Mi az a sarki fény, hol és mikor látható? Miért Izland az egyik legjobb hely a sarki fény megfigyelésére? Honnan a legjobb nézni Izlandon belül illetve Reykjavík környékén? Érdemes-e befizetni szervezett útra?
Ezekre és még sok más, az északi fénnyel kapcsolatos kérdésre is választ adunk ebben a cikkben. Megtudhatod, hogyan maximimalizálhatod a sikeres sarki fény vadászat esélyét és konkrét tippeket kapsz arra is, hogy mit ne felejts otthon vagy hogyan öltözz fel az éjszakai túrához.
Ha még többet szeretnél tudni vagy speciális kérdésed van, csatlakozz az „Izlandi Utazás – Kérdések és válaszok” című zárt csoportunkhoz, ahol naprakész információkkal, személyre szabott válaszokkal segítjük az Izlandra utazókat.
A sarki fényről általában
Mi a sarki fény?
A sarki fény, amit az északi féltekén északi fénynek vagy Aurora Borealis-nak, a déli féltekén pedig déli fénynek, más néven Aurora Australis-nak neveznek, nem más, mint a világűrből érkező és a Föld légkörében található részecskék nagysebességú ütközése következtében keletkező fényjelenség.
Sarki fény előrejelzés magyar nyelven
Rövid- és hosszútávú előrejelzés, részletes útmutatóval.
Kattints és tudd meg, mikor a legesélyesebb látni a sarki fényt és honnan érdemes próbálkozni!
Mi okozza és hogyan keletkezik?
Kialakulásának oka egészen a Naphoz vezethető vissza.
A Nap anyagát képlékeny, több millió fokos, elektromosan töltött anyag, a plazma alkotja. Az égitestet óriási erejű és rendkívül összetett mágneses tér veszi körül, melynek erővonalai mentén a bolygóközi térbe folyamatosan távozik némi anyag. Ezen részecskék áramát nevezzük napszélnek.
Ahhoz, hogy itt a Földön sarki fényt figyelhessünk meg, az szükséges, hogy a napszél áramlásában időnként erős “lökések” keletkezzenek, vagyis egy méretes plazmacsomag a bolygónk irányába távozzon a Napból.
Földünk mágneses mezeje és légköre pajzsként véd bennünket a napszéltől. Azonban erősebb naptevékenység idején a napszél jelentős változást idéz elő a mágneses tér paramétereiben, ez a geomágneses aktivitás.
Ilyenkor a töltött részecskék a Föld mágneses pólusai, vagyis az Északi- és Déli-sark irányába terelődnek, ahol bejutnak a légkörbe, és ütköznek a légkör atomjaival és molekuláival.
A kölcsönhatás során felszabaduló energia megfelelő intenzitás esetén fénykibocsátással jár, így keletkezik a sarki fény.
Ez a videó szemléletesen bemutatja a sarki fény keletkezését:
Mi okozza a sarki fény különböző színeit és alakzatait?
Bizonyára a fotókon is láttad már, hogy a sarki fény sokféle alakzatban és színben pompázik az éjszakai égbolton. Ezek létrejöttét a naptevékenység erőssége, a Föld mágneses terének állapota, a légkörben található részecskék milyensége valamint a reakció során felszabaduló energia mennyisége határozza meg.
Színek
A Föld légkörében különböző magasságban különböző gázok találhatók, amelyek az űrből érkező részecskékkel reakcióba lépve különböző színű és alakú fényjelenségeket okoznak.
Az égen táncoló Auróra leggyakrabban zöld, zöldesfehér vagy sárgászöld színben tűnik fel, de vörös, sőt rózsaszín, lila vagy kék színű árnyalatok is megjelenhetnek.
Zöld
A sarki fény jelenségét kiváltó reakció leggyakrabban a légkör 100-250 km magas rétegében megy végbe. Ebben a magasságban a legnagyobb az oxigénatomok koncentrációja.
Amikor a napszél eléri a légkört, az ott található oxigénatomokat gerjeszti, amely reakció zöldes árnyalatú fény keletkezésével jár. Mivel az emberi szem a színek spektrumából a zöldet észleli a legkönnyebben, ezért a zöld északi fényt észleljük a leggyakrabban.
Vörös
A vörös színt szintén az oxigén okozza, de a reakció ilyenkor a légkör magasabb (250 km feletti) rétegeiben megy végbe. Ebben a magasságban az oxigénatomok ritkábbak és nagyobb hullámhosszon bocsátanak ki fényt.
A vörös fény sokkal gyakrabban jelen van, mint amennyit az emberi szem észlelni képes, ugyanakkor a fényképezőgépek akkor is képesek lencsevégre kapni, amikor mi szabad szemmel nem látjuk.
Ahhoz, hogy a sarki fény vörösebb árnyalatait szabad szemmel észlelni tudjuk, sokkal erősebb naptevékenység szükséges, ez azonban viszonylag ritkán fordul elő.
Lila
A lila szín a Föld légkörében igen nagy százalékban megtalálható nitrogénnel való reakció során keletkezik. A nitrogénatomok gerjesztéséhez sokkal nagyobb sebességgel kell a napszélnek a légkörbe csapódni, ezért a lila árnyalat is csak ritkán, különösen erős naptevékenység alkalmával észlelhető.
Kék
A kék sarki fény az egyik legritkább jelenség, mivel kifejezetten erős naptevékenység szükséges hozzá. A lilához hasonlóan a nitrogénmolekulákkal való reakció jár kék fényjelenséggel, de a reakció ebben az esetben az atmoszféra 100 kilométernél alacsonyabb rétegeiben megy végbe.
Alakzatok
A sarki fény számtalan különböző alakzatot képes felvenni. A jelenség intenzitása, mozgása és formája a fentebb elmagyarázott kölcsönhatás milyenségétől függ.
Vannak tipikus formák, és egyetlen éjszaka alatt akár több alakzattal illetve színnel is lehet találkozni. A legjellemzőbbek:
Mikor és hol látható a sarki fény? A sikeres fényvadászat feltételei
Elmehetsz akár az Északi-sarkig is, de még ott sem garantálható, hogy látni fogod az északi fényt. A siker számos természeti és nem természeti faktor függvénye, melyek közül van, amit tudsz befolyásolni, és van, amit nem.
Az alábbi feltételeknek kell teljesülniük a sikeres sarki fény észleléshez:
1. Légy a megfelelő helyen: a sarki fény zónában
A sarki fény, ahogy a neve is utal rá, a sarkkörök közelében jelenik meg a leggyakrabban. A korábbiakban már említett folyamat következménye, hogy létezik egy úgynevezett “sarkifény-zóna” vagy más néven “Auróra zóna”, ami nem más, mint a Föld mágneses pólusait körülvevő ovális, ahol a sarki fény a legnagyobb eséllyel feltűnik
Minél erősebb a naptevékenység, annál nagyobb az ovál, tehát annál távolabb látható a sarki fény a Föld mágneses pólusaitól.
A sarkifény-zóna az északi féltekén jellemzően Grönland, Izland, Észak-Kanada illetve Észak-Skandinávia fölött húzódik. A déli fény az Antarktisz és a Déli-óceán területe fölött tűnik fel, ahol nincsenek lakott települések, ezért is hallhatsz róla olyan keveset.
A zónában akár napi szinten is megjelenhet az égen a sarki fény, de ritkán előfordul, hogy a sarkköröktől távolabb eső területekről is megfigyelhető. Elviekben egy extrém erős napkitörés esetén akár Magyarország fölött is megjelenhet, ilyesmi azonban csak rendkívül ritkán fordul elő.
Ahhoz, hogy a legnagyobb esélyt add magadnak a sarki fényre, minél északabbra (vagy a déli féltekén minél délebbre) kell utaznod. Izland már eléggé északon van ahhoz, hogy elviekben akár napi szinten láthasd az Aurórát – ha a többi feltétel is teljesül.
2. Utazz a megfelelő évszakban: ősztől tavaszig (de ne nyáron)
Az Északi-sarkhoz közeledve a nyári éjszakák egyre világosabbak. A 60. szélességi fok felett a Nap nyáron nem süllyed 6°-nál mélyebben a horizont alá, így még éjszaka sem teljes a sötétség; ezeket a világos éjjeleket nevezzük fehér éjszakáknak.
Bár az északi fényt kiváltó reakciók ilyenkor is ugyanúgy végbemennek a légkörben, az ezt kísérő fényjelenség a világos égbolton emberi szem számára nem észlelhető, ezért a nyár alkalmatlan a sarki fény megfigyeléséhez.
Amíg tehát a sarkkörök közelében a nyári napfordulót megelőző és követő hetekben gyakorlatilag nincs éjszakai sötétség, a téli napforduló környékén a nappalok rendkívül rövidek, az éjszakák pedig igen hosszúak.
Ebből akár azt is gondolhatnánk, hogy december-január hónapban vadászhatunk sarki fényre a legnagyobb valószínűséggel, ez azonban nem feltétlenül van így: a hosszútávú statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ősszel és tavasszal, a napéjegyenlőségek körüli időszakban gyakrabban figyelhető meg geomágneses aktivitás.
3. Legyen megfelelő naptevékenység: aktív
A fenti két faktor figyelembevételével, utazással és az utazási időpont jó megválasztásával a sarki fény sikeres észlelésére való esélyeidet drasztikusan meg tudod növelni. Azonban a harmadik feltétel olyasmi, amit senki sem tud befolyásolni illetve megbízhatóan megjósolni: ez pedig a naptevékenység.
Ahhoz, hogy az égi fényjelenség feltűnjön, megfelelő intenzitású naptevékenység szükséges. Ha éppen nincs semmilyen aktivitás, még az Északi-sarkon is hiába keresed az Aurórát.
A Nap mágneses terének anomáliái által okozott naptevékenységi jelenségeket a tudósok folyamatosan monitorozzák. A naptevékenység változása a hosszú távú megfigyelések szerint 11 éves ciklust követ.
Ennek legkézenfekvőbb jele a napfoltok számának, méretének, elhelyezkedésének és polaritásának alakulása. Számunkra ez azért érdekes, mert a nagyméretű, összetett napfoltcsoportok területén történnek a jelentősebb napkitörések.
A napfoltciklus első 3-4 évében a naptevékenység intenzitása fokozatosan növekszik, majd a maximumot elérve újra csökkenni kezd. Jelen pillanatban az valószínűsíthető, hogy 2020-ban kezdődik az újabb 11 éves ciklus, mely a kalkulációk szerint 2024-25 körül fogja elérni a maximumát.
A jelenlegi naptevékenység illetve a Föld mágneses terével való kölcsönhatás előrejelzésére azonban nagyon korlátozottan képes a tudomány.
A naptevékenység tehát egy olyan faktor, amivel nem lehet megbízhatóan számolni: a szerencsén múlik.
4. Legyen megfelelő időjárás: tiszta égbolt
Egyáltalán nem elhanyagolható tényező az időjárás, vagyis a felhőtakaró. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy a felhőtakaró a sarki fény vadászok legnagyobb ellensége. Hiába van ugyanis sötét és hiába szikrázik az égbolton teljes erővel a sarki fény, ha vastag felhőtakaró borítja az eget, akkor sajnos nem fogsz látni semmit abból, ami a felhők fölött zajlik.
Egy-két felhő még nem feltétlenül okoz gondot, és olyan is van, hogy a felhőfoszlányok között is feltűnik néha a fény. Ha szerencséd van, éppen ott lehet egy rés a felhők között, ahol az Auróra táncol – de ha összefüggő felhőtakaró borítja az eget, az teljesen megfoszthat téged az élménytől.
Izland éghajlata hideg óceáni, amely sok csapadékkal és felhővel jár, és a legcsapadékosabb és legfelhősebb időszak éppen a téli hónapokra esik. Persze, ilyenkor is lehet tiszta idő, de sajnos ez teljesen kiszámíthatatlan.
Az izlandi időjárás-előrejelzés nem megbízható néhány napnál hosszabb időtávra, vagyis a repülőjegy megvételekor még biztosan nem tudhatod, hogy milyen időjárást fogsz majd ki.
Ha minden lehetőséget ki szeretnél aknázni, a statisztikák még a segítségedre lehetnek. A sok éves átlagok alapján elmondható, hogy a legcsapadékosabb és legfelhősebb hónapok az október, december, január és a március, a legcsapadékosabb területek pedig a déli és nyugati partok, míg a legkevésbé csapadékos lakott területek Észak-Izlandon találhatók.
Ha tehát abszolút maximalizálni szeretnéd az esélyeidet, az időjárás szempontjából a szeptember lehet a legalkalmasabb hónap, és Észak-Izland a legalkalmasabb hely a sarki fény nézésre.
5. Holdfázis: kerüld a telihold időszakát
A holdfény, különösen a telihold fénye egy zavaró tényező, hiszen erőteljesen megvilágítja az égboltot. Így ha gyenge az aktivitás, akkor hiába van sarki fény, alig vagy egyáltalán nem látjod.
A legerősebb aktivitás idején persze túlragyoghatja a legnagyobb fázisú Holdat is, de ez a ritkább.
Ha maximalizálni szeretnéd az esélyeidet, olyan időszakot válassz az utazásra, amikor a telihold nem világítja be az eget.
Ugyanakkor, ha profi fotós vagy, megfelelő felszereléssel remek képeket készíthetsz és a Hold fénye akár még segítségedre is lehet az előtér megvilágításában.
6. Az ideális körülmények: teljes sötétség
Ha már jókor és jó helyen vagy, aktív naptevékenység van és az égbolt is felhőtlen, a következő fontos szempont, hogy olyan helyről nézd az eget, ahol teljes a sötétség. A fényszennyezés rendkívül sokat ronthat az élményen.
Bár nem mindenkinek van lehetősége (és egy kimerítő nappali túra után energiája sem: ) de ha autót bérelsz, akkor érdemes elhagyni a városok fénybúráját, a rosszul irányított mesterséges fényforrásokat, melyek az égbolt kifényesedését okozzák, ezáltal fényszennyezést okoznak.
A háborítatlan csillagos égbolt sötétsége nagyszerű háttér a sarki fény színeinek parádéjához. Gyenge aktivitás esetén is sokat tehetsz a siker érdekében, ha elhagyod a lakott településeket.
Szerencsére ez nem nehéz, a főváros annyira kicsi, hogy elég 15-20 percet autózni ahhoz, hogy magad mögött hagyd a zavaró fényeket. Ha pedig Észak-Izlandon vagy vidéken vagy, még könnyebb kiszabadulni a fényszennyezett területekről.
Sokakat megtéveszt és a turisták gyakran sarki fénynek nézik a lakott területek határában található üvegházak sárga fényét, amely a felhők alját megvilágítva akár száz kilométerről is látható, narancssárga derengést fest az az égboltra. Te ne dőlj be ennek. A sarki fény nem narancssárga.
Érdemes tehát időt szánnod a megfelelő helyszín kiválasztására, bízva abban, hogy egy kósza lámpatest közvetlen fénye sem zavar majd.
7. Az ideális helyszín: magaslat vagy lapos terület
Amennyiben a fent felsorolt összes feltétel teljesül, már csak annyi a teendőd, hogy válassz egy olyan helyszínt, ahol lehetőleg nincsenek zavaró tereptárgyak, úgymint magas hegyek közvetlenül előtted, épületek vagy fák.
Törekedj arra, hogy az égbolt minél nagyobb szeletét láthasd, ideális esetben 360 fokos rálátásod legyen, hogy bárhol tűnik is fel a fény, ne maradj le róla. A legideálisabb helyszín a sarki fény nézésre egy magaslat például dombtető vagy egy sík terület.
Nem elhanyagolható szempont a helyszín kiválasztásánál a biztonság. Mivel a sarki fény nézés akár órákig is elhúzódhat és teljes sötétséget igényel, fontos, hogy olyan helyet válassz, ahol nem közlekednek autók. Az autósok ugyanis nem, vagy csak nagyon későn vehetik észre, hogy kivilágítatlanul ott állsz a sötétben, és ez komoly balesetet is okozhat. Sajnos történt már így haláleset Izlandon.
A legjobb, ha egy tágas parkolóban állsz meg valamelyik természeti látványosság közelében. Semmi esetre se húzódj le az út szélére sarki fényt nézni, és csakis kijelölt pihenőhelyen vagy parkolóban állj meg.
Sarki fény Izlandon
Miért Izland az egyik legjobb hely a sarki fény megfigyeléséhez?
Izland teljes területe a Sarki Fény Zónában fekszik, a 63 és 67. szélességi fok között, ami lehetővé teszi, hogy az északi fény az év 7-8 hónapjában látható legyen az égbolton.
Ami azonban Auróra Zóna többi országánál is vonzóbbá teszi Izlandot az a hőmérséklet. Mivel a szigetet a Golf-áramlathoz tartozó Irminger-áramlat fűti, a téli hőmérséklet az Északi-sark közelsége ellenére sem süllyed extrém mélységekbe.
Norvégia, Finnország, Svédország, Grönland Alaszka, Kanada és Szibéria téli átlaghőmérséklete mind alacsonyabb Izlandénál.
Szeptemberben Izlandon akár plusz 10 fokban is csodálhatod a sarki fényt, ami sokkal kényelmesebb, mintha hóban és fagyban kellene várnod a kiszámíthatatlan jelenségre az éjszakában, sőt még a tél derekán sem gyakran süllyed -5 fok alá.
Bónusz faktor, hogy Izland akkor is fantasztikus élményeket tartogat, ha nem sikerül látnod a fényeket. A fővárostól csupán 1-2 órányi autózásra már találsz néhány igazán látványos vízesést, gejzírt, hőforrásokat és gleccsert.
Mikor látható a sarki fény Izlandon?
Ha idáig eljutottál a cikk olvasásával, akkor már te is tudod, hogy, a sarki fény észlelésének egyik legfontosabb feltétele a teljesen sötét égbolt. Izland földrajzi elhelyezkedése miatt kizárólag az őszi-téli időszakban teljesül ez a feltétel.
Április közepe és augusztus vége között nincs teljes éjszakai sötétség Izlandon, az égbolt túl világos, így ebben az időszakban nem láthatod a sarki fényt. Tehát hiába szeretnéd tavasszal vagy nyáron látni, ez nem lehetséges.
A hivatalos sarki fény szezon szeptember elejétől április elejéig tart, de az éjszakák már augusztus utolsó napjaiban, illetve még április első két hetében is elegendően sötétek ahhoz, hogy jó eséllyel indulhass az Auróra vadászatra.
Hány órakor érdemes a sarki fényt keresni?
Sokan kérdezik tőlünk, hogy hány órakor érdemes kimenni, az éjszaka melyik szakaszában a legesélyesebb a fényeket látni. Nos, erre nincs egyértelmű, tudományosan alátámasztott válasz. Az éjszakai sötétség bármely órájában esélyed van a sikerre.
Mindazonáltal, a legtöbb sarki fény észlelést este 9 és hajnali 1 óra között jegyzik, de ennek pusztán az az oka, hogy ebben az időintervallumban próbálkoznak a legtöbben.
A legjobb sarki fény megfigyelő helyek Izlandon
A sarki fényt végső soron bárhonnan láthatod, ahol szabad rálátásod nyílik az égboltra – akár még a város közepéről is. Úgy képzeld el, mintha csillagot néznél: ugyanaz a Nagy Göncöl csillagkép látható Budapestről mint egy erdei tisztásról a városon kívül, de az utóbbi helyről nézve minden bizonnyal szebben ragyog, mert kisebb a fényszennyezés.
Viszont ha az ég teljesen felhős, vagy az adott csillagkép éppen nincs az égen, vagy ha éppen nappal van, akkor nincs olyan hely Magyarországon, ahonnan látható lenne.
Így van ez az északi fénnyel is: ha az Auróra éppen (elegendően) aktív és az égbolt felhőtlen, akkor Izlandon bárhonnan látható a fény, csak az erősségét gyengébbnek érzékeled, ha fényszennyezett területről nézed.
Ha azonban az Auróra nem aktív vagy az égbolt teljesen felhős, akkor nincs olyan helyszín, ahol jobb eséllyel tűnik fel a fény, mint máshol.
Vannak azonban praktikusan alkalmasabb és kevésbé ideális helyek a megfigyelésre. Ha a legjobbat szeretnéd kihozni az élményből, akkor olyan helyre menj, ahol
- nincs fényszennyezés
- semmi nem zavarja a kilátást
- biztonságosan tudsz parkolni és várakozni.
Többek között az alábbi helyszínek felelnek meg a felsorolt kritériumoknak (mindegyiket megtalálod a Google Maps-en):
A legjobb sarki fény megfigyelő helyek Reykjavíkban és környékén
Skarfabakki kikötő
Reykjavík kompkikötője viszonylag kevéssé ismert helyszín. A város fényei a hátad mögé kerülnek, a kilátás pedig az Esja-hegyre és Videy-szigetre nyílik, ahonnan Yoko Ono békét hirdető fényoszlopa világít „csak” bele a sötéstégbe. Sokan kifejezetten keresik a fényoszlop és a sarki fény együttes lefotózására alkalmas helyeket.
A kikötő nincs séta távolságra a belvárostól, de tömegközlekedéssel megközelíthető.
Þúfa
A belvárostól kb. fél óra gyaloglásnyira található Þúfa (Thúva), névre hallagató látványos kis mesterséges domb és környéke szintén relatíve jó helyszín sarki fény nézésre. A város fényeit magad mögött hagyod, mégsem kell túl messzire menned a belvárostól. A helyszín egyébként nappal is megér egy sétát, a két kis sárga világítótorony és az Esja-hegyre nyíló kilátás a reykjavíki hangulat meghatározó elemei.
Grótta világítótorony
A reykjavíki félsziget csücskében (ami valójában már nem is Reykjavík, hanem Seltjarnarnes) található a Grótta világítótorony. A félsziget csúcsa mélyen benyúlik a tengeröbölbe így három oldalról tenger veszi körbe, ennek köszönhetően a kilátás akadálytalan és a világítotorony fényét leszámítva nincs más zavaró fényforrás.
Ez a helyszín kétségtelenül Reykjavík egyik legnépszerűbb sarkifény-néző helye, ezzel együtt a legturistásabb is. Ha ezt a helyszínt választod, érdemes a tömegtől és a parkolótól eltávolodnod. A világítótoronyhoz vezető keskeny ösvényen inkább ne kelj át, ugyanis dagálykor ellepi a víz. Minden évben a kis szigeten ragad néhány turista, mert nem veszik figyelembe az apály-dagály jelenséget.
Kövesd a sétaútvonalat a természeti rezervátum felé, ami nyáron számos madárfaj lakhelye. A turisták többsége errefelé már nem sétál el. A környék egyébként az Auróra mellett naplemente nézéshez is fantasztikus.
Perlan
A Perlan egy üvegkupola-tetejű épület, amely négy víztározó tank tetején helyezkedik el. Mivel jóformán a város közepén van, ezért nem mondható ideális helyszínnek. Ugyanakkor jó kilátást biztosít az égre és a városra egyaránt, mivel egy domb tetején található.
Ide akkor érdemes csak jönni, ha kifejezetten erős sarki fény előrejelzés van de nem szeretnél kimenni még a város szélére sem, és kizárólag a tömegközlekedésre tudsz hagyatkozni.
Sun Voyager
A Harpa épületének közelében, a tengerparton található viking hajó formájú acél szobor a Sun Voyager vagy izlandiul Sólfarid kedvelt sarki fény néző hely a turisták körében.
Mivel észak felé a tenger felett közel 180 fokban szabad kilátás nyílik és abban az irányban nincsenek fényforrások, alkalmas hely lehet a sarki fény nézéshez.
Csak akkor ajánljuk, ha kifejezetten jó az előrejelzés viszont nem szeretnél kimozdulni még a belvárosból sem, de mégis adnál magadnak némi esélyt arra, hogy láss valamit.
Úlfarsfell
Ha Reykjavíkon belül maradnál de szeretnéd elkerülni a turistákat, elég ha a város határában lévő Úlfarsfell-hegyig mész el. A Bílastæði Úlfarsfell nevű parkolónál le tudod tenni az autót, és onnan a túraösvényen felsétálni a hegyre, ahonnan kilátás nyílik az egész városra.
Ez a helyszín nem teljesen mentes a fényszennyezésről, viszont a város fényei elég messze vannak ahhoz, hogy ne zavarjanak nagyon. Csak annak ajánljuk a sétát a hegyre, aki megfelelő túra tapasztalattal, felszereléssel, GPS-szel, fejlámpával és meleg ruházattal rendelkezik. Az ösvény nincs kivilágítva és helyenként csúszós, nehéz terepviszonyokra kell számítanod.
Bláfjöll
Reykjavíktól mindössze 30 perc autóútra található a Bláfjöll-hegy, mely az egyik legkedveltebb Auróra megfigyelő hely a túracégek körében. Az út felvisz a hegy tetejére, ahonnan szabad kilátás nyílik az égboltra és a 20 km-re lévő városra is. Reykjavík fényei ugyan feltűnnek a távolban, de a város már annyira messze van, hogy nem zavarja a sarki fény észlelését.
Az út mentén számos kijelölt pihenőhely van, ahol rajtad kívül minden bizonnyal más fényvadászok is lesznek majd.
Hafravatn
A fotósok tudják, hogy az északi fény fotózáshoz az egyik legjobb helyszín a vízpart, ahol szerencsés esetben a fény nemcsak az égbolton jelenik meg, de a vízen is tükröződik (ez a tükröződés szabad szemmel nem igazán látható).
A tenger erre kevésbé alkalmas, mert a felszíne nagyon ritkán nyugodt annyira, hogy tükröződjön, ezért érdemesebb tópartot keresni. A Hafravatn-tó Reykjavík közelében az egyik legideálisabb sarki fény fotóhelyszín.
A tó 5 km-re található a város szélétől, így Reykjavík fényei nem rontják majd az élményt. A tópart mentén mentén találsz néhány pihenőhelyet, ahol biztonságosan le tudod parkolni az autót.
Kleifarvatn
A Reykjanes-félszigeten található Kleifarvatn-tó szintén remek helyszín a fényvadászathoz. Bár a tavat kisebb dombok és hegyek szegélyezik, az autóút egy magaslatra vezet, ahol egy parkolóban meg tudsz állni, és fantasztikus rálátás nyílik az egész tóra.
A legközelebbi lakott település minimum 15 km-re található, így semmilyen fényszennyezés nem zavarja az Auróra észlelését.
Hvalfjördur fjord
A Reykjavíktól kb. 45 perc autózásra található Hvalfjördur fjord szintén remek sarki fény néző hely. Bár a fjordot két oldalról hegyek szegélyezik, szerencsére nem túl magasak, és fjord maga elég széles ahhoz, hogy szabad rálátást biztosítson az égbolt nagy részére. A fotósok közkedvelt helyszíne.
A környéken semmilyen lakott település nincs, ami fényszennyezést okozhatna. Az út mentén számos kijelölt pihenőt találsz, ahol félre tudsz állni az autóval és mivel ez egy rendkívül kieső terület, a nagy forgalomtól biztosan nem kell tartani.
Thingvellir Nemzeti Park
A Thingvellir Nemzeti Park Reykjavíktól kb. 45 perc autózásra található. A terület kifejezetten alkalmas a sarki fény megfigyelésére, mert zavartalan, fényszennyezéstől mentes kilátás nyílik az égboltra. A nemzeti park két nagy parkolójának bármelyikében biztonságban leparkolhatod az autódat, majd egy kicsit távolabb sétálva a sötétben várhatod az északi fény felbukkanását. (A parkolásért itt fizetni kell.)
Profi és amatőr fotósok egyaránt kedvelik a helyszínt, ugyanis Izland legnagyobb tava, a Thingvallavatn-tó és a partján található Þingvallakirkja templom együttese ideális fotótéma még sarki fény nélkül is. Legutóbbi ottjártunkkor – amikor az alábbi fotó készült – még egy sarki róka is meglátogatott bennünket.
Kék Lagúna
A Kék Lagúna, avagy Blue Lagoon környéke szintén remek Aurora megfigyelő hely. A fürdő egy hatalmas, nyílt lávamezőn helyezkedik el, amely sajnos nem teljesen mentes a fényszennyezéstől, ugyanis a közeli hőerőmű, a fürdő és a parkoló is ki vannak világítva.
A fürdő bejárata mellett induló sétaút a Silica hotel felé vezet, amely a lávamezőn halad keresztül. Ezen végigsétálva magad mögött hagyhatod a zavaró fényeket és remek panoráma nyílik az égboltra. Egy rövid szakaszon két oldalról a lagúna tejfehér vize szegélyezi az ösvényt, a fotósok nagy örömére.
Akranesi világítótorony
Akranes, egy izlandi mércével mérve viszonylag nagy település Reykjavíktól 50 percre, híres a két világítótornyáról, amelyek egymás mellett helyezkednek el.
Akárcsak a Grótta Reykjavíkban, az akranesi világítótornyok is egy félsziget csücskén találhatók, így a tengerpartról zavartalan kilátás nyílik az égboltra, míg a város fényei a hátad mögött világítanak. A két világítótorony együttese remekül mutat a fotókon akkor is, ha a sarki fény nem bukkan fel.
Garduri világítótorony
A Reykjanes-félsziget csücskében található Garduri világítótorony szintén ideális sarki fény megfigyelő hely. Izland egyik legrégebbi világítótornya mélyen benyúlik a tengerbe, és minden irányból sötétség veszi körül. Gardur, az 1400 lelket számláló kis falu fényszennyezése pedig egészen elhanyagolható.
A torony közvetlen szomszédságában egy kemping is található, így augusztus utolsó napjaiban, vagy szeptember első hetében még kempingezve is tudsz itt sarki fényt vadászni. Ennél később azonban már az időjárás alkalmatlan a sátorban alvásra és a kemping is bezár.
A legjobb sarki fény megfigyelő helyek vidéken
Izland szinte teljes területe kiválóan alkalmas a sarki fény megfigyeléséhez, leszámítva talán a nagyobb városokat, a kanyonokat, völgyeket és barlangokat. Az izlandi vidék abszolút ideális tulajdonságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az égi jelenséget teljes szinte bárhonnan pompájában megcsodálhasd. Ha listát kellene írni arról, hogy honnan érdemes nézni a sarki fényt, akkor ez egy végtelen hosszúságú cikk lenne.
Általánosan elmondható, hogy bárhol is szállsz meg vidéken, ha az nem egy város vagy nagyobb település, szinte garantált, hogy a kivilágított udvartól pár percre eltávolodva már zavartalanul nézheted az északi fényt. Sőt, jó eséllyel az ablakból is láthatod – feltéve, hogy a többi feltétel is teljesül: van megfelelő naptevékenység, teljesen sötét és felhőtlen égbolt.
Ha viszont a legkülönlegesebb helyeket keresed, például egy fotóhoz vagy egy lánykéréshez, akkor az alábbi helyszíneket ajánljuk:
Jökulsárlón gleccserlagúna, Dél-Kelet Izland
Kétségtelenül a legfantasztikusabb sarki fény néző hely Izlandon a dél-keleti parton található Jökulsárlón gleccserlagúna. A színes, táncoló égi fény és a lagúnán úszó jéghegyek együttesének látványa sokak álma, köszönhetően a fotósoknak, akik elárasztották az internetet ezekkel a lélegzetelállító képekkel.
Mivel legközelebbi lakott település 40 km-re található, a környéken semmilyen fényszennyezés nincs. A lagúna hátterében észak felé a Vatnajökull gleccser sziluettje takarja egy részben az égboltot, de még így is fantasztikus kilátás nyílik az égre.
Stokksnes, Dél-Kelet Izland
A Dél-Kelet Izlandon található Stokksnes szintén népszerű sarki fény néző hely és fotótéma. Az érdekes alakú hegy és az előtte elterülő sekély tengeröböl lélegzetelállító környezetet biztosítanak a sarki fény fotózáshoz.
Apálykor a tenger visszahúzódik és egy tükörsima, vizes felületet hagy hátra, amely lehetővé teszi, hogy az északi fény tükröződjön a vízen. A hatalmas, füves buckák pedig azt az érzést keltik, hogy egy mesebeli tájon jársz.
Érdemes tudni, hogy a Stokksnes-öböl magánterületen található, a sorompóval lezárt magánútra való behajtáshoz pedig belépőt kell fizetni (1000 ISK). Mivel nincs betonozott út, télen, amikor fagy és hó van, normál kisautóval nem tudsz ide behajtani, ezért kifejezetten ajánlott a 4×4-es autó.
Kirkjufell, Nyugat-Izland
A Snaefellsnes-félszigeten található Kirkjufell-hegy Izland egyik legismertebb látványossága. A szabadon álló, kúp alakú hegy önmagában is népszerű fotótéma, de a két vízesés a hegy előtt – amelyek a téli hónapokban befagynak – még tovább fokozva a kompozíció különlegességét.
A közelben lévő kisváros fényszennyezése abszolút elhanyagolható. A Kirkjufell már önmagában is jól mutat, de ha még a sarki fény is ékesíti, azt már tényleg nehéz lenne felülmúlni!
Arctic Henge, Észak-Izland
Izland egyik legészakibb pontján, a Raufarhöfn-félszigeten található az Arctic Henge (a Stonehenge után kapta a nevét). Az egyébként modern (2004-ben készült) műalkotás azt a hatást kelti, mintha évezredek óta ott álló ősi építmény lenne.
A semmi közepén található, 8 méter magas kőkapuk, a 72 bazalt sziklakő együttesen egy 52 méter átmérőjű kört alkotnak. Az északi fény önmagában is enigmatikus látványa ezen a helyszínen még misztikusabbá válik.
Kerlingarfjöll, Felföld
Kerlingarfjöll Izland szívében található, a Felföld kellős közepén. Több, mint száz kilométeres távolságban fekszik a lakott területektől, és a tengerszint felett 1100 m magasan fekszik, így talán ki lehet jelenteni, hogy ennél nincs ideálisabb hely Izlandon az Auróra megfigyelésére.
Habár ide a téli hónapokban nem lehet bérelt autóval behajtani, vezetett túra keretében el lehet jutni az év bármely hónapjában.
Télen előfordulnak olyan időszakok, amikor a hotelben tartózkodó turisták száma a tízet sem éri el. A közeli hőforrás és a geotermikus mező gondoskodnak arról, hogy akkor is felejthetetlen legyen az élmény, ha a sarki fény mégsem bukkanna fel az égen.
Landmannalaugar, Felföld
A Felföld másik sarki fény paradicsoma Landmannalaugar, ahol szintén nulla a fényszennyezés mértéke, a lakott területektől való nagy távolságnak köszönhetően. A menedékházak egy völgyben találhatók, így a hegyek minden irányból levágnak valamennyit az égboltból, de még így is rendkívül tágas kilátás nyílik az égre.
A fantasztikus táj, a hőforrás és a közeli túraútvonalak biztosítják a maximális élvezetet. Érdemes azonban tudni, hogy ősztől tavaszig ide sem lehet saját bérelt autóval eljutni, csakis vezetett túra keretében, extrém nagy terepjárókkal.
Szeptember elején viszont, ha szerencsés vagy, még alkalmas lehet az időjárás és az útviszonyok az ide látogatásra.
Hány napra érdemes utazni ha a sarki fény miatt jössz?
Ha nagyon szerencsés vagy és a körülmények épp ideálisak, akkor akár egyetlen Izlandon töltött nap is elegendő ahhoz, hogy láthasd az északi fényt.
Ugyanakkor a statisztikák és a személyes tapasztalataink is azt mutatják, hogy érdemes minimum 5-7 napot az izlandi utazásra szánni, ennyi idő alatt nagyobb az esély arra, hogy a már említett feltételek teljesülhessenek, de sajnos még ez sem jelent teljes garanciát a sikerre. Az viszont biztos, hogy minél hosszabb időre jössz, annál nagyobb az esélyed.
Mit tehetsz, ha nincs autód és nem szeretnél szervezett túrára menni?
Mint a fentiekből kiderült, a sarki fény megfigyelésére a főváros a legkevésbé alkalmas. Ahhoz pedig, hogy kimenj a városból autó kell. Ha nem béreltél autót, nehezebb lesz megtalálni az ideális helyet, de nem reménytelen.
Fontos, hogy próbálj minél távolabb kerülni a város fényeiről. Fentebb írtunk arról, hogy Reykjavíkban mely helyszínek a legalkalmasabbak sarki fény nézésre. Ezek közül a belvárosból gyalog megközelíthető, legjobb helyszínek a Thúfa és a Sun Voyager, tömegközlekedéssel pedig a Perlan, Grótta világítótorony és az Úlfarsfell hegy.
Hogyan készülj fel a sarki fény vadászatra?
A sarki fény nézés általában egész estés program. Ha látod, akkor azért, ha nem, akkor azért. Érdemes nagyon melegen öltözni, mivel az ácsorgás nem túl aktív tevékenység és hamar fázni kezdhetsz.
Szeptemberben, októberben nem kell extrém hidegre számítani még éjszaka, de az 5 fok is nagyon kellemetlen tud lenni, ha fúj a szél.
Ruházat
Novembertől-áprilisig igazi tél van, nulla- mínusz tíz fok körüli éjszakai hőmérséklettel gyakran széllel.
Ritkábban előfordul, hogy mínusz 10 foknál is hidegebb van. Sapka, sál, kesztyű, kézmelegítő legyen nálad, ezen felül pedig meleg, vízálló bakancs, vastag zokni és bélelt, csuklyás kabát viselését ajánljuk.
Télen fagy idején a talaj tükörjéggé fagyhat, ilyenkor ajánlott a cipőre húzható csúszásgátló talp viselése, amit beszerezhetsz otthon is vagy télen bármelyik izlandi benzinkúton vagy szupermarketben kb. 1000 – 1500 ISK áron.
Eszközök
Ha fotózni szeretnél, mindenképp legyen nálad állvány, ugyanis anélkül nem igazán lehet éjszakai témát fényképezni. Ha csak telefon van nálad, ahhoz is érdemes egy mini mobil állványt beszerezni. A telefonod pro – vagy manuális módjában is megpróbálkozhatsz a sarki fény lefotózásával.
Számíts rá, hogy a hidegben a telefon és a kamera is rendkívül gyorsan merül, ezért érdemes maximum töltöttséggel elindulni, illetve legyen nálad power bank vagy töltőkábel az autóban.
Zseblámpára vagy fejlámpára feltétlenül szükséged lesz. A vaksötétben jól fog jönni, meg kell világítani magadnak az utat, ha például távolabb szeretnél menni az autótól vagy a többi turistától. A telefonoddal is tudsz világítani, igaz, de azzal nagyon gyorsan lemeríted az akksit.
Egyéb praktikus tanácsok sarki fény nézéshez
Evéssel, ivással úgy érdemes tervezni, hogy tudd, nem lesz lehetőséged mosdóba menni. Nasit, csokit, termoszban forró italt érdemes vinni, hogy ezzel is lekösd magad, amíg várakozol.
Ha gyerek(ek)kel vagy, érdemes valami játékot vinni, ami leköti őket, mert nem fogják izgalmasnak találni a sötétben ácsorgást, amikor éppen a sarki fény felbukkanására vártok. Érdemes rájuk láthatósági mellényt adni (bármelyik benzinkúton beszerezhető).
Érdemes-e befizetni vezetett sarki fény túrákra?
Gyakori kérdés, hogy megéri-e vezetett túrára menni. Erre sem tudunk mindenkire érvényes, általános választ adni, hiszen mindenki másképp szeret utazni, mások a prioritások és más az utazási büdzsé.
Hogy könnyebben tudj választani, az alábbiakban összehasonlítjuk a túracégek által vezetett és az önálló, vezető nélküli túrák jellemzőit.
Vezetett túrák
Rengeteg cég kínál vezetett sarki fény túrákat, a kínálat pedig hatalmas, a lehetőségeknek csak a pénztárcád szab határt.
A vezetett túrák előnye, hogy nem neked kell helyet keresgélni, a helyi túravezetők tökéletesen ismerik a legjobb helyeket, és minden túra esetében az aktuális felhőhelyzethez igazítják a helyszínválasztást.
Így a megfelelő időjárási körülmények és a szükséges feltételek teljesülése esetén zavartalanul, a városi fényektől távol csodálhatod az északi fényt.
A legtöbb vezetett túra jellemzője, hogy amennyiben a túra elindul és nem sikerül látni a fényt, felajánlanak egy újabb lehetőséget ingyen.
Tudj róla, hogy a szervezett túrákat kizárólag akkor indítják el, ha a külölmények elegendően jók. Lemondás esetén egyszerűen visszafizetik az árát, vagy ingyenesen átfoglalhatsz egy másik alkalomra.
Azzal is fontos tisztában lenned, hogy ha egy halvány fényfoszlány feltűnik az égen, akár csak rövid időre is, az már sikeres túrának minősül. Egy túra általában 3-4 órás és akkor is el kell indulni hazafelé, ha a sarki fény esetleg még mindig teljes pompában látható az égen. Természetesen a túravezetők igyekeznek a lehető legrugalmasabban hozzáállni ehhez a kérdéshez, de a túra nem húzódhat el a végtelenségig.
A túravezetők minden esetben teljesen naprakészek a meteorológiai szolgálat által kiadott időjárás előrejelzéssel, az aktuális naptevékenységgel és felhőtakaróval kapcsolatban.
Rendkívül részletes ismeretanyaggal rendelkeznek, továbbá nagyon sok helyi legendát és Izlanddal kapcsolatos személyes történetet osztanak meg a hallgatósággal. Ezt a fajta élményt egészen biztosan nem kaphatod meg egy önálló sarki fény vadászat során. Mi számtalan alkalommal részt vettünk már szervezett túrán és az esetek döntő többségében nagyon elégedettek voltunk.
A drágább túrákon már szinte minden esetben extra szolgáltatásokkal is kedveskednek a túracégek. A legtöbb esetben ingyen készítenek rólad fotókat a sarki fény alatt, így ezzel sem kell vesződnöd. Szintén egyre gyakoribb extra a frissen sütött izlandi sütemény és a forrócsoki, kávé vagy tea, amely nagyon jólesik a hideg éjszakában.
A legdrágább túrákon már takarót, egy plusz vastag és meleg kabátot és kempingszéket is kaphatsz, de ismerünk olyan túracéget is, aki távcsöves csillagnézést is biztosít a várakozás közben, sőt tüzet rak a helyszínen, a turisták nem kis örömére.
A vezetett sarki fény néző programok az izlandi mércével mérve kifejezetten olcsó, 40-50 fős nagy buszos túrákkal kezdődnek, ahol nincs élő túravezetés, csak egy fejhallagatót kapsz amelyben 4-5 világnyelven hallgathatod az előre felvett információs anyagot. Ezek a túrák kb. 5-6000 ISK áron indulnak.
Kissé drágábbak a minibuszos utak, ahol 12-16 fő utazik együtt, ezek nagy része már sarki fény guide vezetésével zajlik, akitől bármikor lehet kérdezni is. Egyes szolgáltatók ma már fotókat is biztosítanak a résztvevőknek. A minbuszos túrák ára kb 10 000 ISK-tól kezdődik.
Befizethetsz Super Jeep túrára is, melyek meglehetősen drágák, de hatalmas előnyük, hogy ezek az óriás terepjárók olyan helyekre is eljutnak, ahová a buszok és bérelt autók nem, így garantáltan nem lesznek a közeledben más turisták a saját csoportodon kívül és már maga a járműben utazás is hatalmas élmény. Superjeep túrákat 18 000 ISK-tól találsz, a határ pedig a csillagos ég.
Ha tenger-rajongó vagy, lehetőséged van a nyílt tengeren, egy hajó fedélzetéről megcsodálni a fényeket, fantasztikus élmény. Ezt a verziót semmiképp sem ajánljuk, ha hajlamos vagy a tengeri betegségre, vagy fotókat szeretnél készíteni, ugyanis a vízen ringatózó hajó teljesen alkalmatlan körülményeket teremt a sarki fény fotózásánál használatos hosszú záridős technikához. A hajós túrák kb. 11 000 ISK áron érhetők el.
Arra is van lehetőség, hogy egy rendkívül izgalmas, esti motoros szános kaland végén, egy gleccser tetejéről nézd a sarki fényt. Ez valami egészen elképesztően intenzív élmény, garantáltan életre szól és nem sok magyar turista büszkélkedhet azzal, hogy ilyen formában látta az Aurórát. A túrák ára kb. 30 000 ISK-tól kezdődik.
Túravezető nélküli, önálló Auróra vadászat
Ami tény: nem muszáj szervezett túrán részt venned, ahhoz hogy láthasd a sarki fényt. Önállóan, vezető nélkül is elindulhatsz a fényvadászatra.
Azonban ebben az esetben neked kell kiválasztanod és megtalálnod a megfelelő, fényszennyezéstől és turistáktól mentes helyszínt, beszerezni és feldolgozni szükséges információkat, tájékozódni az aktuális időjárási- és felhőhelyzetről, útviszonyokról, és megtanulni értelmezni a sarki fény előrejelzési adatokat.
Rendelkezned kell továbbá saját, vagy bérelt autóval, és ha fotót is szeretnél, akkor kamerával, állvánnyal, és tisztában kell lenned az éjszakai fotózás alapismereteivel ahhoz, hogy értékelhető képet tudj készíteni a sarki fényről.
Ugyanakkor, ha önállóan mész sarki fény túrára, nem kell a vezetett túra kiadásaival számolnod.
Teljesen szabad vagy, akkor indulsz és akkor fejezed be, amikor kedved tartja. Akár egész éjszaka úton lehetsz és senkihez sem kell alkalmazkodnod.
Az is igaz viszont, hogy a te felelősséged az esetlegesen havas és jeges, ismeretlen utakon vezetni az éjszakában és ha rossz helyet, vagy időpontot választasz, senki nem téríti meg a rá fordított időt, költséget és energiát.
Ha csak egy videót nézel meg ebben a cikkben, ez legyen az:
Mit tehetsz, ha nem sikerült látnod a sarki fényt?
Az északi fényt senki sem tudja kontrollálni és amikor megveszed a repülőjegyed Izlandra, számítanod kell rá, hogy nincs rá garancia, hogy látni fogod a jelenséget. A legfontosabb tipp, amit adhatunk, hogy soha ne kizárólag a sarki fény miatt utazz Izlandra. Izland az Auróra nélkül is fantasztikus hely, elképesztő látnivalókkal és élményekkel.
Az utazásod tervezésénél teremtsd meg a lehetőséget arra, hogy más látnivalók is elvarázsolhassanak, ne csak a sarki fényről szóljon az egész utazás.
Ha a rossz időjárás vagy egyéb kedvezőtlen körülmények miatt nem láthattad a fényt, még mindig van egy sor lehetőséged arra, hogy nagyszerű élményekel térja haza.
Aurora Base Camp – Hafnarfjordur
2019-ben nyílt meg Reykjavíktól nem messze az Aurora Base Camp nevű obszervatórium, ahol a városon kívül, egy lávamezőn épített üvegkupola alatt várakozhatsz az északi fényre. A várakozás alatt mindenféle érdekes (angol nyelvű) bemutatókkal kötnek le, többek között megfigyelheted a mesterségesen létrehozott sarki fényt.
Egy elsötétített teremben hat üvegtartályban reprodukálták azokat a körülményeket, amelyek az égi fényjelenséget előidézik.
Minden tartályban egy-egy, a légkör különböző rétegeiben előforduló gázelegyet gerjesztenek elektromos energiával, amely következtében a gázok olyan színben kezdenek el izzani, amilyennek a sarki fény is mutatkozik az égen.
Aurora Reykjavík – Northern Lights Center
A Northern Lights Center kétségtelenül az egyik legérdekesebb múzeum Reykjavíkban. Az interaktív kiállítás részletesen bemutatja (angolul) a sarki fényt, annak tudományos magyarázatát és a hozzá fűződő ősi legendákat.
Egy fotószimulátor segítségével megismerheted a sarki fény fotózás alapelveit és megtanulhatod, hogyan kell beállítanod a fényképezőgépedet, hogy jó fotót készíthess az éjszakai égboltról.
Egy 7 méteres kivetítőn 4K minőségben vetítik a leglátványosabb sarki fény formációkat. Mi több, VR szemüveggel is átélheted az élményt, hogy milyen a sarki fényt csodálni a Godafoss vízesés mellől, vagy a Langjökullról, Izland második legnagyobb gleccseréről.
Perlan Planetárium
Reykjavík első planetáriuma szintén 2019-ben nyitotta meg a kapuit az érdeklődők előtt. A planerátium fő műsora az Áróra című film, amely egy rendkívül látványos, 8K felbontású, 360 fokban vetített 22 perces kisfilm a sarki fényről.
Az ismeretterjesztő vetítés a sarki fény keletkezését és a hozzá fűződő legendákat mutatja be úgy, hogy az gyerekek és felnőttek számára egyarént élvezetes és érthető legyen, miközben látványos felvételeket láthatsz az Izland különböző területein rögzített sarki fényről.
Az élményt ráadásul kombinálhatod egy jégbarlang-látogatással is, ugyanis a Perlan múzeumban található a világ első beltéri jégbarlangja.
Nézd meg az Áróra című film 360° előzetesét itt:
Az északi fény Izland egyik legnagyobb vonzereje és misztikuma. Természetéből adódóan lehetetlen, hogy mindenki lássa, aki szeretné. A Hello Izland Facebook oldalán közzétett közvélemény-kutatásunk szerint a téli időszakban Izlandra látogatók 50%-nak sikerült, a másik 50%-nak pedig nem sikerült látni a sarki fényt.
Jó utat és sok szerencsét kívánunk a sarki fény vadászathoz!
Nagyon köszönjük a közreműködést Maczó Andrásnak, aki gondoskodott róla, hogy a sarki fény tudományos magyarázatát taglaló részek szakmailag helytállóak legyenek.
