megsemmisítik vagy már nem tartják karban, és tönkremennek. A köveket új épületek vagy építmények építéséhez gyűjtik össze.

365-ben, július 21-én egy nagyon heves földrengés, amelyet pusztító árapály hullám követett, elpusztította a várost. A korabeli krónikások rémülten írják le az épületek tetején talált hajókat, a templomok és a portékák összeomlottak a földön. A város tele van holttestekkel (a történészek mintegy 50 000 halottról beszélnek ). Egy ekkora katasztrófa csak Nagy Sándor sírját rongálhatta meg. Ezenkívül 391-ben „erőszakos keresztény és pogányellenes garázdaságot robbant ki , amely Serapis nagy templomának elpusztítását eredményezi , és amely talán elérte a Sôma maradékát . A Libanius retorikus beszédében nemrégiben észlelt utalás megmutatja, hogy a holttestet kivették a sírból, hogy utoljára nyilvánosan kiállítsák ”. Theodosius keresztény császár 391-ben betiltotta Nagy Sándor tiszteletét. 415-ben egy új, pogányellenes keresztény zavargás (amelynek során Hypatia filozófust lemészárolták ) hozzáadta annak megsemmisítését az előző tényezőkhöz. Azóta a Soma helyét már nem ismerjük pontosan.

A középkorban

Justinianus uralkodásának végét jelző 565-ig Alexandriát más földrengések és árapályhullámok, valamint a pestisjárványok több epizódja pusztította; de erről a témáról hiányoznak a dokumentumok, például a 215 és 365 közötti időszakra vonatkozóan. Lehetséges, hogy Konstantin után , Alexandria keresztényesítésével, a múmiát, ha még létezik, eltemették vagy szarkofágba helyezték. vagy kriptába. 605-ben, majd végül 630 vagy 631 körül még két másik földrengést regisztrálnak, amelyet pusztító árapály hullámok követnek.

A muszlim hódítás előestéjén, 640-645 körül Alexandria még nem tért magához ezekből a katasztrófákból; ebben az időszakban is számos leépülés és pusztulás történt . A középkor és a reneszánsz ideje alatt Alexandriát Damietta városa és kikötője , és különösen Kairó új délebbre fekvő városa szorította ki .

Az 1798 és 1800 között Franciaország által vezetett katonai hadjárat során Alexandria nem volt több, mint egy nagy falu, múltját több méteres föld vagy töltések alatt temették el.

Legutóbbi ásatások

Feltételezett Sándor sírja a Terra Santa temetőben.

Az alexandriai Terra Santa latin temetőben , az ókori temenókon kívül, 1906-ban fedeztek fel egy alabástrom sírt, egy monumentális sír földalatti előterét, amelyet Achilles Adriani, a görög-római múzeum utolsó olasz igazgatója sírnak tekintett. Nagy Sándor. Ennek a sírnak a monumentális ajtaja különösen figyelemre méltó, mert az alexandriai ősi világítótorony 1/ 36- os részének valódi másolata .

A területet 1998 és 1999 között ismét feltárták. A görög csapat, majd egy német vállalat által végzett geofizikai felmérések egy sor rendellenességet mutattak ki a sír közelében. 2001-ben az alexandriai tanulmányok központja folytatta ezt a munkát, és feltárta ezt a használaton kívüli temetőt, amelyet óvodává alakítottak át. Helyenként elérte a kivágott természetes kőzetet. A geofizikusok által végzett mérések (radarral, szeizmikus, elektromágneses mérésekkel stb.) Kimutatják a kőzet üregeit, utakra, aknákra vagy leszármazókra utalva.

A feltárások ellenére nincs bizonyosság abban, hogy ez valóban Sándor sírja.

Andrew Chugg tézise

Andrew Chugg történész , Nagy Sándorról szóló négy könyv szerzője szerint a macedón balzsamozott test napjainkban Velencében lehet .

Szent Márk múmiája , akinek szimbóluma egy oroszlán, hirtelen felbukkan Alexandriában a IV .  Század végén, amikor az összes régi szerző azt állítja, hogy az elsőnek evangelizált Alexandriának mondott szent maradványai későn égtek el. az I st  században. Abban az időben a két sír között zűrzavar lett volna. A két sír között ekkor Sándor múmiáját Szent Márknak tekintik, és mint olyat tisztelik. Aztán 828-ban két velencei kereskedő, talán azért, hogy megmentse az arab hódítással járó pusztulástól, a helyi papság segítségével elrabolta őt a kápolnából, ahol eltemették, és Velencébe vitte . Ez a múmia 1811 óta egy márványszarkofágban nyugodna a Szent Márk-bazilika főoltára alatt, ahol számos macedón szimbólumot is találunk márványként a falakba berakva. De összehasonlító genetikai szakértelem hiányában a macedón II. Fülöp sírjának csontjaival nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok e tézis alátámasztására.

Egyéb hipotézisek

2017-ben Osszama Al A'bd, az Al Azar Muszlim Teológiai Egyetem elnöke cáfolta a múmia elpusztításának vádját Egyiptom hódítása alatt az arabok részéről . Úgy véli, hogy Nagy Sándor ( Iskander Al-Kebir ) csak betartották muszlim méltóságok, mert ő is idézett Korán néven dhu-l-Qarnayn .

Néhány történész számára , Nagy Sándort inkább hamvasztották, mint II. Fülöp apját , a görög és macedón szokások szerint . Ezután a hamvakat át lehetne vinni Aigaiba , amely nem akadályozza meg Ptolemaiosz helyettesítését , Alexandriába való átadását, politikai célból. Aztán, még ha nagyszerű személyiségek is meglátogatták a síremléket, azok, akik leírják ezeket a látogatásokat, soha nem voltak közvetlen tanúi: csupán történetekről szólnak, amelyek egészen a múmia felidézéséig terjedhetnek. Az ókorban egy hamut tartalmazó temetési urna ugyanúgy tisztelhető, mint egy mumifikált test. A lagid Egyiptomban a temetkezés módjai a mumifikáció , különösen a gazdag emberek számára, az egyszerű földi temetés vagy a hamvasztás, amelyet főleg görögök, macedónok és más külföldiek gyakorolnak.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (in) Pierre Briant , Nagy Sándor. A cselekvés embere, a Szellem embere , Harry N. Abrams ,, P.  166.
  2. Will 2003 , p.  37-38.
  3. Szicíliai Diodorus , Történelmi Könyvtár [ a kiadások részlete ] [ online olvasható ] , XVII. , 17., 4.; XVIII , 1, 4; XVIII , 26, 3.
  4. Diodorus, XVIII , 26–28; Pausanias , Görögország leírása [ a kiadások részlete ] [ online olvasható ] , I , 6, 3; Photios, Könyvtár , II, 92, 70 b.
  5. Elien , Különféle történetek [ online olvasás ] , XII , 64. o.
  6. Lucain, La Pharsale , VIII , 694: X , 19.
  7. Valerio Massimo Manfredi , „Alexandria mitikus városa a tenger alatt”, Historia , 2010. november, p.  24 .
  8. Valerio Massimo Manfredi , „Alexandria mitikus városa a tenger alatt”, Historia , 2010. november, p.  22  : vannak jóval több, mint egy petróleumlámpa a I st  századi kerek tornyot, hogy áll a háttérben egy kilátás Alexandria port.
  9. Strabo , Földrajz [ a kiadások részlete ] [ online olvasható ] , XVII. , 793-794.
  10. Sztrabón ( XVII , C.794) látogasson el a sír maga az I st  században.
  11. Suetonius , A tizenkét cézár élete , "Augustus", XVIII. , 1. sz.
  12. Apion ellen , II , 57.
  13. Suetonius , A tizenkét cézár élete , "Caligula", LII , 3.
  14. Historia , Alexandre Grandazzi , 2009. július – augusztus, p.  49 .
  15. Historia , Alexandre Grandazzi , 2009. július – augusztus, p.  50 .
  16. Isabelle Szőrös, Sciences et Avenir , n o  165, 2011. január o.  58 . Isabelle Hairy építész és régész felelős a Centre d'études alexandrines „Phare” tanulmányáért .
  17. Fele az Alexandria Egyetem Agronómiai Karához, másik fele a város kormányzóságához tartozik.
  18. Andrew Michael Chugg , Nagy Sándor, Az elveszett sír , Richmond Editions, 2004, ( ISBN  1-902699-63-7 )
  19. History Today , 1 st 2004.
  20. Daniel de Smet, „Dhu l-Quarnayn”, Mohammad Ali Amir-Moezzi (szerk.), Korán szótár , Robert Laffont, koll. „Könyvek”, 2007, p.  218-221 .

Bibliográfia