DEBRECENI ANIKÓ (szakosított szint) Tankönyv a magyar oktatási nyelvű általános középfokú tanintézetek 11. osztálya szám ára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma Львів Видавництво „Світ' 2019

УДК 821.511.141.09(075.3) Д 25 Рекомендовано Міністерством освіти і науки України (наказ MOH України від 12.04.2019 № 472) Видано за державні кошти. Продаж заборонено Дебрецені О. Д 25 Угорська література (профільний рівень): підруч. для 11 кл. з навч. угорською мовою закл. заг. серед, осв. / О. О. Дебрецені. - Львів : Світ, 2019. - 336 с. : іл. ISBN 978-966-914-196-5 УДК 821.511.141.09(075.3) ISBN 978-966-914-196-5 Дебрецені О. О., 2019 Валленфанг Ю. Є., художнє оформлення, 2019 Видавництво „Світ”, оформлення, 2019

BEVEZETŐ Az az ember, aki nem olvas könwet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni. Krúdy Gyula Ez a könyv a 10. évfolyamos irodalomtankönyv folytatása: az egyes művek feldolgozása hasonló szellemben készült, irodalomszemléletében, stílusában követi azt. Tartalmával igyekszik hozzájárulni az általános mű­ veltséghez, megfelelő képet kíván nyújtani а XIX. század utolsó harmada, a századforduló és а XX. század magyar irodalmáról. A jelenkorhoz közeledve azonban mind több nehézséggel kell szembenézni az irodalom történetének és műveinek középiskolai tanításában. Ebben a tankönyvben nagyrészt csak lezárt életműveket tárgyalunk - néhány élő alkotó ismerte­ tésére rövidebb formát választottunk. Az egyes életművek tárgyalásában sem törekedhettünk a teljességre helyszűke miatt. A tankönyvben az adott korszak eszmei áramlatait, művészeti törek­ véseit is körvonalazzuk. Nagy terjedelmű anyagról van szó. Az írókhoz kapcsolt Életpálya című alpontok tájékoztató jellegűek: az életrajz be­ mutatásán túl a teljes írói pályaképet a Munkássága részben tárgyaljuk. Az írók, költők alkotásainak elemzése is ebben a részben kapott helyet. Természetesen többféle feldolgozási mód, módszer is elképzelhető. Tanár és diák újabb, másfajta magyarázata is indokolt és jogos lehet. Az Iro­ dalomelméleti ismeretek az elméleti fogalmak tisztázását, magyarázatát adják. A lábjegyzetekben és a Háttérinformációban a korábban tanult vagy ismeretlen fogalmakat értelmezzük. A Kérdések és feladatokban különböző nehézségű kérdések szerepelnek minden témakör után, s azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a tanulást, a lexikális ismeret- anyag rendszerezését, és a tudásszint állandó próbáját, ellenőrzését teszik lehetővé. A tankönyv a műértés képességének fejlesztésében is szeretne segítsé­ get nyújtani. A művészetből sugárzó boldogító erőben csak akkor része­ sülhetünk, ha nyitottak vagyunk az új értékek, igazságok elfogadására, és nagyfokú szellemi aktivitással közelítjük meg a műveket, befogadjuk azokat. A feladatok megoldásához sok sikert kívánunk, reméljük, örömötöket lelitek a tankönyvben, és a belőle merített ismeretek az iskola elvégzése után is hasznotokra válnak. Jó tanulást, sok élvezetes olvasmányélményt kívánunk! 3

Egy hasznos tanács a tankönyv használatával kapcsolatban. Mindig vegyétek figyelembe az egyezményes jeleket, melyekkel már az elmúlt években is találkoztatok! A szerző JELMAGYARÁZAT Nóta bene! Jegyezd meg! Ц ‘/ Kérdések és felada­ # tok Amit a műről tud­ nod kell Háttérinformáció % Irodalomelméleti ismeretek W \\ e l A t Házi feladat Szómagyarázat uz olvasás íta é lv e ze te t ofcoz se g ít élni. űffctéfni és tú lé ln i is. \"T^eflerdy TTatmás 4

A Magyar Tudományos Akadémia épülete, XIX. század második fele (Forrás: OSZK) A MAGYAR IRODALOM А XIX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN Történelmi háttér • Az 1865. évi országgyűlés összehívásával véget ért I. Ferenc József császári önkényuralma: az uralkodó már hajlandó bizonyos engedményekre, viszont a nemzet sem vonakodik az 1848-as törvények módosításától. Deák Ferenc politikája győzelmet aratott, nehéz tárgyalások után kialakul az új alkotmány: • a külügy és a hadügy az uralkodóház kezében maradt; • Erdély egyesült Magyarországgal; • Hor­ vátország önálló jogú társországgá lépett elő; • a nemzetiségek nyelvét a törvény védelme alá helyezték; • behozták az általános hadkötelezett­ séget; • megszavazták a zsidók politikai egyenjogúságát; • az addigi Habsburg-összbirodalom átalakult Ausztria-Magyarországgá. • A király 1867. február 17-én kinevezte Magyarország miniszterelnökévé gróf And- rássy Gyulát, június 8-án megkoronáztatta magát; az uralkodóház és a magyarság kölcsönösen fátyolt vetett a múltra s a jobb jövő érdekében közös munkára egyesült. Milyen eseményeket látott a magyar író а XIX. század utolsó harma­ dában? Milyen változásokon ment át a világ? Hogyan fejlődött Magyar- ország? Beszéljenek maguk a megtörtént események. A magyar nemzet honfoglalásának ezredik évfordulóját 7596-ban káprázatos fénnyel ünnepelte a magyarság. Az országos ünnepségeknek Budapest volt a középpontja, az ezredévi kiállítást a királyi család jelenlé­ tében nyitották meg. Az ünnepi év letelte után azonban ismét megújultak a politikai pártharcok. A kormánynak a bécsi katonai párt, a szláv és román nemzetiségi törekvések és a negyvennyolcas politika ellen egy­ szerre három irányban kellett védekeznie. Megkezdődött az ipari munkásság előretörése is. A vidék népét Bu­ dapest szívta fel, a falu népe a fővárosi gyárakban ipari proletárrá vált. 5

Nemcsak az értelmiség tolongott a főváros felé, a parasztot is többé- kevésbé magához vonzotta a központ. 1900-ban az ország népességének már húsz százaléka ipari munkás volt, a nagyüzemek elsorvasztották a kisebb műhelyeket, a gyár megölte a háziipart. Mivel a városok nem nyújtottak elég munkaalkalmat és megfelelő keresetet a falvak tönkrement kisgazdáinak és földnélküli zselléreinek, az ország minden tájáról megindult a kivándorlás Amerika felé. A kiván­ dorlás a munkára legalkalmasabb, legegészségesebb és legvállalkozóbb szellemű tömegeket távolította el az országból. A szegény emberek itthon nem tudták megkeresni kenyerüket, idegenbe mentek s örökre elszakad­ tak a magyarságtól. Magyarország területének negyven százalékát ebben az időben is az ezer holdon felüli nagybirtokok foglalták el, kétmillió hold földet néhány főrangú család bírt hitbizományként, azaz elidegeníthetetlen örök bir­ tokul. A földnélküli parasztember a latifundiumok közelében nem jutha­ tott egyetlen holdhoz sem, hiába fizette volna meg drága áron a földet. Irodalmi élet а XIX. század utolsó harmadában • Az utolsó szá­ zadnegyed számos világirodalmi irányzat jelentkezésében volt gazdag, de ezek az irányzatok a régiekkel együtt elvegyülten jelentkeztek (romanti­ ka, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus stb.) a magyar irodalomban. Az új költőnemzedék az immár nagyvárosi Budapesten, a moder­ nizálódó világban kereste helyét. Új témák jelentek meg, s a költészet összemberi kérdései kerültek előtérbe a pusztán nemzetivel szemben. Ez a nyolcvanas években jelentkező költészet már bizonyos vonatkozásban a nyugat-európai szimbolizmussal mutatott rokonságot. Az irányzatok érvényesülésénél fontosabb jelenségnek tekinthetők a magyar irodalom egyes műfajain belül végbemenő nagy megújulási folyamatok. Különösen fontos ezek közül a líra megújulása, mely Vajda János életművében Ady és a Nyugat líráját készítette elő. Rajta kívül Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és Kiss József játszottak vezető szerepet a modern magyar líra kialakulásában és a népies-nemzeti líra elsorvadtával oly követelődzővé váló, modern, városi líra megteremtésében. Ezen időszak lírikusainak táborában megkülönböztethetjük a preszimbolisták csoportját (Endrődi Sándor, Szalay Fruzina, Rudnyánszky Gyula, Telekes Béla), a közéleti líra sajátos jelentkezését (Szabó Endre, Inczédy László, Zempléni Árpád), a nagyvárosi költészet első hangjait (Ignotus, Heltai Jenő, Szentessy Gyula, Makai Emil), valamint az úgynevezett szocialista költészet első megszóla­ lását (Palágyi Lajos, Csizmadia Sándor, Farkas Antal). A líra terén ez az időszak hozta el a népnemzeti iskola elhalását is Pósa Lajos, Szabolcska Mihály, Kozma Andor, Bárd Miklós és Vargha Gyula műveiben. Az utolsó századnegyed a polgári dráma megteremtésének újabb kísérleteit tárta elénk Csiky Gergely alkotásaiban. Talán még a líráénál is mélyebb átalakulás és megújulás ment végbe az elbeszélő prózában, aminek legfontosabb jele a realizmus új igényének jelentkezése a regényben, Mikszáth Kálmánnal. Az utolsó századnegyed 6

tette a legfőbb erőfeszítéseket az elbeszélő művészet új eszközeinek meg­ teremtésére (Bródy Sándor). A korszak reprezentatív műfajává a novella vált (Petelei István, Papp Dániel, Lövik Károly, Thury Zoltán). Az utolsó századnegyedben alakult ki a magyar lélektani regény, amelynek legfőbb képviselői Gozsdu Elek, Justh Zsigmond és Ambrus Zoltán; bizonyos értelemben ebbe a csoportba sorolható Iványi Ödön és legjobb műveivel Herczeg Ferenc is. А XX. században kibontakozó új népiesség fontos előzményei épp a prózában lelhetők fel ez idő tájt: Tömörkény István és Gárdonyi Géza életműve tanúskodik erről. Amiként a lírában elhalt a népnemzeti iskola, úgy elhalt a prózában is. Utolsó képviselői: Baksay Sándor, Bársony István, Cserzy Mihály, Benedek Elek, Tóth Béla, Sebők Zsigmond, Rákosi Viktor, valamint a közülük leginkább kiemelkedő, s legtöbb eredetiséget felmutató Eötvös Károly. Költői vezérmunkák és korjellemző szépirodalmi alkotások ebben a korszakban író A mű címe Megjelenés Jókai Mór A kőszívű ember fiai 1869 Az arany ember 1872 Vajda János A jövő század regénye 1874 Rab Ráby 1879 Arany László A tengerszemű hölgy 1890 Tóth Ede Sárga rózsa 1893 Szász Károly Kisebb költemények 1870 Csiky Gergely Összes költeményei 1872 Alfréd regénye 1876 Mikszáth Kálmán A délibábok hőse 1873 A falu rossza 1875 Ábrányi Emil Salamon 1878 Kiss József Kisebb költeményei 1883 Proletárok 1880 Cifra nyomorúság 1881 A nagymama 1891 Tót atyafiak 1881 A jó palócok 1882 Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma 1895 Különös házasság Újabb költeményei 1900 Költeményei 1882 Költeményei 1883 1897 7

író A mű címe Megjelenés Petelei István Az én utcám 1886 Baksay Sándor Gyalogösvény 1887 Szederindák 1891 Reviczky Gyula Dáma 1898 Herczeg Ferenc Magány 1889 Komjáthy Jenő Mutamur 1892 Endrődi Sándor A homályból 1895 Eötvös Károly Összegyűjtött költeményei 1898 Rákosi Viktor Utazás a Balaton körül 1899 Korhadt fakeresztek 1899 Nóta berte! A költészetben Gyulai Pál, Szász Károly és Endrődi Sán­ dor a nemzeti hagyományok őrei voltak, az Arany-iskola szellemének le­ téteményesei; Vajda János, Ábrányi Emil, Reviczky Gyula és Kiss József а XX. század új világának megérzői. A verstechnika gyorsan fejlődött, a nyelv hajlékonyabb lett, a motívumok kibővültek, a költői kincsesház évről évre gazdagodott. A hírlapok és folyóiratok (Vasárnapi Újság, Üstökös, Fővárosi Lapok, Pesti Hirlap, Nemzeti Újság stb.) meglepő virágzása lehetővé tette, hogy az idősebb és ifjabb nemzedék tagjai egyformán kifejthessék szépiro­ dalmi tehetségüket. A könyvkiadói viszonyok eléggé rosszak voltak, de azért érdemesebb munka ritkán maradt kéziratban, mert az írók a maguk költségén is kinyomatták prózai és versesköteteiket. Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak rendkívül nagy volt az olvasóközönségük; a szín­ padi szerzők közül Csiky Gergelyé lett a vezető szerep. Az írók világnézete liberális, a vallással keveset törődnek, a nemzeti eszme szolgálata változatlanul erős. Itt-ott radikálisabb hangok jelent­ keznek. A szellemi törekvések valamennyi szála a fővárosba fut össze, vidéken alig van számbavehető írói élet, csak a helyi sajtó és a színészet küzd a közömbösséggel. A vidék a fővárostól vár mindent; ha olvas, budapesti újságot és könyvet vesz a kezébe. Megváltozott a kor költőeszménye is. A költő nem romantikus népve­ zér többé, hanem a tömegből kiszakadt, azzal szembeforduló, magányos töprengő, árvasága miatt szenvedő, de gőgösen büszke is, aki a tragikum bélyegét hordja homlokán. De mielőtt áttérnénk а XIX. század utolsó harmada irodalmának a ta­ nulmányozására, még törlesztenünk kell egy adósságot. Az 1860-as évek elején nagy meglepetés érte a magyar irodalmat. Megjelent Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája. A remekmű egy csapásra a nemzeti irodalom klasszikusai közé emelte szerzőjét. лл f j 1. Vázold röviden Magyarország történelmi helyzetét а XIX. század r utolsó harmadában! 2. Hogyan alakult az irodalmi élet ebben az 8

időszakban? 3. Milyen műfajok újultak meg? 4. Sorold a tárgyalt korszak meg­ határozó alkotóinak nevét és műveik címét! Ф 5. Hogyan változott a költőeszmény а XIX. század folyamán? Hasonlítsd össze a reformkor, a szabadságharc, a Világos utáni, a kiegyezést követő idő­ szakok költői szerepvállalását! MADÁCH IMRE (1823-1864) Madách Imre az egyetlen magyar klasszikus, akinek mindent átfogó szelleme nem állt meg a ha­ tárokon, hanem a magyar sorsban, a szabadság ma­ gyar tragédiájában felismerte az örök emberi mozza­ natot... Legfőbb költői ideálja, Goethe, az emberiség költője volt, és ő is az akart lenni... És a közé a na­ gyon kevés magyar költő közé tartozik, akinek műve, fordítások által, a közös európai irodalom része lett. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Magvető Könyvkiadó. Bp„ 1972. 381. o.) Madách Imre. Metszet. ÉLETÚTJA Ismeretlen szerző műve, Születése, gyermekkora • 1823. január 21- 1850 én született Nógrád megye egy kis falujában, Alsósztregován (ma Szlovákia). Családja régi földbirtokos nemescsalád volt, a tatárjárás koráig vitte fel eredetét. Hatszáz esztendőn keresztül sok érdemes vármegyei tisztviselő és katona került ki a tekintélyes Nógrád megyei nemzetségből. Madách Imrét erős katolikus szellemben nevelték szülei: idősebb Madách Imre és Majthényi Anna. Öt gyermekük volt: két lány és három fiú. 1834-ben meghalt az édesapa. Majthényi Anna férfias eréllyel és okossággal irányította a hatezer holdas birtokot. Ez nyújtotta Madách Imre számára élete végéig az anyagi függetlenséget, az alkotáshoz szükséges háborítatlan védettséget. Iskolái • Imre - öccseivel együtt - magánúton végezte tanulmányait, a vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tették le. 1837 őszétől Madách Imre a pesti egyetemre került: két évig filozófiát, majd jogot tanult. A jogi fakultás első évfolyamának elvégzése után nyáron Pöstényen gyógyfür­ dőzéssel próbált meggyengült egészségi állapotán javítani. Tanulmányait ősztől magánúton folytatta. Egyetemi tanulmányait 1841-ben fejezte be, majd egy év múlva ügyvédi képesítést szerzett. A közéleti szereplő • 1842-től Balassagyarmaton joggyakornok lett az alispán mellett, aki rövid időn belül ki is nevezte aljegyzőnek. Hamarosan ismertté vált megyéjében, mint a szabadelvű ellenzék egyik bátor hang­ adó szónoka. Súlyosbodó szívbetegsége miatt 1843-ban le kellett monda­ nia az aljegyzőségről, de politikai érdeklődése nem szűnt meg. Továbbra is megjelentek cikkei a centralista vezetésű Pesti Hírlapban. 1846-ban Nógrád megye főbiztosává választották. 1848 márciusában választmányi 9

tag, júliusban pedig már választási biztos lett. Betegsége miatt a szabadságharcban nem vett részt, sorsát azonban így is be­ folyásolta a történelem. Testvérét, Madách Máriát, 15 éves fiát és honvéd őrnagy férjét Erdélyben a felizgatott román pa­ rasztok brutális kegyetlenséggel megölték. Öccse, Pál, aki Kossuth mellett volt futár, tüdőgyulladást kapott és meghalt. Károly öccse menyasszonyának apját Haynau fel­ akasztatta. Házassága • 1844 fordulópont éle­ tében. A losonci farsangi bálon megis­ merkedett Fráter Erzsébettel, a nógrádi alispán unokahúgával. Madách a nagy, romantikus szerelem lehetőségét sejtette meg benne. Teljesen elbűvölte az örökké nyugtalan, élményekre, szórakozásra vá­ gyó lány. Madách ennek pont az ellentéte volt: visszahúzódó, elmélkedő, befelé for­ duló. Természetük egyáltalán nem illett össze, egy év múlva Csesztvén mégis összeházasodtak. Majthényi Anna és legjobb barátja, Szontágh Pál is ellenezte a házasságot. A fiatal párnak Madách anyja átadta a cseszt- vei birtokrészt a kúriával együtt. Házasságuk első évei boldogan teltek. Három gyermekük született: Aladár, Jolán, Borbála. Amikor 1851-ben parócai birtokán bujtatta Kossuth titkárát, a halál­ raítélt Rákóczy Jánost, feljelentették, 1852 nyarán vasra verve Pozsonyba szállították. Birtoka jövedelmét lefoglalták. Egy év múlva bizonyítékok hiányában felmentették, de távolléte alatt házassága megromlott. Felesége nem tudta elviselni a magányt: fogadta a birtokon a régi barátait, botrá­ nyos életet élt. Adósságot adósságra halmozott, férjét szemrehányásokkal zaklatta, panaszkodott pénztelensége miatt, vádolta anyósát, hogy nem akar rajta segíteni, divatárusi megbízásokat és kifizetetlen számlákat kül­ dött férjének. Minden tettéből kiviláglott, hogy csak a pénz miatt ment férjhez, urát nem szerette, még gyermekei is idegenek voltak lelkének. A válás elkerülhetetlenné vált. Kilencévi szerencsétlen házasélet után Madách, 1854 nyarán eltávo­ lította házából feleségét. Madách Imre a válás után gyermekei nevelésének, tanulmányainak, az írásnak és gazdaságának élt édesanyja kastélyában, Alsósztregován. Családi katasztrófája mélyen megrendítette, de fájdalmát, keserűségét mélyen magába zárta. Utolsó évei • A felgyorsult történelmi események Madáchot kiragad­ ták a sztregovai magányból, s újra közéleti szerepet vállalt: Nógrád megye országgyűlési képviselője lett. 1862-ben a Tragédia megjelenése után a 10

Kisfaludy Társaság, majd 1863 januárjában az Akadémia is tagjai sorába választotta. Egészségi állapota azonban egyre romlott. 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg. MUNKÁSSÁGA Madách Imre már pesti iskolázása idején került a szellemi élet sod­ rába: magába szívta a reformkor liberális atmoszféráját, romantikus ízlé­ sét és népszeretetét. Ekkor ismerkedett meg Kölcsey, Vörösmarty, Bajza, Eötvös műveivel, Shakespeare, Victor Hugó alkotásaival. Eljárt a Pesti Magyar Színház előadásaira. Műveltségét, művészi és tudományos ér­ deklődését segítette, hogy latinul, németül, franciául olvasott. Már ekkor buzgón verselt. Hogy költői tervei vannak, azt sohasem titkolta. Lantvirágok • Ezzel a címmel látott napvilágot első s egyetlen verseskötete 1840 júliusában Pesten. A huszonhat lírai költeményt a Lónyai Etelka iránti ifjúkori szerelem ihlette. Ezután számos verses munkája maradt fenn kéziratban. Költeményei többnyire kesernyés han­ gú szemlélődések, világfájdalmas panaszok, embergyűlölő vallomások. A drámaíró • Fiatalon kezdett el drámaírással is foglalkozni. Első drámáját 16 éves korában írta, amit hat dráma és egy komédia követett. Ifjúkori színművei több változatban maradtak fenn. Szokása volt, hogy kéziratait az első kidolgozás után félretette, de huzamosabb idő leteltével ismét elővette, egész jeleneteket törölt belőlük, párbeszédeit átdolgozta. A Bibliából, a világ- és a magyar történelemből számos témát dolgo­ zott fel. Commodusknak hőse, a kéjelgő római császár, egyik gazságot a másik után követi el, végre egyik női áldozata megmérgezi. A Nápolyi Endrében Nagy Lajos magyar király öccsének meggyilkolását dolgozta fel, szembeállítva a magyar erényekkel az olasz csalárdságot. A Férfi és nőben Herakles és Deianeira történetét dolgozza fel. A Csák végnapjai hazafias történeti dráma. Az utolsó Árpád-házi király leányának védőjét, Csák Mátét eszményítette benne. A Mária királynő hőse a szerelem és hivatás között ingadozik. Mária szerelmes udvara egyik daliájába, For- gách Balázsba, de azért mégis beleegyezik, hogy kezét a brandenburgi őrgrófnak, Zsigmondnak ígérjék. Csak tréfa című társadalmi drámája újabb vallomás embermegvetéséről és nőgyűlöletéről. A Bach-korszak végéről való szatirikus vígjátéka: A civilizátor. Eb­ ben az önkényuralom hivatalnokvilágát gúnyolta ki epés tréfálkozással. Stroom (e.: stróm), az osztrák hivatalnok, rendet akar teremteni István gazda barbár udvarában. István bácsi szívélyes viszonyban él cselédei­ vel. A civilizáció áldásait a rengeteg papír, az elképesztő bürokrácia, az újfajta adók jelentik. Egyenlőséget ígérve Stroom a maga pártjára állítja és fellázítja az idegen ajkú cselédeket István gazda ellen. De rémisztő civilizátori működése láttán a régi kényelmükben megzavart cselédek eszükre térnek, s a rendcsinálót a svábbogarakkal együtt kizavarják a magyar portáról. Madách ezt a vígjátékát Arisztophánész modorában írta. 11

Fő művét, Az ember tragédiáját 1859 februárjában kezdte írni. Nyom­ tatásban 1862 elején jelent meg. A kész munkát először bizalmas barátjá­ nak, Szontágh Pálnak mutatta meg, a művelt földbirtokos több észrevételt tett rá, s azt tanácsolta, juttassa el a kéziratot Arany Jánoshoz. Utolsó nagyobb munkája a Mózes című dráma. A prófétában a népért rajongó nemzeti hőst mutatta be. A zsidó vezér megszabadítja honfitársait a rabságból, s elvezeti őket egy boldogabb haza határai felé. a 1. Mi kapcsolja Madách Imrét a következő helynevekhez és nevek- r hez: Alsósztregova, Pest, Balassagyarmat, Csesztve, Majthényi Anna, -■* * Fráter Erzsébet, Madách Mária, Rákóczy János, Szontágh Pál? 2. Mi­ lyen Madách-műveket ismersz Az ember tragédiáján kívül? і ' - j jé > 1. Gyújts anyagot a neten, és készíts prezentációt Madách Imre ■ ^ l ициі életéből és munkásságából! Az ember tragédiája (Rövidítve) Első szín Az expozíció a mennyei birodalmat ábrázolja. Az úr nagy fényességben trónusán ü l körülötte térdelő angyalsereg. Az angyalok kara dicsőíti őt. Az Úr elégedetten tekint le az általa teremtett világra: AZ ÚR: Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát újítni kell. Drámai jelenetben koníliktushelyzet alakul ki, ugyanis a főangyal, Lucifer ahelyett, hogy dicsérné az Urat, szembeszáll vele. Értelmetlennek tartja a te­ remtést, tagadja, hogy bármi jó, szép következhet. (Az egész cselekmény során ő a tagadás szelleme.) De ha már így alakult, akkor részt követel a teremtésből. Az Úr gúnyosan ajándékoz neki a teremtett világból: AZ ÚR: Legyen, amint kívánod. Tekints a földre, Éden fái közt E két sudár fát a kellő középen Megátkozom, aztán tiéd legyen. Lucifer méltatlankodva fogadja. LUCIFER: Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy, S egy talpalatnyi föld elég nekem, Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni. Második szín Az első emberpár, Ádám és Éva a paradicsomban gondtalanul, boldogan élnek. Éva elégedetten mondja Ádámnak: 12

ÉVA: Ah, élni, élni, mily édes, mi szép! Adóm közbevetése után boldogan folytatja: Érezni, hogy gondoskodnak felőlünk, És mindezért csupán hálát rebegnünk Ahhoz, ki nyújtja mind e kéjeket. A két fa, amit az úr Lucifernek adott, a tudás és a halhatatlanság fája. Er­ ről a két fáról az emberteremtményeknek nem szabad gyümölcsöt szakítaniuk. A szélrohamból kibontakozó ijesztő Lucifer -, hogy elkezdje csatáját az Úrral szemben - biztatja őket. LUCIFER: Mit képes tenni az arasznyi lét? E két fa rejti mind e birtokot, S ettől tiltott el, aki alkotott. Tudsz, mint az Isten, azt ha élvezed, Ettől örök ifjú marad becsed. Éva szakít a tudás fájáról. Az almát először ő, majd Ádám is megízleli. Az öröklét fájához hiába húzza őket Lucifer, azt nem érik el, mert egy angyal lán­ goló karddal útjukat állja. A mennyekből dörgő hang hallik; az Úr szól Adámhoz: AZ ÚR: Ádám, Ádám! Elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. Harmadik szín Ádámot és Évát a paradicsomon kívül, egy pálmafás vidéken látjuk viszont, miután méltatlanná váltak a paradicsomi életre. Egyelőre bizakodva dolgozgat­ nak. Éva lugast, Ádám kerítést készít, ám eszükbe jut, hogy az öröklét fáját nem érték el. Kétségek gyötrik őket: hol a lét határa, milyen a jövő? Lucifer van velük; Ádám bizakodva kéri: ÁDÁM: Hadd lássam, mért küzdők, mit szenvedek. Éva is szeretne előrelátni: ÉVA: Hadd lássam én is, ... Nem lankad-e el, nem veszít-e bájam. Lucifer bűbájt, varázslatot bocsát rájuk: LUCIFER: Legyen. Bűbájat szállítok reátok, És a jövőnek végéig beláttok Tünékeny álom képei alatt... A történeti színekben mindig Ádám, Éva és Lucifer a főszereplő. Az esz­ mékért rajongó Ádámot Lucifer nem csupán indokolatlan tagadással hűti le, hanem konkrét példákkal, érvekkel, rideg racionalizmussal is. Negyedik szín: Egyiptom Ádám - fáraó. Éva - egy rabszolga felesége. Az első történeti szín Egyip­ tomban játszódik, nagy és nyitott csarnokban emelvényen trónol Ádám mint fáraó. Lucifer a minisztere. Mögötte a majdani nyugvóhelyét, síremlékét, a gúlát építik kegyetlen korbácsütésektől megkínzott rabszolgák. Mindene megvan; a mérhetetlen gazdagság, a földi örömök boldoggá te­ hetnék, mégis végtelen űrt érez lelkében. Annak tudata sem elégíti ki, hogy 13

az épülő piramis örök időkre hirdetni fogja az ő dicsőségét. A nép, a rabszolgák jajszava nem jut el hozzá, fogalma sincs a nép szen­ vedéséről. Közben egy véresre korbácsolt rabszolga utolsó erejével odaszokik a trónus elé, és kö- nyörgőn szól a fáraóhoz: „Uram, segíts!” Éva, a rabszolga neje szalad utána, és eszelősen, elkeseredetten kiáltja: ÉVA: Hiába kéred azt. Ki kínjainknak nem volt részese, Nem ért, nem ért! Halk a jajnak szava, S a trón magas. A haldokló rabszolga utolsó szavaival a durva valóságot fogalmazza meg. Zichy Mihály: A RABSZOLGA: Miért él a pór? - a Egyiptomi szín, 1885 gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. - Milljók egy miatt. A „rettentő beszéd” szíven üti a fáraót, aki magához inti a trónusra Évát. Ismeretlen, emberibb érzés hatja át, de Éva kijózanítja azzal, hogy a nép jajára hívja fel Ádám-fáraó figyelmét. Éva szerepe ebben a színben passzív, de lénye, bája, kérdése: „Hallod-e a nép jaját?” - hatással van a fáraóra. Éva hatására a fáraó is megérti, hogy semmit nem ér az olyan dicsőség, amit milliók kínja árán ér el az ember. Lucifer azonban megpróbálja kiábrán­ dítani: hiába adja a népnek a szabadságot, nem fog vele élni. A tömeg arra van teremtve, hogy dolgozzon, ha tőle szabadságát megkapja, másnap új gazdát keres magának. Ádám-fáraó elfásult, csalódott, de megfogalmazódik benne a szabadság eszméje; elképzel egy újat. ADAM: Fülembe cseng még: milljók egy miatt. E millióknak kell érvényt szereznem. Szabad államban - másutt nem lehet. Lucifert unszolja: Vezess, vezess új célra Lucifer... Ötödik szín: Athén Ádám - Miltiádész. Éva - Lucia, Miltiádész felesége. Athénban játszódik. A templom felé igyekszik Lucia fiával, Kimónnal. Lucia férje Miltiádész, a hadvezér, aki messze hazájától hősies csatákat vív, hogy a hon szabadságát védje. Míg Miltiádész távol van, a népet demagógok a hadvezér elleni bosz- szúra ingerük; azt állítják, hogy áruló. Éva is elfordulna férjétől, ha igaz lenne a vád. Az asszony azonban rájön, hogy hazugság, aljas rágalom, amivel férjét gyalázzák. A szabadságeszme megcsúfolódik, a nép nem méltó a szabadságra. A demagógok érvelésétől felbujtott emberek Miltiádész ellen hangolódnak, s a hős halálát követelik. 14

Miltiádész nem magyarázkodik, nem kér kegyelmet. Sőt hitványságáért nem is okolja a népet, nem átkozza meg őket. ÁDÁM: E gyáva népet meg nem átko­ zom, Az nem hibás, annak természete, Hogy a nyomor szolgává bélyegezze, S a szolgaság, vérengző eszközévé Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek. Csak egyedül én voltam bolond, Hivén, hogy ilyen népnek kell szabadság. Büszke öntudattal hajtja le fejét a tőkére. Zichy Mihály: Athén, 1887 Ő a hibás, amiért illúziókat kergetett. Az el­ torzult szabadságeszméből kiábrándulva várja a mellette bárddal álló bakó, Lucifer sújtását. A jövőben nem a nép boldogulását fogja keresni, kizárólag saját örömét fogja szem előtt tartam, a kéj és a mámor adta gyönyöröket fogja keresni. Hatodik szín: Róma Ádám - Sergiolus, Éva -Júlia, Lucifer - Milo. Róma jelenik meg előttünk. A történelem tanulsága szerint a nagyhatalmi Róma összeomlását, bukását az erkölcstelen életmód, a züllöttség siettette. A közönséges élvezeteket hajszoló dorbézolásnak vagyunk a tanúi. Döghalál, a pestis pusztít a városban, ám az orgiázó társaságot ez egyelőre nem zavarja. A tivornyázók között van Sergiolus, Milo és Júlia a kéjhölgyek között. A gladiátorok élet-halál birkózásának látványa is jó szórakozás. A le­ győzött gladiátornak nem kegyelmeznek. Júlia és Sergiolus ebben a miliőben, a borgőzös élvezetek közben is mérhetetlen vágyódást éreznek a kezdeti tiszta, paradicsomi életük iránt. Ádám végül Szent Péter apostol szavaiban talál vi­ gaszt: a kiutat a terjedő új eszmében, a kereszténységben látja. ÁDÁM: Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni Az új tanért. Alkotni új világot, Melynek virága a lovag-erény lesz, Költészete az oltár oldalán A felmagasztalt női ideál. Lucifer azonban tudja, ez az eszme sem váltja majd valóra Ádám vágyait. LUCIFER: Ah, a lehetetlen lelkesít fel, Ádám! A férfiúhoz méltó ez s dicső ám. Istennek tetszik, mert az ég felé hajt, S ördögnek kedves, mert kétségbe ejt majd. Hetedik szín: Konstantinápoly Ádám - Tankréd, Lucifer - Tankréd fegyvernöke, Éva - Izóra. Ádámmal Konstantinápolyban találkozunk. Az új eszme, a kereszténység elkötelezett lúve. Lovagtársaival érkezik a keresztes háborúból, ellátást kér a polgároktól. Ám 15

azoknak rossz a tapasztalatuk a keresztes hadakról. Ádám hiába érvel hogy a szent cél érdekében, a hit védelmében harcoltak, nem fogadják be őket. Szomorúan tapasztalja, hogy a szeretet vallásának jelképe „vérengző ke­ resztté” korcsosult, s az egyház tanításai merev, embertelen dogmákká fajultak. Éva most is az Édenkertet idézi fel, de Ádámtól elválasztja őt a zárda fala. Ádám szent eszmék után szállt csatába, és helyette átkot talált. Elkeseredik, a tudományokba menekül ez embertelen világból. ÁDÁM: Csatára szálltam szent eszmék után, S találtam átkot hitvány felfogásban, Isten dicsére embert áldozának, S az ember korcs volt, eszmémet betöltni. Nemesbbé vágytam tenni élveink, S bűn bélyegét süték az élvezetre, Lovag-erényt állíték s ez döfött Szívembe tört. El innét, új világba, Eléggé megmutattam, hogy mit érek, Ki vívni tudtam és lemondani tudtam, Szégyen nélkül elhagyhatom helyem, - Ne lelkesítsen többé semmi is, Mozogjon a világ, amint akar, Kerekeit többé nem igazítom, Egykedvűen nézvén botlásait. Kifáradtam - pihenni akarok. - Nyolcadik szín: Prága I. Ádám - Kepler, Lucifer - Kepler famulusa, Éva - Borbála, Kepler felesége. E szín Prágában játszódik. A császári palota kertje s a csillagásztorony látszik. Kepler csillagász, Rudolf császár szolgálatában áll. Tudományát babonává si- lányítják: időjóslást, horoszkópot kell készítenie, hogy feleségének szép ruhái legyenek. A császár kívánságára pedig aranycsinálással kellene kísérleteznie. Titokban Kepler az új tanoknak szegődött lúvéül, melyet a reformáció hirdet, de a szabad gondolkodás még a tudósnak sem engedhető meg. Még boszor­ kánysággal megvádolt és börtönbe zárt édesanyját sem meri védelmezni, mert egy-két megjegyzése miatt az udvar előtt már eretnek lúrében áll. Évát ebben a színben változatos, szélsőséges tulajdonságok jellemzik, hűtlen, kacér teremtés. Nemesi származását állítja szembe férje értékeivel. Kepler nem ítéli el bűnei miatt, felmenti őt. Ezek a szavak egyben Madách fájdalmainak visszhangja is. ÁDÁM: Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt. (;••) Oh, nő, ha te meg bírnál érteni, Ha volna lelked oly rokon velem, Minőnek első csókodnál hivém, Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd 16

Kivűl a boldogságot körömön, Nem hordanál mindent, mi benned édes, Világ elé s mindent, mi keserű, Nem tartanál fel házi tűzhelyednek. - Oh, nő, mi végtelen szerettelek. Szeretlek most is, ah, de keserűen Fulánkos a méz, mely szivembe szállt. Fáj látnom, mily nemessé lenne szűd, Ha nő lehetnél; a sors semmivé tett, Mely a nőt báb-istenként tartja még, Mint istenül tartotta a lovagkor, De akkor hittek benne, nagy idő volt, Most senki sem hisz, törpe az idő, S a báb-istenség csak vétket takar. - Elválnék tőled, szívemet kitépném, Ha fájna is, tán nyúgodtabb lehetnék, S te is nélkülem boldogabb lehetnél; De ott van újra a már meglevő rend: Az a tekintély - egyházunk szava; S együtt kell tűrnünk, míg a sír felold. Lucifer bort hoz Ádámnak, aki elszenderedik. A távolból felhangzó Mar- seillaise dallamába beleolvadnak a gyengülő, sejtelmes szavak. ÁDÁM: Oh, hallom, hallom a jövő dalát, Megleltem a szót, azt a nagy talizmánt, Mely a vén földet ifjúvá teszi. ^ l— famulus - tanítvány, segéd Kilencedik szín: Párizs Ádám - Danton, Lucifer - bakó, Éva - arisztokrata hölgy, majd pórnő. Ez a szín különleges dramaturgiai szereppel bír, hiszen álom az álomban: a nyolcadik szín végén - melyben Ádám Keplerként szerepelt - álmodni kezdő Kepler látja a kilencedik színt. Bár Lucifer ebben a színben is megjelenik, ezt az álmot nem ő irányítja: ennek megfelelően ez az egyetlen szín, melyet nem a csalódás, hanem a bizakodás hangjai követnek. Az álomba merült Ádám-Kepler Dantonként jelenik meg a francia forra­ dalom napjaiban, első szavai Egyenlőség, test vériség, szabadság! A forradalom hármas jelszava mégsem teljesülhet, hiszen itt is szembesülünk az egyén és a tömeg ellentétével, a nép kivégzések sorozatát követeli. Éva kétszer is megjele­ nik a színben: a vérpadon márkinőként a szépség és a költészet varázsát rejtve bűvöli el Dantont, aki a másodszorra durva forradalmárnőként megjelenő Évától iszonyodva fordul el. Áz álom az álomban azzal ér véget, hogy Robespierre biztatására a forra­ dalom nagy vezéregyéniségének, Dantonnak a kivégzésére készülnek. Danton 17

feje már a nyaktiló alatt van, és utolsó szavaival a bakóhoz szól: Bakó, ügyes légy - órjást vesztesz el. Hirtelen megváltozik a kép, olyan lesz, mint a nyolcadik színben, újra Prá­ gában vagyunk. Tizedik szín: Prága II. Kepler íróasztalára hajolva ébredezik, Lucifer mint famulus Kepler vállára üt, s megnyugtatja. A csillagok világában járó tudós Kepler irtózik a ször­ nyűségektől, a kegyetlen megtorlásoktól, mégis ebből a történelmi élményéből optimizmussal telítve, erőt érezve indul az új küzdelmek felé. Éva is más han­ gulatban kezdi az új napot, számára az elmúlt éjszaka, melyet egy udvaronccal töltött, csak kiábrándultságot hozott. Kepler azonban megújult erővel lát mun­ kájához, ifjakat oktat. Egyikük, ki már eddig is kitüntette magát szorgalmával, azt szeretné, ha belátna a természet műhelyébe, hogy átlássa az egészet, az anyag- és a szellemvilágot egészében. A mester őszintén szól tanítványához, a legfontosabb az önálló, szabad gondolkodás, tűzre a régi, elsárgult pergamenek­ kel, ha gátolt szabnak az elmének! ÁDÁM-KEPLER: Együtt mondunk búcsút az iskolának, Téged vezessen rózsás ifjúságod Örömhozó napsugár- és dalokhoz; Engem vezess te, kétes szellemőr, Az új világba, mely fejlődni fog, Ha egy nagy ember eszméit megérti, S szabad szót ád a rejlő gondolatnak, Ledűlt romoknak, átkozott porán. - Tizenegyedik szín: London London a cselekmény színhelye, már Madách korában járunk. Ádám és Lucifer inkább csak szemlélődnek. A magasból, a Tower egyik bástyájáról te­ kintenek le a nyüzsgő sokaságra. Zenével kísért karének szövegét hallják, mely az emberi szabadságot, az önként vállalható életformát hirdeti. Ádám lelkesedik: ÁDÁM: Ez az, ez az, miért mindég epedtem, Pályám mindeddig tömkeleg vala, Az élet áll most teljesen előttem, Mi szép, mi buzdító versenydala. Lucifer azonban kijózanítja Adámot. LUCIFER: Szép a magasból, mint a templomének, Bármily rekedt hang, jaj szó és sóhaj Dallamba olvad össze, míg fölér. - így hallja azt az Isten is, ezért Hiszi, hogy jól csinálta e világot. De odalent másképpen hallanék, Hol közbeszól a szív verése is. Leszállva a nép közé, nem éppen az elképzelt szép világ tárul Ádámék szeme elé. Az emberi törekvéseket, célokat kiábrándítóan az anyagiasság vezeti. A nép boldogan tolong a vásári bódék között, itt mindenki megszerezheti azt, amire vá­ 18

gyik, csak mindent korcsosulva. A kocsmában Zichy Mihály: London, 1887 feledést kereső munkások a gépeket szidják, melyek elveszik előlük a munkalehetőséget. Bármit meg lehet szerezni: nőt, szerelmet, ha pénzed van. Ádám mint polgárleányt pillantja meg Évát, aki épp a templomból lép ki anyjá­ val. Lucifer szerint Éva is pénzért kapható, de Ádám nem ad hitelt szavának. Évához egy ifjú lép, régi gyerekkori pajtása, aki egy vásárfiát, egy mézeskalács szívet ad a lánynak. Az ifjú távozása után Ádám megszólítja őket, de az anya visszautasítja közeledését. Lucifer úgy beszél Ádámról, mint a nép közé álruhában vegyülő dúsgazdag mylordról, de úgy, hogy szavait a körülöttük ólálkodó cigányasszony is meghallja, aki ezt busás haszon reményében rögtön elmondja Évának és az anyjának. Az anya is úgy gondolja, hogy boldogabb sors vár rá egy gazdag úr oldalán, még ha csak a metresze (kitartottja) is, mint elhervadni a főkötő alatt „egy szur- tos varga bűzös műhelyében”. Szolgálataiért a cigányasszony Lucifertől pénzt kap, Éva pedig gyönyörű ékszert, és Ádám kérésének engedelmeskedve, nyeglén hajítja el a mézeskalács szívet. Mintha Péter apostol jóslatát (El fogsz pusztulni, korcsúlt nemzedék) akarná hitelesíteni Madách, amikor a londoni szín végén hatalmas tátongó sírt ásat a kor tipikus szereplőivel (a bábjátékos, a kocsmáros, a cigányasszony, a munkás, a kéjhölgy, az elítélt stb.), amelybe saját magukat jellemző frappáns, tömör mon­ datokkal egyenként beleugranak. Éva azonban, az eszmények közt is eszmény, a gyarlóságai ellenére is örök ideál: kivétel. Ő az élet folytatásának jelképe. Mi­ előtt - mint valami szellem - felemelkedne éteri magasságba, szintén búcsúzik a földtől, de nem sírverssel. ÉVA: Mit állsz itt, tátongó mélység, lábaimnál! Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt: A por hull csak belé, e föld szülötte, Én glóriával átallépem azt. Szerelem, költészet s ifiuság Nemtője tár utat örök honomba; E földre csak mosolyom hoz gyönyört, Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra. Tizenkettedik szín: falanszter E szín a falanszterbe vezet, itt tökéletesen megvalósult az egyéniséget el­ nyomó társadalmi berendezkedés. Az úgynevezett célszerűség érve alatt tudósok kényszerítik a legkiválóbb tehetségű embereket is a kijelölt munka végzésére. A falanszter egy U alakú épület, ahol a jobb oldali csarnokban mozgásban lévő kerekes gőzgépek mellett dolgoznak munkások, a bal oldali szárnyban pedig a legkülönfélébb természettudományi tárgyak és technikai eszközök vannak. A falanszterhez tartozók egyforma ruhát viselnek. Ádám és Lucifer a falanszter közepén a földből bukkan fel. Ádám kérdésére, hogy milyen országban, mely nép között vannak, Lucifer felel. Itt már a régi eszmék többé nem léteznek, a hon 19

fogalma kisszerűvé vált. Az utolsó három történeti szín már a jövőben játszódik, Madách három utópiát hozott létre, melyet Ch. Fourier, francia író elképzelése és ötlete alapján írt meg. A tökéletes elképzelt társadalmat mutatja be. Ádám kezdetben lelkesedik a kollektivista társadalom iránt, Luciferrel, mint az ezredik falanszterből érkező tudósjelöltek érkeznek meg. Négyezer év múlva a Nap kihűl, ennyi ideje maradt az emberiségnek az égitestből sugárzó létfon­ tosságú energia pótlására. így a falanszterben a tudománynak rendeltek mindent alá, s a fölösleges dolgokat eltörölték: múzeumba kerültek a virágok, az állatok, az emberi érzelmeket szintén fölöslegesnek tartják a falanszterek irányítói. Az embereket számokkal jelölik, s bár mindenki egyenlőképp részesül a munká­ ból, az olyan kitűnő tehetségek, mint Luther, Cassius, PÍatón és Michelangelo elnyomottként élnek: Michelangelónak egész életén át ugyanolyan székeket kell gyártania, bár kreativitásából többre telne. Bár megvalósul a „testvériség” és az „egyenlőség”, a falanszter mégis üres, boldogtalan világ: a pusztulásától rettegő társadalom tagjai pusztán félelmükkel véget vetettek az emberiség földi létének, legalábbis olyan embertelen világot hoztak létre, amelyben az ember maga már nem is létezhet. Ádám ezúttal hideg következetessége miatt ábrándul ki a tudományból, s a megjelenő Éva iránt ismét szerelemre lobban. A tudósok érzelmeiket rend­ ellenességnek tartják, s betegként kórházba akarják őket szállítani. Rajongó férfi és idegbeteg nő / Korcs nemzedéket szül, ez nem helyes pár. Végül Ádám úgy dönt, elszakad a Földtől. Tizenharmadik szín: Az űr Ádám a sok-sok csalódás után szabadulni akar a Föld börtönéből. Ebben a színben Lucifer segítségével az űrben repülnek, száguldanak. A Föld egyre távolodik. Ádám borzong döbbenten észleli: Először a virág tűnt el szemünkből, Aztán az erdők rezgő lombjai; A jólismert táj száz kedves helyével Jellem nélküli síksággá lapult. Ádám visszatéréséért, meggyőzéséért a Föld szelleme valóságos filozófiai harcot vív Luciferrel, aki csaknem győz, de a Föld szelleme visszatéríti: A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA: Ádám, Ádám, a végső perc közéig: Térj vissza, a földön naggyá lehetsz, Míg, hogyha a mindenség gyűrűjéből Léted kitéped, el nem tűri Isten, Hogy megközelítsd őt - s elront kicsinyül (...) ÁDÁM (eszmélve): Élek megint. - Érzem, mert szenvedek, De szenvedésem is édes nekem, Oly iszonyatos az, megsemmisülni. - Óh, Lucifer! vezess földemre vissza, Hol oly sokat csatáztam hasztalan, Csatázzam újra, és boldog leszek. - (...) 20

LUCIFER: S e sok próbára mégis azt hiszed, Hogy új küzdésed nem lesz hasztalan? S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen Gyermekkedély csak emberé lehet. - ÁDÁM: Korántse vonz ily dóré képzelet, A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. (...) Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, Emelt, és így nagy és szent eszme volt. Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e, Előre vitte az embernemet. - Oh, vissza hát a földre, új csatára. - Tizennegyedik szín: Eszkimó-világ A hóval jéggel borított táj vigasztalan képet mutat. A nap hatalmas, vörös korong meleget, sugarat nem bocsát a földre. A természeti viszonyok azt a lát­ szatot keltik, hogy a jóslat beteljesedett, a Föld, az ember lakhelye kihűlőben, végső pusztulása előtt áll. A ködös, végeláthatatlan tájon egy eszkimó viskó látható. Ádám megöregedett, alig cammog botjára támaszkodva Lucifer mellett. A kunyhóból egy eszkimó lép ki, fókavadászatra felkészülve. Ádám elborzad a visszataszító külsejű ember láttán. A megmaradásért küzdő falanszteriek végül mégis kudarcot vallottak: hóba és jégbe fagyva, az ember állattá silányult, zár­ kózott, állati lény, mindennapi életében a fennmaradásért küzd. ÁDÁM: Sokan tengődtök-é még e vidéken? ESZKIMÓ: Sokan bízón, többen, mint ujjamon Számíthatok. - Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak, s oly kevés A fókafaj. - Ha Isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen, S több fóka. - Ádám, az egészen megtört aggastyán iszonyodva tekint erre a világra. Éva karjaiban sem találhat többé nyugtot, többé már nem jelenti számára az esz­ ményt, vagy a költészetet. Lucifer abban a biztos tudatban ébreszti Ádámot, hogy célját elérte, az ember megsemmisülése, önpusztítása be fog következni. LUCIFER: Ébredj hát, Ádám! Álmod véget ért. - Tizenötödik szín A befejező szín újból az álom előtti környezetet mutatja. Gyönyörű, nap­ sütéses az idő. Ádám álmosan kilép a kunyhóból, még érzi a csalódásokat, az 21

álomképek hatását. Éva még a kunyhóban alszik, Lucifer középen áll, és szavai­ val erősíteni igyekszik Ádám csalódottságát. Az első férfi nem tudja a szörnyű jövőképet feledni, és Lucifer gúnyos javaslata, hogy egyezzen ki a megálmodott jövővel, nem megoldás. A döntés az ő kezében van, neki módjában áll véget vetni e komédiának. Lucifer örömmel hallgatja az úr teremtményét. ÁDÁM: Bár százszor mondja a sors: eddig élj, Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek. Ádám a szírt felé megy, hogy a mélybe vesse magát. A végzetes pillanat előtt azonban Éva kilép a kunyhóból, és a titok, melyet a férfival közölni akar, mindent megváltoztat. ÉVA: Tudom, fel fog mosolyogni arcod, Ha megsúgom. De jőj hát közelebb: Anyának érzem, óh, Ádám, magam. ÁDÁM (térdre esve rebegi): Uram, legyőztél. lm porban vagyok Nélküled, ellened hiába vívok: Emelj vagy sújts, kitárom keblemet. Lucifer elvesztette a játszmát; fölháborodva szidalmazza Isten teremtmé­ nyeit. Dühében Ádám felé rúg. Ám megnyílik az ég, s az Úr nagy fényességben, angyalai körében szól: AZ ÚR: Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, Midőn látod, kegyembe veszlek újra. Az Úr megkérdezi Ádámot, mi bántja olyan nagyon. Ádám a sötét álom­ képeire hivatkozik; a bizonytalan jövő aggasztja: Megy-é előbbre majdan fajza- tom... Az Úr igyekszik megnyugtatni Ádámot: Karod erős, szíved emelkedett: Végetlen a tér, mely munkára hív, S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd Szüntelenül, mely visszaint s emel, Csak azt kövesd. S ha tettdús életed Zajában elnémúl ez égi szó, E gyönge nő tisztább lelkülete, Az érdekek mocskától távolabb, Meghallja azt, és szíverén keresztül Költészetté fog és dallá szűrődni. Az Úr Luciferről sem feledkezik meg. AZ ÚR: Te, Lucifer, meg, egy gyűrű te is Mindenségemben - működjél tovább: Hideg tudásod, dóré tagadásod Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, S eltántorítja bár - az mit se tesz - Egy percre az embert, majd visszatér. De bűnhődésed végtelen leend Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyói, Szép és nemesnek új csírája lesz. - 22

Az angyalok kara szól: az ember szabadon választhat bűn és erény között, tudva, hogy mögötte pajzsként áll Isten kegyelme. Cselekedjen bátran akkor is, ha a tömeg nem érti meg, ha hálátlan is lesz, mert önbecsülését csak az nyeri el, ki nagyot tesz. Az angyalok karának szavát Éva is érti, és már Ádám is bizakodóbb, csak a véget tudná feledni. A tragédia végszavát az Úr mondja ki: AZ Ú R : Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál! A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Az ember tragédiája M adách egyetlen remekműve, amelyre szinte egész életében készült. Ez az egyetlen mű a korszak nagy alkotásai közt, m elyben a nemzeti kérdés, a sajátosan m agyar problematika nem köz­ vetlenül, központi elemként jelenik meg. A Tragédia az egész emberiség, az egész emberi civilizáció nevében szólal meg. Keletkezése • Magától Madáchtól tudjuk a megírás pontos dátumát. Egy papírszeletre a következőket jegyezte le: Az Ember tragédiája drámai költemény. Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án. Am i­ kor a költőt 1861 tavaszán a balassagyarmati kerület képviselőjévé vá ­ lasztották, a pesti országgyűlésre magával vitte kéziratát. Képviselőtársa közbenjárásával eljutott a kézirat Arany Jánoshoz, a Kisfaludy Társaság igazgatójához. Az első jelenet elolvasása után Arany félretette, azt hitte, hogy egy gyenge Faust-utánzattal van dolga. Aztán mégis elolvasta, és kimondta máig perdöntő vélem ényét: Az ember tragédiája úgy koncep­ cióban, mint kompozícióban igen jeles mű. Értesítette is M adáchot, sőt felajánlotta kiadását a Kisfaludy Társaság útján. Arra is vállalkozott Arany, hogy kijavítja verselésének esetleges hibáit. Ez után jelent meg Az ember tragédiája 1862 januárjában. A m egírás előzm ényei • Már a keletkezés ideje is sokat elárul a műről, és utal arra a lelkiállapotra, am elyben írója lehetett a szabad­ ságharc bukása után. > Lelki-világnézeti válság volt ez. Madách a forradalom előtt nem ­ zedékével együtt hitte, hogy azok az eszmék, amelyekért harcoltak, m egvalósíthatók. Ez a hit rendült meg a szabadságharc bukásakor, és vált végképp rem énytelenné a haladás ügye. Ám 1859-60-ra már új rem ények is éledeztek. Innen a mű ellentmondásossága (pesszimista történelm i színek, optimista befejezés). > M adách személyes élete is tragédiákkal teli az ötvenes évek­ ben: erre az időre esik testvérei elvesztése, saját fogsága, családi éle­ tének felbomlása. > Madách kiérlelte a maga nézeteit a történelemről, világról, em ­ berről. Ezek a nézetek azonban ellentm ondásosak voltak: lelke egyik fele hinni akart és küzdeni (ezt képviseli Ádám), lelke másik fele tele volt kétségekkel (ezt képviseli Lucifer). 23

> A Tragédia egyes színeiben a korabeli természettudományos nézetek tükröződnek: a) az új tanok azt hirdették, hogy az em ber világában is abszolút érvényesek a természeti törvények. A természeti végzet elkerülhetet­ len: a Nap kihűl, az emberi faj kipusztul (XIV. szín); b) tagadták továbbá az akarat szabadságát. A tudom ány célsze­ rűsége lesz az uralkodó, csak az maradhat meg, am inek gyakorla­ ti hasznossága vitathatatlan (XII. szín). Nincs haza, család, szépség, érzelem, nincs egyéniség sem. A gyermekek későbbi foglalkozását koponyaalkatuk alapján döntik el; c) hatott Madáchira Fourier (e.: furjé) utópista szocialista falanszter elm élete is. M ű faja • Drámai költemény, lírai dráma - tipikusan romantikus m ű­ faj. Címe birtokos jelzős szószerkezet, utal a tartalomra. Témája: magába foglalja szinte az egész emberi történelm et, általános emberi, filozófiai kérdésekre keresi a választ. Alapeszm éje • A küzdés, felemelkedés, bukás bemutatása koron­ ként, e három m otívum vonul végig az egész m űvön, az emberi újra­ kezdést bizonyítja. Egy-egy eszme megjelenik, de megvalósulása során eltorzul, és ebből egy új eszme születik. A csalódás viszi tovább a művet. A tragédia fő kérdései Megy-é előbbre majdan fajzcitom? Van-e értelme, célja az emberi létnek? Fejlődik-e a világ, az emberiség? Egyenes vonalú-e a fejlődés? Szabad-e az akarat? Mi az emberi küzdelmek értéke, célja? Mi az eszmék sorsa a történelemben? Milyen kapcsolatban áll egymással egyén és tömeg, férfi és nő, tudomány és áltudomány? Vcm-é a léleknek halhatatlansága? Vcm-é jutalma a nemes kebelnek? Álom a történelem ről (Sőtér Istvá n ') • Madách azért fordult a tör­ ténelemhez, hogy saját korának kérdéseire választ kapjon. Kronologi­ kusan, de az eszmék felől közelít a történelem hez úgy, hogy az általa választott „jelenetek\" egy-egy kort a lehető legjobban mutassanak be. Az álom több szem pontból is szerencsés megoldás. Ádám így olyan sokrétű hőssé válik, aki álmában m indent kipróbálhat, megélhet, szen-1 1Sőtér István: Alom a történelemről. Madách Imre és Az ember tragédiája. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 24

védő alanya, cselekvő hőse az eseményeknek. Ugyanakkor minden álom végén tárgyilagosan is képes szemlélni az esem ényeket és önmagát. A keretszínek mitikusak, a történelm i színek pedig álmok. Madách egy anyagból szőtte a mítoszt és a történelm et. Szerkezete • A tragédia mesterien m egépített szerkezete, am ely keretes, 15 színből áll, bibliai és történelm i színekre tagolódik: EXPOZÍCIÓ BONYODALOM KIBONTAKO­ TETŐPONT, MEG­ (alaphelyzet) ZÁS OLDÁS 1-М. szín: III. szín: IV-XIV. szín: XV. szín: harmónia és távolodás az útban egy új a bukás és az annak m eg­ indító erkölcsi harmónia felé újfajta harmónia, az erkölcsi rend bomlása elvtől győzelme, a megoldás LINEÁRIS SZERKEZET: Ádám ifjúból aggá válik a színekben. ALAPKONFLIKTUS: biológiai lényből szellemi lénnyé válás. Értelm ezése • Az ember tragédiája azon m űvek sorába tartozik, amelyeknek számos értelmezési lehetőségük van. A szakirodalomban mindenki megtalálhatja a számára legelfogadhatóbbat. De azt tudnunk kell, hogy értelmezésünk egyik kulcskérdése a szereplők egymáshoz való viszonyának meghatározása: milyen kapcsolatban áll egymással Ádám, Éva és Lucifer? Ádám az optimizmus, a küzdeni vágyás képviselője, Lucifer a pesszi­ mizmusé, a tagadásé. Közöttük áll Éva, ő a szintézisteremtő (két ellen­ tétnek egy magasabb egységben való feloldása, egyesítése). Adám Éva —*Lucifer Figyelem be kell vennünk azt is, hogy az ellentét valójában az Úr és Lucifer között van, közöttük foglal helyet azonos súllyal Ádám és Éva. Úr Adóm, Éva —*Lucifer Ném eth G. Béla1 irodalomtörténész Ádám és Lucifer összetartozását hangsúlyozza. A romantikában oly jellem ző kivetített belső vita meg- szólaltatói ők, a lírai alany kettősségét fejezik ki. Velük szemben Éva a teljes élet képviselője. Adám, Lucifer <--- *Éva Szereplők, je lle m e k • Nem valódi emberek, nincsen konkrét jelle­ mük, egyéniségük, bármilyen alakot ölthetnek. A tragédia szereplői min­ denütt eszmék hordozói, fogalm ak megszemélyesítői. Á d á m az erőt, L u c ife r az é rte lm e t, Éva az é rz e lm e t személyesíti meg.1 1 Németh G. Béla: Türelmetlen és késlekedő leiszázad. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1971. 25

■ Ú r: fentről harmóniát lát a terem tett világban, elégedett művével, m elynek alapját hite adja. ■ Lu cifer: az anyag szülötte, az anyagiasság képviselője, számító hideg ész, pesszimista. Csak az anyagot, a külsőt látja, amit ésszel fel­ foghat, de az érzést és lelkesülést, a hitet és szeretetet nem ismeri. Az örök kételkedő - sokak szerint Szontágh Pálról (barátjáról) mintázta M adách az alakját. Ő is főangyal, latin nevének jelentése: 'fényt hozó'. Nem dicséri alázattal a létrejött világot, szembeszáll az Úrral, fellázad ellene. Az egész teremtés értelmét vonja kétségbe. Kifogásolja a m eg­ terem tett világban a cél, a változás és az összhangzó értelem hiányát. Részt követel a világból azon a jogon, hogy az Úr általa, a tagadás ősi szelleme által kényszerült teremteni. Az Úr elismeri Lucifer követelésének jogosságát, a tudás és a halhatatlanság fáját átengedi neki a Paradi­ csomban, de elűzi őt a m ennyekből. Ekkor lesz bukott angyallá, ördög­ gé Lucifer. A hideg értelem megtestesítője, tárgyilagos. Egyetlen célja ezután az Úr világának megdöntése. Ezt úgy kívánja elérni, hogy Ádám kétségbe hajszolásával - létének céltalanságát bizonyítva - meg akarja semmisíteni az embert, meg akarja akadályozni az emberi történelm et. Minden helyzetet több oldalról néz, az „egészet\" egyben látja, és ki­ mondja a hiányt. Végzete a szüntelelen bukás, de ennek tudatában is vállalja lázadó szerepét, s minden vereség után újra kezdi harcát. Lucifer figurája szinte tragikus magasságba em elt alak, aki a hittel szemben a tudás hősi elvét hirdeti, aki küzdést, diszharmóniát kíván, mely új erőt szül, új világot ád. Ő igazi magányos, az örökké boldogtalan lázadó, aki örök hiányérzetet hordoz magában. Legnagyobb tragédiája, hogy láza­ dásában is az Úr céljait kell szolgálnia. Például a történelm i színekben akarata ellenére enged Ádám hatásának, szinte kaput nyit szívében a másik kínjainak és reményeinek, már-már magába fogadja társa csügge- dését, kifáradásait, csaknem azonosul vele - hogy később ismét ellene forduljon, s vereségeit kihasználva törjön a maga célja felé. Különösek és csodálatosak Lucifer ilyen azonosulásai Ádám m al. Néha úgy érezzük, Lucifer már nem is örül tulajdon sikerének, s igazoltatásának: az emberi gyarlóság, a szenny, a vétek, az alacsonyság őt is csaknem fájdalmas undorra indítja. Lucifer ilyen színeváltozásai, jellem ének ilyen színjátszá­ sai költői m élységgel toldják meg a Tragédia eszmei m élységét. Lucifer viiágon-kívüiisége, riasztó hidegsége nem annyira ellenszenvet, mint inkább szánalmat kelt bennünk egyénisége iránt. ■ Á d ám : a szellemi lény, az idealizmusért lelkesedő optimista. Lé­ nyének az alapja az erő. Ez adja önérzetét, s ezt akarja daccá fokozni Lu­ cifer, mégis mindig valami emberi gyöngédség buktatja meg. Ádám az emberiség ősapja, aki elhagyta Urát, s egyszerre m indent tudni akar. A jövőbe szeretne látni, tudni akarja, miért fog küzdeni, mit fog szenvedni. A jövőt tünékeny álom képei alatt Lucifer tárja fel az első em berpár előtt tudatos célzatossággal. Legtöbbször a már hanyatló fázisában lévő tör­ ténelmi korba viszi őket, amikor már a negatívum ok vannak előtérben, 26

de Ádám többet lát a történelm i képekben, mint Lucifer: a hit nemes felem elő hatalmát. Ádám kísérője, sőt társa Lucifer, aki nagy igazságokat mond ki, hamis illúziókat leplez le. Az érző szívvel szemben a fagylaló észt, a rideg tudom ányt képviseli, Ádám újra meg újra fellobbanó hité­ vel, hinni akarásával a kétely érveit állítja szembe. Örökös tagadásával újabb küzdelmekre sarkallja. Ádám ban előbb m egfogam zik egy nagy eszme, később csalódottan fordul annak megvalósulásától, de csalódása mindig egy-egy új eszme forrása, kiindulópontja lesz. Egyes színekben az eszmék m ellett általános emberi törekvésekkel is találkozunk (dicső­ ségvágy, hedonizmus, a közélettől való elfordulás, a földi-anyagi világ­ ból való elvágyódás), ezért a Tragédia Ádám lélektörténete is. Átlagem berből emelkedik ki nagy emberré. Előbb ifjú fáraó, s csak a dicsőséget szomjazza. A trón magasából nem hallja a nép jaját, fáj­ dalmas sikolyát. Erre Éva teszi érzékennyé. Ez menti meg erkölcsileg, így lesz képes megérteni a milljók egy m iatt átkát. Az athéni színben az egyenlőség torz megvalósulása taszítja a lelkesült Ádám ot csalódásba. A szabadság védelmezője, a perzsa háborúk hőse ő, M iltiá d é sz , akit azok küldenek vérpadra, akikért harcolt, a nyomor által szolgává süllyesztett töm eg. Ez a közösség javáért való önzetlen fáradozás jutalm a. Ádám nak nincs más vágya, csak az, hogy a gyönyörnek éljen. Ezt megtalálja a csá­ szári Rómában. Mint S e rg io lu s dőzsöl a pogány város ledér női közt, de a kéjelgés nem tudja kielégíteni, undorodik társaitól, borzad önmagától. Egy életform ának a csődjét látjuk itt, de az új eszme m egjelenésével Ádám a szerétéiért és a testvériségért kíván csatázni. Konstantinápolyban T an kré d néven keresztes lovagként akar új v i­ lágot teremteni. Ám a kereszténységért harcoló lovagnak tapasztalnia kell, hogy a felebaráti szeretet jelképéből vérengző kereszt lett, az egyház tanításai m erev és em bertelen dogmákká váltak, egyetlen / {homousion ~ homoiusiorí) betű miatt eretnekek ezreit küldik tűzhalálba. A nagy és szent eszmékért vívott harcaiban Ádám másodszor szenved súlyos vereséget. Nem akar többé semmiért sem lelkesedni, kiábrándultán a tudom ányba, a tudós szem lélődésbe menekül, pihenni akar. A nyugal­ mat, a világgal való nem törődés békéjét az univerzum titkait fürkésző reneszánsz tudós, K e p le r alakjában reméli megtalálni, aki nagy felfe­ dező, zseniális csillagász. De tudom ányát el kell titkolnia. A romlott kor betört elrom olt magányába, tudását elárulja, midőn haszontalan időjós­ lást, horoszkópokat és nativitásokat kénytelen készíteni. Ebben a fásult és unott, törpe korban Ádám a bor mámora segítségével olyan jövőről álmodik, m ely szembe mer nézni az elavult lomokkal, s nem retten vissza a nagy eszközöktől.* * homousion ~ homoiusion - ez a bizonyos і betű igen lényeges dog- ■> matikus véleménykülönbséget takar. A homousion (egylényegű) tana ШШШ szerint Krisztus azonos, egylényegű az Istennel, a homoiusion (hason­ ló lényegű) szerint nem Isten, hanem ember, csupán hasonló az Istenhez. (Az ariánus eretnekség és az ortodox egyházi tanítás vitájáról van itt szó.) 27

utópia - elképzelt eszményi társadalom. Morus Tamás (1478-1535) angol humanista Utópia című államregénye nyomán. falanszter - Charles Fourier (e.: sári furje (1772-1837)) francia utópista szocialista használta először a szocialista társadalom alapsejtjének megne­ vezésére. Szerinte a távoli jövőben az emberek egyes csoportjai közös lakó- és munkatelepeken fognak élni. Mindenki hajlama szerint dolgozik majd, s egyenlő arányban fog részesülni a közös javakból. Madách a Fourier-tól átvett keretet teljesen ellentétes tartalommal töltötte meg. nativitás - az újszülöttek jövőjét bemutató jóslat. Az álomba merült Ádám D antonként jelenik meg a francia forrada­ lom napjaiban, s legelső szavai: Egyenlőség, testvériség, szabadság! Újra cselekvő hős. A forradalom m enete elsodorja Dantont, sorsa ezúttal is a bukás, mégis lelkesülten ébred Keplerként álmából. Rajongással em lé­ kezik vissza a forradalomra annak ellenére, hogy reneszánsz tudósként irtózik a vértől. Hittel és bizalommal tekint a jövőbe: 5 fejlődni látom szent eszméimet, / Tisztulva mindig, méltóságosan. Legjobb tanítványát szellemi önállóságra, az ósdi szabályok elvetésére buzdítja. (Madách itt valójában saját ars poeticájaként a romantika programját hirdeti meg.) Az ipari forradalom korának Angliájában Ádám már nem aktív, középponti hős. Már csak szem lélője az esem ényeknek. Eleinte bi­ zakodva figyeli a nyüzsgő londoni vásárt, közelről azonban egyre fo­ kozódó ellenszenvvel, sőt undorral fordul el tőle. Látja a boldogtalan m unkástömeget, az általános nyomort, gyűlölködést, bűnt. Megborzad attól, hogyan irtja ki a szabad verseny az emberekből az erkölcs utolsó csíráit. Ez a világ nem kerülheti el a bukást. Ádám a szín végén egy olyan társadalomba, egy olyan világba vágyik, m elyet a tudomány esz­ mél m agának,/És melynek rendén értelem viraszt. Egy elképzelt, utópisz­ tikus világba helyezi M adách Ádám ot, aki tu d ó sje lö ltk é n t érkezik a fa ­ lanszterbe. Kíváncsi várakozással szeretné felfedezni azt az új eszmét, m ely nemest célhoz vezérlendi végre a világot. Ez az eszme a m egélhe­ tés, az élet m egm entése a Földön. M inden ennek van alárendelve. Ez a szükséges célszerűség azonban szűk keretbe szorítja az életet, gátat szab az egyéniségnek, megszüntet minden szépséget, mint fölösleges dolgot. Nincs haza, nincsenek nemzetek. Eltűnt a család, tiltják az ér­ zelmeket. Az embereknek nincs nevük, számokkal jelölik őket. A törté­ nelem kiemelkedő alakjai, mint Luther, Cassius, Platón és Michelangelo, alantas munkára kényszerülnek. A falanszterben nincsenek társadalmi különbségek, m indenütt béke honol, mégis kiürült, rideg, boldogtalan, sőt em bertelen világ ez. Ádám újra csalódik. El akar szakadni a földtől, megannyi csalódása színhelyétől. Puszta szellemi lénnyé szeretne válni. M egveti a Föld hitvány porát, mely lelkét lezárja, szellemét bilincsbe veri. Ádám Lucifer segítségével a természeti végzet elől a térbe menekül. Elvágyódik a Föld köréből, de vissza is sírja azt, fáj tőle elszakadnia. Ő a Föld fia. Lucifer mind hatásosabb érvei ellenére is visszavágyik csaló­ dásai színhelyére, s a küzdelmet választja annyi kiábrándító veresége 28

dacára is. A küzdelmet valami jobbért, nem esebbért, mert az élet s az em ber lényegének tartja: ...az ember célja a küzdés maga. Rájön, a leg­ nagyobb bűn: a tétlen semmittevés, a közönyös belenyugvás a megvál- toztathatatlanba. De Ádám ot még csak ezután éri a legszörnyűbb csa­ lódás. Abban a rem ényben, hogy a tudom ány szembe tudott szállni a végzettel, türelmetlenül várja, milyen új tanért fog fellelkesülni a Földön. Az ember azonban nem tudta legyőzni a földi létet. Állattá silányulva, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosulva tengődik az Eszkim ó-világban. Fő vonásai a félelem és az éhség. Az élelem ért képes em bertársát agyon­ verni, feleségét áruba bocsátani. Leborulva könyörög Ádám nak, akit istennek néz, hogy kevesb ember legyen,/5 több fóka. Az idős, m egtört Ádám mindezek láttán teljesen elkeseredik. Új eszmék születéséről e b ­ ben a jégvilágban már szó sem lehet. Vége az életnek, ez az emberi történelem legutolsó, szégyenteljes felvonása. Az ember tehetetlen, a természeti törvények foglya, sorsát nem irányíthatja. Ezzel a borzalmas érzéssel ér véget az álom. Felébredve, még mindig az álom hatása alatt, Luciferrel az egyén szabad akaratáról vitatkozik. Az em ber szabad akaratából teszi azt, amit tesz. Ennek bizonyítékaként öngyilkos akar lenni: rettentő tapasztalatai­ nak birtokában le akarja vetni m agát a szikláról, hogy még a kezdet előtt vége szakadjon az emberi történelem nek. De Éva m ondata Anyának érzem, óh, Ádám, magam visszazökkenti az életbe. Áldozata most már teljesen hiábavaló lenne, halálával sem tudná megsemmisíteni az életet. Belátja, hogy a riasztó kétségek ellenére is vállalnia kell a küzdelmet: az élet folytatása számára erkölcsi paranccsá válik. Elfordul Lucifertől, az Úrhoz menekül kétségeivel. Bár a teljes visszatérés a hithez annak számára, aki megízlelte a tudás gyüm ölcsét, nem lehetséges. Hiszen a tudás éppen a hitben való kételkedéssel kezdődik. Ezért az em ber sorsa csak állandó ingadozás hit és tudás között. De a célja elérése érdekében hallgatnia kell az égi szózatra is, am ely ésszel felfoghatatlan ugyan, de ami életben tarthatja őt. Isten Ádám legfájóbb kérdéseire nem ad ugyan választ, de m egnyugtatja és rem ényt önt szívébe: Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál! Ádám jellegzetes romantikus hős, aki mindig a jóra törekszik, élet­ elem e a küzdés, ő az intellektus, célja a tudás. ■ Éva: sokarcúság, változatosság jellemzi alakját. Tudjuk az életrajz­ ból, hogy M adách csalódott a nőkben. Ez a kiábrándulás a női nemből jelentős szerepet kapott Éva alakjának megformálásában. Az, hogy a Tragédiában Éva többször is segítője Ádám küzdelmeinek, a költő édes­ anyjának köszönhető. M adách erről így vallott: Anyámnak köszönheti Éva, hogy kirívóbb színekben nem állítottam elő. Éva tehát hol társként, hol ellentétes jellem ként áll ott Ádám mellett. Amíg Ádám nál a jellem folyamatossága szembeszökő - addig Évánál ellenkezőleg, a jellem sa­ játos metamorfózisaira, szüntelen átalakulásaira kell felfigyelnünk. Hol rabszolganőként (Egyiptom), hol klasszikus hősnőként (Áthén), majd kéjnőként (Róma), zárda lakójaként (Bizánc), ledér feleségként (Prága), 29

büszke márkinőként és durva forradalm árnő képében (Párizs), álszent­ ként (London), elérhetetlen falanszternőként (Falanszter), eszkimófele­ ségként (Eszkimó-világ) látjuk m agunk előtt. Éva egyénisége csupa el­ lentét, viszonya Ádámhoz pedig szüntelen közeledés-távolodás. Ádám bukásának Éva az oka -, de ugyancsak ő Ádám m egm enekülésének oka is. A Paradicsom ot Éva veszíti el, de emlékét, ha múlón is, de an­ nál csodaszerűbben, időnként újra és újra megteremti. Éva mindig a Paradicsom lehetőségeit testesíti meg, a kor által m eghatározott vég le­ tekben - hol az egyoldalú érzékiségben, hol az egyoldalú aszkézisban, a majdani feloldozást ígérőn. Megtestesül benne a női szépség, az ér­ zelem, az életerő. Ő Lucifer legerősebb ellenfele, aki mindig külön útra hívja Ádám ot. Lucifer, aki szembe száll az Úrral, hátrálni kénytelen Ádám és Éva szerelme láttán. Dühíti, hogy Ádám mindig megifjuió, örökké szép­ nek látja Évát. Ő testesíti meg a gyarló és vonzó, triviális (közönséges, útszéli, otromba) és költői oldalaival a természetet. De m ögötte van a kor is. Éva mindig a kor valóságának kifejezője, hol vonzó, hol nagyon is gyarló változatokban. És Éva szerepe hozza létre a voltaképpeni drámát is: az ő jelenléte, mozgása telíti valódi, m indennapi élettel a történelm i színeket, minden színben újraéled, a múltra nem emlékszik, a jövőbe nem avatkozik. Mégis ő az emberiség m egm entője, a végső diadalt Éva aratja Ádám fölött, mint anya: Ádám nak Istennel való dacolását m egtö­ ri. Felfedi Ádám előtt öngyilkosságának hiábavalóságát. Ő akadályozza meg az emberi nem kiirtását. Üzenete • Bár a történelm i színek zárlata pesszimista, a keretszí­ nekkel együtt a mű egészéből az ember számára a küzdés optimista eszméje fogalm azódik meg. Ezt Ádám szájából halljuk, amikor Lucifer kétkedésére így felel: A célt, tudom, még százszor el nem érem. / M it sem tesz. A cél voltaképp mi is?/ A cél, megszűnte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem,/5 az ember célja e küzdés maga. Az Úrhoz intézett záró kérdéseire nem kap választ, ez az Úr bölcsességét jelzi, hiszen bármit felelne, egyik sem jó az em berre nézve. De biztatja terem tm ényét, és egyúttal megnyugtatja, hogy e harc az emberiség történeti életében mutatkozó szakadatlan kudarcok és csalódások ellenére sem céltalan és hiábavaló. Verselése, nyelvezete • Időmértékes, többnyire jambusokból, trocheusokból áll, de változó a szótagszám. Rímei főleg félrímek, de pá­ ros rím is fellelhető. Kitűnő példája ez a költem ény annak, hogyan lehet világosan írni a legnehezebb filozófiai kérdésekről is anélkül, hogy a böl­ cselkedés veszítene m élységéből. Ez a világosság a mű nagy erőssége, a közönség igazi gyönyörűsége. Az ember tragédiája azok közül a világos elgondolású költői alkotások közül való, am elyek minden különösebb nyelvi ragyogás és verselőkészség nélkül is művészi hatást tesznek. Az előadás tündöklését ebben a drámai költem ényben a gondolatok ki­ fejezésének tömör ereje pótolja. Madách Imre nagy tehetség abban, hogyan kell az elvont gondolatokat tetszetős formába önteni, egy-egy velős m ondatban egész gondolatsorok eredm ényét összesűríteni, egy- 30

egy nagy eszmének mélyen az emlékezetbe nyomuló kifejezést adni. Ez az önálló költői stílus m űvészetének egyik erénye. K apcsolata m ás m űvekkel • Szellemrokonai közül legjobban G o e­ the hatott rá a Faust ördögalakjával és a m ennyei keret eszméjével. Az első em berpár kiűzetését a Paradicsomból leginkább Milton Elveszett paradicsom ává rokoníthatjuk. A bevezető jelenetek fő forrása a Biblia. De M adách ismerte Byron Manfrédjét és Káinját, Shelley A megszaba­ dított Prométheuszát, Dante Isteni színjátékát és Vörösm arty Csongor és Tündéjét. A történeti színekben legtöbbet Hegel történetfilozófiai fej­ tegetéseiből tanult, de forgatott számos más történeti, filozófiai (Kant), társadalom tudom ányi (Fourier) és term észettudom ányi (Büchner) m un­ kát is. Utóélete • A Tragédiát számos európai nyelvre lefordították: fran­ ciára, németre, oroszra, románra, szlovákra, észtre. A Tragédia színpadi utóélete az 1883. szeptem ber 21-i bemutatóval kezdődött, amikor is Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatója színpad­ ra vitte. Az ősbem utató óta a Nemzeti Színházban mind a mai napig műsoron van. M adách drámai költem ényének néhány aforisztikus m egfogalm azá­ sa szállóigévé vált az évek folyamán. Néhányat ezek közül illik ismer­ nünk! Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy. (I. szín) A tett halála az okoskodás. (II. szín) Nem az idő halad, mi változunk. (III. szín) Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve... (Vili. szín) Nem messiás-é minden újszülött? (Vili. szín) ... r ^ j 1. Mikor keletkezett Az ember tragédiája? Mi a műfaja a Tragédiának? r Milyen világirodalmi rokonai vannak? 2. Melyek a Tragédia legna- * gyobb kérdései? 3. Hány színből áll Az ember tragédiája? Milyen két fő egységre bontható? 4. Hol játszódik a Tragédia l-lll. színe? Kik a szereplői? Ф 5. Sorold fel a Tragédia történeti színeit! Hol játszódnak? Ádám és Éva mi­ lyen alakban jelennek meg? Mi a fő mondanivaló? 6. Hol játszódik Az ember tragédiája utolsó keretszíne? Milyen jelentősége van Ádám és Éva álomból való felébredésének? 7. Lucifer mit akar bebizonyítani Ádámnak a történeti színek során? 8. Milyen esemény hoz fordulatot Ádám számára Az ember tragédiája utolsó színében? 9. Idézd Ádámnak az Úrhoz intézett kérdéseit a mű utolsó szí­ néből! 10. Idézd az Úr Ádám kérdéseire adott válaszát! 11. Miért nem válaszol az Úr egyértelműen Ádám kérdéseire? Miben jelöli meg az emberi lét lényegét?l l ital aj/Ári A világhálón megtalálható Zichy Mihály a Tragédiához készí- Tj /á l j u/t tett jHusztráció-sorozata. Gyújtsd össze, és készítsd el Az ember tragédiája képekben című prezentációt! 31

ÖSSZEGZÉS • Az ember tragédiája a világirodalom legértékesebb filo­ zófiai költeményének egyike. Értéke mindenekfölött az elgondolás nagysze­ rűségében és a gondolatok mélységében rejlik. A három első szín felveti a kérdést, a következő színek keresik a feleletet, az utolsó szín megoldja a csomót. A kérdés az, mi az emberi élet végcélja? A felelet keresése lehan­ goló eredményekhez vezet: az ember vagy önmagának él, vagy ember­ társainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Vigasztalan a múlt, kétségbeejtő a jövő. S igazán csakis az emberi természet örök reménykedésével és kiírhatatlan hitével magyarázható, hogy Ádám, miután belátja életének hiábavalóságát, mégiscsak megnyugszik sorsában, s beletörődik a végső megoldásba: a küz­ désbe és a bizakodásba. VAJDA JÁNOS (1827-1897) Vajda János, „a Montblanc-ember”, amint Ady nevezte, a negyvennyolc előtti nagy évekből tornyo- sodik be, generációkon ütve át fejét a századvég iro­ dalmába. Petőfi barátja. Arany János munkatársa a Nép Barátjában, a forradalom likvidátora Kemény mellett, a kiegyezés hirdetője Deák előtt, itt maradt, Gulliver a liliputiak közt a részvénytársaságok fel­ virágzásának napjaiban. De míg a többi nagy tanú. Arany, Gyulai, Kemény, Toldy, Jókai mind megkap­ ják az őket megillető díszhelyet. Vajda mindenből Bruck Lajos: Vajda János, kiesik, sorozatosan megfeledkeznek róla, valahogy 1880-as évek mindhalálig tehetséges kezdő marad. Ha másért nem, ezért is meghasonlott léleknek és magányosnak kel­ lett lennie... Ugyan tudta, hogy a többiek nagysága az, hogy a múltat teljesítik ki, míg ő a jövőt hordja. De az ilyen tudat mindig sovány vigasz. (Szerb Antal) ÉLETÚTJA Születése, gyermekkora, iskolái • 1827. május 7-én született Pesten. 1828-tól a Vajda család a Váltói néhány kilométerre fekvő erdészházba költözött. Édesapját az Örményi család főerdészévé nevezték ki. Viszony­ lagos jólétben élt itt a népes család. Kilencen voltak testvérek, de csak öten maradtak életben: négy lány és János. Legboldogabb idejét töltötte itt, felnőttként is gyakran visszatért ide. A gimnáziumot a székesfehérvári cisztercitáknál végezte 1839 és 1843 között. Csak ezután került Pest­ re. Két évig nagybátyjánál, Vajda Péternél, a kor jeles írójánál lakott. Egyetemi végzettséget azonban nem szerzett. Petőfi volt az ideálja, az ő példáját követte, amikor vándorszínész lett. 1846 júniusában otthagyta a színészetet. Egy évet Alcsúton töltött, ahol József főherceg mintaudva­ rában gazdatiszti gyakornok volt. 32

A honvéd • 1847-ben csatlakozott Petőfi köréhez. 1848-ban részt vett az irodalmi ifjúság mozgalmaiban, a márciusi forradalomban. Augusz­ tusban önként jelentkezett honvédnek. Közlegényként kezdte, s a had­ nagyi rangig jutott. A világosi fegyverletétel után egy darabig a váli erdészházban húzta meg magát, de mint volt honvédtisztet büntetésül közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe. Majd egy évet szol­ gált Itáliában, Padova volt az állomáshelye. 1850-ben végre hazajöhetett. Előbb Kiskunhalason, majd Budán dolgozott a földbecslési hivatalban. A z újságíró • 1853-tól kapcsolódott be a pesti irodalmi életbe külön­ böző lapok munkatársaként. Szerkesztője volt a Nővilág című hetilapnak. Polgári foglalkozása élete végéig az újságírás volt. 1863-tól a Magyar Sajtó, 1867-től a Magyar Újság szerkesztője. 1870-ben a Vasárnapi Új­ sághoz szegődött belső munkatársnak. A Gina-szerelem • Élete egyetlen és nagy szerelmét, a feltűnő szép­ ségű Kratochwill Georginát (1837-1910) az 50-es évek közepén ismerte meg, akit verseiben Ginának nevez. Gina édesapja jómódú borbély volt. Budán, az Úri utcában vásárolt házat, s Vajda valahányszor a főváros­ ban járt, itt bérelt szobát. Amikor megismerték egymást, a leány alig húszéves: feltűnő szépségű, magas, karcsú, fiatal, éjfekete hajú, gyönyörű teremtés, aki tisztában van adottságaival. A szegény költő rajongása szá­ mára nem sokat jelentett. Világa idegen és érdektelen neki, nem tulajdonít nagy jelentőséget Vajda házassági ajánlatának. Elfogadta a bókokat, a hódolatot, de természetesnek veszi, hogy egy dúsgazdag magyar arisz­ tokratának, a 65 esztendős Esterházy Mihály grófnak a kegyeit élvezze. A gróf szeretőjének Bécsben egy pompás házat is vásárolt. Kapcsolatuk 1866-ban, Esterházy halálával ért véget. Gina ezután egy cirkusz igaz­ gatónője és műlovarnője lett. Vajda Gina iránti érzelmeit sohasem heverte ki. Üressé vált számára a mindenség, kirablott lett a világ. Mély szerelmi kapcsolatot ezután senkivel sem tudott kialakítani. Gina Vajda számára többet jelentett egy szerelemnél. Múzsájává vált, aki álmában megjelenik, aki végzetszerűen végigkíséri egész életét. Ösztönszerűleg olyan nőket választott, akik nem szeretik, hogyha már boldogságot nem találhat, a boldogtalansága arányban legyen szenvedélye nagyságával. A női vágykép, mely lelkében égett, a hideg, megközelíthetetlen, érzelemmentes és gonoszsággal teljes szépség, kinek mozdulatlan kőarca előtt csak térden állva lehet vergődni. Vajda a leghűségesebb költőkhöz tartozik: mindhalálig megőrizte szenve­ délyét az iránt a nő iránt, aki legjobban megvetette, aki leginkább rátiport, legszebb versei éppen ezek a hűség-versek: Húsz év múlva, Harminc év után. Ezekkel a versekkel bizonyította, hogy Gina emlékét, vagyis a fájdalmas önostorozást őrzi, sosem felejti. A közéleti ember • Világos után úgy vélte, hogy a forradalom im­ már lehetetlen. Jövőről alkotott nézeteit is ebből kiindulva alakította ki. Támadta a passzív ellenállást, ebben csak a maradisághoz való idejemúlt ragaszkodást látta. Nem mondott le a nemzeti függetlenségről, de a pol­ 33

gári haladást sokkal fontosabbnak tartotta. 1862-ben, épp abban az idő­ szakban, midőn a nemesség elutasította az uralkodóház békülékenysé- gi hajlamát, Arisztidész álnév alatt két röpiratot adott ki Önbírálat és Polgárosodás címmel. Ezekben keserű bírálatot mondott a konzervatív nemesség önáltató magatartásáról, politikai illúzióiról. Széchenyi nevé­ ben és szellemében követelte a polgári átalakítás felgyorsítását, s ennek érdekében sürgette a kiegyezést Ausztriával. Ezekért az elvekért Vajdát 1863-1864-ben a 48-as eszmék árulójának kiáltották ki, s valósággal ki­ közösítették. Ez a különállás fordította szembe a nemzeti közvéleményt meghatározó köznemességgel. Politikailag teljesen elszigetelődött. Léte, megélhetése is kérdésessé vált. Szülei ekkor már nem éltek (1863-ban a megbokrosodott lovak felborították szekerüket és szörnyethaltak), oda nem mehetett. Bécsbe utazott, ahol pártfogói révén egy sajtóirodában kapott állást. Fizetését név nélkül publikált cikkeivel egészítette ki. 1866- ban tért haza Pestre, s újra szembekerült a közvéleménnyel: most az 1867- es kiegyezéssel volt elégedetlen. A „hivatalos” irodalom, az úgynevezett irodalmi Deák-párt vezetői, főleg Gyulai Pál, nemcsak politikai néze­ teit nem fogadták el, költészetét is visszautasították. Egyre borúlátóbb, csüggedtebb lett. Szinte az egész világgal meghasonlott. Szegényen és elhagyatottan élt. Házassága • A magány és az érzelmi ridegség béklyója ellen úgy próbált tenni, hogy 1880-ban, 53 éves korában megházasodott. Feleségül vette a 19 éves Bartos Rozáliát (1861-1933). A költő a megváltó szere­ lem üdvözítő kegyelmét várta a házasságtól, de az maga volt a pokol. A gyanútlan férjnek fogalma sem volt arról, hogy a fiatal és üde Róza könnyelmű életet élő, megesett lány volt. Házassága előtt tíz hónappal fiú­ gyermeknek adott életet, s titokban dajkaságba adta. Az asszony előélete sokáig nem maradhatott titokban. Az amúgy is féltékeny hajlamú Vajda dühe nem ismert határt. 1882. március 2-án elzavarta feleségét. Halála • Csüggedtsége egyre fokozódott, önkéntes száműzetésben, elszigetelten, a világgal hadakozva élte tovább életét. Csak a legutolsó esztendők hozták meg számára az elismerést (Gyulait és a Kisfaludy Tár­ saságot kivéve, ők továbbra is elzárkóztak tőle). 1894-ben megünnepelték félévszázados költői jubileumát. 1887-ben, hatvanéves korában harminc­ kilenc művésztársa összefogott, hogy a díszkiadásban megjelent kötetét népszerűsítsék. Még ezt követően is közöny veszi körül. Valamennyi átélt sérelme közül köteteinek hűvös fogadtatása érintette a legérzékenyebben. Gyomor- és bélpanaszai egyre gyakrabban jelentkeztek, sokat betegeske­ dett. 1897. január 17-én halt meg. MUNKÁSSÁGA A z újszerű költő • Vajda János életműve a modern magyar lírát, a Nyugat nagy korszakát készítette elő. Előfutár, az első magyar költő, akinél az álom, az éjszaka, az erdei magány, a belső látomások a kézzel­ 34

fogható valóság fölé nőnek. A megfoghatatlan sejtelmek, előérzetek költői kimondásával újszerű költészetet teremt, és így a magyar szimbolista és impresszionista líra irányába mutat költészete. Mindezeket a megállapí­ tásokat jól tükrözi életének utolsó, félbeszakadt költeménye: Már lefelé megy éltem napja, / Már ott a kék hegyélen ül. / Fényszárnyait majd összecsapja, / S az örök éjben elmerül. Hogy hogyan lett a modern költészet előfutára? Erre a kérdésre az összegző válaszunk az lehet, hogy írói ambíciói, akarata ellenére vált újszerű költővé. Kezdetben a kor művészi szándékaihoz igazodott. Petőfi nyomdokain haladt. Azt vallotta, hogy a népköltészetből születhet eredeti nemzeti költészet. A népnek a társadalomba való beemeléséről és az ezzel járó megújulásáról írt. Költői pályája tehát sikerekkel indult 1848 előtt, és még az 1850- es években is Gyulai és Arany János ízlésével azonosulni tudott, ezért is tartották ifjú tehetségként számon. Legelső könyv alakban megjelent munkája: Béla királyfi (1855) Arany hatását tükröző epikus mű. Többször adott közre történelmi balladákat, románcokat, rövidebb elbeszélő költe­ ményeket: Balassa Menyhért (1854), Imre herceg (1854), sőt drámaírással is kísérletezett a hun mondakörből merítve tárgyát: Ildikó (1857). Ekkor még ígéretes tehetségnek tartják, népszerűsége egyre nő. 1856- ban jelent meg első, Költemények című kötete, majd 1858-ban azonos címmel a második. Úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ötvenes évek érlelték meg költészetének politikai mondanivalóját. Ennek lényege: 1848 örökségének folytatása a korviszonyok adta le­ hetőségek között. Az 1860-as években látott napvilágot Vészharangok címmel harmadik verseskötete, de kritikai hangvételű írásai, röpiratai miatt már viharok kavarognak körülötte. Mindjobban eltávolodott a kor hivatalos irodalompolitikájától, a népnemzeti irányzattól. Különállását, ellenérzését a korabeli közhangulattal szemben A virrasztók (1857) című allegorikus elégiájában fejezte ki. A virrasztók a költők, akiknél az éb­ renlét az alkotásnak, az elalvás az elhallgatásnak felel meg. Harcolt a kiadókkal és Gyulaiékkal. Mindennapjaihoz hozzátartozott az újságírói robot. Költészete lassan az epikától a líra, ezen belül a vallomásos líra irányába fordult. 1872-től az irodalmi élet peremére szorult, megkesere­ dett különccé vált. Életében kilenc alkalommal jelent meg - legtöbbször saját költségén - egy-egy vékony kötete. Éveken át eladhatatlanul hevertek írásai. Mindig újra próbálkozott, de hiába. Néhány darab kivételével köteteit visszakapta a könyvesboltból, hogy azután az egészet 10 forintért egy hentesnek adja oda, hús csomagolásához. Az elvárásainak nem megfelelő korviszonyok, a személyes sorsa miatti elkeseredettség, valamint a kielégíthetetlen szerelmi szenvedélye a közvetlen lírai élménykifejezésre ösztönözte őt. így születtek azok a versei, lényegében saját elméleti elvárásainak, tudatos költői törekvései­ nek ellenében, amelyek alapján az irodalomtörténet a modern költészet 35

előfutárai közé sorolhatta őt, s így születtek azok a hibátlan műremekek, melyek Vajdát messze a századvégi népnemzeti iskola fölé helyezték. Két líratípus • Vajda János költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való meghasonulás életérzését fogalmazta meg. így lett a meg nem valósult élet, az élmény hiánya és keresése leghatalmasabb élménye. Érett költészete megtelik filozófiai töprengésekkel, a léttel való szembenézés eszmélkedő pátoszával: Őszi tájak (1878), A bikolifák alatt (1880). Belső világában az arányok eltorzul­ tak magánya és kudarcai következtében. Életérzésének, eszmélkedésének minden eleme rendkívülire fokozódott, kozmikussá tágult, stílusa pedig jelképes jelleget öltött. Vajda költői magatartása újfajta líratípusban találta meg legmegfele­ lőbb kifejezésformáját: a hangulatlírában és a látomáslírában. л.[ f j 1. Hol élt Vajda János gyermekkorában? Hol végezte iskoláit? 2. Ki 7\" $ | f volt Vajda János felesége? 3. Hogyan vett részt az 1848-1849-es * szabadságharcban? 4. Mikortól kapcsolódott be Vajda a pesti irodal­ mi életbe? Hogyan? 5. Mikor jelentek meg verseskötetei, milyen címmel? 6. Mi­ lyen címmel, milyen álnéven írt röpiratot Vajda János? 7. Miért nem értett egyet Vajda a kiegyezéssel? L í 7\\ A fiir i h Vizsgáld meg Vajda helyét és szerepét а XIX. század második ГJ./l L felének magyar irodalmában! 2. Készíts prezentációt Vajda János életéből és munkásságából! VAJDA JÁNOS ÚJSZERŰ TÁJLÍRÁJA Vajda János kora gyermekkorától kezdve egészen közeli kapcsolatban élt a természettel. Életeleme volt az erdei, a vízparti magány. Szenvedé­ lyes vadászként is természetközeiben érezte igazán jól magát. A vadon, a vízpart, az erdő egy-egy homályos zuga mindig elmélyedő töprengés­ re késztette a költőt. Gondolatait természeti költeményekben, tájversek­ ben olvashatjuk. Meglepő ezekben a versekben, hogy nem a táj megejtő szépsége és bája jelenik meg, hanem egy sokkal mélyebb vadon: a lélek világa. Az ő erdejében a fák közt az örök egyedüliség bús, magyar titka zúg - ahogy Ady Endre írta róla a Találkozás a Gina költőjével című tanulmányában. Á természeti tárgyak, a természet jelenségei nem csupán objektív valóságukban jelennek meg a költeményeiben, hanem túlmu­ tatnak önmagukon, mélyebb titkokat sejtetnek. Petőfi Sándor verseiben maga a táj elevenedik meg. Vajdáéban a táj csak közvetítő elem, a költő sajátos életérzésének hordozója, gondolatait, látomásait idézi fel. A lélek drámája rávetítődik a külvilágra, s az megtelik nyomasztó hangulattal, belső fájdalommal, az árvaság, az elhagyatottság szomorúságával, kín­ zó gyötrelmekkel. Vajda János tájköltészete az irodalomtörténeti közhely szerint a Petőfi és Ady közötti láncszem. Ady Endre ebből az örökségből teremtette meg a teljesen szimbolikus tájverset. 36

Sirámok (Részletek) Száll a hegyre barna felhő, I Zúg alatta már az erdő. Észrevétlen langy lehellet Hosszú árny kisért a réten, Rázza a faleveleket. Szél sóhajt az erdőn, mélyen... Hajaszáli a vadonnak: Valami nagy, rejtett bánat Hervadt levelek szállongnak, Fogja el az egész tájat; Fecske földet szántva röpdes, Az a bánat, mit az ember Minden oly merengő, csöndes. Érez és nevezni nem mer - Erdő, mező, merre nézek, Az a nagy bú, amely téged Egy nehéz, bús előérzet. Vádol, örök nagy természet; Mely kiégett szivvel kérdi: Mért születni? minek élni?... Szól a zene, harsog II Mint diadalének... El innen, el innen! Hova nem hallatszik Ne őrüljek még meg. Semmi hír harangja Ne halljam azt, ami másnak Ebek vonítása: Dicsőséget hirdet; Néma sivatagba Nekem halált, vagy ami több: Rohanok én; de mi haszna? Feledékenységet! Nyugtom nem találom, Mit ér, hogy nem látok embert Oh hogy amit egykor Ha - magamat látom... Oly igen szerettem, Ami vigasztalt, most Szól a zene, harsog Az is ellenségem! Mint diadalének... Mintha ebek csaholnának, Én oly búsnak érzem, Mire a vadállat Mintha temetnének; Sebeivel nekiront a Mintha temetnének ifjú, Legsűrűbb magánynak. Koránhunyt halottat; Mintha hallanám zörögni Saját koporsómat!... (1854) Amit a műről tudnod kell Ez a ciklus az első fontos jele a népies romantikát átértelmező folya­ matnak. A többnyire négysoros strófák a népdalok ritmusában szólaltat­ ják meg a romantika világfájdalmát, és valam elyest már a modernség világfélelm ét. Újdonságnak ezekben a versekben az én és a világ szem­ besülésének módja számít. 37

Keletkezésük • 1854 és 1856 között jöttek létre a versek. Vajda János ekkor tért vissza a hosszú külhoni katonáskodásból. Műfajuk • Elsősorban népdalt idéző form ában m egírt filozofikus, látomásos-elégikus tájverseket tartalmaz a tizennyolc szövegből felépü­ lő ciklus, de van bennük életkép és ars poetica is. Típusukat tekintve tájversek, önmegszólító, idő- és értékszembesítő költemények. Témájuk • A tájjal kapcsolatban az önkeresés, az önkép vizsgálata. Ennek függvényében jelennek meg az alkotás értelmének, az önéletrajzi visszatekintésnek a m otívum ai is. Legcélszerűbb m agát a m űvet idézni: A tükörbe néznek mások, / Én a puszta kertbe járok, / És m agam at látom abban / Egyre dúltabb, halványabban... A ciklus címe műfajmegjelölés, az elégiára utal. Szerkezetük • A szövegek többé-kevésbé ötletszerűen követik egy­ mást. A versfüzért elsősorban a közös motivikus-tematikus háló tartja össze. Az első darabban szerepel az összes motívum, am ely később átszövi a ciklust, a többi költem ény ezek közül fejt ki egyet-egyet. Az utolsó darab létösszegző jellegű, és újra egybefogja a „sirámok\" során szétbontott szálakat. A táj elemei adják a ciklus alapm otívum ait: Erdő: (І, IV, XII, XVIII) - elsősorban őszi, lombját hullató erdő. Vajda használhatta ősszimbólum értelem ben (az Isteni színjáték Előhangjából: egy nagy sötétlő erdőbejutottam ..., de kifejezhet egyszerűen csak a szo­ kásosnál sötétebb, ismeretlenebb, rejtélyesebb tudattartalm akat is. Felhő: (I, III, XII, XVI), szellő, szél: (I, III, IX, XII, XIII, XVII) - ezek han­ gulatjelképek, az idő és az én szimbólumai is lehetnek. Napnyugta: (IV, V), ősz: (I, III, IV, V, Vili, IX, XI, XIII, XV, XVI, XVIII) - az elmúlást, az élet lejtőjét jelentik. A ciklus alapgondolata, üzenete • A versfüzér értelmezhető a lírai én visszatekintéseként, egy magányos életút regényeként. Elsősorban a személyes veszteség dokum entum aiként kell kezelnünk a verseket. A tájversekből kiindulva azonban úgy tűnik, hogy a szöveg egy Európában új életérzés, a léttel szembeni szorongás egyik első m agyar m egjelení­ tője. A ciklus verseinek hangulata lem ondó, melankolikus, néhol em el­ kedett, haragvó. Az alakzatok, képek közül találkozhatunk halmozás­ sal, felkiáltással, fokozással, retorikai kérdéssel, anaforával metaforával, metonímiával, megszemélyesítéssel, hasonlattal. Kevert verselésű a cik­ lus, ebben is Ady elődje. Túlnyomórészt a hangsúlyos elem érvényesül a verssorokban, ezek között van felező nyolcas, elfelezett négyütemű tizennégyes és felező tizenkettes, kétütemű hatos, kétütemű hetes, há­ rom ütem ű tízes, három ütem ű kilences. A hangsúlyos verselés m ögött azonban rendre felsejlik jambikus vagy trochaikus lüktetés. Stílusában a romantika és a szimbolizmus közötti átm enetnek tekinthetjük. 38

A vaáli erdőben Odabenn a mély vadonban, Illatos hegy oldalában, A csalános iharosban, A tavaszi napsugárban, Félreeső völgy ölében, Nézni illanó felhőkbe, Sűrű árnyak enyhelyében; Múlt időkbe, jövendőkbe... Oh milyen jó volna ottan, És azután, utóvégre, Abban a kis házikóban, Észrevétlenül, megérve, Élni, éldegélni szépen, Lehullani önmagától, Békességben, csöndességben!... A kiszáradt életfáról... Nem törődni a világgal, S ismeretlen sírgödörbe' A világ ezer bajával. Elalunni mindörökre... Meggondolni háborítlan, S ott egyebet mit se tenni, Ami immár közelebb van... Csak pihenni, csak pihenni Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1875-ben írta Vajda János. A megírás ihletője a múlt­ béli idill felidézése, a gyermekkori emlékek helyszíne: a váli erdő. Ez az egyetlen olyan verse, m ely az életet-halált az idillel kapcsolja össze. Műfaja • Kevert műfajú: filozófiai dalnak mondhatjuk. A dalt, mely egynem ű érzés, hangulat kifejezője, s m ely a romantika kedvelt m ű­ faja volt, Vajda bölcseleti m ondanivaló kifejezésére használja. Típusát tekintve tájlíra, hangulatlíra. Címe utal a helyszínre, ahova a költő vágyik. Témája a költő kívánsága, a halálvárás, a természetben nyugalomra lelni. Szerkezete • A hatstrófás vers tulajdonképpen egyetlen mondat, egyetlen sóhaj kifejezése. A harmadik versszak második sora után pon­ tot tett ugyan a költő, de ide is lehetne vesszőt tenni, hiszen a következő sorban nem feltétlenül kezdődik új m ondat. Mindkét rész az élettől jut el a halálig, miközben m indkettő vágyott idillként jelenik meg. 1-2. vsz.: a költő vágyát fogalmazza meg, gyermekkora színhelye a védettséget, békességet és gondtalanságot jelenti. 3-6. vsz.: az előző vágy indoklása, mert ott (a váli erdőben) az élet és a halál, a múlt és a jövő is idilli. Nyelvi megformáltság • Sok a főnévi igenév {élni, éldegélni, nem tö­ rődni, meggondolni, nézni, lehullani stb.), m elyek az egyetemesítés kitűnő eszközei, a pillanatnyi érzést általánossá teszik, időtlenné varázsolják. Alig van mozgás a versben, jellem ző a nominális stílus, a m ellérendelő szószerkezetek halmozása. Egyetlen igei állítmány: jó volna van a mű egészében. Fontos poétikai szerepet tölt be a központozás is: a strófák végén a három pont a merengés, az eltűnődés csendjét, a sóhajok közti szünetet érzékelteti. 39

Verselése • Ütemhangsúlyos, felező nyolcas páros rímekkel. A költői kifejezőeszközök közül az utolsó versszakban feltűnő enjam bem ent van: a helyhatározót sírgödörbe' szakítja el a sorvég a hozzátartozó alaptag­ tól: Elalunni. Találkozhatunk továbbá ismétléssel, figura etym ologicával, metaforával. Hangulata: merengő, melankolikus. Üzenete • A költő nyugalomra vágyik, a természettel eggyé vált, és ott békességet, idillt talált. Alapvető m ondanivalója tehát: az idilli állapotnak beállított halál utáni vágyakozás. Vajda felfogása szerint - az anyag örök körforgását hirdető korabeli pozitivista elm életnek m egfele­ lően - halál nincs, mert aki, vagy ami egyszer megszületett, az örökké van, lesz. Irodalom elm életi ism eretek Anafora • az elnevezés a gör. ’anaphora’ (visszahozás) szóból ered. Alak­ zat, a gondolatritmus egyik mondatszerkesztési eljárása. Az egymást követő mondatok azonos szavakkal vagy szószerkezetekkel kezdődnek, s ezáltal ösz- szetartozásuk felerősödik. Enjambement • a francia eredetű szó jelentése 'átlépés, áthajtás' le.: anzsambman). Versmondati alakzat. A szorosan összetartozó nyelvi egysé­ gek nem egy sorban helyezkednek el, hanem a következő verssorba, esetleg strófába kerül át valamelyik elemük. Figura etymologica • a latin szó jelentése 'származás szerinti alakzat, tő­ ismétlés'. Szóalakzat, az ismétlés, s ezzel az erősítés egy lehetősége. Azonos tövek más toldalékkal ismétlődnek meg egymás mellett, ill. egymás közelében. Nádas tavon Fönn az égen ragyogó nap. Itt az ég a földet éri. Csillanó tükrén a tónak, Tán szerelme csókját kéri... Mint az árnyék, leng a csónak. Minden oly csodás, tündéri. Mint az árnyék, olyan halkan, Mi megyünk-e vagy a felhő, Észrevétlen, mondhatatlan Vagy a lenge déli szellő, Andalító hangulatban. A szelíden rám lehellő? A vad alszik a berekben. Gondolatom messze téved Fegyveremmel az ölemben Kék űrén a semmiségnek. Ringatózom önfeledten. Földi élet, hol a réved? Nézem ezt a szép világot. Szélei nádligeteknek Mennyi bűbáj, mily talányok! Tünedeznek, megjelennek. Mind, amit körültem látok. Képe a forgó jelennek... Nap alattam, nap fölöttem, Most a nap megáll az égen, Aranyos, tüzes felhőben, Dicsőség fényözönében, Lenn a fénylő víztükörben. Csöndessége fönségében. 40

S minden olyan mozdulatlan... A levegő meg se lebben, Múlt, jövendő tán együtt van Minden alszik... és a lelkem Ebben az egy pillanatban? Ring egy méla sejtelemben: Hátha minden e világon, Földi életem, halálom Csak mese, csalódás, álom?... Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1888-ban íródott. A Nádas tó a Szabadka (ma Szerbiá­ hoz, Vajdasághoz tartozik) m ellett elterülő Palicsi-tó. Évente többször is lejárt ide Vajda pihenni és vadászni. A táj, a környezet leírása nem közvetlen célja ennek a versnek, hanem az érzelmi hullámzás hű tükrö­ zése. Az életben sokat csalódott, állandóan háborgó, hadakozó költőnek egyre inkább a természet lett a legfőbb menedéke. A nyári kék ég, a tó nappali bűbája szinte elvarázsolta, s ennek a mindent átható harmóniá­ nak tükre ez a vers. M ű faja • Filozófiai dal. Típusát tekintve tájlíra, látomáslíra, de beso­ rolható a hangulatlírába is. Témája: a táj és a költő gondolatai. Valóság, látomás, filozófia egyszerre jelenik meg a költem ényben. Szerkezete • 13 strófából áll. 1-3. vsz.: a táj bemutatása, a hangulat érzékeltetése. Reális képet fest elénk a költő. Az égen ragyogó nap, néhány felhő, lent a tavon a lengő csónak, benne ő, a vadász a puskájával. 4-6. vsz.: a látvány lassan látomásossá alakul, egyre irreálisabb a kép, m egtelik titokzatossággal, szinte álomszerűvé válik. A tündéri szépet, a varázslatosan vonzót állítja elénk, de m ögöttük m egjelenik a sajgó kétség, a belső nyugtalanság, bizonytalanság veti előre árnyékát. A képek derűjében itt már szomorkás tűnődést érzünk. Vajda term é­ szetszeretetében benne él a Gina utáni vágyakozás minden álm odott gyönyöre: Itt az ég a földet éri. / Tán szerelme csókját kéri... / Minden oly csodás, tündéri. 7-11. vsz.: teljesen eltűnik a valóság, a tér és idő határai összemo­ sódnak, filozofikus gondolatok jutnak a költő eszébe. Itt jut el a költő a belső lelki válság, gyötrődés kikiáltásához. Halk ugyan ez a kikiáltás, kereső kérdés inkább: Földi élet, hol a réved? Mégis, ez a kérdés m é­ lyen megrendítő, mert benne érezzük már a hangulatban a költői lélek m inden rezdülését. A nádas széleinek elő-előbukkanása a forgó jelen képét idézi a költőben, majd ezt a pillanatnyi mozgalmasságot a teljes mozdulatlanság igézete váltja. Persze ott érzékeljük a lélek belső m eg­ rendülését is. Képzelete magasra röppen Most a nap megáll az égen, hogy szárnyaszegve a m élybe zuhanjon, ahol Múlt, jövendő tán együtt van... A m egálló nap, az időtlen pillanat már a filozófia része, és ez az a versbéli pont, amely túlm utat a látomásos jellegen. 41

12-13. vsz.: a révedező hangulatban a lírai én a lét végső, szorongó, kétkedő kérdéseire keres választ. A sejtelmes hangulat, am elyben együtt van a múlt és jövő, m integy végső m egsem misülésbe om ló képbe tor­ kollik: Hátha minden e világon, / Földi életem, halálom / Csak mese, csa­ lódás, álom ?... A sem mibehullást a három pont jól érzékelteti. Az élet egy tünékeny álom. Verselése • Szimultán verselésű, ütemhangsúlyos és időmértékes egyszerre. A költemény nyolc szótagú, üteme lágyan lépő trocheus. A bokorrím (a a a) alkalmazása lehetővé teszi a vers zenéjével és jelen té­ sével való játékot. A három rímelő sor közül kettő rendszerint közelebb áll egymáshoz, s ez a tagolás rendszerint m egegyezik a sorok jelen ­ tésbeli tagolásával, vagy eltér tőle. A nyolcadik versszakban megmarad ugyan a bokorrím, de megszakad az azonos szófajok rímeltetése, s így hangsúlyosabbá, nyomatékosabbá válik a szövegek összecsengése. Sőt a strófa harmadik sorát belső rímmel is nyomatékosítja a költő: Földi élet, hol a réved7 K ö ltő i kifejezőeszközök • Megszemélyesítés, hasonlat, alliteráció, szóhalmozás, költői kérdés, félbeszakítás, metafora, szinesztézia (halk árnyék). Stílusa összetett, több stílusirányzat jegyeit hordozza: a rom an­ tikáét, a realizmusét (objektív világot ábrázol) és az impresszionizmu­ sét (hangulatokat, felvillanó gondolatokat tartalmaz). Hangulata révedő, melankolikus. Üzenete • A költemény megpróbál feleletet adni a minden em bert foglalkoztató kérdésre: Földi élet, hol a réved1, azonban megválaszolat­ lan marad a kérdés. Az alkotást kérdőjel zárja, és a három pont is azt sugallja, hogy erre tényleg nincs válasz, magyarázat. A Nádas tavon című vers jól bizonyítja a magyar tájköltészet fejlő­ désében bekövetkező változást. A tájvers nem csupán gyönyörködtet, de szerkezeti íve filo z ó fiai k é rd é s fe lte vé s e k re , bölcseleti gondolatok kimondására is alkalmas. [ # j 1. Ki mondta Vajda tájlírájáról a következőket: az ő erdejében a fák ¥ közt az örök egyedüliség bús, magyar titka zúg? Mire utal ezzel? 2. Mi- -* * ért jelentős Vajda életművében az 1853 és 1855 között született Si­ rámok című ciklus? 3. Milyen két új líratípust alkotott Vajda János? Mondj pél­ dákat! Ф 4. Mi a műfaja A vaálierdőben című versnek? Röviden elemezd a költeményt! 5. Mi a vers üzenete? 6. Mi a helyszíne és mondanivalója a Nádas tavon című versnek? 7. Milyen irodalmi stíluskorszak jellemzői találhatók meg a versben?1 hfai elAt 1. Gyújts impresszionista stílusjegyeket a Nádas tavon című vers­ ből! 42

SZERELMI LÍRÁJA Irodalmunkban а XIX. század második feléig a szerelmi költészet tárgya elsősorban az a kedves, aki a jövendő hitvest jelentette a költő számára. Vörösmarty és Petőfi költé­ szetében a család az eszmény, és a szeretett nőben a külső szépség mellett a lelki tiszta­ ságot, a belső értékeket vélik felfedezni. A szépség érzékletes leírásában szinte kötelező a szemérmes ábrázolás. A testiség vonatko­ zásai, az erotikus vágy nem jelenhetett meg a versekben. A korabeli erkölcs korlátáit még Petőfi sem törte át a legelragadtatottabb pilla­ natban sem. Gondoljunk a Minek nevezzelek? című vers izzó hevületére, a képzelete mégis megzabolázó, korlátok közé szorított képeire! Kratochwill Georgina, 1860-as А XIX. század második felének szerelmi évek költészetében megjelentek az új élet, a polgári társadalom másfajta nőtípusai: a szabadabb er­ kölcsű társasági hölgy, a kitartott asszony, a züllésbe taszított lány (pl. Reviczky Gyula: Perdita-ciklus, 1884). A szerelem már nem lelki harmóniát jelent, hanem gyötrő, égető, pusztító testi szenvedélyt. A nő nem menyasszony vagy hitves, hanem egyszerűen szerelmi partner, a férfi égő testi vágyainak kioltója, vagy gyakran ellenfél, aki inkább kínzó szenvedést okoz, mint nyugalmat. Ennek az újfajta szerelemnek az ábrázolása legerőteljesebben Vajda lírájában jelentkezik. A Gina-ciklus a modern szerelmi érzést elsőként ábrázolja irodal­ munkban. Georgina az anyagi jólét érdekében a bukott nő szerepét is vállalja. Vajda örökre elveszíti Ginát, mégis évtizedeken át hűségesen írja hozzá sze­ relmes verseit. Idővel a szerelem jelképpé válik a költő számára: a messzetűnt ifjúságot, a boldogság utáni vágyakozást jelenti. Két versciklus és még jó néhány különálló vers jelzi e szerelem mélységét. A Szerelem átka című ciklus (1855-1856) mind a tizenegy versén különös módon átüt a nő bűvös erejű érzékisége. A költő érzéseiben a gyönyör és a gyötrelem egymásba olvad. Óhajtlak, de nem szeretlek - állapítja meg a költő. Ne tudjak én semmit rólad, / Csak hogy szép vagy, szép nagyon - írja máshol. A ciklus versei a végérvényes veszteség megrendültségét fejezik ki, ezekben Vajda még csak a szívtelenséget, a hiúságot, a gúnyos lúdegséget veti a lány szemére. Ez a fajta szerelmi líra nem halványul el, nem apad ki, amikor maga az élmény lezárul. Az 1856-1860 között írt Gina emléke versfüzér mind a harminc­ két darabjában már a gyötrődve kínlódó szenvedést, a féltékenység mardosását, a megcsalatás kínját, a kétségbeesést sugározzák a szenvedélyes, túlzó képek. Végletes érzések, ellentétes motívumok szövődnek egybe: Mintha örvény fölött járnék, Vagy elfödne sötét árnyék; ...Ah pokolkín-kéjes mámor! És én ezt mind, mind átérzem, Valahányszor rád emlékszem... /M égis mindig rád em­ lékszem! (XXXI. darab). Az 1860 után írott verseiben a szenvedély elcsitul, helyébe inkább tűnődő' emlékezés lép. A hajdani érzéki sóvárgás átminősül egyfajta gőgös magány- nyá, melynek mélyén ott parázslik a hajdanvolt szerelem minden eleme. A Gi- 43

na-emlék kitágul, átszellemül. A múlandóság, a visszafordíthatatlan idő gyötrő érzéseivel társul. Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csúcsán a jég, De néha csöndes éjszakán Minek nem árt se nap, se szél, Elálmodozva, egyedül - Csöndes szívem, többé nem ég; Múlt ifjúság tündér taván Nem bántja újabb szenvedély. Hattyúi képed fölmerül. Körültem csillagmiriád És ekkor még szívem kigyúl, Versenyt kacérkodik, ragyog, Mint hosszú téli éjjelen Fejemre szórja sugarát; Montblanc örök hava, ha túl Azért még föl nem olvadok A fölkelő nap megjelen... * A Mont Blanc vagy olaszul Monté Bianco (jelentése mindkét nyel- A ven: fehérhegy) az Alpok, Nyugat-Európa és egyben az Európai Unió ШШШ legmagasabb hegye. A franciák úgy is hívják: La Dame Blache (A fehér hölgy). Magassága kb. 4808,7 méter. Hegycsúcsát mindig hó fedi. Amit a műről tudnod kell Vajda János legismertebb, kevés tökéletes költeményeinek egyike, a magyar szerelmi költészet egyik remeke, m ely .. .egy élet drám áját fa­ gyasztja bele néhány sor tömör s mégis könnyed és átlátszó kristályába. A mondanivaló, hogy az egyszer megpillantott szépség emléke a kiégett szívben is fel-fellobban, ezúttal képpé válik, nem vegyül bele magyaráz­ kodás. (Komlós Aladár: Az üldözött. Black & W hite Kiadó. Nyíregyháza, 2000. 92. o.) Keletkezése • 1876-ban íródott, ihletője Kratochwill Georgina. M ű faja • Elégikus hangvételű dal, m elyben m agát az emlékező szerelmet, nem pedig tárgyát állítja elénk. Címe az idő múlására és a szerelem örök voltára utal. Szerkezete • Keretes szerkezetű mű, az első és az utolsó strófa is a M ont Blanc képét idézi fel: Montblac csúcsa, Montblanc örök hava. Ez teszi zárttá, egésszé a verset. A költem ény tizenhat sora szerkezetileg tökéletesen m egkom ponált. Az első nyolc sort a De kötőszó követi, és ez szimmetrikusan két szerkezeti egységre bontja a költeményt. A vers tehát rendkívüli m űgonddal felépített, igazi remekmű. I. rész. 1-2. vsz.: az első nyolc sor a jeges, a felolvadni képtelen, fagyos szív érzéketlenségét, a rideg m agányt és a büszke szomorúsá­ got fejezi ki. Nem csupán az indító M ont Blanc-kép, de a harmadik sor állítmányai (Csöndes, nem ég) is ezt érzékeltetik. A negyedik sor finoman 44

sejteti, hogy a költő szívét valamikor már m egsebezte egy viharos, mély érzés: Nem bántja újabb szenvedély. A második versszakban a M ont Blanc képe kiegészül egy újabb költői képpel: Körültem csillagmiriád/ Versenyt kacérkodik, ragyog, / Fejemre szórja sugarát; de a kihűlt, hideg szív már nem képes érezni. Ha nyelvi szem pontból vizsgáljuk az első nyolc sort, akkor feltűnik a nagyfokú dísztelenség. Egyetlen jelzővel találkozunk, de ez sem díszítő, hanem m egkülönböztető jelző. Feltűnően sok viszont a tagadószó. A nem, se, sem szavak összesen hatszor fordulnak elő: a hiány, az üresség érzetét keltik. II. rész. 3-4. vsz.: a harmadik versszak elején lévő De ellentétes kö­ tőszó fordulatot jelez. Valóban ez a nyolc sor érzelmileg és hangulatilag szemben áll az előző résszel. A kezdés még tűnődő, emlékező hatást kelt a halmozott határozószók és a sor végén lévő gondolatjel révén. A felidézett emlékkép szépségével fellobbantja a rég elfeledettnek hitt szenvedélyes érzést. De ez csupán múló, pillanatnyi varázslat, a magány és a boldogtalanság jeg ét már nem lehet feltörni. Marad az örök hó és jég, de az éjszaka komor sötétségét a hajnal tündöklése váltja fel. A két gyönyörű természeti kép: a M ont Blanc csúcsán lévő jég és a sziklák között m egbújó tündérszép tó - egymással ellentétes. A jéggel a tó, az éjszakával a hajnal áll szemben, s az ellentétes képek a fenség és a nagy­ ság képzetét keltik. Ez a szerkezeti egység nyelvi-stilisztikai vonatkozás­ ban is más, mint az előző nyolc sor. Feltűnően m egszaporodnak a díszítő jelzők. Összesen nyolcat találunk, m elyek az érzelmi gazdagság kifejezői. A gyengédséget legjobban a hattyúi képed kifejezés érzékelteti. K öltő i kifejezőeszközök • Hasonlat, metafora je lz ő k , m egszem élye­ sítés, alliteráció található a költem ényben. Verselése: négysoros, kereszt­ rímekből (a b a b) áll, jambikus lüktetésű. Hangulata: elégikus, szomorú. Üzenete • A szépség és a szerelem feledhetetlen emléke a kiégett szívben is kigyúlhat, fellobbanhat, de ez a pillanatnyi hideg ragyogás, ez a ritka és múló hangulat nem képes már felolvasztani a m agány és a boldogtalanság jegét. Érdekessége • Vajda nyelvterem tő ereje által válik hitelessé a vers­ ben m egörökített szerelmi élm ény a művészi szerkesztés, a költői képal­ kotás. Sem m it nem túloz el, nem akar érzelgős-érzelmes lenni, nem akar önsajnálatot ébreszteni. Csak egy jelenséget, egy belső lelki folyamatot érzékeltet: a kiégett szív mégsem az, am inek látszik, a nagy szerelem örökké tart. Harminc év után Mi hátra volt még, elkövetkezett. E földi létben gyász sorunk betölt. Találkozunk - irgalmas végezet! - Utolszor, egyszer még, a - sír előtt. Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz 45

S helyet cserél bennünk a fájdalom; És folyni látom, majd ha már késő lesz, A megbánásnak könnyét arcodon. Mert amit én vesztettem, óriás, Hozzá az ég adott erőt nekem. Én látok itt olyant, mit senki más; Csodákat mivel emlékezetem. A múltból fölmerül egy pillanat, Mint óceánból elsüllyedt sziget; És látom újra ifjú arcodat, Mikor még másért nem dobbant szived. És e varázslat rád is visszahat. E lélek a te Veszta-templomod. Oltára képében látod magad; Mi vagyok én neked, most már tudod: Ha majd a földi élettől megváltam, Imába, dalba foglalt szerelem Örökkévalósága a halálban... Az ég, ládd, mégis eljegyzett velem! Ki bájaidból méltatlan vadakra Pazaroltál nem értett kincseket; Én, a hideg bálvány vezeklő rabja Ki minden kéjt szivébe temetett: Most itt ülünk siralomházi lelkek, És nézzük egymást hosszan, szótalan... Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett, Az el nem nyert éden fájdalma van. így ül a hold ádáz vihar után Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen, És néz alá a méla éjszakán, Bánatosan, de szenvedélytelen, Hallgatva a sírbolti csöndességet A rémteli sötét erdő alatt, Amíg a fákról nagy, nehéz könnycseppek Hervadt levélre halkan hullanak... Amit a műről tudnod kell A Gina-szerelem varázsa még harminc év múlva is feltűnik Vajda János költészetében. Az életre szóló szerelmi élményről vall egy költői m agántitok is. Gina arcképe (pontosabban egy hozzá rendkívül hason­ ló nőnek újságból kivágott képe) állandóan ott függött Vajda íróasz­ 46

tala fölött, Petőfi és Napóleon arcképe mellett. Ennek a boldogtalan és beteljesületlen szerelemnek az emlékét őrzi a Harminc év után című költem ény is. Keletkezése • 1892-ben íródott. Vajda gondolati lírájának egyik leg­ szebb darabja. Nem valószínű, hogy valódi életrajzi háttere van, inkább a költői képzelet idézi meg a fiktív találkozást a m egöregedett (55 éves) és bűnbánó Ginával. M ű faja • Elégia, a Gina-versek közé soroljuk. Típusa szerint idő- és értékszembesítő költemény. Tém ája • A vershelyzet igen sajátos, mert a lírai én számára nem az egykori beteljesületlen szerelem okoz fájdalmat, hanem a lehetőség elveszítése. Hiszen a kapcsolat létre sem jött: Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett, / Az el nem nyert éden fájdalma van. Címe metonimikus, időbeli érintkezésen alapul. Rájátszik az előző nagy Gina-vers címére, a Húsz év m úlvára, ezért témakijelölő, hiszen aki érti a célzást, az azt is tudni fogja, hogy milyen verset várjon. Szerkezete • Lineáris felépítésű, öt nyolcsoros strófából álló költe­ mény. 1. vsz.: a vershelyzet a szerelmesek utolsó találkozása. Az esem ény m eghatározhatatlan helyen és időben játszódik, m ert a szöveg két, a magyarra jellem ző sajátos nyelvi jegyet aknáz ki: az egyik a nyelvtani je ­ len idő használata. Ez utalhat éppen bekövetkezőben lévő, de a jövőben lejátszódó esem ényre is. A másik a sír előtt névutós szerkezet, am elyik nyelvünkben értelm ezhető helyhatározóként, de időhatározóként is. Az előbbi esetben a találka színhelyét jelöli, az utóbbiban: haláluk előtt utoljára látják egymást. A kétértelm űséget könnyen ki lehet ugyan kü­ szöbölni, a két jelentésréteg azonban végig jelen van, és a két szereplő mintha folyamatosan valami kísérteties fél-létben lenne. 2-4. vsz.: az emlékezet az ifjú Gina arcát is a költő elé varázsolja Mi­ kor még másért nem dobbant szíved. Vajda a költői tevékenységet értel­ mezi, az emlékezés folyam atának analógiájával írja le a kép alkotásának menetét, am elyben a vers tárgya, a megszólított felismerheti magát: És e varázslat rád is visszahat. / E lélek a te Veszta-templomod. / Oltára képében látod m agad;... Ki bájaidból méltatlan vadakra/ Pazaroltál nem értett kin­ cseket. A költői mű lesz az eszköz, am elynek segítségével képessé válik ez a pár, am elyik nem élt a lehetősséggel, hogy saját m agát szemlélje: Most itt ülünk siralomházi lelkek, / És nézzük egymást hosszan, szótalan... 5. vsz.: a Gina-szerelemmel való végső szakítás. Az igézet múltán a kegyetlen valóság, az elrontott élet döbbeneté kap hangot. Az egyéni fájdalom többrétű, sejtető képsorban jelenik meg a vers utolsó strófá­ jában: így űl a hold ádáz vihar után / Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen, / És néz alá a méla éjszakán, / Bánatosan, de szenvedélytelen, / Hallgatva a sírbolti csöndességet/A rémteli sötét erdő alatt, / Amig a fákról nagy, nehéz könnycseppek / Hervadt levélre halkan hullanak... 47

A lapm otívum ok • Elsősorban a katolicizmust idéző vallási terminus technikusok (szakszavak): lélek, megbánás, oltár, sír, földi lét, ima, örökké­ valóság, vezeklés, eljegyzett az ég, éden. Másodsorban a mitologikus ele­ mek: óceánból elsüllyedt sziget, Veszta-templom, sötét rémteli erdő. Kifejezőeszközök • Alliteráció, halmozás, felkiáltás, körülírás, foko­ zás, inverzió (fordított szórend), metafora, hasonlat, megszemélyesítés, allegória. Verselése elsősorban időmértékes, gyakoriak benne a tiszta ötös jambusok. A strófák nyolcsorosak, keresztrímesek: a b a b a d c d . Stílusában a romantika és a szimbolizmus közötti átm enetet képviseli. Előmodern. A lap g o nd olata, üzenete • A költő feladata az, hogy öröklétet aján­ dékozzon témájának, noha a mű hangsúlyozza az ihlető és a róla terem ­ tett kép különbségét. A költemény hasonló Ady nagy szakítóverséhez, az Elbocsátó szép üzenethez. Ez ugyan nem olyan öntudatos és világosan kimondott, mint amaz, az alapvető m otívum azonban ugyanúgy a m ű­ vész és az ihlető viszonyának hasonló felfogása. A Gina-szerelem a beteljesületlen, de sírig tartó, önemésztő szere­ lem szimbólumává lett irodalmunkban. Dante Beatricéje, Petrarca Laurá­ ja, Juhász Gyula Sárvári Annája m ellett ott fényesül Vajda nagyságának köszönhetően Gina (Kratochwill Georgina) neve is. Vajda költészetének legszebb darabjai a Gina-szerelem élményé- ¥ nek hatására születtek. Mennyiben más ez a szerelmi líra a korábbi -■* * évtizedek szerelmi költészetéhez képest? Ф 2. Milyen látvány, milyen természeti kép jelenik meg a Húsz év múlva c. költeményben? 3. Mi adja a vers keretét? Milyen költői képpel egészül ki a má­ sodik versszakban? 4. Milyen a költemény felépítése? Elemezd az I. szerkezeti egységet! 5. Elemezd а II. szerkezeti egységet! I I 6. Mi a Harminc év után című vers alaphelyzete? Mi a műfaja? 7. Milyen szerkesztésű mű? Elemezd versszakonként!21 W \\ ddtf 1. Keress példát szimbolista-látomásos képsorra a versekből! 2. Keress hasonlóságot az említett Ady és Vajda vers között! ÖSSZEGZÉS • Vajda János egyénisége rendkívül ellentmondásos volt. Jókai úgy látta: ... mintha két különböző ember volna benne egyesülve. Tud gyöngéd lenni, tud lángolni, majd meg epés, maró..., Keverve a gyöngy a makkal. Vajdát saját magát is állandóan foglalkoztatta nehéz, különös természetének titka. Már megjelenésében is volt valami nem szokványos: Mindig akkora sétabottal járt, hogy azt a benyomást keltette az emberben, hogy verekedni megy - így jellemezte egyik kortársa. Vajda olyan erős (egyben önsorsrontó) egyéniség, hogy nem képes semmiféle társadal­ mi, politikai, művészeti konvenciót fenntartás nélkül elfogadni, és éppen ezért emberi és művészi sorsa ellentmondásokkal és buktatókkal terhes. Az üstökös (1882) című költeményben Vajda János hiteles képet festett önmagáról: Csillagvilágok fénylő táborán át / A végtelenséggel versenyt ro­ han. /Forogni körbe nem tud, nem akar, hát / Örökké társtalan, boldogtalan! 48

MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847-1910) Mikszáth Kálmán életműve kapocs а XIX. szá­ zadi elbeszélő irodalom között. Az Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust foly­ tatta. Jókai Mór mellett a legolvasottabb XIX. szá­ zadi magyar író. Nagyságát elsősorban nem regényei fémjelzik, hanem kisebb terjedelmű alkotásai. A kis műfajt választotta nagy mondanivalója formájának: a karcolatot, a rajzot, az elbeszélést és a kisregényt. Ezekbe a remekekbe tömörítette tehetségét. Művei­ ben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túl­ zott idealizálás háttérbe szorult, és átadta helyét az Benczúr Gyula: élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek, a külö­ Mikszáth Kálmán, 1910 nösnek nem tudott ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést Inába keressük. Művei­ ben bírálat és részvét, romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, köl­ tészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme. ÉLETÚTJA Gyermekkora, iskolái • A Nógrád megyei Szklabonyán született 1847. január 16-án. Szülei: Mikszáth János és Veres Mária, jómódú s tehetséges paraszti kisbirtokosok voltak. Tízéves koráig szülőfalujában élt, boldog gyermekkorának élményei egész írói pályáját végigkísérték. Szülőföldjének sajátos színeit, a Felvidéket, a tót- és magyarlakta „gör- bcországot\" sok-sok művében megjelenítette. A középiskola első hat osztályát a Rimaszombati Református Gimná­ ziumban végezte, majd Selmecbányán folytatta és itt is érettségizett 1866- ban. A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett. Felnőtt évei • 1871 elején anélkül, hogy befejezte volna jogi tanul­ mányait, visszatért Nógrád megyébe. Balassagyarmaton esküdti hivatalt vállalt Mauks Mátyás főszolgabíró mellett. A következő évben ügyvéd­ segéd lett. A Mauks-házban ismerkedett meg főnöke idősebb lányával, Ilonkával. A házasságról azonban a szülők hallani sem akartak. Féltették a lányt a magyar írók szegény sorsától. 1873. július 13-án házasodtak össze szülői beleegyezés nélkül. Pestre költöztek. Mikszáth állást vállalt, a Magyar Néplap szerkesztője lett. Jövedelme rendkívül csekély volt, s saját költségén kiadott novellagyűjteménye sem hozta meg a várt sikert. A nyomasztó anyagi gondokat súlyosbította, hogy első gyermekük meghalt. Felesége megbetegedett, s hazautazott szüleihez. Mikszáth a válás mellett döntött. Magára maradva nyomorban élt, írásait nem közölték a lapok. 49

* Aló, a bárányka és a nyúl című elbeszélésében írta le elsőszülött fia ■v halála fölött érzett gyászát. Kálmán 1874. augusztus 2-án született ШШШ és másnap már meg is halt. Mikszáthné Mauks Ilona azt mondta, hogy a férje némán gyászolta fiát, s csak hosszú idő elteltével tudott gyá­ száról beszélni, s ezt írta meg a novellában. Hatodik osztályban tanultátok. A Szegedi Napló szerkesztősége 1878 végén állást kínált Mikszáth- nak. Két és fél esztendőt töltött Szegeden. Élményanyaga rendkívül gaz­ dagodott itt, világszemlélete tágult, szabadon kibonthatta képességeit, senki sem korlátozta. Elindult az írói kibontakozás felé. Ismét Pesten • 1880 végén tért vissza Pestre, ahol a Pesti Hírlap szerkesztőségében kapott állást. Csaknem huszonöt évig dolgozott itt. 1881-ben gyors egymásutánban megjelent két kis kötete, a Tót atyafiak és A jó palócok. Végre megkapta a régen várt elismerést. A hírnév és az elismerés a magánéletére is jótékony hatással volt. Mauks Ilonát újra feleségül vette 1882-ben. Házasságuk mindvégig kiegyensúlyozott volt, három fiúk született. Tagja lett a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. A parlamentbe is bekerült, 1887-től élete vé­ géig a Szabadelvű Párt képviselője volt, s innen karcolatokban számolt be a „Tisztelt Ház\"-ban történtekről. Csípős humorú írásai hamar népszerűvé lettek. A 80-90-es években egyre többet foglalkoztatták saját kora társa­ dalmi fejlődésének problémái. Utolsó évei • Életének utolsó évtizede alkotómunkával telt, de meg­ lehetősen eseménytelenül. 1908-ban egészségi állapota fokozatosan meg­ romlott. Visszahúzódott a horpácsi kastélyba, pesszimizmussal nézett a jövőbe. 1910-ben az ország nagy pompával készült írói pályájának 40. évfordulójára. Mindezek ellenére csalódottsága, lemondó reménytelensé­ ge, az ország sorsáért való aggódása teljesen elhatalmasodott rajta. Ti­ zenkét nap múlva máramarosi választói kőrútján a rahói választóknak a következőket mondta: Én, aki annyira szeretem ezt a nemzetet, olyan színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani sem lehet. S va­ lósággal „megjósolta” mindazt a történelmi katasztrófát, amely később bekövetkezett (háború, a Habsburg-ház összeomlása, a nemzet szétdara- bolása, belső összeroppanás). Kampányútján beteg lett, a fővárosba súlyos tüdőgyulladással tért vissza. Állapota gyorsan rosszabbodott, négy nappal választói körútja befejezése után, 1910. május 28-án egy fulladásos roham következtében beállt szívgyengeség okozta halálát. MUNKÁSSÁGA Indulása • írói pályáját elbeszélésekkel kezdte. Két sikeres elbe­ széléskötete, a Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882) megjelenése jelentette a kedvező fordulatot, itt talált rá a maga egyéni, hamisítatlan hangjára. Áradt belőle a mesélő kedv, élvezetes, ízes nyelven szólt. Kedé­ 50

lyes hangneme sok olvasót vonzott. Szülőföldjére, gyermekkori ismerősei közé vezetnek el a kötetek novellái. Megismerhetjük a paraszti világot, az emberek babonás hiedelmeit. Ebben a világában, akár a népmesékben is, a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig bűnhődnek bűneikért. A sikert jelzi, hogy az újságok ettől kezdve versengtek a kézirataiért, s végre megszűntek nyomasztó anyagi gondjai is, a fűtetlen hónapos szobák már nem akadályozhatták írói munkáját. A befutott író • Mikszáth a további évtizedekben részben a tót és palóc elbeszélésekben kimunkált úton haladt tovább. Felhasználta ezután is ifjúkori élményeit, de rövidebb lélegzetű írások helyett nagyobb ter­ jedelmű novellák és regények kerültek ki tolla alól. Legfőbb szerkesztő elve ekkor született alkotásaiban az eredetileg szegény esemény feldúsí­ tása lett: kitérőkkel, betétekkel, anekdoták közbeiktatásával közeledett a nagynovella és a kisregény irányába. Folytatásokban, előre átgondoltan alkotta írásait, gyakran pillanatnyi ihletre hagyatkozva. Szerette a kü­ lönc, furcsa, bogaras viselkedésű embertípus megformálását. Az eladó birtok (1893) hőse pl. egy végletes vonásokkal megrajzolt embertípus, aki hozományvadászból lesz szinte egyik napról a másikra önzetlen hős­ szerelmessé. Nemcsak a hozományról mond le, hanem saját birtokát is eladja, hogy megmentse apósát a gyalázattól. A Beszterce ostroma (1894, lentebb részletesen tárgyaljuk) és a Szent Péter esernyője című művek hősei között szép számmal találunk különös gondolkodású és életvitelű szereplőket. Az utóbbiban az örökség felkutatásának motívuma összefo­ nódik az érdekházassággal, de az illúzió szétfoszlása után szerelmi idillbe torkollik a történet. Történelmi tárgyú műveiben a múlt hétköznapjait ábrázolta, forrásta­ nulmányok helyett anekdotikus történeteket mesélt el. Ilyen művei: A két koldnsdiák (1885), A beszélő köntös (1889), A kis prímás (1891), A sze- listvei asszonyok (1901). Külön színt jelentenek életművében szatirikus rajzai, karcolatai. Ezek a rövid elbeszélések szorosan összefüggtek újságírói és képviselői munká­ jával. Mikszáth 1882-től a Pesti Hírlap hasábjain kezdte megjelentetni az Országgyűlési karcolatokat, melyek elsődlegesen ironikus hangneműek. írásaiban a parlamenti élet visszásságait, a képviselők megvesztegethe­ tőségét, úrhatnámságát, a fonákságokat mutatta be kesernyés, helyenként maró gúnnyal, pl. A pénzügyminiszter reggelijében, a Közigazgatási tör­ ténetekben. Életművében kiemelkedő szerepet kapnak azok a művek, melyek a korabeli dzsentrit ábrázolják. Ilyen tárgyú legkitűnőbb műve A gaval­ lérok (1897) című kisregénye. A Sáros megyei dzsentrik ábrázolásában Mikszáth még együttérzését is kifejezte: ...mi sárosiak... örökké abból tartunk főpróbákat, hogyan csinálnánk, ha gazdagok lennénk. És ha si­ került az előadás, örülünk neki, tapsolunk magunknak. 51

* karcolat - rövid, szellemes, sokszor gúnyos, egyetlen problémát ■v körüljáró, általában valamilyen valóságos eseményhez kapcsolódó, ШШШ tanulságra kihegyezett szépprózai műfaj. irónia - görög-latin eredetű szó, mely többnyire dicsérő, elismerő szavakba burkolt keserű, de szellemes és finom gúny. dzsentri - angol eredetű szó, Magyarországon a kapitalizmus kibontako­ zása idején a feudális felfogású, előkelősködő, birtokát többnyire elvesztő kis- és középnemességet jelentette. Van azonban a dzsentriknek egy másik típusa, akik nem hajlandók hasznos munkára, akik másokon élősködnek, és az érdekházasságtól sem riadnak vissza a pénz- és a vagyonszerzés érdekében. Ehhez a típushoz tartozik Katánghy Menyhért, a Két választás Magyarországon (1896— 1897) című novellafüzérének a központi figurája, s ide sorolható a csinos, sima modorú volt huszárhadnagy is, Noszty Feri, a Nosztv fiú esete Tóth M arival (1908) című regény főhőse. Történelmi regényei közül meg kell említenünk a Különös házas­ ság (1900) című művét, mely aktuális célzattal (polgári házasság, sza­ bad vallásgyakorlás) készült. Több helyszíne a mai Kárpátaljához, Ung megyéhez kapcsolódik, egy 1872-ben megtörtént eseményt dolgoz fel. A fiatal Buttler János gróffal báró Dőry István szolgabíró erőszakkal összeesketteti megesett leányát, Máriát, hogy a szégyent elkerülhessék. Az esküvői szertartást Szucsinka plébános végzi, az a pap, akivel a báró­ kisasszonynak viszonya volt. Buttlert romantikusan szenvedélyes szere­ lem fűzi menyasszonyához, Horváth Piroskához, s ezért mindent elkövet a házasság érvénytelenítéséért. Mikszáth másik történelmi regénye A fekete város (1910). Talán ez a legismertebb és egyben legkomorabb balladás végkifejletű alkotása. Cse­ lekménye a kuruc korban játszódik. Görgey Pál szepesi alispán és a lőcsei szász polgárok kicsinyes marakodása áll a középpontban. Görgey hirtelen haragjában lelövi Lőcse város bíráját (mert az korábban Görgey kedvenc kutyáját lőtte agyon), s ezzel magára szabadítja a város engesztelhetetlen gyűlöletét. A városi polgárok mindaddig gyászruhát hordanak (ezért feke­ te város), míg meg nem torolják sérelmüket. Az új bíró, a fiatal Fabricius Antal lefejezteti a rettegett alispánt, s csak a halálos ítélet végrehajtása után tudja meg, hogy a város gyűlölt ellensége az ő titkos szerelmének az apja volt. Rozáliát ugyanis Görgey álnéven neveltette. Mikszáth mindkét oldalt bíráló szemmel nézi. Görgey a maga nemesi gőgjében nem tesz különbséget ember és állat között: Ebért ebet! - kiáltja, miközben lelövi a lőcsei bírót. A lőcsei polgárok mohóságát azzal szemlélteti Mikszáth, hogy azok ahelyett, hogy bekötöznék vadásztársuk vérző sebét, egy régi királyi jog alapján a bíró csöpögő vérével egy nagy darab borsóföldet szakítanak ki Görgey birtokából. Sötétlátása és reménytelensége okozta, hogy Mikszáth kettős tudattal vett részt a közéletben. Nem látott lehetőséget a kibontakozásra, elhibá- 52

zottnak vélte a magyar uralkodó osztályok politikáját. Ez az ellentmon­ dás tükröződik a nagyszabású korrajzzá tágult Új Zrínyiászban (1898). Mikszáth feltámasztja a szigetvári hőst, bankelnök lesz belőle. Szatirikus ábrázolással mutatja be, mivé süllyeszti saját korának tartalmatlansága, eszmei üressége a nemzeti múlt legendás nagyságát. 1904-ben a Révai cég megbízásából hozzálátott a Jókai-életrajz meg­ írásához, s ezzel megalkotta az első magyar életrajzi regényt Jókai M ór élete és kora címmel. A könyvnek nagy sikere lett. Igaz: nem a regény­ író Jókai áll a középpontban, hanem az ember, apró-cseprő gondjaival, intimitásával. De épp az emberközeli ábrázolás, valamint a plasztikus megjelenítő erő teszi élvezetes olvasmánnyá e művet. plasztikus - görög-latin eredetű szó, mely jellemzőt, kifejezőt, szemléleteset, érzékleteset, kézzelfoghatót jelent. MIKSZÁTH ELBESZÉLÉS-MŰVÉSZETÉNEK ÚJSZERŰSÉGE Mikszáth rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát válasz­ tott, mint Jókai vagy kortársai. írásai a téma különösségével is hatnak az olvasóra. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosz- szat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól. Jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalom­ hoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik tehát el a Jókai-féle romantikától. A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről láttat az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkűkben ellen­ tétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek. Mikszáth nemcsak másféle témát választott, de másfajta hangon írt, másfajta ábrázolást követett. Petőfi és Arany népies hangvételétől bá­ torítást kapott: A néptől tamilja a nyelvet az író kétségkívül - írta ké­ sőbb önmagáról -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva... A z aroma rajta legyen, de a rög, a penész, a békanyál nem. írásai a természetes beszéd, a köznyelvi, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk, mintha közvetlenül nekünk mesélné el a története­ ket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód - teszi élvezetessé írásait. 53

Ezekben a novellákban még fellelhetők a romantikus motívumok: különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázo- lása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utalnak. Romantika és realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth művei­ ben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műalkotásoknak, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is. Elbeszéléseiben a természet időnként főszereplővé válik. A táj cse­ lekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit, Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal. A Tót atyafiak és A jó palócok történetei mégsem csupán falusi idil- lek. A legtöbb írás mélyén ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia, ket­ tétört emberi sors is. Mikszáth hegyi embereiben és parasztjaiban nincs semmiféle lázongó dac vagy forradalmi indulat. Ezt a békésnek tűnő megelégedést azonban mindig feldúlja valami, s ebből bontakozik ki az elbeszélések cselekménye. лл 1. Határozd meg Mikszáth Kálmán helyét a magyar irodalomban! r 2. Hol született? Kik voltak a szülei? Milyen meghatározó élményt -■* * jelentett gyermekkora? 3. Mutasd be iskola- és tanulóéveit! 4. Hol kezdte felnőtt éveit? Kivel ismerkedett meg? 5. Mikszáth kétszer házasodott és ugyanazt a nőt vette el. Kit? 6. Hogyan teltek a pesti évek? Hogyan jutott túl élete mélypontján? Ф 7. Mi hozta meg számára az írói sikert? 8. Hogyan telt életének utolsó két évtizede? 9. Mutasd be írói pályáját, legjelentősebb műveit! 10. Miben rejlik elbeszélés-művészetének újszerűsége? \\úl\\ fiúiClúit ^ világhálón keress Mikszáth Kálmán munkásságával kapcso­ latos képeket, és készíts prezentációt! Tót atyafiak Amit a műről tudnod kell A kötet négy közepes hosszúságú történetet foglal magában: Az arany-kisasszony. A z a fekete folt, Lapaj, a híres dudás és Jasztrabék puszttdása című elbeszéléseket. A novelláskötet 1881 nyarán jelent meg. Címe utal a kötet szereplőinek származására. Tém ája • A tót származású, különc főhősök érdekes történetei, akik többnyire a civilizációtól távol élnek, babonák lengik körül őket. Hely­ színe változó - Selm ecbánya, Felvidék, Tátra vidéke. A kötet szerkezete • Négy novellát tartalmaz. A z arany-kisasszony: a megírás alapja egy újsághír. Csemez Krisz­ tina kezéért két bogaras öregúr: a 48 éves Csutkás tanár úr és a hason­ 54

ló korú Luppán Demeter „bányagróf’ verseng, ám a lány Mirkovszki Miklósba szerelmes. Az apa nem adja hozzá, míg annyi aranyat nem szerez a fiú, amennyi a lánya súlya. Miklós vállalkozik a feladatra és Amerikába utazik, hogy aranyat ásson. Krisztina egyre fogy és öregszik. Csemez úr meghal, így már nincs szükség aranyra, de Mirkovszkit senki sem tudja értesíteni, mivel ismeretlen a címe. A fiú ígéretével együtt le­ gendává merevedik. Az idő egyre telik. A befejezés nyitott marad, mert sosem tudjuk meg, hogy visszatért-e Miklós Selmecbányára. A novella hangneme ironikus. Stílusában romantikus és realista elemek keverednek. A z a fekete fo lt (alább részletesen vesszük). Lapaj, a híres dudás (rokon novellája a fent tárgyalt elbeszélésének): a történet főhőse Lapaj Istók, aki már 22 éve csősz a hlinai határban. Látszólag tudomást sem vesz arról, hogy egy fiatal nő a szeme előtt vízbe fullasztja magát. De amikor kiderül, hogy a lányanya egy csecse­ mőt hagyott a juhászkunyhóban, a durva, rideg érzéketlenséggel vádolt, embergyűlölőnek tartott Lapajról kiderül, hogy valójában mélyen érző, szelíd lelkű, jó szívű ember. Eladja kincseket érő dudáját két párnáért, egy derékaljért és egy anyakecskéért, hogy felnevelhesse egy megesett, öngyilkos cselédlány árván maradt csecsemőjét. A novella hangneme szentimentális. Jasztrabék pusztulása: Gere Istvánnak, a híres csendbiztosnak és a környék hírhedt tót rablóvezérének, Jasztrab Györgynek a küzdelmét meséli el Mikszáth. Gere ravasz és agyafúrt ember, a babona erejével győzi le vetélytársát. Jasztrab György vagy húsz lépésről rásüti kétcsövű puskáját, de nem találja el. A csendbiztos bámulatos lélekjelenléttel a lö­ vés pillanatában kivesz zsebéből két ólomgolyót, s elhiteti a rablóval, hogy őt nem fogja a golyó: most is megfogta mind a kettőt. Erre a haramia rémült tekintettel adja meg magát, s minden szörnyű bűnét bevallja. Az elbeszélés hangneme komikus. 1. Mi volt Mikszáth Kálmán két első, igazán sikert hozó novelláskö- w tétének címe? 2. Sorold fel a Tót atyafiak című novelláskötet darab- * jait! Nevezd meg a hangnemüket! Az a fekete folt (Részlet) Nincsen olyan híres akol, mint a brezinai akol... Bemeszelt fala van, veres födele van, ólomszegekkel a kapuja kiverve. Tulipánvirágok nyílnak a környékén. Magas, százados fák tartanak neki árnyékot, s fedik el kényesen: ne lássa minden bolond; csak a karcsú kémény magaslik ki, amint ott pipázik egykedvűen az akol végén, hol a ..bacsa\" lakik egy fedél alatt a juhaival. (...) Az a fogatlan, vén anyajuh, mely most olyan vígan kaparja el lábával a harasztot, hogy alatta jóízűt torkoskodjék a titkon nőtt fűben, bezzeg milyen himpellér jószág volt valamikor! - kemény hideg éjjel ellett és idő 55

előtt. Mikor a bacsa éjfél táján benézett az akolba, félig meg volt fagyva. Az anyja maga is beteg volt, s nem melengethette párájával: költözőben volt már az akkor... Olej megfogta az idétlen báránykát, és bevitte a szobába, de bizony ott is hideg volt, odafektette hát kísérletképpen a kis Anika ágyába a meleg párnák közé. Úgy aludt ott a gyermek és a bá­ rány, nem tudva egymásról semmit. Reggel, mikor felébredtek, a gyermek mosolygott a felelevenedett állatnak, az meg a farkát rázogatta. Mind a kettő örült. És sem a mosolygó gyermeknek, sem a víg báránynak nem volt már édesanyja. Az Anikáé is akkor halt meg, mikor Anika született. Az Isten úgy intézkedett Olej Tamással, hogy e gyermekért elvitte cserébe a feleségét, mert a jó Isten is csak ritkán ad ingyen valamit. Bizony szomorú csere volt eleinte, de belenyugodott, mert a brezinai bacsa olyan ember, aki ösmeri a „mórest”. Az Úr akarta így. Három ura közül a legnagyobbik, az Isten, kibe nem lehet belekötni, kinek szabad a keze, és beéri az egész világot, úgy üt vele, amint akarja, ha fájó is az ütés nyoma, türelem annak az orvossága. Urának tiszteli Olej még a talári herceg őkegyelmességét is, akinek számadással tartozik, akié az egész Brezina aklostól, mindenestül és még azon túl is, merre a szem lát. (...) Sokszor támadt hát egy kis torzsalkodás ezzel a harmadik urával, aki csak úgy maga teszi meg magát úrnak a többi fölé. No de nem nagy baj ez. Egy-egy ajándékbárány még mindig telik Olejtól a szolgabírónak; annak a báránynak a mekegésétől nyomban elnémul az igazságszolgál­ tatás. (...) Anikát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint kedvenc bárányát, de azért ha már egyszer az Isten nyakában felejtette a kis porontyot, nem tehette ki a farkasoknak a gyepre, dajkát fogadott mellé, és fölnevelte. Ma már nagylány, maga főzi a köménymagos levest meg a „demikátot”, maga szabja, varrja Olej fehérneműit meg a bojtárét... Annyi tudománya van már, mint az anyjának volt. (...) Az ifjú herceg, Taláry Pál vadászat közben megismerkedik a fiatal, ártatlan, s ehhez mérten tapasztalatlan Anikával. A herceg estére, vacsorára visszatér, mi­ kor is kiderül a szándéka, s Anikához való vonzódása. Harmadnap, amikor újból eljön, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik, hogy kis világának maga szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most meginog, hiszen voltakép­ pen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán eldobja. Hosszas vívódás után Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen, ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A bacsa nem szólt semmit, csak a szemei dülledtek ki, és arca sápadt el még jobban. Nyakába kanyarította a halinát, és elkezdett eszeveszetten futni hazafelé. Sejtelme valósult. 56

A ház előtt friss keréknyomok látszottak. Bent a szobát üresen találta. Anika hétköznapi ruhája hevert az asztalon. Az ünneplőjét vitte magával. A ködmönre egy írás volt kiterítve, a talári herceg címeres pecsétjével, fo­ gai közt kardot tartó oroszlánnal. Ez az ajándéklevél az akolról és nyájról. A bacsa szívébe mintha éles kést döftek volna, mikor ezeket megpil­ lantotta. Mindent kitalált, mindent megértett. Az önvád találékony útmu­ tató! A herceg úgy tett, amint ő hagyta meg neki: magától cselekedett, éspedig villámgyorsan. Az öregember megsimította a homlokát, tétován nézett körül, és el­ kezdett kiáltozni kétségbeesetten: - Anika! Anika! (...) - Jó, hogy jössz, édes Matyi fiam - szólt a bojtárhoz, oly nyájasan, mint soha azelőtt. - Egy sürgős írás van odabent az asztalon, melyet rögtön el kell vinned a tiszttartó úrhoz Talárba; küldje a kegyelmes úr után, de ne pecsételje be még ma, várjon holnapig. Holnap több írnivalója is lesz hozzá. (...) Matyi jókedvvel indult el a herceg által otthagyott okmánnyal. Olej keresztbe tett kezekkel nézett utána, míg csak beláthatta, csak aztán for­ dult be az akolba. Sorba járta kedvenc birkáit, itt-ott megállt, egyik vagy másik előtt, és értelmetlen félszavakat morgott hozzá; végre még ezek a félszavak is elvesztek előtörő zokogásába. A brezinai bacsa sírt, mint egy gyermek. Mélyen lehúzta kalapját szemére, ne lásson alóla semmit, úgy ment ki az akol ajtaján. Midőn kiért, kétszer fordítá meg a kulcsot az ajtózárban, mint mindig tenni szokta éjszakára, de amit sohasem tett meg azelőtt, most egyenesen a vályú melletti kúthoz lépett, s a kulcsot egy nagy sóhajjal a kútba dobta. Most már a dologhoz látott, bár már sötétedni kezdett. Az udvaron egy boglya száraz nád volt, azt emberfölötti gyorsasággal hordta szét, s az akol körül állítá föl, tömötten, vastagon. És mikor mindennel kész volt, felölté cifra halináját, és meggyújtá a nádat vagy hat helyen: egy nagy égő kévét pedig, fölhágván a létrára, a takarmánnyal telerakott padlásra dobott. A szél mohón kapott a vígan lobogó tűznyelveken, s egy pillanat alatt óriásokká nevelte. (...) És a brezinai bacsa egyre futott. A jó Isten tudja, hol fog megállni?... És a brezinai völgy csendes azóta, kövér füvét nem tapossa sem em­ ber, sem állat; évek jönnek, mennek, a vadkörtefa meghozza gyümölcsét meg elhullatja, a fű megnő, és újra kiszárad, csak egy nagy fekete, négy­ szögletű folt nem zöldül ki soha. Ki tudja, miért nem? Még a búsongó nóta is csak annyit mond útbaigazításul: Ott künn a Brezinán az a fekete folt... Fekete folt helyén valaha akol volt. -;0 - Brezina - helységnév, több is létezett Mikszáth korának Magyarorszá­ g i t gán. Talán a Nyitra megye északnyugati részén fekvő Brezináról van szó; bacsa - számadó juhász; Talár - költött helynév; demikát - bir­ kapörkölt 57

Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Az elbeszélés a Tót atyafiak című kötetben jelent meg. Címe az elbeszélést lezáró búsongó nótából való: Ott künn a Brezinán az a fekete folt... / Fekete folt helyén valaha akol volt. A cím tehát a történet és a befejező sorok ismeretében az időtlenség hatását kelti, és a népmesék világához közelít. Témája: egy apa bűne és bűnhődése. Hely­ színe: Felvidék, brezinai völgy. Idő: körülbelül egy hét. Szerkezete: EXPOZÍCIÓ - Mikszáth messziről indítja a történetet. Először a színhelyet rajzolja meg, majd Olej Tamás nyájának bemutatása követ­ kezik. Már itt megfigyelhetjük azt, ami az egész elbeszélésre jellemző: a természet és ember nagyon közel kerül egymáshoz. Nem hiányozhat természetesen a humor és az élcelődés sem. Amikor például Olej ku­ tyájának hőstetteiről mesél, csak mellékesen jegyzi meg: Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle - ember. BONYODALOM - a nyugodt, világtól elzárt falusi idillt Brezina urának, a fiatal Taláry Pál hercegnek a megjelenése szakítja meg. A könnyelmű herceg Olej Tamás lányát, a 16 éves Anikát akarja elcsábítani. Olej ugyan alázatos szolgája a hercegnek mint számadó juhász, de mint apa határozottan ellenáll erkölcstelen kívánságának. A leány nem áll az uradalom szolgálatában - közli határozottan a herceggel. KIBONTAKOZÁS - a herceg három napig sűrűn látogatja a lányt, a negyedik napon beszél az apával: a brezinai birtokot ajánlja fel mind az ezer birkával együtt, cserében Anikáért. Ekkor Olej lelki szemei előtt megjelennek a mesebeli gazdagság képei. Meginog és elfogadja az ajánla­ tot. De azonnal meg is bánja meggondolatlan válaszát. A mardosó önvád, a bűntudat elől nem tud menekülni. Valósággal belebetegszik a történ­ tekbe. S mikor megpróbálja visszafordítani az eseményeket, már késő. A herceg elvitte Anikát. TETŐPONT - a bacsa nem tud megbékélni önmagával. Zokogva búcsúzik el kedvenc juhaitól, és önpusztító tehetetlenségében azt sem­ misíti meg, ami a szemében a legnagyobb kincsnek számított. Felgyújtja az aklot a nyájjal együtt, s ő pedig futott tüskön-bokron keresztül irány, cél nélkül, vissza sem nézett többé... MEGOLDÁS - Az évek teltek-múltak, a völgyben kövér fű nőtt, az a fekete folt azonban nem zöldült ki soha. Szereplők, jellemek: ■ Olej Tamás - az író elsősorban a falusi emberek szemszögéből láttatja a bacsát. Hallgatag, szófukar, szívtelen embernek tartják őt, aki saját leányát ...nem sokkal szereti jobban, mint kedvenc bárányát, aki nem tartozik az érzékeny emberek közé, s aki jóformán nem is érint­ kezett emberekkel. Kevély, dölyfös ember volt. Három urat ismert el maga fölött: Istent, a tcdári herceg őkegyelmességét... és a tekintetes 58

vármegyét. A falu legfőképpen azért ítélte el Olej Tamást, mert felesége temetésén egy könnyet sem ejtett. A bacsa mély lelki életéről azonban senki sem tud. Arról, hogy 16 év telt el a halál óta, és mégis ritka az a nap, hogy ne gondoljon feleségére. S arról sem tudnak az emberek, hogy a meghalt asszony emléke ott él a főhős lelkében: a lombok susogásá- ban felesége titokzatos hangját hallja, ahogy szólítgatja: Tamás! Tamás! Mikszáth belülről, részvéttel ábrázolja hősét és a falusi közvéleménnyel szembeszegülve mondja ki azt, amit mások nem akarnak észrevenni: Ne higgyétek, hogy Olej nem gondolkozik. Ezt a megállapítást igazolják a novella történései. így ez a mondat kulcsfontosságú. Olej jellemének hajlíthatatlanságára, erkölcsi igényességére és szigo­ rára, majd az önostorozó lelkifurdalás kapcsán belső világának összetett­ ségére világít rá az elbeszélés tulajdonképpeni cselekménye. Az ifjú és könnyelmű Taláry Pál herceg csábítási kísérlete egyre inkább dühítette, határozottan, sőt fenyegetően lépett fel vele szemben. De amikor a her­ ceg a brezinai aklot ajánlja fel neki minden birkájával együtt cserében Anikáért, lelkében iszonyatos küzdelem bontakozik ki a mesebeli gazdag­ ság kísértése és kíméletlen önvád között. Arcáról nagy verejtékcseppek gyöngyöznek, ingadozni látszik, de még képes megrázkódni, és nemet mondani. Felülkerekedik benne a természetes emberi tisztesség. Taláry azonban átlátja Olej lelki küzdelmét, taktikát változtat. Arra kéri az apát, hunyjon szemet a dolog felett, s a herceg úgy tesz, mintha megszöktetné Anikát. Erre a megoldásra bólint rá Olej. Ez a pillanatnyi erkölcsi botlás a bűntudatnak, a mardosó önvádnak olyan viharát kelti lelkében, hogy valósággal belebetegszik. Amikor az üres szobában csak az adományle­ velet találja Anika helyett, nem tud megbékélni önmagával. Olej Tamás meghasonlottságában, önmagára mért súlyos ítéletében annak az ember­ nek a morális kétségbeesése nyilvánul meg, aki nem tud becstelen módon élni. Ez az erkölcsi igényesség, érzékenység emeli magasan a dúsgazdag és kéjsóvár herceg fölé. ■ Anika - a 16 éves leány gyönyörű teremtés. Karcsú termetű, áb­ rándos tekintetű. Kedves és mosolygós, a világot, az embereket olyan tisztának látja, mint amilyen ő maga. Ártatlan és naiv kislány, akinek szívében nyiladozni kezd a szerelem. Nem lát még át az emberek önző szándékán, hiszen a természet nevelte, harmonikus, romlatlan világban élte eddigi életét. ■ Taláry Pál - az ifjú herceg jelleme elnagyolt, gátlástalan, fölényes­ kedő, ravasz. Taktikával szerzi meg Anikát szeretőjének. Gátlástalanságát legjobban a következők bizonyítják: Nekem a lányod kell mindenáron. Ez a mindenáron szó jelzi, hogy mennyire felelőtlen, kíméletlen, hogy nem feleségnek, csak kedvesének {hercegnőnek és nem hercegnének) szánja a gyönyörű lányt. Alakjának megformálásában Mikszáth arisztokrata- ellenessége is kiviláglik egy-egy megjegyzésből. Taláryt a selymes szobák hősének nevezi, vagy ahogy máshol észrevételezi: a herceg bizonyára Nagyon szeretheti a vadat és a tejet. 59

Üzenete • Az erkölcsi tisztaságot m indennél előbbre helyező ember is m eginoghat, de lelkiismerete nem engedi, hogy élete úgy folytatód­ jon, ahogy addig élt. A bűnt bűnhődésnek kell követnie. Minél nagyobb a bűn, annál nagyobb a bűnhődés. Ezért dönt Olej Tamás úgy, hogy m indent feléget maga m ögött. A fekete folt ott maradt az akol helyén, akárcsak a lelkén, hiszen önm agunk elől nincs hova menekülni. A novella hangnem e tragikus, keveredik benne a romantika és a realista stílus. * r 1. Vizsgáld meg Az a fekete folt című novella címét! Mire utal? 2. Kik f a szereplői a novellának? Hogyan jellemzi az író a bevezetésben a -■* * főhőst? 3. Milyen esemény szakítja meg a nyugodt, a világtól elzárt idillt? 4. Miért inog meg a brezinai bacsa? Hogyan zárul az elbeszélés? 5. Me­ lyek az elbeszélés romantikus és realista vonásai? Ш\\ elíilát 1. Hasonlítsd össze Az a fekete folt és a Lapaj, a híres dudás fősze­ replőjét! Miben hasonlít Olej Tamás és Lapaj Istók, és miben különböznek? A jó palócok Amit a műről tudnod kell A kötet novellái szülőföldjének kedves tájaira, gyermekkori ismerősei közé, a palócok világába vezetnek el. Mikszáth itt sokkal otthonosabban mozog, mint a tót hegyek között, mintha közelebb állnának szívéhez ezek az emberek. Beleéli m agát babonás hiedelmeikbe, átveszi paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket, hőseit nagy szeretettel ábrázolja. Ennek következménye, hogy ezekben az írásokban Mikszáth gyakran kilép a kívülről szemlélő és m indent tudó elbeszélő szerepéből, s szin­ te észrevétlen nézőpontváltással csak annyit közöl, am ennyit szereplői tudnak, látnak, felfognak az esem ényekből. Keletkezése • 1882 elején jelent meg a kötet. Legenda fűződik a történetek megírásához: állítólag Mikszáth gyermekkorában álmatlan­ ságban szenvedett, ezért édesapja idős asszonyokat hívott a házhoz, akik meséltek neki, így később íróként felhasználta ezeket a kísértethis- tóriákat, babonákat, népi hiedelmeket. Tém ája • Egy kis közösség életébe nyerünk betekintést a novel­ lákon keresztül. Megism erjük normájukat, hagyományaikat, babonákat, pletykákat: szép asszonyok kalandjait, bosszúálló férjeket, álszentséget, félrelépéseket. Címe a kötet szereplőit jelöli. Helyszíne változó: Palóc­ föld, Nógrád megye falvai: Bodok, Bágy, Gőzön, Csoltó, M ajornok- ezek fiktív falvak. Az idő pontosan meg nem határozható, valószínűleg az író saját kora. A kötet szerkezete • 15 rövid novellából áll, m elyek lazán kapcso­ lódnak, de önállóan is megállják helyüket. Ezek: A néhai bárány, Bede 60

Anna tartozása, A Péri lányok szép hajáról, A kis csizmák, Timár Zsófi öz­ vegysége, Az a pogány Filcsik, A bágyi csoda, Szűcs Pali szerencséje, Ga- landáné asszonyom, A gózoni Szűz Mária, A két major regénye, A „királyné szoknyája\", Szegény Gélyi János lovai, A gyerekek, Hová lett Gál Magda? A n o vellák jellem zői • Kitűnően megkomponált, visszafogott, rendkívül tömör alkotások. Az eseményeket nem részletezi Mikszáth, legtöbbször elhallgatással, balladás sejtetéssel utal a cselekm ény lénye­ ges fordulataira, az egyes történetek végső kimenetelére. Ezekben az elbeszélésekben is gyakoriak a m egrendítően tragikus mozzanatok: a szégyenbe belebetegedett leány sorsa, a szerencsétlen szerelmesek tra­ gédiája, a hűtlen férj halála, a férj és a feleség együttes pusztulása stb. A novellák balladás hangulatát, sejtelmességét fokozza a babonáknak, hiedelm eknek az a világa, am ely átszövi a civilizációtól távol élő palóc falvak parasztjainak mindennapjait. A történetek a valóság és a fantasz­ tikum határán lebegnek, teljes bizonytalanságban hagyva az olvasót. Ezekben a novellákban a népm esékhez hasonlóan az ártatlanság, az erkölcsi tisztaság elnyeri méltó jutalm át, a bűnös pedig mindig a bűn- hődést. Ha a jó palócokkal igazságtalanság, méltánytalanság történik, akkor még a természet is a védelm ükre kel. Gyakori a függő beszéd és az adomázás a novellákban. Szereplők • A jó palócok szereplői is polgárosulatlan parasztok. Köz­ lékeny, beszédes emberek, ném elyikük több novellában is szerepel. Ez is a belülről ismert kisvilág intimitását, bensőségességét sugallja. Vala­ m ennyien jól ismerik egymást, nincsenek titkaik, barátságos, közvetlen emberek, egyetlen kivétel: Filcsik István, de ő nem palóc, hanem tót, talán ezért is számít különcnek. M ogorva, rideg, érzéketlen em bernek tartják a falubeliek. Pedig valójában ő is képes a részvétre, hiszen féltett bundáját egy koldusasszonynak ajándékozza. Érdekességként említhetjük, hogy Mikszáth állandó jelzőkkel látja el szereplőit: pl. pogány Filcsik, szegény Gélyi János, ami a közösség érték­ ítéletét tükrözi. Mikszáth szeretettel szól hőseiről. A novellák hangnem e változatos, hol tragikus, hol pedig szentim en­ tális. Romantikus és realista stílusjegyeket hordoznak. Bede Anna tartozása Mind együtt ültek a bírák. Ott künn a köd nekinehezedett az idom- talan épületnek, s szinte összébb szorítá annak falait, ráült az ablakokra, és elhomályosítá a jégvirágokat. Minek is ide a virágok? A teremben nehéz, fojtott levegő volt, ködmön és pálinkaszag, s a legfelső ablaktáblán csak lassan, lomhán forgott az ólomkarika. A bírák fáradtan dőltek hanyatt székeiken (...) - Van-e még odakünn valaki? - kérdi vontatott, hideg hangon a szol­ gától (az elnök). - Egy leány - mondja a szolga. 61

- Hadd jöjjön be az a leány. Az ajtó kinyílt, és a lány be­ lépett. - Üde légáramlat surrant be vele, mely szelíden meglegyin- tette az arcokat, s megcsiklan- dozá a szempillákat: a vastag ködön át mintha egy sugár is lopózott volna az ablakhoz, és ott táncolna a jégvirágok között, megsokszorozva magát a tárgya­ BaditzOttó: Kihallgatás, 1890 lási terem falain és bútorzatán. Takaros egy teremtés. Délceg, arányos termet, melyre a kis virágos ködmönke olyan módosán simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete szemei szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelené­ sében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs. - Mi járatban vagy, gyermek? - kérdi az elnök közönyösen. (Az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke semmi iránt.) A lány megigazítja fekete kendőjét a fején, és mély sóhajjal feleli: - Nagy az én bajom, nagyon nagy. (...) Ma egy hete kaptuk az írást - rebegi töredezve. - Maga bíró uram hozta, meg is magyarázta az ér­ telmét, édesanyám pedig így szólt szegény: „Eredj, lányom, a törvény, törvény, nem lehet vele tréfálni:’ Hát én el is jöttem, hogy kiálljam a fél esztendőt. Az elnök kétszer is megtörölgeti a szemüvegét, mérges, hideg tekin­ tete fölkeresi a kollégák arcát, az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos ajtaján szikrázó tűzszemek nézik vissza mereven, és azt morogja önkéntelenül: „A törvény, törvény:’ (...) - Kísérje ön el Bede Annát a fogházi felügyelőhöz. A szolga átveszi az iratot, a lány némán fordul meg, de pici, piros ajka, amint görcsösen megmozdul, mintha szavakat keresne. - Talán valami mondanivalód van még? - Semmi... semmi, csak az, hogy én Erzsi vagyok, Bede Erzsi, mert tetszik tudni, a testvérnéném, az az Anna. Ma egy hete temettük sze­ gényt. - Hisz akkor nem te vagy elítélve? - O, édes Istenem! Hát miért ítélnének el engem? Nem vétek még a légynek sem. - De hát akkor minek jössz ide, te bolond?... Könnyei megerednek a visszaemlékezésben, alig bírja folytatni: - Amint ott feküdt mozdulatlanul, becsukott szemekkel, örökre el­ némulva, megsiketülve, megígértük neki az anyámmal, mindent jóvá teszünk, amit a szeretője miatt elkövetett. (Mert nagyon szerette azt a Kártony Gábort, miatta keveredett bűnbe.) Azt gondoltuk hát... - Mit, gyermekem? 62

- Azt, hogy legyen meg a teljes nyugodalma a haló porában. Ne mondhassa senki, hogy adósa maradt: édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem el helyette azt a fél esztendőt. - Jól van, lányom - szól halkan és szelíden -, hanem megállj csak, most jut eszembe... Széles tenyerét homlokára tapasztja, s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. - Igen, igen, nagy tévedés van a dologban. Hibás írást küldtünk hoz­ zátok... Nagy, mélázó szemeit élénken emeli fel a lány az öregre, s mohón szól közbe: - Lássák, lássák! Olyan fájó szemrehányás van hangjában, hogy az öreg elnök megint a zsebkendőhöz nyúl. A kegyetlen ember egészen el van érzékenyülve. Odalép a lányhoz, megsimogatja gyöngéden azt a hollóhajat a fején. - Odafönt másképp tudódott ki az igazság. Eredj haza, lányom, tisz­ telem édesanyádat, mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan volt. - Gondoltuk mi azt! - suttogd, s kis kezét szívéhez szorította. Amit a műről tudnod kell A gyerm etegül naiv vallásos hitre, a túlvilág népies elképzelésére épül ez a meghatóan bájos történet. Keletkezése • A jó palócok című novelláskötet egyik rövid elbeszélé­ se, 1882-ben jelent meg. Címe az elhunyt szereplőt nevezi meg és utal a tartalom ra is. Témája: a nemes erkölcsi tisztaság a törvény betűjével szemben. Helyszíne: a várm egye bírósági épülete. Szerkezete: ALAPHELYZET: Bede Annát orgazdaság vétsége miatt félévi fogságra ítéli a bíróság. BONYODALOM: a fogházbüntetés letöltésére felszólító írás Bede Anna halála napján érkezik. KIBONTAKOZÁS: az idézésre húga, Bede Erzsi jelenik meg, hogy nő­ vére helyett letöltse a büntetést. TETŐPONT: a család úgy akarja m egterem teni a m eghalt leány nyu­ galmát a túlvilágon, hogy jóvá teszi azt a bűnt, am elyet Anna a szerető­ je, Kártony Gábor m iatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig a várm egyénél szenvedi el helyette azt a fél esztendőt. Erre persze nincs törvényes lehetőség. MEGOLDÁS: a bíróság elnöke kegyes hazugsággal kijelenti, hogy hibás írást küldtek hozzájuk... S z e re p lő k : я B e d e Erzsi - takaros, délceg, arányos te rm e t,.. .melyre a kis virágos ködmönke olyan módosán simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete sze­ 63

mei szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelenésében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs. Megjelenésével üde légáramlatot hozott a levegőtlen tárgyalóterem be és felvillanyozta a fáradt, közönyös bírákat. Hogy nővére békében nyugodhasson, annak evilági tartozását le akarja róni. M ert a törvény, az törvény, azzal nem lehet packázni. ■ A bíróság elnöke és a bírák - szigorú, merev, közönyös, fáradt, m ogorva és unott arcú hivatalnokok. Az elnök hideg szürke szemű, iz­ zadó homlokú ember. A közömbösen ülő bírákat Bede Erzsi m egjelené­ se kizökkentette egykedvűségükből, látványa, lágy és szomorú hangja egészen a szívükig hatott. A lány naivsága, nemes erkölcsi tisztasága a törvényt is felülírja, ezért döntenek Bede Anna ártatlanná nyilvánítása mellett. Üzenete • Az egyszerű parasztemberek becsületessége, a nemes erkölcsi tisztasága m agasabb rendű erkölcsöt hordoz, mint a törvény betűi. Л.Г f j 1. Sorold fel Ajó palócok című novelláskötet darabjait! Összesen hány m r novellát tartalmaz? 2. Mi jellemzi általánosan a novelláskötet téma- -■* * világát, szereplőit? Ф 3. Kik a szereplői a Bede Anna tartozása című novellának? Elemezd az elbe­ szélést! 4. Jellemezd Bede Erzsit és a bírákat! Beszterce ostroma (Rövidítve) Estella Nedec várában él gróf Pongrácz István, a „középkori várúr”. Otthonába, a modern kor, saját kora, а XIX. század nem tolakodik be. Magas, daliás ember, aki egy kicsit sántít, egy ütközetben szerzett sérülése miatt. Saját korának rom­ lottságai elől menekült az általa teremtett álomvilágba, amit erkölcsileg maga­ sabb rendűnek érez. Soha nem nősült meg, nőideálja Medici Katalin, II. Henrik francia király felesége. Életét a háborúk töltik ki, és mivel háborúk nincsenek, ezért ő maga meg­ teremti őket. Birtokán emberei alkotják a hadsereget, a katonák saját parasztjai, akik hadiszolgálataikért földet kapnak. Az ellenfél seregének Forget kapitány volt a vezére, és a gróffal kockán döntötték el, hogy kinek a serege támad, és ki védekezik. Sokszor napokig, hetekig tartott az ádáz ostrom. Mindez a maga közép­ kori formájában ment; a háború után, ha a gróf győzött. Te deumot tartottak a várkápolnában, amelyre a környékbeli urak és hölgyek is hivatalosak voltak. A Te deum után magnum áldás következett, ökörsütés a hadaknak, bál fent a termekben az úri részeknek. A rangbeli urak azonban nem engedték el asszonyaikat és lányaikat a nedeci vár báljaira, hiszen a várnak nem volt asszonya. Ezért döntött úgy Pongrácz gróf, hogy asszonyt hoz a házhoz. így amikor a zsolnai vásáron szerepelt egy 64

cirkuszi társulat, és ott meglátta Donna Estellát, az artistanőt, rögtön magához rendelte a cirkuszigazgatót, és hatszáz forintért megvette tőle a csinos leányt. Estella a vár úrnője lett; a délelőtti hadgyakorlatokon, amit a gróf tartott, mint markotányosnő, bort és rozspálinkát szolgált fel a katonáknak, a hadjáratokon pedig amazon módjára lovagolt és verekedett István gróf oldalán. István gróf udvartartása is a középkori szokásokat idézte. A gróf élete a megszokott mederben folyt volna talán az idők végezetéig, ha nem a Behenczy bárók lettek volna szomszédai. A hajdan vagyonos neme­ si család ma már csak a nemességének van birtokában. Behenczy Pál báró a vagyona jó részét elköltötte az élet kellemes dolgaira, fiával, Károllyal, most abból a tízezer forint évjáradékból élnek, amit elhunyt felesége hagyott fiára és férjére. Ezt az összeget félévente kapják meg, akkor újra úgy élnek, mint az urak, majd a következő évjáradékig megint marad a szegénység. A két férfiról Rozsákné, egy öregasszony gondoskodik. A báró urak most éppen megint az ínségesebb korszakukat élik. Károly kapott némi pénz egy volt iskolatársától, és közben egy remek üzletet kötött. A várbeli harangjukat eladta a krivánkai- aknak hatszáz forintért. Apját látszólag mélységesen felháborítja fia tette, hogy volt lelke a szent harangot, mely őseit elsiratta, elkótyavetyélni. Alávaló, korcs fajzatát elkergeti a házból. De amint fia elhagyja a házat, máris üzen a kri- vánkaiaknak, hogy jöhetnek a harangért, hiszen a hatszáz forint egy embernek mégiscsak több, mint kettőnek. Az elkergetett kis báró pedig egyenesen Nedec várába futott Pongrácz gróf­ hoz, aki miután a fiú orvosi tanulmányokat folytatott, udvari orvosává teszi, egyben ő lesz az előkóstolója is. A kis báró vígan éldegélt a grófi kastélyban, még Esteiiára is szemet vetett. Egy vacsorán kissé közönségesen udvarol Estei- Iának, a báró észreveszi, és egy gomb megnyomásával székestül a vár börtönébe süllyeszti a botor fiatalembert, mivel a vár úrnőjét sértette meg. Estella úgy érzi, a gróf szerelmes belé, és féltékenységből záratta börtönbe a kis bárót. Azonban csalódnia kell, a gróf nem érez iránta szerelmet, egyszerűen várúri méltóságá­ ban sértették meg. Estella úgy dönt, hogy megszökteti a bárót. Sétára indul a várból, és az őröknek meghagyja, hogy egy parasztasszony egy zsák krumplit hoz majd neki, ne hagyja itt, hanem mindenképpen várja meg. Estella bement a faluba, ruhát cserélt Ancsurkával, majd egy zsák krumplival visszatért a várba, a krumplit kiönti a börtönben, és a zsákban kihozza a kis bárót az áristomból. A két szökevény Besztercére menekül. A gróf éktelen haragra gerjed, hogy így rászedték, lúszen Estella az ő tu­ lajdona volt, ő vette hatszáz forintért. Ezért megváltoztatja tervét, a tervezett hadgyakorlatot elhalasztja, és hadat üzen Besztercének, megfenyegetve őket, amennyiben nem adja ki a szökött nőt, kő kövön nem marad a városban. A gróf írnokával azonnal megíratja a város elöljáróinak szóló levelet. A követek azonban három nap múlva a lány nélkül tértek vissza a polgár- mester üzenetével, vegyen a gróf lúdeg zuhanyt ahelyett, hogy ilyen leveleket firkál. Ezt a sértést már végképp nem tűrheti István gróf, tehát serege megindul a város ellen. K edélyes atyafiak Élt Zsolnán egy Trnowszky nevű gazdag vaskereskedő. Halála napján ma­ gához kérette három fiát, s pályaválasztásra szólította őket. Péterből méhész, Györgyből orvos, Gáspárból pedig juhpásztor lett. Péter meggazdagodott, de soha nem nősült meg. Gáspárnak szintén felvitte az Isten a dolgát, ő háromszor 65

nősült, s született egy fia, Miloszláv. György azonban szegény maradt, s fiatalon meg is halt. Egy 11 éves kislány, Apollónia maradt utána. A gyámapaságra Péter és Gáspár is igényt tartott, olyannyira, hogy a temetésen még ölre is mentek érte. Végül Blázy Miklós polgármester az elhunyt néhai felesége rokonának férjénél, Klivényi József írnoknál helyezte el Apolkát. Ezen Trnowszkyék úgy megsértődtek, hogy nem voltak hajlandóak anyagilag támogatni a kislányt... Egészen addig, amíg egy napon Apolka nem találkozott Péterrel az utcán, a nagybácsi pedig vett neki egy csomó édességet. Mikor ezt Gáspár meghallotta, nem nézhette tétlenül a történteket. A két testvér szívből gyűlölte egymást, így mindkettőjük igyekezett mindig a másiknál többet költeni a kislányra: ételt, ruhákat, ékszereket vettek Apolkának. A pénz azonban legtöbbször Klivényi zsebébe vádorolt, ezért Blázy kieszközölte, hogy vegyék el tőle a lányt, s fel­ váltva helyezzék el a két nagybácsinál féléves időközökre. A licitálás ekkor is folytatódott: tanítókat és szolgálókat, egzotikus állatokat és növényeket hozattak, szebbnél szebb ruhákat és ékszereket rendeltek, Gáspár még egy külön villát is építtetett kertjében. А XIX. század hetvenes-nyolcvanas éveiben kiéleződő nacionalista ellen­ tétek ábrázolása tipikusnak nevezhető. Péter pánszláv, Gáspár magyar szellem­ ben neveli a lánykát. Túrócszentmárton, a szlovák nemzeti mozgalom korabeli központja adja Apolka szláv tanítóit, Debrecen a magyart. Míg a lány Péter nagybátyjánál van, addig szlovák és cseh nyelvű képeskönyvek veszik körül, mikor Gáspárnál tölti a fél évet, akkor magyar hintó szállítja, magyar kocsissal, huszáros inasok veszik körül. A két testvért nem a hazafias indulatok fűtik, csu­ pán egymás bosszantása és ingerlése a cél. Gáspár még saját nevét is Tarnóczyra magyarosította, sőt fia, Miloszláv nevét is Emilre változtatta. Az idő előrehaladtával Apolka és Miloszláv összebarátkoztak, majd szere­ lem szövődött köztük. Mikor ezt Péter megtudta, egyszerűen elzavarta házából a lányt, majd Gáspár is hasonlóan cselekedett, hiszen az ő féléve már lejárt. Szegény Apolkának újból fel kellett keresnie Klivényiéket, akik másodszor is befogadták. Egy nap, mikor már Klivényiné súlyos beteg volt, az írnok elvit­ te Apolkát Lengeífy Elemér színtársulatának előadására, ahol megismerkedtek Behenczy Pállal. Az estét Kubikné zavarta meg, ugyanis ő jött a hírrel: Klivé­ nyiné meghalt. így Klivényi nem tudja az üzletet nyélbe ütni a báróval, felesége halálát ezért csak így kommentálja: „Szegény Zsuzsanna, szegény Zsuzsanna, de rosszkor haltál meg!” Mikor a hazafelé vezető úton Klivényi felajánlotta Apolkának, hogy feleségül veszi, a lány elrohant tőle. Rebernyik János hajdú talált rá a Vág partján, s bevitte a városházára. Másnap Blázy elhatározta, hogy új gyámszülőket keres az árvának, de még mielőtt ehhez hozzákezdhetett volna, menekülő falusiakra és egy közeledő lovascsapatra lett figyelmes a főutcán. A túsz A budetini parancsnok és a hadsereg tisztjei mindent elkövetnek, hogy el­ kerüljék az országos botrányt, a Beszterce elleni háborút. István gróffal azonban csak a saját nyelvén lehet beszélni. Az urak azt találják ki, hogy az éppen Zsol­ nán tartózkodó vándorszínészek öt tagját beöltöztetik Beszterce város hódoló küldöttségének, és az elszökött Esteiiáért cserébe átadják a bolondos grófnak a fiatal és gyönyörű Apolkát. A polgármester először nem akar beleegyezni, hogy a lány legyen a haditúsz, de sikerül őt meggyőzni. - ...Ha a Szent Erzsébet kötényébe esne, jobb helyre akkor se esne. Tu­ dod milyen István; erkölcsben szigorú, lélekben tiszta. Ételben, ruhában nem 66

lát nála szükséget, nevelteti, még férjhez is adja. Jobban fog rá vigyázni, hidd el, mint a tulajdon szeme fé­ nyére, hogy a haditúsznak baja nem történjék. István gróf ezzel a meg­ oldással boldog és elégedett volt, diadalmámort érzett. A gróf a túszként fel­ ajánlott leányt elfogadja, és seregével s a lánnyal vissza­ tér a nedeci várba. Apaként bánik a lánnyal, mindennel ellátja, mindenből a legjob­ Jelenet a Beszterce ostroma c. filmből, 1976. Apol­ bat kapja. A gróf is kissé ka szerepében Hűvösvölgyi Ildikó szelídebben él a lány hatá­ sára. Hogy Apolka ne unatkozzon, bált rendez, ahol az egyik ifjú megcsókolja Apolka vállát. A gróf párbajra hívja ki a merész férfit, ahol ő súlyosan megse­ besül. Betegágya fölött „hű” emberei csak saját sorsukért aggódnak. A budetini katonaorvos, dr. Breke Nánás éppen akkor keresgélte bent a bordák közt, ahol a lövés a léket ütötte, egy kutaccsal a golyóbist. Az öreg kovács sírt, Pamutkay uram pedig mérges szemet vágott a közeledő Apolkára, a káplán egy vizestálat tartott az orvosnak, míg ellenben Pruzsinszky izgatottan járt fel s alá, egyre ezt hajtogatva: - Mi lesz belőlünk, mi lesz belőlünk? Apolka önfeláldozóan ápolja a beteg grófot, aki már csak őt viseli el a betegágya mellett. A gróf gondoskodni akar a lány jövőjéről, hogy az akkor is biztosítva legyen, ha történik vele valami, ezért Pamutkayval ügyvédet hívat. Megérkezik az ügyvéd, dr. Tarnóczy Emil, Gáspár bácsi fia, Apolka unoka- testvére. Emil már csak a beteg ágyánál ismeri fel unokahúgát, a lány pedig csak most értesül Gáspár bácsi haláláról. A gróf úr azért lúvatta az ügyvédet, mert lányává szeretné fogadni Apolkát. Emil a gróftól feleségül kéri a lányt, a grófot először feldülúti, később inkább megmosolyogtatja a fiatalember merész viselkedése. De Apolkát nem adja hozzá, hiszen ő haditúsz, ő innen akkor távozhat el, ha Estella visszatér. Tarnóczy mindenáron magával akarja vinni a lányt, ezzel azonban végleg feldülúti a beteg embert. A gróf úr belefújt egy sípba, és szinte a semmiből négy alabárdos vitéz toppant a szobába, és a vár börtönébe vitték a tiltakozó ifjút. A z éj Zsolnán gyorsan elterjedt Tarnóczy fogságba kerülésének a híre. A gróf egyre betegebb lesz, lázálmaiban attól retteg, hogy a lányt elveszik tőle. Köz­ ben a város ki akarja szabadítani a foglyot, de a gróf emberei elkergetik a városi hajdúkat. Pongrácz úr levelet kap a besztercei polgármestertől, Blázytól, melyben arról értesítik, hogy Apollónia örökölte az elhunyt Trnowszky Péter vagyonát, ő, a polgármester lett a gyámja, és a végrendelet végrehajtója, tehát felkéri a gróf urat, hogy adja ki a lányt. 67

Pongrácz azonban a lányt nem adja ki, hiszen hadi túsz, és különben is, napok múlva hivatalosan grófkisasszony lesz. Közben az ifjú ügyvédnek egy titkos folyosón sikerült megszöknie a várból. Összefog Blázyval, hiszen az egyik a menyasszonyát, a másik a gyámleányát szeretné visszakapni, egy lehetőségük lenne erre, ha visszaadják a grófnak Estellát. Tarnóczy meg is találja a már öreg nőt, a Behenczyek kastélyában, ahol a bárók éppen megint ínséges korszakukat élik, és hatszáz forintért megveszi Estellát. Most az ifjú báró játssza ki az apját, és ő szerzi meg a pénz. Tarnóczy azonnal elviszi a már öreg és csúnya nőt a polgármesterhez, és elindul a küldöttség a grófhoz, hogy nyélbe üssék a túszok cseréjét. Amikor a gróf a levélből megtudja, hogy visszakapja Estellát, azaz szombaton el kell válnia Apolkától, csak ennyit mond: „Vesztettem. Fizetek.” Most, hogy már biztos, hogy Apolka elmegy tőle, tudja, hogy meg fog halni. Halálára tudatosan készül, szinte belemenekül. Viselkedése nagyon is tudatos, mindenről pontosan rendelkezik, őrültségnek semmi jelét nem mutatja. Legszebb díszruháját öltötte magára, ágyát az ablakhoz vitette, hogy lássa, mi történik, meggyónnivalója nincs, lúszen egész életében tisztességesen, bűntele- nül élt. Matyej mesterrel monumentális koporsót készíttetett, lelövette kedvenc lovát, Waterloot, mert az volt az utolsó kívánsága, hogy lován ülve temessék el. Amikor a küldöttség elé vezeti Estellát, az utolsó várúr már nem él, halottas ágya mellett Apolka ül. Irodalom elm életi ismeret Anekdota • Rövid, az élőbeszédben kialakult, népi eredetű epikus műfaj. Humoros, tréfás, csattanóval végződő történet, hőse valam ely ism ert személy. Az író úg y m ondja el a regénybeli esem ényeket, h o gy közben anekdotákat mesél. Ezekben a mulatságos történetekben gyakran erős társadalom bírálat van: korra, em bertípusokra jellem ző vonásokat villantanak fel, és a valóság­ ábrázolást m élyítik el. Amit a műről tudnod kell 1894-ben Mikszáth már sikeres író és országgyűlési képviselő. Elbe­ szélései m ellett a parlamenti karcolatok tették népszerűvé. A Szent Péter esernyője (1895) című regénye m eghozta számára a hazai és külföldi elismerést: az angol fordítás néhány év múlva például Roosevelt elnök kedves olvasmánya lett. A 90-es években saját kora társadalmi fejlődésének problémái fog ­ lalkoztatták: mindenekelőtt a birtokos nemesség dzsentrivé válása, annak vagyoni és erkölcsi hanyatlása. Ennek irodalmi m egjelenítése a Beszterce ostroma című regény. Keletkezése • Mikszáth a regényt először a Pesti Hírlapban, 1894-ben közölte folytatásokban, kötetben 1895-ben jelent meg. A keletkezésről a regény Bevezetése tájékoztat. Az író elmondja: esztendők óta együtt szokott vacsorázni egyik képviselő barátjával, Pongrácz Károllyal. Tőle hallott a Pongrácz család történetéről, köztük is István grófról, akinek 68

excentrikus (különcködő, szertelen) lénye m egragadta az író figyelmét. A gróf családja beleegyezett, hogy Mikszáth regényt írjon István külö­ nös életéről. Néhány évvel a könyv megjelenése előtt még élt Pongrácz István, aki valóban középkori m ódon rendezte be életét N edec várában, és valóban várúrként élt: hadijátékokat rendezett, a környékbeli parasz­ tokat katonáskodásra fogta, és egyszer csakugyan elindult m egostro­ molni Beszterce városát. M indezek a tények arra vallanak: a regény meséje m egtörtént, való­ ságos eseményeken alapul, és Mikszáth а XIX. század m agyar társadal­ m ának hiteles ábrázolására törekszik. Címe • Témajelölő. Alcíme: Egy különc ember története. (Kár, hogy nem m indegyik kiadás jelöli az alcímet.) A regény cselekményének ideje • A regénynek két idősíkja van: egy aktuális, XIX. századi (Mikszáth kora) és egy képzelt, XVII. századi világ. M últ és jelen váltakozása figyelhető meg az első két részben, a harmadik részben találkozik a két idősík. Innentől kezdve kronologikusan haladnak az események. А XVII. század romantikus, а XIX. század pedig a valóság. Helyszíne • Nedec vára, Zsolna. A regényszerkezet sajátosan mikszáthi vonásai • Legfőképpen az anekdotikus szerkesztés jelent újszerű írói ábrázolást Mikszáth m űvésze­ tében. A regényhez írt Bevezetés már Mikszáth anekdotázó előadásm ód­ jára utal, hisz azt meséli el kedélyes hangnem ben, hogyan talált rá a regény témájára. Anekdotázása közben iróniával jegyzi meg: egyre több em berben él a feltűnési vágy István grófhoz hasonlóan, aki látta, hogy mint okos ember nem szerepelhet, megpróbálta, tehát mint bolond ember. Az anekdotázás, az anekdotikus elem ek a regény egészében jelen vannak. Szerkezete • A regény négy részből áll: Estella, Kedélyes atyafiak, A túsz, Az éj. Mikszáth lassan és messziről indítja a cselekményt, s az első két rész időben és térben is távol esik egymástól, akár önálló, kerek történeteknek is felfoghatjuk ezeket. A harmadik részben a többszálú eseménysor összekapcsolódik, a cselekmény innentől kezdve felgyorsul. I. rész: rövid EXPOZÍCIÓVAL kezdődik, m elyben az olvasó megis­ meri Pongrácz Istvánt, a mű főszereplőjét, Estellát, a vár „úrnőjét\", a volt kötéltáncosnőt, valam int Behenczy Pált és fiát, Károlyt, az elalja- sodott, erkölcsileg lezüllött, elszegényedett, élősködővé vált bárókat. Ezután következik a cselekm ény kibontakozása, a BONYODALOM: az Estella-konfliktus, majd István gróf megindítja hadait Beszterce elpusz­ títására. II. rész: tulajdonképpen visszalépés az expozíciós részhez, nem kap­ csolódik az eddigi eseményekhez, az olvasó szemében epizódnak tűnik. Apolka történetét meséli el az író. III. rész: Pongrácz gróf győzelme, a mű TETŐPONTJA, „а XIX. szá­ zad behódol а XVII. századnak\", de egyúttal egy újabb konfliktus veszi 69

kezdetét, Apolkáé. Gróf Pongrácz István és Apolka sorsa a regénynek ebben a részében kapcsolódik össze. IV. rész: a mű M EGOLDÁSA, a végkifejlet. А „XIX. század győzelme а XVII. század felett\". A megcsúnyult Estella visszakerült István grófhoz, s a „hadi regula\" értelm ében el kellett fogadnia a cserét. A gróf lem on­ dott a túszról, lem ondott az életéről is, hiszen a szerelem valósága már összetörte ábrándvilágát. A regény Tarnóczy és Apolka házasságáról szóló rövid beszámolóval végződik. Olyan itt az írói hangnem , mintha egy korabeli esküvői tudósí­ tást olvasnánk. Pongrácz halála után ez a befejezés túl könnyednek hat, de talán azt a mikszáthi gondolatot sugallhatja: a „régi\" veresége után az ifjúság képviseli az új értékeket. Szereplők, jellem e k • A mű szereplőit csoportosíthatjuk aszerint, hogy melyik szereplő hányadik század eszméit képviseli. XVII. század X IX .s z á z a d Pongrácz gróf és környezete, A zsolnaiak, a Trnowszkyak, Behenczy Pál és fia Károly, Péter és Gáspár, Apollónia, Klivé- Pruzsinszky Szaniszló stb. nyi József és Zsuzsanna stb. A Beszterce ostromában a Felvidék társadalmi osztályainak jellegze­ tes alakjai jelennek meg. Mikszáth főhősei ebben a m űben a „tipikus különcök\". Az író társadalomkritikáját már nem úgy fejti ki, hogy a kü­ lönböző társadalmi rétegeket megtestesítő átlagembereket jeleníti meg m űvében, hanem a különböző karakterek torzulásán keresztül. Jó példa erre a Behenczy bárók figurája. ■ Pongrácz István gróf: a mű főhőse, a különc, vagy ahogy a m ű­ ben is sokszor emlegetik, a „bolond gróf\". Külsejét röviden írja le az író: Különben derék szál legény volt, magas, daliás, feltűnő piros arccal, hetyke bajusszal...Nem volt más hibája, csak hogy sántított egy kicsit. Alakját vi­ szont sok oldalról, sokféle helyzetben mutatja be. Különcségét különös életm ódja is jól kifejezi. Nézzük, például, hogyan telt egy napja: a reggeli misével kezdődött. Délelőtt a várúr hadgyakorlatot tartott, például az újoncokat lépni tanította. Délben kürtszó jelezte a környéknek, hogy a vár ura ebédhez ült. A különböző fogások elfogyasztásakor köszöntők hangzottak el. A jelenlevők N edec urának hadi vitézségeit dicsérték. Odakint mozsárlövések dördültek el. Ebéd után csibukra gyújtott a gróf, majd pénzosztás következett. Ezt követően a csontterembe m entek a vendégek, ahol minden csontból volt, de a leggonoszabb csont volt Estella, aki már ott várta őket trikóban, kurta tüllszoknyában .. .s kedvvel csinálta nyaktörő produkcióit... A grófot nemesebbnek, tisztábbnak érezzük a környezeténél, egy ember, aki megjátssza az őrültet, hogy saját normáinak m egfelelően élhessen álmai által terem tett saját kis „birodalmában\", távol az őrült világtól. Nem véletlen a nosztalgiája a barokk korszak iránt, m elyet er­ 70

kölcsileg m agasabb rendűnek érzett, nőideálja Medici Katalin, II. Henrik francia király felesége. N edec várának ura nem vette észre, vagy nem akarta tudomásul venni az idő múlását, a történelem változását. Fura, különc em ber volt, rögeszmés hóbortjainak élő figura. A magának teremtett eszméket ko­ molyan vette. А XVII. században m egállt számára az idő, hamis illúziói elhatalm asodtak világszem léletében, s egy régmúlt kor erkölcsei, szoká­ sai szerint rendezte be életét. Ha saját kora szabályainak m egfelelően, azaz korszerűen viselkedett volna, együtt nevetne a többiekkel, amikor az ifjú Behenczy kikezd Esteiiával. Bár a gróf nem szerelmes Esteilába, mégis várbörtönbe záratta az ifjút. Ezután az élet visszaállt a régi ke­ rékvágásba egy időre. Hogy csakugyan bolond volt a gróf, annak nagyon sok minden ellentmond. Pongrácz pontosan tisztában volt környezetével. Tudta, hogy az ifjú Behenczy váltót hamisított. Tisztában volt Estella céljaival, egyetlen percig sem hitte el a lány színjátékait. Nem hagyta, hogy Pru- zsinszky hamis indokkal pénzt csaljon ki tőle, s talán a számára ren­ dezett színjátékon is keresztüllátott. Mikszáth kételyt ébreszt bennünk. Vonakodik maga is az egyértelm ű ítélkezéstől. Ez az írói magatartás a regény egyik jellem ző vonása. Az író tudatosan tarja olvasóit bizonyta­ lanságban. Többször is felteszi a kérdést, igazán bolond volt-e a főhős, bolondokházába való-e? A válasz: Az isten tudja. Mi nem ... Ugye csakany- nyit lehet megállapítani higgadtan, hogy Pongrácz István egy visszamaradt bölény, egy későn született ember... Ez a szándékolt homály, az őrültség és épelméjűség határesetének bemutatása igazi írói bravúr. A gróf jóságát, tisztességét azonban senki nem vonhatja kétségbe. Mikor Beszterce polgármestere vonakodik, hogy Apolkát túszként adja a grófnak, a budetini parancsnok így jellemzi: Ha a Szent Erzsébet kö­ tényébe esne, jobb helyre akkor se esne. Tudod, milyen István; erkölcsben szigorú, lélekben tiszta. Ételben, ruhában nem lát nála szükséget, nevelteti, még férjhez is adja. Jobban fog rá vigyázni, hidd el, mint tulajdon szeme fényére, hogy a haditúsznak baja ne történjék. Apolka érkeztével új élet költözött a várba. Pongrácz gróf szelí­ debbé, kedvesebbé vált. Sokat törődött a leány neveltetésével, bőke­ zű, gyöngéd apa módjára bánt vele. Lelkében újfajta érzés ébredt. Maga sem tudta: apai érzés, lovagi hódolat vagy szeretet? Nem merte bevallani, hogy tulajdonképpen ez szerelem. Számára a hajadon a barokk nőideált testesítette meg, aki feláldozta m agát szeretett városáért, Besztercéért. Örökös rettegése, hogy elveszik tőle Apolkát, megrendítette egész­ ségét, állapota romlott. Beteges látomásai támadtak, hangokat hallott, őrült gondolatok, rögeszmék hatalm asodtak el agyában. Máskor pedig tudatosan készült halálára. Mindenről pontosan rendelkezett, őrültség­ nek semmi jelét sem mutatta. Jellem én ek lényege is feltárult, nem volt semmi m eggyónni valója, hiszen egész életében tisztességesen, bűn- telenül élt. 71

Mikszáth olyan főhőst formált Pongrácz István alakjában, aki sokban hasonlít Cervantes Don Quijotéjéhez. Mindketten elfordultak a jelentől, elfeledkeztek arról a korról, am elybe beleszülettek. Egy régi letűnt világ­ hoz, a lovagi élet ideáljaihoz ragaszkodtak szinte megszállottan. Cervan­ tes hőse kicsit más is: ő a múlt nemes hagyom ányait követte, igazságért, nők, árvák és szegények védelm éért szállt síkra. Világboldogító, nemes eszmékért akart harcolni. Pongrácz István viszont bezárkózott külön vi­ lágába, csak saját hóbortjainak élt mindaddig, míg meg nem ismerte Apolkát. A magyar várúr alapvetően dölyfös, erőszakos, önkényeskedő ember. Kellő pénze és vagyona volt ahhoz, hogy nyugodtan élhette a maga rögeszmés életét. Don Quijotét sokan támadták, sok kudarca volt, ezzel szemben Pongrácz hóbortjait kímélték, cinkosa volt az egész vármegye. ■ A p o lk a : a 11 évesen árván maradt kislány. Rendkívül szép, kar­ csú, nyúlánk teremtés, hosszú aranyszőke haja, őziketekintete mindenkit magával ragadott: ...olyan szépen tudott nézni azokkal az édes szemei­ vel - írta Mikszáth. Mind kívülről szép, mind belső tulajdonságaiban. Nemes lelkű, őszinte, a tisztaság, jóság, ártatlanság megtestesítője, túl­ zottan is légies alak, sorsát azonban nem tudja irányítani. Hányódik, vetődik egyik helyről a másikra, Klivényitől, akinél nagyon rossz sorsa van, a Trnowszky fivérekhez, akik nem Apolka iránti szerétéiből, hanem hogy egym ást túlszárnyalják, pónilovat, külön kis kastélyt, társalkodó­ nőt vesznek neki. Sorsa aztán ismét visszaveti Klivényihez, onnan pedig öngyilkossági kísérlete után Pongrácz grófhoz, akit mint apját szeret, becsül, tisztel, nem veszi észre, hogy a gróf apai szeretettel palástolt szerelemmel szereti. A gróf iránti szereteténél mégis erősebb a Tarnóczy Emil iránt érzett szerelme, és a mű végén m ellette dönt, benne találja meg élete boldogságát. Apolka alakjában szinte Jókai regényeinek női szereplőit fedezhetjük fel. ■ Estella: szép, vörös hajú akrobatanő, akit Pongrácz gróf Zsolnán egy vándorcirkusz-társulattól vásárolt meg 600 forintért. Ő lett a vár asszonya. A hadjáratok idején hol az amazon szerepét játszotta, hol p e­ dig bort és pálinkát m ért a katonáknak markotányosnőként. Bolondnak tartotta a grófot, csak egy dolog érdekelte, hogy a gróf mihamarabb feleségül vegye. Ennek érdekében sem m iféle színjátéktól nem riadt visz- sza. Pongrácz viszont meg se látta benne a nőt. Úgy szerette csak, mint ahogy egy ügyes kutyát szeret az ember. Viszonya és szökése a züllött Behenczy báróval sorsdöntő esem é­ nyek sorát indította el a nedeci várban. Miután Tarnóczy Emil vissza­ vásárolta a megöregedett, megcsúnyult Estellát, visszakerült a várba. ■ T rn o w sz k y fiv é re k - Péter és Gáspár korának tipikus alakjai. Egy kis ügyeskedéssel és kellő szorgalommal elérték, hogy Zsolna városának leggazdagabb embereivé lettek. A meggazdagodás azonban nem járt együtt a lelki értékek növekedésével. Ellenkezőleg: kapzsivá, önzővé, m ohóvá váltak. Irigykedtek egymásra, s esztelen pazarlással próbálták 72

egymást felülmúlni, például Apolka neveltetésében. Péter pánszláv, Gáspár m agyar szellemben nevelte a lánykát (а XIX. század 70-80-as éveiben kiéleződő nacionalista ellentéteket érzékeltette Mikszáth ezzel). Gáspár bátyja bosszantásául még saját nevét is Tarnóczyra m agyaro­ sította, sőt fia nevét Miroszlávról Emilre változtatta. Könyörtelenek és szívtelenek, a fiatal lány csak annyit jelentett számukra, hogy tromfolva bosszantsák egymást, és m értéktelen költekezéssel tegye tönkre egyik a másikat. De amilyen mértéktelen volt tékozló vetélkedésük, éppoly kö­ nyörtelenül és em bertelenül űzték el házukból m indketten egy napon Apolkát. Gáspárt felháborította, hogy fia, Emil szerelmes lett Apolkába behálózta a kis pondró, Pétert pedig az gerjesztette éktelen haragra, hogy a kislány inkább szeretett volna - épp a bimbózó szerelem mi­ att - Gáspáréinál maradni. Mikszáth íróistílusánakjellemző vonásaia Beszterce o s tro m á b a n • Mindenekelőtt elbeszélő hangjának közvetlenségére, a természetes élőbeszéd-hatás keltésére figyelhet fel az olvasó. A h u m o r alapvetően áthatja a regényt, o ld o ttá és k ö n n y e d d é teszi a m ondandót. Sajátos vonása az írói stílusnak, ahogyan az em elkedett hangnem et a közönsé­ gessel társítja: Mélységes csönd van itt, megdermesztő méltóság, fönség ül a hegyek, sziklák tetején. Kuss!!! Ide ugyan be nem tolakodik а XIX. század. E m e lk e d e tts é g és k ö zn a p is á g , p á to s z és p ró z a i va ló s á g együttes jelenléte, egym ást kizáró ellentéte gyakran válik hatáso s, humorkeltő írói eszközzé. Amikor Estella és a fiatal Behenczy szökését meséli el, így ír: Körös-körül mély csend volt. Az erdő költészetet lehelt. Néha egy madár mozdult meg a gallyon vagy a fészekben, az erdő füvei között egy gyík su­ hant, s újra csönd támadt. Mintha hallani lehetne a föld páráját - ha nem zavarná a lapusnyai kenderáztatóból idehangzó békakurottyolás. л. i f -ш 1. Mi a Beszterce ostroma című regény alcím e? Kire utal? 2. A regény r szerkezete, felépítése sokban eltér az eddig elem zett regényekétől. * M elyek a regényszerkezet sajátosan mikszáthi vonásai? ^ 3. Hogyan, és m ilyen szereplőket m utat be Mikszáth az első részben? 4. A főhős különcségét különös életm ód ja is jól kifejezi. M utasd be, hogyan telt Pongrácz István egy napja! 5. M ivel ér v é g e t az Estella cím ű rész? 6. M ilyen új helyszínen játszódik A ke­ délyes atyafiak cím ű rész? Kikkel ism erkedhetünk m eg itt? I I 7. M ilyen em b ertíp u st ábrázol Mikszáth a Trnow szky fivérek történetével? H ogyan szélesíti alakjukkal az 1800-as évek végéről készült társadalm i tab lót? 8. Hol, és hogyan kapcsolódik össze Pongrácz és Apolka sorsa? 9. H ogyan változott m eg Pongrácz István szem élyisége a túszátadás után? 10. H ogyan zárul a regény? L ; * : ріґАґі 1* Mikszáth olyan főhőst form ált Pongrácz István alakjában, aki rv/.l t sokban hasonlít Cervantes Don Quijote főszereplőjéhez. M ilyen párhuzam ot látsz a két mű szereplője között? 2. Készíts prezentációt! 73

A Noszty fiú esete Tóth Marival (Rövidítve) A regény egy sikertelen hozományvadászat története a dzsentri hanyatlásá­ nak korából középpontban a Noszty családdal. Noszty Feri lecsúszó, de előkelő nemesi család fia. A dzsentrik léha életét élte, mint a többi fiatal ebben a korban. Huszártiszt volt, mindenkinek udvarolt, kölcsönökből élt, szenvedélyes kártyás volt, még váltót is hamisított. Ezért a seregből elbocsátják, de apja kimenti a bajból Kopereczki báró segítségével. A kölcsönért Kopereczki zálogként az öreg Nosztytól a lányát, Vilmát kéri. Az öreg Noszty össze­ köttetései révén főispánná nevezi ki Kopereczkyt. Most ismét Kopereczkyn a sor: Fe­ rit szolgabírának kell meg­ tennie, és támogatnia kell a nagy vadászatban, Tóth Mari milliomos vagyonának meg­ szerzésében. Feri egy szüreti mulatságon ismeri és hódítja meg a lányt, majd egy elő­ kelő bálon találkoznak újra. Jelenet a Noszty fiú esete Tóth Marival c. filmből, Tóth Mihály tudomást szerez 1960 Feri múltjáról, és megtagadja tőle a lányát. Egy bálon ismét találkoznak a fiatalok. A Noszty család előre eltervezi, ho­ gyan fogják Marit kompromittálni, és akkor Tóth Mihály kénytelen lesz Ferihez adni. Útban hazafelé Mari kísérője beteg lesz, így Feri viszi haza Marit. Az átkelőhely hídja azonban „elbomlik” és így kénytelenek a közeli szanatórium­ ban megszállni. Azt akarták, hogy másnap úgy tesznek, mintha az éjjel közös nevezőre jutottak volna. Az apa azonban hajthatatlan maradt: az esküvő napján az anyát a lánnyal nyaralni küldi. így az érdekházasságból nem lesz semmi. Már minden készen áll, amikor Tóth Mihály bejelenti, hogy a lánya elutazott. H uszonhatodik fejezet A regény véget ér Jött-ment az idő; elment a hó, megjöttek a vizek; felzúgtak az er­ dők, és öltözködni kezdtek;... s egyszer csak topp, eléugrott a várva várt virágvasárnap is. Es ahogy Tóthné asszony annak idején elképzelte az elbűvölő tavaszi napon, melynek mámorító verőfénye egész nap szólongatta a növényeket: „kijöhettek már a virágjaitokkal”, kora délután megindultak Bontóvár felől a Rekettyésre vezető úton a szebbnél szebb úri fogatok. Szent Isten, micsoda lovakat láthatott itt az ember! Hogy jöttek táncolva, kényesen, hányva-vetve a nyakukat, villogó-csillogó szerszámokban. Elöl Noszty Ferkó jött a négyesen, a feketéken, kék-vörös selyem pántlikarózsák a lovak fején kétoldalt. (...) Azután a főispán következett a négy óriás 74

lovával, az anyaföld is megremegni látszott a patkók csattogása alatt. A főispán mellett a neje ült tengerszín bársonymentében, és annak a csatja smaragdok, rubinok; piros, zöld sávokkal festették át a rajtuk nyalakodó napsugarakat. (...) A főispán térde között tartotta az aranyos kardját, miközben jobbra-balra köszöngetett a falvakon. A szemben ülő Maiinka úr ellenben egy virágbokrétával borított pálcát vitt óvatosan. És hol van még a többi! Se hossza, se vége. (...) Minden ablak megnyílt, amerre a hintók elrobogtak. Kandi asszony­ fejek jelentek meg a muskátlis virágcserepek mögött, nem egy leány só­ hajtott, s elmerengett aztán, hogy vajon mit csinál, miről gondolkozhatik most Tóth Mari? Némelyek kiszaladtak az utcára, kiálltak a kapuk elé, s utánabámultak a nagy porfelhőnek, mely a násznép nyomában kerekedett. - Hm, sokra vitte dolgát ez a Tóth Mihály - mondogatták. - Pedig azt mondják, pék volt Amerikában. S ihol ni, most már méltóságos asz- szony lesz a leányából. Megérdemli különben, olyan, mint a galamb. Mit is csinál szegényke a sok páva között! (...) Tóth Mihály az ambituson fedetlen fővel fogadta az egyszerre be­ zúdult előkelő urakat, finnyás hölgyeket. „Isten hozta nálunk, Isten hoz­ ta.” Azok megrázták a kezeit, megölelték, kedves bátyámuramnak vagy öcsémnek szólították, az asszonyok közül a nyájasabbak még csókot is cuppantottak a szépen beretvált, ráncos képére. (...) - Tessék, tessék, uraim, hölgyeim - tipeg-topog fürgén, újdonatúj cinóberszínű selyemruhájában Tóthné -, egy kis frissítőt. Ugyan kérem, falatozzanak egy kicsit. A kocsi kirázta már az ebédet. Tessék, kérem alássan. Vagy lesz vacsora, vagy nem lesz. Igen örülök, hogy szegény házamat megtisztelték. Nagy szerencse az ránk nézve. Ne adjanak, ké­ rem, kosarat. (...) Noszty Feri egyre türelmetlenebb lett. Az óra már el is hagyta a négyes számot, és még mindig nincs itt. A násznép is kezd türelmetlen lenni. Az egyik rész kíváncsi, a másik része már szeretne átesni rajta. A párok igazodnak, milyen sorrendben mennek majd a templomba... De legtürelmetlenebb a vőlegény. Váltig kérdezgeti a fel s alá szaladgáló inasoktól, szobaleányoktól, akit házbelit előtalál, mennyire van már a kisasszony, de csak vállat vontak, hogy nem tudják, s olyan ostobán óvatos arcot vágtak (...) Az óra pedig elütötte az egynegyed ötöt, azután megint olyan nyu­ godtan ketyegett tovább, mint azelőtt. Feri azonban tűkön állt, s hetykén szólt oda Kopereczkyhez: - Majd megnézem én magam. Nyugtalanul tekingetett szét, mikor egyszerre megpillantotta a kis ablakon keresztül, hogy a gazdasági udvaron, mely csak ebből a kémle­ lőablakból volt áttekinthető, éppen e pillanatban kászmálódik föl Tóthné egy zárt batárba, mire pattan az ostor, s nyomban megindul a batár. (...) - Hová ment a mama? 75

Tóth Mihály rápillantott, az a ravasz, rejtélyes mosoly jelent meg az ajkszögleteiben, melynek értelmét olyan régóta találgatja Igali. - A feleségemet tetszik érteni? - felelte Tóth uram csendesen, és olyan nyugodtan, mint egy pátriárka, hogy e nyugalomtól szinte visz- szaigazodott Feri megfeszült idegzete is. - A feleségem elutazott. (...) - Nem értem - mondta Noszty Feri tompán, s látszott, milyen nehe­ zére esik magát visszatartani valamely élesebb szótól. - Az ilyesmi nem szokás nálunk. És hol van Mari? - Mari is elutazott! Úgy süvített ez a három szó a levegőben, mint egy kilőtt parittyakő. De talált is: Feri megtántorodott. - Az nem igaz - hebegte, s olyan vörös lett, mint a skarlát. (...) - De bizony elutazott még az éjjel, a Velkovicsné sógornőmmel, és sohase kerül többé erre a vidékre vissza. (...) - Ön, Noszty Ferenc úr, olyan gyalázatosán bánt a leányommal, hogy meg kellett neki szereznem az elégtételt, mely tiszteletre méltó rokonainak megjelenésében nyilvánul. Igen sajnálom, s bocsánatot kérek, hogy ide kellett őket fárasztanom, de legalább attól a szégyentől menekedjék szegény gyermekem, mintha a történtek után a család nem akarta volna fölvenni maga közé. Bizonyára vannak önök közt, uraim, gentlemanek, akik tudják ezt méltányolni. Ferinek minden vére arcába tódult, orrcimpái reszkettek, melle zihált, s az utolsó szavakat nem is hallva (már ekkor erőt vett rajta a vadállati düh), Tóth felé rohant. (...) - Ezt nem hagyjuk annyiban! - ordítá, s kitépte magát az őt vissza­ tartó kezektől. - Ezért leszámolunk, pékmester! Leszámolunk!.. S vérbe borult szemei vészjóslóan forogván üregeikben, fölemelt ökleivel már-már rávetette magát Tóthra, mikor egyszerre megnyílt a könyvtárszoba ajtaja, s egy magas, délceg katona lépett be, és rászólt éles hangon: - Akar ön valamit? Noszty Ferenc hátrahőkölt az ismerős hangra, s félénken felpillantott, ahonnan a kérdés jött. Stromm ezredes állott a küszöbön összefont karokkal, és ismédé: - Mit akar? Noszty karjai lankadtan estek le, s halotti sápadtság borította el arcát. - Haza akarok menni, ezredes úr - nyöszörögte szánalmas, megtört hangon. Egy negyedóra múlva magányos fogat száguldott a Bontóvár felé vezető úton, utána vagy tízperces hézag jött, s csak akkor következtek megint hosszú sorban a pompás szerszámú négyesek. Amerre mentek, a népek újra kiszaladtak bámulni. De most még jpbban bámultak. Ejnye, de rövid lagzi volt Tóthéknál! Hogy lehet ez? És nini: nem is hozzák sehol a menyasszonyt. A magányos kocsiban Noszty Ferenc ült. Előbb osont ki az udvarra, előbb fogatott be, mint a rokonok. Röstelkedett előttük. Lehorgasztott 76

fejjel, összeesve ült egy darabig, de a tavaszi napsugár, mely füveket és virágokat hoz a rétnek, új lombokat a fáknak a levetettek helyett, elkezdte őt is nyalogatni, égő sebét gyógyítgatni. S amint egyre távolo­ dott Rekettyéstül, némi enyhítő, vigasztaló gondolatok lopóztak a bénító levertség érzései közé. ...Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szeb­ bek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Éj, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás. Óé©, у ' ambitus, ámbitus - oszlopos tornác Amit a műről tudnod kell Az író utolsó, nagy társadalmi regénye, am ely kötetben 1908-ban jelent meg. Olyan témát választott, mely hosszú idő óta foglalkoztatta az olvasóközönséget. Hiszen a vidéki közép- és kisnemesség a magyar történelem ben századok óta a m egyék politikai életének legfontosabb szereplői voltak. Sok olyan mű van a m agyar irodalomban, m ely egy- egy megyéről, egy befolyásos birtokos család történetén keresztül ad keresztmetszetet. Ilyen például Eötvös József A falu jegyzője című regé­ nye. Mikszáth legszélesebb társadalomrajza ez a regény. A megyei keret­ be helyezett cselekm ény egyszerre ábrázolja a magán- és közélet tipikus folyamatait. Keletkezése • 1906 őszén fogott hozzá a regény írásához, a Vasár­ napi Újság közölte folytatásokban 1906 októberétől 1907 decem beréig. A m egírás a la p ja • A mű alapötletét egy 1901-ben történt bácskai esetből merítette. Egy húszéves elszegényedett dzsentrifiú elszöktette a milliomos Ungár Lajos leányát. Az apa nem könnyen egyezett bele a házasságba, csak látszólag fogadta el a helyzetet, de a tervezett esküvő napján külföldre küldte a leányát. A násznép előtt a vőlegény előkelő családjának pedig kijelentette, hogy „ilyen kvalifikálatlan eljárás után\" sem hajlandó birtokával bearanyozni a már elkopott nemesi címereket. M ű faja • Regény, címe a két főszereplőt nevezi meg. Az 1880-as években játszódik a cselekmény Bontó vármegyében. Tém ája • Hogyan hiúsul meg a hozom ányvadász dzsentri fiatalem ­ ber érdekházassága egy polgárlánnyal. A hozom ányvadász Noszty-klán két „haditervet\" dolgoz ki Noszty Ferinek Tóth Marival kötendő házas­ sága érdekében. Előbb az álruhás ismerkedés ötletében bíznak (Homló- dyné és Noszty Feri taktikai m egbeszélésének az olvasó is tanúja lehet), majd a visszautasítás után következik a második kísérlet, a lány komp- romittálása. 77

Szerkezete, cselekm énye • Több szálon fut a cselekmény. Az író epizódokat iktat az esem ények közé, ez kissé szétzilálja a kompozíciót, de az egyes szereplők jellem éről többet tudunk meg. A cselekmény szinte novellákból épül fel. ALAPHELYZET: Noszty Ferenc huszárhadnagy jellemének bemutatá­ sa Velkovics Rozália meghódítási tervén keresztül. A vidám, könnyelmű férfinak pénzre van szüksége az udvarláshoz. A családja nem tudja se­ gíteni, mert már annyira lesüllyedtek, hogy csak a nevük maradt meg. A lány kezéért más is verseng, a hatalmas vagyonú, de nem nemes Kozsehuba Tivadar. BONYODALOM: Feri állandó pénzzavarán úgy próbál enyhíteni, hogy a vetélytárstól, Tivadartól kér kölcsön, aki csak váltó fejében hajlandó segíteni. A hadnagy Stromm Adalbert ezredes nevét hamisítja a váltóra. Megkéri Rozália kezét. Noszty Pál, Feri édesapja és húga Vilma is a hely­ színre érkezik. A Nagy Szamár vendéglőben szállnak meg. Vilma m eg­ tetszik báró Kopereczky Izrael Izsáknak. Noszty Pál kétezer forintot kér tőle kölcsön, zálogként egy medaliont hagy, amelyen Vilma képe van. A m egegyezés értelm ében, ha nem fizet, Kopereczky megkapja a kép eredetijét. Noszty Ferinek le kell vennie a nyalka huszárruhát, mert kide­ rül a váltóhamisítás. Az adósságot Stromm ezredes kénytelen kifizetni. KIBONTAKOZÁS: az egész Noszty család Tóth Mari hozom ányának megszerzésére törekszik törvényes és törvénytelen eszközökkel eg ya­ ránt. Beindul a nagy gépezet, Feriből „urat csinálnak\", a voglányi járás szolgabírójává neveztetik ki. Máli néni, Feri egyik rokona és legnagyobb szövetségese különböző terveket eszel ki Mari hozom ányának megszer­ zéséért: pl., hogy újságokba írt hirdetésekkel fog kutatni a lány után, miután „véletlenül\" találkoznak a Somló-hegyen. Feri vadásznak adja ki magát, így ismerkedik meg Tóth Marival, akinek sikerül elcsavarnia a fejét. Ezt követően Mari teljesen megváltozik, szomorúvá és álm odozó­ vá válik. Noszty Feri Kopereczkyt, Bontó m egye főispánját és egyben sógorát küldi leánykérőbe. Tóth M ihály nem et mond. Feri és családja sértésnek veszi a döntést. Máli nénivel újabb tervet eszelnek ki: kom pro­ mittálni kell a lányt. Feri éjszaka besurran Mari szobájába. Tóth Mihályék kénytelenek beleegyezni a házasságba. TETŐPONT: Tóth Mihály pompás esküvőt rendez. A menyegző nap­ ján a díszbe öltözött dzsentrikkel közli, hogy leánya még az éjszaka folyamán elutazott külföldre, felesége pedig a vendégek érkezte után követte. Az esküvő tehát elmarad. A hoppon maradt Noszty Feri acsar- kodva rontana rá Tóth Mihályra, de m egjelenik az ajtóban Stromm ez­ redes, és a hozom ányvadász m egszégyenülten távozik. MEGOLDÁS: Noszty Ferit különösebben nem viseli meg a kudarc, úri léhasággal lép túl a történteken: ...Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok sem vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás. 78

Szereplők, je lle m e k • Két társadalmi réteghez tartoznak a szerep­ lők: a dzsentrikhez és a polgársághoz. DZSENTRIK: jellemtelen, hitvány, ellenszenves alakoknak ábrázolja az író őket, akik semmitől sem riadnak vissza, bármilyen gazságra ké­ pesek anyagi helyzetük javítása érdekében. Számukra a megye családi birtok, ők a törvények felett állnak, m agánügyeiket a közügyek rangjára emelik. Mikszáth ironikusan ábrázolja őket. Noszty Pál például így fogal­ maz: A kard és a karikagyűrű hozták a domíniumokat azelőtt... A kardot, mint vagyonszerzőt, már kicsavarták a kezünkből az idők, de a karikagyűrű még megmaradt. Jellem ü k kiüresedett, szétesett: Noszty Feri, Noszty Pál, Kopereczky Izrael Izsák báró, Noszty Vilma, Hom lódy és felesége Máli néni. ■ N o s z ty Feri: a mű főszereplője a csinos, „snájdig\", tékozló élet­ vitelű huszárhadnagy. A hadseregben szolgál, mint a legtöbb nemes, és ez nagyszerű színpad számára, hiszen a nyalka huszáregyenruhában remekül lehet a szép lányoknak csapni a szelet, urizálni a mamáknak, és a tiszti kaszinóban kártyapartikat csapni. Nagy hírű és nagy múltú család sarja, akinek mára már csak a múltja és a neve maradt. A hadse­ reget el kell hagynia egy váltóhamisítás miatt, de családja segítségével szolgabíró lesz Bontó várm egyében. Egyetlen célja van az életben, minél gazdagabb lányt oltár elé v e ­ zetni, s véget vetni az anyagi gondoknak. Jellem én ek alapvonása: a megszorult ember cinizmusa. Emberi érzésekre csak nagy ritkán gondol, semmitől nem riad vissza, amitől anyagi helyzetének jobbra fordulását reméli. Váltót hamisít, kerítője lesz nővérének, és tudatosan fog hozzá a „jó parti\" létrehozásához. Noszty Feri bár velejéig romlott személyiség, a külvilág előtt jól játssza a kedves, udvarias, lovagias, gáláns hódítót. A sértésekre, különösen, ami nyilvánosság előtt éri, érzékenyen reagál. Mikor Kozsehuba azt tanácsolja, hamisítsa alá az ezredes nevét a váltó­ ra, egy m egsértett főúr nem ességével utasítja el, majd másnap aláírja. Valam elyest ez is része a dzsentriszerepnek, hiszen ennek a rétegnek az egész élete a nyilvánosság előtti alakításokból áll. Azonban még benne is él az erkölcsi norm áknak a valam elyest való tisztelete, ez leginkább ak­ kor jelenik meg, amikor a legaljasabb cselekedeteire készül. Miután Mari apja visszautasította házassági ajánlatát, családja segítségével megszer­ vezi a leány kompromittálását. Hiszen nem akar semmi becstelent, csak a csatát akarja megnyerni, melyet neki a végzet üzent. Mikszáth szerint Feri okos, mint a kígyó. Ez az okosság Nosztynál azt jelentette, hogy m indent alárendel a cél érdekében. M ert a nagy cél, a milliós hozománnyal rendelkező lány m eghódítása nagy önfegyelm et követelt. El kell fogadtatnia m agát a lány polgári értékrendeket képvi­ selő apjával. Amikor elkezdett udvarolni a leánynak, jóformán meg se nézte, csak a Somlyói leshelyen ejti rabul a leány különös szépsége. Néha elfogja1 1 domínium - nagy kiterjedésű földbirtok, jószág, uradalom 79

őt a helyzet idillikuma, szépsége, de amint régi társaságában, rokonai között van, már újra a régi cinikus, léha úrfi. A regény vége azt jelzi, hogy Noszty Feri a dzsentrivilág törvényeit követi, osztálya bűneit hordozza, hoppon maradása ellenére nem csüg­ ged sokáig, újabb préda keresésére indul. PO LG Á R I S Z E R E P L Ő K : Mikszáth nem elfogult a polgári szereplők­ kel sem. Tóth Mihályon, Velkovics Györgyön és Stromm Adalbertén kí­ vül nem egyértelm űen pozitív szereplők: Tóth Mari, Tóthné, Kozsehuba Tivadar stb. ■ Tóth M ih á ly : Mari apja, a milliomos polgár, a kiflikirály, szinte valószerűtlenül tiszta, hibátlan jellem űnek ábrázolja az író. Amerikából tért haza m eggazdagodva azzal a szándékkal, hogy fellendíti a m egye gazdaságát. Mintagazdaságot hoz létre. Amikor Mikszáth bemutatja a rekettyési birtokot, kis utópiát ábrázol. Tóth úr tisztességes bért fizet alkalmazottainak, öregkorukra nyugdíjat kapnak, sőt a gazdatisztek még bérükön felül jutalékban részesülnek. Nagy vagyona ellenére ide­ gen tőle minden pénzhajhászó mohóság, mind a kuporgató zsugori­ ság. Nem nem esellenesnek ábrázolja őt, hanem olyannak, aki csak a dologtalan dzsentriket veti meg. Ezért bontakozik lassan a konfliktus, hiszen eleinte házigazdái szívélyességgel és vendégszeretettel fogadja az udvarlót, csak akkor kezdi hevesen ellenezni a házasságot, amikor kiismeri a kérő valódi szándékait. A jól csengő nemesi névnél többre tartja lánya boldogságát. Legfontosabbnak a tisztességes munkát tartja, józanságával, m o­ ráljával sokszor érthetetlenül áll a m egyében zajló esem ények előtt. A m egyei közgyűléseken nem szól bele a vitákba, itt inkább passzív és félrehúzódó. Nem érdeklik a megkövesedett, ósdi hagyományok, a be­ rögzült szokások. Csak a m agánéletben kem ény és hajthatatlan. Szívós munkával jár utána, hogy bizonyítékokat szerezzen Noszty ellen. Szem­ beszáll a pöffeszkedő dzsentri gőggel. Fellépése határozott, céltudatos. Mikszáth alakjában egy ideáltípust jelenített meg, akiben mind Be- rend Iván, mind Tímár Mihály legnem esebb vonásai jelennek meg. ■ Tóth M a ri: romantikus alak, naiv, érzékeny, tiszta lélek, akiben két magatartás normái ütköznek: az elkényeztetett gazdag lány félelme, hogy csúnya és csak vagyona miatt udvarolnak neki. (Ezért cserél ruhát szobalányával is). S az öntudatos nő, aki maga felel tetteiért: Amerikai lány vagyok, szabad levegőn és szabad beszéden nőttem fel. Noszty Ferivel való első találkozása meghatározó élm ény volt számára. Beleszeretett az ismeretlen „vadászba\". Később m eglepődve tapasztalta, hogy az ő vadásza m ennyire hasonlít az új szolgabíróra. Feri még az újságcikkeket is megmutatja, am elyekben kereste őt. Bizonyos idő múltával azonban Mari képes nem et m ondani szenvedélyének, és az erkölcsi igényesség lesz m agatartásának meghatározója. Ha értelm ét látná, kiállna Feri m el­ lett, dacolna a világgal, de nincs miért, szerelmese nem érdemli meg. In­ 80

kább elm egy messzire. Tóth Mari alakjának m egform álásában Mikszáth már eltávolodott a Jókai-hagyománytól. M ikszáth író i hangja • Az esem ények közben Mikszáth mindig kommentál, hol kedélyesen, hol szarkasztikusán, anekdotákat mond el arról, hogyan lehet a nemesi nevet összekapcsolni a polgárság p én­ zével. A regény társadalomszemlélete nagyon komor. Elkeserítő a m e­ gyei élet, az államszervezet működése, ahol mindenki rokonságban áll. A dzsentrik világáról, erkölcséről szól rendkívül kritikusan az alkotás. A jellegzetes mikszáthi humor ellenére a végkicsengése pesszimista. Ez­ zel a regényével közelítette meg Mikszáth leginkább a balzaci kritikai realista regény típusát. * szarkazmus - görög-latin eredetű szó 'keserűség'-et jelent. Stí- ■> luseszköz, durva, sértő, negatívan expresszív szavakkal élő, keserű, maró gúny. 1. M ikor keletkezett a m ű? H onnan m erítette Mikszáth az alapötle- ¥ tét? 2. Mi a témája a műnek, és melyik műfajhoz tartozik? * ^ 3. ismertesd szerkezeti felépítését! Foglald össze cselekm ényét! 4. M ilyen két társadalmi réteghez tartoznak a regény szereplői? 5. Mi jellem ző a mű dzsentri alakjaira? 6. A Tóth család m elyik réteget képviseli a regényben? 7. M utasd be a regény többi szereplőjét! I I 8. Határozd meg, és igazold a regény társadalomkritikai vonulatát! 9. Milyen stiláris-műfaji rétegek vetüln ek egym ásra A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényben? 10. M ondj példát a regényből a m últ és a jelen szembesítésére! ÖSSZEGZÉS • M ikszáthot, a művészt, csak a leg nag yob b ak m últák felül a magyar irodalomban. Novelláinak, elbeszéléseinek, regényeinek olvasása, reméljük, sok szép, kellemes órát szerez nektek. Az elbeszélő hang közvet­ lensége, kedélyessége, az atm oszfératerem tő előadásm ód, a mese szépsége és áradása élteti novelláit, regényeit. Jellem ző vonása írásainak az a mód, írói m agatartás is, ah og yan előadja történeteit. Nem a kívülálló író tárgyias, szem élytelen hangján közli az esem ényeket, hanem a népi m esem ond ó tudatvilágát utánozza. Ezért tudja oly term észetesen m agáévá tenni a falusi em b erek önszem léletét, az életüket át- m eg átszövő babonás hiedelm eket, a helybeli közvélem ény híreszteléseit, m endem ondáit, az egész népi m e­ sevilágot. Beleéli m agát a közvetlen hallgatósághoz szóló mesélő, regélő alakjába, s a naiv, élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Ugyanakkor éles társadalom kritikát is m egfogalm az, főleg regényeiben. Mikszáth tisztában volt azzal, h o gy a vo lt nem esség látszatvilágban élt а XIX. század vé g é n e k Magyarországán. Nem csak a főurakra vonatkoztatta ezt az ítéletét, hanem a dzsentri osztályra, a köznemesség földjét vesztett élősdi utódaira. 81

A budai vár а XIX. század végén, 1880. (Ismeretlen szerző műve) A SZÁZADVÉG NOVELLISZTIKÁJA ÉS REGÉNYIRODALMA A századvég irodalma, elsősorban a városi életforma és kultúra terje­ déséről számolt be. Ez a magyar próza fejlődésében új fejezetet jelentett. Vezető műfaja a n o v ella volt, amely részben elégikus, részben ironikus módon mutatta be a magyar társadalom látszólagos nyugalma mögött ható szociális és morális feszültségeket. Néhány vonást ugyan megőrzött Jókai zsánerfestő művészetéből, Mikszáth anekdotizmusából, de ennél fontosabb a francia naturalizmuson és az orosz realizmuson nevelkedett újszerű látásmódjuk. N óta bene! A századvégi novellát m űfaji, form ai és stiláris sok­ sz ín ű sé g je lle m e z te . Visszaszorult a túlhajszolt eseményesség, az érde­ kes, fordulatos mese: a kihagyásos, hézagos cselekménybonyolításban az író rendszerint az eseménysor egyetlen pontját ragadta meg, a többit pedig homályban hagyta, vagy csak vázlatosan dolgozta ki. A líraiság olykor áthatotta a tartalmat és a kompozíciót is. Az író nem vonult személytelen előadás, a tárgyias elemzés és megjelenítés mögé. Jelenléte állandó és nyomatékos volt, s ez főleg a hangnem személyes­ ségében érzékelhető. Egyes változataiban a műfaj csaknem tárgytalanná vált: egy lelkiállapot, érzés vagy hangulat kivetítődése lett. Az egyszerű mese, történet egy mélyebben fekvő eszmét, gondolatot illusztrált, a hagyományos anekdota példázattá, parabolává alakult, az értelmi, szellemi igényesség tovább árnyalta a műfaji megoldásokat. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a társadalmi konfliktusok, a szociális összeütközések megjelenítése is. Leginkább a naturalista hatások követ­ 82

keztében szokásossá vált a tények egyoldalú beállítása, a sötét, tragikus, leverő mozzanatok előtérbe helyezése. A novella műfaja így egyre dina- mikusabbá, drámaiabbá vált. A műfaj előretörésének, átalakulásának az irodalmi fejlődés belső törvényein kívül természetesen társadalmi okai is voltak. Az a mély ellentmondás, mely a felszín látszatderűje, a millennium megünneplé­ sére készülő ország nyugodt biztonságérzete és a társadalom mélyeiben meginduló és egyre erősödő szociális válságfolyamatok között feszült lett a magyar novellisták alapvető élménye. Novellairodalmunk a lelkek mélyén lejátszódó tragédiákkal szinte előre jelezte a magyar társadalom közeli földrengését, előre sejtette, hogy valami készülőben van, átalakulás előtt áll a világ. Ezt a novellairodalmat Iv á n y i Ö d ö n , P e te le i I s tv á n , G o z sd u E le k , P a p p D á n ie l és T h u r z ó Z o ltá n képviselte. G á r d o n y i G é z a regényei, közöttük a népszerű Egri csillagok a történelmi múltat keltették életre. T ö m ö rk én y Istv á n a paraszti világot, B r ó d y S á n d o r a főváros alakuló életét mutatta be. A m b r u s Z o ltá n az útját kereső magyar értelmiség, H e r c z e g F eren c a dzsentri réteg és a hozzá igazodó polgárság eszmé­ nyeit fejezte ki. A korszak színházi kultúrája nagyrészt a népies színműirodalom ha­ gyományait folytatta, a társadalombírálat igénye C sik y G erg e ly drámái­ ban kapott fórumot. A dualista korszak általános fejlődése az irodalmi élet intézményeire is kihatott: új folyóiratok, irodalmi lapok jöttek létre: Új Idők (1894-1949), Budapesti Napló, Budapesti Hírlap (1896-1918), Népszava (1877), Szegedi Napló, Debreceni Hírlap, Nagyváradi Napló, 1900-tól a Huszadik Század stb. Megindult irodalmunk történetének mód­ szeresebb feldolgozása. A konzervatív irodalomnak a Budapesti Szemle, a modernebb törekvéseknek A Hét (1890-1927) című folyóirat adott teret. Az irodalomtörténet-írást B e ö th y Z so lt és R ie d l F r ig y e s munkássága fémjelezte, a modernebb irodalomszemlélet először P é te r fy J en ő esszéi­ ben jelentkezett. Nem tárgyalhatjuk e korszak minden fontos prózáját, de néhány jel­ lemző életművön bemutathatjuk a főbb típusokat. PETELEI ISTVÁN (1 8 5 2 -1 9 1 0 ) Pályaképe • A korabeli kritika Mikszáth mellett őt fogadta a leg­ nagyobb elismeréssel. Gazdag örmény kereskedőcsalád sarja, aki élete nagy részét Erdélyben élte le. Anyagi gondjai sohasem voltak. Iskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. A pesti egyetemen irodalmi, nyelvészeti, történelmi és művészettörténeti előadásokat hallgatott. Tíz évig újságíróskodott Kolozsváron (1880-1890). írói munkásságának egyre súlyosbodó betegsége vetett végett. 83

Depressziója 1910 elejére teljesen elhatalma­ sodott rajta. A kolozsvári idegklinikán halt meg január 5-én. Nem volt termékeny író, de amit írt, szigorú önkritikával rostálta meg. Petelei István nagyon sokat tett a századvégi Erdély magyar kultúrájának megszervezéséért. Tragikus hangvételű novelláiban az erdélyi kis­ városok zárt polgári világát vagy az udvarházak pusztuló dzsentrijét ábrázolja. Az írót annak a pillanatnak a születése izgatta elsősorban, mikor az ember morális magatartását, életakaratát, ön­ magát feladja, amikor ezáltal kisodródik az élet Petelei István fényképe, szervességéből, kint reked a többiek „normális'’ 1904 életrendjéből. Hőseiből többnyire hiányzik a kez­ deményezés. Elfogadják azt, ami megtörténik velük. Például az Árva Lotti című novellájában a mostanára már megöregedett hajdani szép lány, Ötvös Lotti, cselédjének elmeséli pártában maradásának történetét. Egy­ re csak régi, hűtlen szeretőjére, Dezső Balázsra várt, és várja most is megújult reménnyel, mivel az megözvegyült. Éjszaka a kocsmázó, duhaj, részeg férfi meg is jelenik, hogy tréfából megkérje Lotti kezét. De ezt a gonoszságot a vénkisasszony már nem fogja fel, belehal a képzelt örömbe: A bút, bánatot csak elbírta, az örömet nem. - Nem ismerte addig. Különös élességgel fogalmazta meg az elszigeteltségük vagy kiszolgáltatottságuk következtében pusztulásba forduló asszonyi sorsokat. Petelei novelláiban jelenik meg először a meg nem értett asszonytípus alakja: A fülemile. Elkésett, Elítélve, A gyámoltalan. A századvég egész európai irodalmá­ ban egységesen ott van ez a típusjelenség, klasszikus megszemélyesítője Flaubert (e.: flober) Bovarynéja. Erdély egyik legelhanyagoltabb vidékének parasztságával foglalkozott műfajteremtő kísérlete, a Mezőségi út című szociográfiája. Tényekre tá­ maszkodva, de írói erővel jelenítette meg a teljes anyagi és szellemi szét­ hullás riasztó képét. Az öngyilkosságok száma feltűnően sok novelláiban. Szereplői életük válságaiból csak ilyen megoldással tudnak kimenekülni. Egy öngyilkosság történetébe sűrítette mindazt a társadalmi és pszicho­ lógiai konfliktust, amely az általa feltárt életanyagot jellemzi. A jutalom című novellának Bogdán Gyuri a főszereplője. Az öreg cseléd megmenti a méltóságos úrnak egy megbokrosodott ló hátán ülő gyerekét. Az uraság hálából 100 arannyal jutalmazza és még egy miniszteri kitüntetést is kijár neki. Bogdán Gyuri felesége egy tehenet szeretne venni a pénzből, a cseléd viszont mindet elmulatja a kocsmában a falubeliekkel. A keserű kijózanodás és a gyötrő önvád öngyilkosságba hajszolja. Legfőbb hatóeleme novelláinak a lírai hangnem. Jellemző írásaira a balladás előadásmód, a belső monológok gyakorisága s a sejtelmes termé­ szetábrázolás. Nagyon gondosan dolgozott kevés eszközzel. Novelláiban sokszor kínosan pontos kórrajzot festett szereplőiről: a lélekzavarodástól 84

egészen a megőrülésig, gyakran a végső tettig, az öngyilkosságig követ­ ve a sorsokat. Lehet, önmaga állapota is segítségére volt ebben a precíz láttatásban, de megérintette az európai pszichologizáló látásmód, amit majd Ambrus, később Csáth, még később Kosztolányi tett igazán magáé­ vá a századforduló közeli magyar irodalomban. Drámai novellatípusa a XX. századi magyar elbeszélés előzménye. GOZSDU ELEK (1 8 4 9 -1 9 1 9 ) Pályaképe • Szerb, román, macedón és ma­ gyar eredetű délvidéki polgárcsalád sarja. Ercsi­ ben született. Gyermekkorát nagyapjánál töltötte Miskolcon. A szülők már meglehetősen elszegé­ nyedtek ekkorra. Iskoláit a délvidéki rokonok jó­ voltából Temesvárott végezte. Jogi pályára lépett, Pesten tanult. 1880-tól újságírással foglalkozott, a Függetlenség című lapnál volt két évig. Ezután bírói pályára lépett. Fehértemplomban alügyész, majd Karánsebesen királyi ügyész lett. 1892-ben Temesvárra helyezték, ahol már méltóságos úr, Kernstok Károly: királyi főügyész volt. Élete hátralévő részét eb- Gozsdu Elek arcképe, ben a városban töltötte el, itt is halt meg teljesen 1905 elfeledve, elhagyatva 1919 márciusában. Irodalmi műveltsége eleinte francia irányú. Élménye a francia ro­ mantika, majd évek múlva az orosz irodalom, főleg Turgenyev és Dosz­ tojevszkij hatása fedezhető fel. Nagyon keveset írt. írói hagyatéka: két regény: Az aranyhajú asszony (1880) és a Köd (1882), néhány dráma: A félisten (1908), A kárier (1911) és novellái. Irodalmi értéket képvisel­ nek szerelmes levelei, amelyeket egy gazdag temesvári kereskedő művelt feleségéhez, Annához írt: Anna-levelek. Valódi, művészi újat novelláival hozott, melyekből évente kettőt-hármat írt. Kötetbe gyűjtve Tantalus cím­ mel jelentette meg 1886-ban. Darabjait a címadó mítoszhoz nyilvánvaló * Tantalus v. Tantalosz - m itológiai alak, Zeusz és Plútón fia, Szipü- ls lösz királya. Szörnyű b ű n tettéért - e g y lakom án az olüm poszi iste- neknek saját fiát, Pelopszot tálalta fel - halála után az alvilágban „tantaloszi kínokat\" kell elszenvednie örök időkig: kielégíthetetlen szom jú­ ság és örökös éhség gyötri. vagy burkolt kapcsolat fűzi, főként az eljátszott vagy elveszített jobb lehetőségek utáni sóvárgás motívuma. Hősei között van dekadens arisz­ tokrata, lezüllött dzsentri, dilettáns színész, bukott szerb forradalmár, primitív temetőcsősz. Valamennyien önzésüknek, rögeszméiknek és szo­ rongásaiknak áldozatai. Minden egyes darabja felvet valamilyen érdekes társadalmi kérdést. Rá akart világítani az okokra, amik miatt egy-egy 85

karrier kettétörik, amiért az emberek magányosakká válnak, romlottsá­ gukra és a nyomorúságra. A legtöbb novella fejlődésrajz, alapja szinte mindegyiknek azonos: fiatalkori hit vagy cél - találkozás a világgal, az emberekkel, a nagyvárosi vagy vidéki társadalom viszonyaival - s végül a kiábrándulás, magány vagy erkölcsi korrumpálódás. Ez történik Ordas Gidával is, Az étien farkas című novella főszereplőjével, aki vagyonta­ lan, lezüllött dzsentrisarj. A novella az erősek és gyengék küzdelmét példázza, kiegészítve а XIX. század egyik individualista programjával, a „felsőbbrendű ember’ különleges jogainak állításával. A főszereplő Rasz- kolnyikov (Bűn és bünhődés) elméletére emlékeztető módon osztja két részre az emberiséget, s véli úgy, hogy saját kiválóságának az a mércéje, hogy lelkiismerete elviseli-e a bűn (a gyilkosság) súlyát. A tantaluszi hév fűti, mindent magának megszerezni, mindent magának habzsolni, hogy a végére egy kiégett, erkölcsileg beszámíthatatlan emberré váljon. Gozsdu műveiben korán megjelent a pusztuló dzsentri képe, halálra- ítéltsége, tragédiája. Földbirtokosai öngyilkos tivornyákon, féktelen mu­ rikban rohannak a pusztulás felé (Nemes rozsda, 1886). Az Arany füstben (1886) a pusztuló arisztokrata kastély és park atmoszféráját érzékelteti, az Aranypávában (1887) a fülledt vidéki úri társaság rajzát adja. Gozsdu realizmusa, emberábrázoló képessége ezekben a novellákban mutatkozik meg a legművészibben. Az Ultima ratio (1886) című novellája egyike leg­ mélyebb és legművészibb írásainak. Egy öreg nyolcvanesztendős temető­ csőszről szól, akinek feltörő panaszában a magára hagyott, civilizálatlan nép jaj szava szólal meg. BRÓDY SÁNDOR (1 8 6 3 -1 9 2 4 ) Pályaképe • A modern irodalmi törekvések egyik bajnoka volt. A vezér szerepét erős, gazdag egyéniségével és művészetének izgató, felforga­ tó természetével önkéntelenül töltötte be. Míg a Nyugat-nemzedék fel nem lépett, ő volt minden új jelképe, pártfogója, sugallója, s ezért iroda­ lomtörténeti jelentősége fontosabb, mint maguk az egyes alkotások. Egerben született zsidó kereskedő, nemzeti érzelmű, a 48-as hagyományok szellemében élő polgári családban. Apja a kiegyezés utáni szabad Bródy Sándor 1880 versenyben hamar tönkrement, s az elszegénye­ körül dett család Budapesten telepedett le. Tanulmányait anyagi okok miatt nem fejez­ hette be. Az ifjú Bródy rendkívül ambiciózus, szenvedélyes egyéniség volt, aki már serdülő korában művészi pályáról, sikerről álmodozott. Rajz­ tanár, festőművész szeretett volna lenni, a reneszánszkor és Rembrandt 86

festészete volt rá a legnagyobb hatással. Önarcképek tömegét festette meg fiatalságától egészen nyomorgó öregségéig, sajátos „önéletrajzot” hagy­ va így az utókorra. A megélhetés kényszere azonban hivatali munkára kényszerítette, nagybátyja ügyvédi irodájában lett írnok. Ismertté Nyomor (1884) című elbeszéléskötetével vált, amelyben főként Zola emberszem­ léletét követte. Ezután megnyílt előtte az út a fővárosi lapoknál. Dolgozott a Buda­ pesti Hírlapnál, az Ország Világnál, a Magyar Salonnál. A z 1890-ben induló A Hét című folyóiratnak az egyik legnépszerűbb munkatársa volt. Gyors budapesti karrierjét kolozsvári útja szakította félbe. Két évet töltött itt. Saját lapot akart indítani Erdélyi Híradó címmel. Aztán visszatért Bu­ dapestre a Budapesti Hírlaphoz. 1903-ban Gárdonyi Gézával és Ambrus Zoltánnal együtt megindították a Jövendő című folyóiratot, amely a Nyu­ gat egyik előfutárának tekinthető. A Jövendő bukása és az öngyilkossági kísérlet után Bródy nehezen találta helyét a jelentős változásokat mutató irodalmi életben. Megfáradt, kiábrándult lélek volt, aki elszigetelődött a progresszió táborától. A forradalmak alatt nem vállalt szerepet, mégis menekülnie kellett származása miatt. Amint hazajött külföldről többet betegeskedett, mint dolgozott. 1924. augusztus 12-én halt meg. Mikszáth mellett a legnagyobb és legsikeresebb karrier az övé volt a századvégen. Bródy írt regényt: Az egri diákok (1894), Az ezüst kecske (1898), A nap lovagja (1902), drámát: Királyidillek (1902) - három történelmi tárgyú egyfelvonásos dráma, valamint A dada (1902) és A tanítónő (1908), pub­ licisztikát, de a legjobbat novelláival adta. Újdonságot jelentett írásaiban a nagyvárosi tematika, a kapitalizálódó társadalom sajátos feszültségeinek átélt megközelítése. Ábrázolásmódja a népnemzeti iskola ekkorra már korszerűtlenné lett hagyományaihoz képest továbblépést jelentett a maj­ dani Nyugat-körének látásmódja irányába. A műfaj zártsága mérséklő hatást gyakorolt rá: visszafogott bizonyos naturalista túlzásokat. Egyik fő erőssége nyelvének költőisége. Novelláiban a parasztian egyszerű hang a könnyed városi argóval ölelkezik, így adva lírát, izgalmat, gyöngéd­ séget előadásának. Két csoportra különíthetjük el novelláit. Egyikbe a cselédnovellák tartoznak: Erzsébet dajka és más cselédek (1902), ame­ lyekben a nagyváros leginkább kiszolgáltatott rétegének, a cselédeknek életét jelenítette meg. Naiv illúziók és tragédiák vegyülnek bennük, az igazibb élet utáni sóvárgás és a kiábrándító valóság kegyetlensége. A szereplők kezdetben tele vannak bizalommal. Azt hiszik, jó emberek közé keveredtek, de csak a gátlástalan önzéssel találkoznak. Erzsébet, a cím­ szereplő, falusi leányként került Pestre egy gazdag ügyvéd családjához, hogy dajkaként gyereküket táplálja. Az első napok még derűs légkörben, gyermeteg ábrándok között telnek el: azt hiszi, hogy bérével majd saját gyermekének is jobb sorsot teremthet. Az ügyvéd azonban szemet vetett rá, s bár Erzsébet ártatlan marad, a ház asszonya megszégyeníti, és ki­ dobja az utcára. Bródy együttérző szánalommal ábrázolja a szerencsétlen leány további útját, melynek tragikus lezárása az öngyilkosság. 87

Elbeszéléseinek másik kiemelkedő csoportja a halála előtt írt R em b - ra n d t-n o v ellá k (1924). Megalázottságában az öreg, kitaszított festő sor­ sába élte bele magát. A tárgyszerű ábrázolás és a művészi önvallomás teszi megrendítő nagy ciklussá ezeket az írásokat. Kötetben csak halála után jelent meg 1926-ban Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban címmel. A ciklus egyik legsikerültebb darabja a Rembrandt eladja a holt­ testét (1923). A novella a művésziéiről szól. Az öreg, csődbe jutott festő elmegy ..clőpénzt\" kérni egy műkereskedőhöz festményével, Mosuszhoz. Neki nem a festmény kell, orvos fiának szeretne hullát szerezni, mert az holttest nélkül nem fejlesztheti tudományát. A mű groteszk fordulata, hogy a művész eladja neki saját holttestét, de megszabja az árat (ezzel „ingyen” eltemetteti magát). Az öreg művész némi elégtételt is érez, hogy „becsapta” a kereskedőt. A befejezés keserű, ironikus megállapításában a beteg, az irodalmi életből kiszorult író szívszorító fájdalma kap hangot. GÁRDONYI GÉZA (1 8 6 3 -1 9 2 2 ) Pályaképe • A maga korában Jókai és Mik­ száth mellett Gárdonyi Géza, az egri remete volt az olvasók körében a harmadik legnépszerűbb író. Hagyományszerető alkotó volt, akit szenve­ délyesen érdekelt a nemzeti múlt, a falusiak élete és a nép nyelve. Stílusa ezért olyan egyszerű és bárki számára érthető. Azt vallotta, amit Arany János: a nemzet a köznépből felemelkedő, tehet­ séges emberek által tehető naggyá. Agárdon született. Apja, Ziegler Sándor, német származású géplakatos. A szabadság- Gárdonyi Géza harc idején Bécsből Magyarországra költözött, (Forrás: OSZK) s fegyverkovácsként szolgálta Kossuthot. Ez az örökség sokat jelentett az írónak. Egerben végezte a tanítóképzőt, hat évig tanított különböző falvakban: Karádon, Devecseren, Sárváron, Dabronyban. Gyakran összeütközésbe került az egyházi hatóságokkal. Huszonkét éves korában megházasodott, feleségül vette a dabronyi pap tizenhat esztendős unokahúgát. Sikertelen házassága egy életre összeharagította a női nemmel. Gárdonyi később az újságírói pálya mellett döntött, egy ideig Pesten, majd 1897-től haláláig Egerben, a politikától és a közélettől elzárkózva élt és dolgozott. 1902-ben súlyos beteg lett, szívtrombózist kapott. Ötvenkilenc éves korában halt meg Egerben. Sírhelye az egri vár kertjében van. Fejfáján a következő olvasható: Csak a teste! Híve volt a művelődésnek, a polgárosodásnak, de kedvenc hősei a falu népéből, a szegények közül kerültek ki. Szűkös anyagi helyzetén elein­ te ponyvaregények (Göre Gábor-könvvek) írásával igyekezett enyhíteni. Egerbe költözése után már csak az irodalomnak élt. 88

* ponyva - eredetileg vásári sátorponyván árult, olcsó kiállítású, il- > lusztrált füzetecske, am elyet viszonylag olcsón tudtak előállítani. De ШШШ általános m egnevezése a szociológiai értelem ben vett népszerű irodalom nak is. A n nyiban tér el az elit irodalom tól, ho g y e m űvek nem ig é­ nyelnek az olvasótól szellemi erőfeszítést, leegyszerűsített világképet tükröznek, könnyen fogyaszthatok. történelmi regény - tö b b m int 200 évvel ezelő tt alakult ki Angliában. Re­ gényműfaj, am ely a múlt valam ely lényeges esem ényét, a történelem egy fordulópontját jeleníti meg. Megidézi a kor em berének legfőbb dilemmáit, az adott történelm i folyam at lényegét. Hősei a felem elkedni vágyó, törté­ nelem b e beleszólni akaró polgárság ízlését, vág yait és ö n tu datát fejezik ki. Gárdonyi kitűnő novellista volt. Egyik legnépszerűbb novelláskönyve Az én falum. Alcíme: Egv tanító följegyzései márciustól decemberig - decembertől márciusig (I. kötet (1898), II. kötet (1900)). Az író ajánlása: Mikszáth Kálmán úrnak tiszteletem és szeretetem csekély jeléül. Gárdonyi jó megfigyelő volt, mestere a tömören megfogalmazott részletleírásnak, a hősök beszéltetésének. Általában egyszerű jellemeket ábrázolt, de a hősök lelkében lejátszódó folyamatokat érzékenyen és pontosan formálta meg. Érzéseiket a beszédükkel és viselkedésükkel mutatta meg. Mikszáth pa­ lócaihoz hasonlóan az ő parasztjai is a babonák hiedelemvilágában élnek: A barboncás (1897), Tüzek meg árnyékok (1895). A legtökéletesebbek azok a novellák, amelyekben balladás tömörséggel és sejtéssel szól a szegénységben élő falusiak emberi tragédiáiról: A kék pille (1895), Kevi Pál halála (1897), A hópehely (1900). Talán legkülönösebb, szimbolista sugallató elbeszélése a Micó. Egy hétéves gyermek nézőpontjából értesül­ hetünk egy megesett parasztlány bűntettéről - újszülöttjének elemésztésé- ről. Magáról a csecsemőgyilkosságról szó sem esik a cselekményben. A kisfiú azt látja, hogy barátjának nővérét elviszik a pandúrok azért, mert vétett a becsület ellen. A szörnyű tett jelképes ellentéteként Micó macska az égő ház padlásáról próbálja kimenteni kölykeit, miközben maga is odavész a tűzben. Gárdonyi legszívesebben gyermekekről, fiatalokról írt - különösen történelmi regényeiben -, akik a szegény nép soraiból küzdik fel ma­ gukat az úri társadalomba. Három regényt írt, mely régi korokat idéz fel, történelmi eseményekkel és történelmi alakokkal ismertet meg. Leg­ korábbi történelmi regénye Gárdonyinak az Egri csillagok 1901-ből. Fő hőse Bornemissza Gergely, a jobbágyfiúból vitéz hadnaggyá és egri hőssé felnövekvő, tehetséges és rokonszenves főhős valóságos ember volt. A regény arról győz meg bennünket, hogy a hazáért érdemes áldozatot hozni, s a hősies helytállás szép és értelmes cselekvés. Ezt követte A láthatatlan ember (1902), mely Attila fejedelem korába vezet, s az Isten rabjai (1908) az Árpád-házi király, IV. Béla leányának, Szent Margitnak a környezetében játszódik. Gárdonyi mindhárom törté­ nelmi regénye az ifjúság kedvelt olvasmánya lett. Ifjúsági regénnyé teszi 89

őket, hogy fejlődő jellemű gyerekhősöket mutat be. Maga Gárdonyi így vallott regényírói: „Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És A láthatatlan ember a legkedvesebb regényem/’ Társadalmi regényei közül Az öreg tekintetes (1905) című kisregényt kell kiemelnünk, melyben a város elembertelenedett, lélektelen pénzhaj- szólóival a vidék csupaszív, becsületes embereit állítja szembe. A városi erkölcsöket megszokni képtelen öregember az öngyilkosságba menekül. Színművei közül A bor (1901) aratott nagyobb sikert. T Ö M Ö R K É N Y ISTV Á N (1 8 6 6 -1 9 1 7 ) Pályaképe • O az az író, aki túllépett nem­ csak Mikszáth első korszakának és a szegedi pa­ rasztnovellának zsánerszerű parasztábrázolásán, hanem Petelei és Justh bensőségesebb, lélekta­ ni érdeklődésű ábrázolásmódján is. S elsőnek a magyar irodalomban: a Szeged vidéki tanyavilág népének problematikájában az egész válságba jutott szegényparaszti élet szociális gondjainak, nehézségeinek művészi megragadására vállalko­ zott. Cegléden született elmagyarosodott német Tömörkény István családban. Az apa egy hitelügylet során elvesz­ (Forrás: OSZK) tette vagyonát. Fia születésekor Cegléden, majd Makón volt kocsmáros. István Szegeden és Makón járt iskolába. Anyagi okok miatt egyetemre nem mehetett, így patikussegéd lett Szegeden. Három évig katona is volt, ahol számtalan szabálysértés miatt gyakran ült „egyesben'/ A katonaévek után előbb a Szegedi Híradó, majd a Szegedi Napló munkatársa lett. 1899-től a Sze­ gedi Városi Múzeumban dolgozott, amelyet 1904-től kezdve igazgatott. Részt vett a Szeged környéki ásatásokban, gyűjteni kezdte a vidék nép­ rajzi érdekességeit, jelentős néprajzi és archeológiái tanulmányokat is írt. Jóformán nem is otthon élt, hanem a szanaszét szórt tanyák parasztjai, a kocsmák, vasútállomások, kaszárnyák, hadifogolytáborok népe között. Múzeumi irodájába zarándokoltak az emberek: levelet íratni, olvastatni, tanácsot kérni. A halál is munka közben érte. Kora tavasszal gyalog járta a tanyákat, megfázott, tüdőgyulladást kapott. Ötvenegy éves korában, 1917. április 24-én halt meg. Az egész tanyavilág, Szeged népe siratta és gyászolta. írásait 1886-tól jelentette meg a Budapesti Hírlapban. Novelláinak kizárólag Szeged környékiek a szereplői. Legelső kötetének címe Sze­ gedi parasztok és egyéb urak (1893). Egy addig ismeretlen „világrészt\" fedezett fel az irodalom számára. Novelláinak alapkonfliktusát legtöbb­ 90

szőr az archaikus viszonyok között élő paraszti világkép, munkarend, szokásrendszer és erkölcs, valamint e paraszti világot szabályozni, „ci­ vilizálni” akaró városi hatalom tragikus összeütközése vagy fanyar, ér­ teden találkozása szolgáltatja. Tömörkény legjobb írásaiban kívül marad az eseményeken, mintha harmadik személy mesélné el a történteket. A 90-es évek közepén írt novelláinak központi problémája: az emberhalál. Számtalan változatban dolgozta fel, hogyan halnak meg az egyszerű, ta­ nyai emberek, s halálukban mily mélyen tükröződik életük nyomorúsága, sorsuk nehéz volta. Az életért folytatott mindennapos küzdelem, csöndes, egyszerű és hirtelen, munkaközben esett emberhalál, katonai számkive- tettség, természeti katasztrófák: mind megannyi drámai motívum: Város­ végi dolgok, Főzés, Tanyák a hó alatt, Csőszhalál, Valér a földbe megy, Agyaghordás, Gugorázás, Vándorló földek, Fakadó víz, Katonadalok, Katona a kötélen, Parádé. Novelláinak igazi vonzerejét két olyan tényező együttes alkalmazása adja, amelyek különben eléggé eltérnek egymástól. Az egyik az a k e­ sern yés hum or, amely mind szereplőinek, mind színhelyeinek bemuta­ tását színezi, és amely következetesen alkalmazott lírai magatartást olt a különben objektívan előadott történetekbe. A külsődleges mozzana­ tok humorisztikus, fonáknak tetsző, különc és ezért mosolyra gerjesztő vonásai előtérbe állítása. A közmunkák körüli nyakatekert huzavonák, a lókötés akadályokkal, a húsvéti báránycsempészés, vásári alkudozás: mind alkalmak, amelyek a parasztot szokatlan, mulattató szempontból mutatják. A másik a p o m p á sa n fe lé p íte tt, n a g y d ra m a tu rg ia i tu d á ssa l k id o lg o zo tt je le n e te zé s, amely mintegy felvonásokra és jelenetekre tagolja a többnyire rövid terjedelmű írásokat. Ez a legfőbb értéke többlépcsős csattanókra épített késői novelláinak. Ezek a novellák beszámolnak a világháborúnak a falusi életre tett hatásairól: a városvégi és a tanyai paraszti világ változásairól, a magukra maradt asszonyok küzdelmeiről, a gazdátlan földekről, az emberek keserűségéről, kiábrándultságáról, a gyászoló szülőkről: Etái és Tóni, Tanyai asszonyok, Öreg regruták, Nehéz emberek, Föltetszik a hajnal, Találkozás stb. írói munkássága több tekintetben a naturalizmus stílusirányzatához kapcsolható. Ez mutatkozik meg enciklopédikusságában: a maga kije­ lölte világ teljes bemutatására törekedett - életmód, gondolkodás, nyelv egységének ábrázolására - kis történetek, esetrajzok, alkalmi észleletek végtelen sorában. Történetei sokszor közelebb állnak az esetleíráshoz és a zsánerképhez, mint a meséhez: a naturalizmusra jellemző személytelen­ ség és fotografikusság gyakran megelégszik az állóképszerű ábrázolással vagy portrévázlattal. Tömörkényre jellemző a mozaikos szerkesztésmód. Utolsó két novelláskötetében (.Népek az ország használatában, A kraszniki csata) a világháborús magyar népéletnek állított felejthetetlen emléket. Egész életműve, de főleg ezek a késői írások sokban ösztönzést jelentettek Móricz és a népi írók számára. 91

AM BRUS ZOLTÁN (1 8 6 1 -1 9 3 2 ) Pályaképe • A 80-as évek irodalmi csopor­ tosulásainak egyik központi alakja, akit a fiata­ lok szellemi vezérüknek tekintettek. Tekintélye szorosan összefüggött azzal, hogy színvonalasan képviselt egy modern, európai műveltségű, szé­ les látókörű magatartást. Debrecenben született székely családban. Édesapja vasúti tisztviselő volt, s beosztása miatt gyakran változtatta a család a lakhelyét. Isko­ láit Debrecenben végezte. Apja korai halála után Pestre költöztek, ahol a tizennyolc éves Ambrus tartotta el anyját és nővérét. A fővárosban jo­ Ambrus Zoltán got végzett. Éleinte tanítványokat vállalt, majd (Forrás: OSZK) álnéven (Spectator) kritikákat, színházi cikkeket írt a Fővárosi Lapokba., a Pesti Naplóba és a Budapesti Szemlébe. Éjjel bohém, nappal józan, kenyérkereső hivatalnok, banktisztviselő a Magyar Földhitelintézetben. Itt Arany László volt a hivatali főnöke. Az intézet francia tőkére épült, ennek folytán Ambrus többször is kijutott Párizsba. Ott a bulvárokat, a művész kávéházakat, a kiskocsmákat kereste fel szívesen, de látogatta a Sorbonne és Collége de Francé előadásait is. A francia kultúra, a francia irodalom, elsősorban Anatole Francé, Flaubert, Maupassant, Zola hatása erőteljesen érződik írásain. 1890-ben indult a századforduló legnagyobb hatású szépirodalmi lapja, A Hét, ahol Ambrus vezető szerepet játszott. 1891-től tagja lett a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának. Később, 1917 és 1922 között a fent említett színház igazgatója volt. Ezután már nem nagyon volt ideje irodalmi alkotómunkával foglalkozni. Egyre többet betegeskedett. Pesten halt meg 1932-ben. Ambrus Zoltán a modern nagyváros írója, ennek alakjait, az elkor- csosodó arisztokráciát és a bohém művészvilág figuráit jól ismerte. El­ sősorban az értelmiség sorsával foglalkozott. Valódi értéknek a szellemi nagyvonalúságot, a műveltséget, a belső kultúráltságot tartotta, s ennek hiányát pedig élesen bírálta. Irt regényeket: Midás király (1891), Gyanú (1892), Solus eris (1901), Giroflé és Girofla (1903), Tóparti gyilkosság (1912); kritikákat és tanul­ mányokat, amelyek kötetben is megjelentek: Vezető elmék (1913), Régi és új színmüvek (1915), drámát is, de igazi területe a novellaírás volt, mely­ nek a századvégén ő az egyik legtudatosabb művelője, továbbfejlesztője. Novelláit ugyanaz a kettősség jellemzi, mint regényírói művészetét. Ezek is a regényíró világát tükrözik, de artisztikusabban (művészibben). Java részükkel sikerült magasabb művészi fokra emelkednie, mint bármelyik regényében. Novelláskötetei: Ninive pusztidása és egyéb elbeszélések (1895), Pókháló kisasszony (1898), Arnyékalakok (1901), Ámor és Halál (1911), Régi és új világ (1913), A kém és egyéb elbeszélések (1917). 92

* parabola - erkölcsi célzatú példabeszéd, d e retorikai-stilisztikai ér­ i t telem ben olyan történet, am elyet a hasonlóság, az analógia révén ■ М ІЖ átviszünk e g y másik történetre, helyzetre. Parabolisztikus lehet te ­ hát egy múltban játszódó történet, ha a jelenre vonatkoztatjuk. Történeti-egzotikus meséiben a parabolisztikus novella egy sajátos válfaját teremtette meg. A Ninive pusztulása például Jónás könyvét pa­ rodizálja. Arról szól, hogy a bűnös nagyvárosban még a prófétát is elcsá­ bítják, s Jónás nem is a várost, hanem a benne elpusztult kurtizánt sirat­ ja. Realisztikus elbeszéléseinek hősei a hétköznapok világának zátonyra futottjai, a széthulló magyar középosztály vergődő tagjai, kisiklott életű emberek. Ezekben az írásokban a hűvös tárgyilagosság mellett megszólal a részvét és a megértő szánalom is: Ábránd, Gyűlölet, Bigyi, A gombkötő, A bicikli-király. Dalnokverseny. Híres novellafüzérében, a Berzsenyi báró és családja és a Berzsenyi lányok tizenkét vőlegényében a lipótvárosi újgazdagok erkölcsi és kulturális képét jeleníti meg szatirikusán. Képte­ lenek kitörni abból a körből, ahol az üzlet az első, s minden egyéb csak másodlagos. Művészetének szatirikus törekvései kapnak erőteljes művé­ szi hangsúlyt a Kidtúra füzértánccal (1911) című novella-ciklusában, a Mozi Bandi kalandjai (1915) című ifjúsági regényében, valamint néhány kiemelkedő háborús szatírájában, melyek A kém és egyéb elbeszélések (1917) című kötetben jelentek meg. Ambrus Zoltán munkássága a századforduló magányos jelenségének nevezhető. Nincs köze a regionalizmushoz, az anekdotizmushoz, a szocio­ lógiai érdeklődésű naturalizmus is kevéssé jellemzi. Szerepe a kezdemé­ nyezőké, újdonsága a gondolatiságban, a világ- és emberlátásban, valamint a hangvételben rejlik. „Tudós” író, művei mindig elemző karakterűek, választékos, világos stílusúak, s az oktató szándék sem idegen tőlük. u j j 1. Mi volt a századvég vezető m űfaja? 2. Kik a képviselői a század- r forduló novellairodalm ának? 3. M ilyen folyóiratok, irodalmi lapok * jelentek meg ekkor? Ф 4. M elyik táj, környezet játszik kiem elkedő szerepet Petelei István m űveiben? 5. Mi Petelei m űveinek három fő tém ája? Sorolj m űcím eket tőle! 6. Ki volt Gozsdu Elek? 7. M elyek Gozsdu Elek fő b b m ű vei? Sorolj fel novellákat a Tantulus cím ű kötetből! Kire utal a köteteim? I I 8. M elyik elbeszéléskötetével vált híressé Bródy Sándor? 9. M e ly társadalm i réteg sorsáról szól a Rembrandt eladja a holttestét cím ű novella? 10. Hol szerez­ te tanítói oklevelét, és hol élt G árdonyi 1897-től? 11. M elyek G árdonyi Géza leg­ ism ertebb történelm i regényei? M iért m aradt máig töretlen a népszerűsége? 12. M ilyen stílusirányzathoz kapcsolható Töm örkény írói m unkássága? In d o ­ kold! 13. M elyik társadalm i réteg éle té t m utatja be m ű ve ib en? 14. Kit tekintet­ tek a fiatalok szellemi vezérüknek a századfordulón? 15. M elyek Am brus főbb novelláskötetei? Mi jellemzi Ambrus novelláinak tém avilágát és hangvételét?і і ; r 1•Készíts prezentációt A századvég novellisztikája és regényirodal- tit Jl l ma tém akörből! Válassz e g y e t az alkotók közül! 2. Konferen­ ciaórán vitassátok m eg választás szerint Gozsdu Elek Őszi eső, Bródy Sánd or Rembrandt eladja a holttestét, Petelei István A nagyapó, Töm örkény István Ferkó, G árdonyi Géza Annuska apácza lesz cím ű novellákat! 93

А XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEINEK MAGYAR IRODALMA Korszakolási nehézségek • A magyar irodalom XX. századi kor­ szakának áttekintésekor alighanem a lehetetlent kíséreljük meg. A bő­ ség zavarával küszködünk, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kitű­ nő alkotó és alkotás fémjelzi a századot. Korszakolási nehézségekkel is szembetalálkozunk ennél az anyagrésznél Az elemezni kívánt jelenségek egy része valamikor а XIX. század végén kezdett kirajzolódni, ebből kiemelkedőnek a 70-80-as évek termésének egy része látszik, míg más tünetek jelentkezésére valóban csak а XX. század 10-es éveiben kell felfigyelnünk. Nagyjából igaz a magyar irodalomra is az a korszakolás, ami a világirodalomnál elfogadott. X X . sz. 1900-1930 X X . sz. 1 9 30- X X . sz. 60-as 1960 éveitől napjainkig impresszionizmuz, újklasszicizmus posztmodern szimbolizmus, szecesszió, realizmus, naturalizmus és az avantgárd Milyen fontosabb társadalmi-politikai változások zajlottak а XX. szá­ zad első évtizedeiben? Néhány dátummal utalunk a Magyarország szem­ pontjából fontos vagy éppen sorsdöntő eseményekre. Történelmi-politikai háttér • А XX. század elején a kormánynak ko­ moly nehézséget okozott az ellenzék tevékenysége, akik hosszú ellenveté­ sekkel lassították a törvényhozást. A parlament munkája tehát akadozott. 1903 Tisza Istvánt a király miniszterelnökké nevezte ki. 1905 A Fejérváry-kormány (az úgynevezett darabontkor­ 1906 mány) kinevezése. 1908 1910 A Huszadik Század c. folyóirat indulása. 1 9 1 2 .0 5 .2 3 . A Monarchia annekálta Bosznia-Hercegovinát. 1914-1918 Megindult a polgári radikálisok napilapja, a Világ. A kivezényelt katonaság belelőtt a tiltakozó tömegbe: vérvörös csütörtök. Magyarország - a Monarchia részeként - részt vett az I. világháborúban, mely óriási emberáldozatokat köve­ telt. 94

1 9 1 8 .1 0 .3 0 . Az őszirózsás polgári demokratikus forradalom. 1919.03.21. A magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása. 1920 A versailles-i Kis-Trianon palotában a győztes hatalmak aláírják Magyarországgal a szégyenteljes békeszerző­ dést, melynek következtében a történelmi Magyarország darabokra hullt. A súlyos trauma következményei a mai napig éreztetik hatásukat. Irodalmi életünkben ettől fog­ va számolnunk kell a határon túli magyar irodalommal. 2 0 -a s évek Bethlen Miklós kormánya alatt - a viszonylagos kon­ szolidáció. 1929 Világgazdasági válság. A z irodalmi-művészeti élet, folyóiratok • A századforduló felgyor­ suló gazdasági-társadalmi átalakulásai az irodalmi-művészeti életben is éreztették hatásukat. A polgárosodás egy újfajta városi értelmiség és kultúra kialakulásával járt együtt, új életérzéseket, új témákat hozott magával. A tudomány és az irodalom hivatalos intézményei mereven elzárkóztak az új előtt, továbbra is a népnemzeti irodalmat támogatták. A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát а XIX. század végén, 1894-ben indult A Hét nevű társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny törte meg azzal, hogy központi orgánuma kívánt lenni az új szellemű polgári irodalomnak. Alapító szerkesztője Kiss József volt. A Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fórumaként tar­ tották számon. A leggyakrabban publikáló szerzők neve közt találjuk Bródy Sándor, Papp Dániel, Thury Zoltán, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Ambrus Zoltán nevét. A másik jelentős társadalomtudományi folyóirat a Huszadik Század (1900-1919), a Társadalomtudományi Társaság, a füg­ getlen radikális értelmiség fóruma. 1906-tól Jászi Oszkár szerkesztette. A Nyugat előfutárának tekintjük a havonta megjelenő Figyelői Osváth Ernő szerkesztésében. Ezenkívül ugyancsak a Nyugat előfutáraként tart­ juk számon a Jövendő (1903-1906) című politikai és irodalmi hetilapot, valamint a Szerda (1906) című tudományos és művészeti folyóiratot. Az új írónemzedék szellemi bázisa a budapesti egyetem bölcsész­ kara volt, ott is N é g y e sy L á szló (1861-1933) irodalomtörténész, esztéta, nyelvész irodalmi alkotóköre, ismertebb nevén a Négyesy-féle stílusgya­ korlat-szemináriumok. Tanárok, művészek, irodalomtörténészek nemze­ dékeit képezte a professzor. Stílusgyakorlati szemináriumának látogatói voltak például Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Csáth Géza, Karinthy Frigyes és még sokan mások. A zene megújulása is а XX. század elején kezdődött B a r tó k B éla (1881-1945) és K o d á ly Z o ltá n (1882-1967) révén. 1904-ben nyitotta meg kapuit a Thália Társaság azzal a céllal, hogy a modern drámairodalmat 95

megismertesse a magyar közönséggel. Ibsen, Strinberg, Hebbel, Haupt- mann, Gorkij stb. színművei szerepeltek műsorán. Nóta bene! Ezeknek az éveknek irodalmi levegője tele volt valami különös feszültséggel. Egyelőre még névtelen fiatal írók kis csoportokban gyűltek össze. Jelszavuk a modernség lett, mely nálunk nem csupán művészi arisztokratizmust jelentett, mint nyugaton, hanem feudalizmusel- lenességet is, szembefordulást a parlagiassággal. Művészi modernség és társadalmi progresszió kölcsönösen kiegészítették egymást. A klasszikus modernség költészete • А XX. század első évtizedei­ ben fellépő új írónemzedék valóságos irodalmi forradalmat hozott. Sza­ kítva a mind jobban terjedő konzervatív népiességgel, a nyugat-európai irodalmakban keresett ösztönző példát, a századvég fontosabb művészi áramlatai: a szimbolizmus, az impresszionizmus, a naturalizmus és a szecesszió meghonosítása révén alakította ki a modern irodalom sajá­ tosan magyar változatát. Az irodalmi forradalom képviselői a nyugat­ európai fejlődés eredményeit követték, ugyanakkor jellegzetesen magyar szellemiséget akartak teremteni, ezért birtokba vették a nemzeti kultúra régebbi hagyományait. Az 1908-ban induló Nyugat körül gyülekeztek, ennek a folyóiratnak a radikális reformokat hirdető Ig n o tu s (eredeti ne­ vén Veigelsberg Hugó), báró H a tv á n y L a jo s, F en y ő M ik s a és a rendkí­ vüli szerkesztői tehetséggel megáldott O sv á t E rn ő voltak az irányítói. A ..nyugatos\" költészet első reprezentatív fellépése A Holnap (1908) című nagyváradi antológiában történt. Az új irodalom mellett szélesebb körben hatottak tovább a hagyományos irodalmi konzervativizmus képviselői is, nekik a Herczeg Ferenc szerkesztésében megjelenő Új Idők című népsze­ rű irodalmi hetilap adott fórumot. A N y u g a t stílusforradalma • Legelső száma 1908. ja n u á r 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át - Babits Mihály haláláig (1941) - a magyar irodalom leg­ i ív íu LVa H meghatározóbb központja volt. A Nyugat NYUGAT neve a nyugat-európai országok szellemi értékére utal. Mégsem a nyugati irodalom m « Г Д О І І гВ ґ* ur i w n i i u r ú . ііім гги л Н ГЧ К Ч И *. И М * п *> O ÍV A T M*MO szolgai másolatát tűzték ki célul a folyó­ ■ ГЛЧ Л ^г— Сяй irat szerkesztői. Fennállásának 34 éve alatt közvetítette a nyugati kultúra legfrissebb eredményeit, és összefogta a századfor- dulón-századelőn jelentkező, modern ma­ gyar irodalmi törekvéseket. Mindvégig a művészi színvonalat, a minőséget tartotta szem előtt, és elhatárolta magát a politikai szélsőségektől. Indulásakor főszerkesztője és kritiku­ sa Ig n o tu s (1869-1949), szerkesztői O sv á t E r n ő (1876-1929) és F en y ő M ik s a (1877— A Nyugat 1. számának címlapja, 1972) voltak. A folyóirat arculatát Osvát 1908 96

szerkesztői tevékenysége alakította ki el­ sősorban. Öngyilkossága után, 1929-ben Móricz Zsigmond, majd Babits Mihály vette át a lap szerkesztését. Móricz 1933- tól megvált a Nyugattól, mert saját lapot indított, a Kelet Népét, azt szerkesztette haláláig. Ekkor Babits Gellért Oszkárral (1882-1967) vitte tovább a lapot 1939-ig. A Nyugat Babits halálával szűnt meg ezen a néven. A folyóirat utóda Magyar Csil­ lag címmel Illyés Gyula szerkesztésében 1944 márciusáig, a német megszállásig működött. A folyóirat arculatát, mint már emlí­ tettük Osvát Ernő alakította. Szerkesztői zsenialitásához nem fér kétség. Pluszban Osvát Ernő. A Nyugat 22-23. még kritikus volt és nem író, s így íté­ száma, 1929 leteiben sokkal tárgyilagosabb lehetett, szóba sem jöhetett nála semmiféle esetle­ ges részrehajlás vagy féltékenység, mint például egy író-szerkesztőnél. A lapot egyedül, segítség nélkül szerkesztette. Minden beküldött kézira­ tot elolvasott és valami hihetetlen érzékkel tudta kiválasztani az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A szellemi szabadság és függetlenség fellegvára lett szerkesztői tevékenysége révén a folyóirat, új, értékes irodalmi alkotásoknak és íróknak teremtett fóru­ mot. Szerkesztői elve: a tehetség mindenek előtt. Szellemi függetlenséget hirdetett és a művészet önmagáért való nagyszerűségében hitt (fart pour fart). A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Nóta bene! Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyuga­ ti nagy irodalmak színvonalára emelését. Határozottan szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba (olyan irányzat, magatartás, eljárás, amely valamely korábbi mintát szolgaian utánoz) süllyedt irodalmával, de elődjének tekintette а XIX. század második felében jelentkező új törek­ véseket és szélesre tárta kapuit a korszerű nyugati stílusirányzatok előtt. A három Nyugat-nemzedék • A folyóirat történetében három kor­ szakot, három nemzedéket különböztetünk meg. Első Második Harmadik nemzedék nemzedék nemzedék Vezető költője Ady A 20-as A 30-as években Endre. Továbbá Móricz években új ar­ induló fiatal tehetsé­ Zsigmond, Babits Mihály, cok tűntek fel gek alkotják: Weöres Kosztolányi Dezső, Karin­ a Nyugatban: Sándor, Radnóti Mik­ thy Frigyes, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, lós, Jékely Zoltán, 97

Első Második Harmadik nemzedék nemzedék nemzedék Füst Milán, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Dsida Jenő', Kálnoky Nagy Lajos, Kaffka Mar­ Geltéri Andor László, Képes Géza, git, Molnár Ferenc, Nagy Endre, Tamá­ Ottlik Géza, Örkény Lajos, Szabó Dezső', Szép si Áron, Hu­ István, Vas István, Ernő', Szomory Dezső', nyadi Sándor, Zelk Zoltán, Bálint Tersánszky Józsi Jenő' és Márai Sándor, György, Szentkuthy mindazok, akik a Nyugat Németh Lász­ Miklós, Szerb Antal kezdetétől, vagy nem sok­ ló, Cs. Szabó stb., de a folyóirat ösz- kal azután jelen voltak a László vagy a szetartó erejének csök­ folyóiratban. Helyet kapott Nyugatban ke­ kenését idézték elő az a Nyugat írói közt a koráb­ vésbé otthonos új és jelentős időszaki ban induló Krúdy Gyula és József Attila. kiadványok, amelyek mások is. kezdték kialakítani sa­ A lap indu­ ját írói táborukat. Őket Kritikusi gárdájába tar­ lásukat, felfe­ az Ezüstkor nemze­ tozott Ignotus, Hatvány dezésüket segí­ dékének is nevezzük. Lajos, Schöpflin Aladár, tette. Lukács György. A 40-es években szárnyát bontogató írónemzedékből is sokan a Nyu­ gat örököseinek tekinthetők. Vagy azért, mert a M agyar Csillagban már megjelentek műveik, vagy azért, mert a ..nyugatos\" irodalom vonzáskö­ rébe tartoznak. Negyedik nemzedékként is emlegetik a 40-es években kirajzó költőket, írókat - Pilinszky Jánost, Nemes Nagy Ágnest, Mándy Ivánt. А XX. század első felének irodalmában jelentős a Nyugat szerepe, de nem kizárólagos. Az újító szellemű Kassák Lajos például a Nyugaténál merészebb hangú, modern és olykor megbotránkoztatást keltő írásokat közölt rövid életű folyóirataiban az első világháború idején, illetve a 20-as években (Ma, A Tett, M unka, Dokumentum).i i f j 1. H ogyan korszakolhatjuk а XX. századi m agyar irodalm at? 2. M ilyen f fontosabb társadalmi-politikai változások zajlottak le а XX. század -■* * első feléb en ? Sorolj fonto sab b dátum okat! 3. H ogyan alakult a szá­ zadvég szellemi élete? 4. M ilyen folyóiratok jelen tek meg a századforduló tá­ jékán? Szerkesztőket is említs! 5. Ki vo lt N ég yesy László? Miről híres a korszak­ ban a budapesti bölcsészkar Négyesy-szemináriuma? Ф 6. M ilyen szerepet töltö tt be a Nyugat cím ű folyóirat az irodalom fejlő d é­ sében? 7. Története során kik voltak a Nyugat szerkesztői? 8. Kik tartoznak a Nyugat három nem zedékéhez? I I 9. A 40-es években jelentkező írókat m iért em legeti az irodalom történet a Nyugat örököseiként? 10. M ilyen lapokat indított Kassák Lajos? 98

ADY ENDRE (1877-1919) A századelő, de az egész XX. századi magyar irodalom talán legnagyobb hatású költője volt. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben: neve - Babits Mihályéval együtt - új kor­ szak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Az ő költészetében a hagyományos nyelvi és képi elemek mellett hangsúlyosabbak az egyéni, egyedi képek, jelképek, stíluseszközök, formai megoldások, újítá­ sok. Szimbólumai leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos rendszert alkotnak. Székely Aladár egyik Ady É L E T Ú T JA Endréről készült fotója, Gyermekkora • Ady Endre 1877. november 1908 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten (ma Adyfalva, Románia). Az Ady család elszegényedett köznemesi famí­ lia volt. Édesapja, Ady Lőrinc ..hétszih atás\" kisnemes, édesanyja, Pásztor Mária papok és tanítók leszármazottja. Édesanyjához fűződő viszonyában mindig az erős érzelmi kötődés, a rajongó szeretet volt a meghatározó. ..Édes\"-nek hívta, így szólította verseiben, leveleiben is. Testvére, Ady Lajos az első életrajzírója. Apja jogi, politikusi pályára szánta. • hétszilvafás - a nagyon csekély birtokú, szegény s e m ellett gyakran dölyfös nemes em ber gúnyneve, különösen Erdélyben. Iskolái • Az elemi iskola első öt osztályát Érmindszenten végezte. 1888 őszén a Nagykárolyi Piarista (katolikus) Gimnáziumba íratták be. Négy osztályt végzett itt. 1892-ben a Zilahi Wesselényi Miklós Reformá­ tus Kollégiumban folytatta tanulmányait. 1896 júniusában érettségizett. 1896 őszén a debreceni jogakadémia hallgatója lett. Érdeklődése azonban sokkal inkább az újságírás felé fordult. Újságírói pályája • Jogi tanulmányait nem fejezte be. Több lapba is írogatott: a Debreceni Hírlapbei, a Debreceni Főiskolai Lapokba, a Debreceni Ellenőrbe. 1899 áprilisától kezdve pedig a 48-as érzelmű, füg­ getlenségi párti Debrecennek már belső munkatársa. 1900-ban Nagyvá­ radra ment, a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló című ellenzéki újság munkatársa lett, végleg az újságírói pályát választva (a költészet ekkor még másodlagos volt számára). Itt alakult ki újságírói stílusa, mely publi­ cisztikájának jellemzője maradt a későbbiekben is. Már ekkor támadások érték szókimondó, ironikus cikkei nyomán, és később is sokszor került összeütközésbe a hatalommal írásai miatt. Nagyvárad azonban nemcsak a sikereket, hanem a szörnyű betegséget is jelentette a költő életében. 99

Itt történt végzetes találkozása egy táncos­ nővel, aminek következtében életre szóló (akkoriban gyógyíthatatlan) betegséget szerzett: a szifiliszt (vérbajt). Nagyváradon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüil Adél, 1872-1934). Léda asszony - ahogy a költő elnevezte keresztnevét visz- szafelé olvasva. A kivételes intelligenciájú, széles érdeklődési körű, az irodalom iránt Diósy Ödönné Brüil Adél, 1908 fogékony férjes asszony szerelme, kap­ csolatai és pénze új távlatokat nyitott meg az ifjú publicista-költő előtt: Párizst, a nagyvilágot. A Léda-szerelem • 1903 nyarán ismerkedtek meg Nagyváradon. Léda férjes asszony volt, származására nézve zsidó, és idősebb volt néhány évvel Adynál. Ha szerelmük titokban marad, vagy legalább igyekeznek titokban tartani, nem lett volna akkora botrány. Botrány azért lett, mert Ady nyíltan vállalta kapcsolatukat. Felszabadítólag hatott rá a szerelem, melynek azonban hamarosan megmutatkoztak ellentmondásai is. Kap­ csolatuk 1912 áprilisában ért véget Ady kegyetlen szakító versével, az Elbocsátó szép üzenettel. Amikor megismerkedtek, Léda Párizsból érkezett haza. Találkozásuk hatására döntött úgy Ady, hogy otthagyja Váradot, és - újságíróként - ő is Párizsba megy (Berlinre vagy Moszkvára és Pétervárra gondolt koráb­ ban). Léda segített rátalálni igazi költői hangjára, ráébresztette művészi hivatására. Ő hívta fel Párizsban Ady figyelmét a francia költőkre, a mo­ dern művészetre. Társra találtak egymásban. Léda ihlette Adyt azoknak a verseknek az írására, amelyek új fejezetet jelentenek a magyar szerelmi lírában. Szerelmi érzésében is az élet teljességét akarta átélni. Teljesen új hang a magyar költészetben a testi szerelem, az érzékiség megjelenítése. Párizs • Ady költővé válásában Párizs az alapélmény (1904 és 1911 között hétszer járt itt). A szűkös, vidékies magyar állapotokból a „vi­ lág fővárosába'’ való kerülés döntő változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyí­ tást nyertek számára. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk és színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet - mindezeket megtalálta a költő Párizsban úgy is, ha első útja során még problémát jelentett számára a francia nyelv ismeretének hiánya. Budapest • Első párizsi útjáról ide tért haza, és a Budapesti Nap­ lónál helyezkedett el. Életviszonyai sohasem voltak rendezettek. Allan- 100

dó anyagi gondjai mellett önpusztító életmódja, rendezetlen magánélete, betegsége mind-mind súlyos gondot jelentettek számára. Bár 1906 óta a fővárosban élt, nem volt saját lakása, szállodákban, hónapos szobákban lakott. Anyagi gondjait sokszor Léda, illetve Hatvány Lajos oldotta meg, utazásainak költségeit is gyakran ők fedezték. Fordított életet élt: a nappalt alvással, az éjszakát baráti társaság­ ban, mulatozással töltötte (hasonlóan Krúdyhoz, Tersánszkyhoz, Bródy Sándorhoz). Az éjszakai élet, az alkohol, az erős altatószerek használata kikezdte szervezetét. 1909-től kezdve egészsége fokozatosan romlott, s gyakrabban szorult fürdőhelyi kúrákra, szanatóriumi kezelésekre. A Nyugat • A Nyugat megindulása (1908. január 1.) a költő számára a biztos, védelmet is nyújtó bázist jelentette. Élete végéig főmunkatársa volt az irodalmi folyóiratnak, amely első számában A Sion-hegy alatt című versét és A magyar Pimodcm című életrajzi esszéjének első részét közölte. A folyóirat vállalta a költőt: verseit, írásait mindig közölte. Vezetői - első­ sorban Ignotus és Osvát - gyakran védelmezték a támadásokkal szemben kritikák, recenziók, elemzések, értekezések, irodalmi viták formájában. Jelentős Ady költészetének korabeli megítélése, értelmezése szempontjá­ ból a pesti egyetem professzorának, Négyesy Lászlónak a szerepe. O az egyik első elemző értékelője Ady költészetének és a modern európai költészetnek. Házassága • 1914-ben ismerkedett meg Ady Boncza Bertával (1894— 1943), bár a fiatal lány már 1911-től küldözgette rajongó leveleit Adynak, eleinte egy svájci nevelőintézetből, később a Nagyvárad melletti Csúcsá­ ról. Szerelem, majd házasság lett a kapcsolatukból (1915). Boncza Berta Csinszka néven vált a költő múzsájává. Hiába élhetett a költő életében először, viszonylag rendezett körülmények között, közös életük nem volt boldog. Gyermekük Ady betegsége miatt nem születhetett. Közös életüket megnehezítette Csinszka nehéz természete is. Halála • A magánéleti gondok mellett a költőt végképp elkeserí­ tették a háború eseményei. Az egyre nyilvánvalóbbá váló veszteségek megviselték amúgy is zilált idegeit, egyre pesszimistábbá vált, felrémlett előtte Magyarország teljes pusztulása (nemzethalál), s kétségbeesve látta beteljesedni azt a sorsot, mely­ től mindig óvni igyekezett. Ke­ serűségét csak fokozta, hogy alig akadt lap, folyóirat, mely a há­ borús propaganda közepette vál­ lalni merte volna az Ady-versek közreadásának erkölcsi-politikai kockázatát. 1918 őszén betegsége nagyon súlyosra fordult: október végén kisebb agyvérzés érte, s ez elsősorban beszédközpontját Ady és Csinszka támadta meg. Ettől kezdve csak 101

nehezen, akadozva, dadogva tudott beszélni, de lassanként észrevehetőek voltak a szellemi bénulás jelei is. December elején tüdőgyulladás támadta meg leromlott szervezetét, s 1919. január 27-én reggel egy szanatóri­ umban örökre megpihent. A nemzet halottjaként temették el a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából. MUNKÁSSÁGA Kötetei • A költő verseskötetei a világháború kitöréséig szinte éven­ te jelentek meg. 1906 és 1914 között összesen nyolc. Első verseskötete Debrecenben látott napvilágot Versek címmel 1899-ben. Még első pári­ zsi útja előtt, 1903-ban jelent meg második verseskötete, a M ég egyszer Nagyváradon. A kötetben öt olyan vers is napvilágot látott, amelyet átvett a következő kötetébe is. Már ebben a gyűjteményben megmutatkoztak Ady „oroszlánkörmei'’, de sem a kritika, sem az olvasóközönség nem reagált a versekre. A párizsi élmények és a Léda-szerelem felszabadító ereje indítot­ ták el költővé válásának, tudatos költővé érésének folyamatát. Ennek a folyamatnak első állomása az Új versek című kötet (1906), a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. A költő mély önismeretére és erős önértékelésére utal, hogy korábbi kiadványaiból csak néhány verset vesz fel, több korábban írt művét megtagadja, és az Új verseket tekinti első munkájának. A magyar irodalom történetében ez a kötet korszak­ záró és korszaknyitó jelentőségű volt. Bölöni György, Ady közeli barátja a gyűjteménnyel kapcsolatban mondta, hogy Magyarországon nagyobb feltűnést író és könyv nem okozott. Kíméletlen harc indult ellene, érthetetlenséggel, erkölcstelenséggel, hazafiatlansággal, árulással vádolták. A támadások egy része politikai jellegű volt, mert Ady ekkor kormánypárti újságíró. De az ellenállást kiváltó ok, hogy nyelv, ízlés, észjárás, költői magatartás és látásmód te­ kintetében egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Nemcsak a szimbolista stílus, az újszerű költői képanyag, a prüdéria (álszemérem) számára merész szerelmi líra, a maradi műveletlenséget ostorozó hang jelentett kihívást, hanem a gőgős, arisztokratikus önszemlélet is, mely őt különb magyarnak és nagyobb költőnek tüntette fel mindenki másnál. Költészete így a figyelem középpontjába került, de olyan hajsza bonta­ kozott ki körülötte, hogy Ady üldözött vadnak érezte magát itthon és Lédához menekült keserűen és feldúltan 1906 júniusában. Ugyanez az értetlenség és ellenszenv jellemezte következő kötetének fogadtatását is. 1907 decemberében jelent meg a Vér és arany. E kötet megjelenésének évében egy rövid ideig a Népszavában, a Szociáldemok­ rata Párt lapjában jelentette meg verseit, írásait. Következő kötete A z Illés szekerén 1908-ban látott napvilágot. Ebben a gyűjteményben jelentek meg először istenes versek, s ettől kezdve külön ciklust alkotnak köteteiben 1912-ig. Istenes lírája egyrészt a magyar líra 102

hasonló tematikájú tradícióinak (Balassi) folytatása, másrészt saját val­ lással, hittel szembeni kételyeinek, hite stációinak lenyomata. Forradalmi versei is ebben a kötetben olvashatók. 1909-ben jelent meg a Szeretném, ha szeretnének, melynek versei az általános emberi elhagyatottságról, az elidegenedésről, a meg nem értettségről szólnak. Következő kötete 1910-ből A Minden-Titkok versei. A tőle származó felosztásban a különböző tematikus rétegek nagymérték­ ben függnek össze egymással, mivel a Szerelem Titkai egyben a Szomo­ rúság Titkai is, a Dicsőség Titkai egyszersmind a Magyarság Titkainak is bizonyulnak. Még a háború kitörése előtt, 1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és ezzel összefüggő poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbolikus látásmód szerepe 1910 után fokozatosan, 1912-től pedig rohamosan csökkent. A menekülő Elet (1912) című kötet­ ben a versek mintegy harmada tartalmaz jelképet. Az 1913-ban kijövő A M agunk szerelme című gyűjteményben már kevesebb, mint a harmada, a Ki látott engem?-ben (1914) az ötödénél valamivel több. Az egyéni mitológia helyébe egyre inkább a nemzeti mitológia jelképei kerülnek, a magyarság- és kurucversei ezek. Több kötetnyi verset írt Ady a háború idején, ezekből válogatta Hat­ vány Lajos segítségével A halottak élén (1918) anyagát. Bár néhány je­ lentős vers kimaradt, így is magas színvonalú kötet született. A világhá­ borús években költészete klasszicizálódásáról lehet beszélni: tartalmi és formai szempontból egyaránt letisztult, leegyszerűsödött Ady költészete. Utolsó kötete halála után, posztumusz jelent meg 1923-ban A z utolsó hajók címmel. Publicisztikája • Cikkeit, publicisztikáit, kritikáit élete végéig írta. Publicisztikai írásainak kritikai kiadása tíz vaskos kötetben jelent meg. Az újságírás a költő számára kereseti forrás volt, de cikkeiben fejtette ki részletesebben a verseiben is felbukkanó politikai nézeteit. Közéleti témájú írásaiban mindig világos, egyértelmű fogalmazásra törekedett, a magyar újságírás hagyományainak egyik legnépszerűbb képviselője volt. A versek és a publicisztikai írások jelentősége elhomályosítják a prózaíró Ady műveit, pedig pályája elejétől kezdve írt elbeszéléseket, novellákat is: Sápadt emberek (1907) és a M uskétás tanár úr (1913) című kötetek. л, i * -g 1. Idézd fel A d y Endre életének, pályájának legfontosabb esem én yeit w az alábbi tám pontok segítségével: Érmindszent, Pásztor Mária, Ady • Lőrinc, Nagykároly, Zilah, Debrecen, Nagyvárad, Párizs, Diósi Ö d ö n ­ né, Budapest, Nyugat, Boncza Berta, 1919. jan u ár 27.1 2. M e ly korabeli lapokban, folyóiratokban jelen tek m eg Ady írásai? 3. Mi jellem ző A dy szimbolizmusára, eg yéni m itológiájára? Honnan meríti képeit? 4. N agy költőink köteteit illik is­ merni, így A d yét is. Sorold fel őket időrendben! Ф 5. A d y eg yik verseskötetével kapcsolatban Bölöni G yö rg y a költő forradal­ mian új hangjára utal. M elyik kötetről van szó, és hogyan hangzik a vélem ény? 6. Ady korának talán legkiválóbb publicistája volt. Újságíróként előbb érett be, mint költőként. Sorold fel azokat a lapokat, am elyeknek munkatársa volt! 103

hh\\ elííít 1. Az internet segítségével gyűjts an yagot A d y Endre életéről és munkásságáról, készíts prezentációt! ADY K Ö LTÉSZETÉN EK ÚJSZERŰSÉG E Szimbolizmusának jellegzetességei • Ady Endre sok tekintetben je­ lentősen megújította a magyar lírai hagyományt. Költői forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte végbe. Erről tanúskodnak a szimbólummá emelt nagybetűs szavai. Ezek egy része olyannyira egyértelmű, hogy szimbólumnak csak azért nevezhető, mert a költői én számára fontosak. Például: Halál, Gondolat, Holnap, Elet. Vannak összetettebb jelentésű szimbólumai is, amelyek többértelműségükkel is csupán sejtetik a lényegi mondanivalót. Ezek alapján már joggal sorolható a szimbolista költők közé. Például: Jó Csönd herceg, Os Kaján, Disznófejü Nagyúr. Sokkal közelebb áll a szecesszióhoz egzotikus, erotikus témái, újfajta személyi­ ségkultusza és ebből következő szereplírája, önfeltárulkozása révén. Ezekkel a szecessziós vonásokkal kell Adyt szimbolistának tartanunk, mégpedig azért - és ezzel hoz jelentősen újat a magyar költészetbe -, mert a lírai hős köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mí­ toszt teremtett. Szimbolizmusához ösztönzést kapott a franciáktól, első­ sorban Baudelaire-tői és Verlaine-től, de el is tért attól a mintától. Nem allegorikus, hanem mitikus jellegű, erőteljes társadalmi, politikai, erkölcsi vonatkozásai vannak. A lírai hagyomány megújítója • Újító törekvés érvényesül szerelmi lírájának szubjektivitásában, erotikus motívumaiban, a testi kapcsolat megjelenítésében. Forradalmi és háborús költészetében újszerű a társa­ dalmi rétegek megjelenítése. Istenes lírájában is erőteljes a személyes­ ség. Sajátos változási folyamat figyelhető meg: a harcos, ironikus-gúnyos istentagadástól vezet ez a folyamat a megtalált, ..zsoltáros-bűnbánó\" hitig. Ady tudatosan vállalta a kuruc és az istenes versekhez az archaikus formákat, a régies nyelvet, ugyanakkor verseinek témái, problematikája modern, XX. századi. Az új kor emberének kérdései, félelmei, szorongásai fogalmazódnak meg bennük. Újszemek azok a versei, melyeknek témái hagyományosan jelen vannak az irodalomban, de Ady szimbólumaival, asszociatív képiségével új módon fogalmazza meg ezeket: szegénység - gazdagság ellentéte (pénz-versek); élet és halál ellentéte, a létértelmezés kérdései (élet-halál versek, létharc-versek); a táj, a természet ábrázolása (látomásos tájversek). Látványos képiség, retorikai alakzatok • Általánosan érvényes Ady költészetének újítására a vers képi világának és nyelvének a megújítása. A jellegzetes, rendszert alkotó szimbólumvilág a látványos, erős képiség (metaforák, színesztéziák), a retorikai alakzatok (ismétlések, felsorolá­ sok, refrén, figura etymologica, halmozás, ellentét) sokfélesége, az egyéb stíluseszközök (emlékezetbe idézés, utalás, zenei elemek - hangszimbo­ lika, alliteráció, áthajtás stb.) állandó használata, az egyéni szóalkotások együttesen adják e líra egyediségét, stílusának sajátosságait. 104

Jelentős költészetének formai változatossága is. Strófaszerkezeteiben gyakoriak a páratlan számú sorokból vagy nem egyforma hosszúságú egységekből álló szakaszok, gyakori a sorok szótagszámának ingadozása, a félsorok alkalmazása. Ady költészetének hangsúlyos eleme a lírai én, a beszélő jelenléte. Nemcsak a szerep- és szerelmes versekben, hanem a táj-, magyarság-, forradalmi és háborús versekben is erőteljes a beszélő szerepe. Kötődés a hagyományokhoz • Ady költészete sok szállal kötődik a magyar irodalmi hagyományhoz is. Példaképének vallotta Petőfi Sándort és Vajda Jánost, de szemléletére, nyelvére, stílusára hatott Kölcsey, Cso­ konai, Balassi is. Ady is sok versében foglalkozik társadalmi, politikai kérdésekkel, költeményei olykor politikai állásfoglalások, programok - mintegy politikai cikkeinek, írásainak lírai megfogalmazásai. Politikai témájú verseiben a magyar forradalmi költészet hagyományait folytatja, ugyanakkor egyre többször jelenik meg költészetében a nemzethalál, a magyar nemzet pusztulásának rémképe, a nemzetféltés, jövőféltés hagyo­ mányos motívuma. Művészi erővel fejezi ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját. Költői nyelve a régi magyar irodalom legszebb emlékeit eleveníti föl. Érintkezik a magyar népballada rejtélyes, tragikus hangulatával. Sokszor merít a Károlyi Gáspár-féle Bibliából - a protestánsok által használt, legrégibb teljes fordításból. Kötet- és cikluskompozíciói • Első verseskötetétől az utolsóig Ady mindig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendezze verseit és megszerkessze köteteit. A példa Baudelaire A Romlás virágai kötete le­ hetett. A kötet- és cikluscímek - két kivétellel - azonosak egy-egy vers címével. Kedvelte a három szóból álló verscímeket. A költő ügyelt arra, hogy a címadó vers a ciklus közepe táján kapjon helyet. A ciklusok te­ matikus egységet alkotnak. Elrendezésükben az ellentét és a szimmetria elve uralkodik. Tematikus csoportosítás • Ady verseit nehéz lenne a hagyományos műfaji kategóriákba sorolni. A különböző kötetekben nem feltétlenül sze­ repel minden réteg és minden verstípus. Az Új versekben lényegében megtalálható mindaz a vezérmotívum, alapérzés, magatartás és szellemi beállítottság, amely a későbbi kötetekre is jellemző lesz. Ezek - Az Illés szekerén címűig - még újabb témakörökkel gazdagodnak, de a továbbiak­ ban inkább elmélyülnek, kiszélesednek, árnyalatokban módosulnak, a lé­ nyeg azonban nemigen változik. Az évenként megjelenő kötetek folytat­ ták az egyes témaköröket. Külön ciklusokban elkülönítve feltűntek újra a magyarság sorskérdései, a szerelem, a pénz, a halál motívumai, az Isten-élmény, a politika, a forradalmiság költeményei. Különös erővel, mélyülő szomorúsággal fejeződött ki csaknem minden kötetben a magára hagyottság, az elszigeteltség, az otthontalanság tragikus érzése, a titkok­ kal átszőtt világban való eltévelyedés és az idegenség. 105

Az istenes versek először A z Illés szekerén című kötetben jelentek meg külön ciklusban (A Sion-hegy alatt), a forradalmi versek is ebben alkotnak először önálló ciklust (Az utca éneke). Vannak többször vissza­ térő témák (szerelem, élet-halál, magyarság), és vannak aktuális jellegűek (háború, én-szerep) a különböző kötetekben. A különböző tematikájú ciklusok között természetesen igen sok az átfedés. Az úgynevezett kuruc versek Ady köteteiben megjelennek önálló ciklusként is (Esze Tamás komája a Szeretném, ha szeretnének című kötetben), de gyakran szerepelnek a magyarság-versek ciklusában (A magyarság titkai ciklusban A M inden-Titkok versei című kötetben). A kuruc-versek az én-versekkel is rokonságot mutatnak és a szerepér­ telmező versekkel is, hisz ezek a költemények egyszerre újszerű formai kísérletek (a kuruc költészet stílusának megújítása), ugyanakkor szimbo­ likus sorsértelmezések, sorsazonosulások (ezekben a versekben a beszé­ lő szerepe általában a bujdosó, hazájából kitaszított, üldözött emberével azonosítható). A Csinszka-versek egységes témakört alkotnak munkásságában, megnyugvást és harmóniát sugallnak. Ezzel szemben a Léda-versek a nő és a férfi egymásért és egymás ellen folytatott harcát mutatják. f j 1. M ilyen jellegzetességei van n ak A d y szim bolizm usának? 2. M iért f tekintjük A d y t a lírai h a gyom ány m eg újítójának? 3. Ragaszkodott-e * Ady a m agyar irodalmi hagyom ányokhoz? Kit tekintett példaképé­ nek? 4. Mi jellem zi A d y kötet- és cikluskom pozícióit? 5. A d y Endre versei milyen tematikus csoportokba sorolhatók? ADY ARS POETICÁJA Ady eszménye a közéleti költő, aki vállalja a váteszszerepet, küldetést teljesít. „Mégis-moráE jellemző rá, mert a bukások ellenére újra és újra feláll és küzd tovább. Egy új élet hírnöke, új Messiás, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni. Úgy tört be a magyar életbe, olyan gőgös önérzettel, mint akinek eleve joga és kö­ telessége ítéletet mondani. Hangja csupa dacos ingerültség. Önmagát kü­ lönbnek látta mindenkinél, mert benne - véleménye szerint - a „magyar faj” és a „művész” legjellemzőbb és legnemesebb vonásai egyesülnek. Büszkeséggel hirdette magáról: ő az igaz magyar, Góg és Magóg fia, és Napkelet álmának megvalósítója. Önmítoszában ott élt a tragikus külde­ téstudat, a mártírságot is vállaló elhivatottság, de azt is tudta magáról, hogy mint költő sem hasonlítható össze senki mással. Ennek a hitnek az alapja éppen az volt, hogy átélte és művészi erővel fejezte ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját. Ars poeticáját több versében is megfogalmazta: Góg és M agógfia vagyok én: új időknek új dalaival érkezik, Új vizeken járok: Én nem leszek a szürkék hegedűse, M agyar Messiások: Ézerszer Messiások a magyar Messiások, A Horto­ bágy poétája: Ezerszer gondolt csodaszépet, / Gondolt halálra, borra, 106

nőre, A mnszáj-Herkides: Szegény, muszáj-Herkules, állom, / Győzöm a harcot bús haraggal, Hunn új legenda: Én nem bűvésznek, de minden­ nek jöttem, Ember az embertelenségben: Ember az embertelenségben, / Magyar az űzött magyarságban, / Ujból-élő és makacs halott. Góg és Magóg fia vagyok én... Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Fegyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. * mégis-morál - a Góg és Magóg fia vagyok én... című vers egyik І - kulcsszava: mégis. Ennek alapján nevezte ezt a költői attitű d ö t Király István „mégis-morál\"-nak. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Ez a vers az igazi Ady-líra nyitánya: egy kihívó hang, am elyre nem lehetett nem odafigyelni. Először 1905. decem ber 24-én jelent meg a B u da p esti N a p ló b a n . Eredeti címe Verses kö n yve m e lő tt volt. A költem ény az Ú j versek kötet nyitó verse. Ki is volt Góg és Magóg? A B ib liá b a n szereplő Góg és Magóg, az Istentől elhagyott pogány népek fejedelmei. A két király népe részt fog venni az apokalipszis nagy ütközetében. Anonym us szerint Magógról nevezték el a m agyar népet. Bitek című cikkében A dy ezt írta: G óg és M a g ó g n é p é t é rc k a p u k k a l z á r­ tá k el, de G óg és M a g ó g n é p e le g a lá b b d ö n g e th e tte e z t a z é rc k a p u t. A m i n é p ü n k e z t sem te he ti. E n n e k le sze lik a k a rjá t, h o g y a p o k o l k a p u it n e is döngethesse... Bár nagyon fontos helyet foglal el a költem ény az életm űben, Ady viszonylag rövid ideig dolgozott rajta. Egyik barátja, Révész Béla fel­ 107

jegyzése szerint a költő egyetlen éjszaka alatt írta a B u d a p e s ti N a p ló szerkesztőségében. Amikor kész lett, barátaival együtt belevetette m agát a pesti éjszakába. A m egoldatlan problém ái elől a lumpolásba m enekült - miközben leveleiben folyton panaszkodott: üres és s z o m o rú a z életem , keserű és k é tsé g b e e se tt va g yo k. Ebben az életrajzi háttérben születik meg a mégis-morál, mely ennek és több más versének is az erkölcsi parancsa. M ű faja • Ars poetica. Típusát tekintve programvers, de nem általá­ nos művészi hitvallás, hanem kizárólag a beszélő személy, a lírai alany magatartására, feladatvállalására összpontosító program. Mondhatjuk vezérversnek is, ami Ady-alkotta verstípus. Kötetei elé, a ciklusokon kí­ vülre előszeretettel helyezett egy-egy összefoglaló igényű költeményt. Tém ája • A dy költészetének természete, költői küldetése. Lázadása az új nevében a régi ellen. Címe nincsen. A dy nem adott cím et a v e ­ zérverseknek, első sorukkal jelöljük őket. A vers jobb m egértéséhez ismerni kell a többi tulajdonnév jelentését is: K á rp á to k a la t t - Magyarországon, Verecke - a honfoglaló m agyarok a Vereckei-szoroson át érkeztek a Kárpát-medencébe, D é vé n y - a tör­ ténelmi Magyarország nyugati kapuja. Itt ért a Duna magyar területre, V azul - Árpád-házi herceg, aki összeesküvést szított István király ellen. Büntetésül István megvakíttatta, fülébe ólmot öntetett, fiait pedig szám­ űzte. P u s z ta s z e r- a m agyar történelem ből az az ismert hely, ahol a hon­ foglaló m agyarok az első országgyűlést tartották. Közös jegyük, hogy a régi, feudális Magyarországot jelentik, némi logikátlanság árán is, hiszen Vazul a régi, pogány Magyarország n evé­ ben lázadt István új, keresztény Magyarországa ellen. Szerkezete • Két részre tagolódik. Retorikai felépítésű: az 1-2. vers­ szak: bevezetés - kérdés, témafelvetés, a 3. versszak: ellenérvek cáfolá­ sára irányuló gesztus, a 4. versszak: megerősítés - betetőzés. 1. rész: 1. vsz.: felütés: a költői önazonosság megfogalmazása. Góg- ra és Magógra való utalással Ady egyszerre hangsúlyozza költészetének archaikus és radikálisan új voltát. Az akadályok ellenére is a küzdelmet választja - H iá b a d ö n g e te k k a p u t, fa la t -, újítóként akar betörni Magyar- országra. 2. vsz.: ez a szakasz az előző megerősítése. Verecke a Keletet, az ősi eredetiséghez való ragaszkodást, Dévény a nyugatosságot, az újdonsá­ got jelenti: ...b e tö rn ö m / Új id ő k n e k ú j d a la iv a l? Mindkét strófának egy közelebbről meg nem határozott hallgatósághoz intézett kérdés a vége, m elynek funkciója a költői szerep értelmezése és a befogadókkal való szembeállása. II. rész: 3. vsz.: a lírai én a hallgatóság várható reakcióinak tükrében áldozatként értelmezi önmagát. A küldetés ellentm ondásosságának és lehetetlenségének érzékeltetése céljából a pogánylázadó Vazul alakját idézi. A dy a m odernséget kizárólag az ősi, a tiszta (pogány) hagyom á­ nyok továbbvitelével, új és ősi szintézisével tudta elképzelni. 108

4. vsz.: az eddigi jelentéselem ek összefoglalása és a küldetés kije­ lentésének megerősítése. A mű második fele a közönség és a művész szembeállítását értelmezi, és az ebből következő követendő költői m a­ gatartásformát jeleníti meg. A felvállalt küzdelem kimenetele kétséges, azonban a beszélő számára nyilvánvaló, hogy csak az általa választott út a helyes. Hite eltántoríthatatlan, elszántsága a végsőkig kitart, m in­ den gáttal, akadállyal szemben ezt képviseli. Ha nem értik a költészetét, elutasítják, akkor is szólni, írni fog: Mégis győztes, mégis új és magyar. Értelmezése • Ebben a versben az én-szerep m ellett hangsúlyosan van jelen a magyarság kérdése, m elyhez szorosan kötődik az élet is. A küldetéstudat összefonódik a küzdés, a harc m otívum ával, az új kor költője egy új és élő magyarság poétája kíván lenni. A dy úgy gondolta, hogy az ősi hagyományok, a dicső múlt csak modern szellemiségben és az új kor kihívásainak m egfelelő modern szemlélettel őrizhetők meg. E modern szellemiség lényege a „nyuga- tiság\", európaiság. A dy tehát a régi ellen lázad. Az új szó, a kulcsszó, összesen hatszor fordul elő a versben. Ez az új a dal szóhoz kapcsolódik jelzőként legtöbb­ ször: a költő tehát a szépség, a művészet, a szellem nevében veszi fel a harcot a régi ellen. Ehhez segíti hozzá a rá jellemző dacos elszántság, a mégis-morái. A mégis a harmadik domináns szava a versnek, négyszer fordul elő. Hangulata • A lélek zaklatottságáról több m inden árulkodik a vers­ ben. Különösen szem betűnő ez, ha az első három versszakot vetjük egybe az utolsóval. Megváltozik a versritmus. Az utolsó versszakban visszafogottabbá és em elkedettebbé válik a költemény. A vers kezde­ tétől, ahogy nő az indulat, úgy válnak rövidebbé a m ondatok. Az utolsó mondat erőt sugároz. Kifejezőeszközök, verselése • Ismétlés, halmozás, fokozás, ellentét, párhuzam, kérdés, felkiáltás, szimbólum, megszemélyesítés, metonímia. Verselése bimetrikus vagy kettős, kevert ritmusú. Időmértékes jambikus tízesek és négyütem ű hangsúlyos tízesek egyaránt vannak benne. Rím ­ képlete: x a x a. л. r * j 1. M iért tekintjük az Ady-líra nyitányának a Gőg és Magóg fia vagyok r én... kezdetű verset? 2. Ki volt G őg és M ag ó g ? 3. M it tudsz a vers * keletkezéséről? 4. M agyarázd m eg a tulajd on nevek jelentését! Mi a közös jegyük? Ф 5. Mi ellen lázad A d y a versben? 6. M elyik a kulcsszó a költem ényb en ? 7. A költői lélek zaklatottságáról több m inden árulkodik a költem ényben. Különö­ sen szem betűnő ez, ha az első három versszakot vetjük e g y b e az utolsóval. M it vehetünk észre? H t \\ (jlú lkt Tanuld me9 a verset! 109

A Hortobágy poétája Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Ezerszer gondolt csodaszépet, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Gondolt halálra, borra, nőre, Csordát őrzött és nekivágott Minden más táján a világnak A híres magyar Hortobágynak. Szent dalnok lett volna belőle. Alkonyatok és délibábok De ha a piszkos, gatyás, bamba Megfogták százszor is a lelkét, Társakra s a csordára nézett, De ha virág nőtt a szívében, Eltemette rögtön a nótát: A csorda-népek lelegelték. Káromkodott vagy fütyörészett. f 4 Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Ez a verse is 1905-ben íródott és az Ú j versek kötet­ ben látott napvilágot. Témája: a művész tragédiája, akit nem értenek meg, aki nem kell senkinek. Címe témajelölő, a H ortobágy (szikes, füves puszta, fő jellem zője a pusztai életforma) itt az elm aradottságot, a visz- szahúzó erőt jelképezi, ahol nincs szükség poétákra. Szerkezete • Ellentétekre épülő szerkesztésmód. A durva környezet és a szimbolikus jelentésű művészportré ellentéte. 1. vsz.: a K ú n fa jta , n a g y s z e m ű le g é n y a többiektől fajtában, külsőben, lélekben elütő művész. Már ebben a versszakban ott rejlik az elkerül­ hetetlen bukás. A taszító érzelmű cso rd a szó puszta hangalakjával is és az ironikusan em legetett híres m agyar H ortobágy sejteti a vállalkozás lehetetlenségét. 2-3. vsz.: eltér a többiektől abban is, hogy befelé élő, érzékeny lélek. Finom lelki rezdülések, méla vágyak kínozzák, a természet álom ­ szerű, tünékeny jelenségei, az alkonyatok és a délibábok elbűvölik, s az élet mámorító, varázsos értékei foglalkoztatják gondolatait. Mindezek m egterm ékenyítik lelkét, v irá g n ő t t a szívében. Csodaszép dolgokra g on ­ dolt, ha nem itt él, S zent d a ln o k le t t v o ln a belőle. 4. vsz.: de a csorda és a csorda-népek csak állati vegetációra ké­ pesek, a szívből nőtt szépségvirágot nem veszik észre, hanem le le ge lik. A szépségre, a művészetre itt senki sem tart igényt, a sz e n t d a ln o k is elfojtja a magából feltörő nótát, s káromkodik vagy fütyörészik helyette. Az állati durvaság kerekedik felül. A lírai hős a társakhoz és a környe­ zethez alkalmazkodik. Üzenete • A művész tragédiája beteljesedik, mert a káromkodó, durva műveletlenségben a szépségre, a dalra nincs szükség. A Horto­ bágynak nem lehet poétája, úgy is elnémítják. H an g u lata • Erős indulatokat sugall, amit a piszkos, g a ty á s , b a m b a jelzők fokozatos halmozásával ér el. Szinte érezzük a tehetetlenségből fakadó dühöt. 110

л, і f -ш 1. Mi a tém ája a versnek? 2. M ilyen ellentétekre épül a szerkesztés­ ül r m ó d? 3. Elem ezd a verset versszakonként! 4. M ilyen a vers hangu- * lata? Mi a poéta sorsa? A D Y M A G Y A R SÁ G -V E R SE I A magyarság, a magyar származás, a magyar sors, a magyar tör­ ténelem, a magyarság és Európa, a magyarság szerepe Közép-Euró- pában Ady költészetének állandó, folytonos visszatérő témái. Számára magyarsága, ősi származása identitásának meghatározó momentuma, az ősiséghez, eredettudathoz azonban szorosan kapcsolódik a történelem és a modernség is. Én-verseiben, ars poeticájában mindez összefonódik, és a sajátos, adys ..mitologizálásnak\" köszönhetően újabb párhuzamokkal, kapcsolatokkal egészül ki. Saját sorsát gyakran azonosítja a nép, a kö­ zösség sorsával, illetve „rokoni viszonyokba helyezi magát'’ történelmi alakokkal, vagy szerepekkel azonosul. A személyes sors eggyé olvad a nép sorsával, történelmével, szerepekkel, s ez a nagyfokú azonosságtudat egészül ki a vátesz, a próféta attitűdjével. A magyarság-versekben Ady gyakran él a „szembesítés\", ellentétezés eszközével, gyakran állítja szembe a múltat a jelennel, a jelent a jövővel. A jelenbeli problémák okát a múlt hibáiban, bűneiben fedezi fel, a jövő kilátásait, lehetőségeit a jelentől félti, melyben ismétlődni látja a múltat. Számos e témájú versében meghatározó motívum a bukás, a pusztulás, a nemzethalál látomása. A magyarság-versek jellemzői • Ehhez a téma- és motívumkörhöz százhúsz vers kapcsolódik közvetlenül. Közös jegyeik az azonosságtu­ dat mély átélése, a hazaszeretet, a hűség kifejezése. Különbség is van azonban közöttük. A háború előtti költeményeiben a mély azonosulás, felelősségvállalás jegyében Ady gyakran ostorozza a magyarságot elma­ radottságáért, tunyaságáért, megalkuvásaiért, gyávaságaiért. Emiatt nem­ zetietlennek, hazaárulónak bélyegezték. Az első világháború idején írt verseiben viszont a szánalom hang­ ján szólal meg, felerősödik az összetartozás tudata, kuruc-verseiben az üldözöttség ellenére is a helytállás morálja. Ady a kor nyelvi szokásaihoz igazodva - a faj és a fajta szavakat használta leginkább a nép és nemzet értelemben. Ezeknek a szavaknak a század elején még semmi kapcsolatuk nem volt az embertelen indulatokat felszabadító fajelméletekhez, a rasszizmushoz. Magyarág-versek, illetve ciklus-címek: A kik mindig elkésnek (1907), Nekünk M ohács kell (1908), A föl-földobott kő (1909), A z Idő rostájában (1913). A magyar M essiások (1908), A téli Magyarország (1909), Esze Ta­ más komája (1910), A M agyarság Titkai (1911), Szép, magyar Sors (1912). 111

Nekünk Mohács kell Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szivű sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. Amit a műről tudnod kell A nemzetostorozó, de az é rte d h a ra g s z o m én, n e m e lle n e d jegyében a hazaszerető verseknek a mintapéldája ez a költemény, a fo rd íto tt h im ­ nusz, ahogyan Benedek Marcell nevezte. M iért szolgált rá erre az elne­ vezésre? Azért nevezhetjük fordított himnusznak, mert Kölcsey művével ellentétben nem áldást és szánalmat, hanem verést és könyörtelenséget kér népének. Keletkezése • 1908-ban, az Illés szekerén című kötet A té li M a g y a r- ország című ciklusában jelent meg. Címe a mű üzenetének összefog­ lalása, figyelemfelhívó. Lényege, hogy nem zetünket csak a történelm i kataklizma1 ébreszti önmagára. Témája: a magyarság sorsa, történelm i tanulságok levonására való képtelensége. Alapm otívum : a zöld ágat hozó galam b (Mózes I. 8,11). Szerkezete • A három strófa három szemszögből nézi a magyarságot. 1. vsz.: egyes szám harmadik személyben szól a lírai én a magyar népről: C ig á n y -n é p e k la n g y sz iv ű sihederje, kívülállóként jeleníti meg saját magát. A letelepedéssel önazonosságukat elveszítő nomádok képével szembesíti a honfoglalás ezredik évfordulóját alig egy évtizede ünnep­ lő országot, egyúttal a nemzet szellemi tunyaságát és fejletlenségét. A H im n u s z beszéd helyzetét kétszeresen kifordítva idézi meg, hiszen nem ­ csak, hogy áldás helyett büntetést kér, hanem Isten létét is kétségbe vonja. Erősíti ezt a kételyt, hogy a m űnek nincsen megszólítottja, hiszen az volna az Isten. 2. vsz.: a lírai én kerül a középpontba, egyes szám első személyben jelenti ki: Én m a g y a rn a k s z ü le tte m . Az első szakaszban érzékeltetett kí­ vülállás itt enyhül. 1 kataklizma - a társadalomra nézve pusztító esemény 112

3. vsz.: nyelvtanilag is bekövetkezik a teljes azonosulás népével a többes szám első személyű szóalakokban: minket, békességünk, végünk. Tragikus így a végkicsengés, mert azt jelzi, hogy a költő nem csak os­ torozza, hanem szereti is a népét. Adynál a nemzethalál motívum a másképp kerül elő, mint az elődöknél: a sorozatos csapások életben m aradásunkat segítik elő, míg a látszólagos béke abba a hitbe ringatja a közösséget (a kiegyezés Magyarországát), hogy m inden rendben van, ezzel előkészítve az igazi katasztrófa eljövetelét. Alapgondolata • Ez a klasszikus „ostorozó\" költemény olyan vi­ szonyban van a klasszicizmus és a romantika nemzetképével, am ilyen­ ben A magyar Ugaron tájköltészete Petőfiével. Elkeseredett dühvei ront neki az olyan, a korban - és még most is - eleven nemzeti toposzoknak, mint a kereszténység védőbástyája, a sorsüldözött nép vagy a szabad­ ságharcos nemzet. Kifordítja a Himnusz, a Szózat vagy A magyarokhoz történelem szem léletét, hiszen az évszázados szenvedések képét m eg­ fosztja a pátosztól és a tragikumtól, fel sem merül a dicső múlt képzete. Hangulata, kifejezőeszközök • Dühös, gúnyos, vádlón keserű, fel­ háborodott. Az alakzatok közül ismétlés, anafora, halmozás, fokozás; a képek közül metonímia, metafora található a versben. Verselése: kevert, tizenegyes és hetes sorokból felépülő négysoros strófákból áll. Rímei páros tiszta rímek. A föl-földobott kő Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is. 113

Amit a műről tudnod kell A dy újra meg újra tisztázni próbálta: mit jelent számára a m agyar­ ság, s kivált az ő magyarsága. Keletkezése • 1909-ben keletkezett, amikor csaknem féléves párizsi és riviérai tartózkodás után újra hazatért. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Szeretném , h a szeretnének című kötetben. M ű faja, tém ája • A hazaszeretet verse, hazájához, a kicsi o rszá gá ho z való sorsszerű kötődésének legszebb vallomása. A vers címadó m etafo­ rája, a föl-földobott és a földre mindig visszahulló kő a szükségszerűsé­ get, a determináltságot hangsúlyozza, a végleges helyhez kötöttséget. Szerkezete • A versszakok a kő ellentétes mozgását sugallják, de ellentétes az érzelmek mozgása is. Hat strófából áll. 1. vsz.: a hazaszeretet mindig visszahúzó ereje azonosul a költői képben a legnagyobb, a világegyetem et működésben tartó erővel, a gravitációval. 2. vsz.: a m esszi to rn y o k a nagyvilág színesebb, gazdagabb tájait jelentik, melyeket azonban mégsem lehet elcserélni a szülőfölddel. 3. vsz.: a lélek szándéka a menekülés innen, a lenti világból M in ­ d ig elvágyik, a fö lh o rg a d n a k - e lü ln e k szavak feszültséget teremtenek a messze távol és a közel, a fent és a lent világa között. 4. vsz.: haragja, hűtlensége, szerelmes gondja ellenére is megvallja hazája iránti hűségét: Tied v a g y o k é n .... 5. vsz.: a lírai én tiltakozik a porhoz kötött, kisszerű sors ellen, de a Kicsi o rszá go m megszólítás a ragaszkodását, a szeretetét bizonyítja, ami végül is megsemmisíti az eltávolító vágyak erejét. 6. vsz.: És, ja j, h iá b a ... feljajdulás a végzetszerűséget fejezi ki. Eldőlt a széthúzó erők és vágyak harca: győzött a v é g ü l is a hazához fűző el- téphetetlen, vállalt ragaszkodás. Verselése • A két, tíz szótagból álló, öt-ötosztású, ütemhangsúlyos, rímekkel összefogott sor a fölfelé haladás és a lefelé zuhanás azonos hosszúságú útját érzékelteti, a rímtelen, hat szótagú, kétütemű rövidebb sor pedig a földre érkezés tompa koppanását. Üzenete • Ha az ország százszor „földobná\", elvetné is magától, ő mindig hűségesen visszatér. Azok az érzések, am elyek Adynak ezt a köl­ tem ényét ihlették, nemegyszer tám adnak újra abban, aki m agyarnak született. Ezért érezzük közel magunkhoz ezt a verset. * r 1. A d y magyarság-versei az életm ű szép vonu latát alkotják. Jelle- f mezd őket! 2. M iért szolgált rá a fordított Himnusz elnevezésre a -■* * Nekünk Mohács kell cím ű vers? Ф 3. Figyeld meg az egyes versszakokban felbukkanó nyelvtani alanyt! Miről tanúskodik a változás (érted haragszom én, nem ellened)? I I 4. M ikor keletkezett A föl-földobott kő cím ű verse, m elyik ciklusban, és m elyik kötetben jelent m eg? 5. Mi a vers témája és üzenete? 114

l ;.,; і і і 1. Tanuld meg a verset emlékezetből! 2. Fogalmazd meg, mit rv/l L je|ent számodra a szülőfölded! A LÉDA-VERSEK Ady szerelmi költészetének két jelentős korszaka van: a megújulást is hozó Léda-versek és a hagyományosabb elemeket tartalmazó Csinsz- ka-versek korszaka. Legtöbb szerelmes versét e két nő ihlette. Léda nemcsak mint nő, társ volt jelentős a költő életében. Neki kö­ szönhette Párizst, tőle kapta azt a figyelmet, támogatást és ösztönzést, mely fordulatot hozott életében, szemléletében és költészetében. Ezzel magyarázható, hogy egészen 1912-es szakításukig jelen vannak kötetei­ ben a Lédához, Lédáról, szerelmükről írott költemények. Viszonyukat kezdettől a szélsőségesség, a végletesség, a harc, a küzdelem jellemezte. Erős egyéniségek lévén, kapcsolatukban ritkán volt harmónia, egyensúly. Ez a végletesség, egyenlőtlenség és az ezzel párhuzamos érzelmi feszültség, erotikus túlfűtöttség már a legelső Lé- da-versekben is jelen van. Végső elválásukig számtalanszor szakítottak egymással, sokszor változott át szerelmük gyűlöletté, egymás iránti vá­ gyuk paranoiás féltékenységgé, bosszúvá. A megnyugvás, harmónia ritka pillanatai inkább külföldi utazásaikat, találkozásaikat, együttléteiket jel­ lemezte. Léda egyszerre szent, mindent adó nő, múzsa és bűnre csábí­ tó asszony. Szerelmük egyszerre felemelő varázslat, csoda és förtelmes, bűnös viszony. Ady törvényszerűnek érzi kapcsolatuk halálra ítéltségét, ugyanakkor gőgösen, büszkén utasítja vissza a világ konzervatív ítéletét. Büszke a nála idősebb asszony iránta érzett szerelmére, rajongására, és maga is odaadással, rajongással szereti Lédát. O ihlette Adyt azoknak a verseknek az írására, amelyek új fejezetet jelentenek a magyar szerelmi lírában. Szerelmi költészetének fő jellemzője a diszharmónia, a nemek végzetszerű küzdelme. Szerelmi érzésében is az élet teljességét akarta átélni. Teljesen új hang a magyar költészetben a testi szerelem, az érzé­ kiség megjelenítése. Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Ez az utolsó nászunk nékünk: Vijjogva, sírva, kergetőzve, Egymás húsába beletépünk Két lankadt szárnyú héja-madár. S lehullunk az őszi avaron. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szálúink, Hegedűs Enikő illusztrációja, 2018 Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. 115

Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1905-ben írta, az Új versek kötet Léda asszony című ciklusának utolsó verse. Műfaja dal. Típusa Léda-vers. Témája a szerel­ mi viszony mint gyötrelem, küzdés és hajsza. Címe tartalmazza a vers két lényeges jelentéselemét: a hagyományos képekkel szemben a sze­ relmespárt nem fecske vagy galamb, hanem ragadozó madarak, héják jelképezik, az avar pedig, metonímikusan utalva az őszre, a szerelem m egkésettségére céloz. Szerkezete • A vers szervezőelve a fokozás: útra kelünk - megyünk - szóltunk - űzve szóltunk. A csúcspont után a fokozás lehetetlenné válik: megállunk - lehullunk. A költem énynek kifejlett lírai énje nincs, inkább lírai m i-ről beszélhe­ tünk. Két kapcsolatrendszert épít fel a lírai m i-n belüli én - te és mi - ők viszonyt. 1. vsz.: a bevezetés: a szimbolikus versbéli táj megteremtése. Igen lényeges, hogy e mű tere voltaképpen jelképes idő, az Ősz, tájelem ek nincsenek is. A beszélő jellemzi egyrészt a lírai mi közösségén belüli viszonyt: kergetőzve, másrészt a héjapárt egységként: lankadt szárnyú. A szerelmi vágyat kellemetlen, bántó hanghatások kísérik: vijjogás, sírás, csattogás. 2. vsz.: kitekintés: az előző szakasz indoklása. Itt csak az elhallgatás eszközén keresztül szerepelnek a költemény lírai hősei, új rablói vannak a Nyárnak. Ez az egyetlen versszak, ahol az egyébként m/'ként m egjelenő kifejtetlen lírai én önm agából szólal meg, szembeállítva a lankadt párt az újonnan jöttékkel. Fontos, hogy a szembeállítás alapja nem az egykori önm agunk - mostani önm agunk ellentétpár, hanem az ők, az újak - mi a régiek. Ez erősíti a pár egységének érzését, másrészt utal arra, hogy a szimbolikus Nyár nekik nem igen jutott osztályrészül, szerelmük leírása a Nyárból való távozás képe. 3. vsz.: az első strófa megerősítő fokozása, itt kezdődik viszont a vers csúcspontja is, ami kim erevített képként a mű utolsó előtti soráig tart. E sorok fő funkciója a beteljesedésként felfogott halál pillanatának késleltetése. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. 4. vsz.: lezárás: Ez az utolsó nászunk... egyszerre utal az előző sza­ kasz képére: .. .megállunk, / Fölborzult tollal, szerelmesen és a költemény záró képére Egymás húsába beletépünk / S lehullunk az őszi avaron. Ez intenzív jelkép, hiszen a két ragadozó madár egyszerre egym ást tekinti prédának, s az általuk szimbolizált erős dinamizmusok természetellenes m ódon egym ás életét oltják ki. A lapm otívum ok • A szerelem és az elmúlás, a halál folyamatának egymásra játszása, e két fogalomkör motívumai: csók, szerelem, nász - Ősz, lankadás, gyász, avar, pusztulás. A költem ény hangulata egyszerre lem ondó és intenzív. 116

Verselése, kifejezőeszközök • Kevert verselésű, a sorok kilencesek, egyesek három ütem űek, mások tagolók, de vannak jellegükben jambi- kus, sőt trochaikus sorok is. Rímképlete: a a x. Az alakzatok közül ismét­ léssel, halmozással, párhuzammal, fokozással, oximoronnal találkozunk. A képi kifejezőeszközök a szimbólum és a metonímia. Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Átázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hányszor adatott Ámító kegyből, szépek szépiért Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár. Sohase kaptam, el hát sohse vettem: Átadtam néked szépen ál-hitét Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem: És köszönök ma annyi ölelést, Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát, Amennyit férfi megköszönni tud, Mikor egy unott, régi csókon lép át. És milyen régen nem kutattalak Fövényes múltban, zavaros jelenben S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján Milyen régen elbúcsuztattalak. Milyen régen csupán azt keresem, Hogy szép énemből valamid maradjon, Én csodás, verses rádfogásaimból S biztasd magad árván, szerelmesen, Hogy te is voltál, nemcsak az, aki Nem bírt magának mindent vallani S ráaggatott díszeiből egy nőre. Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat 117

S nem elhagyott némber kis bosszúját, Ki áll dühödten bosszú-hímmel lesben, Nem kevés, szegény magad csúfolását, Hisz rajtad van krőzusságom nyoma S hozzám tartozni lehetett hited, Kinek múlását nem szabad, hogy lássák, Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne, Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jöttömmel lett beteljesedve. Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A Lédával való áldatlan viszony formálisan 1912 ápri­ lisában ért véget. Az asszony Pesten még kierőszakolt egy találkozást - az utolsót s a féltékenységtől elvakítva keserű szemrehányásokban fakadt ki A dy ellen. Pár nap múlva ezután született meg - hosszú tépe- lődések közepette, szokatlanul sok javítgatással ez a kegyetlen, igazság­ talan, gyilkosán gőgős vers. A Nyugat 1912. május 16-і számában jelent meg. Kötetben egy évvel később látott napvilágot az Imádság a csalásért című ciklus A magunk szerelme című 1913-ban m egjelenő kötetben. Műfaja • Az episztola és a szerelmi elégia kifordításának elemeiből alkotta Ady. Típusát tekintve érték- és időszembesítő vers, Léda-vers, búcsúvers. Témája: leszámolás a Léda-szerelemmel. Címe a témára utal, ironikus. Szerkezete • Klasszikus háromosztású vers. I. rész: 1. vsz.: lezajlik az elbocsátás. Ez teremti meg a vershelyze­ tet. Nyelve erősen archetipikus, archaizáló, a kulcsige elbocsátlak. Ez az ige határozza meg a megszólító és megszólított alá- és fölérendeltségi viszonyt. Annak ellenére, hogy Ady sok tekintetben volt kiszolgáltatva a nála idősebb, gazdagabb és eleinte m űveltebb asszonynak, aki még gyógyíttatta is, fel kell tennünk, hogy a vers lényegi aspektusa nem a 118

kicsinyes bosszú. A lírai én nem csak Adélt, hanem az őáltala terem tett képet, a neki valóban alárendelt Lédát is megszólítja. II. rész: 2-4. vsz.: a szakítás indoklása. A 2. szakasz a Léda-kép m eg­ terem tését beszéli el, világosan m egkülönböztetve a hús-vér asszonyt és az ő számtalan létező mását, a szépek szépét. A 3. versszak a valódi Adéllal történő szakításra való lelki-költői előkészülésről szól, felvillantva képeket a kapcsolat utáni életből. A következő pedig a lírai én költői munkájának jelentőségére mutat rá: ...e lő tte m kis k é rd ő je l v a la / S csa k a jö ttö m m e l le tt beteljesedve. III. rész: 5. vsz.: lezárás. Egy klasszikus költői toposz a szöveg bete­ tőzése: a költő elsőbbséget élvez a művészet tárgyához képest: Kérem a Sorsot, sorsod kérje m eg, / C sillag-sorsom ba ne véljen fo n ó d n i/ S m indegy, m i n y e l el, á r a v a g y s a la k : / Á lta la m vagy, m e r t m e g én l á t t a l a k / S ré g e n nem vagy, m e rt m á r régen nem látlak. A lapm otívum ok • A mű motívumkincse jellegzetes Ady-motívu- mokból áll. Léda alakja maga is az, és a hozzá rendszeresen kapcsolódó gesztusoktól, szimbólumoktól ugyanúgy búcsút vesz a szerző, mint az általa terem tett nőalaktól, illetve Dióssyné Brüll Adél fizikai valójától. Ilyenek a h arc, a csók, az ölelés, a h e rva d á s. Feltűnően hiányzik a halál motívuma. H ang ulata • Néhol elégikus, de főleg haragos, gúnyos. Verselése kevert, helyenként ötvözött. Tíz és tizenegy szótagú sorok alkotják a változó rímképletű strófákat, m elyek között m egtalálható az Ady-tízes, de ötödfeles, ötös jam bus is. Üzenete • A mű fő üzenete a külső valóság és a költő által arról terem tett kép különbségének hangsúlyozása, illetve a költői tevékeny­ ség és a költő dicsérete. Persze a vers olvasható az első jelentésben, és a közönség is első jelentésben fogadta el. Az is nyilvánvaló, hogy A dy erre számított, és mivel a szöveg egyszerre költői és misszilis levél, leszögezhetjük, hogy egyik szem pontból ez a vers a művészet és a va ­ lóság bonyolult kapcsolatát boncoló költemény, a másik szempontból viszont egy kifejezetten gonosz és öntelt szakítólevél. Ez az igaztalan költemény - Sohase ka p ta m , el h á ts o h s e ve tte m - nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is. Több korábbi versében is szó van arról, hogy minden nőben csak önm agát szerette, de most nyíl­ tan odaveti: az ő szerelme m a g a m im á d ó ö n m a g a m im á ja . *,i * M Ady és Léda neve elválaszthatatlan egym ástól. Kapcsolatukat a W közvélem ény is fig yelem m el kísérte. M ivel vívtá k ki a közfelfogás * meg nem értését? 2. M iért m ondjuk azt, hogy viszonyukat a szélső­ ségesség jellem zi? 3. M it jelentett Léda Ady életében? ^ 4. Röviden foglald össze a Héja-nász az avaron cím ű versről tanultakat! 5. M ilyen alkalom ból írta A d y az Elbocsátó, szép üzenet című verset? M ilyen a szerkezeti felépítése? I I 6. Szerinted igaz-e A d ynak ez a m ondata: Sohase kaptam, el hát sohse vet­ tem? 7. Vitassátok meg, mi m ind ent köszönhetett A d y Brüll Adélnak! 119

AZ ISTENES VERSEK Ady vallásos, protestáns szellemben nevelkedett, de modern ember volt, akiben nagyon erős kételyek éltek. A tételes vallásosságot elutasítot­ ta, ugyanakkor nem jutott el az istentagadásig. A kortársi visszaemlékezé­ sek és saját emlékezései is tanúsítják, hogy a Biblia napi olvasmánya volt. Istenes költészete szorosan kötődik az én-versekhez, személyiségének, személyisége alakulásának egyik „harctere” a hit is. Ha több vers elem­ zésére, értelmezésére lenne lehetőségünk, megfigyelhetnénk a folyamatos változást a dacos tagadástól: Krisztus-kereszt az erdőn, a kételyekkel terhes istenkeresésen át: A Sion-hegy alatt, Hiszek hihetetlenül Istenben, a megtalált, megélt hitig: Istenhez hanyatló árnyék. Adynál az Isten-fogalom is szimbólum, egyetlen jelkép szimbólum- rendszerének bonyolult szövevényében. S Istene is annyiféle, ahány vers­ ben megjelenik, sőt egyetlen versben is többféle alakot ölthet. Istene nem az egyházak Istene, hanem a maga által teremtett, elgondolt Isten. A kiábrándult, elárvult, a valósággal megbékélni nem tudó lélek szeretne biztos kapaszkodót keresni az Istenben a Semmivel, a Nihillel szemben. Korjelenség is volt a század elején az istenkeresés Európában. Az 1908-as A z Illés szekerén kötetben jelenik meg először az istenes versek ciklusa, és ettől kezdve minden kötetben külön ciklust alkotnak. A kötet nyitó verse A z Illés szekerén című vers. Az Illés szekerén Az Úr Illésként elviszi mind, Ég s Föld között, bús-hazátlanul Kiket nagyon sújt és szeret: Hajtja őket a Sors szele. Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Gonosz, hűvös szépségek felé Ezek a tüzes szekerek. Száguld az Illés szekere. Az Illés-nép Ég felé rohan Szívük izzik, agyuk jégcsapos, S megáll ott, hol a tél örök, A Föld reájuk fölkacag A Himaláják jégcsúcsain S jég-útjukat szánva szórja be Porzik szekerük és zörög. Hideg gyémántporral a Nap. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A vers nyilvánvalóan annak a prófétai - váteszi - szerepnek az értelmezése, am elyet A dy a költőknek - m indenekelőtt önm agának - tulajdonított. Címe a bibliai Illés prófétára utal. Típusát tekintve sorolható a létharcversek közé is. 120

* Illés (Élijáhu héberül) prófétaként kem ényen fe llé p e tt A háb király > és Izebel (Jezab el) bálványim ádása ellen. Bírálta kora uralkodó ré- teg én ek rom lottságát. A Biblia (Királyok könyve) számos csod atet­ téről tud: a sivatagban hollók etették, legyőzte a Baal-papokat, s végül Isten az ótestam entum i mítosz szerint Illés prófétát tüzes szekéren ragadta m a­ gához az égbe. A lapgondolata, tém ája • A költői sors jelképes megragadása. Köl­ tőnek lenni sors Ady számára, am elynek terheit vállalni kell. Számára költőnek lenni nem választás dolga, hanem alkati vagy éppen filozófiai meghatározottság. De költőnek, vátesznek lenni egyszerre áldás és átok, jutalom és büntetés a sorstól Ady felfogásában, s az emberi kivételesség felér a kárhozattal. Ady versei általában sejtelmes látomásokba burkolják, szimbólumokba öltöztetik a valóságot. Hogy értelmüket kihámozzuk, át kell élnünk, magunkévá kell tennünk a költemények teljes képi világát. Szerkezete • A négy strófából álló vers egész képrendszerében ket­ tősség (áldás és átok) fejeződik ki. 1-2. vsz.: A költem ény egységét az adja, hogy mesteri ellentétek­ re épül. Ilyen ellentétet találunk az első versszak második sorában: s ú jt és szeret, am ely asszociációs tartalmával az egész versnek a kulcsa is. Szembetűnő a második versszak ellentétes jelentésű két igéje, a ro h a n s m e g á ll, amelyek feszültségét egymás mellé helyezésük még jobban felfokozza. Az első és második strófában állítja szembe a költő az izzás és a dermesztő jégvilág képeit: a tüzes szekerek képzetére a H im a lá já k jég csúcsa i felelnek. 3-4. vsz.: ez a strófa mélység és magasság ütköztető Ég s F öld sza­ vak párosításával indul, s végül a negyedik versszak két töm ör m etafo­ rája is sajátos feszültséget kelt, hiszen a rideg értelem és a szenvedélyes érzelmek kettősségét fogja egybe. A földi élet m elegét szolgáltató izzó tűzgolyó, a Nap is puszta fényjelenséggé válik: h id e g g y é m á n tp o rt szór a jégutak vándorai elé. Feszültséget érzünk a g o n osz, h ű vö s szépségek jelzős szerkezetben is. Riasztó komorság társul hozzá: jelentésében az áhított s egyben mégis visszataszítóan rideg magaslatra utal, a költői hi­ vatás zordon magányára. Egyben veszélyeire is: a közösségből kiemelke­ dés gyötrelmeire, b ú s -h a z á tla n s á g á ra , a költő felé áramló gúnyra A F öld re á ju k fö lk a c a g és részvétlen, inkább lekicsinylő szánakozásra 5 jé g -ú tju - k a t szánva szórja be / H ide g g y é m á n tp o rra l a Nap. Ady, akárcsak Vajda, átoknak tartja azt, ami áldás: költői tehetségét. Értelm ezése • A dy küldetéstudatának komor színeit elsősorban a korabeli magyar valóságból magyarázhatjuk meg. A z Illés szekerénben ily m ódon a „fajtájából kinőtt magyar\", az európai látókörű nagy köl­ tő kétségbeesése hangzik. Az a felismerés, hogy nemzete nem akarja megszívlelni fájdalmas igazságait, s ezzel saját pusztulását idézi elő. A vers különös ereje abban van, hogy Ady ezt a látomást egyetemes ér­ vényűvé is emeli: nem csak saját útjának m eredélyeit rajzolja, hanem az 121

emberiség legjobbjainak, a szellem magányos úttörőinek tragikus meg- hasonlását is láttatja benne. Azok fájdalmas magányát, akik körül nincs eszméiket visszhangozni tudó közösség. A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Megvárt ott, a Sion-hegy alján Tépetten, fázva fújt, szaladt S lángoltak, égtek a kövek. Az én Uram, a rég feledett, Harangozott és simogatott, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Bekönnyezte az arcomat, Valahol Sion-hegy alatt. Jó volt, kegyes volt az öreg. Egy nagy harang volt a kabátja, Ráncos, vén kezét megcsókoltam Piros betűkkel foltozott, S jajgatva törtem az eszem: Bús és kopott volt az öreg Úr, „Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Kihez mondottam sok imát? Rórátéra harangozott. Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem/’ Lámpás volt reszkető kezemben „Halottan visszajöttem hozzád És rongyolt lelkemben a Hit Én, az életben kárhozott. S eszemben a régi ifjúság: Csak tudnék egy gyermeki imát/’ Éreztem az Isten-szagot O nézett reám szomorún S kerestem akkor valakit. S harangozott, harangozott. ,;Csak nagyszerű nevedet tudnám/’ O várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. Amit a műről tudnod kell A dy ellentmondásos istenhitének lehetünk tanúi A Sion-hegy alatt című vers esetében. Keletkezése • 1908-ban, a Nyugat első számában jelent meg elő­ ször, majd Az Illés szekerén című kötet A Sion-hegy alatt című ciklusának cím adó költeménye lett. Ez a szerző első istenes verseket tartalmazó versfüzére. Megjelenésekor nem kis m egbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával. Isten alakja messze kerül a fenséges, m egkö­ zelíthetetlen Istentől. Egy ráncos, vén kezű, foltozott kabátú öregúrként jelenik meg. Műfaja • A nagy létharc-versek balladaszerű műfajában íródott. A beszédmód és a történet-felépítés is nagyon hasonló. Típusa szerint is­ tenes vers. Témája: istenkeresés, az egykor eleven istenhithez való visz- 122

szatalálás lehetősége, lehetetlensége. Címe: az Istennel való találkozás szimbolikus helyszínét jelöli meg, bibliai utalás. A Sion-hegy egyenlő a Sínai-heggyel, ahol Isten új szövetséget köt Mózessel. Ez a hegy Je ru ­ zsálem legm agasabb pontja, Isten és em ber találkozásának a helyszíne. Szerepeltetése átvitt, jelképes értelmű. Arra utal, hogy a költő is meg akarja találni az istenhitet. Szerkezete • A vers egy eseménysor (látomás), melynek idő- és tér­ viszonyai nem konkrétak: Nyirkos, vak, őszi hajnalon, / Valahol Sion-hegy alatt. A költemény három fő jelentésmozzanat köré szerveződik, ezek az istenkeresés, az Istennel való találkozás és az Ő menekülése, távozása. Összhangban van ez azzal a jelenséggel, hogy a vallásos ember ezt a hármat akár egyszerre is megtapasztalhatja, ezek a jelenségelem ek - nem egyforma intenzitással ugyan, de - minden versszakban jelen vannak. 1. vsz.: a vershelyzet és a szimbolikus helyszín m egterem tésének kezdete: jelen van Isten igen sajnálatos képe, egy birtokos szerkezet erejéig a lírai én, az utolsó sorban pedig m egneveződik a találkozás tere. A tépetten, fázva fújt, szaladt utal a vallásosság általában vett „hűlésére\". 2. vsz.: a fentiek közül Isten képét értelmezi tovább: az ószövetségi helyszín egy katolikus m otívum m al (roráté - adventi hajnali mise) gaz­ dagodik. Az Úr harangoz: jelt ad a keresőnek. 3. vsz.: a lírai én jellemzése: a kezemben - lelkemben - eszemben hármassága jelzi, hogy az istenkeresés az emberi lét három aspektu­ sának, a testnek, léleknek, szellemnek együttes sorompóba állásával képzelhető csak el. 4-6. vsz.: a kereső és Isten találkozásának elbeszélése. A lírai én nem tudja megszólítani Istent: Hogy hívnak téged, szép, öreg Ú r,... Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem, kétségbeesetten kutat emlékezetében a gyermeki ima után, mellyel megszólíthatná az arcát bekönnyező Istent. A kegyelmi állapot adva van: m egvárt.. .simogatott.. .nézettrám, de a lelki találkozás nem jön létre. 7. vsz.: megszűnik a kegyelmi állapot, melyet a lírai én nem tudott kihasználni, Isten mintegy távozik. Csak a vers utolsó mondatában vál­ tozik a múltidejűség jelenné, m elynek nyilvánvaló funkciója a b ű n tu d a t állandóságának, a megváltatlanság jelenbeliségének az érzékeltetése. A lírai én életéből ezennel mintha örökre eltűnt volna Isten. Üres lett a világ. A lapm otívum ok • Biblikus motívumok: Sion-hegy, Salamon tem p­ loma, Sínai-hegy, lángoló, égő kövek, zsoltár. A katolikum motívumai: roráté, harang, gyerm eki ima. Az öreg koldus képének elemei. A lapgond olata, üzenete • Az én-versekhez hasonlóan e költe­ m ényre is a beszélő felnagyított, „mitikus magányossága\" jellemző. A költem ény az istenkeresésnek, a gyerm eki hithez való visszatalálás két­ ségbeesett kísérletének felmutatása. Kitűnik, hogy a gyermekkori imák nyelvén megszólítani Istent már lehetetlen, m ert elfelejtődött az a régen tanult nyelv. A szöveg azonban azt sugallja, hogy az a hagyományos vallásosság is kiüresedett, am inek a nevében meg tudná szólítani a 123

szép, öreg Urat, hiszen szerepel a szövegben az Isten szó, de csak mint a vágyott Úr egyik m egfelelője (Isten-szakállal), így hiába nevezzük, ez nem fejezi ki a megszólított létének teljességét. A vers így nem csupán a személyes Isten utáni vágy formába öntése, hanem azt is állítja, hogy az Istenről szóló beszéd a ránk hagyom ányozott formában lehetetlen. Verselése • A strófák ötsorosak, a sorok szótagszáma 9-8-9-8-8, a rím­ képlet: x a x x a. A sorok között van jambikus lejtésű (négyes és ötödfeles jambusok), de vannak ütemhangsúlyosak (háromütemű kilences) is. A vers hangulata szomorú, melankolikus, kétségbeesett. Az alakzatok és képek közül találkozhatunk ismétléssel, halmozással, alliterációval, ellentéttel, megszemélyesítéssel, metaforával, szinesztéziával, szimbólummal. л.[ f j 1. A d y költészetében a hit és a hitetlenség m otívum ai válto ttá k egy- w mást. M ivel m agyarázhatók kételyei? 2. M elyik kötetben jelentek -■* * m eg először istenes-versek? 3. Ki vo lt Illés? Szerinted m iben hasonlít a költő szerepe a prófétáéhoz? I I 4. Ellentm ondásos istenhitnek leh etünk tanúi A Sion-hegy alatt cím ű vers­ ben. Fejtsd ki, miért! 5. M ire utal a bibliai helyszín? 6. Figyeld m eg az Isten alakjának ábrázolását! Értelm ezd! 7. H ogyan viselkedik a lírai hős az Istennel való találkozáskor? Értelmezd! HÁBORÚELLENES KÖLTÉSZETE Ady költészete a világháború évei alatt fokozatosan átalakult. A vé­ rengzésekről szóló hírek, a veszteségek, a hátország szenvedései megvi­ selték az amúgy is beteg költőt, a háború borzalmai kétségbe ejtették, legkomorabb vízióit látta megvalósulni. Nyílt háborúellenessége miatt mellőzték, kötete nem jelenthetett meg. Költészetének átalakulása elsősorban versei képi világában és az üzenettartalmak egyértelműbb megfogalmazásában figyelhető meg, mely összekapcsolódik költői szerepértelmezésének megváltozásával. A koráb­ ban szinte állandóan a jelent ostorozó, új jövőt vizionáló, a múltat egyéni módon értelmező vátesz-költő szerepe helyett a jelen eseményeire reflek­ táló és a múlt értékeit átmenteni igyekvő krónikás szerepében jelenik meg (M ag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Krónikás ének 1918-ból). A jelképiség háttérbe szorulása, az expresszionista képalkotás mellett a komor hangu­ latok, a félelem jellemzik e verseket. A háborús versek szükségszerűen összekapcsolódnak a magyar­ ság-versekkel. Bár Adyt a háború világméretűvé válása is rettentette, e versekben mindig megszólalnak a magyarságot féltő, a magyarságért aggódó sorok is. Személyes tragédiát pedig azért jelentett a háború a költő számára, mert eszméit pusztította el. Olykor kétségbeesett felkiáltások­ ban, figyelmeztetésekben idézi ezeket: A z Elet él és élni akar..., S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben. 124

Emlékezés egy nyár-éjszakára Az Égből dühödt angyal dobolt Sohse volt még kisebb az ember, Riadót a szomorú Földre, Mint azon az éjszaka volt: Legalább száz ifjú bomolt, Különös, Legalább száz csillag lehullott, Különös nyár-éjszaka volt. Legalább száz párta omolt: Az iszonyúság a lelkekre Különös, Kaján örömmel ráhajolt, Különös nyár-éjszaka volt. Minden emberbe beköltözött Kigyúladt öreg méhesünk, Minden ősének titkos sorsa, Legszebb csikónk a lábát törte, Véres, szörnyű lakodalomba Almomban élő volt a holt, Részegen indult a Gondolat, Jó kutyánk, Burkus, elveszett Az Ember büszke legénye, S Mári szolgálónk, a néma, Ki, íme, senki béna volt: Hirtelen hars nótákat dalolt: Különös, Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Különös nyár-éjszaka volt. Azt hittem, akkor azt hittem, Csörtettek bátran a senkik Valamely elhanyagolt Isten És meglapult az igaz ember Életre kap s halálba visz S a kényes rabló is rabolt: S, íme, mindmostanig itt élek Különös, Akként, amaz éjszaka kivé tett Különös nyár-éjszaka volt. S Isten-várón emlékezem Tudtuk, hogy az ember esendő Egy világot elsüllyesztő, S nagyon adós a szeretettel: Rettenetes éjszakára: Hiába, mégis furcsa volt Különös, Fordulása élt s volt világnak. Különös nyár-éjszaka volt. Csúfolódóbb sohse volt a Hold: Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Időpontja 1917 februárja. Ady az első világháború kitörésére emlékezik vissza ezzel a rendkívül szuggesztív verssel, ami 1917 februárjában vált totálissá, a ném et tengeralattjárók bevetésével. A költő észrevette, hogy a m odern technikai civilizáció milyen pusztításra képes, m egsejtette ennek távlatait is. A vers március 1-jén jelent meg a Nyugatban. Ady életében m egjelent utolsó kötetének, A halottak élén első ciklusának, az Ember az embertelenségben nyitó verse. * Az első világh áb orú közvetlen kiváltó oka a trónörökös elleni me- J L rénylet volt (1914. június 28.). Rá e g y hónapra (1914. július 28.) az ШШШ Osztrák-Magyar M onarchia hadat üzent Szerbiának - ezzel vette kezdetét az első világháború. Műfaja • Egy romantikus műfajt, a rapszódiát eleveníti fel a szerző, apokaliptikus látomássá formálva (ebben hasonlít Petőfi Egy gondolat 125

bánt engemet... című költeményére). Típusa: háborús költészet. A há­ ború kitörésének apokaliptikus víziója szolgál a vers témájául. Címe: összefoglaló jellegű, megtévesztő, hiszen tájleíró elemekkel fűszerezett elégiát sejtet. Az első sor azonban teljesen felülírja várakozásainkat. Szerkezete • A hat különböző hosszúságú részt a refrén választja el egymástól. 1. szakasz: (1-7. sor): kozmikus távlatból idéződik fel először a nyár­ éjszaka, biblikus és mitologikus-mesés m otívum ok jelzik kitüntetett tör­ téneti szerepét. 2. szakasz (8-15. sor): ál-önéletrajzi elemekkel jeleníti meg a be­ szélő a nyár-éjszaka személyes térben is m egnyilvánuló különös jelen tő­ ségét. A lírai én egy közösség részeként többes szám első szem élyben beszél, itt ezt a család körével azonosíthatjuk: méhesünk, ...csikónk, ... kutyánk, .. .szolgálónk. 3. szakasz (16-20. sor): a beszélő az erkölcsi eltévelyedés képeivel érzékelteti a vers kiemelt idejének különlegességét. 4. szakasz (21-29. sor): itt az eddig elbeszélő jellegű beszédm ód­ ról elemző típusúra vált a lírai én. Nem érzékelteti, hanem értelmezi az időpont jelentőségét. A többes szám első személy nem a családdal, hanem nagyobb, elvontabb, de meg nem határozható közösséggel azo­ nosítható (ez lehet egyszerűen a költők vagy a próféták köre, de lehet az emberiség egésze is). 5. szakasz (30-40. sor): visszatér az elbeszélő jelleg, a beszédmód azonban már az eddigiek ötvözete, am elyben legerősebb a biblikus szí­ nezet. Innen nyilvánvalóvá válik, hogy a világvégi ütközetként m egjele­ nített háborúba indulás időpontja a vers témája. 6. lezáró szakasz: a lírai én önmagára tekint. A benne lejátszódott változások fényében értelmezi a Különös nyár-éjszakát. Hangsúlyozza e rész fontosságát, hogy ebben a sorok többsége rímel, szemben a többi szakasszal, am elyekben csak elszórtan vannak összecsengő sorvégek. A lapm otívum ok • Biblikus-apokaliptikus: angyal, világot elsüllyesz­ tő éjszaka; természeti: nyár-éjszaka, Hold, csillaghullás; a világ kizökkent- ségét érzékeltető képek. A lapgondolata, üzenete • A vers megmutatja, hogy Ady az avant­ gárd egyes szerzőihez hasonlóan az első világháború kitörését korszakha­ tárnak fogta fel, olyan kozmikus kataklizmának, amely a régi világ alapjait semmisíti meg. Míg az előbbiek kitörő örömmel üdvözölték a tisztító vi­ hart, addig Ady úgy látta, hogy jóvátehetetlen károkat fog okozni. Verselése • Változó szótagszámú sorokból épülnek fel a különböző hosszúságú strófák. A hatszoros refrén sem azonos számú sorok után tűnik fel (5, 6, 3, 7, 8, 8). A tizenkétszer ismétlődő különös jelző egyre inkább a furcsa jelentés helyett a rettenetessel telítődik, s válik végül Egy világot elsüllyesztő, rettenetes éjszakává. Szabálytalan a rímképlet is. A 17 azonos sorvégi rím m ély o-ja m onotóniát eredm ényez és a vers vége felé egyre nagyobb a rímtávolság. Hangulata: zaklatott, felfokozott lelkiállapot. 126

Ember az embertelenségben Szivemet a puskatus zúzta, És élni kell ma oly halottnak, Szememet ezer rémség nyúzta, Olyan igazán szenvedőnek, Néma dzsin ült büszke torkomon Ki beteg szivvel tengve-lengve, S agyamat a Téboly ütötte. Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe És most mégis, indulj föl erőm, S vél őrizni egy szebb tegnapot. Indulj föl, megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Oh, minden gyászok, be értelek, Mindegy, indulj csak vakmerőn, Oh, minden Jövő, be féltelek, Mint régen-régen cselekedted. (Bár föltámadt holthoz nem illik) Ékes magyarnak soha szebbet S hogy szánom menekülő fajtám. Száz menny és pokol sem adhatott: Ember az embertelenségben, Aztán rossz szivemből szakajtván Magyar az űzött magyarságban, Eszembe jut és eszembe jut: Újból-élő és makacs halott. Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Borzalmak tiport országútján, Néma dzsin ült büszke torkomon Tetőn, ahogy mindég akartam, S agyamat a Téboly ütötte. Révedtem által a szörnyüket: Milyen baj esett a magyarban S megint élek, kiáltok másért: S az Isten néha milyen gyenge. Ember az embertelenségben. Amit a műről tudnod kell Ady világháborús költészetének csúcspontja ez a vers. A költő, szoká­ sától eltérően maga jegyezte a keletkezés időpontját a vers alá. Ennek oka talán az, hogy különösen fontos itt tudnunk a vers születésének hátterét. Keletkezése • A vers 1916 szeptem berében keletkezett. Ez év augusztus 17-én a világháború egyik fontos esem énye következett be: Románia titkos szerződést kötött az antanttal. Augusztus 27-én indult meg a 370 ezer főnyi román hadsereg támadása Erdély ellen, és az ott élő magyaroknak menekülniük kellett. A Boncza-kastély alatt húzódó úton, Erdély egyetlen országútján, a Sebes-Körös völgyében vonult a m enekülők áradata. Volt, aki Adyéktól kért szállást. Gondold el, miket láttam, éltem, beszéltem, vigasztaltam (hit nélkül), vendégeltem és sírtam itt - írta a költő öccsének. Szeptem ber közepe táján azonban javult a helyzet, de Ady ekkor került igazán szembe a háborúval, a történelmi Magyarországot fenyegető veszéllyel. Úgy érezte, odavan minden, ami­ ért élt. Öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták. Tém ája • Szembehelyezkedés a háború Tébolyával, m egm aradni em bernek az em bertelenségben, m agyarnak az űzött magyarságban, a költői és emberi helytállás bizonyítása. Címe témajelölő. Műfaja: rapszo- dikus m enetű vers. 127

Szerkezete • Az erős gondolatiság a versszerkezetben, strófaépítés­ ben is meghatározó, ez okoz észrevehető „szabálytalanságokat\". Nem egyform a hosszúságúak a versszakok, hosszú, többszörösen alá-, illet­ ve mellérendelt mondatokat, szabálytalan, szétszórt rímelést találunk. Nyolc strófából áll a vers. A vers kulcskifejezése az e m b e r a z e m b e rte le n sé g b e n . Kétszer fordul elő a kifejezés hangsúlyos helyen: a cím ben és az utolsó sorban, har­ madszor pedig a harmadik versszak harmadik sorában. A vers egészét: szerkezetét és tartalm át is ennek a két fogalom nak a szembesítése ha­ tározza meg. Az em bertelenség világának legfeltűnőbb szinonimája a Téboly. Azt fejezi ki, hogy a lét értelm ét vesztette. Ezt fokozzák a bor­ zalmak is: ezer rém ség, n é m a dzsin, a félelem ben, a rettegésben élés. Az em bert a külső világgal összekötő emberi szervek szűnnek meg m űköd­ ni. A szívre a puskatus, a szem re a rémség, a to ro k ra a némaság, az a g y ra a Téboly telepedett. Megsemm isülés fenyegeti az embert. Az e m b erség fogalm ához az é rte le m kapcsolódik. A szó ugyan csak egyszer fordul elő, de az értelem, a gondolatiság uralja az egész költe­ ményt. Legalább ilyen fontosak az érze/emmel kapcsolatos szavak: a szív például ötször fordul elő. Ide tartozik az erő, a makacs h it is. A háború öldöklő iszonyatával, a bénaság állapotával, a tehetetlen­ ség kínzó érzésével szegül szembe a m é g is dacossága. És m o s t m égis, in d u lj föl, e rő m ..., mert másokért kell élni, át kell menteni a jövőnek az emberiség múltban kiküzdött értékeit, a n a g y kincseket, a k ik e t lo p n a k, meg kell őrizni a szebb te g n a p rem ényeit a holnap számára. Üzenete • Ady Endre nem a nem zetbe zárkózást, a kisnépi naciona­ lizmus útját választja, hanem az emberiség felé nyitást. Nem a m agyar­ ságát, hanem em berségét hangsúlyozza az em bertelenségben. Verselése, h an g u lata • A versben rendszertelenül csendül össze egy-egy tom pa rím m eglehetős távolságból. Hangvétele biblikus zen­ gésű, belső zaklatottságról árulkodik. лл f j 1. A d y költészete a világh áb orú idején fokozatosan átalakult. M iben w nyilvánult ez m eg? 2. Mi a történelm i háttere az Emlékezés egy nyár- -■* * éjszakára cím ű versnek? M ilyen összefüggés van a két id őp on t kö­ zött? 3. A fordulat verse a költemény. Mi minden tanúskodik erről? Ф 4. Foglald össze, am it a vers szerkezeti felépítéséről tudsz! 5. A dühödt an­ gyal képe teszi nyilvánvalóvá a bibliai utalást. A Biblia m ely részéről van szó? 6. Mi a kulcskifejezése a versnek? Hányszor fordul elő? 7. M elyek azok a szavak, kifejezések, képek, am elyek e két fogalom hoz sorolhatók? I I 8. Készíts összehasonlító elem zést az Emlékezés egy nyár-éjszakára és az Ember az embertelenségben cím ű versekről! Mi a szerepe a m últnak a két köl­ tem ényben? 9. Értelm ezd a beszélő helyzetét a két versben! 10. Mi a szerepe az ismétlődéseknek? 128

A CSÍNSZKA-v e r s e k A betegségétől meggyötört költő a háborús borzalom éveiben me­ nedéket, biztonságot keresett a szerelemben. Gyakran szólal meg fele­ ségéhez, Csinszkához írott verseiben az elveszettség, a megvertség, a legyőzöttség hangja is, a szerelmi téma összekötődik az egyéni sorssal, olykor a számvetéssel. A Csinszka-szerelem versei külön oázis Ady lí­ rájában, főként ha az önkínzó Léda-szerelem dalaival vetjük össze őket. Négy költői vonás jellemzi a Csinszka-verseket: • az öregedés mélabúja, • az a tudat, hogy a költő Csinszkában találta meg az igazi, megértő élettársat, • az összeforrottság a szörnyű világháborúval és • a szándé­ kolt egyszerűség: szóanyagában, képeiben, grammatikájában a köznapi beszédhez közelítő nyelv. Kapcsolatuk diszharmóniája nem jelenik meg e költeményekben, mintha a költészet maga is menedékül szolgálna a költő számára. A Csinszka-verseknek a szépség és az idill őrzése adta meg különös varázsát: Őrizem a szemed, Beteg szívemet hallgatod, De ha mégis?. Nézz, Drágám, kincseimre. Akkor sincsen vége stb. A Nézz, Drágám, kincseimre (1917) hat strófából álló, keretes szerke­ zetű versben egyszerre jelenik meg a szerelmes férfi vallomása a bukásá­ val, a legyőzöttségével számot vető költő önértékelésével. A bensőséges, intim hangvétel, a sorok nyugodt ritmusa, a versmondatok viszonylagos hosszúsága, a hangszimbolika lassúvá, monotonná teszik a szöveget. Egy magát öregnek érző, beteg ember szavai ezek, akinek egyetlen menedéke fiatal kedvese. Nagy hangsúlyt kap a versben a beszélő elhagyatottsága, öregsége, betegsége. A valaha nagyúri felsőbbrendűséget hirdető költői egyéniség leszámol egykori szerepeivel, s egy teljesen más értelmezési szempontból megközelítve életpályáját négy versszakban összesűrítve je­ leníti meg mindazt, amije maradt. A De ha mégis? (1918) az egyik legösszetettebb, legproblematikusabb Csinszka-vers. Abból a fajtából, amelyben a szerelem éltető, megtartó erőként van jelen még, bármennyire más is a valóság. Ady ekkor már nagybeteg, a Csinszka-idill is szertefoszlott, de ebben a versben még régi fényében ragyog. Az első versszak még reményt fogalmaz meg: a túlélés, a megmaradás reményét. Az utolsó versszakban már szinte nyoma sincs a reménynek: a tragédiaérzet kerekedik felül, a vers hangulata mégsem tragikus, hanem elégikus. Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Őrizem a szemedet. yilágok pusztulásán Nem tudom, miért, meddig Ősi vad, kit rettenet Maradok meg még neked, Űz, érkeztem meg hozzád De a kezedet fogom S várok riadtan veled. S őrizem a szemedet. 129

Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1916. január 16-án közölte a N y u g a t 2. száma. A h a lo t­ ta k élén című kötet utolsó ciklusába - Vallom ás a szerelem ről - helyezték a kötet szerkesztői. M ű faja • Dal. Típusa: Csinszka-vers. Témája: kitartás a szerelemben az arra való méltatlanság és a körülm ények ellenére, egy öregedő férfi szerelmi vallomása. Címe: a vers refrénje, tém ajelölőnek is mondhatjuk. Szerkezete • Mindössze négy strófából áll, a teljes első versszak is­ métlése két részre osztja a költeményt. A költem ény szövegét a kéz és a szív m otívumok ismétlődése határozza meg. I. rész: 1-2. vsz.: a lírai én egy mozdulat formába öntésével alkotja meg a vershelyzetet: a megszólító és a megszólított viszonyát. A mozdu­ lat, a kézfogás utal a szerelmi kapcsolat egészére. A v é n ü lő igenévi jelző négyszeri ismétlése a nagy korkülönbséget hangsúlyozza. Itt nincsenek konkrétumok, a külső állapotokat utalások jelzik: V ilá g o k p u s z tu lá s á n , ...re tte n e t űz, S v á ro k ria d ta n veled, melyek erőteljes hangulati-érzelmi tartalmai félelmessé, feszültté teszik a szöveget. II. rész: 3-4. vsz.: megism étlődik az első szakasz, de itt már rárakó­ dik a második versszak jelentésrétege, így óvó, védő mozdulattá válik a kézfogás is. Az eredetileg intim, belső verstér a világégés keretében je le ­ nik meg. A kiúttalanságot, a tanácstalanságot, félelmet tovább fokozzák a záróstrófa m egválaszolhatatlan kérdései: m ié rt, m e d d ig , az ellentétes m ellérendelő m ondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti: D e a kezedet fo g o m .... A bizonytalanság oka egyrészt személyes: az öregség érzése, másrészt történelmi: a v i­ lágháború. A gesztus is kettős értelmű így: egyfelől a saját m éltatlansá­ ga érzésének legyőzését jelenti, másfelől a külvilág pusztító hatásaitól akarja m egóvni kedvesét. A lapgond olata, üzenete • A vers összekapcsolja a történelm i m e­ nekülés m otívum át a szerelem kései beteljesülésével. Ennek köszönhe­ tően a Csinszkával való kapcsolat - de a szerelem általában is - jelentése feldúsul, és az egzisztenciális m enedék metaforájává válik. Verselése • Kevert, a sorok legnagyobb része ütemhangsúlyos (fele­ ző hetes), egy-két negyedfeles jam busnak tekinthető sor van. Szokatlan módon tartalmaz a vers egy enjambement-t, a második szakaszban sor­ határra kerül az alany és állítmány. A vers hangulata lem ondó, kiszolgál­ tatottságot sugárzó. A kifejezőeszközök közül alliterációval, halmozással, metaforával, anaforával találkozhatunk. л.г f j 1. M it je le n te tt a Csinszka-szerelem A d y életé b en ? 2. M ilyen hangu- '^ í4 ¥ latú az Őrizem a szemed cím ű vers? 3. Mi utal a versben az öregség- -* * re, ragaszkodásra, az egym ásra utaltságra? 130

ф 4. O lvasd el az Ady-kötetben a Л/ézz, D rá g á m , kin cse im re és a De h a m é g is? című verseket! Milyen motívumok, gondolatok kapcsolják össze a két költe­ ményt! I I 5. Fogalm azd m eg a Léda- és a Csinszka-versek közti különbségeket! M ilyen poétikai jellemzői vannak a két verscsoportnak? ÖSSZEGZÉS • Ady Endre a m o d e rn m a g y a r líra m egterem tője. Teljes szemléleti forradalm at hozott: m egújította a m agyar táj költészetet, a sze­ relmi, a politikai, a vallásos lírát. Küldetéses k ö ltő : m agyarságát büszke ö n ­ tudattal vállalta, d e nem zete (az ő szóhasználatában: faja, fajtája) hibáit kí­ m életlenül ostorozta is. A szim bolikus-szecessziós lá tá s m ó d végigkíséri egész alkotói pályáján, de dom ináns szerepe költői pályájának első korszakában van. Utolsó éveiben vérbeszéde a szürrealisztikus lá tásm ódra je lle m ző törede­ zettséget, v á ra tla n ké p ze ttá rsítá so ka t is m u ta t az egyszerűsödés (klasszicizáló- dás, realisztikus tendenciák) mellett. Egyéni m ito ló g iá t terem t. Költészetének m otívum körei összefüggnek. A d y t a teljesség vá g ya és lehetetlensége egyszer­ re kínozza. Ö nszem lélete le n y ű g ö z ő tá g asságú és szinte ije sztő m élységű. (Az idézetek G örö m b ei András: Az Ady-életm ű értelm ezésének problém ái. Iro- dalom ism eret. 1995. 4. 42-53. o. cím ű m űvéből valók.) M Ó R IC Z Z SIG M O N D (1 8 7 9 -1 9 4 2 ) Móricz Zsigmond arcké­ Móricz Zsigmond, a Nyugat első nagy nemzedé­ pe és aláírása, 1935 kének tagja, а XX. század első felének legjelentősebb prózaírója. Művészetében az a folyamat tetőződött be, amely а XIX. század végén Mikszáthtal indult meg s a századforduló gazdag novellatermésével folytatódott. Novelláiban és regényeiben az erőteljes realizmust naturalista vonások is színezték. Magá­ ba olvasztotta a nagy elődök elbeszélő örökségét, de túl is lépett a hagyományokon. Megvolt benne Jókai áradó mesélő kedve, Mikszáth anekdotázó hajlama, de novellái és regényei már többnyire rövid időre tömörített, az eseményeket összesűrítő drámák, zárt kompozíciójú alkotások, jellemző szereplői pedig az önmagukkal és környezetükkel vívódó hősök. A ma­ gyar falu, a magyar vidék legnagyobb írója volt, a nagyváros világát csak élete vége felé ábrázolta. É L E T Ú T JA Gyermekkora, iskolái • 1879. július 2-án született Szatmár megyé­ ben, Tiszacsécsén, református családban. Neveltetésében a vallási és a hagyományos nemzeti értékek fontos szerepet kaptak. Édesapja, Móricz Bálint vállalkozó szellemével ötholdas parasztból a nagygazdák közé küzdötte magát. Édesanyja, Pallagi Erzsébet szegény, de művelt lelké- 131

szí családból származott, és mindenáron ragaszkodott kilenc gyermeke iskoláztatásához. Móricz Zsigmond hatéves volt, mikor apja vállalkozása csődbe ment. Nagyanyjával Prügyre költözött. Itt járta az elemit. Nagy szegénységben éltek. Ennek ellenére 1890-től a Debreceni Református Kollégiumban tanult három évig. 1892-ben a szülők Patakra költöztek, ezért a negye­ dik gimnáziumi osztályt Móricz már itt kezdte. Tanulmányait azonban elhanyagolta, így az első félév végén három tárgyból megbukott. Ezért anyai nagybátyja, a kisújszállási gimnázium igazgatója, saját iskolájába vitte, ahol Móricz a hatodik osztályt majdnem színjeles eredménnyel fe­ jezte be és ott is érettségizett 1899-ben. Ekkor már megérett benne az elhatározás, hogy író lesz. Egyetemi tanulmányainak első színhelye Debrecen volt, ahol a teo­ lógiára iratkozott be, fél év múlva átment jogra, majd a pesti egyetemre. Diplomát azonban nem szerzett, elcsábította az újságírói pálya. Házassága • 1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát, akit Jankának nevezett. Három leányuk született: Virág, Gyöngyi és Lili. Házasságuk két évtized alatt teljesen megromlott. A lelki szenvedés, az emberi két­ ségbeesés, az apai fájdalom is közrejátszott abban, hogy annyi írói pró­ bálkozás és újrakezdés után végre rátalált saját hangjára és témájára. Első kisfiúk meghalt, a második is, s ezután írta meg első igazi sikert hozó novelláját, a Hét krajcárt (1908). Az egyre emelkedő tiszteletdíjak véget vetettek a korábbi évek garasos kuporgatásainak. 1911-ben Leányfalun telket vásároltak, majd szép, kényelmes házat építettek rá. Családjának ez kitűnő otthont, nyaralásokat jelentett, ő maga pedig kiélhette gazdálkodó, kertészkedő szenvedélyét. Házassága a 20-as évek közepétől egyre elviselhetetlenebbé vált. Janka mindenre és mindenkire féltékeny volt. Egymás után kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, s a második alkalommal már nem tudtak segíteni rajta. 1925 áprilisában halt meg. 1926-ban Móricz ismét megnősült, feleségül vette a fiatal színésznőt, Simonyi Máriát. Tíz évig tartott ez a házasság, válásukban (1937) szerepe lehetett Móricz fogadott lányának, Littkey Erzsébetnek is, akit Csibének hívott. Ekkor Móricz végleg Leányfalura vonult vissza. A háborús évek és a Tanácsköztársaság • A világháború kitöré­ sekor úgy gondolta, hogy a háború tisztítótüze elemészti mindazt, ami idejétmúlt és halálra ítélt a társadalomban. Önként jelentkezett 1915-ben haditudósítónak a keleti frontra. A magyar katonák hősiességéről akart riportokat készíteni, de a fronton szerzett tapasztalatok hamarosan rá­ döbbentették az embertelen borzalmakra, a hátországi nyomorra, a hadi gépezet korruptságára. Az 1919-es kommunista diktatúra kezdetben még reményekkel töltötte el. Tagja lett az írói direktóriumnak, munkatársa volt a Világszabadság, a Vörös Lobogó és a Fáklya című lapoknak. De hamarosan csalódott. A 20-as évek elején az új rendszerben mégis meg­ szégyenítették, meghurcolták, valósággal gyalázták 19-es cikkei, riportjai 132

miatt. Leányfalui házából a csendőrök megbilincselve vitték kihallgatás­ ra, kizárták az irodalmi társaságok. Néhány évig csak a Nyugat közölte írásait. A z utolsó évtized • 1929-ben, Osváth Ernő halála után Móricz átvette Babitsosai a Nyugat szerkesztését. Egy 1931-ben írt cikkével országos felháborodást váltott ki. Elismeréssel írt a határon túl élő magyar ifjúság felvilágosult, demokratikus szelleméről, és szembeállította az otthonival: Izzóbb magyarság tombol ott a babiloni fogság érzései mellett, mint itt­ hon, ahol ma is még a régi és süni levegőjű mesterséges sötétségben vannak az ifjak. Jobb és baloldal élesen támadta, a parlamentben felszó­ laltak ellene. Móricz kénytelen volt visszakozni. Belefáradt a szerkesztés gondjaiba is és 1933-ban megvált a Nyugattól. A népi írók ekkortájt kibontakozó mozgalmának az élére állt. 1939-től a Kelet Népe című fo­ lyóirat szerkesztőjeként támogatta a népiek törekvéseit. Halála • A második világháború kitörése elrettentette Móriczot. Jövőbe vetett hite is megrendült, a fasizmust, Magyarország háborús szerepvállalását elutasította. írói tekintélyét is megpróbálta latba vetni a zsidótörvények sújtotta pályatársaiért. 1942. szeptember 4-én agyvérzés következtében halt meg Budapesten 63 esztendős korában. M UNKÁSSÁGA Első alkotói korszaka (1908-1919) • 1908-ban a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című elbeszélése, majd 1909-ben ugyanezen a címen novelláinak gyűjteményes kötete. A kötet megjelenésétől számíthatjuk Móricz első alkotói korszakát, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy a magyar falvak és kisvárosok világát új szemlélettel ábrázolta. Paraszti hősein keresztül bemutatta a falvak társadalmi tagozódását: zsellérek, napszámosok, szegényparasztok, nagygazdák világát, és az ebből adódó tragikus élethelyzeteket, sorsokat (Tragédia, Judith és Eszter, Sárarcmv, Szegény emberek). A Nyugat 1909-es évfolyamában kezdte el közölni első regényének, a Sáraramnak fejezeteit. 1911-ben jelent meg Az Isten háta mögött. Ezt követte 1912-ben A galamb papné, 1913-ban Kerek Ferkó. Első ízben festette meg hősében a nagyra, szépre törő lobogás s a hirtelen letörő, porba hulló, de az író számára bukásában is vonzó dzsentri figuráját. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1914) című kisregénye egy fiatal pár ci- vódásának és kibékülésének idilli rajza. A Szegény emberek (1916) című novellája már hangos tiltakozás az embert lealacsonyító vérontás ellen. 1917-ben jelent meg A fáklya című kisregénye, melynek alaptémája a vidéki értelmiség útvesztése, árulása. A Légy jó mindhalálig (1920) már címében is vallomás és program. Nemcsak a gyermekkort idézte meg regényében, hanem legfrissebb fájdalmait, érzéseit is. Alakjait reális-naturalisztikus módon ábrázolta. Hősei lázadnak a sorsuk eílen, és Móricz lázadásuknak indítékait próbálja feltárni. Az okok 133

vagy társadalmi jellegűek (szegénység, feltörekvés, szerzésvágy, elvágyó­ dás), vagy az ösztönökben rejlők (túlfűtött szexualitás - Túri Dani, Veres Pálné). Sorsuk többnyire tragikus, hiszen az egyéni boldogulást, a tehet­ ség vagy a magánélet kibontakozását meggátolják a közösség normái, a társadalmi berendezkedés mozdulatlansága vagy az eltérő, ellenkező értékrendű környezet. Második alkotói korszaka (1922-1933) • 1922-ben új téma jelenik meg regényművészetében: a magyar történelem. А XVII. századi Erdé­ lyi Fejedelemség története alkalmas saját kora sorskérdéseinek megjele­ nítésére. Ez a mű a Tündérkert, melynek első részét a Nyugat 1921-ben közölte folytatásokban, könyv alakban 1922-ben jelent meg. Később két másik művel - A nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1934) - Móricz trilógiává bővítette, és 1935-ben Erdély címen jelentette meg. A 20-as évek jelentősebb regényeiben Móricz új témák felé fordult: a távolabbi múlt helyett a történelmi félmúltat elevenítette fel, а XIX. szá­ zad végét, a dzsentri tegnapját. Közel egy évtizeden át szépirodalmi alkotásaiban a dzsentrit teszi művészetének mérlegére. A kezdeti rokon- szenv, a reményeket tápláló együttérzés azonban az egymást követő írá­ sokban fokozatosan kiábrándultságba megy át, s a teljes reménytelenségbe torkollik. Kivilágos kivirradtig (1924) című, harmonikusan szerkesztett regé­ nye egyetlen éjszakába, az 1898. december 26-i István-nap hajnalig tartó mulatozásába sűríti az eseményeket. Az idősebbek és a fiatalok erkölcsi felfogását állítja szembe egymással, s az írói ítélet elmarasztalja az ifjabb nemzedék morális felelőtlenségét. Az Úri muri (1927) cselekménye a millennium évében (1896) törté­ nik: körülbelül négy nap úri duhajkodásának keretében a környezetből kiemelkedni akaró, de annak szorításában elbukó ember tragédiáját írta meg. Az 1929-ben kezdődő világgazdasági válság is hozzájárult ahhoz, hogy Móriczban végleg szertefoszlottak a történelmi osztályokhoz fűződő illúziók. Szinte naponta kerültek felszínre ekkor államhivatalnokok, vá­ rosi vezetők különböző sikkasztásai, visszaélései, lelepleződött az egész intézményes korrupció. Rokonok (1932) című regényének ideje a megírás jelene, a nagy gazdasági válság évei. A cselekmény egy nagyszabású úri panama kipattanása körül bonyolódik. Ezzel a művel Móricz végleg kiírta magából a dzsentritémát. A Forr a bor (1931) a Légy jó mindhalálig „folytatása”. Központi alakja az érettségi előtt álló, maturandus (érettségi vizsgára készülő) Nyi­ las Mihály, aki mindenáron, görcsös erővel készül írói hivatására. Osz­ tálytársai, egy századvégi (1899) alföldi gimnázium nyolcadikos diákjai, léhák, könnyelműek, felszínesek. Nyilas Mihály furcsa különcnek számít komolyságával, elhivatottságával ebben a világban. A regény lehangoló végkövetkeztetése, hogy milyen felnőttek, milyen vezetők nőnek fel abból 134

a generációból, amelynek tagjai így készülnek fel az életre, ilyen módon válnak „éretté”. Utolsó alkotói korszaka (1933-1942) • Új pályaszakaszának kezde­ tén a Barbárok (1932) című kötet áll kilenc novellával. 1936-ban újabb nagyszerű kötet látott napvilágot: a Komor Ló - huszonnégy novellával. Ezek az írások más jellegűek, közlés és a leírás háttérbe szorul, megnő a drámai párbeszédek jelentősége; szociografikus és folklorisztikai motí­ vumok járják át a szöveget. 1936 őszén egy új élmény jelent meg életében: megismerkedett egy fiatal, árva, állami intézetben nevelkedett „kis proletárláruival\". Littkey Erzsébettel, akit írásaiban Csibének nevezett el. Több mint húsz novellája s Árvácska (1941) című regénye született a sokat szenvedett kis lelenclány embertelen sorsának élményköréből. Utolsó nagyszabású, de már befejezetlenül maradt vállalkozása a XIX. századi híres betyárról, Rózsa Sándorról szóló trilógia lett volna. A Rózsa Sándor a lovát ugratja 1941-re készült el. A második kötetet Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, mely a szabadságharc idején játszódik, már nem tudta véglegesre csiszolni. Megjelent ugyan 1942 könyvnapjára, de ez a második rész befejezetlennek tűnik: fáradtsága, betegsége rajta hagyta a bélyegét. M Ó R IC Z Ú JSZER Ű P A R A SZ T Á B R Á Z O L Á SA Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályáját, de hosszú időbe telt, míg el tudott szakadni a beidegzett, szinte kötelezővé vált konvencióktól. A kor csak a romantikusra színezett parasztképet ked­ velte: a falu a derű, a csend, a nyugalom, a meghittség, a harmónia stb. csábító színhelye. Ezzel a faluképpel szállt szembe Móricz, és láttatta a szegénységet, az elégedetlenséget, a sok nyomort, a vad, hirtelen ki­ robbanó indulatokat, a durva ösztönöket és azt is, hogy a civilizálatlan körülmények között a tehetség elsikkad. A hagyományoktól és a konzer­ vatív világszemlélettől való lassú elszakadás jelentette Móricz számára is az évekig tartó írói vergődést. Az egyéni szenvedés vezette el mások szenvedésének meglátásához, megértéséhez. Móricz új utat tört a paraszti világ ábrázolásában, új hagyományt teremtett. Novelláiban, regényeiben elsősorban a falusi szegények sorsát mutatta be életképszerű jelenetekben, gyakran példázatosan. Újításai közé tartozik, hogy szereplőit nemcsak sajátos tájnyelvi kiejtésükkel, hanem gyakran beszédmódjuk fonetikus helyesírási képével is jellemezte, akkor is, mikor a kétféle íráskép hangzás tekintetében semmiben sem különbözik. A Hét krajcárban (1908) lefestett nyomor még csak a testet törte meg, a lélek ép és egészséges maradt. Ezt követő alkotásaiban már a lelket is megtöri a nyomor. Móricz - naturalista hatásra - egyre nagyobb figyelmet szentelt az ember ösztönvilágának működésére, s műveiben megjelenik később a túlfűtött érzékiség, az erotika is. 135

Tragédia (Részlet) Mindenki a Sarudy-lány holnapi lakodalmáról beszélt. Ebéd után le­ hevertek az aratók a keresztek tövébe, vagy a villákból, gereblyékből rögtönzött apró sátorok alá, ahol egy-egy szoknya adott egy kis árnyékot a fekvők arcára. Elég az, csak hogy napszúrást ne kapjon az ember. (...) Kis János megette az almásételt, amit szeplős, málészájú fia, aki ijesztően hasonlított hozzá, kihozott utána. Azután körülnézett, de lusta volt keresztig menni s ott helyben dőlt el a tarlón. A kalapját az arcára tette s nyomban elaludt. Még annyit hallott, hogy Sarudy Pál borjút is vágatott a lakodalomra. Azzal elaludt. Senki sem törődött vele, a tulajdon fia sem. Ez elővette a cserép­ fazekat s belenézett, nem hagyott-e az apja egy kicsit neki is benne? Bizony nem hagyott. Olyan üres volt az edény, mintha a Bodri már ki is mosogatta volna. Ezzel fölborította a mázas csuprot s elment a kutya után földimogyorót keresni. Mikor Kis János felébredt, első dolga volt megnyalni a száját. Almá­ ban lakodalomban volt s nagyon jól teleette magát. Kedvetlenül gondolt rá, hogy elfelejtett mindent, azt is hol volt, azt is mit evett. Legalább ne ébredt volna fel. Hozzá volt szokva, hogy neki egész életében mindenről le kell mon­ dani, hát nem soká sajnálkozott. Másik oldalra fordult és újra el akart aludni. Nem sikerült. Az arca olyan vörösre vált a kalap alatt, mint a főtt rák. Lelökte a megfeketült szalmakalapot s jól esett, hogy a mezei szellő hűvösen érte a bőrét. - Egye meg a fene ezt a vén Sarudyt - gondolta magában -, eleget dolgoztam neki életemben, meghívhatna a lánya lakodalmára. Hadd lak­ nék jól egyszer. Felemelte a hüvelykujját: - Lesz húsleves. Jó sárga, zsíros tyúkhúsleves. Az jó lesz. Abból megeszek egy tállal. És már habzsolta is, szopogatta a sűrű, apró, sárgaszínű tésztacsigá­ kat, amiket marokszámra eregetett le a nyeldeklőjén. - Dolgozni emberek! - kiáltotta valaki. (...) O is feltápászkodott. Éhesnek érezte magát. Odanézett a fekete falu cserépedényre. Üres... Úgyse volna benne, csak valami lötty. Megrúgta az edényt; megvetően és dühösen. Annak beszakadt az oldala. Különben is drótozva volt már s egy drótszál a bocskorához akadt: - Üssön meg a guta! - káromkodott Kis János és lerugdosta a lábáról a kölöncöt. - Már míg élek, mindig ebbe a szegénységbe kell szuszogni. Az a vén bitang nem fog elhívni. Egész nap rosszkedvű volt. Észre sem vette senki. Kis János amolyan láthatatlan ember volt, akit senki sem lát meg. így élte le az egész életét, 136

sohase volt egy percig sem érdekes ember. Se nem erős, se nem gyenge, nem kicsi, nem nagy; nem sánta, nem hegyes; mi lett volna, ami feltűnt volna rajta. Olyan volt mint egy ember; két szeme volt, meg egy orra. Bajusza is volt. És sohasem jutott eszébe semmi. Ha reggel volt, felkelt, este lefeküdt; mikor eljött az ideje, megházasodott. Akkor lakott utoljára jól, beteg is lett tőle. Katona nem volt, a faluból tízszer se volt kinn, akkor is csak a vásáron. Nevetni csak egyszer nevetett életében jóízű­ en, akkor, mikor az apja le akarta őt ütni, amiért megette az egész tál galuskát s amint feléje sújtott, a saját ütésétől megtántorodott, felbukott s falba vágta a fejét. Bele is halt. Még ez az egy érdekelte: az evés. A feleségét e miatt szokta elverni, s ha gondolt valaha valamire, arra, hogy mit volna jó enni. De ezt sem tudott sokat elképzelni. Hiába, a tapasztalat nem segítette. Este, ahogy hazamentek s a gazdának megmondták, mit végeztek, azt mondta a vén Sarudy. - Emberek, asszonyok, holnap este mindenki eljöhet a lányom lako­ dalmába. Annyit ehettek, amennyi belétek fér. Kis János majdnem elszédült. Valósággal megijedt. Attól ijedt meg, hogy nem bír majd megfelelni a feladatnak. A többiek ujjongtak, élje­ neztek, de ő hallgatott. Ott állt hátul, sötétedő este volt, senki se törődött vele. A többiek közt aztán ő is elindult nehézkes léptekkel hazafelé. Otthon megette a vacsorát; korpacibere volt. Csendesen, szótlanul. (...) Egész éjszaka nem tudott aludni. Sokszor felébredt és ébren hánykolódott, de ha hozzáfogott arra gondolni, mi lesz holnap, igen nagy nyugtalanság fogta el. (...) Összerántotta a szemöldökét. - Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a vagyonából. Eleget kapáltam neki. Nem mert reggelit enni. Ebédre meg se kóstolta az ételt, félt, hogy estére nem lesz éhes. Máskor, ha összeveszett a feleségével, akárhányszor megtette, hogy egész napon át nem evett egy falatot sem, észre se vette. Most reszketett az egész belseje és szédülés fogta el az éhségtől. Összeszorította a fogát, széles, erős, nagycsontú állkapcáját és szürke szemeivel mereven nézett előre. Egy vadállat makacs dühével viaskodott önmagával. De nem evett, megállta. - Ötven töltött káposztát! - ismételgette magában s vas elhatározással vágta kaszájával a rendet. Taktusra, mint az aratógép. (...) Végre alkonyodott. Hazamentek a munkából. Otthon már dél óta állott a lakodalom. Idő sem volt a hozzákészüléshez, le kellett ülni a terített asztalhoz. Kis János egy zugba került; annál jobb. Falnak veti a hátát s akkor hadd jöjjön az ellenség. Ezzel a vak és vad elszánással szállott szembe valamelyik őse egy kétezer emberből álló török sereggel. Hozták a levest. 137

János nem sokallt, nem kevesellt semmit. Jó mély cseréptányért ka­ pott, amit a szakácsnő színig öntött neki. Ujjnyi vastag volt a tetején az a sárga zsír, amely már nem is szakadt karikákra hanem egybefolyt. Kis János fogta fakanalát s nyugodtan, komolyan kezdett munkához. A bélé reszketett s alig bírt uralkodni a mohóságán. A tizedik kanálnál rettenetes megdöbbenés érte. Úgy érezte, jól van lakva. Sápadtság futotta el az arcát. Megérezte, hogy roppant feladatot vál­ lalt magára. Megérezte emberi kicsinységét. Mint valami szél suhant át agyán a gondolat, hogy nem fogja megbírni, amit vállalt. Összerántotta vastag szemöldökét; alacsony homlokán függőleges ráncok gyűrődtek, széles vasállkapcája összekattant s nekidült újra a csatának. Gépiesen, ahogy a kaszát eregeti ívben jobbról-balra, most a kanalat emelte taktusra a szájához, míg csak a tányér ki nem ürült. Akkor szédülést érzett és utálatos csömört. Az étel túl zsíros volt kiványadt, gyönge, zsírtalan löttyökhöz szokott gyomrának. Túrós csusza következett. ízes, tejfölös, töpörtős, kövér. Jól telerak­ ták a tányérját. (...) Ma már evett annyit, mint egész életében egy ülésre szokott. De összecsikorgatta fogát, s odatartotta a tányérját a harmadik fogásnak. (...) így ment ez két óra hosszáig, megállás, pihenés nélkül. Akkor jött a töltött káposzta. - Ötvenet! - mondta magában Kis János és a szemére fátyol szállt. Nagy darab húsok voltak a töltött káposzták közé téve ráadásnak. És Kis János, amint a három hatalmas töltelék után egy ilyen darab szívós, fövetlen, rágatlan húsdarabot le akart gyűrni - rémülten állt föl. A sze­ me kidagadt, szinte kiugrott vastag szemöldökei alól, a nyakán az erek kötélvastagra dagadtak. Utolsó józan eszével kirohant a házból. Az eperfához ért, mikor megszabadult a bajtól. A torkán szorult da­ rab, amely már szinte megfojtotta, visszacsúszott a szájába. Szemébe könnyek gyűltek s állkapcsát olyan keményen vágta össze, hogy éket se lehetett volna közé verni. Azzal a szenvedély részegségével mondta el magában: - Dögölj meg kutya. Újra íenyelte a húst. És most is képtelen volt rá. Megakadt az a torkán, s többet nem ment se le, se föl. Az ember két keze a levegőbe kapott; sovány hosszú teste megfordult s hanyatt vágódott. Irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön, míg csak vég­ leg el nem csöndesedett. Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt. 138

Amit a műről tudnod kell Tragédia (1909) című novellája már nem csak a testet, hanem a lelket deform áló (eltorzító, elcsúfító), a komikum határát súroló nincstelenség- ről, egy em ber örökös éhezéséről szól. Kis János nem csak külsőleg je ­ lentéktelen, érdektelen figura, hanem eldurvult lelkű, gyűlölködő, szinte a vegetatív ösztönélet szintjére korlátozott ember. Témája • Az örökös éhezés, emiatt a főhőst csak egyetlen dolog érdekli, az evés. Címe egyetlen névszó, utal a befejezésre, nem műfaj­ jelölő. Műfaja: novella. Újszerűsége: Móricznál a falu nem a nyugalom, a derű, a harmónia színhelye, bemutatja a nyomort, a nélkülözést és a szegénységet. Szerkezete • Lineáris szerkezetű, az első nap ebédjétől a másnap délutáni lakodalmi vacsoráig tart. ALAPHELYZET: Kis János arról álmodozik, hogy Sarudy m eghívja a lánya lakodalmára, a gazda meg is teszi ezt. BONYODALOM: Kis János eldönti, hogy kieszi Sarudyt a vagyonából. KIBONTAKOZÁS: egész éjszaka az evésről álmodozik, régi emlékeket idéz fel. Másnap egész nap éhezik. A mulatságon kiderül: tíz kanál le­ vessel jóllakott, ennek ellenére gépiesen eszik tovább. TETŐPONT: a töltött káposzta húsa megakad a torkán. MEGOLDÁS: megfullad. KisJánosjelleme • A főhős neve beszélő név. A leggyakoribb nevek egyike, ezzel is jelezte Móricz, hogy általános jelenségről van szó. A szereplő külsőleg sem különleges, jelentéktelen átlagember. Nincstelen cseléd. A falu legszegényebb rétegének képviselője. Élete sivár, szinte vegetál, nem gondolkodik, cselekedetei ösztönszerűek. Sohasem jutott az eszébe semmi, érzelmi életéből kipusztultak a nem esebb emberi vo ­ nások, s ha voltak is gondolatai néha, azok csupán az evésre, az ételekre vonatkoztak. Nevetni is csak egyszer nevetett „jóízűen\", apja halálakor. Ez is torz látásmódjára utal. Egyetlen vágya, hogy egyszer jóllakhasson. A lakodalomra határozott céllal megy, úgy akar bosszút állni Sarudy gazdán, hogy kieszi a vagyonából. Móricz ezt a tudatlan, szerencsétlen embert minden komikumával együtt mégis a nagy tragédiák magasába emeli. Kis János sejti, hogy valam i emberi léten felüli feladatra vállalko­ zott. Zsírtalan löttyökhöz, ciberelevesekhez szokott gyomra nem bírja a nehéz ételeket. Küzdelme az ételekkel - a zsíros húslevessel, a tepertős túrós csuszával, a lencsével, majd álmai netovábbjával, a töltött káposz­ tával - valódi élet-halál küzdelem mé válik. De a pusztulás tudatában is nekidűlt újra a csatának. Célhoz érését persze megakadályozza a realitás, a valós világ, amely mégsem engedi, hogy tervét végrehajtsa. Az aka­ dály egy lenyelt falat alakjában jelentkezik, am ely megakad a torkán. Móricz pedig naturalista pontossággal mutatja be halálát. 139

A kisszerű, nevetséges célért folytatott hatalmas emberi erőfeszítés te­ szi groteszkké ezt a küzdelmet. Eltorzult bosszújával önm agát pusztítja el. Esztétikai m inőség • A novella esztétikai minősége a groteszk. A b ­ ból fakad, hogy két ellentétes esztétikai minőség keveredik benne. Tar­ talma tragikus, szerkezeti felépítése drámai, kisszerű a főhős és kisszerű a célja. A nagyság és a kisszerűség ellentéte groteszkké teszi a küzdelmet. Üzenete • Kis János sorsa tragikus több szem pontból is: túl nehéz feladatot tűzött ki maga elé, m elyet minden áron végre akart hajtani. Értelm etlen és lehetetlen célt választott, ez okozta halálát. Az egész éle­ te és halála sem tűnt fel senkinek - senkihez nem fűzte szeretetteljes kapcsolat, ezért senkinek sem hiányzott: Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt. Szegény emberek (Rövidítve) A katona rövid szabadságra érkezett haza a frontról, de családját adóság­ ban és nyomorban találja. Beáll napszámosnak, hogy ezzel keressen pénzt, de mikor Vargáéknál meglátja, hol tartják a pénzt - amiből a napszámosokat is fizetik -, jobb módszernek látja, ha kirabolja őket. Másnap a földön dolgozva beszélget egy István nevű öreg paraszttal, de kilenckor elindul végrehajtani a kitűzött célt. Csak az a probléma, hogy Vargáék otthon hagyták a kislányukat és a csecsemőjüket a szomszéd lány felvigyázása alatt. A konyha sötét volt és alacsony, szabad tűzhely, alatta fehérre meszel­ ve a kemence... cserépfazekak... s vasvilla a kezében. Ezek a Vargáék is szegények voltak a háború előtt, csak most, hogy eladták a tehenet, meg a borjút... most vannak az ezrek... - Mi az? - kiáltott bentről egy gyereklány. A katonának kinyílt a szája s megállt a vére. - Itthon vannak - motyogta. Sápadt lett a fekete arca s visszább torpadt. Egy fiatal lány kinyitotta a szoba ajtaját s ijedt és bámész szemmel, tátott szájjal nézett. Hosszú pillanatokig néztek szembe. Lassan megismerte, hogy ez nem a Vargáék gyereke, hanem Szabó Eszter, a Szabó András lánya... - Itthon vannak? - kérdezte végre rekedten. - Nem. - Hát. - Elmentek reggel. - El? - Igen, a vásárba. Hiszen maga látta. A katonának tágra nyílt a szeme. Aha. Ez már támad. Ez már el­ lenség. S erre mindjárt nyugodtabb lett, s folytatta a szeme a villámlást, mintha most már joga volna felülkerekedni... 140

A lány mögött a Vargáék kislánya dugta ki a fejét. Ez is olyan gyere­ kes ijedt szemmel meredt rá... Úgy nézett rá, éppen úgy, mint az a lány... ott a háború elején... a legelső gyerek... ott Sábáéban... Megmarkolta a vasvillát, a vére leszállt a szívére s várt. Várta a parancsot... A katona nem engedheti meg magának, hogy szemtanúi legyenek, ezért a két idősebb lányt hidegvérrel meggyilkolja, de a kisbabát nem bántja. Dühödten jön rá, hogy Vargáék magukkal vitték a pénzt a vásárba, amit ellopott, az nem lesz elég az adóság törlesztésére és a téli betevőre, de nem tehet mást, hazamegy és elmondja a feleségének, mit tett. Miután elmondta feleségének a szörnyűséget, az asszony is rájön, hogy valami megváltozott. A férje eddig soha nem tett volna ilyet. A novella végéig megismerhetjük a katona és a felesége érzését, illetve gondolkodását. Ez ben­ nünk is drasztikusan megváltoztatja a férjről alkotott képünket. (...) Csámpásan, kedvetlenül ballagott most hazafelé. (...) Úgy megnyugodott, mikor a kapun beért. A gyerekei ott álltak a ház előtt, s az anyjuk leguggolt hozzájuk és csókolta őket. Komolyan, fakó arccal nézte a kedves gyerekeit, aztán megfordult, még mielőtt megcsókolta volna valamelyiket, ahogy az ajka kívánta. Érez­ te, hogy keresik. Két csendőr állt meg a kapuban. Az egyik leemelte a fegyverét s lövésre készen tartotta. Neki a szeme se hunyorított. A csendőrök rászegezett szemmel jöttek az udvarra. - Járt maga a Varga házba ma? - kérdezte a fekete, az őrmester. - A Varga házba? - szólott a katona nyugodtan. - Mégpedig ma. - Éppen ma? - Éppen ma. - Mert tegnap jártam. A csendőr a szemébe meresztette a szemét. - Azt tudom, hogy tegnap járt. Napszámért. - Napszámért. Igen. - De ma volt ott? - Ma? Minek lettem volna ma. - Mi van a zsebedbe? - kiáltott rá a másik csendőr. A katona hidegen odanézett a tegezésre, de akaratlan lepillantott a zsebére. Egy fehér kendőnek csücske lógott ki s véres volt. Nyugodtan kihúzta s gondolkodott, micsoda vér ez. - Hogy magyarázza ezt meg? - szólt az őrmester. - Hogy? - szólt a katona. - Ki vele! - s a két csendőr úgy emelintette a szuronyos fegyvert, hogy bármely pillanatban használhassák. A katona csendesen elmosolyodott s mintha nem törődött volna velük. 141

- Megvágta magát a kisfiam. Az ő kezét törültem le vele. Be is kötöttem. A csendőrök meglepetve figyeltek. A gyerek után néztek, aki nagy, okos szemmel bámészkodott rájuk az anyja mellől. Az asszony reszketve fojtotta könnyeit s nem is nézett rájuk, a legkisebb gyerekét szorította a szívére, másikat kezén tartotta. - Miért van bekötve a kezed kisfiam? - kérdezte szépen az őrmester a gyereket. Az még nagyobbra nyitotta a szemét. - Én nem tudom - mondta s az apjára nézett. - Édesapám bekötötte, mikor hazajött, pedig az övé volt véres. Mindenkinek az arcán meglepetés volt, a katona azonban hosszan el­ nézte a kisfia okos, csillogó arcát. Szeretettel nézte, elmosolyodva nézte... - No fiam - mondta -, most csendőrkézre adtál... Akkor odafordult bizalmas egyszerűen a két csendőrhöz, a fekete őrmesterhez. - Hát én voltam... csendőr urak... (...) Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Az életrajzból tudjuk, hogy Móricz az első világhábo­ rú kitörése után önként jelentkezett haditudósítónak a keleti frontra. Az itt szerzett tapasztalatok ihlették többek között a S zegény e m b e re k című novellát 1916-ban. A novella témája - nagyon leegyszerűsítve - az első világháború hatása a falusi em berek életére, értékrendjére, a katonák személyiségének széthullására. Ideje • A novella fiktív ideje megegyezik a megírásának valóságos, történelm i idejével, ezért egyfajta korértelmezés. Az írás ugyan nem jelzi évszámokkal a cselekm ény idejét, de az első világháborút egyértel­ műsítik a helyszínek (Sabác, Oslava, Volhínia, Doberdó, Koltov, Lukovice, Zizim) és a ném et nyelvű harcászati kifejezések, katonai műszók. A tör­ ténet ősszel, novem berben (elmúlás = ősz) játszódik. Címe • Sajátos m ódon utal a cím a mű tartalmára. Látszólagos el­ lentmondás csupán, hogy a novella főhőse katona, a mű mégis szegény em bereket említ - a katona is állandóan tudatában van szegénységé­ nek, ez tettének motiválója. Ugyanakkor a többes számú alak általános­ sá tágítja a katona egyedi sorsát. A cím hordozza az író vélem ényét, ítéletét: a szegény szónak itt nem az anyagi értelem ben vett jelentése fontos csupán, a lelki-szellemi nyomorúságra is utal. H elyszínek • Az idő előrehaladtával változnak a helyszínek: egy kert, az utca, a Vargáék háza, a sárköz, a katona otthona, a folyó töltése, a városi vásár, az út vissza, újra az otthona és utoljára ki a kapun. Cselekm énye, szerkezete • A novella felépítése hagyományosnak tekinthető abban az értelem ben, hogy cselekm énye időben előrehala­ 142

dó, lineáris elbeszélésen, leíráson, párbeszédeken és a szereplők g on d o­ latainak, érzelmeinek bemutatásán alapul, amit emlékek, víziók, háborús hallucinációk szakítanak meg. ALAPHELYZET: főszereplője egy katona, akit a szerző nem nevez meg. 26 hónapos háborús szolgálat után hazatér 28 napra, s m egpró­ bálja nyom orgó családjának biztosítani a megélhetést, dolgozik. BONYODALOM: hiába van otthon, nem a jelent éli. Háborús emlékei visszatérnek, tudata zavarodott, nem tud különbséget tenni a két élet­ helyzet között. Felesége adósságot halmozott fel. Nem talál más kiutat a család problémáinak a megoldására, mint a rablást. KIBONTAKOZÁS: a módos Vargáékat akarja kirabolni, tudja, hogy a vásárba készülnek. Kiterveli az alibijét. Vargáék a gyerekeket viszont ott­ hon hagyják, a pénzt meg magukkal viszik. TETŐPONT: másnap napszám után betör Vargáékhoz. A visszafele­ selő, ellenkező két gyereklány láttán a katonában működésbe lépnek a fronton reflexszé vált, begyakorlott mozdulatok: parancsnok híján a sze­ génység kommandíroz, fegyver helyett jó a vasvilla és a kés is, és aztán rá az ellenségre.... Megöli őket. Feleszmélésének első jele, hogy a síró csecsemő szájába cumit tesz. Ezresek helyett csak 145 forintot talál. Lát­ szólag nincs lelkiismeret-furdalása, elmegy, hogy törlessze az adósság egy részét. Otthon nyugodtan játszik gyermekeivel, elm ond m indent a feleségének, majd együtt elm ennek a vásárba. Víziói, látomásai vannak, a feleség ekkor jön rá: férje lelkét tönkretette a front. A férfi hazafelé eldobja a m aradék pénzt. Nyugalom és békesség szállja meg, s úgy érzi, megtisztult minden vértől. MEGOLDÁS: hazaérve azonban a csendőrök fogadják, hogy az igaz­ ságtalan társadalom - m ely az ölésre kényszerítette - törvényét és igaz­ ságát (a gyilkosság a legsúlyosabb bűntett) is rámérjék. Üzenete • A mű példázat arról, hogy mivé teszi a háború az em b e­ reket, hogyan válik gépies cselekedetté az öldöklés - otthon. A történet drámai tragikuma, a gyilkosság naturalisztikus ábrázolása elrettentő és figyelmeztető. A katona sorsa, miként Bertold Brecht Kurázsi m am a... című drámájában Eilifé, arra figyelmeztet, hogy a háború, az öldöklés olyan torzulásokhoz vezet az em ber szem élyiségében, m elyek nem csak az egyén sorsában vezetnek tragikus következményekhez, a társadalom felelőssége is, ha eltűri és elfogadja, hogy tagjaival ez m egtörténjen. A katonát nem m enthetjük fel tette alól, hiszen brutálisan m eggyilkolt két gyermeket, bár sajnálatot érezhetünk iránta, mert tudjuk, hogy a háború borzalmai, em bertelensége okozta lelki torzulását. Ezért inkább áldozatnak tekinthetjük, mint tudatos, közönséges bűnözőnek. f j 1. Hogyan kapcsolódnak Móricz Zsigmond életpályájához a követ- / kező évszámok: 1879, 1885, 1890, 1892, 1899, 1905, 1908, 1911, 1915, * 1919, 1924, 1926, 1929, 1933, 1939, 1942? 2. Milyen konvencióktól kellett elszakadnia Móricznak a parasztábrázolás terén? 143

ф 3. M óricz alap vető en realista író. M elyik az a stílusirányzat, am elyik le g tö b b ­ ször színezi írásainak stílusát? H ogyan jelentkezik ez a Tragédia cím ű n o vellá­ ban? 4. Jelle m ez d Kis Já n o s alakját! 5. M ilyen esztétikai m inőséget fed ezhetünk fel a novellában? I I 6. Mi ihlette, miről szól a Szegény emberek cím ű novella? 7. Értelm ezd a címét! 8. Bontsd jelenetekre a novellát! Tartsd szem előtt a főhőst és az ő moz­ gását! 9. A mű példázat arról, hogy m ivé teszi a háború az em bereket, hogyan válik gépies cselekedetté az öldöklés o tth o n - vezényszó híján is. N yelvileg mi utal a katona tudathasadásos állapotára? 10. Végső soron a szörnyű tett, a két gyilkosság elindít a katonában egy, a tudathasadással ellentétes, önszemlélési folyam atot. Mikor kezd önállóan gondolkodni? ріг Ári SaJ nos Ukrajna keleti részében is háború folyik az orosz és a fd/.l t UUMl szeparatjsta erők ellen. Kárpátaljáról is nagyon sokan vettek részt eddig a harcokban. Van-e az ismeretségi körödben olyan ember, aki m eg­ járta a frontvonalat? A D Z SE N T R IT É M A M Ó R IC Z R E G É N Y E IB E N A Móricz korabeli dzsentri nem azonos már azzal a társadalmi réteg­ gel, amelyről Mikszáth írásai szólnak. А XX. századi dzsentri fogalma sokkal szélesebb kategória: a birtokot szerzett hivatalnoktól, a földeket vásárló idegen származású nagypolgártól a fölemelkedő nagygazdáig, az apadt birtokú régi földesúrig sok mindenki beletartozik. Az ő főhősei nem afféle úri svihákok, mint Katánghy Menyhért vagy Noszty Feri, hanem átlagon felüli, kiemelkedő képességű emberek, akik­ ben nagy, előremutató tervek lobognak. Ezért is keserűbb, lesújtóbb a kiábrándulás: a nagy akarások semmivé foszlanak, az elszánások, tervek rendre zátonyra futnak, a legjobbak sorsa is a bukás. Az úgynevezett dzsentriregények a történelmi osztályból való foko­ zatos kiábrándulás egy-egy állomásai: bennük az író saját kora ország­ vezetésének visszásságait, korruptságát, morális züllöttségét mutatta be. A Rokonok például a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. R okonok (Rövidítve) Kopjáss Istvánt váratlanul kinevezik főügyésznek. Megválasztása azért meglepő, mert a volt főügyész, Makróczy a város kiskirálya, s egyben igen jó cimborája a helyi vezetőknek. Line elcsodálkozik azon, hogy miért pont a fér­ jét választották meg. Kopjáss elmondja feleségének, hogy valójában Makróczy elszólta magát: zsé, vé. - De mi az? - Zs. V... Ez van ráütve minden bútorára, minden tárgyára, minden marhájának a tomporára: Zs. V. Zsarátnok Városa... De mindenki tudja, hogy a városi gazdálkodásra való célzással ezt úgy szokták mondani, hogy azt teszi, hogy „zsebre váglak”. 144

Lina felkacagott. - Marha - mondta vígan. - Elég marha. Mert egy pillanat alatt végigfutott az egész közgyű­ lésen, hogy mit mondott Makróczy. Makróczy nem is gondolta ezt ko­ molyan, inkább csak olyan szabad tréfa volt tőle, hiszen tudod, milyen nyers ember, de valahogy a közgyűlés egy pillanat alatt megfordult. Úgy megbolygatódott, mint egy méhkas. Megirigyelték Makróczytól, hogy ő legyen az alföldi dózse. Merthogy a polgármester a zsebében van, azt már alaposan zsebre vágta, hát most aztán ő lett volna a város teljhatalmú ura... Mindig vannak ilyen tragikus fordulatok. Itt, dicsősége tetőpontján érte utol Makróczyt a nemezis1. Megelégelték... Még a százezer holdas városi határ is szinte végigborzongott, biztosan a szelek is hallották, és végigsustorogták a pusztákon, hogy zsé, vé, zsé, vé... és a föld megráz­ kódott, barátom, és lehányta magáról a vén zsiványt. Mindenki kihúzta a nevét a szavazócéduláról, azt mondják, még maga a főispán is. Kopjáss István lett a főügyész. A városházára menet rádöbbent, hogy mi­ lyen szegényes körülmények között él; az utcán folyik a szennyvíz, nincsenek szennyvízelvezető csatornák, hanem a járdán keresztül távozik a háztartásokból. Felvillan az ötlet a fejében, hogy venni kéne valahol egy házat. Találkozik a Takarékpénztár igazgatójával, aki rájött, hogy valamilyen úton-módon nagyon távoli rokonok, és meghívja a csütörtökönként esedékes fogadóestélyre. Karon­ fogva mennek az utcán. A polgármester is hívatja, megbeszélésre, és még egy riporter is tájékoztatót kér a programjáról. Először a polgármesterhez megy. A megbeszélés fő témája, hogy meg kell szerettetni az emberekkel az adófizetést. Kopjáss István egyszerűséggel azt mondja, hogy az a fő, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A polgármesternek nagyon tetszett ez az egyszerű, ám frappáns állásfoglalás. Emlékezteti, hogy ne felejtsen el megjelenni a csütörtöki fogadáson, mert jóformán itt dőlnek el a pénteki köz­ gyűlés dolgai. Badai Isti, az osztály legfiatalabb tagja elmondja, hogy valóságos legendák keringenek arról, hogyha Kardics valakinek nem nyújt kezet, akkor az halott ember. Vajon ő mi lehet, ha karonfogva sétáltak, talán újjászületett? A riporternek is a kecske és a káposzta esetét mondja el. Kopjáss ahogyan nézegeti az aktákat, s az ügyeket, egyre inkább rájön, hogy mindenhol jelen van a korrupció. A hír, hogy főügyész, minden kedves ismert és eddig ismeretlen rokonhoz is eljut, akik most pénzt kérnek tőle. Minden ro­ kona csak ezért keresi meg, és kínál fel különböző üzleti lehetőségeket - Berci bácsi is csak Kopjáss pénzére pályázik. Nem véletlenül, hiszen ha valakinek hirtelen felviszi az Isten a dolgát, akkor minden létező és nem létező rokon jelentkezik, hogy pénzre van szüksége - rokonok között pedig úgy illik, hogy segítik egymást. Kopjáss számára megvételre ajánlják fel a Boronkay-villát, méghozzá alacsony áron. Kardics bácsi, a helyi Takarékpénztár igazgatója is közli, hogy ők ketten végül is rokonok, s ennek mentén rá akarja venni őt, hogy segítsen a Sertés- tenyésztő üzemet újraindítani. Kopjáss utánanéz az ügynek, s óriási csalásokat fedez fel. Rendet akar teremteni. A Sertéstenyésztő ügyeit kezdi tisztán látni, s úgy érzi, végre győzhet, elérheti minden célját, mert a kezében van mind a polgármester, mind Kardics bácsi. Közben igyekszik az összes rokonnak vala­ milyen állást szerezni. 1 nemezis - büntető igazság, bosszúálló sors, Isten büntetése, megtorló végzet 145

Boronkay búcsúestélyén vesznek részt feleségével, amikor hazafelé menet észreveszi, hogy a Városházán ég a villany a polgármester szobájában, de ekkor még nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek. Másnap bemegy dolgozni, s látja, hogy felforgatták a Sertéstenyésztő aktáit, s minden bizonyítékot, amit idáig megszerzett, eltüntettek. Bemegy a polgármesterhez, mert feljelentést akar tenni, de a polgármester kineveti, és elmagyarázza a főügyésznek, hogy ő azért töltheti be ezt a posztot hosszú idő óta, mert bár segítette a rokonait, soha egyiknek sem szerzett állást a városnál. Kiderül, hogy Berci bácsi, tulajdon nagybátyja is átverte Kopjásst. Úgy érzi elveszett, s letaglózva hagyja el a polgármester szobáját. Nem­ sokára jön a hír, hogy Kopjáss pisztollyal öngyilkosságot kísérelt meg. A pol­ gármester, s Kardics bácsi is azonnal intézkednek, lúszen a város legbecsesebb emberéről van szó, akinek életéért mindent meg kell tenni. - Méltóságos úr - dadogta a főügyész úr, a főügyész úr... - Na, na, mi az? - Meglőtte magát. - A, á, s miért? Oly felháborodottan nézett az emberre, hogy az ijedten hebetelt. - Azt nem tudom, kérem. - És miféle revolver? Hol vette a revolvert? - Alázattal kérem, a Makróczy főügyész úr revolvere itt maradt az irodában, azzal. - A, a... de hisz ez rettenetes... Hát hamar orvost... meg kell menteni azt a szegény embert... Meghalt? - Haldoklik. - Nahát, akkor mit ácsorognak, a teremtésit. A legbecsesebb embere a városnak. Azonnal mozgósítani az egész kórházat. - Igenis. Péterfi dr. elrohant, ahogy jött, s a polgármester felvette a köpenyét és a kalapját, mert a folyosók cúgosak. - Csak nem akarsz odamenni? - kiáltott ijedten Kardics. - Dehogyse akarok. Ez rettenetes. Meg kell menteni. Meg kell gyó­ gyítani. Odaszólt a belépő titkárhoz: - Azonnal utaljatok ki ezer pengőt az özvegynek... Illetve a szegény feleségének... Ötszázat. Küldjétek át neki azonnal ötszáz pengőt. - Százzal én is megtoldom - mondta Kardics bácsi, s már nyúlt is a zsebébe a tárcájáért. - Ilyenkor pénzre van szükség. Sietve indultak a szegény ember megmentésére. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1930-ban kezdte közölni a Pesti Napló bán, könyv alak­ ban 1932-ben jelent meg. Az Erdély-trilógia első két részének munkálatai közben erősödött benne egyre inkább az az elképzelés, hogy a régi 146

történelmi osztály egyes tehetséges, jobbra hivatott embereitől lehet esetleg várni az ország felvirágzását. Címe • Témajelölő. A műben m egjelenő rokoni világ már inkább riasztó, taszító, mint kedélyes. A rokoni érintkezés érdekeken alapul, a szegény rokonok piócaként tapadnak arra, aki egy kicsit följebb em el­ kedik, s kötelezően számíthat a közelebbi-távolabbi rokonai hirtelen felbukkanására. Nincs összetartás, és nem garancia a rokonság a m eg­ bízhatóságra sem. A rokonság egy újabb változatára is utal Móricz a címmel: a pénzen vett rokonságéra. A mű olyan világról szól, ahol a környezet magához hasonlóvá, rokonává teszi az újonnan odakerülőt. Témája • Zsarátnok város életét, urainak korruptságát, érdekeik ösz- szefonódását leplezi le az író az új főügyész, Kopjáss István tapasztalatai, élményei, hivatali pályafutása alapján. Regényidő • A regény ideje valóságos és nagyjából m egegyezik a regény írásának idejével - ezért egyidejű (kontemporális) regénynek is ne­ vezzük. A regénybe foglalt történelmi utalások segítenek a regényidő m egállapításában (Kopjáss világháborús részvétele, a forradalmak idején elszenvedett nélkülözések, a trianoni szerződésről - Kati néni Felvidék­ ről érkezik -, az 1920-as évek gazdasági stabilizációjáról, majd az ezt követő dekonjunktúráról1). A cselekm ényidő is m egállapítható. Kopjáss főügyésszé választása és öngyilkossági kísérlete közt megközelítőleg egy hónap telik el. Helyszínek • A regény helyszínei egy kivétellel (mikor Kopjáss István Budapestre utazik) Zsarátnok városában találhatók. Ez a hely fiktív, ilyen nevű város nincs az Alföldön (szemben a regényben em lített más tele­ pülésekkel: Nyíregyháza, Nagykároly, Salgótarján). A város neve beszélő név, a zsarátnok szó a leégett tűz után még lassan izzó parazsat jelenti. Tipikusan magyarországi kisváros. Gazdasági, politikai és szociális álla­ pota az egész országra jellemző. Szerkezete, cselekménye • Móricz jól szerkesztett, egységes sod­ rású, minden részletet a m ondanivaló szolgálatába állító alkotása. A kompozíciónak egy olyan feszes, drámai formájáig jutott el, am elyben már m inden háttérbe szorul, ami nem a lényeget szolgálja. A m űvet két estély foglalja keretbe. Az első pezsgős vacsora, melyen a főügyész m egválasztását ünnepük, az utolsó összejövetel M agdaléna bankettje. A cselekm ény az új főügyész megválasztásának másnapján indul. A főhős a történteket feleségének, Linának (Szentkálnay Lina) meséli el, s naiv m ódon valóban elhiszi, hogy Makróczyt, a volt főügyészt anekdo­ tába illő elszólása [azt mondta, hogy zs. v.) buktatta meg. A nagy gazdasági összeomlás következtében a város nyakába sza­ kadt a roppant pazarlással felépített Sertéstenyésztő csődje. A részvény- társaságban érdekelve volt a város, a főispán, az alispán, a nagybirtoko­ sok és a kisgazdák széles töm ege. Az építkezés „hulladékaiból\" az üzlet­ 1dekonjunktúra - a termelés és a kereskedelem válsága, a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása, a kereslet, a fogyasztás csökkenése, hiánya 147

vezető igazgató, Boronkay Ferenc részére modern luxusvillát is építenek a város előkelő negyedében. M ie lő tt a zo n b a n a z üzem p ro d u k á ln i tu d o tt v o ln a va la m it, a sertés á ra lem ent, a ku korica á ra m eg felm ent. Erre b e ü tö tt a krach. Ezt a krachot, az egész úri társaságot magával rántó botrányt kell valahogy eltussolni: ezért van szüksége a városnak egy tiszta m úl­ tú, fedhetetlen főügyészre, de egyúttal olyasvalakire is, akitől nem kell tartani. így esett a választás a volt kultúrtanácsnokra, Kopjáss Istvánra. Kopjáss István pontosan tudja, hogy min kellene változtatni. Már az első hivatali napján azonban megérzi, hogyha meg akarja őrizni a véletlenül elnyert pozíciót - ahol lehetősége nyílhat a változtatásokra -, meg kell alkudnia. Jól kifejezi ezt a polgármesternél és az ellenzéknél egyaránt sikeres m ondata, „programja\": A kecske is jó lla k jé k , és a k á p o s z ta is m e g m a ra d jo n . Már a választás másnapján feltűnik az első szegény rokon, és segít­ séget kér a váratlanul magas pozícióba jutott unokaöcstől. Lajos bácsit követik a többiek is: Berci bácsi, M enyhért, Albert, Adélka és Kati néni, az egész „poloska faj\", ahogy Lina nevezi őket. Az új főügyészt fokról fokra behálózzák: a szegény rokonok alulról tolják, a város vezetői fe­ lülről húzzák a panam ák felé. Kardics folyószámlát nyittat számára a Takarékpénztárban, a nyakába akarják sózni a kompromittált Borokay Feri luxusvilláját, végül őt vennék be harmadiknak a Sertéstenyésztő m egmentésére létrehozandó szindikátusba. * panama - gazdasági érdekek érvényesítése, csalással, megveszte- getéssel, a közpénzekkel való visszaélésekkel. Nevét a Panama-csa- ШШШ torna építése körüli nemzetközi botrányról kapta. szindikátus - nagyvállalatok ideiglenes szövetsége a piaci elő nyök biztosí­ tására: pl. árszabályozás, értékesítés. A m agánéletét, feleségéhez való viszonyát is fokozatosan kettősség jellemzi. A korábban m egbecsült takarékos, a családjáért élő asszonyt hirtelen koloncnak érzi, aki visszatartja őt a szárnyalástól. A másik asz- szony, Szentkálnay Magdaléna, az újonnan m egnyíló lehetőségek jelké­ pe: elegáns, szép, intelligens és független. Linával szemben a valóság helyett az ábrándok, eszmények világát képviseli. Kopjáss vesztét végül is az okozza, hogy meg akarja mutatni a hatalmát, hogy vele is szám ol­ ni kell. A helyi hatalmasságok ezt már nem tűrhetik. Olyan helyzetbe hozzák, hogy épp ő tűnik fel panam istának és a legfőbb népnyúzónak. Ellene fordítják minden korábbi elképzelését. A polgárm ester és Kar­ dics nagyon elégedettek. Úgy érzik, hogy most már Kopjássból rem e­ kül használható em ber lesz, akinek kiváló ötletei vannak. Kopjáss csak egy kiutat lát, öngyilkos lesz. A regényből azonban nem derül ki, hogy meghal-e, vagy a kórházban sikerül m egm enteni. A polgárm ester és Kardics bácsi azonnal intézkednek, hiszen a város legbecsesebb emberéről van szó, m indent meg kell tenni, hogy m eg­ mentsék. 148

Szereplők • Kopjáss István a regény központi alakja, az ő szemével látjuk az eseményeket. ■ Kopjáss István: 45 évesjelleg zetes móriczi hőstípus, hasonló Ma- tolcsy Miklóshoz (A fá klya), Szakhmáry Zoltánhoz (Ú ri m u ri) - az általa képviselt magasztos eszmék, a változtatás igénye és programja nem valósítható meg az őt körülvevő világban, így tragikus alak. Másrészről Móricz az ő sorsában is bemutatja a saját m agánéletében m egtapasz­ talt am bivalens házastársi viszonyt, a magasba törő férfi és a realitások világához ragaszkodó asszony között. Kopjáss mint egyszerű városi kistisztviselő, kultúrtanácsnok, a tan­ ügyi és kulturális osztály, a legutolsó, leglényegtelenebb ügyosztály v e ­ zetője megválasztásáig tiszta erkölcsű ember, művelt, széles látókörű, aki oly sok kemény, szigorú kritikát m ondott a város urairól. Főügyésszé választásával egy új világ nyílik meg előtte, gyerm ekeinek szebb és jobb életet biztosít. Egy csapásra irigyelt em ber lesz, a kegyeit keresik olya­ nok, akik eddig még köszönésre sem méltatták. Megelégedéssel tölti el új helyzete, élvezi, hogy a városháza kapujában álló őr most már feszes haptákba vágja magát, s úgy tiszteleg neki. A főhős tönkrement dzsentricsaládból származott. Szegényes gyer­ mekkora s nélkülözései révén, de különösen négyéves frontszolgálata és hadifogsága idején közel került a néphez. Ifjúkorában nagy népbol­ dogító légvárakat építgetett m agában: az emberiség harcosa, katonája kívánt lenni, vértanúja inkább, mint árulója. A szegény m egtört ma­ gyarságot szerette volna jó útra vezetni. M ég a helyi lapban m egje­ lent főügyészi programja is tartalmazott ilyen célkitűzéseket: a z ig a zsá g és a jo g a la p já n á llo k , s egyetlen célom a p o lg á rs á g é rd ekeinek védelm e. Mindezek ellenére, Kopjáss már főügyészi pályájának legelső napján elcsúszik, meginog. Késve érkezik hivatalába, boldog, hogy Kardics, a Takarékpénztár igazgatója fölfedezi köztük a „rokonságot\", s ezzel eldi­ csekszik a polgármester, Béla bácsi előtt is. Főügyésszé való megválasztásáig harmonikus családi életet élt városszéli lakásában. Gondos, beosztó felesége m egterem tette a tisz­ tességes, nem nélkülöző háztartás lehetőségeit a két fiúgyermek (Ber­ ci és Kálmuska) és férje számára. Kopjáss jellem ének negatív vonásai, am elyek addig csak lappangtak benne, lassan, fokozatosan kerülnek fel­ színre kinevezését követően. Felismeri, hogy új társadalmi helyzetében változtatnia kell az életvitelén, és ehhez pénzre van szüksége. Az addig oly kedves otthona is ócskává, csúnyává válik, az utca büdössé, sárossá, ahol mindig latyak van. Úgy érzi, hogy szegényes otthona méltatlan új hivatalához, ezt sugallják neki új társaságának célzásai is. Anyagi és társadalmi függetlenségét akarja először m egterem teni, s ha meglesz a háza, s lesz elég pénze, akkor szembeszállhat a város hatalmassá­ gaival. De addig „kétkulacsos politikát kell folytatnia\", ifjúkori ideáljai és a hatalom közt. Rendkívül vonzódása az úri, könnyű élethez szinte megválasztásának másnapján már felszínre törnek. Karriervágya, g yá­ 149

va meghunyászkodása, m egvesztegethetősége, képmutatása, és nem utolsósorban rokonait támogató protekcionizmusa jellem ét fokozatosan deformálják. Gondolkodás nélkül zúdítja a városra a protezsált rokonait. Albertét a Takarékba szánja, M enyhértet a Múzeumhoz, Adélkát tanító­ nőnek, nem is szólva Berci bácsiról, aki végül is a vesztét okozza. Hiába figyelm eztették, hogy a bácsival vigyázni kell, mert soha sem m it nem ért el tisztességes úton, nem veszi komolyan. Nem jut eszébe, hogy arra is figyelnie kell, hogy ne legyen sarokba szorítható. A jó szemű, tehetséges Kopjáss át tudja tekinteni mindazt a tör­ vénytelen összeesküvést, korrupciót, amely a város életét jellemzi. Mégis leginkább akkor háborodik fel, mikor úgy érzi, hogy mellőzik. M egaka­ dályozza a Holub és Társa cég hídpályázatát. Célja nem az igazság ér­ vényre juttatása, hanem a zsarolás. Vele is számolni kell! De ezt a vakmerőséget a város hatalmasságai nem nézik jó szem­ mel, s minden korábbi elképzelését, sőt mondatát ellene fordítják. Ekkor szembesül azzal, hogy az igazság és becsület (Kopjáss eszményei) a pénz és a rokonok világában nem érvényesül. Az utolsó lökést végső elkesere­ déséhez nagybátyja széncsalása adja meg. Berci bácsi a Kalácsbányából mintaként salgótarjáni szenet szállított a városnak, s a vagonokon még a salgótarjáni feladócédula is rajta maradt. Úgy érezte elveszett, letaglózva hagyta el a polgármester szobáját. Kopjáss élete romjain nemcsak köz­ életi szereplésével számol le, hanem szerelmi ábrándjaival, M agdaléna emlékével is. Bukásának nem bűne, nem becstelensége, csak gyengesé­ ge és m ohósága az oka. Az a naiv gondolata, hogy úgy lehet hatalmon, hogy egyszerre akar népbarát igazságosztó lenni, és m egterem teni saját anyagi jólétét. ■ Szen tkáln ay Lina: a főhős felesége, józan gondolkodású, hűséges, m eggondolt és m egfontolt asszony. Sokkal tisztábban látja a dolgokat, mint az ura, tudja, hogy ebben a pozícióban elkerülhetetlen a megvesz­ tegetés, a panamázás. Ha férje megfogadná a tanácsát, talán elkerülhet­ né a bukást. Ahhoz szokott hozzá, hogy egyik napról a másikra teremtse elő az életre valót, hogy filléres problém ákat oldjon meg, és nem ahhoz, hogy egyik napról a másikra villát vegyenek. Lina sokszor kimondja azo­ kat az igazságokat (pl. a rokonok viselkedésével kapcsolatban, a városi korrupcióról), am elyek Kopjáss gondolataiban is m egjelennek - ezzel is bizonyítva, hogy méltó társa -, de az a tény, hogy ő mondja ki, valamint szavainak bántó, sértő éle arra késztetik Kopjásst, hogy nyíltan vagy m a­ gában ellene szegüljön, és más „igazságokat\" keressen. Kopjáss viszonya megváltozik feleségével szemben. Csak akkor látja magához illőnek, amikor új ruhában, az újonnan m egism ert társaságban vannak. Lina nem tud és nem is akar férjével emelkedni. A tisztes pol­ gári szegénységhez szokott feleség nem érti M agdaléna és a többiek életvitelét, és nem is tartja illendőnek. ■ Szen tkáln ay M ag d alén a: a kompromittált Boronkay Ferenc fe­ lesége, Kopjáss feleségének rokona, a faj kitenyésztett, szinte egzotikus 150

virága. Kopjáss valamikor szerelmes volt bele. Az elérhetetlen, csillogó, könnyed, bájos asszony szinte pontosan Lina ellentéte. A főügyész bu­ kásában akaratlanul ő is szerepet játszik. Hiszen mindig akkor kerül elő, amikor a legfontosabb kérdésekről van szó. Hogy tudna a főügyész a ház megvételéről józanul dönteni, ha Magdaléna az eladó. M agdaléna alakját Móricz visszafogottan rajzolta meg: h id e g , m e d d ő , üres é le tű nő, a k in e k le lk e ta lá n n in c s is, csak vo n zó , g y ö n y ö rű teste. я A panam isták: a polgármester (Béla bácsi), Kardics, a helyi Ta­ karékpénztár igazgatója, Wagner, a főjegyző, Makróczy, volt helyettes főügyész, a főispán, az alispán, a nagybirtokosok és a kisgazdák egész tömege. Móricz általuk, párbeszédeik, belső monológjaik segítségével foglalja össze a város és Magyarország politikai, gazdasági és szociális életének jellemzőit. M eglehetősen lesújtó képet rajzol: az országos és a helyi vezetésben a közérdek helyett az egyéni (rokoni) érdekek m unkál­ nak. A patriarchális (atyáskodó magatartás az állami, politikai életben) alapon nyugvó társadalom protekción és korrupción alapul, a látszólag m eglévő demokratikus intézmények ellenére sem működik demokrati­ kusan. A politika összefonódik a pénzvilággal, a tisztségviselők érdekel­ tek a városi beruházásokban, cégek, bankok munkájában, ugyanakkor a közpénzeket büntetlenül elherdálhatják. Nincs adózási fegyelem. M ind­ egyiküket csak az önös, anyagi érdekek vezérlik, m agukhoz idomítanak mindenkit, s aki ellenáll, könyörtelenül eltiporják. Üzenete • Móricz nem emeli hősét a tragikus hősök szintjére, s ezzel elvetette saját illúzióit is M a g y a ro rs z á g a ro k o n o k és a p a n a m á k lá p v ilá ­ g a , m elyben szükségszerűen el kell merülnie még a legbecsületesebb szándéknak is: nincs, nem található az ország vezetői között egyetlen igaz, a nép ügyét felkaroló em ber sem. Ebben a regényben teljesedett ki Móricz realista ábrázolásmódja. л. r f j 1. M óricz Zsigm ond m ely regényeib en központi szerepű a dzsentri- W tém a? 2. M ikor keletkezett a R o ko n ok cím ű regény, és mit takar a -■* * cím e? 3. Mi a fő tém ája a R o ko n ok cím ű regénynek? 4. M ilyen tö rté ­ nelm i utalásokat találsz a regényb en a regényidő m egállapítására? 5. H ogyan épül fel a regény? Milyen a szerkezete? 6. Foglald össze a cselekményét! Ф 7. Jelle m ez d Kopjáss Istvánt! 8. H ogyan alakul Kopjáss és az asszonyok (Lina és M ag d alén a) viszonya? 9. Jelle m ez d Kopjáss rokonait! M elyik rokona buká­ sának egyik okozója? I I 10. Értelmezd: M agyarországon a hozzáértés h e ly e tt sokkal fo n to sa b b a m e g ­ b ízh a tó sá g ! 11. M ilyen n ek látod a város vezetőit? Szerinted m iért beszél tört, befejezetlen m ondatokban a ravasz polgárm ester Kopjással? M ilyennek kép­ zeled el Kardicsot? 12. Keress példákat a regényből a realista ábrázolásm ódra! A példákat értelm ezd is!i i ' ■ j д j 1. M ilyen különbség fig yelhető m eg M óricz és Mikszáth dzsentri­ re /! L e.Ui/t ábrázolásában? Készíts összehasonlító táblázatot a R oko n ok és A N o szty fiú esete Tóth M a riv a l cím ű regények alapján! 2. N ézzétek m eg a 2006-ban készült Szabó István által rendezett R o ko n ok c. film et! Beszéljétek meg! 151

ÖSSZEGZÉS • Móricz Zsigmond művei azért forradalmian újszerűek a maguk korában, mert Magyarország társadalmát s benne az emberi vi­ szonyokat tűrhetetlennek és változást követelőnek mutatja. Tűrhetetlen az ország urainak tékozló életmódja, mértéktelen hatalmaskodása - és elvisel­ hetetlen a szegények nyomorúsága és megaláztatása. Nemcsak ebben érezték kortársai az újszerűséget. Emberábrázolását is szokatlannak és merésznek tartották. Arany Jánoson kívül nem volt előtte magyar író, aki az elbeszélő művészetben olyan megjelenítő erővel ábrá­ zolta az embert, mint ő. Csakhogy Aranynak az volt az elve, hogy a valóság „égi mását\" kell az írónak ábrázolnia, Móricznak pedig az, hogy a dolgokat a maguk földi mivoltában kell visszaadnia. Sokat tanult Móricz a századfordu­ ló világszerte elterjedt irodalmi stílusából, a naturalizmusból. A nagy össze­ függések, okok és okozatok, az általános érvényű igazság megmutatására törekedett. A tipikus, vagyis jellemző, általános érvényű élethelyzetek és konfliktusok ábrázolását tűzte ki maga elé célul. Nem merült el a részletek­ ben, hanem elhagyta a lényegtelent, kiemelte a lényegest, és az általános igazságokat érzékeltette az egyszeriben. Ezért naturalista vonásaival együtt nem naturalista, hanem realista írónak tarjuk. B A B IT S M IH Á L Y (1 8 8 3 -1 9 4 1 ) Az irodalmi értékítélet koronként változik. A kortársak többnyire Ady mögé jelölték ki helyét. Ma már Babitsról az az általános vélemény, hogy nem Ady után, hanem Ady mellett van helye. A népnemzeti irányzatot váltó modern, esztétikai és tartalmi értelemben is а XX. századi világot kife­ jezni és értelmezni akaró irodalom vezéregyénisége volt. Műveltsége és ízlése kétezer év irodalmának és kultúrájának átfogására tette alkalmassá, az európai szellem értékeinek átmentését ugyanúgy alapfeladat­ nak tekintette, mint az újítás fontosságát. É L E T Ú T JA Gyermekkora, iskolái • 1883. november 26- Babits Mihály arcképe án született Szekszárdon. Értelmiségi családból és aláírása, 1935 származott. Édesapja, Babits Mihály törvényszé­ ki bíró volt. Édesanyja, Kelemen Auróra. Elemi iskoláit Budapesten és Pécsett végezte el. 1893 őszétől a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult (itt végzett apja és nagyapja is). 1901- ben a budapesti bölcsészkar magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát hamarosan latinra cserélte. Az egyetemi évek talán legmeghatá­ rozóbb élményét a Négyesy László vezette stílusgyakorlati szeminárium jelentette. Itt szövődött barátsága Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel, Karinthyval. Esztétikai és filozófiai érdeklődése mellett görög, német, 152

francia, angol, olasz nyelvet is tanult. Fordított és foglalkoztatta a modern pszichológia is. Babits nevét a magyar irodalmi életben A Holnap antológia tette ismertté. 1908 szeptemberében a Juhász Gyula kérésére küldött versei jelentek meg itt. A tanár • Az egyetem elvégzése után Baján, a cisztercita gimnázium­ ban mint világi ideiglenes helyettes tanár töltötte gyakorló évét. 1906-ban szerzett tanári oklevelet. Ezután Szegeden vállalt tanári állást az állami főreáliskolában. 1908. június 24-én az erdélyi Fogarasra nevezték ki rendes tanár­ rá. Babits valóságos száműzetésnek élte meg „világ végére” helyezését. Három tanévet töltött a fogarasi gimnáziumban. Saját bevallása szerint magányosan és szabadidőben bővelkedve. Sokat és sokfélét olvasott, ta­ nult és írt. 54 verse és Dante Isteni színjátékának bravúros fordítása született itt. 1911-ben Újpestre helyezték a Könyves Kálmán Gimnáziumba. Ettől az évtől kezdve a Nyugatnak is állandó munkatársa lett. 1912 novembe­ rétől 1916 elejéig a budapesti tisztviselő-telepi gimnázium tanára. Háború, forradalom • Babits az első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás, a háború ellen. Hazafiatlansággal és erkölcstelenséggel vádolták. Támadói - tanártársai közül is néhányan - hazafias szempont­ ból alkalmatlannak tartották a tanári pályára. Hecckampány indult ellene. Rövid ideig tanári állását is fel kellett adnia, majd egy másik gimná­ ziumba helyezték, ahol nyugdíjazásáig (1919) tanított. Házassága • A közélet viharai elől magánéletbe menekült. 1921- ben házasságot kötött Tanner Ilonával, aki magát Kazinczy felesége után Török Sophie-nak nevezte. Kapcsolatuk Babits számára élete végéig ki­ egyensúlyozott családi hátteret jelentett. Anyagi helyzetük is rendező­ dött, 1923-ban az esztergomi Előhegyen kis telket és házat vásároltak, a nyarakat ettől fogva mindig ott töltötte a család. Közös gyermekük nem lévén, egy rokon kislányt, Ildikót fogadták örökbe. A z irodalmi élet szervezője • 1927-ben Baumgarten Ferenc halála után Babits lett a Baumgarten-díj kurátora (elnöke). 1929-től haláláig a Nyugat egyik szerkesztője volt. Mindkét tevékenysége alatt a szellemi igé­ nyesség vezérelte, s egyben anyagi biztonságot is hozott Babits számára. * Baumgarten Ferenc (1880-1927) magyar származású, de Németor- j f szágban élő esztéta volt. A magyar irodalomban azzal tette nevét ШШШ halhatatlanná, hogy mintegy egymillió pengőt kitevő vagyonát a magyar írókra hagyta. Olyan magyar írók kapták az alapítvány kamatait, akiknek munkássága csakis eszmei célokat szolgált. Betegsége • 1934 fordulópont volt a költő életében: ekkor tapasztalta betegsége első jeleit. Később így vallott róla: Engem éveken át egy gonosz kór keze fojtogatott: szó szerint fiddokolva és lihegve jártam a világot. 153

mintha a levegő kiapadt volna körülöttem. 1937-ben orvosai gégerákot ál­ lapítottak meg panaszai okául. Állapota 1940 elején rosszabbodott, ennek ellenére vállalta márciusban az olaszországi utazást. 25-én San Remóban átvehette a Dante-fordításokért az olasz állam kitüntetését, a San Re- mo-díjat. Még ez évben az MTA tagjai közé választotta. 1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten a Siesta szanatóriumban. MUNKÁSSÁGA Munkásságának jellemzői • Babits a hazai irodalmi hagyomány örököse volt elveiben, erkölcseiben. A szabadelvű, polgárosult nemesség eszméit igyekezett átmenteni saját korába, amikor a politikusok végze­ tes világháborúba sodorták az országot. Történelmi példaképei azok az államférfiak voltak, akik fejlett közjogi viszonyokat, virágzó tudományt és művészeteket akartak meghonosítani (pl. Széchenyi István). Irodalmi példaképei a magyar költészet klasszikusai közül kerültek ki, főleg Köl­ csey, Vörösmarty és Arany hatott rá. Költészetének legjellemzőbb sajá­ tossága a gondolati-filozófiai mélység, szemlélődő, tűnődő attitűd, amely nem hiányzik a korábbi magyar lírából, és amely a lét értelmezéséhez segítségül hívja a modern ember megannyi problémáját. írói hitvallása: az irodalom egymagában. Az új irodalmi ízlés híve volt. Adyhoz hasonlóan a szimbolizmus sa­ játságait mutatta. O azonban a művészi formát nemcsak eszköznek, hanem célnak is tekintette. Versei óriási formai változatosságot és gazdagságot mutatnak. Nagy szerepe van költészetében a játékosságnak. Nem felszí­ nes játék ez, hanem művészi varázslás. Újszerű ritmusokat, dallamokat csalt ki a nyelvből. Ezért nevezzük formaművésznek is. Gondolatisága nemcsak a vers magvas gondolati anyagában, hanem kifejezésmódjában is érvényesült. Nem a saját érzelmeiről beszélt, hanem a gondolat erejével keltett érzelmeket az olvasóban. Költői hitvallása: Egy vers jobb lesz és nem rosszabb, ha az ész építi. Tárgyias költőnek is nevezzük: személyétől független tárgyakról, személyekről szólva jobban ki tudta fejezni érzelmeit, mintha vallomást tett volna arról, hogy mit érez. Nézeteit elméleti írásaiban is kifejezésre juttatta. Babits igazi poéta doctus, tudós költő volt. Kezdetben filozófusnak készült, de éppúgy érdekelték az irodalom elméletével kapcsolatos tanul­ mányok is. Egyetemi évei alatt főleg Schopenhauer és Nietzsche, később, a fogarasi években Bergson filozófiája, valamint Szent Ágoston hatott rá. Kötetei • Első kötetének - Levelek Iris koszorújából (1909) - ver­ seit az 1902-től írt alkotásaiból válogatta össze. Gyűjteményes jellegű abban az értelemben is, hogy egymástól eltérő, sokszínű arcát mutatja meg benne a költő. A köteteim egyben értelmezi a sokszínűséget, hiszen írisz a görög mitológiában az istenek követe, az ezerszínű szivárvány istennője. A versek az istennő koszorújának levelei. Téma-, stílus-, hang­ 154

nem- és versformabeli sokszínűség jellemzi a kötetet. Újklasszicizmus és modernség egyszerre szólal meg a versekben. Egy dolog azonban mind­ végig állandó: a minőség iránti elkötelezettség. Kötetét három nagyszerű óda vezeti be, s mindhárom felfogható ars poeticának, programversnek: In Horatium, Oda a bűnhöz, Himnusz Irishez. 1911 áprilisában jelent meg Babits második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is!, amelynek versei Henri Bergson és Nietzsche filozófiá­ jának hatását mutatják. A kötet talán legfontosabb és legismertebb verse az Esti kérdés. Szépségét képei és a megidézett hangulatok adják, nyug­ talanítóvá talán a megválaszolhatatlan kérdések teszik. 1916 januárjában jelent meg harmadik kötete, a Recitativ. Ady ez- alkalommal verssel üdvözölte a költőt. A kötet első részének darabjait (Fogarcis című verscsoport) a száműzetésként megélt fogarasi évek élmé­ nyei ihlették. Szinte mindegyik vers az egyéni léthelyzet keserűségéről tanúskodik. A kötet második része az Intermezzo címet viseli. A Béke és háború közt című kötetben az 1913 és 1916 között kelet­ kezett versek kaptak helyet. A napi politikától magát mindig távol tartó költő Május huszonhárom Rákospalotán című versében az 1912, május 23-i tüntetés eseményeire reagál. (A rendőrség a tüntetők közé lőtt.) A kötet egyik legjelentősebb verse a Húsvét előtt (1916), mely a háború­ ellenes költészet legnagyobb darabja. 1820-ban jelent meg a Nyugtalanság völgye című kötete, 1925-ben a Sziget és tenger című gyűjtemény. A kötet bevezetőjeként álló Örökkék ég a felhők mögött (Vallomás helyett hitvallás) című verse a megújult önbizalomról, hitről, új erőről árulkodik. 1929-ben látott napvilágot újabb verseskötete, Az istenek halnak, az ember él. A költeményekből kibontakozó magatartás az értékek, a ha­ gyományok védelmét jelentette egy olyan korban, amikor a világ szoron­ gással, rettegéssel töltötte el az embert. A látszólagos visszavonulás az etikátlan világtól való elhatárolódást jelentette. Az emberi szenvedéssel való azonosulás, a prófétaszerep vállalása a Versenyt az esztendőkkel! (1934) kötet lapjain bontakozik ki. Ez az utolsó verseskötete. 1937-ben Összes verseinek bővített kiadása jelent meg. A tanulmányíró • 1910 és 1911 között jelentek meg első irodalom- történeti, irodalomkritikai munkái: Petőfi és Arany (1910), Az irodalom halottjai. Az ifjú Vörösmarty (1911), Tanulmány Adyról (1920). Legna­ gyobb ilyen jellegű vállalkozása Az európai irodalom története (1932). Keresztül-kasul az életemen címmel emlékeit és tanulmányait foglalta kötetbe 1939-ben. Utolsó tanulmánykötete 1941-ben jelent meg írók két háború közt címmel. A műfordító • Babits legkitűnőbb műfordítóink egyike. Az Isteni színjáték fordítása egyedülálló vállalkozás a magyar irodalomban. Babits először az első résszel, a Pokol fordításával készült el 1913-ban. A húszas években látott napvilágot Dante-fordításának folytatása, a Purgatórium, 155

a befejező rész pedig Paradicsom címmel 1923-ban. A teljes fordítás 1929-ben jelent meg. A Dante-fordításon kívül, mely kétségkívül fordítói munkásságának megkoronázása, vannak más fordításai is. Magyarra ültette Shakespeare egyik kései darabját, A vihart (1916). Fordított Oscar Wilde-verseket (1916). Pávatollak címmel műfordítás-kötete jelent meg 1920-ban. Le­ fordította a világirodalom erotikus költészetének remekeit Erato címmel (1921). 1923-ban jelent meg Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal közösen készített Baudelaire-fordítás. Fordította E. A. Poe-t: Groteszk és arabeszk (1928) és Theopfile Gautier-t: Kleopátra egy éjszakája (1922). Lefordította az Oidipus királyt Szophoklésztól és halála előtt még befejezte az Oidipus Kolónosbcm című dráma fordítását. A prózaíró • Regényei, elbeszélései nem érik el költészetének ma­ gasságait, ennek ellenére a mai prózairodalom jelentős darabjai között a helyük. Első regénye, A gólyakalifa. 1922-ben jelent meg Tímár Virgil fia című lélektani regénye. Szatirikus regényében, a Kártyavárban (1923) krimiszerű történet keretében a századelői pesti panamák világába ka­ lauzolja el az olvasót. Önéletrajzi regényén, a Halálfiain hat évig dolgo­ zott, 1927-ben jelent meg. Család- és nemzedékregény is. A szereplők személyiségrajzában felsejlenek az ifjú Babits vonásai. 1933-ban jelent meg Babits utolsó regénye, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című negatív utópia. A történet Babits kora után 100 évvel játszódik. A főhős arra kényszerül, hogy szülővárosát bombázza. 1937-ben látott napvilágot a Hatholdas rózsakert című novelláskötete. , ^ - j 1. Hogyan kapcsolódnak Babits Mihályhoz a következő helynevek, f w l f nevek, dátum: Szekszárd, Budapest, Pécs, Baja, Szeged, Újpest, Esz- * tergom, Tanner Ilona, Baumgarten Ferenc, San Remo-díj, 1941. augusztus 4.? ^ 2. Babits versesköteteinek címe jól szemlélteti költői magatartásának válto­ zásait. Milyen versesköteteit ismered? Sorold fel megjelenésük sorrendjében! 3. Milyen prózai műveit ismered Babits Mihálynak? 4. Babits igazi poéta doctus volt. Kik voltak azok a filozófusok, akik legjobban hatottak rá? 5. Mely kötetek jellemzik a tanulmányíró Babitsot? 6. Babits legkitűnőbb műfordítónk egyike. Milyen fordításait ismered? A lírikus epilógja Csak én bírok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam.S S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam. 156

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm, Csak nyilam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A líriku s e p iló g ja Babits M ihály korai versei közé tarto­ zik. 1903 júniusában írta, és a Levelek Iris k o s z o rú já b ó l című kötet (1909) epilógusának (utóhangjának) szánta. Ifjúkori ars poeticái közé tartozik, az In H o ra tiu m vr\\a \\ és a H im n u s z lrishezze\\ együtt. M ű faja • Elégia, versformájával a petrarcai szonett hagyományait követte, típusa ars poetica. Címe: kettős értelmezést rejthet magában: jelentheti a határozott névelő miatt saját záró gondolatait, jelenthet ál­ talánosítást is a költőkre vonatkoztatva. Tém ája • Általában a világ m egism erésének lehetetlenségéről szól. A külvilág hatásainak és a költőben zajló „harcnak\" a bemutatása. Babits önm agát, költészetének természetét, törekvéseit és ezek eredm ényét vizsgálja. Lírai panasz. Szerkezete • A négy versszak négy mondat, am elyek szemben áll­ nak egymással. A vers legfőbb formaalkotó elve az ellentét. 1. vsz.: a tehetetlenség érzése uralja, a valóság és a vágy ellentm on­ dó feszültsége. A teljességet akarja, de csak magáról tud írni, költésze­ tének eredm ényeit vizsgálja. 2. vsz.: megkérdőjelezi a m indenség létezését, az én kerül előtérbe. Az önm agába zártság fokozódó keserűségét érzékelteti a Vak d ió k é n t d ió b a n zá rva lenni. 3. vsz.: csak a vág y tud kitörni ebből a b ű vö s k ö rb ő l, ő nem. 4. vsz.: felméri saját korlátáit, az én önm agát nem képes kívülről szemlélni, noha ez a szándék hatja át. Magára marad személyiségével, ő az a la n y és a tárgy, így versei nem találnak megértésre. A zárlat lát­ szólag pesszimista, valójában azonban épp az individualista szemlélet miatt nem az: j a j én v a g y o k a z ó m e g a s a z a lfa , a megszokottal fordított sorrendben a világm indenség ősi szimbóluma, a vég és a kezdet. Ezzel bezárul a bűvös kör, s az utolsó szakasz visszakapcsol az elsőre, a m in - d e n sé g e t v á g y o m versbe v e n n i sorához. A m in d e n s é g azonosul az énnel. Filozó fiai h atások • Elsősorban Schopenhauer hatása érezhető a versben. Schopenhauer szerint nem küzdeni kell, hanem éppen ellenke­ zőleg: lem ondani a küzdelemről, szemlélődő magatartást kell felvenni. Erre csak kivételes egyéniség képes. A d ió - és a b űvö s k ö r metafora is schopenhaueri eredetű. A vá g y-n yila metafora eredetére pedig Nietz­ sche fő m űvében, az Im ig y e n sz ó la Z a ra th u s tra cím űben bukkantak rá a 157

filológusok, ahol még az alfa és az óm ega kifejezések is m egtalálhatóak. Ennek elsődleges forrása azonban a B ib lia (Jelenések könyve 1. 8.). Kifejezőeszközök • Ellentét, metafora, költői kérdés, szimbólum, alliteráció, figura etymologica. Üzenete • A vers fő kérdései: a külvilág sokszínűségének megismer­ hetősége, az egyén és a világ kapcsolata. Ellentét, feszültség érezhető a költem ény egészén, mert Babits számára e kettő - a vágyak és a lehe­ tőségek - összeegyeztethetetlen. Hiába vágyik a mindenség m egisme­ résére, egy lírikus önm agát ismeri igazán, bezárkózik biztonságot adó d ió h é já b a , így egyedül marad alkotásaival. * r 1. M ikor keletkezett A lírikus epiiógja cím ű költem ény? Hol jelen t r m eg? 2. Értelmezd a verset! 3. M iért tekintjük a költem ényt Babits -■* * ifjúkori ars poeticájának? 4. M ilyen filozófiai hatások érződnek eb b en a versben? Ф 5. M it jelen t az alfa és óm ega kifejezés? Kitől ered? 6. Mi a versformája? Ismerd fel, állapítsd m eg rím képletét! 7. Mi a vers m ondanivalója? I I 8. Szerinted ismerjük-e ön m ag u n ka t igazán? Esti kérdés Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden fűszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyű, sima, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyújtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat; vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, 158

az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Ríván hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze múltba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is: ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a múltak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő? Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Babits 1908-ban Szegeden írta az első tizenkét sort, de csak 1909 áprilisában fejezte be Fogarason. Az 1911-ben m egjelent Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet egyik legfontosabb verse. Műfaja • Filozofikus költemény. A költem ény filozófiai alapgondola­ ta: az utolsó két sorban elhangzó két kérdés a lét és nemlét, születés és halál miértjére, okára kérdez rá, am elyre nincs és nem is lehet válasz. A kérdés fontosabb is, mint a válasz, és jellem ző Babits filozofikus verseire.• • Bergson hatása - Babits tan u lm án yt is írt Bergson filo z ó fiá ja cím m el ■> (N y u g a t, 1910), az ő hatása ism erhető fel a versben. Különösen Berg- ШШіШ son elm élete az időről, m ely k ülönbséget tesz a m érhető, ob jektív idő és az egyén szubjektív, nem mérhető, terem tő ideje között. A z egész m ú lt é l és h a t a je le n b e n : ez a te re m tő idő. A z em lékezés p e d ig n e m 159

visszatérés a múltba, hanem a múlt minduntalan betolakodása a jelenbe. A múlt a lélek, a jelen, a test: az emlékezés a lélek hatása a testre - írta Ba­ bits az említett tanulmányában. Ez nagyon fontos gondolat a vers megértése szempontjából. Tém ája • A lét alapkérdései, az élet értelmére, céljára kérdez, a fő kérdés: m ié r t élünk? Címe: minőségjelzős névszó, az időpont megjelölése utal a költőt foglalkoztató kérdésekre. Szerkezete • A költem ény egyetlen 53 sorból álló nagy mondatszer­ kezet. Az értelmi tagolás három része: a nyitány M id ő n mondatkezdése, az o ly k o r és az o t t újraindítása. I. egység (1-12. sor, jelen ): a M id ő n időhatározó szóval kezdődően egy tavaszi-nyári esti élménye, annak leírása, milyen csodálatos, amikor az est leszáll. Ezt egy összetett (kibontott) metaforával jeleníti meg a költő. II. egység (13-34. sor, m últ): az o ly a n k o r határozószóval kezdődik. Ezek az emlékezés képei. Valós élm ényeken alapuló képek: a barna, bús szoba Fogarast, a kávéház Szegedet, a domboldal Baját, a következő képek a még távolabbi gyerekkort idézik fel. Végül első velencei útjának emlékképei tűnnek elő, a legfrissebb és a legerősebb em lék valam ennyi közül. Babits egész életében csodálta Itáliát. III. egység (35-53. sor, jö vő ): az o t t határozószótól kezdődik a har­ madik egység, jóllehet a velencei képek folytatódnak még, de innentől m indennek a megkérdőjelezése folyik. Tíz kérdés hangzik el összesen, válasz nélkül visszhangoznak bennünk. M iért van mindez, hisz úgyis hiábavaló minden - sugallják e kérdések. Hiúságok hiúsága, utalhatunk Kölcsey V a n ita tu m v a n ita s á ra, s vele a B ib liá ra . Ha nincs oka és célja az emberi életnek - tágabban a létnek -, akkor egyedüli értelm e benne, m agában, tehát a létben keresendő. Ez adja tragikus szépségét is. Kifejezőeszközök • Metafora, megszemélyesítés, alliteráció, külön­ leges költői jelzők, ismétlés, költői kérdés. Verselése: időmértékes, páros és keresztrímeket alkalmaz, néhol ölelkező rímet is találunk. Impresszio­ nista stílusban íródott. Üzenete • A költő a létezés okaira kérdez rá, ám a befejezés azt sugallja, hogy a költem ény feloldatlan marad, hiszen a kérdésekre nem kapunk választ. A megelőző sorokban mégis ott sejlik a felelet: a jelen és a múlt szépségét bem utató képek, a kellemes, szívet m elengető em ­ lékek adják a választ az elmúlás kísértő félelmeire. л [ f j 1. M ikor keletkezett az Esti kérdés cím ű költem ény? 2. Hova sorolha- ¥ tó műfaji szem pontból? Mi a tém ája? 3. M elyik filozófus hatása is- -* * m erhető fel e b b en a versb en? 4. Mi a költem ény filozófiai a lap g o n ­ dolata? 5. M ilyen a mű szerkezete? 6. Elemezd, értelmezd! keress költői kifejezőeszközöket a versben! 160

Húsvét előtt S ha kiszakad ajkam, akkor is, s egy nemzedéket egy kerék­ e vad, vad március évadán, forgása lejárat: izgatva belül az izgatott én mégsem a gépet énekelem fákkal, a harci márciusi márciusba, most mikor inni való a levegőn, a szél erején sós, vérizü széltől részegen, érzeni nedves izét a felleg alatt, vérünk nedvének, drága magyar sodrában a szörnyű malomnak: vér italának: ha szétszakad ajkam, akkor is, nekem mikor ittam e sós levegőt, ha vérbe lábbad a dallal és kisebzett szájam és a szók magam sem hallva a nagy Malom most fájnak e szájnak: zúgásán át, dalomnak izét de ha szétszakad ajkam, akkor is, a kínnak izén magyar dal március évadán, tudnám csak érzeni, akkor is szélnek tör a véres ének! - mennyi a vér! - Én nem a győztest énekelem, szakadjon a véres ének! nem a nép-gépet, a vak hőst, Van most dicsérni hősöket, kinek minden lépése halál, Istenem! tekintetétől ájul a szó, van óriások vak diadalmait kéznyomása szolgaság, zengeni, gépeket, ádáz hanem azt, aki lesz, akárki, munkára hűlni borogatott ki először mondja ki azt a szót, ágyuk izzó torkait: ki először el meri mondani, de nem győzelmi ének az énekem, kiáltani, bátor, bátor, érctalpait a tipró diadalnak azt a varázsszót, százezerek nem tisztelem én, várta lélekzetadó szent sem az önkény pokoli malmát: embermegváltó, visszaadó, mert rejtek élet száz szele, március nemzetmegmentő, kapunyitó, friss vérizgalma nem tűri géphalált szabadító drága szót, zengeni, malmokat; inkább hogy elég! hogy elég! elég volt! szerelmet, embert, életeket, Hogy béke! béke! meg nem alvadt fürge vért: béke! béke már! s ha ajkam ronggyá szétszakad, Legyen vége már! akkor is Aki alszik, aludjon, ez inni való sós vérizü szélben, aki él az éljen, a felleg alatt, a szegény hős pihenjen, sodrában a szörnyű Malomnak, szegény nép reméljen. mely trónokat őröl, nemzeteket, Szóljanak a harangok, százados korlátokat szóljon allelujja! roppantva tör szét, érczabolát, mire jön új március, múltak acél hiteit, viruljunk ki újra! s lélekkel a testet, dupla halál egyik rész a munkára, vércafatává másik temetésre: morzsolva a szűz Hold arcába köpi adjon Isten bort, búzát, 161

bort a feledésre! Ki a bűnös, ne kérdjük, O béke! béke! ültessünk virágot, legyen béke már! szeressük és megértsük Legyen vége már! az egész világot: Aki halott, megbocsát, egyik rész a munkára, ragyog az ég sátra. Testvérek, ha túl leszünk, másik temetésre: sohse nézünk hátra! adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre! A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll K eletkezése • A közélet eseményei állásfoglalásra késztették Ba- bitsot is. Verset írt a véres csütörtök élm ényéből (Május huszonhárom Rákospalotán) és - bár idegenkedett a nyilvános szerepléstől - részt vett a Zeneakadém ia 1916. március 26-i matinéján. Ekkor maga olvasta fel a magyar irodalom egyik legszebb békeversét, a Húsvét előttet, melyben bátran kiállt a háború ellen. Erre az időszakra esik Babits m eghurcolta­ tása is. A Reátatív című kötet darabja. M ű faja • Rapszódia, azzá teszi a formákat szétfeszítő szenvedély, ideges ritmus, a szabad versre emlékeztető megoldások, a gondolatok és érzelmek hullámzása. Ugyanezen okok miatt az expresszionista stílus hatását is felfedezhetjük. Címe: időpontot m eghatározó névutós névszó, a keresztény feltámadás ünnepére utal. A feltám adást a költő a békével azonosítja. A húsvétra utalnak a versben a tavasz színei, ízei (vér, sós ízű szél), a harangszó és az alleluja. A Megváltóra a szó jelzőbokra: ember­ megváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó. Tém ája • Állásfoglalás a béke és a felvilágosult emberiség eszm é­ nye mellett, a háború értelm etlenségének a kimondása és a békevágy. A költő (beszélő) egy közösség nevében, annak szószólójaként lép elő. Szerkezete • A vers szerkezetét, illetve az egyes részek hosszát a gondolati egységek szabják meg, a sorhosszúságot pedig az érzelmi intenzitás. Négyszer kezd bele a költő valam inek a kimondásába. A kimondás­ nak azonban számos akadálya van. Az egyik az, hogy oly m ély és in­ tenzív az em bertelenség korszakának elutasítása, és oly végső pontjára jutott már a fájdalom, hogy nehezen önthető szavakba. A másik pedig a kim ondott szó hitelében való kétkedés: 5 ha kiszakad ajkam, akkor is (1. sor), ha szétszakad ajkam, akkor is (9. sor), s ha ajkam ronggyá szétsza­ kad, akkor is (31. sor), de ha szétszakad ajkam, akkor is (53. sor). Ezekkel a sorokkal kezdődik egy-egy újabb egység, ezek alkotják a vers gerincét, és egyben késleltetik annak a valam inek a kimondását. A szabadító drága szó a 70. sorban (I. rész) hangzik el először, és mindjárt háromszor megismételve, tehát nyomatékosan: hogy elég! hogy elég! elég volt! Többször ismételve hangzik a folytatás is a vers II. részében: 162

H og y béke! béke! az utolsó két egység elején. A szabadító szó kimondása után m egkönnyebbülés következik be, az utolsó két versszak dalszerű­ sége jelzi ezt. Ez a himnikus szárnyalás szorosan kapcsolódik a címben kifejezett várakozáshoz. így lesz a béke kimondásával a feltámadás, a keresztényi kiengesztelődés himnusza is ez a vers. Verselése, rím ei, m o nd atai • Az I. rész szaggatott, szabálytalan időmértékes sorai, rím nélküli szabadversre emlékeztetnek, s a sorát- hajlások is jelzik ezt. А II. részben a dalforma domináns, a szabálytalan időmértékes sorokat hangsúlyos, magyaros verselés váltja fel, változatos rímek: többnyire keresztrímek találhatók benne. Az alapvető m ondattí­ pus a többszörösen összetett, alá- és mellérendelés. Kettő kivételével (kijelentő) m indegyik felkiáltó vagy felszólító mondat. A bonyolult m on­ datépítkezés bizonyítéka lehet Babits mondatmegújító szándékának. A vers gondolati egységét a főm ondat és a hozzá kapcsolódó m ellékm on­ datok viszonya határozza meg. Kifejezőeszközök • Metafora, megszemélyesítés, ismétlés, költői felkiáltás, halmozás, költői jelzők találhatók a versben. Szimbólumai: a bor-búza a békesség, a húsvét pedig a béke, a feltámadás jelképe. A vers m otívum ai között található olyan allúzió1 is, am ely tudatosan V ö­ rösmarty, Berzsenyi költészetének m otívum világát idézi. Ü zenete • Babits a lelkiismeret és az értelem, a józanság és a fele­ lősségérzet nevében szól az emberi értékek védelm ében az értelmetlen öldöklés, a háború ellen. л. i f -g 1. Melyik versében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen Babits r Mihály? 2. Mi a vers témája? ^ 3. Értelmezd a költemény címét? Hol történik utalás a versben a húsvétra? Mennyiben árnyalja ez a vers értelmezését? 4. Milyen a mű szerkeze­ te? 5. Milyen poétikai eszközöket használt Babits a Húsvét előtt című versben? Keress példákat! і ' - i J j 1. A magyar irodalom nagy verseivel rokonítható a Húsvét előtt, rv/.l L j.Ui/t ez js növe|j patetikus hatását. Milyen közös stilisztikai elemmel találkozunk Vörösmarty A vén cigány, Berzsenyi A magyarokhoz II., Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versekben? Petőfi koszorúi Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága'?2 Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák. 1 allúzió (lat.) - utalás, célozgatás, példálózás 2 Idézet Petőfi A magyar ifjakhoz (1847) c. verséből 163

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja, hogy mit akar: talány zaja, csöndje és úgy támolyog az idők sikátorán, mint átvezetett rab a fogház udvarán börtönből börtönbe. Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar? Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit. Óh, vannak koszorúk, keményebbek, mint a deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a hideg temetőnek!... Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot, melyet eszméinek ellensége rádob emlékére - kőnek! Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos füzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön: hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: „Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!'’ Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz! Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz az Ő ünnepségén: Koporsó tömlöcét aki elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tűrje eleven emlékén! A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Bab its M ih á ly költészetére a 20-as é v e k elejétől az értékőrzés m a g a ­ tartása jellem ző. Az ország szétszabdalása után próbálta m egh atároz­ ni az eg ység es m ag yar kultúra sajátosságait, m e lyek egyszersm ind az e u r ó p a i s z e lle m is é g e lid e g e n ít h e t e t le n je lle m z ő i is. Ily e n s z á n d é k v e z e t­ te Petőfi koszorúi c ím ű v e rs é n e k m e g írá sa k o r. K eletkezése • A z 1925-ben k ijö vő Sziget és tenger c ím ű k ö te tb e n je le n t m e g . A v e rs e t Bab its Pe tő fi s z ü le té s é n e k 100. é v fo rd u ló já ra írta. 164

A Nyugat hozta az 1923. január 1-jén m egjelenő számában. Közéleti köl­ tészetének nyitánya ez a költemény. Szerkezete • A hat strófából álló versben három idő szembesítésével találkozunk: jelen-m últ-jövő. Az első sorok kérdései: Hol a szem, szemé­ vel farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát7 - tulajdonképpen tagadások. A nagy költőelőd üzenete hatástalan marad, ha hiányzik az őt m egfelelően értelmezők közössége. Ennek a hiánynak az okát a 2. és 3. versszakban a történelem alakulásával magyarázza Babits. Szembeállítja a jelent a múlttal: Szabadság csillaga volt hajdan a m ag yar,/d e ma már maga sem tudja, hogy m it akar. Régen a cél tudata határozta meg a magyarság sorsát, most a zűrzavar és irányvesztettség. А XX. század vezetői m éltatlanok az elődökhöz, vágyaik, gondolataik távol állnak... az Övétől, mint sastól a vakond/ ...Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal / hozza koszorúit. Az utolsó három szakaszban a költő a magyar ifjúsághoz, a jövő nemzedékéhez fordul: Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,. ..légy te a virág m a g a d ,. . .légy virág, légy vigasz! - tőlük várja a nemzeti megújulást Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz. Ü zenete • Babits arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csakis a jelenre vonatkoztatva kelthető életre. л [ f j 1. Milyen alkalomból írta Babits Mihály a verset? Mi jellemző ekkor i í í i f költészetére? 2. Milyen szomorú történelmi esemény kapcsolódik -Л • J920-hoz? 3. Nevezhetjük-e ezt a költeményt politikai versnek? Vá­ laszodat indokold meg! Ф 4. Babits 1910-ben megjelenő Petőfi és Arany című tanulmányában Petőfiről ezt írta: Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában. Szerinted változott-e a véleménye a nagy költőelődről? Elhatárolódása Petőfitől politikai vagy inkább esztétikai természetű? I I 5. Milyen szembeállításokat találsz a versben? 6. Mit jelent, mire utalhat a Kicsi az én szobám, / kicsi, de nem börtön! verssor? 7. Értelmezd a következő verssort: Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal / hozza koszorúit! Jónás könyve (Rövidítve) A z első részben: Jónás az Istentől azt a parancsot kapja, hogy menjen Ninivébe prófétáim, mert túl sokat vétkeztek a városban. Jónás menekül az Úr parancsa elől, mert utálja a prófétaságot. Hajóra száll, és egy békés szigetre vá­ gyik, ahol magány és békesség veszi körül. Isten ekkor egy nagy vihart támaszt a tengeren. Jónás a hajó fenekére menekül a vihar elől. Fel sem merül benne, hogy ez Isten bosszúállása. A második részben: a cethal gyomrában van Jónás. Isten meg akarja lec­ kéztetni. 3 napig szenved. Nem döbben rá rögtön bűnére, csak később. Bízik abban, hogy Isten megmenti. A szabadulás csak a 4. napon következik be. A harm adik részben: három napon keresztül prédikál Ninivé különböző részein. A harmadik napon jut el a királyi palotába. Itt már várják, hallották 165

hírét, de csúfot űznek belőle. Megalázódnak érzi magát és iszonyú átkot kiált mindenkire. Istentől azt kéri, hogy pusztítsa el a várost. ... Halld, Hatalmas! Híres Bosszúálló, szavamra hallgass! Elküldtél engem, férgekhez a férget, kik ellenedre s fricskád nélkül éltek. Én inkább ültem volna itt a pusztán, sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskán. De böjt s jámborság néked mint a pélva, mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni ahova te küldték Csakhogy a gonosz fittyet hány a jóra. Lám, megcsufoltak, Egek Alkotója! Szolgádat pellengérre állították, mert gyönge fegyver szózat és igazság. Nincs is itt haszna szépszónak s imának, csak harcnak és a hatalom nyilának. Én Jónás, ki csak a Békét szerettem, harc és pusztulás prófétája lettem. Harcolj velük hát, Uram, sújtsd le őket! Irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket, mert nem lesz addig igazság, se béke, míg gőgös Ninive lángja nem csap az égre... De Isten nem sújt le a városra. A negyedik részben jön a magyarázat, hogy Isten miért nem pusztította el a várost. Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladata az ítélkezés, hanem a bátor harc, minden embertelenség és barbárság ellen. ... És én ne szánjam Ninivét, amely évszázak folytán épült vala fel? melynek tornyai vetekedve kelnek? mely mint egy győztes harci tábor terjed a sivatagban, és utcái mint képeskönyv amit a történet irt, nyílnak elém? Ne szánjam Ninivének ormát mely lépcsőt emel a jövőnek? A várost amely mint egy fáklya égett nagy korszakokon át, és nemzedékek éltek fényénél, s nem birt meg vele a sivatagnak annyi vad szele? Melyben lakott sok százszor ezer ember s rakta fészkét munkálva türelemmel: ő sem tudta, és ki választja széllyel, mit rakott jobb-, s mit rakott balkezével? 166

Bizd azt reám, majd szétválasztom én. A szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Ninive nem él örökké. A tök sem, s Jónás sem. Eljön az ideje még, születni fognak újabb Ninivék és jönnek uj Jónások, mint e töknek magvaiból uj indák cseperednek, s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi az én szájamban ugyanazt jelenti... A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Babits M ihály utolsó, nagyívű költeménye, pályájának lezárása a Jó­ nás könyve és a hozzá illesztett Jónás imája. Keletkezése • Babits 1938 februárjában súlyos gégem űtéten esett át. M ég kórházba kerülése előtt kezdte írni a művet, de csak augusztus­ ban fejezte be, amikor állapota ideiglenesen javult. Feleségét augusztus 18-án a kézirat dedikált példányával lepte meg névnapján. Ő maga így vall a mű keletkezéstörténetéről: Ezt a verset egy nagy betegségben, egy életveszélyes műtét előtt állva kezdtem és terveztem. Hosszú hónapokon át, félönkívületben kísértett a szerencsétlen Jónás próféta alakja, aki a cethal gyomrában lelte időleges koporsóját. A próféta sorsa, a szellem sorsa, a vi­ lág hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek? M ű faja • Elbeszélő költemény, példázatnak, parabolának is tekint­ hetjük, tehát olyan műnek, am ely igazság, tanítás vag y tanulság bizonyí­ tására vagy illusztrálására szolgál. Címe utal az alkotás főhősére, a bibliai történetre. Babits a Biblia ótestamentumi részének egyik rövid könyvét veszi alapul, annak sajátos átdolgozása, parafrázisa a mű. Ezzel egy több mint két és félezer éves, a zsidó-keresztény kultúrkörben mélyen gyöke­ rező tém ához nyúlt. A bibliai Jónás próféta II. Jeroboám király idejében élt, aki Kr. e. 783 és 743 között uralkodott. Nem a szerzője, hanem a főszereplője az ószövetségi történetnek, am ely Kr. e. 400-ban, vagy 400 és 200 között keletkezhetett. Tém ája • A bibliai történetbe bújtatott önéletrajz, lírai önvallomás, a költő kívülről tekint magára, Jónás alakjában a saját szellemi önarc­ képét alkotja meg. A történet látszólag hűen követi az Ótestamentum eseményeit, az első rész végén azonban eltér attól. Cselekm énye, szerkezete • A költemény szerkezetét a prófétának ön­ magával, szerepével való küzdelme határozza meg. Négy részre tagolható: I. Jónás menekül a küldetés elől. A tengerészek a tengerbe vetik. II. A cethal gyom rában három nap, három éjjel. Jónás szemrehá­ nyást tesz Istennek. 167

III. Jónás teljesíti a küldetést: elm egy Ninivébe. Kinevetik prófétálá- sát. Nem teljesül be a fenyegetés. IV. Isten a jók miatt m egkegyelm ez Ninivének. Jónásnak pedig a tök példájával világítja meg cselekedete értelmét. Jó n á s a la k ja • Jónás esendő és patetikus {itt: szenvelgő) alak. Egy­ szerre vív kilátástalan harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született, nem hagyják, hogy a maga értékrendjének m eg­ felelően alakítsa sorsát. Isten és Jónás viszonya patriarchális. Az Úr ke­ gyetlen, kettejük közül ő az aktív irányító, a próféta csupán reagál, de nem futam odhat meg küldetése elől. A prófétaság vállalását felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére is a jót kell szolgálnia, hiszen vétkesek közt cinkos, aki néma. A próféta kö­ telessége szólni az em bertelenség ellen, még akkor is, ha a küzdelem komikus és eredm énytelen. N yelvezete • A Jónás könyve nyelvi-stilisztikai jellegzetességei közé tartoznak az archaizmusok, am ely régi korok m egidézésének eszköze. Ennek különböző fajtáira találunk példát a szövegben: régi­ es igealakok: rühellé (Babits korának modern köznyelvi kifejezése, ar­ chaizált formában), lélekze, kiére; régies szókapcsolatok: futván az Urat, ahol magány és békesség övezze, Bezároltattal, Uram, engem. Az egész mű a régi magyar szövegek nyelvezetét, a prédikátorok hangvételét utánozza. Babits egyszerűségre és töm örségre törekedett a Jónás könyvében. Nem véletlen, hogy néhány sora szállóigévé vált, noha gyakran pon­ tatlanul idézik. A legism ertebbek ezek közül: mert aki életét hazugságba veszti,/a boldogságtól magát elrekeszti, a már fentebb idézett: mert vét­ kesek közt cinkos, aki néma. / Atyafiáért számot ad a testvér: / nincs mód nem menni ahova te küldtél., A szó tied, a fegyver az enyém. K ö ltő i kifejezőeszközök • Metafora, hasonlat, alliteráció, figura ety- mologica, halmozás, fokozás, megszemélyesítés található az elbeszélő kö ltem ényben. Verselése, rím ek • Páros rímeket, laza jambikus sorokat tartalmaz. A magyaros ritmus, a hangnem ek váltakozása (ironikus, patetikus, archai­ kus, népies) erősíti a régi és a modern kor közötti párhuzamot. Ü zenete • A kortársak egyértelm űen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a Jónás könyvébői, de a tágabb értelmezés szerint a hum á­ num, az erkölcs védelm ének egyetem es érvényű szándéka m inden ko­ ron átível. A költő feladata, hogy tiltakozzon a háború ellen, akkor is, ha nem hallgatnak rá. Jónás nem akar próféta lenni, de a kötelesség elől nem m enekülhet el, nem vonulhat magányosan el egy szigetre, s nem hallgathat, ha szólnia kell. A költőnek ily m ódon kell hatnia az em ­ berek erkölcsére, eszére és érzelmeire, hogy az Isten által kijelölt úton haladjanak. A mű kulcsmondata éppen ezért a mert vétkesek közt cinkos, aki néma. 168

Jónás imája Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt, jelzőkarókat, gátakat. Oh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos útakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnők, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint O súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele esteiig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Keletkezése • Hogy maga a költő is önarcképnek szánta a Jónás könyvét, a Jónás imája bizonyítja leginkább. Az elbeszélő költemény négy része szerves egységet alkot az 1939-ben keletkezett imával, mely nyilvánvalóvá teszi a mű ars poetica jellegét. Babits felülvizsgálta koráb­ bi álláspontját. Rájött: alkatánál fogva, és gyávaságból is idegenkedett a közéleti szerepléstől, a próféta szereptől. Felül tudott emelkedni egyik hibáján, a hiúságán is. Műfaja: ima, címe: birtokos jelzős szószerkezet, m űfajm egjelölő is. Témája: önvallomás és önbírálat. Szerkezete • Két hosszú, összetett mondatból áll a költemény, ez alapján két részre osztható: I. rész (1-6. sor): ebben az egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával, mint a tévelygő ár az elszakadt / sövényt, jelzőkarókat, gátakat. 169

II. ré s z (7 - 2 6 . s o r): a bizakodás szólal meg ebben a hatalmas versm ondatban. A Gazdához intézi rimánkodó fohászát. Bátran és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, ...mint rossz gégémből telik, és ...míg az égi és ninivei hatalmak / engedik, hogy beszéljek s meg ne haljak. Kifejezőeszközök, verselése • Megszemélyesítés, hasonlat, alliterá- ció, fokozás, metafora található a versben. Páros rímű sorokból áll. Ü zenete • A nagybeteg Babits elkeseredett fohásza e költemény. A közelgő biztos halál árnyékában még egyszer felemeli hangját az emberi értékek védelm ében. A Jónás könyvének megerősítése ez. Nagy utat járt be Babits a Csak én bírok versemnek hőse lenni sortól a nem magamért sírok én: testvérem van millió soron keresztül addig, hogy teljesítse tulaj­ donképpeni feladatát, vállalja a prófétaságot. Babits végképp eltávolo­ dott immár a romantika személyiség-központúságától, én-kultuszától. A költő feladata tehát a prófétaszerep vállalása, az akadályok leküzdése. * r 1. Sokan az életmű csúcsának tartják a Jónás könyvét, és okkal. Mit r tudsz keletkezéséről? 2. Miről szól, mi a műfaja? 3. Hány részből áll -■* * a mű? Melyek ezek? 4. Milyen jelei vannak a humornak és az iróniá­ nak a műben? Ф 5. Melyek a legismertebb sorai a műnek? Tanuld meg emlékezetből! 6. A mű a költő ars poeticái közé is besorolható. Miért? 7. Szerinted miért alkot szerves egységet a Jónás könyve a Jónás imájával? 8. Hány részre tagolódik a Jónás imája? 9. Mi az ima üzenete? 10. Keress példákat a költői kifejezőeszközökre és alakzatokra a versben! I I 11. Olvasd el Weöres Sándor Babits-embléma (1964) című versét! Milyen gondolatokat fogalmaz meg a költő Babitscsal kapcsolatban? L'. ’ | і і 1. Olvasd el a teljes elbeszélő költeményt! Mely pontokon fede- r J.ZI t ze| fe| elérést a bibliai és a babitsi Jónás-történet között? 2. Ké­ szíts táblázatot a hasonlóságokról és az eltérésekről! Ö S S Z E G Z É S • Ady mellett Babits volt a Nyugat első nemzedékének legmarkánsabb arcélű, legtehetségesebb lírikusa. Ady és Kosztolányi ki­ tárulkozó, könnyen megnyilatkozó személyiségével ellentétben ő befelé forduló, töprengő, kételkedő alkat volt. Nem szívesen vett részt politikai küzdelmekben, szívesebben töltötte idejét íróasztala mellett, könyvei kö­ zött „elefántcsonttornyába\" (a társadalom problémái elől elzárkózó művészi magatartás jelképe) húzódva. Babits minden kor költői számára példa és mérték. Néhány nagy költőtársa versben fejezte ezt ki. Legmegrendítőbben talán Radnóti Miklós Csak csont és bőr és fájdalom című versében: Ki nézi most tollat fogó kezünket, / ha betegen, fáradtan is, de mégis... / ki lesz élő Mérték most nekünk? Szabó Lőrinc a Tücsökzenében többször is idézi Babits szellemét. A 243. versben például ezt írja: Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. / Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.... S a legvégén, te? így rendel­ tetett. / S én, ma s mindig? Nincs senkim kívüled. 170

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) K osztolányi D ezső a Nyugat folyóirat köré szer­ veződő alkotógárda egyik legsokoldalúbb, de talán legtöbb vitát is kiváltó személyisége volt. Kortársai közül elsősorban rendkívüli tehetségének mesteri eleganciájával tűnt ki. Az írói sokoldalúság és termé­ kenység mintaképe. A sokműfajú írók közé tartozik. Általában költőként emlegetjük, mert irodal­ munkban mindig inkább a vers adott rangot az írás művészeinek. Lírája а XX. század elejének ízléséhez kötődik, de prózai munkái napjainkban is keletkez­ hettek volna. Epikájában a lélekábrázolás kiemelkedő Kosztolányi Dezső, 1932 mestere. Míg Babitsot az erkölcs emberének, homo morálisnak tartjuk, addig Kosztolányi a homo aes- theticus, a szépség, a tiszta szemlélődés embere, aki a mindig vitatható igazság helyett az ízlést emelte a polcra. ÉLETÚTJA Gyermekkora, iskolái • 1885. március 29-én született Szabadkán (Vajdaság), polgári-értelmiségi családban. Négy és fél éves korában már tudott írni és olvasni. Édesanyja, Brenner Eulália a leendő költő szüle­ tésekor alig múlt tizennyolc éves. Az anyai ág szorgalmas gyógyszeré­ szekből állt. Tízéves koráig örökösen betegeskedett. Állandó fulladásos rohamai miatt rettegett a haláltól. A gyermekkor emlékei később visz- sza-visszatérő motívumai lesznek Kosztolányi írásainak. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte. Tanári pályára készült. 1903 őszén a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-né­ met szakos hallgatóként. A Négyesy László vezette híres szemináriumok révén szövődött barátsága Babits Mihállyal, Juhász Gyulával. Már diák­ ként állandó cikkírója lett a Bácskai Hírlapnak és a Szeged és Vidékének. 1904-ben a bécsi egyetemen filozófiát hallgatott. Ekkor ismerkedett meg Sigmund Freud munkásságával. A pszichoanalízis tanai nagy hatást tettek rá. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, de egyre több cikke, tárcája, rajza jelent meg a különböző lapokban. Több nyelven: latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, spanyolul tudott. Ez nagy előnyt jelentett neki nemzedéktársaival szemben. A z újságíró • 1906-ban került a Budapesti Naplóhoz, a Párizsba utazó Ady Endre helyére. Versei - Ady költeményeivel felváltva - va­ sárnaponként jelentek meg a lap első oldalán. 1908-ban az induló Nyugatnak rendszeres munkatársa lett. 1908 és 1910 közt beutazta Európát. Ennek állított emléket később az 1912-ben megjelent Kártya című versciklus. 171

1921-ben a Pesti Hírlap munkatársa lett. Végképp kiábrándult a poli­ tikából, ennél a konzervatív-liberális lapnál nyugodt körülmények között dolgozhatott. Házassága • 1910-ben ismerkedett meg a fiatal színésznővel, Harmos Ilonával, aki Görög Ilona néven maga is írogatott. Legfontosabb műve a már férjéről írt regényes életrajz. Barátságuk 1913-ban érett házassággá. 1915-ben született meg egyetlen gyermekük, Adám. Kosztolányi a fiát valóssággal imádta, éberen, aggályoskodva vigyázott rá. A háború évei • A háború Kosztolányit is elborzasztotta. A kezdeti időszakban a nacionalista propaganda hatása alá került, de humanista beállítottsága felülkerekedett a téves eszméken. Szívpanaszai miatt fel­ mentették a katonai szolgálat alól, testvérét, Árpádot és unokatestvérét aggódva várta vissza a háborúból. A vérontás befejezését követő őszirózsás forradalmat reménykedve fogadta, de a Tanácsköztársaság riadalommal töltötte el. A belső bi­ zonytalanság, a túlfokozott magányérzés, a szorongás, a halálfélelem a világháború éveiben katasztrófaérzéssel párosult, amikor az emberi ha­ ladás eszméjébe vetett hit puszta ábránddá vált. Magánéletét is sorozatos csapások érték: Csáth Géza (eredeti nevén Brenner József, unokatestvére és legjobb barátja) öngyilkossága mélyen megrendítette, a trianoni bé­ keszerződés következtében szüleitől és testvéreitől is elszakadt. Betegsége, utolsó fellángolása, halála • Súlyos, gyógyíthatatlan be­ tegségének első tünetei 1933 nyarán jelentkeztek. Összesen kilenc műtétet hajtottak végre, hogy megmentsék az életét. Többször kezelték Stock­ holmban rádiumbesugárzással. A betegség időszakában voltak enyhébb szakaszok is. Az élettől kapott még egy utolsó ajándékot: 1935 júniusában az újságírók visegrádi üdülőjében megismerkedett egy asszonnyal, Radá- kovich Máriával. A kései szerelem hatására szinte a túlcsorduló boldogság eufóriájába került, s ekkor született meg Szeptemberi áhítat című szerelmi verse. Állapota azonban egyre súlyosabb lett. Hangját ideiglenesen el­ vesztette, mesterségesen táplálták. Nehezen lehetett eligazodni rajta: hol válni akart feleségétől, hol pedig görcsös bizakodással kapaszkodott bele. Felesége a nehéz pillanatokban is mellette maradt, a végsőkig támogatta. 1936. november 3-án 51 éves korában Budapesten meghalt. MUNKÁSSÁGA Költői, novellaírói, újságírói és műfordítói tevékenysége korán kibon­ takozott. Legfőbb eszméje a humanizmus, az emberi értékek tisztelete volt. Minden ember arra született, hogy boldog és szabad legyen. Kiemelt szerepe volt gondolkodásában a magyarságnak. Tisztában volt vele, hogy anyanyelvének köszönheti azt, hogy költővé, íróvá vált. Életművében három fő alkotói szakaszt különböztethetünk meg. Első korszaka • A háborúig főként a sejtelmes hangulatok és a gyerekkori emlékek foglalkoztatták. Első verseskötete, a Négy fal között 172

1907-ben jelent meg, amely a tökéletes forma iránti igényesség és az impresszionizmus hatását tükrözi. Már ezekben a versekben találkozha­ tunk azokkal a motívumokkal (a tudatos játékosság, a halálmotívum, az idealizálás vágya), amelyek költészetének meghatározói lesznek. Első elbeszéléskötete, a Boszorkányos esték 1908-ban jelent meg. A kötet írásai között a modern lélektani érdeklődés és Freud hatása meg­ határozó. Az évszázad elején nagy fejlődésnek indult a lélektan. A tudósok fel­ ismerték, hogy a gyermekkor élményei, megrázkódtatásai, vonzalmai és ellenszenvei kihatnak a felnőttkorra. Kosztolányi az elsők között használ­ ta föl műveiben ezt a tudást. Első korszakának leghíresebb verseskönyve második kötete, A szegény kisgyermek panaszai (1910) a költő egyik legegységesebb stílusú és hangvételű kötete, mely meghozta az irodalmi elismerést és népszerűséget számára. A 10-es évek szemléleti változást jelentettek Kosztolányi pályáján. Érzékenyebben figyelt a világra, együttérzéssel és megértéssel ábrázolta a szenvedő embereket, s noha nem azonosult velük, feladatának érezte, hogy minél pontosabban ábrázolja őket. Korai novelláinak hősei a világ­ ban idegenként mozgó, magányos emberek, alapérzésük az elidegenedés (Appendicitis, 1911). Második korszaka • A háború kijózanító hatására a hétköznapok is a figyelme előterébe kerültek, a gyermeki álmok világát elhagyva, növekvő kíváncsisággal vizsgálta az embereket. Éberen figyelte az ese­ ményeket, minden egyéniségben megtalálta az érdekességet. A létezést, az egyszeri életet éltette. A háború idején született prózakötetei az Öcsém (1915, rajzok), a Bűbájosok (1916, elbeszélések), a Tinta (1916, rajzok) és a Káin (1918, elbeszélések). 1916-ban jelent meg Mák című verseskötete, ezenkívül írt cikkeket és tanulmányokat, illetve fordított is ez idő alatt. Egyéni válságáról vall az 1920-as Béla, a buta című novelláskötet és a szintén az évben megjelent Kenyér és bor című kötet néhány verse. Ekkorra már teljesen kiábrándult a politikából. Életképeket írt a pesti utca és a kávéház emberéről. Harmadik korszaka • Utolsó éveiben nagy ívű költeményekben ün­ nepelte az élet szépségét és nagyságát. Munkássága az írói sokoldalúság és termékenység mintaképe. A 20-as évek legjelentősebb versesköteté­ nek, A bús férfi panaszainak (1924) alapérzése a nagyvárosi magány, a kitaszítottság, alaphangját a vallomás és befelé fordulás jellemzi. Ezek­ ben az években kezdett érdeklődni Freud tanai iránt. Ekkor keletkezett nagyregényei a belső tudatfolyamatok művészi ábrázolására törekedtek. Az 1922-ben megjelent regénye, a Nero, a véres költő középpontjában a ripacs és a művész (Nero és Britannicus), az őrült hatalom és a meg­ alkuvás (Nero és Seneca) ellentéte áll. A filozófus által képviselt szkep­ ticizmus Kosztolányi művészmorálját is jelenti: a művész feladata a pol­ gári individuum megőrzése. A regénnyel külföldön is hírnevet szerzett magának. Ezután gyors egymásutánban jelentek meg zseniális alkotásai: 173

a Pacsirta (1924), az Aranysárkány (1925). 1925-ben kezdte el írni sajá­ tos Esti Kornél-novcWa\\t. majd az Édes Annát 1926-ban. 1928-ban jelent meg a Meztelenül című kötete, mely az 1924-1928 közti időszak verseit tartalmazta. Hangvétele megváltozott: az esztétizáló helyett a moralizáló hajlam került előtérbe. A versek a védtelen és a világban kiszolgáltatott ember sorsának részvétteljes szemléletéről tanúskodnak. A szánalom és a részvét ettől fogva kulcsfogalmai lettek Kosztolányi költészetének. A 30-as években pályája csúcsán volt, a halál kikerülhetetlensége azonban végső számvetésre késztette: önmagával való szembenézésre. Utolsó verseskötete az Összegyűjtött költemények (1935). A záró ciklus, a Számadás Kosztolányi költészetének legjelentősebb darabjait tartalmaz­ za. A lét nagy és végső kérdései, az élet és halál miértje és betegségéből adódóan a testi szenvedés kínzó gyötrelme foglalkoztatta a leginkább. 1936-ban látott napvilágot Tengerszem című novelláskötete. A feszes cselekményű elbeszélésekben a szereplőkkel valami jóvátehetetlen törté­ nik -, de az egyéni szenvedés az emberi lét tragikumának hordozója. A szenvedést enyhíteni itt is csak a gyermekkor idilli emlékei tudják. A műfordító • Kosztolányi az egyik legkitűnőbb műfordítónk. An­ nak ellenére, hogy szöveghűség tekintetében olykor joggal bírálták. De a lehetetlent is megkísérelte, nem volt előtte megoldhatatlan feladat. 1913- ban jelent meg tőle a Modern költők, 1921-ben a Modern költők I-III. című műfordításkötet. O fordította Shakespeare-től a Téli rege (1925) és a Romeo és Júlia (1930) című műveket, Goethétől A naplót (1924), Oscar Wilde-költeményeket (1926), a Szent Imre himnuszokat (1930), a Kínai és japán versek gyűjteményét (1932). A nyelvművelő • Kiváló nyelvművelő volt. Halála után özvegye Illyés Gyula támogatásával megjelentette nyelvészeti tárgyú írásait. A kötet címe: Erős várunk, a nyelv. Kosztolányi leginkább a puristákhoz, a nyelvtisztítókhoz tartozott. Ellensége volt az idegen szavaknak. Új nyelvészeti törvényeket nem alkotott, de ő fejezte be - kellő rostálás­ sal - Kazinczy tervét. Tanítói hivatása óriási. A legújabb nemzedéket ő nevelte igényességre. * purista - nyelvtisztító, aki tartózkodik az idegen szavak és fordula- __f j tok használatától, üldözi a valóságos vagy vélt nyelvi hibákat. t'lá t Ж 1. Idézd fel Kosztolányi életútjának fontosabb állomásait! 2. Mely 'j£ p l r lapoknál dolgozott Kosztolányi? 3. Milyen verseskötetei jelentek * meg? Sorold fel a legjelentősebbeket kronológia sorrendben! ^ 4. Novellái és novelláskötetei is méltán híresek. Melyeket ismered cím sze­ rint? 5. Kosztolányi legjobb regényíróink egyike. Kisregényeit a húszas években írta. Melyek ezek? 6. Milyen műfordítói teljesítményeit ismered? I I 7. Milyen nézetei voltak Kosztolányinak az anyanyelvről? hÁZi f iú é it Kosztolányi-idézeteket a nyelvről az internet segítsé- 174

A SZÁMADÁS-VERSEK Kosztolányi Összegyűjtött költeményeinek részeként jelentek meg a szám­ adás-versek, de szinte különálló kötetnek tartjuk tudatosan szerkesztett Szám­ adás című versciklusát. Költészete klasszikussá érett. A versek belső rendje azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan a költőnek sikerült felülemelkedni a szenvedése­ ken. Lírájának legjelentősebb és legnagyobb hatású költeményei sorakoznak itt. A kötet központi témája a halál, illetve az embernek a halállal való kapcsolata, a haláltudat keltette magatartás kialakítása. A versek azoknak a mélyen meg­ élt élményeknek a kivetülései, amelyekben az ember egyediségének csodája és tragédiája egyesül. Utolsó nagy versei létértelmező és önértelmező jellegűek. Hajnali részegség Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva, s mérges altatókkal. Az, amit írtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba, le-föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombéli mézek, s amint botorkálok, itt mint a részeg, az ablakon kinézek. Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam, s ha emlékezni tudsz a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon, vízszintesen feküsznek, s megforduló szemült kacsintva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agyvérszegénység borult reájuk. 175

Mellettük a cipőjük, a ruhájuk s ők a szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de - mondhatom - ha így reá meredhetsz, minden lakás olyan, akar a ketrec. Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomban felcsörömpöl, és az alvóra szól a harsány riasztó: „ébredj a valóra/’ A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla, s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanába rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők, akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem, és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem akkor, de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem, s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor. Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten, s szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek, és távolba roppant fénycsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyűlt, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent, 176

a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn búcsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása, s mozgás, riadt csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak, s a kapusok kocsikért kiabálnak. Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly, egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő, és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a tiszta békét, a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi, és az álomnál csendesebben egy arra ringó könnyűcske hintó mélyébe lebben, s tovább robog kacér mosollyal ebben, aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan lángoló Tejutnak, arany konfetti-záporába sok száz határ között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam, s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van, és most világolt föl értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes kőrútjain a végtelennek. Virradtig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily kopott regéket, miféle ringyók rabságába estél, 177

mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj, s csak most tűnik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj, ötven éve - szívem visszadöbben - halottjaim is itt-ott, egyre többen - már ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes égi szomszéd, ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig hajoltam, s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szívem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam. A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Keletkezése • A Hajnali részegség a Számadás versciklus darabja, 1933-ban írta. A betegségtől szorongatott em ber számvetése ez a vers. Ekkor már tudta Kosztolányi, hogy gyógyíthatatlan beteg. Műfaját te­ kintve filozofikus költemény: az élet értelmére keresi a választ, és g on ­ dolati költemény, mert rapszodikus a gondolatm enete. Címe: minőség­ jelzős szószerkezet, a költőben tám adt életérzésre utal. Tém ája • Egy káprázatos látomás ráébreszti a költőt az élet szép­ ségére és értelmére, a számvetés, az összegzés igénye is megszólal. Vershelyzete: a költemény címzettje egy bizalmas barát, akivel a költő megosztja legbensőbb gondolatait és csodálatos élményét. A kapcsolat- tartás szavai végig jelen vannak a versben: várj csak, barátom, nézd csak. Szerkezete • A vers vallomásszerű, a személyes hang utal erre. Há­ rom részre tagolódik. I. rész: a Földön, éjszaka három kor. A lírai én a túlfeszített munkától, meg a sok kávétól-cigarettától nem tud elaludni. Saját problém ái után másoké jut eszébe. Felkel és kinéz az ablakon. Kiábrándító, amit lát: Az emberek feldöntve és vakon, / vízszin­ tesen feküsznek, a házakról nem sejti senki, hogy otthonunk volt-e vagy 178

á lla t óla. Szegényes, szánalmas az em berek sorsa. Életük gépies, sivár, részvétet keltő. A többes szám első személy azonosulást fejez ki: a lírai én nem áll fölötte az embereknek. II. rész: az ég bolt, p irk ad at. A De ellentétes kötőszó - mint mindig - itt is fordulatot jelez a vers­ ben. A költő felnéz a csillagos égboltra, és csodálatos látomásban van része. Egy m ennyei bálterm et lát az éjszakai égbolton, ahonnan a ve n ­ dégek már hazafelé készülődnek. A fényár, a pompa, a csilingelés még inkább kiemelik a vendégeit kikísérő házigazda fenségességét. A lírai én katartikus élm énye összetett: Szájtátva álltam , / s a boldogságtól föl-föl- kiabáltam . Elragadtatás ez, am elyhez a m egértés intellektuális élm énye társul. Egy titokra döbben rá, m ely a vers zárlatából egyértelm űvé válik. III. rész: a Földön, v irra d a t - h ajn al. Ismét a baráthoz szól, ellentm ondásos érzéseit, lelki megrendültsé- gét gyónja meg. Ebben az egységben tudatosul s válik m egfejthetővé az élmény: az élet értelm e az élet maga, a lét nagyszerűségének tu­ datosulása, megértése, átélése. Ez csak kivételes pillanatokban lehet­ séges. A köznapi életben, a rohanó világban gyakran fontosnak érzett, de valójában kisszerű célok, sikerek, eredm ények hajszolása nem hagy időt nekünk erre. Szakítanunk kell olykor néhány percet, órát, hogy elgyönyörködjünk és elcsodálkozzunk szépségén olyan naiv áhítattal, mint egy gyermek. A vers középső egységének varázsát éppen az újra visszatérő gyermeki nézőpont, rácsodálkozás teszi lehetővé, míg a vers első és utolsó egységében a felnőtt nézőpontja érvényesül. Verselése • Rapszodikus versépítés jellemzi, ezt a hangnem váltás is bizonyítja: elbeszélő hangnem m el indul, a tetőponton eljut az érzelmi felfokozottságig. A strófák terjedelm e és szótagszáma, sőt sorhosszúsá­ ga is változó. Gyakoriak a soráthajlások, változatosak a rímek: páros-, ke­ reszt-, ölelkező- és bokorrím. Változatos a ritmus: a jambikus alapritmust lüktetés zavarja meg. Költői kifejezőeszközök garmada van a versben: ismétlés, alliteráció, szóhalmozás, költői kérdés, hasonlat, figura etymo- logica, megszemélyesítés, metafora, ellentét. Ü zenete • A hétköznapi életben túl kell lépni kisszerű céljainkon, a sikerek hajszolásán, és legalább néha rá kell csodálkozni a minket körül­ vevő világ szépségére, különlegességére. Azaz néha, rövid időre gyer­ mekké kell válnunk ahhoz, hogy boldogok lehessünk és örülhessünk a puszta létezésnek, a pillanatnak. Mai rohanó világunkban különösen fontos lenne így tennünk. Л.Г f j 1. Mi a címe, és mikor jelent meg az a kötet, amelyben a szám- * adás-versek olvashatók? 2. Milyen szembetűnő jellegzetességekre * figyelhetünk fel a Hajnali részegség elolvasásakor? 3. Milyen a vers­ helyzet? Ф 4. A vers epikus jellegű, a lírai én elbeszél valamit. Ismertesd ennek az elbe­ szélt kis történetnek a főbb mozzanatait! 5. Hogyan nyilvánul meg a versépítés rapszodikus jellege a Hajnali részegség című költeményben? 6. Keress példákat a költői kifejezőeszközökre! 179

I I 7. Milyen világnézet, illetve világfelfogás tükröződik a versben? 8. A mai kor embere számára fontos-e a vers üzenete? Halotti beszéd Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. 180

Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt..:’, majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt../’ Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Keletkezése • A Számadás versciklus megrázó alkotása az 1933-ban írt Halotti beszéd című vers. A címe kettős jelentésű. Egyrészt utal arra a funkcionális szövegformára, am ely a tem etésen hangzik el a halott búcsúztatására. Másrészt irodalomtörténeti vonatkozása van, hiszen a csuklyásarcú névtelen kifejezés a Pray-kódexben felfedezett egyik nyelv­ em lékünk szerzőjét és m űvét idézi. Műfaja: elégikus hangnem ű óda, prédikáció. Tém ája • Az emberi létezés egyszeri, m egism ételhetetlen csodája, valam int a közös sors tragikuma felett érzett tehetetlenség. Mindez a középkori nyelvem lékünk első sora és a népm esék kezdőformulája közé illesztve: Látjátok feleim... és Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. Szerkezete • A vers igazi szépsége éppen ebben a bonyolult, kul­ túrtörténeti utalásokból és asszociatív képekből építkező szerkezetből árad. A kapcsolatok, allúziók lényegében egy évmilliók óta azonos m ó­ don bekövetkező esem ény időbeli végtelenjét ívelik át. A kettős szerkezet értelmezése a pap beszédének és a laikus b e­ szédnek párhuzamosságából ered. Igaz ugyan, hogy a laikus beszéde is kettős tartalmú. Egyfelől az hangzik el, amit maga tud az élet értel­ méről és az értékekről, másfelől, amit a gondolkodó, humanista bölcs állít ugyanarról. A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. I. szint: 1-2. vsz.: a vers felütése - a halál személyes megrendült- ségéről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése: Megcsalt. A halál olyan valam it semmisít meg, ami még egyszer nem hívható elő, az em ­ ber Egyedüli példány.... s rá ékírással van karcolva ritka,/egyetlen életének ősi titka. II. szint: 3-4. vsz.: az előzőtől lényegesen különböző, a halált o b ­ jektív tényként értelmező tudatos magatartás. A költő a szó mágiájával 181

idézi meg a halottat. Itt a test már csak szimbóluma az életnek. A teljes felidézés eszköze a halott „megszólaltatása\": Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék. A költő utal itt is az egyediségre és arra, hogy soha nem ismét­ lődhet meg a csoda: Többé soha / nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. III. s z in t: 5. v s z .: a vers zárlata: Édes barátaim! a Könyörgés kezdését sugallja. Amíg van ember, addig a léte természetes, de m ihelyt meghal, a helyén tám adt ürességet csak az emlékek illő anyagával lehet kipó­ tolni. Verselése • A vers bonyolult szerkezete az eltérő sorszámú vers­ szakokban és az eltérő sorhosszúságokban is m egnyilvánul. M indket­ tőt a gondolatritmus határozza meg, csakúgy, mint a soráthajlásokat. A vers rímei, Kosztolányira jellemzően, néhol finom: meghalt - megcsalt, hő volt - ő volt, néhol uralkodó jellegükkel tűnnek ki a szövegből: nincs már - kincstár, vegyszer - egyszer. Különleges költői jelzők, m egszem é­ lyesítés, hasonlat, metafora, halmozás, alliteráció, ellentét van a költe­ ményben. Üzenete • Kosztolányi e költeményét modern látásmódja teszi külön­ legessé azzal, hogy az em ber egyszeriségét és m egism ételhetetlenségét mondja ki. A halál tragédia, am elyet a túlélők számára csak az emlékek és az idő múlása enyhíthetnek. A szeretett em bert pótolni lehetetlen. - 1. A Halotti beszéd című verse szintén a Számadás ciklusban jelent ¥ meg. Honnan ismerős a cím? 2. Mi a vers témája és műfaja? 3. A vers -■* * központi gondolata az ember egyedisége. Mit jelent ez? Ф 4. Milyen jellemzők alapján helyezhető el a Halotti beszéd a modernség látásmódját megújító nagy versek sorában? I I 5. Olvasd el Kosztolányi Boldog, szomorú dal című versét! Milyen párhuza­ mok vonhatók a két vers között? 6. Az 1200 körül keletkezett Halotti beszéden kívül milyen más művekkel van kapcsolata a versnek? ІІҐ 7І p iriiri Milyen pontokban található hasonlóság középkori nyelvemlé- rv/.l 1 künk £s Kosztolányi verse között? 2. Mi a leglényegesebb kü­ lönbség a két alkotás között? Édes Anna (Rövidítve) A mű egy abszurd jelenet leírásával kezdődik, amiből megtudjuk, hogy 1919. július 31-én öt órakor a népbiztos menekül az országból. Kun Béla repülőgépen menekült az országból. Délután - úgy öt óra felé - a Hungária Szállóban székelő szovjetház körül fölrebbent egy re­ pülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen merész kanyarodással a Vérmező felé tartott. A gépet maga a népbiztos vezette. Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgy hogy az arcát is látni lehetett. Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az 182

alant álló polgárokra, s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek. Zserbókat vitt, melyekkel teletömte pufíádozó zsebeit, aztán ékszere­ ket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket. Karjairól vastag aranyláncok lógtak. Egyik ilyen aranylánc, mikor az aeroplán magasba lendült, s eltűnt az ég messzeségében, le is pottyant a Vérmező kellős közepére, és ott egy öreges úr, régi krisztinai polgár, adóhivatalnok a Várban, a Szenthárom­ ság téren, valami Patz nevezetű - Patz Károly József - meg is találta. Legalábbis a Krisztinában ezt beszélték. Vizy Kornél miniszteri tanácsosnak ez nagyon jó hír, hiszen gyűlölte a vö­ rösöket. A háború alatt tönkrement, a bolsevizmus alatt pedig koplalt. Egyetlen vagyonaként kétszintes háza maradt meg, melynek első emeletét ők lakták, a második emeletet pedig háziorvosa, és egy fiatal ügyvéd, Druma Szilárd lakja. Házát a vörösök kommunizálták, az orvost túsznak vitték, egyszer a feleségét is letartóztatták, mikor egy asztalkendőt rázott ki az erkélyen. Az volt a vád ellene, hogy jeleket adott az ellenforradalmároknak. A cselekmény 1919. július 31-én, a bolsevista uralom bukása napján kezdő­ dik. Vizyt határtalan örömmel tölti el a vörösök bukásának híre. Szinte vígjáték­ ba illő az a helyzet, ahogy először meglátjuk Vizyt, rongyos ruhában, viseltes cipőben, mint egy csavargó, hogy proletárnak tűnjön, hever az ágyon, miközben a cseléd ímmel-ámmal dolgozik. A csöngetésre még összerezzen, de amikor meglátja, hogy csak Ficsor, a házmester jött, újra olyan lesz, mint régen. A házmester, aki a vörösök ideje alatt sokra vitte, házbizalmi volt, a spionkodó, köpenyegforgató, stréber, mindig az éppen aktuális hatalmat szolgáló ember típusa, most újra a régi hajbókoló szolgává válik. A betoppanó Vizyné ingerülten kihajítaná ezt a „piszok bolsevistát”, de Ficsor bámulatosan kezeli a helyzetet, egy alázatos kézcsók után, az asszony fülébe súgja a varázsmondatot. - Méltóságos asszony - szemét a földre sütötte -, volna egy lány. - Micsoda? - Egy cselédlány. Vizyné azt hitte, hogy a füle cseng, hogy nem jól értette. Rátekin­ tett a házmesterre, mély, titkolhatatlan érdeklődéssel. Szeme fölragyogott. Nagyobb örömet akkor sem érezhetett volna, ha egy gyémánt nyakéket ígérnek neki. Vizy Kornélné gyönge idegzetű, hisztériás jellemű nő. Kislányát, Piroskát első elemis korában veszítette el, s azóta sem tudta kiheverni a gyermek halála miatt érzett fájdalmát. Híve a spiritizmusnak, és szeánszokon beszélget gyer­ mekével. Boldogtalan életének egyetlen soha nem szűnő gondja a cselédkérdés. Most is új lányt keres, mert a jelenlegi szolgálót, Katicát éppen most küldte el. Ficsor mindent megtesz, hogy a lányt, aki a rokona, megszerezze Vizyné- nek, és már az asszony is mindenáron ragaszkodik, hogy megszerzi magának Édes Annát. Hosszú várakozás után, augusztus 14-én megjelenik a háznál Anna. Amikor az asszony először meglátja, kis csalódottságot érez, majd egyszerre úgy érzi, hogy ő az a lány, akit évekig keresett. 183

Vizyné Annánál olyan dolgot tapasztal, amit eddig még senkinél nem látott. Minden munkát szó nélkül elvégez, mint egy jó tündér, olyan, keze nyomán nem marad más, csak rend és tisztaság. Egyetlen furcsa dolgot vesz nála észre, a lány az első napokban szinte alig eszik. Az asszony maga sem akarja elhinni, hogy megtalálta a tökéletes lányt, ezért próbáknak veti alá. Értékeket, pénzt hagy elöl, hogy megbizonyosodjon róla, nem lop. Minden munkát tökéletesen elvégez, nem szájai az asszonnyal. Vizyék mint valami érdekes és különös tárgyat úgy mutogatják őt a vendégeknek. A környéken is elterjed, hogy milyen tökéletes lányt talált. Az asszonyok irigylik Vizynét, hogy ilyen remek szolgálót talált, egyedül a halálos beteg Moviszter szánja a cselédet, emiatt azonban mindenki bolondnak tartja. Most már egyedül is meri hagyni, programokat csinál, és ekkor jön rá, hogy tulajdonképpen teljesen egyedül van. A családhoz megérkezik Vizyné testvérének léha fia, Patikárius Jancsi, akit apja azért küldött sógorához, hogy faragjon embert a fiából. Vizy egy bank- igazgató ismerőse megígérte, hogy állást ad a fiúnak. Október elején Vizyéket meghívja Patikárius Ferenc Egerbe, szüretre. Jancsi úrfi kihasználja távollétüket, elcsábítja a lányt. Barátjának, Elekesnek ujjongva meséli hódítását. Anna szerelemre gyűl a fiú iránt, de Jancsi csak játszik vele, csak a szenvedélyét éli ki rajta. Miután a család hazatér, Jancsi többet nem törődik a lánnyal, rá se néz, undorodik tőle. Anna terhes lesz, Jancsi ráveszi, hogy az általa adott gyógyszerrel hajtsa el a magzatot. Anna beveszi a gyógyszert, és beteg lesz tőle. Végül is az úrfi elköltözik Vizyéktől, majd külföldre megy. Anna megismerkedik egy tisztességes férfivel, Báthory Árpáddal, a ké­ ményseprővel, aki náluk dolgozott. Megkéri a lány kezét, a többi cseléd is rá­ beszéli, Anna végül igent mond, és fölmond az asszonyának. Vizyné ezt teljesen lehetetlennek érzi, beteg lesz és hisztériás jelenet közben lebeszéli a házasságról Annát. Anna visszautasítja a kéményseprőt, aki pár hét múlva megnősül. A méltóságos urat államtitkárrá nevezik ki, és ez alkalomból fényes estélyt rendeznek. Etelt és Stefit lúvják át felszolgálni, a csodálatos szobalányt nem is engedi asszonya a vendégek közé. Miután a vendégek távoznak, Anna az egyetlen, aki nem bír nyu­ govóra térni. Az asszony egyszer csak arra ébred, hogy Anna az ágya szélén ül. Vad dulakodás közben Anna leszúrja az asszonyt, majd a férfit is megöli. Ekkor két tenyerét arcára ta­ Je|enet az Édes Anna dmű fi|mb6| (cfm_ pasztva, eliszonyodott magától. Úgy félt, hogy szíve jéggé der­ szereplő Törőcsik Mari) medt. Kapkodva szedte rongyait, összekötötte a batyut. Ki innen, menekülni hamar, el innen. A ház a muri után még aludt. A padlásra is futhatott volna, vagy tálán a pincebe, elbújni a mán- 184

gorló mögé. De attól tartott, hogy a lépcsőházban valaki leselkedik rá. Batyuját ledobta. Délelőttig gubbaszt a lakásban, végül a rendőrök törik rá az ajtót. Senki nem érti a tettét, nem próbált menekülni, nem vett el semmit. Börtönbe zárják, a tárgyaláson is hiába faggatják, nem mond semmit. A tanúk közül egyedül Moviszter doktor védi. Ridegen bántak vele, ezt vallja. Nevetségesnek, szá­ nalmasnak, korlátolt embernek tartják a doktort, amikor védi az öntudatlan, szerencsétlen lányt. Annát végül tizenöt évi fegyházra ítélik. Lassan az emberek is elfelejtik, végül már senki sem emlékszik rá. A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll A 20-as években írt kisregényeinek egyike az Édes Anna. Maga ta­ lán a Pacsirtát szerette legjobban, de ennek a m űvének nagyon fontos szerepe van az életm űben. Kosztolányi így komm entálta az Édes An­ nát: Egyik támadóm szememre lobbantja, hogy az Édes Anna regényből, amelyben leginkább kifejtettem politikai meggyőződésemet, nem mertem levonni a szociális következtetéseket. Hiszen ennek minden sora éppen azt hangoztatja, hogy nincs szociális következtetés, csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég a megtorláshoz, és a legnagyobb erény a lényegbeható, figyelmes tisztaszfvűség, mert többet, gyökeresebbet, úgysem tehetünk itt a földön. Keletkezése • Harmos Ilona, az író felesége, a férjéről szóló regényes életrajzban azt írta, hogy a regény alapötletét - egy tökéletes cseléd, aki megöli gazdáit - ő találta ki. Kosztolányinak m egtetszett az ötlet, és már másnap hozzáfogott a tém a kidolgozásához. Hogy ki lehetett Édes Anna modellje, arra többen többféleképpen emlékeznek. Maga az író is ellentm ondásosan emlékszik vissza. Egy biztos: élő alak (vagy alakok) után mintázta meg a tökéletes cselédlány figuráját. Először a Nyugat közölte folytatásokban 1926. július 1-jétől. Műfaját tekintve lélektani re­ gény, Freud hatása erősen érezhető rajta. M ű faja • A legtöbb irodalomkutató lélektani és társadalmi regény­ ként határozza meg a műfaját. A kiszolgáltatottság mindkét esetben alapkérdés, akár az úr-szolga, akár az em beriesség-em bertelenség, akár a forradalom-ellenforradalom viszonyát vizsgáljuk. Cím e • A főhős neve. Az Anna az egyik legszebb és legrégibb női név, az Édes családnévként ugyan nem túl gyakori, köznévként viszont annál inkább: egyszerre jelöl és felidéz egy kellemes ízt, konkrétan és elvontan, és jelent egy kedveskedő megszólítást is. Kosztolányi a n évvá­ lasztásról így vallott: Jólesett mondogatnom, leírnom. Talán azért tudtam vele annyi szeretettel foglalkozni. (...) A kettő együtt - vezeték és kereszt­ név - a m aga lágy zeneiségében egy másik, ősi és végzetes szókapcsolatot idézett föl bennem: az édesanyát. 185

Tém ája • Egy kettős gyilkosság, m elyet egy cseléd követ el gazdái ellen. M égsem a borzasztó gyilkosság áll a középpontban, tehát nem krimi. Azokat a lelki folyam atokat elemzi, am elyek Annát a gyilkosság­ hoz vezettek, amit feltétlenül, szükségszerűen meg kellett tennie. Az úr­ szolga viszony bemutatása áll a középpontban. Id eje • A Tanácsköztársaság bukása utáni időszak ez, m ely mind M a ­ gyarország, mind Kosztolányi m agánéletében rendkívül sűrű és feszült kor. 1918-ban, az első világháború utolsó évében, amikor ősszel kitört az őszirózsás forradalom. A korabeli esem ények ekkor írott kisregényei közül az Édes Anna bán tükröződnek legjobban. A történet 1919. július 31-én kezdődik, Anna augusztus 14-én kerül a családhoz. A gyilkosságra 1920. május 28-án kerül sor, majd következik a főtárgyalás és az ítélet- hozatal. A regény 1922 őszén fejeződik be. Az elbeszélés tem pója nem egyenletes: míg az első fejezetekben hetek, hónapok telnek el, az utolsó fejezetben egy évet ugrunk. H elyszíne • Budapest, Krisztinaváros, Attila u. 238 - valóságos hely­ szín. Vizyék lakása (fiktív), a legtöbb esem ény itt zajlik. Cselekm énye, szerkezete • A kisregény húsz fejezetre tagolódik, de szervesen hozzátartozik a fejezetek előtti szöveg, a Rituálé Romanum (római rituálé) halottas imájának részlete is, m elynek két m ondata a 19. fejezetben is elhangzik, Moviszter doktor tanúvallom ásában. Kosztolá­ nyi így vallott erről a bevezető szövegről, m ely hangulatilag tartozik a cselekményhez: Én az Édes Anna írása alatt - nem tudom miért - mindig a temetési szertartás latin verseit mondogattam és énekeltem. Ez azonnal visszazökkentett a hangulatomba. Ez volt az alaphangja. A fönséges, ókori versből merítettem erőt. A kisregény öt szerkezeti egységre osztható: I. rész: 1-6. fejezet: a színhely aprólékos, precíz bemutatása. II. rész: 7-10. fejezet: Anna beilleszkedése a környezetbe. III. rész: 11-14. fejezet: Patikárius János és Anna „románca\". IV. rész: 15-18. fejezet: a menekülési lehetőség (házasság) m eghiú­ sulása és a gyilkosság. V. rész: 19-20. fejezet: ítélethozatal és befejezés. Az 1. és a 20. fejezet a cselekm ény szempontjából lényegtelen, mindkettőben a szóbeszéd kap főszerepet: azt sugallják, hogy a törté­ nelem és az egyén tettei átláthatatlanok. Ezek egy-egy legendáról szól­ nak. Az első egy történelm i személyről, Kun Béláról, a huszadik inkább magáról az íróról, Kosztolányi Dezsőről. Ennek m egfelelően elsősorban nem társadalmi regény a mű, inkább lélektani, emberi sorsot ábrázol, a kiszolgáltatottságot, közömbösséget, a részvét és a szánalom hiányát. A gyilkossághoz vezető okok rendszere 1. Anna irtózik a lakás illatától. Hosszú időbe telik, míg megszok­ ja, enni sem tud. 186

A gyilkossághoz vezető okok rendszere 2. Ficsor kényszeríti, hogy elhagyja előző „munkahelyét”, és Vizyékhez szegődjön. 3. Vizyné átvizsgálja a ruháját, holmiját. 4. Szerelmi csalódás: Jancsi úrfi kihasználja, a bajban magára hagyja, kényszeríti, hogy megszabaduljon a magzattól. 5. Embertelenül bánnak vele, gépnek tekintik, melynek nincsenek érzelmei. Nem kap kimenőt; Vizyné nem engedi, hogy férjhez menjen a kéményseprőhöz. 6. Többször kinevetik, megalázzák. Szerep lők, je lle m e k • A szereplőket két csoportra oszthatjuk - értékemberekre: Édes Anna, Moviszter és érdekemberekre: Vizyt - a karrier érdekli, Vizynét - a tulajdon, Patikárius Jancsit - az élvezetek, Ficsort - a megélhetés, Druma - az ellenforradalom m ellett áll ki, Tatár - a társa­ dalmi különbözőségek híve. ■ Édes Anna: 19 éves parasztlány, aki csak arra vágyik, hogy sze­ ressen és szeressék. Valahol mélyen él benne az otthon, a család utáni vágy. Finom, érzékeny, kedves, jólelkű, egyszerű lélek, m inden durvaság­ tól visszariad, aki még egy csirkét sem tud megölni. Ép és egészséges lelkét, tiszta és nemes emberi vonásait még „m intacseléddé\" formálása kezdetén sem veszítette el, elem ben önbecsülésével, önállóságával és önbizalmával. Az a nyolc hónap, amelyet Vizyéknél töltött, a szenvedé­ sek keserves kálváriáját jelentette Édes Annának. Az, hogy mintacseléd lett, csak em bersége feladása, m egnyom orítása árán valósulhatott meg. Anna megváltozott, arca m egcsúnyult, hullott a haja, m egtört és m eg­ fáradt em ber lett az engedelm es lányból. Vizyné idomítása tökéletesen sikerült. Olyanná faragta Annát, ahogy legmerészebb álmaiban képzelte el az igazi cselédet. Viziyék a m aguk módján szerették, de nem az em ­ bert, hanem a robotoló gépet látták benne. Anna ösztönei már az első napon tiltakoztak a hely ellen, s mivel nem tehetett mást, a munkába menekült. Szeretetigényének, szeretni akarásának természetes ösztöne játszott közre abban, hogy engedett az úrfinak. Az önző, élvhajhász Pa­ tikárius Jancsiba őszintén beleszereti az ártatlan, érintetlen lány. Várta, remélte a szerelem folytatását, de az m egvetően fordult el tőle. Anna számára talán ez a legnagyobb kín, amit ki kellett állnia. Lassan, fok­ ról fokra m ent végbe Anna egykori szép lelkének a megtörése. A sok­ sok bántást, sérelmet, a magzatelhajtás iszonyatát tetézte az a jelenet, amit Anna az estélyen látott. Patikárius János tánc közben belecsókolt a fiatal, szép Moviszterné nyakába. Ez Annát kizökkentette addigi lelki fásultságából. Tudatalattija tört felszínre (megalázták, elfojtották emberi, 187

asszonyi, anyai vágyait) akkor, amikor kegyetlen m ódon végzett éjszaka gazdáival, de a gyilkosság tulajdonképpen Jancsinak szólt. ■ M o viszter M ikló s do kto r: a humánum egyetlen tudatos képviselő­ je a regényben, egyedül ő tekint Annára emberként. Anna ösztönösen érzi ezeket az értékeket. Tehetetlen, de tehetetlenségében is az igazsá­ gért harcol. A cselédlányhoz hasonlóan ő is magányos. Az érdekemberek között egyedül áll humanista szemléletével, az alapvető emberi értékek: a szeretet, az irgalom, az emberiesség hangoztatásával. Világképének, erkölcsiségének alapköve, hogy nem az emberiség egésze, hanem az egyes em ber felé kell fordulni figyelemmel, szeretettel. Ő az egyetlen, aki érti Anna viselkedését. Egyedül ő állt ki a bírósági tárgyaláson Anna mellett, ő mondja ki, mi volt az oka a gyilkosságnak: Ridegen bántak vele, Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül. Moviszter képviseli az írói véle­ ményt, többek között a kommunizmus hibáiról, a politika hitványságáról. ■ V iz y n é , A n g é la : magas, sápadt úriasszony. Nem csak a regény, de talán Kosztolányi egyik legellenszenvesebb figurája. Közönyös, kegyet­ len, betegesen csak a cselédek foglalkoztatják, zsigerből gyűlöli őket. Minden cseléd idejekorán otthagyja, senki sem bírja az állandó szekálá- sát. Tőle változhatnak a rendszerek, birodalmak om olhatnak össze, sem ­ mi nem érdekli, semmivel sem törődik. Élete legfontosabb eseményeit is úgy idézi fel, hogy akkor milyen lány szolgált nála. Beteges mániája szinte monomániás vakság állapotába juttatja, csak a cselédprobléma az, amivel foglalkozni képes. Beszűkült, boldogtalan életében egyetlen partnere, minden tevékenységének legfőbb oka és célja a cseléd. Ki- állhatatlanságának egyik oka talán, hogy egyetlen gyermeke, Piroska hatéves korában meghalt. Azóta gyakran migrén gyötri, s ennek m eg­ felelően ő is gyötri környezetét. Híve a spiritizmusnak, és szeánszokon beszélget halott gyermekével. Férje már rég elhidegült tőle, megcsalta. Annát úgy várja, mint a messiást. Eltervezi, hogy m intacselédet farag belőle, hogy a szomszédok és úri nép irigykedjék. Minél ham arabb a birtokában akarja tudni Annát, s majd tulajdonának is tekinti. Sokszor nem is érzi, milyen em bertelenül bánik a lánnyal, nem is akar neki rosz- szat, egyszerűen fogalma sincs róla, hogy ő is egy érző ember. ■ Ficsor: Anna keresztapja, köpönyegforgató, kétszínű, önző ház­ mester, a megélhetés embere. A vörösek ideje alatt sokra vitte, ház­ bizalmi volt, spionkodó, köpönyegforgató, stréber, mindig az éppen aktuális hatalmat szolgáló em ber típusa, aki pillanatok alatt tud újra a régi hajbókoló szolgává változni. ■ P a tik á riu s János: Kosztolányi egy rokonáról mintázta alakját. Jancsi úrfi Vizyné unokaöccse. Komolytalan, önző, léha figura. Anná­ ban csak élvezeti cikket látott, amivel kielégíthette vágyait. Visszaél tu ­ datlanságával, szeretetéhségével, kiszolgáltatott helyzétével. Gátlástalan élvhajhász. Arra kényszeríti Annát, hogy bevegye a „gyógyszert\", ami megszakítja a terhességet. Eszébe sem jut, hogy Anna esetleg meg is halhat. Csak egy dologtól retteg, ki ne tudódjon a viszony. 188

Ü zenete • Az úr-cseléd viszony egy jelenség, am elyben a kiszolgál­ tatottság, a megaláztatás a lényeg. Csak irgalommal, keresztényi szere­ tettel szabad az embereknek egymáshoz viszonyulniuk. Az emberi ba­ jokra nem található intézményes megoldás. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a mai em ber a megaláztatások során mikor m ondaná ki Anna helyében, hogy elég! Az emberi tűrőképesség különleges, ezért is érdekes számunkra a regény. л. r f j 1. Mit tudsz a regény keletkezésének körülményeiről? 2. Mi a szere- f pe a Rituálé Romanum részletének? 3. Mi a műfaja, és mikor játszódik -■* * a cselekmény? 4. Vizsgáld meg az Édes Anna szerkezetét! Hogyan tagolható? Ф 5. Hogyan viszonyul Kosztolányi hősnőjéhez? Miért választotta ezt a nevet? 6. Foglald össze az okokat, amelyek a gyilkossághoz vezettek! A regényből vett idézetekkel bizonyítsd ezt! I I 7. Csoportosítsd a regény szereplőit! Készíts táblázatot! 8. Csináld meg Vizy Kornél miniszteri tanácsos jellemábrázolását! 9. Milyen ember volt Anna apja? Miért kellett Annának eljönnie otthonról? Ші eWít 1. Szerinted hogyan alakult volna Anna sorsa, ha elfogadja Báthory úr közeledését? 2. Miért haragudott Vizyné a kémény- seprőre? Az Esti-novellák A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Keletkezése • 1925 és 1933 között vetette papírra Kosztolányi Dezső az Esti Komél-novellákdX, m elyeket két kötetben jelentetett meg: Esti Kor­ nél (1933) és Esti Kornél kalandjai (1936), a Tengerszem című kötetben. M ű faja • Novellaciklus. A műfaj különböző változatait képviselik a darabok, am elyek Kosztolányi utolsó korszakának ars poeticáját is tar­ talmazzák. Egyetlen közös elem ük van, a főhős. Címe is a főhőst nevezi meg. Témája: az élet és halál teljességét m egragadni kívánó Esti a szel­ lem szabadságát és érinthetetlenségét védelmezi. Az elb eszélő és a főhős viszonya • A két személy m egdöbbentően hasonlít egymásra, de nem azonosak. Az alteregó (az én megkettőzése) segítségével a tudatalatti szándékok, ösztönök, álmok, vágyak m egfo­ galmazhatóvá válnak. Szoros köze van Esti Kornélnak az íróhoz - maga is költő - tetteit, gondolatait azonban mégsem szabad Kosztolányin számonkérni: író és figurájának kapcsolata korántsem egyértelm ű. Kosz­ tolányi Dezsőné a férjéről írt életrajzi regényben így mutatja be Esti Kornélt: Ez az alak, az ő másik énje, az ő érzelmes és polgári énjének csú- fondáros és korlátlan mása, aki kimondja, és főképpen megteszi mindazt, am it ő szeretne, a tizenkilencedik századvég regényesen szabad életét éli Kosztolányi Dezső helyett, aki csak ül az íróasztalnál, és dolgozik, dolgozik, végzi mindennapi robotját a háború utáni társadalom, a pénzkeresés s a 189

c sa lá d i é le t já rm á b a törve. (Kosztolányi Dezsőné: K o szto lá n yi Dezső. Hol­ nap. B p „ 1990. 225-276. o.) Szerkezete • Kosztolányi előzetes terv nélkül dolgozott, laza szer­ kezetű m űvet akart létrehozni. Az E sti-n ove llá k sem jellegben, sem ér­ tékben nem egyenletesek. Vannak közöttük olyan darabok, amelyeknek Esti Kornél nem is szereplője, csupán elmesél egy-egy érdekes, figye­ lemre méltó történetet - rendszerint szokott törzshelyén, a Vipera kávé­ ház különtermében. A novellaciklus tizennyolc fejezetből áll. Esti Kornél alakja köti őket össze. Lényegében a fejezetek életünk örök utazását hivatottak ábrázolni, vagy legalábbis ráébreszteni minket, hogy kritiku­ sabban szemléljük saját életünket, szabadságunkat. Az ism ertebb Esti-n ovellák: Esti Kornél • Első fejezet, m elyben az író bemutatja és leleplezi e könyv egyetlen hősét, Esti Kornélt. A M á s o d ik fejezet, m elyben 1891. szeptem ber 1-jén a Vörös Ökörbe megy, és ott megismerkedik az emberi társadalommal. A H a to d ik fejezet, am ely arról a furcsa képtelenségről szól, hogy milyen hallatlan nehézségekbe kerül megszabadulni a hatalmas vagyontól. A H e te d ik fejezet a török lánnyal, Kücsükkel való idilli kalandját meséli el. De m eghatódó lírai árnyalást az anyanyelv iránt rajongó szerelemtől kap a novella: Esti háromszázhar­ minc csókot ad a kislánynak azért a háromszázharminc legékesebb m a­ gyar szóért, am elyet a törököktől kölcsönöztünk. A K ilencedik fe jeze tbe n a bolgár kalauzzal cseveg bolgárul anélkül, hogy egyetlen szót is tudna a nyelvén, s a bábeli zűrzavar édes rém ületét élvezi. A T iz e n h a rm a d ik fe je ze tb e n mint jótevő szerepel, fölkarolja a sorsüldözött özvegyet, de végül kénytelen m egverni őt, m ert annyira sajnálja, hogy egyebet nem is tehet. T iz e n n y o lc a d ik fejezet: egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást, s elbúcsúzik az olvasótól. Az Esti Kornél kalandjai 17 címmel ellátott történetet tartalmaz. Csak néhány címet említünk: O m ele tte á W oburn, Boldogság, B arkohba, A z utolsó fölolvasás. я Esti Kornél: hogy ki is Esti Kornél, az az Első fejezetből derül ki. Eszerint ő az író hasonmása, mégsem azonos vele. A számos önéletrajzi elem ellenére a novellaciklus hőse összetettebb figura, mint maga Kosz­ tolányi. Esti Kornél az akaratszabadság mintaképe, bármit m egtehet. Megvalósíthatja mindazt, amit Kosztolányi nem tudott, szembeszállhat a konvenciókkal, nem kötik társadalmi korlátok. Először romlott alak­ ként tűnik fel, de a fejezetek előrehaladtával m indinkább érezhetővé válik számunkra, hogy az író mennyire kedveli hősét. Valójában nem Esti gátlástalan, hanem a világ irracionális, am elyben létezik. A könnyedség, az elegancia, ahogyan túllép az akadályokon az, am ely a gátlástalanság benyom ását kelti. M ég rokonszenvet is kelthet bennünk, hiszen ő nem tűri azt, amit mi a m indennapok során tűrni kényszerülünk, énjének, al­ katának az a része, m elyben lázadó, archaikus hajlamai gyökereznek, de amelyeket polgárrá válva, a társadalmi közszokásokba belehelyezkedve el kellett fojtania. 190

Az elbeszélő, a novella fikciója szerint már vag y tíz éve nem látta barátját, pedig gyermekkorukban elválaszthatatlanok voltak egymástól. Annyira hasonlítanak egymásra, hogy képtelenség kettejüket megkü­ lönböztetni. Esti Kornélt ekkor - negyvenévesen - m egrohanják az em ­ lékek, felkeresi „testvérét és ellentétét\", s egy közös könyv megírására szövetkeznek. Esti arra kéri az elbeszélőt, hogy közös m űvük legyen eg y­ szerre útirajz, életrajz és regény. Majd így figyelmezteti: egyet azonban kikötök. Össze ne csirizeid holmi bárgyú mesével. Maradjon minden annak, ami egy költőhöz illik: töredéknek. Értelm ezése • Kosztolányi a múlt emlékeit idézi fel az Esti-novellák­ ban, fájdalmas nosztalgiáját szólaltatja meg az eltűnt fiatalság, a bohém szertelenség s a játék után. Ironikus humora éppen ezért itt a legválto­ zatosabb: a mulatságostól a meghatóig minden árnyalat felvillan benne. A korábbi novellák lidérces fantasztikuma itt játékos furcsasággá enyhül, s a grimasz-mosolyban nemegyszer filozofikus jelentősége rejlik. Esti Kornél (Rövidítve) Tizennyolcadik fejezet, amelyben egy közönséges villamosúiról ad megrázó leírást, s elbúcsúzik az olvasótól Esti Kornél a sötét és hideg éjben türelmetlenül várakozik a villamosra. Mikor végre megjelenik a kocsi, alig tud felszállni, hiszen emberfürtök lógnak le mindenhol a peronon. Belekapaszkodik az embertömegbe, nem törődve a veszélyekkel, feljebb jut. Útitársai egytől-egyig gyűlölik az idegent. Sok időbe telik, míg beljebb jut, újabb és újabb ellenségeket szerezve magának. Nem adja fel a harcot. A villamos zsúfoltsága miatt az ülők kiváltságos társadalmát nem is láthatja. A minden emberi méltóságából kivetkezett, összepréselt, bűzös ál­ latsereg láttán annyira megundorodik, hogy már éppen le akarna szállni, mikor megpillant egy nőt, kinek kék szeme megvigasztalja. Ekkor megpillantottam egy nőt. Az egy homályos sarokban álldogált, kopott ruhában, nyúlszőr nyakbavetővel, a falnak támaszkodva. Elcsigá­ zottnak, szomorúnak látszott. Egyszerű arca volt, szelíd, tiszta homloka, kék szeme. (...) De egyszer találkozott tekintetünk. ...Engedte, hogy nézzem őt, s én úgy néztem kék szemébe, mint a betegek abba a kék villanymécsesbe, amelyet éjszaka gyújtanak meg a kórtermekben, hogy a szenvedők mégse legyenek egészen egyedül. Csak neki köszönhetem, hogy nem vesztettem el végleg harci ked­ vemet. Egy negyed óra múlva már ülőhelyet is kaptam a pádon, melyet réztá- maszkodók mértek ki négy utas számára. Egyelőre csak annyi hely jutott nekem, hogy a levegőben lebegve fél combomra ereszkedhettem. (...) 191

Néhány megálló után egy ablakülésre tettem szert. Letelepedtem, és körülnéztem. Először is a kék szemű nőt kutattam, de az már nem volt ott, nyilván leszállt valahol, míg én az élet vad viadalát vívtam. Elvesz­ tettem mindörökre. (...) Esti Kornél végül is megvívta az élet vad diadalát, és egy ablak melletti kényelmes ülésre tesz szert: küzdött és győzött. Élvezni akarja győzelmét, ki­ pihenni fáradalmait. Éppen ki akartam nyújtani zsibbadt lábaimat, hogy végre pihenjek és pihegjek, hogy végre föl is lélegezzem, szabadon és boldogan, amikor a kalauz odalépett ablakomhoz, kifordította az útirányjelző táblát, s ezt kiáltotta: „Végállomás/’ Elmosolyodtam. Lassan leszálltam. A m it a m ű rő l tu d n o d k e ll Az esem énysor kettős idősíkú: éppúgy olvasható egy óra, mint egy élet történeteként, mivel a villamosút értelmét másodlagos jelentésként az utazás, az életút, a sors egészíti ki. A jelképes utazások, a célzások világossá teszik, hogy az író az em ber életútját ábrázolta: a megszületés kínjaitól kezdve az életben maradás vad és megalázó küzdelmein át egészen a végállomásig, a halálig. A jobb helyért folytatott vad harcot, a megtalált, de hamar eltűnő boldogságot s a végső cél, a beérkezettség hiábavalóságát. A mosoly itt belenyugvást, rezignációt fejez ki. Ebben a novellában Kosztolányi értelm etlennek és céltalannak lát­ tatja az életet, vigasztalannak az em berek sorsát. Esti Kornél figurája olyan lehetőséget terem tett Kosztolányinak, hogy a világ és az élet dol­ gait játékosan, ironikusan, eltúlozva és sajátos nézőpontból mutathassa be, olyan szerepet, am elyben kedvére bánhat a tabukkal, kicsúfolhatja mások és maga elveit is. л. r f j 1, Kosztolányi mely prózai írásainak főszereplője Esti Kornél? Mi jel- r lemzi e művek szerkezetét? 2. Hogyan vall Kosztolányi Dezsőné a -■* * novellaciklusról? 3. Kit személyesít meg Esti Kornél? Mi jellemzi? 4. Milyen az elbeszélő és a főhős viszonya? 5. Melyek az ismertebb Esti-novel­ lák? 6. Olvasd el az Esti Kornél kalandjaiból az Utolsó felolvasás című részt, és hasolítsd össze a Tizennyolcadik fejezettel1. Milyen összefüggés fedezhető fel történetében, mondanivalójában? I I 7. Milyen lehetőséget teremtett Esti Kornél figurája Kosztolányinak? Ö S S Z E G Z É S • Kosztolányi Dezső stílusa pontos, érzékletes és takarékos. Verseiben sokat adott a szépségre, dallamosságra. Költeményeinek nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet ritmusával, a szavak szép hang­ zásával, festői képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban, amelynek nem csupán a dallamosság adja legfőbb értékét, hanem a gondolat ereje is. 192

Prózájában közvetlen és term észetes. Főleg a szereplők lelkére, gondolko­ dására összpontosít. A hősök döntéseinek belső okaira kíváncsi. Elbeszélései és újságcikkei ma is úg y hatnak, m intha közvetlenül az olvasóhoz beszélne. Alkotó m űvészetének eszközét, az an ya n yelvet nem csak írói érdekből, ha­ nem jól értelm ezett hazafiságból is v é d te a m agyartalansággal és szellemi restséggel szemben. Juhász Gyula, 1924 JUH ÁSZ GYULA (1883-1937) A Nyugat első nemzedékének a maga korában - különösen egyetemi évei alatt - a legnagyobb ígé­ rete, egyik legjelentősebb alakja. Pályája a folyóirat első generációjával indult, bár sohasem volt a lap munkatársa, a magyar irodalomtörténeti hagyomány mégis a nyugatos költők közé sorolja. A század eleji nagy irodalmi fellendülésnek egyik vezető lírikusa, Babits Mihály felfedezője. A Négyesy-szeminárium titkáraként kötött barátságot Kosztolányival. Versei­ nek zöme vidéki lapokban, folyóiratokban jelent meg. Derékba tört írói karrierjének, életének egyik döntő oka lehetett örökös vidéki „száműzetése”, az eleven szellemi központtól való távolsága, elszigeteltsége. É L E T Ú T JA Gyermekkora • 1883. április 4-én született Szegeden. Édesapja pos­ tai távirdatiszt volt, s korán meghalt gerincvelő-sorvadásban. E szörnyű örökletes betegség réme állandó fenyegetésként nehezedett Juhász Gyula életére, s gyakran úgy érezte, hogy egyre súlyosbodó idegbaja tragikus apai örökség. Állandó depresszióval küszködött. * depresszió - pszichés eredetű betegség, lehangoltság, melankólia, ■> a tevékenység korlátozódása, a gondolkodás beszűkülése, öngyil- ШШШ kossági hajlam és más tü n e te k kísérik. Iskolái • Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait is Szegeden vé­ gezte. A hatodik osztály után mélyen vallásos édesanyja hatására kispap- nak jelentkezett a Váci Piarista Rendházba. Az itt eltöltött nyolc hónap (1899. augusztus-1900. május) nagyon komoly megpróbáltatást jelentett számára, s már itt „a vallás kaszárnyájában” is érhették lelki sérülések. Otthagyta a papneveldét, s Szegeden folytatta a középiskolát. 1902-ben érettségizett. Ősszel a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-la­ tin szakra. Az egyetem négy éve életének egyik legkiegyensúlyozottabb, boldognak mondható szakasza volt. Tehetségével és műveltségével kitűnt 193

társai közül, tanárai nagy tudományos karriert jósoltak neki. A híres Négyesy-szemináriumokon őt tekintették a legtehetségesebbnek, hat fél­ éven át ő volt a „stílusgyakorlatok'’ titkára, ő állította össze hétről hétre a felolvasások rendjét. A fővárosi egyetemi ifjúság lelkes szervezője volt. A tanár • 1906-tól 1917-ig tanárként kereste kenyerét. Babitshoz hasonlóan őt is vidékre helyezték. Ezzel a nagy reményeket, becsvá­ gyakat tápláló életút már a kezdet kezdetén valósággal kettétört. 1906 őszén Máramarosszigetre (ma Románia), a piarista gimnáziumba kapott tanári kinevezést. 1907 őszén Lévára (ma Szlovákia) került tanárnak. A tanárságot ő is száműzetésként élte meg. Már október 3-án szó nélkül hátat fordított az iskolának, városnak, Budapestre utazott. A Lánchídról a Dunába akart ugrani, amikor egyik ifjúkori szerelme véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent régen várt első kötete. Ezután hazament édesanyjához Szegedre. 1908. február 14-én Nagyváradra érkezett, ahol a premontrei (francia eredetű katolikus szerzetesrend) gimnáziumban ideiglenes tanári beosz­ tást kapott. Várad pezsgő élete kedvezően hatott rá, depressziójából lassan kilábalt, örömmel látott a munkának. Egyedül itt érezte igazán jól magát. 1908 és 1911 között élt itt. Bekapcsolódott a város élénk szellemi életébe, itt kezdte szervezni a fiatal költők antológiáját, A Holnapot (1908-1909). Nagyon érzékenyen érintette amúgy is labilis személyiségét Ady elutasító reagálása A Holnappal szemben. Ady nem vállalta fel az antológia költői „szellemi vezérének\" szerepét. Ezután Juhász részt vett a Holnap Társa­ ság megalapításában, bekapcsolódott a helybéli Szigligeti Színház életébe. 1911-ben Szakolcára helyezték. Két tanévet tanított itt, bár fél év el­ teltével már áthelyezését kérvényezte. Végül Makóra került az állami főgimnáziumhoz. Idegbetegsége, megalázó mellőzöttsége miatti depresz- sziója súlyosabbra fordult. 1914. március 14-én váratlanul Pestre utazott. Egy szállodában mellbe lőtte magát, de az orvosoknak sikerült megmen­ teniük. A kórházban ismerkedett meg a fiatal, huszonöt éves, intelligens és bájos Eőrsi Júlia újságíróval. O volt az első nő, aki viszonozta a költő szeretetét, törődött vele, s megpróbált rendet teremteni széthulló életében. Szerelme • Váradon ismerkedett meg nagy szerelmével, a jelentékte­ len és nem túl szép Sárvári Annával, akiből később olyan eszményképet varázsolt az Anna-versekben, amilyen Beatrice vagy Laura lehetett. Az Anna-szerelem élménye, a viszonzatlanság, az elutasítás meghatározója költészetének is. A háborús évek • A háborúban betegsége miatt nem vett részt. 1917- ben végleg felhagyott a tanítással, hazaköltözött szülővárosába. Majd kü­ lönböző helyi lapoknál újságíróskodott, és bekapcsolódott a szegedi iro­ dalmi élet szervezésébe. A kezdeti lelkesedés után hamarosan kiábrándult a háborúból, megrendítette a szenvedések, a háború okozta veszteségek élménye. Gondolkodására erősen hatottak a baloldali eszmék, a forradal­ mak rövid időre még depressziójából is kiragadták. 194

A z utolsó évek • 1923-ban ismerkedett meg József Attilával, az akkor szegedi egyetemista költővel. Juhász segítette József Attila első verseinek megjelenését, szellemisége, költészete hatott a fiatal költőre. A húszas évektől súlyosbodott betegsége. Valósággal menekült az emberek elől. Újra meg újra öngyilkossági kísérleteivel hívta ki a sorsot maga ellen. 1929-ben elsők között kapta meg a 4000 pengős Baumgarten-díjat, s a következő évben másodszor is elnyerte azt. 1934 őszéig még írt verseket, az utolsó három évben azonban végleg elhallgatott. 1937. április 6-án ismét nagy mennyiségű altatót vett be. Eszméletlen állapotban szállítot­ ták be a szegedi idegklinikára, de ezúttal már nem tudtak rajta segíteni. M UNKÁSSÁGA Költészetének jellemzői • A korszak költői közül talán Juhász Gyu­ lára hatott legerőteljesebben a francia impresszionizmus, elsősorban Paul Verlaine. Költészetének meghatározói a különböző hangulatok, nosztal­ gikus élmények, tájak. Kedvelte az egyszerű dalformákat, a szonettet, dalaiban az impresszionizmus-szimbolizmus mellett a magyar dalkölté­ szet hagyományai is fellelhetők. Juhász Gyula verseire a formai tökéle­ tességre, zenei megkomponáltságra való törekvés jellemző. A zeneiség, hangulatiság mellett költői nyelvét a kihagyásos, balladisztikus szöveg- alkotás és az erőteljes képiség határozza meg. Képi világában jelentősek a szimbólumok. Az ő szimbolizmusa azonban, szemben Adyéval, szo­ rosabban kötődik a jelképpé váló tárgyhoz, gondolathoz, szimbólumai mintegy a valóság mélyebb értelmű, tartalmasabb megfelelői. Verseinek hangulatvilágát a tragikus magány, a nosztalgikus múltba fordulás és az eszmények határozzák meg. Gondolatrendszerére, alkotásaira a sokrétű­ ség, ellentmondásosság jellemző. Tóth Árpádhoz hasonlóan a való világgal gyakran állítja szembe az örök emberi értékeket, a szépségeket és az erkölcsi értelemben vett jósá­ got. A formai tökély igénye, miként Babits költészetében, Juhász Gyula lírájában is gyakran azt tükrözi, hogy ami a világban nem valósul, nem valósulhat meg - szépség, rend -, azt a művészet képes megteremteni. Költészetének tematikája • Költészetének tematikáját négy fogalom­ körrel lehet meghatározni: A nna-versek M agyarság­ V allásos, istenes É n -versek versek versek Milyen Magyar táj, Az élet hegyén, Testamentum A tápai Krisztus volt..., Anna magyar ecsettel, örök Tápai lagzi Verseskötetei • Első verseskötete 1907-ben jelent meg Szegeden Juhász Gyula versei címmel. A megjelenés hírére szerencsére lemondott öngyilkossági szándékáról (egy darabig). 195

1915 januárjában látott napvilágot második verseskötete, az Új versek (1914-es dátummal). A háborús összeomlás, az őszirózsás forradalom s az utána következő történelmi változások kiragadták - átmenetileg - depressziójából. Gyors egymásutánban újabb verseskötetek hagyták el a nyomdát: Késő szüret (1918 szeptembere), Ez az én vérem (1919 júniusa), Nefelejcs (1920 decembere). Következő verseskötete 1924 decemberében látott napvilágot Testa­ mentum címmel 1925-ös évszámmal. 1929 márciusában jelent meg Hárfa és Holmi címmel válogatott műveinek verses és prózai gyűjteménye, de a költő már élőhalott, alig tartott kapcsolatot a külvilággal. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaitól származott az a gondolat, hogy ki kellene adni Juhász Gyula évek óta összegyűlt költeményeit, így jelent meg lelkes barátai támogatásával 1935 augusztusában utolsó könyve, a Fiatalok, még itt vagyok! Kisregénye • Önéletrajzi jellegű kisregényét, az Orbán lelkét 1924- ben írta. A Szakolcán töltött rövid idő tanári élményeit írta meg. Szakolca itt a Végvár nevet viseli, a regény hőse pedig Orbán Gergely, aki a hoz­ zá méltatlan körülmények közül az öngyilkosságba menekülne, de nincs hozzá elég bátorsága. Csak szenvedni tud, s az a meggyőződés alakul ki benne, hogy a szenvedés az egyetlen forma, amellyel a sors és az embe­ rek mostohasága és ostobasága ellen védekezhet. Hiába sóvárog valami elérhetetlen után, az íróasztalán tornyosuló százhúsz darab magyar-latin dolgozat ráébreszti a komor valóságra. M A G Y A R SÁ G -V E R SE K Juhász Gyula számos művében a magyarság téma a társadalom sors­ kérdéseivel kapcsolódik össze (pl. Magyar táj, magyar ecsettel), de ide sorolhatók egyes hangulati költeményei, amelyekben nagyobb hangsúlyt kap a táj, a természeti környezet, illetve ezek szimbolikus tartalmai. Ezekben az alföldi vidék, a tárgyi környezet egyszerre külső és metafo­ rikus belső táj, a költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra. Ilyen verse a Tiszai csönd, a Tiszai tájak is. T iszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Halasi Csaba fotója, 1917 Hallgatják halkan a harmonikát. 196

Magam a parton egymagám vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodok! Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1910 őszén jelent meg a Hét című folyóiratban. M e g ­ írásának ideje minden bizonnyal a nyári vakációs napok valamelyike le­ hetett, am elyet Váradtól, az irodalmi harcok izgalmaitól távol, Szegeden töltött a költő. Itt erősödött fel benne az az alapérzés, hogy mégiscsak kívül rekedt az életen, távolra sodródott a lüktető szellemi központtól, Budapesttől. Témája • A költő a mozdulatlan táj ábrázolásán keresztül saját esem énytelennek, céltalannak érzett életét mutatja be. Műfaja: elégia. Címe: minőségjelzős szószerkezet, megjelöli a helyszínt és a témát. Melankolikus hangvételű tájvers, a természet azonban nemcsak önnön szépségében tárul fel, m eghatározó a lírai én jelenléte, a beszélő ér­ zelmi-hangulati állapota. Az uralkodó hangulat a nyugalom, a béke, a harmónia állapota, mely azonban csak időleges. Szerkezete • A vers kétsoros versszakokra tagolódik, ez szokatlan a magyar költészetben. A költemény finom ellentétekre - mozdulatlan­ ság-mozgás, közelség-távolság, csönd-zajok - épül, de nem szembeál- líthatóságuk miatt, hanem egymás kiegészítőjeként kapnak hangsúlyt. 1-4. vsz.: tájleírás, a tiszai estét mutatja be, a Tisza-partot, a kikö­ tőt - különös színekkel, hangulatokkal és halk nesszel: ...ballag már a hold, Tüzeket raknak az égi tanyák teszi sejtelmessé a képet. Az uralko­ dó hangulat a nyugalom, a béke, a harmónia állapota, mely azonban csak időleges. Mint ahogy a hajók is tovább fognak úszni, a beszélő is csak m egpihen. Mozdulatlanság, esem énytelenség áll a középpontban. A m ély m agánhangzók is az alkonyt idézik. 5-6. vsz.: m egjelenik a versben a lírai én, párhuzamot von a költő saját magányossága és a mozdulatlan hajók sorsa között. M agányossá­ ga, némasága, bénasága (ő is fennakadt a nagy barna pók hálójában) egyértelm űen és sorsszerűén a tiszai hajók társává teszi, s együtt álm o­ doznak - hiába - a hívó távolokról. Egybefűzi őket nemcsak a többes szám első személye, hanem az is, hogy a versben megszólaló én szinte a táj részévé válik. A M a időhatározó a mozdulatlan lekötöttséget is csak ideiglenesnek, átm enetinek tünteti fel, nem zárja ki a holnap esetleges útra indulását. Verselése, rímelése • A költemény jó példája Juhász Gyula alkotói módszerének. A kétsoros, felező tízes, páros rímű sorok lassú ritmusát felerősítik az ismétlések, az észrevétlen, látszólagos mozgások (pl.: a 197

versindító metafora Hálót fon az est, a nagy, barna pók), a lágy hangzá­ sok, a negyedik strófa alliterációja: Hallgatják halkan a harmonikát, a fény m otívumai. Az andalító ritmus, a képek jelentéstartalm a, a vershangzás együttesen teremtik meg a hangulatot, és feloldják a feltételezhetően mégis szorongató magányt, am elyet az utolsó két szakasz felkiáltó m on­ datai jeleznek. A vers impresszionista stílusban íródott. Üzenete • A vers különös szépsége az érzelmi-hangulati-jelentésbeli egységben és összetettségben rejlik. Juhász Gyulát elkeseríti, hogy kívül rekedt a nyüzsgő budapesti életen. л. r * j 1. Sorolj fel néh ány impresszionista-szimbolista tájverset Juhász Gyu- r la költészetéből! 2. M it tudsz a Tiszai csönd cím ű vers keletkezési -■* * körülm ényeiről? 3. Röviden elem ezd a költem ényt! 4. Keress költői képeket a versből: metaforát, megszemélyesítéseket, ismétlést, alliterációt, el­ lentéteket! 5. Összeforr-e a versbéli látvánnyal a verszene? Ф 6. Elemezd a Hallgatják halkan a harmonikát verssort! M ilyen hangulatot ébresztenek a magán- és m ássalhangzók? 7. Bizonyítja-e ez a verse Juhász Gyulának, hogy nem végleges rév a szegedi magány, hanem csak állomás a hívó távolok felé vivő úton? A Z A N N A -V E R SE K A szakolcai két tanév gazdagította költészetét. Itt születtek az An­ na-versek, a reménytelen vágyakozás és a viszonzatlan szerelem versei. Életrajzából tudjuk, hogy Váradon ismerkedett meg nagy szerelmével, múzsájával, szerelmi költészetének fő ihletőjével, a szőke Sárvári Anna színésznővel. Az Anna-szerelemnek valójában nem is volt élményi alapja, csak a költő egyre távolodó emlékeiben légiesült-finomult Anna alakja dallá, költészetté, halhatatlan Múzsává, s reá borította örök vágyból szőtt tündérpalástját. A versekben megszólaló rajongás a legnépszerűbb szerel­ mi költők egyikévé tette Juhász Gyulát. Körülbelül hetven verset írt hoz­ zá. Néhány ezek közül: Annára gondolok (két ilyen című vers van: 1909, 1910), Anna után, Anna minden, Áldott bánat, A többi néma csend, A régi Anna, Milyen volt.... Az Anna-versek Vajda János Ginához írt verseire emlékeztetnek, itt is az emlékező szerelem jelenik meg. A versek első felében a régi emlékek elmosódásáról van szó, a szerelem elmúlásának fájó érzése szövi át a költeményeket. A nyugalom, a kiegyensúlyozottság csak látszólagos. A versek zárlata az emlékek felejthetetlenségét, uralko­ dását hirdetik: élsz és uralkodói. M ilyen v o lt... Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. 198

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég. Sárvári Anna. Erdélyi Mór fotója Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1912 telén keletkezett, Kiss József lapjában, A Hétben jelent meg 1912 januárjában. A dátum ból látjuk, hogy nem sokkal a szerelmi csalódás után keletkezett, a szeretett nő alakja, mégis mint egy a távolból felidézett csodálatos kép jelenik meg benne. Témája • A szerelem elmúlásának fájdalmas érzése. A költő úgy be­ szél kedveséről, mint a régmúltból felidézett emlékről, az emlékkép és a természeti párhuzamok Anna alakját istenivé lényegítik. Műfaját tekintve elégia, a hangulatlíra tipikus példája. Legfőbb meghatározó eleme a nosz­ talgia. Címe is az emlékezésre utal, s egyben minden strófa kezdő sora. Szerkezete • Mindhárom strófa szervezőereje azonos: összefonódik egy természeti kép és a szeretett nő képe, egyik felidézi a másikat: tu­ lajdonság - természet - az asszony emléke. 1. vsz.: szőkeség - b ú za m e ző n yáro n - Anna haja. 2. vsz.: kék szem - őszi ég - Anna szemének árnyalata. 3. vsz.: hang - a tavaszi ré t sóhaja - Anna hangja. Az eltávolodás a vers egyik leglényegesebb mozzanata. A lírai én monologizál, elmélkedik, emlékezik. A látszólag kérdésként induló több­ szörösen összetett versmondatok (egy versszak egy mondat) állandó tagadó megválaszolása: nem tudom már, sem tudom már ellentétes m el­ lérendeléssel folytatódik: De azt tudom..., De ha kinyílnak ősszel az egek, De tavaszodván..., m elyet a feltételesség (ha) egészíti ki, m egcáfolva a tagadó állításokat. A bravúros mondatszerkezet funkciója a létező álla­ pot közti am bivalencia érzékeltetése. Az eltávolodás, a két em ber közti távolság tényét az elme tudomásul veszi, a művész képes mindezt ér­ zékeltetni (asszociatív természeti képek), az érzések azonban uralkodnak minden fölött, a kedves emléke összeolvad a tájelemekkel. Minden A n­ nához kötődik, minden őt idézi, ezért is nevezi meg a befejező szakasz utolsó előtti sorában. A három versszak három évszak képe. A tél hiánya mintha azt érzé­ keltetné, hogy Annához, Anna emlékéhez nem kapcsolódik az elmúlás, a vég, a befejezettség gondolata. Az utolsó strófa végén lévő tavaszi kép múltba és jövőbe végteleníti a szerelem örök újjászületését. Az időbeli 199

távolságot, végtelenséget a térbeli távolság, mely messze, m in t az ég érzékelteti. Verselése • Időmértékes, ötöd és hatodfeles jambikus sorok válta­ koznak. Rímek: keresztrímek, rímképlete: a b a b. A költői kifejezőeszkö­ zök és alakzatok közül találkozhatunk a költem ényben jelzőkkel, ellen­ téttel, megszemélyesítéssel, hasonlattal, szinesztéziával. Impresszionista stílusú. A költem ény zeneiségét az állandó ismétlődés m ellett a hangok akusztikai hatása, a hangszimbolika és az alliteráció is erősítik. Üzenete • Emlékké távolodott már a szerelem, Anna alakja elhalvá­ nyult, de az iránta érzett szerelem emléke soha nem fog. A.[ f j 1. Ki volt Juhász Gyula nagy szerelme, akihez az Anna-verseket írta? ¥ Sorolj fel néhány verset! 2. Kinek a szerelmes verseire em lékeztetnek - * * az Anna-versekl M iért? Ф 3. M ilyen párhuzam okat von a term észet és Anna között a költő a versben? 4. Elemezd a verset! 5. M ilyen költői képeket alkalmaz az em lékidézésnél? і j і і 1. Keress költői kifejezőeszközöket a versben! 1. Tanuld m eg a flÁZI f l í ü í l verset! A nna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Illusztráció a vershez. emlékeimből lassan, elfakult Ismeretlen szerző műve arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szívem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodói örökkön, Ámen. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Az utolsó A n n a -v e rs e k egyike. 1926-ban keletkezett. Műfaja: a himnuszokhoz hasonló alkotás, ima - erre utal a befejezés is. Témája: a múlhatatlan szerelem. Címe: tőm ondat, a vers címzettjét és állapotát nevezi meg. 200

Szerkezete • A vers látszólag tagolatlan, de a látszat ellenére tuda­ tos m űgond, szigorúan zárt kompozíció jellem ző rá. Logikailag, a három idősíknak megfelelően három egységre tagolja a három hatsoros m on­ dat. Arányos a szerkezete. 1. m o n d a t - múlt: régi emlékeket, a szerelem elmúlását idézik fel: ... e lm a ra d tá l / e m lé k e im b ő l lassan, e lfa k u lt / a rc k é p e d a szívem ben..., elsu­ h a n t / a h a n g o d az áthajlásos rímtelen sorok. Az erdőben való eltévedés D aniét idézi. 2. m o n d a t - jelen: a megszólító forma bensőségessé, intimmé teszi a m ondatokat, a nyomatékosító anaforikus ismétlések: M a m á r... és a közhelyszerű zárlat ifjúsá g b o lo n d sá g azt sugallja, hogy a beszélő képes volt elfogadni szerelme viszonzatlanságát. A múltból a jelenbe való át­ lépés és a közhely kimondása azonban felszakítja a régi sebeket. Az el­ lentételező felkiáltás: ó de m é g is ... és a n e h id d felszólítás ráütő ismétlése érvényteleníti a beletörődő sorok igazságát. 3. m o n d a t - jelen és jövő: az utolsó hat sor bocsánatkérő m agya­ rázkodás. A cím e sorokban értelmeződik: a szerelem örök, Anna kitö­ rölhetetlen emlék, s ez így is marad a jövőben is. Az imaszerű lezárás istennővé emeli a nőt: élsz és u ra lk o d ó i ö rö kkö n , Á m en. Költői kifejezőeszközök, alakzatok • Az első részben áthajlások, a második, harmadik részben sor eleji ismétlések, megszemélyesítés, metafora, inverzió, költői felkiáltás és alliteráció van. Verselése: 18 rím­ telen, 10 és 11 szótagos jambusi sorból áll a költemény. Néhány ragrím fedezhető fel a záró részben. Impresszionista stílusban íródott. Üzenete • A múltbéli szép emlékek, érzések örökre bevésődnek az ember leikébe, mindennapjaiba, lehetetlen kitörölni azokat. л. r * j 1. M ikor keletkezett, és m elyik műfajhoz sorolható az Anna örök című ' vers? 2. M ivel bizonyítható a látszólagos tagolatlanság ellenére, hogy * tudatosan szerkesztett mű? 3. Elemezd a verset! Ф 4. G yújts költői kifejezőeszközöket a versből! H ogyan értelm ezed az ifjúság, bolondság kifejezést? 5. Keresd m eg a versben a szokásostól eltérő szórendet, inverziót! I I 6. Szerinted a vers Anna szem élyének vagy általában a szerelem nek állít örök em léket? 7. Hasonlítsd össze a Milyen volt... és az Anna örök cím ű verset! Mi a közös, és m iben különbözik a két vers? ÖSSZEGZÉS • Juhász G yula az im presszionista líra eg yik leg n ag yob b képviselője irodalm unkban. Legfőbb témája az em beri részvét, m elyet vál­ tozatos versform ákban fejezett ki. Verseinek h a ng ulatvilág át a magány, a múltba fordulás és az eszm ények határozták meg. Gondolatrendszerére, alkotásaira a sokrétűség, ellentm ondásosság jellemző. M agányélm énye, tra­ gikus sorsértelmezése Nietzsche hatásáról tanúskodik, ugyanakkor erősen befolyásolták a vallásos eszmék, filozófiák is. Krisztus, a krisztusi szeretet, az em beri szolidaritás tolsztoji eszm éje (tolsztojanizmus) ép p úgy m otiválták gondolatait, mint a modern baloldaliság nézetei. 201

TÓTH ÁRPÁD (1886-1928) Tóth Árpádot, a Nyugat folyóirat köré csoporto­ sult költők egyik legkiválóbbját sokáig, sokan artisz- tikus formabűvésznek, a cizellált, finom formaötvö­ zetek mesterének emlegették, korlátozó értelemben. Pedig költészete is ékes bizonyság arra, hogy a já­ tékos formák, a stílusbukfencek, a költői artistamu­ tatványok mögött mennyi meleg emberség, élettarta- , _ lom, boldogságvágy lappang: a rokonszenves, kedves Tóth Árpád (OSZK) egyéniség varázsa. Ő a magány, a lemondás költője. Életműve a legegységesebb. Egész lírai termésére rányomta bélyegét a mérhe­ tetlen nyomor határát súroló szegénység és a súlyos tüdőbetegség. É L E T Ú T JA Gyermekkora • 1886. április 15-én született Aradon (ma Románia), de Debrecenben töltötte gyermekkorát. Édesapja, Tóth András műkedvelő szobrász, kőfaragó mester volt, művészi ambícióit azonban nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta kibontakoztatni. Talán épp ezért támogatta fia művészi pályáját. Már gyermekként meglepő ügyességgel rajzolgatott, festegetett, s ezért apja úgy határozott, hogy reáliskolába íratja. 1904- ben színjeles eredménnyel érettségizett. Az érettségi után még egy évet otthon töltött, kiegészítő érettségi vizsgára készült latinból és görögből. Pesten • 1905 őszén beiratkozott a pesti egyetem bölcsésztudomá­ nyi karának magyar-francia szakára. Kosztolányival, Babitscsal együtt látogatta a Négyesy-féle stílusgyakorlatokat. Egyetemi tanulmányait a család anyagi gondjai miatt azonban nem fejezhette be, így a tanári ok­ levelet sem szerezhette meg. 1909 tavaszán visszaköltözött Debrecenbe, és újságírással kereste a kenyerét. 1913-ban újra Pestre költözött - és a szanatóriumi kezelések kivételével - ott élt. Házassága • 1911-ben ismerkedett meg élete egyetlen nagy szerel­ mével, későbbi feleségével, a tizenhét esztendős Lichtmann Annával, aki kezdő tisztviselő volt Debrecenben. Szegénységük miatt csak évek múlva, 1917-ben köthettek házasságot, s ehhez is Hatvány Lajos segítő támoga­ tását kellett igénybe venniük. 1920. május 20-án született leányuk, Tóth Eszter, aki maga is költő és műfordító lett, értékes emlékezéseket írt apjáról. A háború éveiben • A háborús izgalmak is nagyon megviselték egészségét, rontottak állapotán, mely időnként komoly aggodalomra adott okot. 1915-ben, majd 1916-ban hónapokat töltött Újtátrafüreden és Tátra- házán, s a szanatóriumi kezelések tetemes összegét Hatvány Lajos állta. Tóth Árpád rövid életébe a szerelem és a családi élet harmóniája lopott be mégis valami boldogságot. Kicsi gyermekébe vetett bizakodása olda­ 202

ni tudta pesszimista hangulatát. A kislány nyiladozó értelme, tehetsége, rajzkészsége valósággal elragadta. A háborús összeomlás után egy ideig állás nélkül maradt. A trianoni békediktátum után megrendült, úgy érezte a nemzet sorsa kilátástalanná vált. Csak 1921 őszén jutott álláshoz, Az Est című lap meghívta munka­ társai közé. Az újságírói robot azonban kimerítette, egyre terhesebbnek érezte ezt a munkát, s mind gyakrabban szorult kezelésre, szanatóriumi kúrákra, hegyvidéki levegőre. Halála • Élete utolsó évtizedeiben háttérbe szorulása az irodalomban fokozta magányosságát. A Nyugat alig közölt egy-egy költeményt tőle. 1928-ban az egyik budapesti szanatóriumban kezeltette magát. November 7-re virradó éjjel halt meg. Mindössze negyvenkét évet élt. MUNKÁSSÁGA Korán jelentkező tüdőbaja gátolta pályájának kibontakozását, de a XX. századi magyar líra megújítói közt van Tóth Árpád is, aki szintén virtuóz formaművésznek bizonyult. O a m a g á n y és v ilá g fá jd a lo m köl­ tője. Költészetének alaphangja a bágyadt, tehetetlen lemondás, az állandó és testetlen szomorúság, az emberi árvaságba való elmerülés fájdalma. Betegsége, az egyetemi álmokkal való leszámolás, az apai művészkar­ rierhez fűződő ábrándok szétfoszlása, az elszigeteltség és a szegénység váltotta ki lírájából a csüggedt szemlélődést. Az élet minden durva érin­ tésére rezignált mélabúval válaszolt, s versei jórészt személyes érdekű vallomások, elégiák. Költészetének jellemzői • Költészete a legegyneműbb, ami koránt­ sem jelent egyformaságot. Lírájának tárgyi világa egyszerű (hétközna­ pi dolgok, mindennapi tárgyak, külső és belső terek). A metaforikusán, szimbolikusan megjelenített tárgyi világ képei összekapcsolódnak e világ szemlélésével, az örök kívülállással, a lírai én szinte teljes cselekvésnél­ küliségével. A magány, az eleve lemondás határozzák meg a költemények hangulatát, ugyanakkor el is gyönyörködtetnek a világ apró részleteinek szépségével. Költői egyénisége kialakulásában döntő szerepet játszottak azok a hatások, amelyek a személyiségét életútja során érték. Tóth Árpád sem azért lett a magány és a világfájdalom költője, mert erre való hajlam­ mal született, hanem azért, mert személyes sorsa szerencsétlenül alakult. Művészetére az impresszionizmus nyomta rá bélyegét, versei gazdagok képekben, hasonlatokban, jelzőkben. Kedvelte a klasszikus műfajokat, formákat (pl. elégia, szonett). Korai versei közül a legjellemzőbbek egyi­ ke az 1908-ban írt Meddő órán. A kilencsornyi költemény olyan lírai önarckép, amelyből árad a magányérzés, a lemondás és nyomorúságos helyzetének tudata. Első korszaka (1907-1913) • Korai verseiben általánosságban tipi­ kus szerkesztési mód érvényesül. Java részükből kiolvasható az érzelmi feszültség állandó növekedése, amely általában teljes reménytelenségben 203

vagy éppen a halál gondolatában tetőződik. E verseiben a képzet- és képanyag sajátos egységet teremt. Erősítik ezt az egységet a nyelvi, sti- láris és versformái eszközök. Szókincse elüt elődeiétől, de kortársaiétól is. E szókincs sajátossága meghittségében rejlik. Verselésében a jambus uralkodik. Életében mindössze három verseskötete jelent meg. 1913 áprilisában látott napvilágot az első, a Hajnali szerenád a Nyugat kiadásában. Hat esztendő verstermésének javát, 43 költeményt gyűjtöttek össze benne. Ezek a versek az ember megválthatatlanságából fakadó szenvedést és a szépség menedékül szolgáló bensőséges világát jelenítik meg. Második korszaka (1914-1919) • Második korszakának költészete határozott szemléleti emelkedést mutat. E szemléleti fejlődés a Csokonai­ hoz intézett Invokációbán és A Rnbinszárnyú Cherubhoz című versében jelentkezik. Költői elmélyülésének folyamata a világháború szenvedései­ nek ismeretében meggyorsult. Háborús verseit a pacifizmus1 jellemzi, mint a kor haladó polgári költőiét általában. Az egyetemes emberi bú énekeseként állott a béke oldalára. A külső-belső pusztulás súlyos tényei közt írja meg Elégia egy rekettyebokorhoz című költeményét. Ez a nagy vers a teljes reményte­ lenség és a halál víziójával lázit a háború ellen. Második alkotói korsza­ kában a természet ábrázolása, mely az első versekben képzőművészeti ihletésű rutint sejtett, most reálisabb, hitelesebb. Szerelmi költészetében alábbhagy az erotizmus túlzott heve, az újabb szerelmi költészet hűsebb, személytelenebb. Második kötete, melyet Hatványnak dedikált, 1917 áprilisában hagyta el a nyomdát Lomha gályán címmel. 35 verset tartalmaz. Költői világa itt már kitágult, figyelme a való világ felé fordult. Csökkent a versek díszítettsége, a személyesség mellett már a mélyebb, filozofikusabb álta­ lánosítások is megjelentek. Harmadik korszaka (1920-1928) • Ekkor fordította le Oscar Wilde A readingi /egyház balladája című művét. Harmadik, s életében utol­ só verseskötete 1921. december elején jelent meg (1922-es dátummal): Az öröm illan, mely mindössze 29 verset tartalmaz. Az egyéni bánat kifejezését itt már az egyetemes emberi fájdalmak megszólaltatása vál­ totta fel. Lényegesen változott Tóth Árpád formahasználata ezekben az években. Az életmű talán legszebb darabjai ekkor születtek. Utolsó kötetének megjelenését - Lélektől lélekig - már nem érte meg. 1928 végén került ki a nyomdából. Ezt a könyvét még saját maga rendezte sajtó alá, s maga is korrigálta. Ez a legterjedelmesebb verseskötete: 59 alkotás található benne. Viszonylag nagyszámú vers maradt hagyatékban is, olyanok, amelyek nem kerültek bele köteteibe. Utolsó kötete arról tanúskodik, költészete leegyszerűsödött, elmélyült. 1pacifizmus - a mindenáron való béke jelszavával mindenféle háborút ellenző polgári­ liberális irányzat 204

Bár Tóth Árpád költészete talán könnyebben érthető, értelmezhető, mint pályatársaié, és homogénebb is, a magyar líra XX. századi megúju­ lásában nagy szerepe volt. A szépség utáni vágyakozása, szeretetigénye olyan örök, egyetemes emberi vágyak, melyek minden olvasóban élnek. Kritikus és műfordító • Kiemelkedő Tóth Árpád kritikusi és műfor­ dítói tevékenysége. Recenzióiban, bírálataiban, előszavaiban, cikkeiben elsősorban a kortárs irodalommal foglalkozott. Legjobb műfordítóink egyike. Rendkívüli formahűség jellemezte. Az európai irodalom XVIII- XIX. századi prózáját és költészetét ültette át magyar nyelvre. Fordított Goethétől, Flaubert-től, de lefordította Baudelaire egy teljes kötetét is. A fordítások költészetére is visszahatottak. Leginkább az angol roman­ tika (Byron, Shelley, Keats, Poe) és a francia szimbolizmus mestereinek (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) költészete hatott művészetére. Műfor­ dításait 1923-ban külön kötetben gyűjtötte össze Örök virágok címmel. K örú ti hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény millióm karátja. Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szíttá be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a színek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére... 205

Amit a műről tudnod kell A Körúti hajnal színhelye újdonság a m agyar költészetben. Tóth Ár­ pád elsők között énekelte meg a nagyvárosi tájat. Régebben csak az érintetlen természetet, a régi dicsőségre emlékeztető várromokat vagy a betyárok látogatta csárdákat énekelték meg a költők. Tóth Árpád ér­ deme, hogy a szürke és barátságtalan kőrengetegben felfedezi a szép­ séget. Megjeleníti a budapesti tájat: a boltokat, a söprögető embereket, a tűzfalakat, az utcák szennyes aszfaltját, a csenevész akácot, a villa­ most - és így tovább. Keletkezése • 1923-ban írta Tóth Árpád a verset. Az Est május 20-i számában jelent meg. Élményalapja egy valóságosan is m egélt buda­ pesti „hajnali varázs\". Műfaja: életkép. Típusa: tájvers. Címe: m inőségjel­ zős szószerkezet, időpontot és helyszínt nevez meg. Tém ája • A pesti utca reggele. A vers a napkeltét örökíti meg a kora hajnali szürkülettől a Nap felragyogásáig. A hajnal természeti jelenség, m ely az em ber által létrehozott várost is megszépíti. A költő az átvál­ tozás pillanatát ragadja meg, am elyben a homályos, szürke városkép m integy varázsütésre m egszínesedik és életre kel. Szerkezete • A nagyvárosi hajnal három időmozzanatát mutatja be: 1. v s z .: még félig éjszakai állapotot idéz. Szürkeség, riasztó hangulat, az alvó, kihalt város képe, színtelensége rossz, kellemetlen érzést kelt. A hajnal vak és szennyes, a boltok Üveges szemmel aludtak, olyanok, mint a mozdulatlanságba derm edt halottak. Az utca vad kővidék, ahol még az utcaseprők [vicék) is álmosan, lomhán mozognak, s szinte félelemkel- tőek, lassú dsinnekhez és rosszkedvű koboldokhoz hasonlítanak. 2 - 4 . v s z .: Egyszerre, hirtelen változik meg az utca képe. Bekövetke­ zik a hajnal varázslata. A nagyvárosi környezetben nem a horizonton, csak két csupasz tűzfal között, de m egjelenik a Végtelen Fény, a hajnali égbolt első sugara. Az aranyló sugarakat gurulni látja a költő, mintha szilárd anyagok volnának. Elönt m indent a fény, életre kel a szürke világ, a fény-árnyék ellentéte, játéka során m egjelennek fokozatosan a színek: a zöld, a fehér, a lila, am elyek zenei motívum okkal olvadnak össze: a színek víg pacsirtái zengtek, a nyakkendő a kirakatban lila dalra fakadt. A színes hajnali átváltozás csak egy szempillantásig tart. A költő szinte megállítja a pillanatot, hogy hosszan elgyönyörködjünk benne: Bűvölten állt az utca. A negyedik szakaszban a színek még dalolnak, de aztán az életre kelt színek boldog kórusát földi hangok kezdik elnyomni. A harangok tompán megkondulnak. 5. v s z .: a nagyváros durva hangjai harsannak fel: gyársziréna, villamoscsikorgás. Ezzel a varázs elmúlik. Minden mozgásba jön, kivi­ lágosodik, kezdődik az új nap, a lélektelen, fárasztó robot, s újra fájni kezd az élet. Az utolsó két sorban tetőződik be a hajnali varázslat. A sietős em berek észre sem vették az átváltozás gyönyörű pillanatát, de a költői képzelet megörökíti a csodát: a Nap még arany csókot dob egy 206

m u n k á s lá n y kezére. Ezt a jelenetet csak a költő látja, hiszen a képzeleté­ ben játszódik le. Ebben a megszemélyesítésben találkozik a valóság és a képzelet: a földi szépség és az égi ragyogás. A vers a valóságban naponta bekövetkező varázslatot ragadja meg művészi érzékenységgel. K öltői kifejezőeszközök, ala k za to k • Különösen gyakoriak a vers­ ben a megszemélyesítések, szinesztéziák, metaforák, a fokozás, allite- ráció, hasonlat. Verselése: 5 soros strófák, 10-11 szótagos sorok váltják egymást, m elyek jambikus lejtésűek. Rímképlete: a b a a b. Impresszio­ nista stílusban íródott. Üzenete • Meg kell találni a pillanatokban a szépséget, így válhat lenyűgözővé egy ébredő város, a hajnal csodája rohanó világunkban. a. r f j 1. M ely részletek m utatják be a nagyvárosi tájat? 2. M ilyenn ek látjuk w a pesti utcákat a vers elején? 3. Hogyan változik ez a táj a második * szakaszban? 4. Sorold fel a versben szereplő fényhatásokat! 5. Milyen részletekben szépül meg a város? Hol találkozik a földi és égi szépség? 6. Sze­ rinted szereti-e a költő a nagyvárost, vagy nem ? Indokold válaszodat! E sti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út. És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata. Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, Es percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S áléit pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! 207

Amit a műről tudnod kell Az életörömöt, a melegséget, a szépséget a korszak lírájában csak a szerelmes versek képviselik. A hitvesi költészet egyik legszebb darabja a magyar irodalomban az Esti sugárkoszorú. Keletkezése • 1923-ban írta Tóth Árpád, a Lélektől lélekig című posz­ tumusz kötetben jelent meg. A költem ény szövege sehol sem árulja el, de tudnunk kell, hogy feleségéhez, Lichtmann Annához írta a költő házasságuk hatodik évében. Műfaja: szerelmi óda, a hitvesi költészet típusába tartozik, de hangulatlíra is, mert az alkonyat varázsát örökítette meg. Címe: a mű belső idejére és központi m otívumára, egy esti fény­ sugárból keletkező koszorúra utal. Ez azonban már az első versszakban átlényegül nem földi, nem evilági sugárkoszorúvá: glóriává, azaz a kö­ zépkori szentek feje fölött látható dicsfénnyé. Témája • A szeretett nő dicsérete. A félhom ályban a szemlélődő költő istennőnek látja szerelmét. A Biblia szerint Mózes próféta látta égő csipkebokor alakjában m egjelenni Istent, m ielőtt kőbe véste törvényeit. A költő a feleségét azzal ajándékozza meg, hogy isteni sorba emeli. Alapmotívumok • Az esti park képei: hamvas út, árnyak, sötét lomb, alkony; biblikus motívum ok: áldott csipkebokor, perc és ezredév. Szerkezete • A vers szervezőelve kettős. Egyik az allegória (egész m űvön végigvonuló metaforarendszer értelmében), a másik az ezzel összefüggő részletező késleltetés. A vers szerkezetét a három versszak könnyen felismerhető építkezése: látvány - látomás - látvány határoz­ za meg. Ez a szerkezeti ív segít kimondani a szerelmi vallomást. 1. vsz.: látvány: létrejön a vers alaphelyzete, a park szemlélése al­ konyaikor. Az alkonyi derengésben minden másként viselkedik, mint a nappali m egvilágításban. Az út hamvassá válik, az árnyékok testet öltve zuhannak á t a parkon, s a lem enő nap utolsót lobbanó fényével sugár­ koszorút fon a kedves hajába. Mintha a dolgok lelke válna érzékelhető­ vé: A dolgok esti lélekvándorlása régi, vallásos hitet idéz, m ely szerint a dolgoknak külön lelke vagy eszméje van, m elyet csak különleges pil­ lanatokban képes az em ber megragadni. Tóth Árpád a rendkívüli han­ gulatban ezekkel a jelképekkel sejteti meg a dolgok m élyebb értelmét. 2. vsz.: látomás: a szakasz kezdetén az előző versszak hangsúlyos szinesztéziája ismétlődik (Illattá és csenddé), a strófa m integy felveszi az előző fonalát. Ez a nyolc sor az előző versszakban megrajzolt kép értelmezése, jelentésének gazdagítása. Az első szakaszban a szeretett nő alakjára játszott rá a szerző egy átszellemített természeti képet, itt továbblép. Á megszólított átkerül a szent szférába. Az illat titkok illatává, a csend a béke égi csendjévé lényegül át, s mindkettő mennyei fényben ragyog. Aztán kibuggyan a rajongó vallomás: És jó volt élni, mint ahogy soha. Az elragadtatott boldogság önkéntelen megnyilatkozása ez, s aki ezt a rajongó boldogságot adta, már nem földi lény, hanem a bibliai 208

égő csipkebokorban m egjelenő isten, túlvilági lélek. A szerelem valami léten túli létbe, testetlen égi érzésbe váltott át. 3. vsz.: lá tvá n y: az utolsó szakasz a lírai én önértelmezésével indul: Igézve á llt a m . . . / És p e rc e k m e n te k , ezredévek jö tte k . Ezt a bénultságot a megszólított, a szeretett nő oldja fel Egyszerre csa k m e g fo g ta d a k e z e m .... Ez a költem ény valódi csúcspontja, az óda kezdetétől késlelteti vallo­ más himnikus kiáradása. A kézérintésre a földöntúli rajongás kiegészül a legszebb fö ld i érzéssel, két em ber szerelmi boldogságával. Ez az ér­ zés az égi és földi, lelki és testi szerelem egységét fejezi ki. A verset a leghétköznapibb, de itt mégis a legem elkedettebb, legünnepélyesebb vallomás zárja: a m e n n y ire szeretlek! - éteri magasságokba emelkedik. K öltő i kifejezőeszközök • Szinesztéziák, metafora, megszemélyesí­ tés, hasonlatok, jelzős szerkezetek, ismétlések, enjambement-ok, halmo­ zás, alliteráció. Verselése: ötöd és hatodfeles jam busokból álló nyolcso­ ros strófák. Négysoronként keresztrím: a b a b c d c d . Impresszionis­ ta-szimbolista stílusban íródott. Hangulata himnikus, meghitt. Üzenete • Tóth Árpád költészetében ritkán csendül fel ilyen tisztán az életöröm, a boldogság, a tökéletes harmónia hangja. A szerelemérzés olyan m egvilágosodást hoz az ünnepélyes hangulatba, mint a vallásos em bernek az Isten közelsége. Ez az érzés azonban - most már túl a varázslaton, a látomáson - visszavezeti az életbe, a valóságba, mely egy pillanatra hihetetlennek tűnt. Mégis a fö ld i érzést, a valóst, az igazit hangsúlyozza a költő, m ely a legnagyobb és legvarázslatosabb élm ény­ nyel ajándékozza meg a szerelmes férfit a nagyszerű pillanatban. л-1 f j 1. A m ag yar irodalom legszebb szerelm es versei közé tartozik az Esti T s ! * sugárkoszorú. Kihez szól a költem ény? 2. Értelm ezd a cím ét! 3. Mi a * témája a versnek? M ilyen m otívum okkal találkozhatsz a költem ény­ ben? 4. Mi határozza meg a vers szerkezetét? 5. Keress szinesztéziákat, hason­ latokat a versben! Mi a szerepük? Ф 6. Tóth Árpád olyan szavakkal ecseteli az ünnepélyes pillanatot, am elyek alkalmasak az élm ény közvetítésére. Feltűnően gyakoriak a puha, lágy hangok: a h, I, j, m, n, ny. Keress példát a versből! I I 7. Olvasd el Tóth Árpád Meddő órán, Augusztusi ég alatt, Esti szonett című verseit! Tekinthetők-e rokonverseknek? Azonos vagy eltérő a gondolatviláguk? fá zi 1* G yakoriak a versben az alliterációk. Gyújts néh ányat a versből! L élek től lélek ig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár 209

Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Illusztráció a vershez. Ismeretlen szerző műve Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjjen s messziségen át? O, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? 0, jaj, barátság, és jaj, szerelem! O, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! 210

Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A költem ény Tóth Árpád posztumusz kötetének cím ­ adó verse. 1923-ban született, létösszegző, a lét és a m agány kérdéseit értelmező mű. Műfaja: elégia. Címe: kettős határozószó, a záró strófa értelmezi. Hangulata: lemondó, fájdalmas, bánatos. Témája: a m agány­ élmény, m editáció a világ és az ember, valam int em ber és em ber kap­ csolatáról. Szerkezete • A nyolc strófa két részre tagolódik, a költő elm élkedé­ sében a látvány és az élm ény hatására az asszociatív gondolatokig jut el. 1 - 6 . vsz.: vershelyzet: a költő éjszaka a csillagokra réved, szem lélő­ dik. A pillanatnyi élmény, tudás és ismeret Tanultam én..., az azonosság varázslatos felismerése, megértése: Bús földünkkel s bús testemmel rokon /Elem ekről ád hírt..., Magamba zárom, véremmé iszom vezet el a társta- lanság gondolatához. A költő azonban nem a saját érzéséről, hangulatá­ ról, állapotáról fogalmazza meg gondolatait, hanem m integy kivetítve a kozmoszra, a világegyetemre, a csillagok magányosságán gondolkodik. A kérdések, felkiáltások részben a bizonytalanságot, részben az együttérző szánalmat fejezik ki. A költem ény kulcsszavai, kifejezései a térbeli és időbeli távolság hatalmasságára vonatkoznak: mérhetetlen messzeség, Billió mérföldekről, jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén... / S ki tudja, mennyi ezredéve. A hasonlatok, jelzős szerkezetek, felsorolások erő­ teljes képisége, a távolság érzékeltetése a m agányt egyetem essé teszik. A beszélő részvéttel osztozik a csillagok m agányában, és a verszárlatban (7-8. vsz.) továbbviszi, átértelmezi az alapproblémát. 7 - 8 . vsz.: a második részben a csillag-em ber távolság az em ber és em ber közti távolság párhuzamává lesz, és felcserélődik a vers indító képének két elem e (csillag és szem) is. A mondás szerint - A szem a lé­ lek tükre - értelm ében a szem a belső üzenetek közvetítője, és ahogy a csillag szétszórja a térbe sugarait, úgy küldözik az em berek tekintetükkel a szem csüggedt sugarává m agányuk szomorú üzeneteit embertársaik felé. A hetedik strófa bizonytalan kérdését az utolsó szakasz felkiáltása válaszolja meg. A lírai én szabadjára engedi érzelmeit, ugyanakkor úgy érzi, hogy a m agány örök, lélektől lélekig eljutni szinte lehetetlen. A pil­ lanatnyi élm ény azonban a találkozás lehetőségét igazolja, így a tragikus végkövetkeztetéssel szemben maga az élm ény mégis azt sugallja, hogy em ber és em ber is egymásra találhat a szerelemben és a barátságban. K öltő i kifejezőeszközök • A már fentebb említetteken kívül alliterá- ció, megszemélyesítés, ismétlés, allegória van a versben. Rímek: félrímek: x a x a, keresztrímek. Impresszionista stílusú. Fő m otívum a, a csillag. Üzenete • Bizonyos, hogy nem egyszeri érzést fogalmaz meg a költő: keserű tapasztalatokat összegez és emel általános érvényűvé. Az em ber magányos, az emberi kapcsolatok legfőbb formái (szerelem, ba- 211

rátság) csupán kísérletek a társtalanság feloldására. A m agány - mint az egyik em bernek a másiktól való elidegenedése - egyetem es, az e m b e­ reket elválasztó roppantjeges űr áthidalhatatlan. Mégis van remény. Erre éppen a vers a legfőbb bizonyíték. A költészet - a művészet - mindig eljuthat lélektől lélekig. * kapcsolata más művekkel - a vers Csokonai Vitéz M ihály A Magá­ ig nossághoz, Vajda Ján o s Az üstökös, Kosztolányi Dezső Hajnali részeg- Ш Ш Ш ség, Juhász Gyula Egyedül, Jó z sef Attila Reménytelenül cím ű költe­ m ényével is rokonítható. л. r * j 1. Tóth Á rpád m elyik kötetének cím ad ó verse a Lélektől lélekig? 2. Mi- r lyen a vers szerkezete? 3. A vers m ásodik szakasza az em beri kap- -■* * csolatok rem énytelen ség éről vall. M enn yire általános, és m ennyire rem énytelen ez az érzés szerinted? Ф 4. Hasonlítsd össze Kosztolányi Dezső Hajnali részegség és Tóth Árpád Lélek­ től lélekig cím ű verseit! Értelm ezd a lírai én és az égi látvány viszonyát! Vannak-e közös m otívum ok, gondolati kapcsolatok a két műben, miben térnek el eg y­ mástól a versekben m egfogalm azott gondolatok? 5. Sorolj magány-verseket a m agyar irodalomból! Ö SS Z E G Z É S • Tóth Árpád első költői korszakát reprezentáló versei egyszerű érzéseket: fájdalmat, lemondást, fáradt szomorúságot tükröznek. Később költői világa kitágul: az egyéni bánat kifejezését egyetem es em beri fájdalm ak m egszólaltatása váltja fel. Utolsó kötete arról tanúskodik, hogy költészete leegyszerűsödött, elm élyült. Babits M ihály így vallott költőtársá­ ról: Ha volt valaha ötvösművésze a m agyar versnek, ő az. 212

А XX. SZÁZAD DEREKÁNAK MAGYAR IRODALMÁBÓL M Ű V E L Ő D É SI É S SZ E L L E M I É L E T 1919-1944 K Ö Z Ö T T Társadalmi-politikai háttér • Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború végén összeomlott. A háborút lezáró békeszerződések egységes államalakulatokat szabdaltak szét. Magyarország is darabokra hullt. Megvalósult ugyan az ország függetlensége, de milyen áron! A magyarság jelentős többsége kisebbségi sorsra jutott. A magyar kultúra regionális központjai: Kolozsvár, Nagyvárad, Kassa, Pozsony és más vá­ rosok, a trianoni békediktátum értelmében idegen országok fennhatósága alá került. Az összezsugorodott országban a társadalmi, erkölcsi levertség és tehetetlenség érzése vált általánossá. Olyan súlyos trauma érte a ma­ gyarságot, amit mindmáig magunkban hordunk. Lássunk néhány fontos dátumot ebből az időszakból: 1919. március 21. Kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az új kormány Kun Béla vezetésével megszervezte a diktatúra fegy­ veres különítményeit (Lenin-fiúk). Augusztus 1. Lemondott a Forradalmi Kormányzótanács, és a Ta­ nácsköztársaság megbukott. 1920. március 1. Vitéz Nagybányai Horthy Miklóst kormányzóvá vá­ lasztják. 1920. június 4. Versailles-ban a Kis Trianon palotában a magyar kül­ döttség aláírta a békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területe 325 ezer km2-ről 93 ezer km2- re, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. A békekötés után a korszak legfontosabb törekvése a békeszerződés felülvizsgálata (revízió) volt. 1921 Gróf Bethlen István lett a miniszterelnök. 1922 Magyarország belépett a Népszövetségbe. 1929 Gazdasági világválság. Magyarországon főleg a me­ zőgazdaságban éreztette hatását. 1931 Gróf Károlyi Gyula a kormányfő. 1932 Gömbös Gyula lett a miniszterelnök. A Németország­ gal való szimpatizálás egyre nyilvánvalóbb. 1938 Az első zsidótörvény. November 2-án az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták Szlo­ vákia déli részét. 213

1939. március 14-15. Magyar csapatok vonultak be Kárpátaljára. 1939. szeptember 1. Megkezdődött а II. világháború. 1940. augusztus 30. Második bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása. 1941. április 11. Magyarország belépett а II. világháborúba. 1944. március 19. Német csapatok vonultak be az országba. Megkezdő­ dött a zsidóság deportálása. Horthy Miklóst a néme­ tek megzsarolták, fiát elrabolták, ennek következtében lemondott, visszavonta fegyverszüneti bejelentését, és Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt első embere lett a miniszterelnök. 1945 A szovjet csapatok felszabadították az országot. Ugyanakkor meg is szállták, és az elkövetkezendő év­ tizedekre a Szovjetunió határozta meg Magyarország történelmének további alakulását. Irodalmi élet • A magyar irodalmi élet a történelmi változásokból kö­ vetkezően három nagyobb régióban létezett: a trianoni Magyarországon, a Monarchia utódállamaiban, valamint az Európában, majd szerte a világon szétszóródó emigrációban. A hazai irodalmi élet kifejezetten főváros- központúvá vált. A nemzetiségi irodalmi központok: Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Újvidék, Nagyvárad, Temesvár, Szabadka és kisebb részben Ungvár. Az emigráció legnagyobb központja Bécs, majd Berlin, Párizs, London s a fasizmus elől menekülve mindinkább Moszkva és Amerika. Irodalmunk a két világháború között rendszerezhető a nemzedékek, ideológiai tendenciák szerint és stiláris, poétikai irányok alapján is. I. Nemzedékek szerint: három nemzedék volt jelen az irodalomban ekkor: a századelőn induló nyugatos és avantgárd írók. Az első nemze­ dék írói (Ady, Babits, Kosztolányi stb.) mellett a két világháború közöt­ ti időszakban az íróknak két új nemzedéke lépett fel, aki kölcsönösen hatottak egymásra. A 20-as években jelentkezett a második nemzedék: Erdélyi József, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, József Attila, Németh László, Márai Sándor, Déry Tibor. Ezek az írók és költők a századforduló táján születtek, átélték a háborút és a forradalmakat, terhes korszakban kezdték pályájukat. El kívántak szakadni az előző irodalmi áramlatoktól, saját folyóiratok megjelentetésére törekedtek: Szabó Lőrinc a Pandorát (1927), Németh László a Tanút (1932-36) adta ki. A 30-as években fellépő harmadik nemzedéket az ezüstkor nemze­ dékének is nevezzük - Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Rónay György, Vas István, Dsida Jenő, Ottlik Géza, Örkény István, Szentkuthy Miklós tartozik ebbe a körbe, akik a gazdasági válság következményeit, az erősödő fasizmus jelenségeit, a közeledő háború fe­ 214

nyegetését látták maguk körül. Nem hittek abban, hogy a költő beleszól­ hat a világ sorsának alakulásába. Érdeklődésük az emberi lét filozófiai kérdései felé fordult. Irodalmat akartak, tisztán irodalmi eszközökkel. A klasszicizáló tendencia szinte mindenkinél megjelent függetlenül a nemzedéki hovatartozástól, ami azt jelzi, a barbárság kora elleni tiltako­ zás formájáról is szó volt. A nemzedék fórumai az Apollo (1934) és az Ezüstkor (1943) voltak. II. Az ideológiai tendenciák szerint vizsgálódva két szemléletmód van jelen. A k e r e s z té n y -n e m z e ti és a sz a b a d e lv ű , p o lg á r i lib e r á lis iro­ dalom. Az előbbi általában konzervatív, de ezt a konzervativizmust nem rosszalló értelemben kell vennünk. A középosztályból került ki az olva­ sótábora, elsősorban Herczeg Ferencet, Harsányi Zsoltot olvasták. Az Új Időkben jelentkeztek. A szabadelvű, haladó polgári szemléletmódnak a Nyugat volt a legfőbb fóruma, majd 1936-tól a Szabad Szó vált ilyen mű­ hellyé. A második nemzedék a 30-as években két részre szakadt, köreiben két irány alakult ki: egy n ép i és egy u rb á n u s. A népiek a népi hagyomá­ nyokhoz kapcsolódó formanyelvvel és a vidéki-paraszti élet motívumaira épülő tematikával fejezték ki mondanivalójukat. Szociográfiák, riportok és más művek jelentek meg, amelyek a parasztság, a vidéki Magyaror­ szág életét, szegénységét, elmaradottságát mutatták be (Illyés Gyula, Féja Géza, Kodolányi János, Veres Péter stb.). Az urbánusok (a latin u rb s 'város' szóból), témáikat a nagyvárosi élet, a városi ember életérzései, a „modern világ\" köréből merítették (Fejtő Ferenc, Hatvány Bertalan). A két csoport éles vitát folytatott egymással, mely elsősorban ideológiai és politikai jellegű volt. Az irodalomtörténetbe n ép i-u r b á n u s vitaként vonult be. A legélesebb különbség az volt köztük, hogy a népiek sokkal égetőbbnek tartották a szociális gondokat, míg az urbánusok a fasizmus veszélyét sorolták az első helyre. Ennek következtében szociális érzéket­ lenséggel, illetve a fasizmussal való kacérkodással vádolták kölcsönösen egymást. Az elmérgesedő népi-urbánus vita ellehetetlenítette az igazi együttműködést a liberális erőkkel, megosztotta Magyarország szellemi életét, ami tulajdonképpen a mai napig is érezhető. A két csoport külön folyóiratot is indított: a népiesek a Választ (1934-1938), az urbánusok a Szép Szót (1936-1938). Világnézeti szempontból a két folyóirat nem állt távol egymástól. III. Stiláris-poétikai tendenciák alapján a korszak irodalmában to­ vább élt a realizmus és a századfordulón, századelőn jelentkező modernis­ ta irányzatok többsége. A 20-as évek első felében jelentős az avantgárd, de már megjelenik a klasszikus modernség második hulláma, mely több ágból tevődik össze. Nézzünk közülük néhányat. Ú jtá rg y ia ssá g : eredetileg a kiábrándult német expresszionizmusból sarjadt, a naturalizmus modern hajtásának tekinthető: a tények minden 215

felett való tisztelete, a dokumentalizmus hatja át. Példaként Nagy Lajos prózáját, Szabó Lőrinc költészetét, Illyés Gyula egyes műveit említhetjük. Ú jn ép iesség : ideológiai szempontból ez az irány nem a polgári rendet akarta felváltani mással, hanem a polgári rendből kirekesztett tömege­ ket, elsősorban a falusiakat, a földműveseket szerette volna beemelni a polgárságba. Poétikailag az újnépiességet az indokolta, hogy a Nyugat formai gazdagsága, átesztetizáltsága, illetve az avantgárd formabontása után a Petőfi-féle népdalszerű leíró hangvétel ismét az újdonság erejével hatott. Legszebb példáit Erdélyi József, Illyés Gyula, Sinka István korai költészetében találhatjuk meg. Ú jrea lizm u s: az irodalmi alkotó munkában a modern irodalom ered­ ményeit integráló realizmust, a dokumentatív tárgyilagosságot értjük alatta. Ha a legjelentősebb alkotókat vizsgáljuk Déry Tibortól Németh Lászlón át József Attiláig, ők munkásságuk egésze alapján leginkább ide sorolhatók be. Ú jk la sszicizm u s: először az avantgárd egyik korai ellenhatásaként je­ lentkezett, példaként Szabó Lőrinc pályanyitó kötetét, a Föld, erdő, istent említhetjük. Az újklasszicizmus a 30-as évek jelentős iránya, amely legin­ kább a harmadik nemzedéknél figyelhető meg. A társadalmi mozgásokat erős fenntartással figyelték. Ebbe az irányba haladt Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor lírája, de ide illik Németh László nagy regényírói korszaka is. József Attila kései költészetét is itt említhetjük. A magyar avantgárd • Jórészt Kassák Lajos szervező munkája kö­ vetkeztében - az első világháború ellen tiltakozó mozgalmak sodrában jött létre. 1915-ben indult meg A Tett című folyóirat, ennek tevékenységét azonban egy esztendő múltán betiltotta a háborús cenzúra. Ezután jelent meg a Ma, mely Kassákon kívül számos avantgárd szellemben dolgo­ zó írónak - Barta Sándornak, György Mátyásnak, Lengyel Józsefnek, Újvári Erzsinek, Forbáth Imrének, Kahána Mózesnek - adott fórumot. A magyar avantgárd hívei a társadalom teljes átalakulását követelték, cselekvő irodalmat hirdettek, ezért aktivizmiisnak nevezték az általuk képviselt irányzatot. Kassák és csoportja komoly szerepet játszott a for­ radalmakban, a művészetnek is forradalmasító szerepet szántak, mind­ amellett elutasították közvetlen elkötelezettségének és pártirányításának gondolatát. Emiatt az avantgárd mozgalom és a kommunista párt hosszú időn keresztül éles vitákat folytatott. A Tanácsköztársaság bukása után az avantgárd hívei emigrációba mentek, s csupán egy részük tért haza a 20-as évek közepén. Kassák ekkor alapította a Dokumentum, majd később a Munka című folyóiratot. Az avantgárd, mint mozgalom felbomlott a 30-as évek elején, s csak az izmusok művészeti, poétikai vívmányai éltek tovább. Ebben az időben Palasovszky Ödön és Tamkó Sirató Károly képviselte az avantgárd cél­ kitűzéseit. 216

JÓ ZSEF A T T IL A (1905-1937) József Attila 1929 körül József Attila а XX. századi magyar irodalom - sokak szerint - legnagyobb költője. Bár nevét a kü­ lönböző rendszerek éppúgy igyekeztek kihasználni, mint például Petőfiét, mára a József Attila-filológia alighanem minden lényeges kérdést tisztázott. A két világháború közötti költészet kimagasló alakja, a Nyugat második nemzedékének oszlopos tagja. Köl­ tészete személyes hangú, egyedi és egyéni: a mélyen gondolkodó, érzékeny, sokat szenvedő, humorra és játékra mégis kész ember művészi megnyilvánulásai. É L E T Ú T JA Gyermekkora, ifjúsága • 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja József Áron, román származású szappanfőző mun­ kás volt, aki 1908-ban - fejében világjáró tervekkel - elhagyta a családot. Amerikába készült, de visszatért Temesvárra, új családot alapított (1957- ben derült ki, hogy két héttel fia halála előtt halt meg Temesváron). Anyja Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlányból lett mosónő. Attila hatodik gyermekként született, de ekkor már csak két nénje, Jolán és Etelka élt. 1909-ben az Országos Gyermekvédő Liga révén az anya fiát és ki­ sebbik lányát Öcsödre adta paraszti nevelőszülőkhöz, így került Gombai Ferenc parasztgazda házához. József Attila hétéves koráig élt itt elég­ gé viszontagságos körülmények között, disznópásztorkodott és minden egyéb más munkát is elvégeztettek vele. Az itt szerzett tapasztalatok mély nyomokat hagytak benne. Elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte. De máshol is nevelődött: Monoron, anyja szabadszállási rokonainál. Iskolái • 1912-ben édesanyja hazahozta Pestre és az elemi iskola 2. osztályába íratta be. Felügyelet híján a külvárosi proletárgyerekek csavargó életét élte. Sokat mulasztott az iskolában. Kilencéves korában kitört a világháború. Sorsuk még nehezebbre for­ dult. Édesanyja már betegeskedett ekkor, méhdaganata volt. 1919 végén meghalt. Az anyai szeretet hiánya egész életében gyötörte. Sógora, Makai Ödön dr. vette pártfogásába. 1920-ban Makóra járt gim­ náziumba. Itt ismerte meg első szerelmét, Gebe Máriát, makói számtantanárának lányát. А VI. osztály elvégzése után ott­ hagyta a gimnáziumot és az internátust. Színjelesen végezte ezt az osztályt. Saját József Attila, Etus és a mama bevallása szerint: ...nem tanultam , m e rt a 217

tanárok magyarázata után is tudtam a leckét. A gimnázium két utolsó osztályát összevontan, egy év alatt Budapesten, magánúton fejezte be. 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakára. A Tiszta szívvel című verse megjelenése után eltanácsolták az egyetemről. Külföldre utazott. Járt Bécsben, Párizsban. Bécsben ismer­ kedett meg a magyar emigrációval: Kassákkal, Lukács Györggyel. Az itt eltöltött két év nagy hatással volt szellemi, művészi és politikai fej­ lődésére. 1927-ben hazatért és a pesti egyetemen letette utolsó vizsgáit. Magánélete és betegsége • Magánélete kiegyensúlyozatlan volt. 1928 tavaszán szerelmes lett a jómódú polgári családból származó Vágó Már­ tába. A szülők, bár némi aggodalommal, mégis rokonszenvvel nézték a fiatalok szerelmét. Márta az érettségi után Londonba utazott, hogy tanulmányait folytassa. Levelezésük egy idő után elapadt, végül kapcso­ latuk is megszakadt. Ebben az évben súlyos idegösszeomlással kórházba került. 1930-ban ismerkedett meg későbbi élettársával, Szántó Judittal. Nagy szegénységben éltek az asszony kétkezi munkával keresett jöve­ delméből. Ez a szerelem tartósabb kapcsolat a költő életében. Ebben az időszakban tört rá a gyermekkora óta lappangó, 1932 óta tüneteiben is látható betegsége, a skizofrénia, a tudathasadás. De 1934-től élete még inkább válságba kerül. Barátai eltávolodnak tőle, publikációs lehetősé­ gei beszűkültek, élettársi kapcsolata megromlott amiatt, hogy 1935-ben Gyömrői Edit, első pszichoanalitikus kezelőjébe lett szerelmes. A z újságszerkesztő • 1932-ben szerkesztője lett a Valóság című fo­ lyóiratnak, de csak egyetlen száma jelent meg. 1936 márciusában Ignotus Pállal megindították a Szép Szó című lapot. A folyóirat 2. számának vezércikkében József Attila kifejtette a lap programját és megmagyarázta a lap címének jelentését is: ... mi szép szóval akarjuk kifejezni az emberi öntudatot... a szép szó nemcsak eszközünk, hanem célunk is... A folyóirat körüli tevékenysége valamennyire oldotta magányát rövid ideig. De a megviselt szervezetű költő idegei egyre kevésbé bírták a megpróbálta­ tásokat, idegbetegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. 1937 tavaszá­ tól élete utolsó hónapjait megszépítette a gyógypedagógus, pszichológus Kozmutza Flóra (később Illyés Gyula felesége lett) iránti szerelme. Flóra nem utasította el, de nem is viszonozta ezt a szerelmet. Halála • Állandó szanatóriumi kezelésre szorult. Állapota jobbra fordulásakor nővérei magukkal vitték balatonszárszói panziójukba. 1937. december 3-án egy meginduló tehervonat kerekei halálra gázolták. Halá­ lának körülményei még ma is vita tárgyát képezik. Van, aki úgy tartja, hogy baleset áldozata lett, figyelmetlensége okozta halálát. Át akart búj­ ni a tehervonat alatt, de az hirtelen elindult. Mások írásaira hivatkozva mondják, hogy régóta foglalkozott a halál gondolatával és öngyilkos lett. Temetése 1937. december 5-én volt Balatonszárszón. Csak közeli hozzá­ tartozói és szűk baráti köre volt jelen a temetésen. Végső nyughelye a Kerepesi úti temetőben van. 1938-ban posztumusz kapta meg a Baumgarten-díjat. 218

M UNKÁSSÁGA Költészetének jellemzői • А XX. század egyik legnagyszerűbb köl­ tészetét teremtette meg. Tökéletesen fejezte ki a legegyszerűbb és a leg­ bonyolultabb érzelmeket, gondolatokat egyaránt. Gyermekdalai, életképei éppoly népszerűek, mint az édesanyjához írt versei, szerelmes és istenes költeményei. Politikai költőként is nagy hatású. Gondolati költeményei­ ben tapasztalatait, észrevételeit magvas gondolatok formájában szólaltatta meg. Sok verssora szállóigévé vált. Számos versében nemzeti önisme­ retünket boncolgatja. Bár nem tartozott a népi írókhoz, nála nagyobb erővel senki sem képviselte a szegények, munkások, parasztok érdekeit. Hazafisága, nemzetféltése a 30-as években csúcsosodott ki. Figyelmezte­ tett a fasizmus és a kommunizmus veszélyeire, az egyéniség és a nem­ zet elnyomásának lehetőségére. Költészete személyes hangú, ugyanakkor tárgyszerű. Indulása • Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben, a költő tizenhét éves korában jelent meg. Ez a kötete még az érzelmi forrongásai­ nak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása. Második kötete, a Nem én kiáltok Szegeden jelent meg 1925 január­ jában. Ebben a kötetben már nagyobb számban szerepelnek expresszio­ nista jellegű és szabad képzettársítású versek. Megszólalnak bennük a lázongásnak és a testvériség hirdetésének hangjai. Egyéni formájának kialakulása • Harmadik kötete 1929 februárjá­ ban jelent meg Nincsen apám, se anyám címmel, mely négy év termését, Bécsben, Párizsban és a hazatérés után írt verseket tartalmazza. Ezt a kötetét sokszínű változatosság jellemzi. Tele van kamaszos szertelenség­ gel, meleg szépségek utáni vággyal. Kialakulóban van saját egyéni for­ mája. A kötet egyes dalszerű versei a népköltészet ősibb, archaikusabb rétegeit, zeneiségét szólaltatják meg, és ezt a modern líra asszociációs technikájával ötvözi. Költészete a 30-as évek elsőfelében • A 20-as évek végén, a 30-as évek elején írt verseivel újjáteremtette a magyar politikai költészetet. Ki­ fejtette, hogy a szocialista líra nem a téma, hanem a szocialista szemlélet függvénye. Elkerülte az olcsó mozgalmi költészet veszélyeit, legjelentő­ sebb politikai verseinek filozófiai mélységük van. Ebben az időszakban adta ki a Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) című, egyébként egyenetlen színvonalú kötetet. Költészetének kiteljesedését a Külvárosi éj (1932) és a Medvetánc (1934) című kötetekben érte el. A 30-as években születnek nagy gondolati költeményei, amelyekben szerves egységet alkot a leírás és a gondolati elem. A táj, a tárgyi környezet egyszerre külső és metaforikus belső táj. Versei fokozatosan elkomorodnak, egyre gyakoribbá kezd válni bennük az alkony, az este, az ősz és a tél képe, a fagy, a hideg motívuma. 219

A z utolsó évek • Ezekben az években viszonylag sok verset írt. Al­ kotói módszere észrevehetően megváltozott. Lírájában bizonyos letisztu­ lás, klasszicizálódás figyelhető meg. A költő e korszakának három nagy tárgyköre: a szerelem, a közélet és tragikus önsors volt. Ez a három té­ makör egyben három magatartásfajtát, három mentési kísérletet és három alkotásmódot is jelent. Életében megjelent utolsó verseskötete, a Nagyon fáj 1936-ból, már az egyetemes költő megrázó búcsúja, néhány nagy költeménye {Hazám, A Dunánál) pedig szinte a testamentuma. József Attila utolsó verseiben még egyszer mérlegre tette életét, ma­ gatartását, egész emberi-költői sorsát, adottságait és lehetőségeit, még egyszer rákérdezett léte értelmére. Ezek már a végső számadás költemé­ nyei. A kor próbáitól agyongyötört költő, a beteg idegrendszerrel viasko­ dó ember az utolsó pillanatig megőrizte, amiben igazán hitt: az értelem világosságát. 1. H ogyan kapcsolódnak Jó z se f Attilához a következő helységek: Budapest, Öcsöd, Makó, Szeged, Bécs, Párizs, Balatonszárszó? 2. M ely * folyóiratoknak volt társszerkesztője Jó z se f Attila? 3. Ki volt V ágó M ár­ ta? M ilyen kapcsolat fűzte a költőhöz? 4. Ki vo lt a tám asza 1930 és 1936 között? 5. M it tudsz halála körülm ényeiről? Hol van végső nyughelye? 6. Sorold fel főbb köteteit! JÓ Z SE F A T T IL A T Á JL ÍR Á JA József Attila első tájversein még a Nyugat költőinek hatása érződik: impresszionisztikusan vagy szimbolista módon az egyéni lélekállapot- ról vallanak. 1929-től azonban már más típusú tájverseket ír, olyanokat, amelyekben a táj történelmi-társadalmi helyzet metaforájává lesz, az apró tájrészletek pedig egyre plasztikusabbá válnak. Az új természetszemlélet tehát új társadalomszemlélettel párosul, egymást kölcsönösen meghatá­ rozzák. Tájleírásai valójában lelkiállapotok kivetülései. Lelki, szellemi önarc­ képként festi meg a paraszttanya és a külváros sivár, elidegenedett zu­ gait. Saját érzelemvilágába is e tükrön keresztül nyújt bepillantást. A tájleírás, a város peremének, a külvárosi éjnek, a falunak, a viharnak a megjelenítése nem cél a költő számára, hanem eszköz, az önkifejezés eszköze. Nagyon hitelesen és egyértelműen fejezi ki tájleírással a vers belső tartalmát, érzelmeit, társadalmi keserűségét. Tájai lelki tájak, ame­ lyek belső és külső, a pszichikai és fizikai közt teremtenek, ismernek fel és mutatnak be kölcsönösséget. Felismeri, hogy a külvárosok kietlen világában ugyanazok a törvények érvényesülnek, mint a mindenségben s a költői tudatban is. Tájversei már teljes világképet képesek közvetíteni. Az 1932-ben és ezután született versei fokozatosan elkomorodnak, egyre gyakoribbá válnak bennük az alkony, az este, az ősz és a tél képe, a fagy, a hideg motívuma {Holt vidék, 1932). 220

József Attila életének egy része a nagyvárosban (Budapesten), de a város peremén, a külvárosban telt. A Gát utcában töltötte gyermekkorát, a Korong utcában lakott Szántó Judittal. Jól ismerte tehát a külvárosi tájat, az ott élő emberek nyomorát. Erről tanúskodnak a Külvárosi éj, A város peremén. Munkások, Elégia című versei. A külvárosi leírások nemcsak a tájat írják le, és nemcsak a munkás- osztály életérzését szólaltatják meg, hanem a sajátjáét is. A saját lelké­ ben is ott él a sivárság érzése, melyhez a külvárosi táj leírásában találja meg a megfelelő kifejezési formát. A hatás kölcsönös: nemcsak a táj, a tárgyi világ hat a költői lélekállapotra, hanem a költői lélek is visszahat a környezetre. K ü lv á r o si éj A mellékudvarból a fény S odébb, mint boltos temető, hálóját lassan emeli, vasgyár, cementgyár, csavargyár. mint gödör a víz fenekén, Visszhangzó családi kripták. konyhánk már homállyal teli. A komor föltámadás titkát őrzik ezek az üzemek. Csönd, - lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; Egy macska kotor a palánkon fölötte egy kis faldarab s a babonás éjjeli őr azon tűnődik, hulljon-e. lidércet lát, gyors fényjelet, - a bogárhátú dinamók S olajos rongyokban az égen hűvösen fénylenek. megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. Vonatfütty. Megindul ingón át a téren; egy kevés holdat gyújt, hogy Nedvesség motoz a homályban, égjen. a földre ledőlt fa lombjában s megnehezíti Mint az omladék, úgy állnak az út porát. a gyárak, de még Az úton rendőr, motyogó munkás. készül bennük a tömörebb sötét, Röpcédulákkal egy-egy elvtárs a csönd talapzata.S iramlik át. Kutyaként szimatol előre S a szövőgyárak ablakán és mint a macska, fülel hátra; kötegbe száll kerülő útja minden lámpa. a holdsugár, a hold lágy fénye a fonál Romlott fényt hány a korcsma a bordás szövőszékeken szája, s reggelig, míg a munka áll, a gépek mogorván szövik tócsát okádik ablaka; szövőnők omló álmait. benn fuldokolva leng a lámpa, napszámos virraszt egymaga. Szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak, 221

búja lépcsőkön fölbuzog, s papír. Hogy' mászna! Mocorog sír. Élteti a forradalmat. s indulni erőtlen... Akár a hült érc, merevek Nedves, tapadós szeled mása a csattogó vizek. szennyes lepedők lobogása, Kóbor kutyaként jár a szél, óh éj! nagy, lógó nyelve vizet ér Csüngsz az egen, mint kötélén és nyeli a vizet. foszló perkál s az életen a bú, óh éj! Szalmazsákok, mint tutajok, Szegények éje! Légy szenem, úsznak némán az éjjel árján — füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, A raktár megfeneklett bárka, álló üllőt, mely nem hasad, az öntőműhely vasladik kalapácsot, mely cikkan pengve, s piros kisdedet álmodik - sikló pengét a győzelemre, a vasöntő az ércformákba. óh éj! Minden nedves, minden nehéz. Az éj komoly, az éj nehéz. A nyomor országairól Alszom hát én is, testvérek. térképet rajzol a penész. Ne üljön lelkünkre szenvedés. S amott a kopár réteken Ne csípje testünket féreg. rongyok a rongyos füveken Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A Külvárosi éj című verset 1932-ben írta, a kötet cím ­ adó verse. A költőt erősen befolyásolja a gazdasági világválság után kialakult helyzet, a szegénység, a kivándorlási hullám. Műfaja gondolati költemény, típusa újszerű értelem ben tájleíró vers, társadalmi problém á­ kat jelenít meg. Érdekessége, hogy az éjszaka-versek egyik darabja. Címe: minőségjelzős szószerkezet, utal a keletkezés körülményeire. Témája: a társadalom és az egyén léte éjszaka. Míg a nappali külváros képe sivár és józan, az éjszakaié m egtelik rejtélyekkel. Szerkezete • Szabálytalan versszakokból álló mű. Két részre tag o­ lódik: Leíró rész. 1 -2 . vsz.: még konkrét képekből indul, egy külvárosi lakás leírása, a nyomorúság, szegénység, de a fő m otívum ok feltünte­ tésével [fény, víz, homály, csönd), am elyek részben a tárgyi világhoz tar­ toznak, már megterem tődnek a látomás feltételei. 3 - 6 . vsz.: a látomás itt jelenik meg először, a konkrét képek kitágí­ tásával. A külváros ugyanolyan sivár, mint a szoba. Itt is a nyomor a téma, a gyárak látványa, a nyomasztó sötétség, a csönd - a sivárság élm ényét mélyítik. 7. vsz.: a tem etői csendet Vonatfütty töri meg - ez az egyetlen sor osztja két részre a költeményt. 222

8 -1 0 . vsz.: a külváros jellegzetes alakjainak: rendőr, munkás, elvtárs, napszámos, kocsmáros számbavétele. 1 1 -1 3 . vsz.: újra látomás következik: tágul a kép, már nem csak a külvárosról van szó, hanem a nyomorról általában. 14. vsz.: az előző látomásos kép ebben a strófában jut nyugvópontra. Ó dái rész: 1 5 -1 6 . vsz.: a költő ódái szárnyalású vallomása azono­ sulást fejez ki ezzel a világgal, a csöndben és mozdulatlanságban egy job b jövő készülődik. Négyszer szólítja meg az éjt, komplex képekkel teszi szemléletessé érzelmi-tudati világát. Az ódái rész pátosza négy elégikus sorban oldódik fel, m elyben tö b ­ bes szám első személyű birtokos személyjellel ellátott főnevek a költő azonosulását fejezik ki a külvárosok világával, az ott élő emberekkel. A lapgond olata, üzenete • A külváros József Attila szülőhelye. Jól ismeri ezt a világot: tárgyait, hangulatát, az ott élő embereket. Egy való ­ ság van csak: a szegénység, a nyomorúság, a kilátástalanság. Mindenből ez árad: a vizesedő falak, a sötétség, a málló vakolat mind ezt árasztják. Nem változik semmi. Az éj m indent elfed? Valóban nem változik sem ­ mi? A költő bemutatja a valóságot, amit maga is megél mindennap. Megszólal mások helyett, akik nem tudnak beszélni. Mi a megoldás? A változás igénye! H an g u lata • Nyomasztó, de feszültséget is keltő, hisz olyan társa­ dalmi jelenségekről ír, m elyek nem csupán mások problémái, hanem az övéi is, ő is benne él. Jellegzetessége a versnek, hogy aprólékosan pontos és hiteles m egfigyelése egyesül az átfogó gondolati megfor- máltsággal. A kifejezőeszközök közül ellentét, metafora, hasonlat, m eg­ személyesítés található a versben. Párverse: A város perem én. '■■■[gt* 1* Hogyan, és mihez képest beszélhetünk Jó z se f Attila újszerű táj- w költészetéről? 2. József Attila jól ism erte a külvárosi tájat, az ott élő * em berek nyom orát. M ely versei tanúskodnak erről? 3. A külvárosi leírások nem csak a külső tájat és a proletariátus életérzését szólaltatják meg, hanem a sajátjáét is. M it je le n t ez? ^ 4. M it tudsz a Külvárosi éj cím ű vers keletkezéséről? 5. H ogyan tagolódik a vers? Hol válnak a konkrét képek látomássá a költem ényben? 6. M ilyen a vers zárlata? Ó da 1 a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Itt ülök csillámló sziklafalon. Nézem a hegyek sörényét - Az ifjú nyár homlokod fényét könnyű szellője, mint egy kedves villantja minden levél. vacsora melege, száll. Az úton senki, senki, Szoktatom szívemet a csendhez. látom, hogy meglebbenti Nem oly nehéz - szoknyád a szél. idesereglik, ami tovatűnt, És a törékeny lombok alatt 223

látom előrebiccenni hajad, 4 megrezzenni lágy emlőidet és Oh, hát miféle anyag vagyok én, - amint elfut a Szinva-patak - hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény ím újra látom, hogy fakad s ámulatra méltó tünemény, a kerek fehér köveken, hogy bejárhatom a semmiség fogaidon a tündér nevetés. 2 ködén Oh mennyire szeretlek téged, termékeny tested lankás tájait? ki szóra bírtad egyaránt S mint megnyílt értelembe az ige, a szív legmélyebb üregeiben alászállhatok rejtelmeibe!... cseleit szövő, fondor magányt Vérköreid, miként a rózsabokrok, s a mindenséget. reszketnek szüntelen. Ki mint vízesés önnön robajától, Viszik az örök áramot, hogy elválsz tőlem és halkan futsz tova, orcádon nyíljon ki a szerelem míg én, életem csúcsai közt, a s méhednek áldott gyümölcse távol legyen. közelében, zengem, sikoltom, Gyomrod érzékeny talaját verődve földön és égbolton, a sok gyökerecske át meg át hogy szeretlek, te édes mostoha! hímezi, finom fonalát 3 csomóba szőve, bontva bőgját - hogy nedűid sejtje gyűjtse sok Szeretlek, mint anyját a gyermek, raját mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, s lombos tüdőd szép cserjéi saját mint lángot a lélek, test a nyugal dicsőségüket susogják! Az örök anyag boldogan halad mát! benned a belek alagútjain Szeretlek, mint élni szeretnek és gazdag életet nyer a salak halandók, amíg meg nem halnak. a buzgó vesék forró kútjain! Minden mosolyod, mozdulatod, Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, szavad, tavak mozdulnak, munkálnak őrzöm, mint hulló tárgyakat a gyárak, föld. sürög millió élő állat, Elmémbe, mint a fémbe a savak, bogár, ösztöneimmel belemartalak, hínár, te kedves, szép alak, a kegyetlenség és a jóság; lényed ott minden lényeget kitölt. nap süt, homályló északi fény A pillanatok zörögve elvonulnak, borong - de te némán ülsz fülemben. tartalmaidban ott bolyong Csillagok gyúlnak és lehullnak, az öntudatlan örökkévalóság. de te megálltál szememben, ízed, miként a barlangban a csend, 5 számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, Mint alvadt vérdarabok, rajta a finom erezet, úgy hullnak eléd föl-földereng. ezek a szavak. 224

A lét dadog, Bántja szemem a nagy fényesség. csak a törvény a tiszta beszéd. El vagyok veszve, azt hiszem. De szorgos szerveim, kik Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem.) újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, 6 hogy elnémuljanak. (Mellékdal) De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek (Visz a vonat, megyek utánad, sokaságából kiszemelnek, talán ma még meg is talállak, te egyetlen, te lágy talán kihűl e lángoló arc, bölcső, erős sír, eleven ágy, talán csendesen meg is szólalsz: fogadj magadba!... Csobog a langyos víz, fürödj meg! (Milyen magas e hajnali ég! íme a kendő, törülközz meg! Seregek csillognak érceiben. Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.) Amit a műről tudnod kell József Attila m agánéletét szinte m indvégig a szeretethiány kísérte: ami másoknak, m indenkinek m egadatott (gyerekkori védettség, állás, házasság, saját család), azt neki nélkülöznie kellett: élettervét a szere­ lem ben sem tudta m egvalósítani. Bár több nő is felbukkan az életében: G ebe Márta, Vágó Márta, Szántó Judit, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra és dr. Szöllős Henrikné Marton Márta. Az utóbbi volt a múzsája a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének, az Ódának, annak ellenére, hogy csupán egy múló fellángolás hatására született. Keletkezése • József Attila 1933 júniusában egy lillafüredi írókong­ resszuson találkozott Marton Márta művészettörténésszel, a válófélben lévő csinos asszonnyal. A futó ismeretség nyomán lobbant fel a hirte­ len szenvedély. De ez csupán a közvetlen kiváltó élm ény lehetett, a szerelmi élm ény gazdagsága, teljessége rég megéneklésre várhatott benne. Vallomás ez a vers arról, miként értelmezi a költő a szerelmet, és milyen viszontszerelmet vár. A m űvet a beteljesülő szerelem, a har­ monikus emberi kapcsolat verseként szokás olvasni. Műfaja: óda és dal, címe műfajmegnevezés. Témája: különös szerelmi vallomás, egy pilla­ natnyi fellángolás emléke. Az Óda először a Nyugatban jelent meg, az 1933. augusztusi számban. Szerkezete • Spirális, hat nagy egységre tagolódik, azok további versszakokra. A vers lírai gondolatm enete így követhető nyomon: 1. egység: lírai helyzetkép, mely tipikusan József Attila-i verskezdet a lírai én helyzetének, a versírás idejének pontos megjelölésével, idilli­ kus. Derű, nyugalom árad a tájból, m elynek minden elem e a kedvest idézi. Finom áttűnések, éles áthajlások jellemzik az egymásba játszó ter­ mészeti és emlékképeket: a fej lehajlik és lecsüng / a kéz így érzékelteti a magáramaradottság fájdalmát. A csillogó patak viszont kedvese fogaira, 225

a k e re k fe h é r k ö v e k e n fakadó tü n d é r n e ve té sre emlékezteti: felejthetetlen kép! 2. egység: szenvedélyes vallomás, egyben a szerelem m egfogal­ mazása. M it jelent a költő számára a szerelem? Ez a szerelem oldotta fel a költő magányát. S most, hogy a kedves elment, zengve, sikoltva buggyan ki belőle a vallomás: s z e re tle k , te édes m o s to h a ! József Attila szerelmi érzéseiben mindig volt valami az elveszett anyai gyöngédség utáni vágyakozásból. Mint a kisgyerek hajtja le fejét szerelmeinek puha ölére. A m agánytól való félelem is megjelenik. 3. egység: a rajongás kifejezése, egyszerű, teljes hasonlatok sorá­ val az összetartozást, az eggyé válást fejezi ki, az állandóság hordozója a szeretett nő: S z e re tle k , m i n t é ln i s z e re tn e k / h a la n d ó k , a m íg m e g n e m h a ln a k . Az érzések részeg ájulata ez az egység. 4 . egység: a költői anatómia képei a legm eghökkentőbbek eb ­ ben a versben, mert nem csak a női test külső, hanem a belső képe is megjelenik. Mint egy röntgenképen, a biológiai funkciók csodáit írja le naturalista részletességgel: a szüntelenül áramló vérköröket, a gyomor és tüdő bonyolult csodáit, a belek és a vesék szorgos munkáját, mindezt himnikus emelkedettséggel. 5. egység: a vers csúcspontja: a lét és nemlét dialektikáját filozófiai tudatossággal fogalmazza meg: M in t a lv a d t v é rd a ra b o k , / ú g y h u lla n a k e lé d / e zek a s za va k. Ez egyben a hangulati mélypontja a versnek: a nagy hevület eltűnik, marad a rideg, józan valóság: szavakkal ki nem m ond­ hatók az érzések. Eredeti képek, kifejezések bontakoztatják ki a költőnek azt a m ondanivalóját, hogy haláláig (szorgos szerveinek elnémulásáig) kedvesének szerelméért eseng. Mindegyik képen, amelyet kedvesére al­ kalmaz, el lehet gondolkodni: te e g y e tle n , te lá g y / b ö lc s ő , e rő s sír, e le v e n á g y , / fo g a d j m a g a d b a ! ... A lírai én visszatér elragadtatott gondolataiból a valóságba: visszatérés az első egységhez, a vershelyzethez, a hajnali ég összeolvad a szerelem végtelenségével. 6 . eg ység : Mellékdalként kapcsolódik: a rajongó szerelmi izzás után szinte természetszerűen ereszkedik le a költő a csöndes szerelmi boldogság vágyának és rem ényének révébe. A külön cím és a zárójel azt jelzi, hogy ez a részlet nem tartozik szorosan a nagy szerelmi vallo­ máshoz, - s mégis természetes lezárása annak. Tudatosul a lírai énben, hogy az a fajta boldogság, amit a viszonzott szerelem, az otthon, a család jelenthet, számára csak vágyként létezik. Alapgondolata, üzenete • Különös szerelmi vallomás az Ó d a . Cím­ zettje egy alig ismert hölgy, mégis nagy erőket, indulatokat mozgatott meg a költőben. A szeretethiány, szeretetvágy jelenik meg a vers minden egyes sorában: tartozni valakihez, szeretni valakit, az a legfontosabb, az a legnagyszerűbb érzés. Ám ez a vágy csak vágy marad, soha nem teljesül be az álom. Feltűnik a versben a József Attila-i anya-gyerm ek motívum. Hangulata • Az ódának m egfelelően magasztos, hangvétele elra­ gadtatott. Stílusa: ódái hang után köznyelvi, helyenként naturalisztikus. 226

A kifejezőeszközök: ellentétek, oximoronok fejezik ki a magánytól, el- szakítottságtól való rettegést (a távol közelében, édes mostoha) anafo- ra (Szeretlek, mint...Szeretlek, m int...), felkiáltások-kérdések, metafora, metonímia, hasonlat, alliteráció. Verselése: a verszárlat szabályos, két­ ütemű, páros rímű, a többi részre a szabálytalanság a jellemző. * oximoron - az elnevezés a görög okszüsz 'éles, kiélezett' és a mo- ts rósz 'ostoba, szem betűnő ostob aság ' szavakból származik. Retori- kai-stilisztikai gondolatalakzat, m ely szókapcsolatokban, kifejezé­ sekben, ill. m o ndatokban olyan szavakat, jelentéseket, fog alm akat hoz kap­ csolatba, m elyek a normális beszédben, illetve gondolati komm unikációban egym ásnak ellentm ondók, egym ással összeférhetetlenek, egym ást kizá­ rnak, s ezáltal paradox, m eghökkentő hatást kiváltók: élő halott, beszédes csend stb. л. i f -g 1. M it tudsz az Óda cím ű vers születésének körülm ényeiről? 2. H ány w eg ység re tag olódik a vers? 3. Elem ezd a verset egységenként! 4. 01- * vasd el a teljes verset! H ogyan m agyaráznád az Óda Mellékdalának zárójeleit? 5. M ihez hasonlítható a vers szerkezete? 6. M ilyen a vers hangulata? 7. Keress költői kifejezőeszközöket, alakzatokat a versben! lú.Zl f U i U l . 1* Tanuld m eg az Óda 3. eg ység ét em lékezetből! A Dunánál 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határt: egykedvű, örök eső módra hullt, színtelenül, mi tarka volt, a múlt. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén 227

a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a múlt és övék a jelen. Verset írunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmúlás. Ebből vagyok. „Meglásd, ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válók boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - 228

török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ...Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. Amit a műről tudnod kell A 30-as évek m indegyike nagy verseket eredm ényezett József Attila pályáján. Életének utolsó két évében a verstermés m ennyiségét (37 vers 1936-ban, 39 költem ény 1937-ben) és m inőségét tekintve legterm éke­ nyebb korszakának tarthatjuk. Egyik témaköre ekkor a közélet, az ide tartozó versek reprezentatív darabja A D u n á n á l. Keletkezése • József Attila folyóirata, a S zép Szó, 1936 könyvnapjára történelm i tanulmánysorozatot adott ki M a i m a g y a r o k - r é g i m a g y a r o k ­ r ó l címmel. A sorozat élén - előszó helyett - a költő egyik legnagyobb, legegyetem esebb igényű költeménye állt, A D u n á n á l. Alkalmi versnek készült, mint hajdan a N e m z e ti d a l, s mint abból, ebből is egy nép törté­ nelmi sorsának foglalata lett. Az eredeti ihlető alkalomra csak az utolsó előtti versszak utolsó sora utal, a tanulmánysorozat cím ének időszerűbb felét idéző felszólítás: . . . m a i m a g y a r o k ! A m egrendelés nyűg volt a köl­ tőnek, ugyanakkor örült, hogy verset kértek tőle. M ű faja • Óda, gondolati költemény. Címe helyszínt jelölő, utal a keletkezés helyére. Témája szerint: programvers, a költő saját és kortársai feladatát jelöli ki benne, a váteszköltői szerep elfogadása. Szerkezete • A költő maga tagolta három részre a művet. Ezek egy- egy témát, tételt fejtenek ki, ami összetartja őket, az a költő személye. A szerkezetet az idő szabja meg: m egjelenik az úgynevezett bergsoni időszemlélet: a valóságos, objektív idő és az emlékekben létező, szub­ jektív idő. A Duna, a Duna hullámai kapcsolják össze a múltat, jelent, jövőt. Funkciójuk szerint az egységek a pindaroszi óda mintájára: stró­ fa - antistrófa - epodosz, azaz hozzáéneklés. I. rész: 1 - 4 vsz.: a Duna szemlélése, központi motívuma a víz. Az első versszak vershelyzetének v a ló s á g -s ík já b ó l átlendülünk a tű n ő d é s -e m lé k e z é s s ík já b a . Ahogyan az anya gyermekét, úgy ringatja el a Duna látványa a lírai ént. Az előtte hullámzó folyó és a felülről hulló eső m integy kitölti a teret - a víz ősképe mégis elsősorban az idő m ú­ lását érzékelteti. A 4. versszak összegző szerepű: első m ondata az első 229

versszakot, második a második versszakot (anya - gyermek), harmadik m ondata a harmadik versszakot (jelen - múlt) idézi. Egyszerű látvány­ ból a Duna filo z o fik u s ta rta lo m m a l telítődik: tér és idő, állandóság és változás hordozójává. Négy, egyenként hatsoros versszakból áll. A sorok jambikus tízes vagy tizenkettesek. Rímképlete: a b a b c c. Hangnem e: meditatív. II. rész: 5 -7 . vsz.: a múlt megidézése. Az első rész m editatív hangnem ét felváltja egy filozofikus és dia­ lektikus (ellentétek egységére épülő) racio n ális o k fe jtő h a n g n e m . Az egyes em ber és az emberiség, a jelen és a múlt m ély és bonyolult ösz- szefüggésben állnak egymással. Három, egyenként négysoros versszaka, jambikus tízes vag y tizen­ egyes lejtésű. Rímképlete: a b a b. Hangnem e: józan, filozofikus. Ili. rész: 8 -1 1 . vsz.: tanulságok levonása a múltból, jelen és jövő feladatai. A mély és bonyolult összefüggések sora folytatható: az egyes ember és a család, az egyes em ber és a nemzet, az egyes em ber és a világ; to ­ vábbá az Ős és a lelkes Egy, valamint nép és nép viszonya a harmadik rész lírai gondolatm enetének főbb csomópontjai. Végső következtetésként a lírai én azt vonhatja le - s vele együtt mi is: az egyes em ber tudatában kell, hogy legyen annak, hogy egyedisége mellett kisebb és nagyobb közösségek (család, nemzet - sőt nemzetek! - emberiség) része is. Mint ilyen, felelős ezek sorsáért, végső soron a jövőért is: ...rendezni végre kö­ zös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés. A felelősségérzet m eg­ fogalmazása m integy „megemeli\", csúcsponttá teszi ezt a versszakot. Négy, egyenként nyolcsoros versszakból áll. Ezek is jambikus tízesek meg tizenegyesek. Rímképlete: a b a b c d c d . Hangneme: patetikus. A lap g o nd olata, üzenete • A költő feladatát jelöli meg ez a hosszú vers. A szemlélődő ember eljut a múlt felidézésén, értékelésén át a je ­ lenhez s azon túl is, a jövőhöz. A múlt értékelése segíti a felismerésben: az ősei tapasztalatai élnek benne, s neki ezt fel kell használnia. M e g je ­ lennek szülei, akikről idilli képet fest, am ilyennek látni szerette volna őket kisgyermekként. A Duna-allegória az összetartozás, az összefogás szükségességét fejezi ki. Fontos, hogy a költő nem csak önmagáról b e­ szél, hanem kortársairól is szól, hiszen a feladat közös, csak összetartás­ sal sikerülhet rendezni a közös dolgokat. Ez a „mi-tudat\" megjelenése, a vers záró sorai a mai napig aktuálisak. a. [ f j 1. M ilyen alkalom ból íródott A D u n á n á l cím ű vers? 2. M e ly fő részek­ ü l w re tagolható? 3. Mi a költem ény alap go nd olata? .J * ^ 4, M iben hasonlít a vers kezdő képe az eddig tanult versekéhez? Konkrét élm ényt fogalm az meg a költő? Bizonyítsd! 5. A nehéz gyerm ekkor emlékei hol tűnnek fel a versben? 6. A Duna-völgyi népek sorsközösségét, egym ásrautaltságát melyik sorokkal hirdeti? I I 7. Értelm ezd: ...re n d e z n i végre közös d o lg a in k a t, /e z a m i m u n k á n k ; és n e m is kevés! 230

Irodalom elm életi ism eretek Óda • Lírai műfaj, elnevezése a görög ódé 'dal' szóból származik. Eredetileg az óda az istenek ünnepélyes dicsérete, imádságos költem ény volt. Magasztos tárgy és ennek m egfelelően em elkedett hangvétel jellem zi, lehet strófikus fel­ építésű is. M agasrendű, fennkölt tém áról szól (istenek, az em beriség és a haza sorsa, eg y érzés, eszmény, magatartás). Tárgy szerint lehet egyéni és közösségi. M ódszere szerint dicsőítő (Pindarosz) és bölcselkedő (Horatius). Címzettje és megszólítottja gyakran egy jelentős személyiség vagy egy allegorikus fogalom . Része az alkalmi költészetnek. Többször valam ilyen konkrét esem ény ihleti. A Kr. e. V II—VI. századi görög költészetben alakult ki, ekkor p engetős hangszerrel kísért dalt jelen tett (Alkaiosz, Pindarosz, Szapphó). Római költészetbeli m egfe­ lelője a carm en (Horatius). A hum anista költészet, a barokk, a klasszicizmus, a rom antika kedvelte (F. Schiller: A z ö rö m h ö z, Berzsenyi Dániel: A m a g y a ro k h o z I. II., Csokonai V. M ihály: A M a g á n o ssá g h o z, P. B. Shelley: Ó d a a n y u g a ti szélhez, J. Keats: Ó da egy g ö rö g vázához). A m odern költészetben ritka, de Jó z sef Attila Ó d a cím ű költem ényét feltétlenül m eg kell em lítenünk. Szonett • Tizennégy soros, rendkívül kötött versform a. Alaptípusai a Pet- rarca-szonett és a Shakespeare-szonett, az olasz és az angol. 1. Az olasz (petrarcai) szonett 14, ötös-hatodfeles jam bikus sorból áll, a 4 versszak két négysorosra és két három sorosra: 4-4-3-3 sor (a négysoros strófa n eve - quartina (e.: kvartina), a három soros strófa neve - tercina). Az első 8 sor (a szonett oktávája) eredeti form ájában ölelkező rímes (abba abba), a m ásodik hat sor (a szonett szextettje) rím elése változatosabb (cdc ded v a g y ccd eed). Gyakori a két egység közti tartalm i ellentét. Petrarca kedvelte az áthajlást, m ely nála hatásosan köt vagy elválaszt kifejezéseket. A világirodalom ban sorritm u­ sának, rím szerkezetének számos változata jö tt létre. 2. Az angol (shakespeare-i) szonettet az angol költők fejlesztették ki az olasz formából. Eredeti angol form ájában hangsúlyos ritmusú, strófatagolás nélküli szerkezet. Sorm értéke és sorszáma m egegyezik az olasz szonettéval, rím képlete és ennek nyom án belső tagolódása azonban más. Az angol szonett keresztrímet használ, de az első quartina rímeit nem ismétli meg a második­ ban. A szextett első négy sorát ugyancsak keresztrím fűzi egybe, így a szextett e g y négysoros és e g y párrím ű kétsoros részre bomlik. Képlete tehát: a b a b, c d c d, e f e f, g g. Az olasz szonett kétpólusú ellentéténél bonyolultabb, sokak szerint drá­ m aibb az angol szonett hármas tagolása. A három quartina ugyanis nem alkot folyam atos eg ység et, az első nyolc sor, az oktáva után itt is fo rd u ló p o n t van, és egy másik fordulat a záró sorpár előtt. Magyarra hatodfeles és ötös jam bikus sorokkal fordítják. 1 Hazám (Részletek) Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, 231

nagy, álmos dzsungel volt a lelkem S a hozzáértő, dolgozó s háltak az uccán. Rám csapott, nép gyülekezetében amiből eszméletem, nyelvem hányni-vetni meg száz bajunk. származik s táplálkozni fog, Az erőszak bűvöletében a közösség, amely e részeg mit bánja sok törvényhozó, ölbecsaló anyatermészet hogy mint pusztul el szép fajunk! férfitársaként él, komor 7 munkahelyeken káromkodva, S mégis, magyarnak számkivetve, vagy itt töpreng az éj nagy odva lelkem sikoltva megriad - mélyén: a nemzeti nyomor. édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! 2 Totyogjon, aki buksi medve láncon - nekem ezt nem szabad! Ezernyi fajta népbetegség, Költő vagyok - szólj ügyészedre, szapora csecsemőhalál, ki ne tépje a toliamat! árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. bűn, öngyilkosság, lelki restség, Adj magyarságot a magyarnak, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: hogy mi ne legyünk német gyarmat. föl kéne szabadulni már! Hadd írjak szépet, jót - nekem add meg boldogabb énekem! Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A H a z á m hét szonettből álló ciklus. Bevezető versnek készült a S zép S zó 1937 júniusi M i a m a g y a r m o s t? című különszámához. A vers a költő életének utolsó periódusában született, amikor a mostoha életsors, a társadalmi kitaszítottság, idegőrlő betegsége már felborította lelki egyensúlyát, és az összeroppant idegzet m egrendítő panaszait vál­ totta ki belőle. Annál m egragadóbb, hogy értelmi erejének hősies m egfe­ szítésével éppen a legátfogóbb nemzeti sorskérdéseket, a leglogikusabb gondolatokat szegezi szembe a fasizmus embertelen, széteső világával. Tulajdonképpen szociológiai körkép a 30-as évek Magyarországáról. M ű faja • Szonettciklus, típusa szerint leíró vers, majd ars poetica­ szerű befejezés. A H a z á m gyönyörű összhangja az egyéni és a közösségi érdekű költészetnek. Témája: az akkori Magyarország korrajza, a nemzeti nyomor objektív képeit előidézve ír a falu helyzetéről, a munkásságról. A beteg társadalmat életben tartó törvényről: F o rté lyo s fé le le m ig a z g a t / m in k e t s n e m c s a ló k a re m é n y . M egfogalm azza a költő feladatát. Címe egyetlen névszó, utal Magyarországra, az ahhoz való kötődésre. Fő m o­ tívuma: anya- és apahiány egyszerre. 232

Szerkezete • Hét szonettből álló versfüzér, egységet alkotnak, de egyenként is lezártak, értelmezhetőek. M indegyik egy-egy korproblé­ mával, jelenséggel foglalkozik. 1. szo n ett: vershelyzet - kezdetben idilli környezetrajz, a tavaszi éj­ szaka hangulatát és a költő lelkiállapotát festő, szinte finomkodó képek­ kel átszőtt első öt sor után váratlan fordulat a hatodik sor prózai, tömör, sivár megállapítása: s h á lta k a z uccárt. Az ellentét értelme: a kellemes hangulatban, a mámoros tavaszi éjjelen hazafelő ballagó költő hirtelen szembetalálja magát a meztelen társadalmi valósággal, a nemzet nyo­ morával, am ely a közösség, a dolgozó nép fájdalmaira emlékezteti. S a lírai én nem lehet addig boldog, amíg népe nyomorban él. A 2. szonettel m egkezdődik a korszak bűneinek, nyomorának költői ábrázolása: E ze rn yi fa jta n é p b e te g s é g , / s z a p o ra c s e c s e m ő h a lá l,/á rv a s á g , k o r a i ö r e g s é g ,/e lm e b a j, e g y k e ... m egrendítő felsorolás panaszolja el az országot pusztító bajokat. A felsorolás látszólag egyhangú, prózai, de leltára m ögött a költő fájdalma és türelmetlen indulatata izzik. A le lk i restség miatt kesereg, am ely c s o d á ra vár, ahelyett, hogy saját kezébe venné az irányítást. Az erőszak m egjelenése is aggasztja a költőt. A 3. szo n ettb en a földesúr-paraszt ellentétet, a m egtorlatlan földes­ úri hatalmaskodást (a célzás konkrét: Pallavicini gróf csakugyan szétve­ rette dunántúli birtokán a zsellérek viskóit, őket pedig világgá kergette), a csendőrszuronnyal biztosított nyílt választásokat ábrázolja. A 4. szo nettben a kivándorlási hullám veszélyére figyelmeztet, újabb oka ez a népesség fogyásának: s k itá n to r g o tt A m e rik á b a / m á s fé l m illió e m b e rü n k . A parasztság legtehetségesebb, legvállalkozóbb szel­ lemű rétege a kivándorlásba menekül az elviselhetetlen nyomor elől. A szonett utolsó sora, a M ú ltú n k m in d össze v a n to rló d v a , vagyis annyira felgyülem lett a sok baj, a szenvedés, hogy ú j v ilá g o t keres. De ezt nem idegenben, hanem itthon kell keresni. A kivándorlás személyesen is érin­ tette, ő úgy tudta, hogy apja is kivándorolt. Ez magyarázza, hogy József Attila egész szonettet szentelt erre. Az 5. sz o n e tt is az ú j v ilá g képzetéhez kapcsolódik, am ely a munkás- osztály helyzetét, nyomorát festi. Ezért a sorsért a felelősség az ural­ kodó osztályt terheli, m ert ... n e m a m u n k á s v é d e lm é re / g y á m o lft já k a g y á r ip a r t. De felelős a munkásság is, m ert beéri apró örömökkel, b e­ letörődik a munkájáért kapott éhbérbe. Ezért k u n c o g a k ra jc á r a m un­ káslányok zsebében. A 30-as évek haladó erőinek gyöngeségét tükrözik József Attilának ezek a bíráló szavai. A 6. szo n ettb en a parasztságra is átterjed ez a dorgáló hang, mert jogainak kivívása helyett (k ö v e te ln i n e m se ré n y) vag y kivándorol, vagy búcsút mond osztályának. Félelem, rettegés uralja az országot. Van-e kiút? A 7. szo nettben a keserűség, harag, fájdalom, bírálat érzéseinek hullámzása és a súlyos bajok felsorakoztatása után - s m é g is - szakad ki a költőből a hazaszeretet forró vallomása. M a g y a r n a k s z á m k iv e tv e , 233

az országos pusztulás és a hibák láttán is hűséges fia akar lenni édes H a zá já n a k. A lap g o nd olata, üzenete • A két világháború közti Magyarország jelenik meg a szonettciklusban. A gazdasági világválság után, a 30-as években kilátástalannak, sanyarúnak, nyomorúságosnak látta a költő a helyzetet. De ő mégis ide tarozik, ebben a pusztuló, fogyó országban kell helytállnia, hisz itt született. El nem hagyja, hűséget esküszik. H o­ gyan segíthet a költő? Úgy, ahogy A dy is tette: feltárja a problémákat, felhívja a figyelm et az igazságtalanságokra, veszélyekre, mert a költő nem lapulhat, az üldözés ellenére sem. József Attilának nemegyszer gyűlt meg a baja versei miatt az ügyészséggel: hol istengyalázással, hol társadalmi izgatással vádolták. 1937-ben, amikor a verset írta, a fasizmus barbársága már jelentkezett. Páratlan szókimondással óvja nemzetét m i ne le g yü nk n é m e t g yarm at. H an g u lata • Eleinte nyomasztó, majd végül lelkesítő, rem ényt adó. Ellentétet, alliterációt, megszemélyesítést, m etaforát találhatunk az alak­ zatok és képek közül a versben. Sokféle nyelvi réteg keveredik benne, mégis szerves egészet alkot a m ondanivaló és az eszmei-érzelmi hatás szolgálatában. Ha hangulatot akar varázsolni b á rs o n y neszről, ta p s ik o ­ ló já z m in o k r ó \\ beszél. Ha a kivándorlás fájdalmáról szól, akkor o k á d v a tá n to ro g k i a parasztság. A munkásság nyomorának hangulatát a fröccs, ric s a j, k a r te l adja, a parasztságot a s u m m á s és az o s z ta g idézi. ^ j 1. M ilyen alkalom ból íródott Jó z se f Attla Hazám cím ű verse? 2. Ha- З Д І r tározd meg a költem ény műfaját és témáját! 3. Olvasd el a teljes -■* * szonettfüzért! Miről ad átfog ó képet? H ány részből áll? 4. Értelm ezd a szonetteket külön-külön! Ф 5. H ogyan fogalm azza m eg a költő feladatát Jó z se f Attila? 6. A Hazám című vers m ely soraiban fogad hűséget hazájának az országból számkivetett, otthontalan költő? I I 7. Keress költői kifejezőeszközöket a versben! A F L Ó R A -SZ E R E L E M József Attila utolsó szerelmét, Kozmutza Flórát, 1937 februárjában ismerte meg. Első találkozásukkor Flóra, aki pszichológusnak készült akkor, egy baráti társasági összejövetelen elkészítette (félig) József Atti­ lával az egyik legismertebb személyiségvizsgáló tesztet, az úgynevezett Roschach-tesztet (képesség- és hajlamvizsgálat). József Attila beleszere­ tett Flórába. Az ekkor már súlyos beteg költő a teljes összeomlás előtt ebbe a szerelembe kapaszkodott, azzal biztatta magát, hogy Flóra szereti. Feleségül akarta venni a lányt, belehalok, ha ez nem sikerül - mondta egy héttel megismerkedésük után. Előbb azonban Flóra betegszik meg, majd ennek következtében Attilát súlyos állapotban szanatóriumba kel­ lett szállítani, ami végleg távlattalanná tette a kapcsolatot. Flóra később 234

Illyés Gyula felesége lett. Férje halála után adta ki József Attila utolsó hónapjairól írt könyvét. A Flóra-versek ennek a szerelemnek a versei. A költemények alap­ hangja mindvégig a vágy, az áhítat, sohasem a beteljesülés. Esztétikai értéke a Flóra-verseknek általában kisebb, mint a korszak többi verséé. Flórának Most azon muszáj elmerengnem: olyan sok szép villogó dinnyét hogyha te nem szeretnél engem, a sárga ár, hogy el se hinnéd kiolthatnám drága szenem, és én se hinném el talán, lehunyhatnám fáradt szemem. ha nem tenéked mondanám. Mert jó meghalni. Tán örülnék, Piros almák is ringatóztak, ha nem szeretnél így. Kiülnék zöld paprikák bicegve úsztak, a fehérhabú zöld egek, most ez, majd az lett volna jó. fecsegő csillagfellegek S állt és bólintott a hajó. mellé a nyugalom partjára, Ilyen lenne az űri szemle. a nem üres űr egy martjára, Milyen szép! - bólintva mindenre, szemlélni a világokat, meglátnám, milyen kéken ég mint bokron a virágokat. az ég, mely hozzád illenék. Hajósinas koromban, nyáron, Mert a mindenség ráadás csak, a zörgő, vontató Tatáron, az élet mint az áradás csap egy szép napon munkátlanul, a halál partszegélyein mint aki örömöt tanul, túl, űrök, szívek mélyein bámultam a Dunát, megáradt, túl, túl a hallgatag határon, libegtetett leveles ágat, akár a Duna akkor nyáron... úgy kanyarított sok fodort, Mert szeretsz s nyugton alhatom, deszkát harapdált és sodort neked én be is vallhatom az elmúlástól tetten érten, hogy önmagamba én se fértem, a lelkem azért közvagyon s azért szeretlek ily nagyon. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1937-ben írta József Attila. A beteljesületlen szerelem nem volt több a költő számára, mint m enedék, hiszen ekkor már elfo­ gadta a halál gondolatát. M ű faja • Gondolati költemény - keveredik benne a szerelmes óda, a filozófiai dal és az önmegszólító líra. Címe a költem ény megszólított­ 235

ját nevezi meg. A versben található egy utalás az életútra: 1920 nyarán József Attila hajósinas volt a T a tá r nevű vontatógőzösön, am ely a Du­ nán dolgozott. A vers témája: szerelmi vallomás (1. és utolsó versszak). Jelképek a versben: Duna, világegyetem. Szerkezete • Három részre tagolódik a tizenegystrófás költemény: I. rész: 1. vsz.: nosztalgikus halálvágy-érzésével indítja a verset. II. rész: 2 - 8 vsz.: jellem ző az állandó síkváltás ebben a részben. A földi létből való kiszakadás gondolata: j ó m e g h a ln i - már csak a szerelem köti az élethez, de ha kiszakadhatna e földi létből, kiülne az űr partjára s z e m lé ln i a v ilá g o k a t. Hajósinas korában is így bámulta a vízen úszó fa­ ágakat, dinnyéket, almákat, paprikákat. Mindezt az ű r i s z e m le részeként láttatja velünk a költő. III. rész: 9 -1 1 . vsz.: összekapcsolódnak a síkok: a kék ég képével visszatér a költő szerelméhez, hiszen az egész világűri szemle, annak m inden elképzelt és m egélt szépsége csak arra volt jó, hogy benne el­ áradó boldog érzést kifejezésre juttassa. Az é le t azonban m in t a z á ra d á s c s a p / a h a lá l p a rts z e g é ly e in , s a költő a z e lm ú lá s tó l te tte n é rte n mondja el kissé naiv szerelmi vallomását. H angulata • Az egész költeményt merengő, félálomszerű hangulat járja át. A költői kifejezőeszközök közül hasonlattal, megszemélyesítés­ sel, különleges költői jelzőkkel, soráthajlással, metaforával stb. találkoz­ hatunk a versben. 8-as és 9-es páros rímű sorokból állnak a négysoros strófák. Sok a költem ényben a ragrím. Üzenete • A költő úgy érzi, szerelmes és viszont szeretik. Az élet és halál egyenrangú e versben, mert ez az érzés a halálon is túllép, nyu­ galmat ad. A kék ég visszahozza a képzeletből a valóságba, a megtalált biztonságot sugallja a befejezés (valamint a kezdet is), hiszen csak a szerelme köti az élethez. л.[ f j 1. Ki vo lt Kozmutza Flóra? Mikor, és hol ism erkedett m eg vele Jó z sef r Attila? 2. Mi a cím e an nak a könyvnek, am it Jó z se f Attiláról írt Flóra? * 3. M it érzett a költő Flóra iránt? M ilyen versek születtek ekkor? 4. Mi jellem zi a Flóra-verseket? Mikor keletkezett a Flórának cím ű vers? 5. Mi a vers tém ája, és m ilyen életrajzi utalás található a versben? Idézd ezt a részt! 6. Ele­ mezd a verset szerkezete szerint! 7. Keress hasonlatokat és m egszem élyesítést a költeményben! ÖSSZEGZÉS • Jó z se f Attila hatása az utána jö vő nem zedékre felm érh e­ tetlen. Teljes em beri és költői létre való törekvése tragikus volt, mégis pél­ daadó. Költészetét a m ély gondolatiság és a játékos könnyedség egyaránt jellem zi. Kom plex képeit, kompozíciós készségét eleinte a népiesség és az avantgárd, később a klasszikus form aeszm ények határozták m eg. Emlékét, példáját legszebben, leghatásosabban a költőutód, Nagy László fogalm azta m eg József Attila cím ű versében. 236

R A D N Ó T I M IK L Ó S (1909-1944) Radnóti Miklós a legtragikusabb sorsú költőnk, korának áldozata. A Nyugat harmadik nemzedékének legelső képviselői között jelentkezett az irodalomban a harmincas évek elején. Hangjából azonban már kez­ detben érezni lehetett, hogy törekvései különböznek attól, amit a nyugatos polgári költészet akkoriban igényelt. A költő valami újat akart, mert a meglévő­ vel elégedetlen volt. Nemzeti klasszikusaink között a helye. É L E T Ú T JA Gyermekkora, iskolái • 1909. május 5-én Radnóti Miklós. született zsidó polgári értelmiségi családban Jávori István fotója, 1930 Budapesten. Születése anyja és ikeröccse életébe került. Erre is visszavezethető, hogy úgy érezte felnőttként: életével másoknak adósa. Tizenkét éves volt, amikor apját is elvesztette. Nevelőanyját, féltestvérét és otthonát is el kellett hagynia. A gazdag textilkereskedő nagybátyját jelölték ki gyámjául, aki üzletem­ bert akart faragni belőle. Olyan foglalkozás felé irányította, melyhez az ifjúnak nem sok kedve volt. 1927-ben érettségizett az Izabella utcai ke­ reskedelmi iskolában. Ezután a csehországi Reichenbergbe (ma Liberec) az ottani textilipari szakiskolába küldték tanulni. De a kamaszkorától verselő Radnóti nem hagyta eltéríteni magát hivatásérzésétől. 1929-ben gimnáziumi különbözeti érettségit tett és 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem bölcsészkarára magyar-francia szakra. Egyik tanára volt itt a nagyhírű professzor, Sík Sándor, akinek hatására áttért a katolikus hitre, és eredeti nevét (Glatter) is megváltoztatta. Szeged • Szegeden bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájába. Ezek a fiatalok a szegedi tanyavilágot tanul­ mányozták. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Doktori disszertációját pályatársáról, Kaífka Margitról írta. Nagy feltűnést keltett vele az iroda­ lomtörténészek körében. 1935-ben tanári oklevelet szerzett, de származá­ sa miatt nem taníthatott, pedig az egyetemet kiváló eredménnyel végezte el. Magántanárként, költői, műfordítói és kritikusi munkával kereste ke­ nyerét. A fővárosba költözött. Radnóti is Párizs szerelmesei közé tartozott, bár nem töltött ott sok időt, összesen háromszor, 1931, 1937 és 1939 nyarát, de meghatározó élményeket szerzett a kor társadalmi kérdéseiről, a szociális feszültsé­ gekről. Házassága • Kétévi jegyesség után 1935-ben feleségül vette versei­ nek Fanniját, Gyarmati Fannit. Házassága meghitt, harmonikus magán­ életet biztosított számára. A hitvestársi szerelem megfogalmazása ver­ 237

seiben szinte egyedülálló, szerelmes versei a magyar szerelmi költészet legszebb darabjai közé tartoznak. Munkaszolgálat • A szigorodó zsidótörvények egyre inkább veszé­ lyeztették Radnótit. A 40-es években katonai munkaszolgálatra hívták be a zsidó származású vagy baloldali gondolkodású embereket, Radnótit háromszor. Először 1940 nyarán töltött négy hónapot Szamosveresmarton. Másodszor 1942 nyarán hívták be, ekkor Élesd, Hatvan, Budapest volt a helyszín. Harmadszor 1944. május 18-án kellett bevonulnia, a német megszállást követően. Ekkor a szerbiai Bor bányavárosba került, ahonnan a Láger Heidenauba irányították, ahol bányában és útépítéseken dolgozott. Az esti pihenőn sort sor cdá tapogatva, embertelen körülmények közt írta füzeteibe verseit. A munkatábort augusztus 29-én kiürítették. Újra a bori központba vezényelték Radnótit és társait kegyetlen körülmények között. Abda • 1944. szeptember 17-én a foglyokat Borból erőltetett me­ netben a visszavonuló német hadsereg katonái nyugat felé indították el. A nyugati magyar határ előtt már csak néhány száz sebesült, kiéhezett, erőtlen áldozat volt életben. A kísérő őrök a gyengéket lelőtték, az élőket kínozták. Radnóti még ekkor is írt, az utolsó pillanatig gondos formai fegyelemmel dolgozott. Bízott abban, hogy versei nem pusztulnak el vele együtt. Az utolsó verseket tartalmazó kis füzet első lapján öt nyelven ez olvasható: Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Or- tutav Gyula dr. egyetemi magántanár címére. Az éhezéstől, fáradtságtól elcsigázott költő azonban nem bírta tovább a megpróbáltatásokat. No­ vember 9-én érték el a Győr melletti Abda községet, melynek határában a költőt huszonkét végsőkig elcsigázott munkaszolgálatos társával együtt agyonlőtték. Két év múlva exhumálták a tömegsírt. Radnóti viharkabát­ jának zsebében megtalálták a fent említett füzetet. Ezt nevezi az iroda­ lomtörténet bori notesznek. M UNKÁSSÁGA Fiatalon kezdett Radnóti verseket írni. Korai versein, természetesen, még a nagy elődök, Ady és Babits hatása érződik. Költeményei ekkor az úgynevezett újklasszicizmust követik. De már a reichenbergi versek azt mutatják, hogy kezdett elszakadni a szimbolista-impresszionista ha­ gyományoktól. Reichenbergben ismerkedett meg az avantgárd irányzattal, az avantgárd költőivel, köztük Kassák Lajossal is. Legerőteljesebben az expresszionizmus hatott rá. Verseit hónapokig csiszolta, a poéta doctus tudatosságával dolgozott. A haláltudat még inkább fokozta a költőben az élet szeretetét, felnagyí­ totta a meghitt otthoni idill és a boldog, harmonikus szerelem értékeit. Ez jelentett számára a legembertelenebb körülmények között is támaszt, és sohasem hagyta kihunyni a túlélés makacs reményét. 238

Rövid alkotói pályáját három jól elkülöníthető szakaszra bonthatjuk. Az 1930-33-as időszak a költő fejlődésében egyetlen periódust alkot, annak ellenére, hogy e szakaszon belül sokat változott, fejlődött, élmény­ világa, tematikája, kifejezőkészsége egyre gazdagodott. Első alkotói periódusa • Az egyetemi évek alatt, huszonegy éves korában jelent meg első verseskötete Pogány köszöntő (1930) címmel. Rímtelen expresszionista szabadverssel már ebben a kötetben jelentkezett. Második verseskönyve 1931-ben Ujmódi pásztorok éneke címmel lá­ tott napvilágot. Az ügyészség vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával elkoboztatta. A vádnak mindössze annyi alapja volt, hogy az egyik versé­ ben, az Arckép címűben Jézushoz hasonló tulajdonságokkal jeleníti meg önmagát: Huszonkét éves vagyok. Igv / nézhetett ki ősszel Krisztus is / ennyi idősen; még nem volt / szakálla, szőke volt és lányok / álmodtak véle éjjelenként! Sík Sándor közbelépése kellett, hogy ne tanácsolják el őt is a szegedi egyetemről, mint József Attilát annak idején. A kötet rímtelen expresszionista verseiben egyszerre és egymást váltva jelennek meg az idillek és az elégiák. Ebbe az idillbe azonban belejátszik az expresszionis­ ta költészet látásmódja és alakító ereje, mely a pásztori idillt nyugtalan, mozgalmas élettel tölti meg. Radnóti a természet és a szerelem bukolikus idilljében keresett otthont, vigaszt, szomorúságát az elégiákban fejezte ki. Harmadik kötetében, a Lábadozó szélben az idill mellett már a láza­ dás hangjai is megszólalnak. A természet jelenségei közéleti, forradalmi jelentést hordoznak. A szabad versekben egyre nagyobb szerepet játszott a klasszikus időmérték, a klasszikus strófaszerkezetekre emlékeztető épít­ kezés. Második alkotói periódusa • Radnóti fejlődésének második szakasza az 1933-38 közti időszak. Átmeneti jellegű mind szemléletében, mind formai megoldásaiban az Újhold (1935) című kötet, amely 1933 és 1934 között írott verseit tartalmazta. Költeményei már a világ fenyegető meg­ változásáról adnak hírt, a halálsejtelem érzése szövi át őket. Szorongását a szerelem érzésével próbálja oldani. A halál azonban minduntalan meg­ jelenik a tájban, belopózik a szerelmi boldogságba, az idillbe is. Járkálj csak, halálraítélt! című kötetével 1936-ban jelentkezett. Eb­ ben költészetének meghatározó motívuma már a halálközelség gondolata lett. A természet meghitt világát is felforgatta a kívülről érkező fenye­ getés, mindenki kiszolgáltatottá és védtelenné lett. A költő legmélyebb kétségbeesésén és félelmén túl írja verseit, a halál fenyegetését tudomásul vette, számolt vele, és úgy fogadta el saját sorsát és végzetét, hogy el is szakadt tőle, fölébe emelkedett. Itt már lezárult a szabad vers korszaka, visszatért a kötött formához. A kötet szinte valamennyi verse a rímes jambusi képlethez tér vissza. 1937-ben felkérték, hogy vegyen részt Vergilius eklogáinak magyarra fordításában. A kilencediket fordította le. Ebben az évben Baumgarten-dí- jat kapott. 1938-ban jelent meg a Meredek út című gyűjteménye, amely­ ben mindenütt jelen van a rossz, a rém iszonyata. A béke, a természet 239

is nyugtalan feszültségekkel, ellenséges indulatokkal telítődik: az nccán béke lengett s valami borzalom (Béke, borzalom, 1938). A kötetben döb­ benten próbál tájékozódni a fenyegetésekkel teli világban, ahol minden csúszós vérben áll. Erkölcsi követelménynek érzi, hogy rendezett művet hagyjon hátra: véglegesen visszatér a klasszikus hagyományokhoz, az arányos és fegyelmezett kompozícióhoz, megjelennek költészetében az antikvitás hagyományos alakzatai, a hexameter is. Ebben a kötetben kö­ zölte első eklogáját is. A 30-as évek második felében rendszeresen írt esszéket, bírálatokat napilapokba, folyóiratokba. Az utóbbiak közül leginkább a Gondolatba, a Szocializmusba, a Független Szemlébe és főleg a Nyugatba. Harmadik alkotói periódusa • 1938-1944 közé tehető. A korai ver­ sek idilljével, életörömével szemben e korszak költeményeiben a halál­ tudat gyakran biblikus utalásokkal jut kifejezésre, s a képanyagot nem­ csak az Ószövetségből, a prófétáktól vett motívumok szövik át, hanem a kereszténység, a megváltástörténet motívumai is. Világképe közeledett a keresztény felfogáshoz: a tanú szerep mellett, amelyet vállalt és teljesített, olyan áldozat kívánt lenni, aki ezzel is, mint ahogy verseivel is, a szelle­ mi és erkölcsi értékek őrzője, aki átörökíti ezeket az értékeket a jövőre. Utolsó kötetének, a Tajtékos égnek anyagát még maga állította össze, de csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve a bori notesz verseivel. A gyűjteményben a költő mitizálja az elveszett értékeket, az otthont, a szerelmet, és a védettség és meghittség képek álomszerű szépsége mintha ellentmondana a tragikus tartalomnak. 1971 óta a bori notesz hasonmás (fakszimile) kiadását is kezébe ve­ hetik Radnóti költészetének tisztelői. A műfordító • Költői munkásságán kívül műfordítói munkássága is je­ lentős. Műfordítói tevékenységének legfontosabb állomásai az Apollinaire- fordítások: G. Apollinaire válogatott versei (műfordítások Vas István­ nal, 1940), az Orpheus nyomában (1943) című önálló műfordítás-kötete, melyben kétezer év költőiből szólaltatja meg a hozzá közelállókat, és La Fontaine meséinek átültetése: J. de La Fontaine. Válogatott mesék. Rad­ nóti műfordítói érdemei többszörösek. Mindenkit a saját hangján szólaltat meg és mégis mindenkinek kölcsönöz önnön leikéből, színeiből is, mert elve, hogy nem lehet fordítani, csak újra megírni egy idegen verset. лл f j 1. Radnóti é le té n ek m ilyen főbb állom ásait, esem én yeit idézik fel az r alábbi nevek: Budapest, Reichenberg, Szeged, Párizs, munkaszolgá- -■* * lat, A b d a? 2. M ilyen kapcsolatban van n ak Radnóti M iklós életével az alábbi személyek: ikertestvére, Grósz Dezső, Gyarmati Fanni? 3. Sorold fel Rad­ nóti köteteit! Ф 4. Mi jellem zi Radnóti Miklós költészetét? 5. M utasd be Radnóti alkotói periódusait külön-külön! 6. M it tudsz a bori noteszről? 240

Járkálj csak, halálratélt! Járkálj csak, halálraítélt! Ó, költő, tisztán élj te most, bokrokba szél és macska bútt, mint a széljárta havasok a sötét fák sora eldől lakói és oly bűntelen, előtted: a rémülettől mint jámbor, régi képeken fehér és púpos lett az út. pöttömnyi gyermek Jézusok. Zsugorodj őszi levél hát! S oly keményen is, mint a sok zsugorodj, rettentő világ! sebtől vérző, nagy farkasok. az égről hideg sziszeg le és rozsdás, merev füvekre ejtik árnyuk a vadlibák. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A J á r k á lj csa k, h a lá lr a íté lt! című verset Radnóti Miklós 1936-ban írta. Ötödik kötetének cím adó verse, a kötet legvégén szerepel. Mint a legtöbb avangárd költő, ő is elfordult az izmusoktól és visszatért a kötött formákhoz, a szabályos strófaszerkezethez s a rímes-időmér- tékes (nyugat-európai) verselés többé-kevésbé szabatos használatához. Műfaja: gondolati költemény, az önmegszólító versek sorába tartozik. Címe: felszólító tartalmú mondatcím, utal korára, önmagára, jövőjére, kilátástalanságára, tehetetlenségére. A címe nem csupán afféle költői jóslat, sokkal inkább Radnóti történelmi tudatossága, mely tisztában volt a fasizmus természetével. 1933 óta nem lehetett kétsége saját sorsa fe­ lől, s a haláltudat beépült m indennapjaiba, költészetébe. Tém ája • A vers m egjeleníti a Radnótit körülvevő világot, annak fenyegető, rettenetes oldalát mutatja be, s megjelöli a költőktől, így önm agától is elvárható m agatartásformát. A mű utolsó két szakasza ars poeticának is értelmezhető. Szerkezete • Három ötsoros és egy kétsoros szakaszból áll, két részre tagolódik. A bűntelenség és a halálraítéltség ellentéte adja a mű feszültségét. I. rész. 1 -2 . vsz.: önmegszólítás: az első strófák a világban elural­ kodó erőszakot, veszélyt, szorongó rém ületet festik. Az első sor a sira­ lomházi világot asszociálja, m elyben az elítélt szorongva várja a biztos véget. Ez a szorongás, ez a félelem kiterjed az énen kívüli világra is: a s ö té t fá k s o ra e ld ő l, mintha sortűz végzett volna velük. ...e lő tte d : a ré m ü ­ le t t ő l / fe h é r és p ú p o s le t t a z ú t. Ez a kép tudatunkban a veszéllyel szem- beszálló macska ösztönös testtartását (felpúpozott hát) és az ijedtség halotti sápadságát idézi fel. A keserűség dühe két felkiáltó m ondatban robban ki: Z s u g o r o d j ő s z i le v é l h á t ! / z s u g o ro d j, r e t te n t ő v ilá g ! Ellenségessé vált az őszi természet is, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill, még az állatok is m enekülnek innen. 241

II. rész. 3 - 4 . vsz.: önmegszólítás: a költői feladat, a helyes m aga­ tartás leírása: a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításával tud az em ber szembeszállni a borzasztó valósággal. Tisztának és hajlíthatatlan- nak kell maradni, mint a s z é ljá rta h a v a s o k fehér hava és a b ű n te le n nek..., m in t a p ö ttö m n y i g y e rm e k Jézusok. A fa rk a s -m o tív u m a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállást, a kemény elhatározottságot jelképezi. H an g u lata • Baljós, fenyegető. A következő kifejezőeszközök, alak­ zatok, képek találhatók a versben: szóismétlés, mondat-párhuzam, ha­ sonlat. A s ö té t, re tte n tő , ro z s d á s stb. jelzők erősítik azt a rem énytelen, kegyetlen hangulatot, melyre a cím is utal. M egjelennek a m űben bibliai utalások is, de eszünkbe juthat Petőfi Sándor A fa rk a s o k d a la is a hasonló képek miatt. Verselése klasszicizáló, a jam bus a jellem ző versláb. Stílusa kezdetben köznyelvi, majd emelkedett, patetikus hangnem jellemzi a két utolsó szakaszt. A lapgond olata, üzenete • Radnóti kötetzáró versében m indvégig érezhető a halál jelenléte. A korától, körülményeitől fenyegetett ember, költő tehetetlenül szemléli az eseményeket, s csak egy feladata lehet: keménynek, tisztának maradni, nem megadni önmagát. Akár a többi prófétaköltő (Petőfi, Ady, Babits) verseiben, itt is feltűnik a kiemelt sze­ rep, m elyet a költőknek be kell tölteniük: m egm utatni az erkölcsi tisz­ taságot bármilyen körülm ények legyenek is. Ebben a korban a rémület, a rettegés, a halál az úr. 1936-ban Radnóti világosan látta jövőjét: ha­ lálraítélt önmagát. ... r ^ j 1. M elyik kötetben je le n t meg a Járkálj csak, halálraítélt! cím ű vers? 7| Я r 2. Értelm ezd a költem ényt! H ány részre tagolódik? 3. Mi adja a mű -■* * feszültségét? Ф 4. Hasonlítható-e ez a vers József Attila utolsó verseinek gondolataihoz? Részletezd! 5. Gyújts hasonlatokat a versből! I I 6. Mi a költő feladata Radnóti szerint? RAD N Ó TI SZERELM I KÖLTÉSZETE A világirodalomban is ritkaságszámba Radnóti feleségével, megy Radnóti Miklós szerelmi lírája, mely­ Gyarmati Fannival nek mindvégig egyetlen szeretett nő, Gyar­ mati Fanni, a költő szerelme és felesége az ihletője. Fannit még diákkorában ismerte meg. 1935 augusztusában kötöttek házasságot. Fan­ ni mindig szerető gondoskodással, odaadással vette körül férjét, szerelme adott erőt sorsának nehéz megpróbáltatásaiban. Legszebb szerel­ mes versei a Két karodban (1941), a Tétova óda (1943), a Levél a hitveshez (1944). Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni feleségére emlékező, utána vágyakozó verseit, szerelmi 242

líránk különleges élethelyzetből fakadt remekeit. Ezek a versek a szen­ vedés, a múltra emlékezés, a hitves utáni vágy, az önmagát biztató re­ ménykedés, a reménytelenség karmaiban is élni akaró emberi kitartás megkapó dokumentumai. Gyarmati Fanni 2014 februárjában hunyt el. Tétova óda Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. És holnap az egészet újra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, - mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a térítőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ. S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hús tenyeredben. Amit a műről tudnod kell A T é to va ó d a a magyar szerelmi líra gyöngyszemei közé tartozik. A vers méltán állítható Petőfi Sándor M in e k n e v e z z e le k ? vagy a S z e p te m b e r 243

v é g é n című költem ények mellé. Ez a vers is a beteljesült, boldog sze­ relem verse: mindhárom mű a feleséghez szól. A múlandóság sejtelme Radnótinál is éppúgy feltűnik, mint Petőfinél. Keletkezése • 1943-ban írta Radnóti a verset, a T a jté ko s ég című kötetben jelent meg. Ekkor már a munkaszolgálatok egymást érték, a feleségéhez fűződő erős kötelék sokszor segítette át a legnehezebb idő­ szakokon is. Műfaja óda, címe m űfajm egjelölő minőségjelzős szószer­ kezet. A cím azonban ellentm ondást éreztet: a té to v a jelző ellentm ond az ó d a lelkesedésének, ünnepélyességének. Nem az érzelmek bizony­ talanságát jelzi a tétovaság. Egy költő számára sincs nagyobb érzelmi bizonyosság, mint Radnóti hitvesi szerelme. Költői hivatásához méltón a legtalálóbb szót keresi, amellyel kimondhatja a lényeget. A vers több pontján is úgy érezzük, hogy a szavak „tétova\" keresése során m eglelte a legkifejezőbb képet és a lényeges szót. Témája • A hitvesi költészet egy példája, szerelmi vallomás a fele­ ségének. A versben két eszme találkozik, am ely Radnóti számára a leg­ fontosabb: a szerelem és a költői hivatás. A költeményén dolgozó költő megvallja, hogy élete értelm e az érzéseit jól kifejező szavak meglelése. Erre utal a mű legsúlyosabb gondolata: m e r t a n n y it é re k én, a m e n n y it é r a szó / versem ben. Szerkezete • A költemény öt síkra bontható: I. Alaphelyzet (1 -3 . sor): a szerelmesek m eghitt otthonában a költő hitvese fölött virraszt. A költő valójában lehetetlen feladatra vállalkozik: szerelmének lényegét szeretné egyetlen képben, egyetlen hasonlatban megragadni. A r e jt e t t c s illa g re n d s z e r metafora a kozmosz és a szerelem bejárhatatlan és beláthatatlan végtelenségét, a világm indenség létének nyüzsgő és áradó mozgalmasságát sugallja a t é r b e n . II. A költői hivatás síkja (4 -1 6 . sor): a költő most is munkáját vég ­ zi: szerelmükhöz méltó szavakat keres a verset írva. Ilyen értelem ben önmagáról is szól a vers, mint sok más modern költemény. A k ő b e n a m e g k ö v e s e d e tt c s ig a h á z pedig az előbbivel szemben a változatlan moz­ dulatlanságot, a szerelem biztos és örök voltát, halhatatlanságát terjeszti az і d ő b e n. Együtt vannak a versben a végtelen tágasság és a közvet­ len közelség képei. így fejezi ki az éjszaka hangulatát: A h o ld tó l c irm o s é j m o z d u l fe je m fö lö t t / s z izze n ve rö p p e n ő kis á lm o k a t vadász. Az égitestek, az álm ok és az apró éjszakai állatok magától értetődően azonosulnak az összetett metaforában. III. A tárgyi környezet síkja (1 7 -2 4 . sor): a szerelmesek otthoni kör­ nyezetében a tárgyak mind a köztük élő emberek boldogságát sugá­ rozzák magukból. A szerelmesek boldog együttlétét megszemélyesített tárgyak érzékeltetik: a tá rg y a k ö s sze n é zn e k / s té g e d d ic s é rn e k ; a c u k o r­ d a ra b , a mézcsepp, s a magától megcsendülő v iz e s p o h á r képei. Ezek a képek idilli hangulatot árasztanak magukból. IV. Vallomás (2 5 -3 4 . sor): az alvó feleség leírása, kettejük összetar­ tozása, egymásba fonódása. A költő a té to v a s á g ellenére méltó szavakat 244

talál a szerelemre: n e m v a g y m á s v ilá g . A költő ad nyomatékot a dőlt betűkkel annak, hogy kettőjük léte összeforrt. V. A fenyegetettség je le i: ezek is jelen vannak a szerelmesek m eg­ hitt kis világában, de nem bontják meg a harmóniát. A külvilágból lel­ kesedő veszélyt finoman, de az idillt m egtartva érzékelteti a vadászó macskára utaló összetett kép: A h o ld t ó l c irm o s é j .. .k is á lm o k a t v a d á s z , m ely egyszerre megszemélyesítés és metafora. Fölrémlik az élet véges­ sége: ...ez a d d ig iz g a t e n g e m , / m íg c s o n t m a ra d b e lő le m s n é h á n y h a jc s o ­ m ó . Aggodalm at jelez a ta lá n le s z m é g i d ő m , / h o g y e lm o n d ja m utalás is. H an g u lata • A vers csaknem teljes harmóniát sugároz - a versírás m egszenvedése és a külvilág fenyegetése nem bontja meg a boldog­ ságot. Előbb patetikus, majd ódái, később elégikussá válik. Verselése • Időmértékes, a keresztrímes jambikus sorok szabályos­ sága a vers végére rímtelen szabadversbe m egy át. A vallomás szétfe­ szítette a forma kötöttségét. A kifejezőeszközök, alakzatok, képek közül először az ellentétet kell említenünk: a n y ü z s g ő s á r a d ó jelzők az élet változásait, a c s ig a h á z ő si kövülete pedig az állandóságot érzékelteti. Az ellentét feloldódik a szerelmi harmóniában. Található számos hasonlat, metafora, megszemélyesítés is a versben. A lapgond olata, üzenete • Mikor ez a vers, ez a szerelmi vallomás íródott, Radnóti már tudta, hogy milyen sors vár rá. A történelem , azaz az a kegyetlenség, amit a háborúnak, „eszm éknek\" hívnak, elvette tőle azt, ami csak az övé lehetett volna: szabadságát, életét, szerelmét. Na­ gyon sok versében olvashatunk hasonló gondolatokat, s tudjuk ezekből, hogy az utolsó napokban, percekben is csak ennek a szerelemnek a biztos tudata tartotta életben, ez adott hitet, reményt. Hisz semmi más nem maradt, csak a szerelem emléke. л. i f -g 1. M ilyen g o n d o lat vezeti be a verset? 2. M en n yib en óda ez a vers? r M iért „tétova\" óda? 3. M ilyen gondolati rétegei vannak a versnek? * 4. Milyen életképszerű alaphelyzetet jelenít meg a költemény? 5. M e ly képekkel terjeszti ki a költő a vers világát az id őb en? 6. M ilyen g o n ­ dokkal küszködik Radnóti? M ely sorok rejtenek költői hitvallást a versben? Ф 7. M ivel kapcsolatos ag g od alo m árnyéka jelen ik m eg a vers töb b pontján? 8. Keress hasonlatokat és m etaforákat a versből! I I 9. Olvasd el a Levél a hitveshez cím ű költem ényt! M ilyen léthelyzetben írta a költő ezt a m űvét? M ilyen érzelm ek form ába öntésével gazdagítja a m agyar szerelmi költészetet ez a két vers? Hetedik ecloga Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, 245

megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj! O, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? 5 van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy iram itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Láger őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra. Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, - jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat. Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, újra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok újra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. Amit a műről tudnod kell Radnótit 1938 elején felkérték Vergilius 9. ec/ogdjának a fordítására a kétnyelvű P á s z to ri M a g y a r V ergilius című kötet számára. Második köte­ te, az elkobzott Ú jm ó d i p a r a s z to k é n e k e mutatja vonzalm át a bukolikus költészethez. Ez a két tényező ösztönzi arra, hogy mire a tervezett kötet elkészül, megírja E lső e d o g á ját - vergiliusi mottóval és tudatos vergiliusi reminiszcenciákkal.1Utolsó eclogája 1944-ben keletkezett. A nyolc eclo- gából álló eklogaciklushoz egy előhang - S z á ll a ta v a s z címmel tartozik. 1 reminiszcencia - valamely műnek más műre emlékeztető helye, részlete, mozzanata 246

A darabok 1938 és 1944 között keletkeztek, am elyek közül az І., II., IV., Vili. őrzi a párbeszédes formát, de csupán az elsőben szerepel pásztor a költő beszélgetőtársaként. А II.-bán a költő a repülővel, a IV.-ben A hanggal, a Vlll.-ban Náhum prófétával folytat dialógust. Máshol a forma monologikus, vagy képzelt dialógus, mint pl. а VII. eclogában. U gyan­ ilyen szabadon bánik az eredetileg kötelező hexameteres versformával. Nézzük részletesebben a H e te d ik e d o g á t. Keletkezése • 1944 júliusában a heidenaui táborban, Zagubica fö­ lött a hegyekben írta Radnóti Miklós. Műfaja: címe szerint ecloga, való ­ jában inkább életkép. Témája: a m unkatáborban lévő költő valósága és álmai, képzelete jelenik meg a műben. Mindvégig e kettősség jellemzi: valóság és álom világa, tények és vágyak. Ezek ellentétére épül az ec­ loga. Szerkesztőelve: a különböző valóságsíkok váltakoztatása: a rideg valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze, fonódik együvé. Szerkezete • Váltakozó sorszámú versszakokra tagolódik a mű: 1. vsz.: bezártság: a távollévő kedves megszólítása, a tábor vad világának és az álmukban szabaddá váló foglyoknak a megjelenítése. 2 . vsz.: idill: az otthon emlékének felidézése, menekülés a valóság­ ból a képzeletbe, az emlékekbe. 3. vsz.: ismét az „itt\": azaz a valóság nyomora, a kiszolgáltatott, állatként élő em ber helyzetének leírása. 4 . vsz.: a vágyak megjelenítése. 5. vsz.: a tények folytatása. 6 . vsz.: szerelmi vallomás, újabb megszólítás. A szörnyű valóságot csak az álmodozás, a múlhatatlan szerelem enyhíti: n e m tu d o k én m e g ­ h a ln i se, é ln i se n é lk ü le d im m á r. Hangulata • Nyomasztó, de a mű formai rendezettsége, a m eg­ szólaló költő türelme, bölcsessége m egdöbbentő. Ellentét, ismétlés, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia található a versben. Stílusa: szürrealista vízió. A vers szókincsét kettősség jellemzi. A múlt, az em lé­ kek leírásakor szépítő, eufemisztikus, a jelen láttatásában pedig durva, alantas kifejezések jelennek meg. Alapgondolata, üzenete • A H e te d ik e c lo g a a legtragikusabb versek egyike, a bori notesz egy darabja. Hónapok múlva Radnóti már nincs többé... Egy utolsó szerelmi vallomás a legelkeseredettebb állapotban, legkilátástalanabb helyzetben is. A jelen, a valóság nem érthető, hisz helyzete semmilyen észérvvel nem indokolható. Kiszolgáltatott, csupán játékszer a történelem kezé­ ben. Élete kettétörik, elveszti jövőjét, de lázadásnak, felháborodásnak nyoma sincs. Ám a sorok m ögött ott van a tragédia: az emberiség szé­ gyene, a háború. Egyetlen menekülési lehetőség van: a visszaemlékezés, a belső szabad­ ság megteremtése. A múlt emlékeinek felidézése enyhíthet csak a jelen kínjain. Egyetlen bizonyosság van csupán: szeretete, szerelme örökkévaló. 247

1. Az fc/ogá/c-ciklus a tiszta éle t és tiszta erkölcs lenyom ata. M it tudsz w ? a keletkezési körülm ényeiről? 2. H ány eclo g át írt Radnóti? H ogyan őrzi m eg az ecloga műfaji-tematikai követelm ényeit? 3. Mikor, és hol írta a H e te d ik e c lo g á tl 4. Keress idézeteket a versből a szerkezeti elosztásnak m egfelelően a bezártság, az idill, az ism ét „itt\", a vágyak, a tények, a vallom ás bizonyítására! ^ 5. Ismerd fel, m elyik eclogából való az idézet! Elem ezd önállóan azt, am elyik a legjobban tetszett! Születtem , Tiltakoztam . S m égis itt vagyok, Felnőttem . S kérdezed: m iért? H á t nem tudom . Szabad szerettem volna lenni m in d ig s ő rö k kísértenek végig az utón. Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, b a ra k k o ly lebegő, felszívja az este. A z erdőn újra suhog m a a tél vad jóslata, h ú znak súlyos fe lle g ek és h ó v a l te li ú jra m e g á lln a k a z égen. Erőltetett menet Bolond, ki földre rogyván főikéi és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. O, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hús verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Megrendítő vers, különösen, ha ismerjük keletkezési körülményeit. A Láger Heidenau foglyait 1944. augusztus 29-én a bori központi táborba indították. A vers 1944 szeptem berében már ott ke- 248

KV letkezett, az oda vezető út élm ényeit rög­ firkái і ш zítette. Szó szoros értelem ben a halál ár­ nyékában írta tehát, útban az abdai sortűz №A m jfr ^ -J«j , -A J felé. Ezután már csak a Razglednicák van ­ nak, a néhány epigrammatikus rövidségű ■ * « * ' * ■ ? ■ ' ЧГ1' '■ *'. ., vers a szenvedés stációiról. Műfaja: elégia, címe minőségjelzős szószerkezet, utal a • *+ i i . A a l i , > * ■ / >4 ь І іі|і ■ і ч іі , í U jj н - іц 4*4 ч*ч- foglyok menetére, ahogy munkatáborból ^ 1*-Т<А**h“■*rrf,-f 1*» egy másik helyszínre hajtották őket. í r W * .*«*- W H - U - Í l - ‘í Témája • A foglyok m enetének leírá­ jV*»Wji*~w«і »^.Hh.jSЦ-J/*#■(•. sa, feladás és élni akarás ellentéte, mely Ї<^ Л/bкUі -^ мД г .+<^u* >=j *j iW ■ fVc í--aЧJ-»F. megjelenik a mű hangulatának kettő­ ségében is. A vers tartalma és formája i; Ц а- * -.,.. им — -, *— J * * F , * - * ü L ím j u j . j •»->-■ *$U,.J*. n * * . u d Ц *4L мїрз.- А ., 1' S A ^ f ьч 4■= A & ■ * b v - А И пм г < Ґ* -**tf*' 4■* « і J«»P-. я *JP-. Ч І М S l t e *Ap ■' - J-r'A k i ^ r 1,! «V Jr k* szorosan összefügg: a kettétörő sorok a kanyargó utat mutatják. (Ez a forma a középkori Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt Az Erőltetett menet a bori no­ minden... című verséből már ismert.) tesz lapján Szerkezete • A vers nem tagolódik versszakokra. Mindössze négy, váltakozó hosszúságú m ondat alkotja. Tartalmilag: két nagy egységre osztódik, m elyek között éles ellentét érezhető. I . 1 -1 0 . sor: az erőltetett menet résztvevőiről szól: bolondok, hogy m enetelnek, hisz az otthon, amiben hisznek, ami erőt ad a m enetelés­ hez, úgysincs már. Vagyis ez a rész a megadás, a halál oldalán áll. II. 1 1 -2 0 . sor: a hit, a remény, az élet m ellett érvel újra. Győz az életösztön, mégis lépni kell, menni kell, hisz talán mégis van remény, várja otthon a szeretett feleség, visszaállhat a régi rend. Az élet mellett szóló érvek. Végig feltételes m ódúak az igék: a jövő bizonytalan. A sorok között megbújik a túlélés vágya. Verselése • A vers formai m egoldásait tekintve is érdekes. A sor- középi metszet kettészakítja a sorokat, m egtöri a ritmust. Időmértékes verselésű, jam bus a jellemző versláb, versformája: nibelungizált alexand- rin, 14 és 13 szótagos sorokból épül fel. Radnóti középkori ném et költők fordításakor kapott kedvet ehhez a versformához. Bolond, ki földre rogyván főikéi és újra lépked, / / /-// / Л- / A kettészakított sorok tipográfiája mintegy leképezi a végtelen országúton kígyózó sort, a foglyok erőltetett menetét. Hangulata • Kezdetben elégikus, majd reménykedő. Ellentét, hason­ lat, megszemélyesítés található a versben. Stílusa: a mű első részében egyes szám harmadik személyű az elbeszélő, a másodikban már első szem élyűvé válik: a személyesség így fokozódik. Helyenként expresszio­ nista képek, másutt archaizáló kifejezések jellemzik. Alapgondolata, üzenete • A megkínzott, elcsigázott foglyok már- már feladják az életért való küzdelmet. M inek tovább menni, m inek fel- 249

állni? Nem várja már őket senki, nincs meg a régi életük. Ám az ember, az élet élni akar! Tovább kell indulni, hisz ha más nem is, de az emlékek, a múlt még élénken él agyukban, s hátha mégis ... más a valóság és más a vágy, tudja jól ezt a verset m egfogalm azó költő is. Élteti a múltja, ha a jelene ellene is tör. Ismét egy példa Radnóti költészetéből, hogy milyen méltósággal kell viselni a sorsunkat. Kiváló példája ez a mű annak a gondolatnak is, mely az amerikai írótól, Hem ingwaytől származik: az ember nem arra született, hogy legyőzzék. л [ f j 1. Mikor, és milyen körülmények között keletkezett a vers? 2. Hatá- r rozd meg a vers műfaját, témáját! Mire utal az elégia címe? 3. Milyen -■* * a vers szerkezete? Hány egységre tagolódik? Ф 4. Mit jelent a hatodik sor végén a bölcsebb, szép halál? Méltatlan-e az emberhez a háború áldozataként elpusztulni? 5. Mi a jelentősége annak, hogy a sorközépi metszet kettészakítja a sorokat? Milyen a verselése? 6. Keress pél­ dákat a költői kifejezőeszközökre! I I 7. Miért mondhatjuk erre a versre, hogy az emberi és költői hitvallás egy­ aránt kimagasló példája? Ö S S Z E G Z É S • Radnóti Miklós már pályája kezdetén ígéretes tehetség­ nek mutatkozott, de igazán nagy költővé rövid élete utolsó éveiben vált. Az erkölcsi tisztaság, a humánum, az értelem, a kultúra tisztelete egy barbár korban; a rend és a harmónia, a fegyelmezett formák igenlése a zűrzava­ ros években a legfontosabb jellemzője Radnóti költészetének. Rá is igaz az, amit éppen ő fogalmazott meg József Attila halálakor: A versek mindig külön hangsúlyt kapnak a halállal. A mű, amit a költő haláláig alkot, halálával hirtelen egész lesz, s a kompozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahulltával látható lesz, az életmű fényleni és nőni kezd. Irodalom elm életi ism eretek Ekloga • A görög eklogé szó jelentése szemelvény. Tágabb értelemben szemelvénygyűjtemény. Különösen gnómagyűjteménynek (gnóma: gör. velős mondás, aranymondás, rövid bölcselő epigramma, emlékvers), legfőképpen pedig idézetgyűjteménynek adták ezt a címet. Szűkebb értelemben minden­ féle pásztori (bukolikus) költemény, különösen ennek párbeszédes formájú változata. Lírai műfaj, amely idilli, bukolikus, azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel, dialogikus formában. A magyar költészetben Radnóti Miklós eklogái a legjelentősebbek. Bukolika, bukolikus költészet • Más néven pásztori költészet. Pásztori témájú, idilli hangvételű lírai művek összessége. Harmonikus világot mutat be, az ember és természet ideális együttélését, egy valaha volt és eltűnt aranykort. A főszereplő pásztorok inkább irodalmi alakok, a valódi pásztorélethez nincsen sok közük. Fő témája a szerelem és a természet dicsérete. A hellenisztikus gö­ rög irodalomban alakult ki (Theokritosz), kedvelte a római irodalom (Vergilius), a késői lovagi költészet és a reneszánsz, а XVIII. századi rokokó. A magyar iro­ 250

dalomban Balassi, Zrínyi, Csokonai, Fazekas művelték, illetve Radnóti folytatta eklogáival a vergiliusi műfaji hagyományt. Idill • A görög eidüllion 'képecske' szóból származik, az egyszerű, pásztori életet dicsérő költeményekre vonatkozik, amelyek formailag rövid, verses, drá­ mai életképek. Az idilli állapot a valóságnak eszményített (idealizált) ábrázo­ lása, olyan esztétikai minőség megragadása a valóságban, amely a szépséget a feszültségmentes, nyugodt, felszabadult, derűs témákban látja (idillikusság). Ilyen témáknak számítottak régebben a pásztorélet bukolikus jelenetei, ma pedig a szülőföld, a szerelem és a családi élet boldog és meghitt hangulatú ábrázolásai képekben vagy dalokban. A hangsúly a bensőséges légkörű hely­ zeten van, a világ és az élet borzalmainak kizárásán, attól való eltávolodásban. ILLYÉS GYULA (1 9 0 2 -1 9 8 3 ) Illyés Gyula, az 1970-es А XX. század magyar irodalmának egyik leg­ évek nagyobb és legteljesebb életműve az Illyés Gyuláé. Költő, író, drámaíró és esszéista volt egy személyben. Illyés Gyula az, akit valaha a gráciák kem encének neveztek - írta róla 1932-ben pályatársa, Németh László. Hat évtizedes írói pályáján számtalanszor vállalt kezdeményező szerepet. Az avantgárd áramá­ ban kezdett írni, majd a Nyugat köréhez és a népi írók mozgalmához tartozott, végül nemzeti költővé vált. Magyarság és európaiság nála szétválaszthatat- lan egységbe olvadt. Szinte minden műnemben je­ lentősei alkotott. ÉLETÚTJA Gyermekkora, iskolái • 1902. november 2-án született a Tolna me­ gyei Rácegrespusztán, ahol apja, Illyés János dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, uradalmi gépész volt. Édesanyja Kállay Ida, varrni tanult, és kitűnő színjátszó képességekkel rendelkezett. Illyés gyermekéveit a pusztán töltötte. Az elemi iskola első négy osztályát a pusztai iskolában, az ötödik osztályt Simontornyán végezte, miután a család ide költözött. Középiskolai tanulmányait 1913-ban a dombóvári gimnáziumban kezdte, majd 1914-től Bonyhádon folytatta. Szülei válása után 1916-ban édes­ anyjával Budapestre költöztek. Előbb a Munkácsy Mihály utcai gimná­ ziumba járt, majd az Izabella utcai felsőkereskedelmi iskolában érettsé­ gizett 1921-ben. Ezután beiratkozott a budapesti egyetem magyar-francia szakára. Kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal, belekeveredett a hatalom számára nemkívánatos eseményekbe is. És bár beiratkozott az egyetemre, tanulmányait nem kezdte el: emigrált, mint oly sokan a hozzá hasonlóan gondolkodó ifjak közül. Tehát külső és belső kényszer, politikai ok és tanulási ösztön egyaránt szerepet játszott abban, hogy elhagyta az országot. 251

Párizs •. Több hónapos hányódás után, Bécsen, Berlinen és a Raj- na-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. A város proletárnegyedében lakott, emigráns diákok, forradalmá­ rok, munkások között tevékenykedett. Tehetségének köszönhetően csak­ hamar befogadta a francia avantgárd mozgalom: legfogékonyabb éveit az akkor induló szürrealista írók társaságában töltötte. Öt évet töltött itt. Saját bevallása szerint P á rizs tett em berré! T izen kilen c éves koro m b a n tettem földjére a lábam , 5 huszonhárom éves voltam , am ikor először elh a g yta m ... N e k e m a z v o lt a z eszm éié s, a ztá n a z e szm é k kora. H o g y m i a szabadság: azt én ott ism ertem meg. H ogy hogyan kell a szabadságért k ü zd e n i, a rra is o tt ka p ta m le c k é t ... É s o n nan lá tta m vé g ig E u ró p á n ... Onnan láttam m eg végre való helyén s valóságos helyzetében M agyar- országot. Szédítő és lelket próbáló p illa n a t volt. P árizs tett m agyarrá! {Párizs felé, 1946) Budapest *T926 nyarán amnesztia következtében tért haza. Előbb állást vállalt a Phoenix Biztosító Társaságnál, később a Nemzeti Bank sajtóreferense, majd újságíró lett. Déry Tibor és Kassák Lajos társaságá­ ban részt vett a D oku m en tu m című folyóirat szerkesztésében. 1928-tól a N yu g a t állandó munkatársa, Babits baráti köréhez tartozott. Ekkor kötött egy életre szóló barátságot Szabó Lőrinccel. Jóban volt József Attilával is, aztán eltávolodtak egymástól. 1930-as évek elejétől a népi írók mozgalmának szervezője és elindí­ tója lett. A társadalom általános demokratizálódásáért, a szociális gondok enyhítéséért, a nincstelen paraszti tömegek felemelkedéséért, az egész nemzet egységesebbé tételéért küzdöttek. Házassága • Kétszer nősült. 1931-ben vette feleségül a gyógytorna­ tanárnő Juvancz Irmát. A házasság válással ért véget 1938-ban. Második felesége, a már a József Attila életrajzból is ismert (Flóra-versek) pszi­ chológus és gyógypedagógus, Kozmutza Flóra lett 1939-ben, akitől Mária nevű lánya született 1940-ben. Magyar Csillag • Babits Mihály halála után, 1941-44-ben a N yu g a t örökébe lépő M a g y a r C sillag szerkesztője volt. A német megszállás alatt bujkálni kényszerült. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt képviselőjeként vett részt a közéletben. 1946-ban újraindította a Választ. 1945-49 kö­ zött a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1947-ben hosszú nyu­ gat-európai körutat tett. 1950-től visszavonult a politikai közszerepléstől. Helyzete felemás volt, tele állandó konfliktusokkal, bár őt tekintették ekkor a szellemi élet egyik vezéralakjának. Hosszú időn át nem jelent meg verseskötete. Élete utolsó évtizedeiben igyekezett tudatosítani, hogy a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ezért gátat kell vetni a szel­ lemi szétszóródásnak a közös nyelv, a közös kultúra, a közös történelmi múlt eleven erejével. Amikor a kisebbségi sorban élő magyarság jogaiért emelt szót, azt sohasem más népek ellen irányuló indulattal tette. Mindig 252

hangoztatta: N em zeti, a k i jo g o t véd, nacionalista, a k i jo g o t sért. 1983. április 15-én halt meg 81 éves korában Budapesten. Illyés Gyula munkásságáért számos elismerésben részesült. Baumgar- ten-díjat: 1931, 1933, 1934, 1936-ban kapott. Többszörös Kossuth-díjas: 1948, 1953, 1970. 1950-ben József Attila-díjjal tüntették ki. A Francia Költők Társasága kétszer jutalmazta díjjal: 1966, 1978. Herder-díjat 1970- ben kapott. A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zász­ lórendjével 1977-ben és Rubinokkal Ékesített Zászlórendjével 1982-ben jutalmazták. MUNKÁSSÁGA Illyés Gyula pályaképét nagyon nehéz röviden megrajzolni, mert hosz- szú élete során rendkívül gazdag életművet teremtett. Mindhárom mű­ nemben maradandó alkotások bizonyítják alkotóerejét. Műfaji skálája a mesétől az elmélyült esszéig terjed. Irodalmi tevékenységében három alkotói korszakot különíthetünk el. Korszak Évszám I. 1926-1945 II. 1945-1960 III. 1961-1983 Lírája • Ifjú pályakezdőként hatottak rá az avantgárd irányzatok: az aktivizmus, az expresszionizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus, de utólag ő maga is megállapította, nem volt igazán avantgárd alkat. Pá­ rizsból való hazatérése után gyors váltás következett be munkásságában, ami nemcsak az induló realista hullámmal függött össze, hanem egyéni sajátosságokkal is, s mindezt erősítette szembesülése a hazai valósággal. Véglegesen ez formálta realista és elkötelezett íróvá. Jórészt az uradal­ mi cselédség életének bemutatása volt a fő tárgya költészetének a 20-as évek végétől egy évtizeden át. Úgy beszélt a zsellérekről, béresekről, pásztorokról és parasztokról, hogy belülről láttatja, de kívülről nézi őket. Költészetében nagy szerephez jut a tájvers, az életkép és az elbeszélő költemény. Első verseskötete 1928-ban jelent meg N eh éz f ö l d címmel. Friss, tiszta erő tört fel ezekben a versekben. Ezt követte 1931-ben a S a rjú ren d ek című kötet, amelyben beért és meghatározó életérzésévé vált a felismert költői feladat és a hovatartozás tudata. Búcsú ez az elszállt ifjúságtól és készülődés a férfikor tennivalóira. A 30-as évek elején születtek elbeszélő költeményei: a H árom öreg 1932-ben, a. H ő sö krő l b eszé le k 1933-ban és az Ifjú sá g 1934-ben. Tárgyias leírás és lírai személyesség jellemzi ezeket a darabokat. A 30-as évek közepén hangjának közvetlenségét keserű irónia és merengő belenyugvás, itt-ott reménytelenség váltja fel. Magányos szem­ befordulása ez a korral. Ellenállás, melyet egy zárt és befelé forduló ma­ gatartás kemény formái védenek. Érthető ezért, hogy a Szálló eg e k a la tt 253

(1935) című kötetében kifejezésre jutó életérzés tragikusabb színeződésű, a gyermekkori emlék költészete utolszor jelent meg. A R e n d a rom okban (1937) című kötetében nagyobb részben az 1935 és 1937 között írott verseit gyűjtötte egybe. Ezek az évek mintázzák meg a töprengő, érvelő, vitázó gondolati tartalmú verstípust. Illyés lírája ebben a kötetben magasodott nemzeti költészetté. 1937 után költészetében is a csalódás, a kiábrándultság, a nemzeti fe­ lelősség egyre komorabb és végletesebb hangjai váltak uralkodóvá. Nem látott más kiutat, mint fegyelmezetten, munkával, okossággal túlélni a háborút, a fasizmust. Közvetlen programként inkább csak a megmara­ dást, a régi értékek megőrzését hirdette. A K ülön világban (1939) és a S zem benézve (1947) című kötetek ennek fényében születtek, a szűkülő életről és a hűtlen jövőről vallott bennük. 1945 után verseskötettel nem jelentkezett, de egymás után jelentek meg az országépítést megéneklő versei: M e g y a z e k e , C serepezők, H o n fo g la ló k közt. A z 50-es évektől lírája a történelmi sors, az élet és a halál nagy kérdéseivel viaskodik. Verseinek gyűjteménye, a V álogatott ve rsek (1952) és K ézfo g á so k (1956) csaknem tíz évig váratott magára. Ezek a kötetek azt igazolják, hogy költészete az ötvenes években mennyit gazdagodott. Lírájának magvát tömörebb, zártabb, nagy gondolati izzású versek al­ kotják. Az utóbbi kötetben jelent meg az elmúlás, mint mélyről felizzó költői téma. Utolsó költői korszakában, amelyet az 1961-es Új versek kötetétől számíthatunk, kimondva-kimondatlanul az irodalmi élet vezéralakjának tekintették, olyan írónak-költőnek, aki már életében klasszikussá vált. Újra hallatta hangját közügyekben. Jelentős verseskötetei még ebből az időből: D ő lt vito rla (1965), F ekete-feh ér (1968). Esszék, szociográfiák • Költészete és prózai munkássága nem járt külön úton. Úgyanaz foglalkoztatta prózaíróként is, mint költőként. Első nagyobb szabású prózai műve a majd tízezer kilométeres Szov- jetunió-beli utazásának élményeiről szóló O roszország (1934) című köny­ ve. 1935-ben a Válasz kezdte közölni, egy évvel később a N yu g a t kiadója jelentette meg a szociografikus irodalom remekművét, a P u sztá k népét (1936) . A művet társadalomrajzzá táguló önéletrajznak is mondhatjuk. Ugyanebben az évben jelent meg másik prózai fő műve, a Petőfi, élet­ rajzi esszé költőeszményéről. Illyés műve életrajz és költői mű, emberi egyéniség és költészet egységét teremtette meg társadalmi, lélektani és irodalmi összefüggéseket felderítő elemzéseiben. Vezető gondolata Petőfi forradalmiságának megértése volt, s ebben Ady P etőfi nem a lku szik című tanulmányának örökségét vette át és folytatta. 1933-tól írta rendszeresen a kor legtöbbet vitatott kérdéseivel szembe­ néző írásait. Naplójegyzeteiben, a M a g ya ro kb a n (1938) a tisztázás és az eszmei felvilágosítás szándéka vezette. Vizsgálta a történelmi és irodalmi múltat, a magyarság és a haza, a faj és a népiesség fogalmát. Esszéi egyetlen kérdés köré csoportosulnak: mit jelent magyarnak lenni, mi a magyarság? 254

A L é le k és ken yérb e n (1940) még a P u sztá k népé ben vállalt feladatot folytatta, egyesítve a szociográfiai és a modern lélektan teszt-módszerét. A K i a m agyar? (1939) című tanulmány eszmeisége a M a g y a ro k esz­ meiségéhez kapcsolódott. A M in t a d a rva k (1942) viszont a megbékítés ars poeticáját, a „néma tisztesség” erkölcsi magatartását, a lelkek szótlan morális forradalmát eszményítette. Ez a gondolat, széles körű társadalmi elemzésbe ágyazva már megjelent a parasztságnak szánt C sizm a a z a sz­ talon (1941) című röpiratában is. Pályája törését jelzi, hogy ezekben az években fordítja Giono új-primitív mitológiát teremtő regényeit: Z en g a világ, 1939; Valaki a hegyekből, 1940; Ö rö m m el élni, 1941; Sarjú, 1943. Ezek a regények a városból és a civilizált életformákból való kiszakadást, s a természetes, ősi állapotok utáni nosztalgiát sugallják. A magyar nemzet sorskérdésével foglalkozott a H a jszá lg yö kerek (1971) című esszékötetében. A határon túli magyarság helyzetéről szól a S zellem és erő sza k (1978) című kötete, ami évtizedeken át tiltott mű volt. Illyés Gyula alkotta szókép az „ötágú síp”, amely a különböző országok­ ban virágzó magyar irodalom jelképe. A síp „ágai”: magyarországi, erdé­ lyi (romániai), szlovákiai, vajdasági és nyugati magyar irodalom. Ma már hétágú sípról beszélünk, mert a burgenlandi (ausztriai) és a kárpátaljai magyar írók és költők alkotásait is számon tartják az óhazában. Regényei • A történelmi számvetés igényéről vallott a K ora tavasz (1941) című regényében. Arra vállalkozott, hogy nemzedéke ifjúkorának, de a nemzet történetének is eltemetett rétegét, az 1918-1919-es forra­ dalom idejét életre keltse. Folytatása a H u n o k P árisban (1946), amely­ ben jellemző képét nyújtja a kivándorolt, emigrációba szorult magyar munkásság szervezeti életének. A húszas évek Párizsának, forradalmi fiatalságának, politikai és szellemi útkeresésének eleven, gazdag képe bontakozik ki. Önéletrajzi keretbe foglalt történelmi dokumentumregény a B ea trice a p ró d ja i (1979). Drámái • Első drámája, A tü fo k a 1944-ből való. Az 1945 utáni kor­ szakának legnagyobb vállalkozása történelmi drámaciklusa: ...m agam elé tűztem drámasorozatban ábrázolni az új fogalm ú hazafiság nagy m agyar példáit. A jelen bem utatása előtt, m integy annak bevezetőjeképp e p éld á k évei: 1515, 1849, 1945 és e g y so rsfo rd ító p o n t a m ú lt s z á za d m á so d ik fe lé ­ ből. Drámaíróvá válásának egyik fő indítéka, hogy a nemzeti történelem hőseinek színpadra állításával a közösségi-nemzeti érzés ébrentartója és a nemzeti tudat nagyhatású formálója lehetett. Itt elsősorban az O zorai p é ld á t (1952), a F á klya lá n g o t (1953) és a D ó zsa G yö rg yö t (1956) kell említenünk. Egyén és társadalom konfliktusát dolgozza fel a K egyenc, a K ülö n c és a M a lo m a séden. Mindhárom 1963-ban jelent meg. Megújította a népi komédiát: T ű vé-tevő k (1953), B o lh a b á l (1966), B á l a p u sztá n (1972). t,i * J a^t>bi nevek milyen eseményeit, fordulópontjait idézik Illyés i w ! v Gyula életének: Rácegrespuszta, Simontornya, Dombóvár, Bonyhád, -■* * Budapest, Párizs, Kozmutza Flóra? Állítsd kronológiai sorrendbe Illyés Gyula életének főbb mozzanatait! 2. Mikor jelent meg, és mi a címe első 255

verseskötetének? 3. Esszéiben és szociográfiáiban milyen kérdésekkel foglal­ kozott? Sorolj néhány címet! 4. Milyen regényeit ismered? 5. Sorold fel Illyés Gyula fontosabb drámáit! Miért írt történelmi témájú drámákat? Ф 6. Illyés Gyula hat évtizedes pályáját bonts alkotói korszakokra! 7. Hogyan vélekedett Illyés Gyula az egységes magyar nemzetről és nemzeti irdalomról? 8. Mit jelent az „ötágú síp\" szókép? Miért beszélünk ma már „hétágú\" sípról? K oszorú Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén néha a kíntól, többször a béna dühtől, megalázott. Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a gazban, az aljban. Mint évszázadokon át a behúzott vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem fáj fejem aggjai közt. A nádkúpban remegő lányok közt, mialatt átrobogott a tatár. A szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajak-mozgás mímelte a szót, mert hangot sem tűr a török, mert arcba csap ostor most mutatod meg, most igazán - nekem is, mire vagy jó, most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek kőharapó erejét. Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság (percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság) nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka, összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú főnök előtt habogó veterán nyelve; a rendőrőrsön azonnal fölpofozott gyanúsított mélyebbről fakadó tanúság- 256

tétele, mint Lutheré; kassai zúgárus, bukaresti cselédlány, bejrúti prostituált szüle-hívó nyelve; köpések- mosta, dühpírja-törölte orcájú fiaid közül egy, íme: szólni tudó más nyelveken is, hű európaiként mondandói miatt figyelemre, bólintásra becsült más népek előtt is: nem léphet föl oly ünnepi polcra, nem kaphat koszorút oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád vinne, ne lábad elé tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló ajkad, fölnevelő édesanyám. Amit a műről tudnod kell A nemzeti érzés, a közösségi tudat m ibenléte Illyés Gyulát több m ű­ fajban is foglalkoztatta. Például a Hajszálgyökerek és a Szakvizsgán nacio­ nalizmusból című esszéiben. Költőként pedig a Koszorú című versében vall a legszebben róla. Keletkezése • A pusztáról a városba kerülő fiatal Illyés Gyula táj­ szólásban beszélt. Egyik tanára ezért gyakran kigúnyolta. Az 1970-ben keletkezett vers azonban a költővé nevelő anyanyelvről, mint a nemze­ ti hovatartozást, egy közösséghez való legm élyebb kötődést egyértel­ műen m eghatározó tényezőről és az emberré nevelő édesanyáról el nem feledkező művész alkotása. Műfaja: ódái vallomás. Témája az anyanyelv. Címe egyetlen névszó, a hála koszorúja, m ely most az anyanyelvet illeti szépségéért, nemzetet megtartó erejéért. Szerkezete • Három - egyre terjedelm esebb részből áll. Az első rész hét, a második tizenöt, a harmadik harm incegy sorból áll. Az egyre nö­ vekvő terjedelem egyre bonyolultabb mondatszerkezetet eredményez. Ezzel párhuzamos az indulatok fokozódása is. Legfeltűnőbb stiláris jegy, hogy különösen a második és a harmadik szakasz a felsorolások által bővül. A második hasonlatokkal, a harmadik birtokos jelzőkkel. 1. szakasz: az anyanyelv megszólítása: lobogó, de megalázott a m agyar nyelv. Az első rész költői képei a fűz-metafora és a /c/gyó-hason- lat - anyanyelvűnk jelenlegi állapotát fejezik ki. 2. szakasz: a múlt megidézése, a magyar nyelv szívóssága. M in­ den körülm ények közt élő maradt. A második versszak hasonlatai a nem ­ zeti múltból merítik képeiket - hogyan, kik által őrződött évszázadokon 257

át a m agyar nyelv. Már a második szakasz végén visszavezet bennünket a költő a mába: m o s t m u ta to d m eg , / m o s t ig a z á n - n e k e m is, m ire v a g y jó , / m o s t a p ed ig réd : a cím ered, h ajszálg yöke re d ne k / k ő h a ra p ó erejét. 3. szakasz: nyelvünkjelenlegi állapotáró\\ és használatáról tár elénk ellentétes tartalmú és hangulatú képeket arról, hogy kinek mit jelent a m agyar nyelv. A vers hangulati tetőpontján lép elénk a lírai én vallom á­ sával. Az idegen nyelveket is beszélő, más népek előtt is m egbecsült h ű e u ró p a i, ünnepelt, ko szorús költő, aki azonban ezt a koszorút annak adja, a k it megillet: a fö lne velő édesanyaként megszólított anyanyelvnek. Az anyanyelvé tehát az érdem, hogy fia i k ö z ü l e gy ily sokra vitte. Alapgondolata, üzenete • A nemzet és az egyén életében is leg­ alapvetőbb, legnagyobb érték az anyanyelv használatához való jog, ez alapvető emberi jog. Aki ezt megsérti, a legnagyobb bűn elkövetője. Erre az ellentétre épül a vers. Illyés önm agára is utal a m űben, az anya­ nyelve iránti szeretetét, tiszteletét fejezi ki. Hangulata, hangvétele • Olykor indulatos, máskor szelíd hangon szól. Megőrzi a műfajhoz illő patetikus hangot. Verselése: szabad vers, változó hosszúságú sorokkal és szakaszokkal. A gondolatritm us adja a szöveg ritmusát, de a ritmusba olykor az időm érték is belejátszik. A rit­ must a költő mindig alárendeli a m agyar nyelv hangsúlytörvényeinek: a névelőt háromszor is a sor végén hagyja, és a hangsúlyos névszóval kezdi a következő sort. Érdekessége • Észrevehető a H im n u s s z a l való párhuzam a 2. sza­ kaszban, ahol a múlt esem ényeit sorolja. Az anyanyelv története és sorsa egyúttal a magyarság története és sorsa is. P uszták népe (Részletek) 3 Nem saját életemről akarok itt rajzot adni; nem érzem semmiféle olyan magaslaton magam, ahonnan a mögöttem maradt táj képét akár gyönyörködtetőnek, akár iránymutatónak mondhatnám. Egy népréteg lel- kületét szeretném ábrázolni, ez minden törekvésem. Ha itt-ott mégis saját élményeimmel hozakodom elő, ezek az élmények csak magyarázó ábrák. Ami emléket feltárok, azért tárom fel, hogy rajtuk át próbáljak leeresz­ kedni abba a mélyben fekvő, forró rétegbe, amely rettegve rejti gomolygó világát minden idegen tekintettől, még a tárgyilagos napvilágtól is, és amelyet, tapasztalatból tudom, ha megismerni, esetleg megismerhet is más, érteni csak az tud, aki belőle származott. Én még védeni is szeret­ ném. Nem indokolatlan ez az érzékeny visszahúzódás. A puszták népe, ha csak egy csücskét megmutatná annak a különös rendnek, amelyben él, az egészet, saját magát is meg kellene tagadnia, ennek a rendszernek a szövevénye annyira ellentétben áll a fölötte uralkodó másik renddel. Meleg iszapfürdő ez a lenti réteg, felette idegen, fagyos szél süvölt. Aki 258

kiválik belőle, az kiválik egy-két év alatt, végig játszva lelkén és ideg­ zetén a fejlődést az ember őslény korától mondjuk a viceházmesterségig, de aki benne marad, az kidugott kisujját is dideregve rántja vissza. Vad világ az a fenti, föld kérgéhez hasonlóan kihűlt és megkeményedett el­ veivel és erkölcsével, amelyekben, elismerhetjük, alig van már élet, csak formájuk van. Veszélyes világ a maga törvényeivel, szokásaival, magán- tulajdonával, szerelmi életével, - ki ismerné ki magát azokban? Abba is születni kell. (...) 12 Harmadik szomszédunk lánya öngyilkos lett. Az életunt férficselédek rendszerint akasztással vetettek véget napjaiknak, a lányok és asszonyok kútba ugrással, más módot nem igen gyakoroltak, szigorúan őrizve még ezen a téren is valami illem hagyományát. A lány „feljárt” a kastélyba. Ezért ölte meg magát. A csirások húzták ki hajnali itatáskor. Amikor mi iskolába menet odaértünk, már ott feküdt a kút körül elloccsant víz finom jegén, amelynek vékony burka alatt a fekete göröngyök, szalmaszálak és trágyadarabok, mint üveg alá való ritka értékek ragyogtak s szivárványlot- tak. Ott feküdt nyitott szemmel, amelybe ajég apró tárgyaihoz hasonlóan egy riadt tekintet széttört révülete fagyott bele, nyitott szájjal, egy kicsit kényeskedően felvont orral, homlokán és szép arcán a hústláttató nagy horzsolásokkal, amelyeket zuhanásában ő maga, vagy a vízmerő vödörrel a csirások ejtettek, amíg a jégtáblák közt észre nem vették a téli virradat sötétjében. Mezétláb volt; csizmáját otthagyta a segédtiszt szobájában, az ágy előtt, amelyből egyszerre kiugrott, és egyiramban, nyílegyenesen a kúthoz rohant. Az istállókból, magtárakból odasereglett béresek némán, vállvonogatva álltak előtte egy-egy percre, amíg a segédtiszt, az, akinek a karjaiból a lány egyenesen a haláléba fordult, munkára nem kergette őket, nádpálcájával idegesen verve csizmája szárát, s a szokásosnál is dur­ vábban üvöltözve, ami nyilvánvalóan szintén idegességéből következett. S amit a cselédek respektáltak is, mert meglepően az első szóra enge­ delmeskedtek, s ha távozás közben lopva hátratekingettek is, szemükből részvét és megértés sugárzott. A tiszt (nem tehetek róla, ha mindez úgy hangzik, mint egy, Eötvös képzeletén átszüremlett lovagkori rémregény) sápadtan keringett tehetetlenségének kalickájában a tetem körül; rángó arccal pillantgatott szét s hessegette fölöslegesen is az embereket, mint a prédáját féltő eb. Alacsony, kövérkés ember volt, látszott, hogy nem tér magához a felháborodásból; kegyetlenül becsapva érezhette magát. A lány megszegte a szokást, a dolgok rendes menetét, mert azon ugyan senki sem ütközhetett meg, hogy tegnap épp ezt rendelte magához (ezúttal részeg fővel, különösebb vágyai csitítására, ahogy később pletykálták) - a cselédek dolga nem az engedelmesség, minden körülmények között? Ezt a lázadást sem ő, sem a cselédek nem érthették meg. Ezért igazán nem kellett volna ilyen dologra vetemedni! A lány azonban azáltal, hogy meghalt, egyszerre egyéniség lett, kivált a közösségből. (...) 259

Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Illyés külföldi, párizsi tartózko­ dása során elhatározta, hogy a puszta egyszer m a jd b e já ra n d ó ő s te rü le t lesz számára. Hazatérése után módszeresen bele is fogott a szülőföld feltérképe­ zésébe. A szegénység, a tu da tlan sá g, a z elnyom ás n a g y o b b o d o tt, va g y csak a z én te kinte te m le tt éle­ sebb? Egyre m egy; a lá tv á n y k iá ltó volt, hazugság le tt v o ln a m in d e n szavam , h a n e m a rró l beszélek, a m i előttem van. így fedeztem fel szülőföldem et, a D u ­ n á n tú lt, a m a g ya rsá g d erm e sztő p u s z tu lá s á t.. A P u sztá k n é p é t a Válasz kezdte közölni 1934-ben, és a N y u g a t jelen ­ tette meg könyv alakban 1936-ban. M űfaja • Nem lehet egy szóval meghatározni. Több műfaj jellegze­ tességei felismerhetők benne: legjobban a szo cio grá fiáé , de a regényé, az ö n é le tírá sé is. Ném eth G. Béla úgy véli: A P u sztá k n é p e a v a llo m á s m ű fa já n a k egyik leg m a g asa bb m űvészetű h a z a i m egtestesülése, a m e ly m ű fa j fö lö tte g a z d a g e u ró p a i tá rh á z á b a n is a je le n tő s e k közé ta rtozik. A cím egy kultúrtörténeti toposz: P usztában b ujdo sun k, m in t h a jd a n / Né­ p é v e l M ózes b u jd o s o tt - írta Petőfi А XIX. szá za d k ö ltő i című versben. A pusztában bujdosó, de végül m egváltható nép képével szemben Illyés a pusztában élő, de m egválthatatlan nép képét állította szembe. Petőfi felfogása szerint a puszta a szabadság birodalma, jelképe. * toposz - a közismert, közkinccsé vált, különböző korokon átívelő költői kép, írói fordulat, cselekményelem neve. A hozzá kapcsolódó Ш іЧШ érzetek is mindenkor rokon jellegűek: eső - bánat, fürdetés - múlt­ tól való megtisztulás, tengerre bocsátott hajó - állam stb. Illyés könyvében a p u s z tá k n é p e ... k iv é te l n é lk ü l cseléd, a z a z szolga. Sőt m a jd n e m ra b szo lg a ... A p uszta la k ó já n a k nincs egy ta lp a la tn y i földje, a h o l m e g ve th e tn é lá b á t, teljesen k i van s z o lg á lta tva , a lázadás lehetetlen, és s z ö k n i h o v a is szö kh e tn e ? ... - írta Babits Mihály. Tém ája • A m agyar falu életének feltárása, döbbenetes beszám o­ ló egy népcsoport kiszolgáltatottságáról, pusztulásáról. A bem utatott témák: a pusztai em berek lelkivilága, a szülőföld leírása, a cselédek élete, az öregek sorsa a pusztán, a múlt feltárása, a pusztai élet rend­ je, a hétköznapok és ünnepnapok leírása, a munkabeosztás, a pusztán élők beszéde, sajátos nyelvhasználata, táplálkozási és egyéb szokások, a gyerekek nevelése, barátkozás és szerelem a pusztán, erkölcs, kultúra, iskoláztatás és az egyház szerepe, idegenek a pusztában, egészség és betegség, napszámosok, aratók, summások élete, jövedelme, a falvakba kerülő pusztaiak sora, a pusztán élők jövője, a kiem elkedők sora. 260

Szerkezete • Húsz fejezetre osztotta Illyés a művét. A húsz feje­ zet m indegyike a pusztáról, a pusztai nép életéről szól, de más néző­ pontból. Az egyes fejezeteket csak számok választják el egymástól, de a tartalom jegyzék felvilágosít bennünket az egyes részek tartalmáról. Kétségkívül sok a személyes jelleg a P u sztá k n é p é b e n , hiszen az író saját gyerm ekkorát és családja történetét mutatja be. Mégsem szabad csak valam iféle fejlődésregénynek és családtörténetnek tartanunk, mivel túl a saját személyes során és saját családjának történetén, művészi álta­ lánosítással másokról is szól. Valóban: a puszták népéről. N e m c s a k a z t m o n d o m , a m i ve le m tö rté n t, a z t is, a m i v e le m tö rté n h e te tt v o ln a , m e r t tá r­ s a im m a l m e g e s e tt - írta a 11. fejezetben. Az elbeszélői nézőpont az előbbiekből következően kettős: eg y­ szerre érezzük a személyességet és a tárgyilagosságot, a beleélést, sőt átélést és távolságtartást. Cselekm énye • A P u sztá k n é p é n e k nem lehet „elm esélni\" a cselek­ ményét. Mindenki megtalálhatja benne azonban azt a néhány fejezetet, am ely reá személy szerint a legnagyobb hatással volt. Ez m indenkinek saját döntése - a választás m egkönnyítése érdekében mi is a m agunk szubjektív válogatását tudjuk m egadni. Persze választhatsz mást is. 2. fejezet: a P e tő fi-é lm é n y leírása: H irte le n fo rró bizsergés ö n tö tt el, k ife je z h e te tle n b o ld o g kéj, n e m c s a k le lki, d e te s ti is. A vér a rc o m b a ö m lö tt; fö l k e lle tt á lln o m . A z t olvastam , h o g y Petőfi, Petőfi S á ndor évekig é lt Sár- szentlőrincen, it t já r t g im n á ziu m b a ... Egy p illa n a t a la tt m e g vá lto zo tt előt­ te m S á rszen tlőrinc, ra g y o g n i k e zd e tt, a ra n y p o r s z á llt rá. Talán már ekkor eldőlt a később (1936-ban) m egírt Petőfi-könyv sorsa, hogy tudniillik meg kell írni. 3. fejezet: családtagjai közül legszebben anyai nagyanyjáról ír, aki­ nek talán a legtöbbet köszönhette. Például azt, hogy kisgyermekként franciát tanulhatott a kastélybeli nevelőnőtől. Műveltsége, sokoldalú­ sága, gyakorlatiassága és szeretete készteti arra az íróvá lett unokát, hogy leírja a legszebb m ondatot, am elyet valaha nagym am áról leírták, s ráadásul igaz is, A n y a i n a g y a n y á m lá n g e lm e volt. 8. fejezet: m egdöbbentő tényeket sorol fel Illyés a pusztán uralko­ dó fegyelmezési módszerekről - a lehető legtárgyilagosabban. A rcul- csa p á sb a n a p u s z ta i h a rm in c -h a rm in c ö t éves k o rá ig részesül - így kezdi a fejezetet, és éppen a száraz tényközlés az oka, hogy az olvasót is „arculcsapásként\" éri e fejezet igazság- és valóságtartalma. 12. fejezet: a p u s z ta i lá n y o k k is z o lg á lta to tts á g a - egyenesen a kö­ zépkori ius primae noctist (az első éjszaka jogát) idézi - Európában, a XX. század elején! Sőt, Illyés azt is tudja, hogy nem egyedül a pusztai lányoké: V a ló já b a n a p u s z ta i lá n y o k k is z o lg á lta to tts á g a csak a n n y iv a l le h e t n a g yo b b a városi szolgálólányokénál, gépfrónőkénél, am e nn yivel elzártsá­ g u k és m űve letlenségük. 261

Legvégül egy epilógus zárja a m űvet, m elyben m egírásának céljáról is olvashatunk: ...ta lá n lesznek, a k ik m e g é rtik , m ié r t s z ü le te tt ez a z írás, s tesznek is v a la m it azért, h o g y ez a lé t m e g vá lto zzo n , jo b b á váljon. Stílu sa • Realista, a műfajiságtól és az elbeszélői nézőpont változá­ sától függő. Különböző stílusrétegek keverednek benne: publicisztikai, tudományos, köznyelvi, népies, anekdotázó. Szókincse gazdag, változa­ tos, sokrétűség jellemzi. H ang ulata, hangnem e • A fent említett műfaji változatosság miatt összetett, hullámzó: a patetikustól az ironikuson és szenvedélyesen át az objektívig minden megtalálható benne. Az objektivitás előtanulmányo­ kat tükröző statisztikai adatokból a beiktatott dokum entum okon keresz­ tül a m egfigyelések pontos leírásáig terjed. Mindezekhez járul az, ami Illyés stílusára még különösen jellemző: az irónia - gyakran öniróniával társulva. A lap g o nd olata, üzenete • Illyés bem utat egy világot, m elyet jól ismer, hisz ebből a világból származik. Nagyszülei kora a kiegyezés időszakára, szüleié a századfordulóra, saját kora az 1930-as évekre esik. (1-5., 18., 19. fejezet emlékező, vallomásos jellegű.) A leírások, elbeszélések, vallom ások a személyes kötődésről tanús­ kodnak, szűkebb hazája iránti szeretetéről, ám nem marad el a kritika sem. A szegénységből, egyszerű, sokszor primitív életből fakadó bajok­ ról is beszél, nem övezi romantikus pátosz a pusztai élet bemutatását. M inden, amit leír, az hiteles, hiszen személyes tapasztalatból fakad. Ez az életm ód, életforma tarthatatlan, s csak azok tudnak tenni a fejlődésért, változásért, akik ismerik, értik ezeket az embereket. Nem véletlen, hogy a mű végén külön beszél azokról a hozzá hasonlókról, akik kiem elkedtek a cselédek világából, hiszen övék a felelősség. Felelős ő maga is, hogy a jövő már más legyen.1 1. M ikor írta Illyés G yula a P uszták n ép e cím ű m ű vét? M ilyen hatások ¥ érték, am elyek befolyásolták témaválasztását, szem léletét? 2. Mi a -■* * műfaja a P uszták népének? 3. Értelm ezd a mű cím ét! 4. H ány részből áll? M ilyen a mű szerkezete? 5. Sorolj fel n éh ányat a b em u ta to tt tém á k közül! 6. M iért nem tekinthetjük család reg énynek a P uszták n é p é ti 7. M ilyen az e lb e ­ szélői nézőpont a m űben? 8. El lehet-e m esélni a mű cselekm ényét? 9. M ilyen a mű hangnem e? 10. Foglald össze a Puszták népe alapgondolatát! ÖSSZEGZÉS • Illyés Gyula költő, író, de igazi műfaja nem a vers, nem is a próza, hanem a hódítás, a m egértés. M eg érten i a világot, ho g y jo b b á tehessük. Legszebben ő ír m agyarul prózát, d e sohasem szavak után kutat, hanem m egoldások után. Ha m egkérdezné valaki tőle, hogy milyen mozgal­ makat, forradalm akat becsül: azokat, melyekről m aradandó, nagy regényt leh et írni, v a g y am elyek nagyob b darab kenyérhez juttatják a nép et - tö p ­ rengés nélkül az utóbbira szavazna. Illyés kihívóan nem a halhatatlanság­ nak dolgozik, hanem nekünk. Á ru ló lennék, h a csak író a ka ro k le n n i - ez a jelm ondata. (Csoóri Sándor)) 262

Irodalom elm életi ismeret Irodalmi szociográfia • A 30-as években - ném iképpen az avantgárd e l­ lenhatásaként - Európa-szerte m e g n ő tt az érdeklődés a valóság tényei iránt. Ebből egy úgynevezett tényirodalom vagy dokum entum irodalom bontakozott ki, am elyn ek eg yik m egnyilvánulási form ája az irodalom ban a szépirodalom és a tudom ány határán elhelyezkedő szociográfia műfaja, m ely általában egy te ­ lepülésnek, társadalmi rétegnek - a társadalom egy szeletének, egy vidéknek, falunak, népcsoportnak vagy foglalkozási ágnak - a leírását adja. A tudom á­ nyos vizsgálódás m ódszereit a szépirodalom eszközeivel egészíti ki. A konkrét és pontos tényfeltáráson túl szem élyes elkötelezettség, publi- cisztikus-társadalomjavító szándék vezérli az írót. A legjelentőseb szociográfiák a népi írói m ozgalom term ékeiként születtek. Például: Illyés G yula P uszták népe, Nagy Lajos H árom m a g y a r város, Erdei Ferenc F u tóhom ok, Kovács Imre N ém a fo rra d a lom , A kivándorlás. Jelentős szociográfiai könyvsorozat a M agyarország felfedezése stb. Nagy Lajos: Három magyar város, 1933 Erdei Ferenc: Futóhomok, 1937 Kovács Imre: Néma forradalom, 1937 Kovács Imre: A kivándorlás, 1938 263

AZ IRODALMI ÉLET ALAKULÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A második világháború után gyors ütemben ment végbe a magyar társadalom átalakulása. Irodalmunk fájdalmas veszteségekkel érte meg az új korszakot, olyan írók váltak a fasizmus áldozatává, mint Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Sárközy György, Szerb Antal, Halász Gá­ bor, Pap Károly és Bálint György. A 40-es évek második felének irodalmi életében a korábbi korszak írói: a Nyugat örökösei, a népi írómozgalom képviselői és a szocialista írók játszottak vezető szerepet. Hazatértek az emigráns írók, megjelentek a korábban betiltott művek. Az irodalmi élet sokszínű gazdagságát mutatták a folyóiratok: a ..nyugatos\" eszményeket követő Magyarok, a népieket képviselő Válasz, az avantgárd szellemében szerkesztett Kortárs, a szocialista Fórum és a fiatal írókat táborba gyűjtő Újhold, illetve Valóság. Az irodalmi életben a kommunista írók vették át az irányítást. A társadalmi átalakulást súlyos politikai bűnök és törvénytelenségek kí­ sérték, mindez 1956 őszére nemzeti tragédiához vezetett. A politika az irodalmi életet, sőt a létrejött műveket is befolyásolta: számos kiváló író hallgatásra kényszerült, az irodalmi művek nagy részét a sémákhoz történő alkalmazkodás jellemezte. A 60-as évek során a művészeti élet az irányzatok és az alkotó személyiségek szabadabb fejlődésének keretei között szerveződött újjá, tehetséges fiatal nemzedékek léptek fel, széles körű kulturális viták kívánták megoldani a felvetődő kérdéseket. Az új folyóiratok - a Kortárs, az Új írás, az Elet és Irodalom című hetilap, a világirodalmat közlő Nagyvilág, a katolikus értelmiséget képviselő Vi­ gília - mozgalmas szellemi életet hoztak létre, a vidéki városokban is egész sor értékes folyóirat alakult. Az irodalmi közéletben nagy szerepet játszott a Magyar írók Szövetsége is. Az új társadalomban új irodalom bontakozott ki, amely a hagyomány és az újítás szerves egységére törekedve ad képet a magyarság és az emberiség újabb keletű tapasztalatairól, felismeréseiről. Az új költészet­ nek N a g y L á s z ló és J u h á sz F e r e n c , továbbá S im o n I s tv á n , K o r m o s I s tv á n , V áci M ih á ly , G a r a i G á b o r , F o d o r A n d r á s és C s o ó r i S á n d o r a legeredetibb egyéniségei. A Nyugat örököseiként a harmadik nemzedék tagjai, illetve az Újhold írói léptek fel. A harmadik nemzedék egyik legnagyobb költője W eöres Sándor. W EÖRES SÁNDOR (1913-1989) А XX. század legsokoldalúbb költői közé tartozik. Szinte minden lehetsé­ ges költői hangot, versformát magas színvonalon szólaltatott meg. Világképének kialakulására nagy hatással voltak a keleti filozófiák. Gazdag képzeletvilág, töp­ 264

rengő bölcseleti hajlam jellemezte. Főként az emberi létezés általános kérdései érdekelték. Műveinekjelen­ tős hányadával arra tanít bennünket, hogy egyszeri életünkön, szűkre szabott időnkön túl otthonra talál­ junk a végtelen teremtésben. Lírájában az általános és elvont humanisztikus eszme a legfőbb érték. Szerinte a költőnek nem kell beleszólni a világ dolgaiba, a szemlélődő magatartás, a megértés a lényeg. Elveti a hagyományos lírai ént, az egyértelmű lírai szemé­ lyességet. Weöres Sándor ÉLETÚTJA Gyermekkora, iskolái • 1913. június 22-én született Szombathelyen, földbirtokos családban. Édesapja Weöres Sándor, hivatásos katonatiszt volt. Édesanyja, Blaskovich Mária oltotta fiába az irodalom szeretetét. Később így emlékezett édesanyjára a költő: Anyám négy nyelven olvasott és beszélt. Örült, hogy bennem is van kulturális érdeklődés. Anyámtól már hat-hét éves koromban olyan olvasmányokat kaptam, mint Shakes­ peare, Goethe, Madách, Csokonai. Az elemi iskolát Pápán és Csöngén végezte. Édesapja komoly tudású gazdaembert akart faragni belőle, ezért a szombathelyi reáliskolába Íratta. Az első négy osztályt magántanulóként végezte 1927-ig. Az érettségit a soproni reáliskolában tette le magántanulóként. Ezután apja gazdaságában dolgozott csaknem másfél évig. 1933-ban a pécsi egyetem jogi karára iratkozott be, de hamarosan átváltott a bölcsészetre. 1938-ban A vers születése című értekezésével filozófiai doktorátust szerzett. Felnőttkor • Az egyetem befejezése után előbb Pécsett volt könyv­ táros, majd Székesfehérváron szabadművelődési felügyelő. 1941 és 1948 között munkatársa, társszerkesztője volt a Sorsunk című irodalmi folyó­ iratnak, amely Pécsett jelent meg. Szellemi fejlődésére nagy hatással volt a filozófus Hamvas Béla, aki az annyi borzalmat megélt modern ember erkölcsi és lelki épülésére egy sosem volt „őskori'’ kultúra ideálképét rajzolta meg. 1945 után Budapesten telepedett le. 1947-ben feleségül vet­ te Károly Amy költőnőt. 1951-ig az Akadémiai Könyvtárban dolgozott. Ezután csak irodalmi munkásságából élt. 1989. január 23-án halt meg. MUNKÁSSÁGA Weöres Sándor gyermekzseniként tűnt fel a magyar irodalomban: tizennégy éves korában jelentek meg első versei, ekkor már kiforrott vers­ kultúrával rendelkezett. Tizenöt évesen megismerkedett Kosztolányival, aki apai barátként bánt vele, majd Babitsosai, aki közölte verseit a Nyu­ gatban és Kodály Zoltánnal, aki megzenésítette a tinédzser költő verseit. Első verseskötete, a Hideg van 1934-ben jelent meg, s a könyvet a Baumgarten-kuratórium ezerpengős jutalomban részesítette. Ebből a pénzből észak-európai utazást tett. Közben dolgozott, írta verseit. 1935- 265

ben jelent meg A kő és az ember című kötete. Kivételes formakész­ ségről tett tanúbizonyságot. A gondolatiság egyre nagyobb teret követel magának költészetében. 1938-ban jelent meg A teremtés dicsérete című verseskötete. Ugyanebben az évben jelentkezett drámai költeményével, a Theomachiával, majd 1939-ben Istár pokoljárásával, melyekben megpró­ bál egységes világképet adni a modern ember széttöredezett világképe helyett. A 40-es évekre kialakult a költő világszemlélete is, melyre nagy ha­ tással voltak a taoizmus és a buddhizmus. Egyik központi képzete volt a világ egysége. Az ember valamikor egységben élt a világgal, ez az egység azonban megbomlott. Az emberi világ rögeszmék és indulatok zűrzavara lett: Ha körülnézel, tilalom, kényszer, jelszó, zsibvásár, mákony, maszlag, propaganda, haszonlesés, törtetés, rémület, bizonytalanság. Az ember azonban saját személyisége mélyén megtalálhatja az élet helyett a létet, a látszat helyett a valóságot, a valóságot, a végsőt, amiben minden egy, minden azonos: Ha az igazságot akarod birtokolni ... önmagad mélyén kell rátalálnod. * taoizmus - ókori kínai filozófiai irányzat, amely szerint a természe- A tes világrend törvénye minden körülmények között magától érvé- ШШШ nyesül, s amelyet a bölcs ember csak szemlél, cselekvésével nem avatkozik bele. buddhizmus - az öt világvallás egyike. Alaptanítása szerint az egész élet szenvedés, s a szenvedés oka pedig az ember élethez való ragaszkodása; aki le tudja győzni ezt az életigenlést, megszabadul a szenvedéstől, eljut a Nirvánába, a tökéletes nyugalom állapotába. Weöres Sándor abban látta a k ö lté sz e t sze r e p é t, hogy a kor széthul­ lott emberének felidézze, megmutassa az emberi teljességet. A verset az általános létkifejezés eszközének tartotta. Célja, hogy egységes világképet adjon. 1943-ban jelentkezett összetéveszthetetlen, önálló hangú kötetével, a Medúzával. Ez az időszak Weöres költészetében a fordulatot is jelentet­ te. A belső tartalom kifejezésére zenei szerkesztést alkalmazott. A vers nem a gondolkodás menetét mintázza, hanem azt a benső tartalmat, amit a befelé forduló figyelem felfedez. E verstípus sajátszerűségét a motí­ vumszövés, a felbukkanó, változó és visszatérő képtöredékek, ábraelemek egymásba fonódása és elrendeződése adja. A Medúzától a 60-as évek végéig számíthatjuk Weöres Sándor nagy, érett pályaszakaszát. Lírájának bölcseleti hajlama az Elysium (1946) és A fogak tornáca (1947) című köteteiben mélyült el, ekkor vetette le végleg és végletes formában a látványfestő költészet kellékeit. A sztálinizmus évei alatt nem publikálhatott, de a félrehúzódás idején sem tétlenkedett. 1957-ben jelentette meg életművét, A hallgatás tornya című összefoglaló kötetet. A kötet tartalmazza Weöres mítoszi ihletésű hosszúénekeit is. Ezekkel jelentős hatással volt a magyar költészet fejlő­ désére, Juhász Ferenc és Nagy László is merített ösztönzést belőlük. Az 266

ötvenes évek első felében Weöres sok verset ültetett át idegen nyelvből magyarra. Ez a fordítói tevékenység fokozta rendkívüli érzékenységét a stílusutánzás iránt. Következő kötete, a Tüzkút 1964-ben jelent meg, amelyben már a kötetkompozíciónak is nagy jelentősége van. A Merülő Saturnus (1968) című kötet a játékos, a beleérző költő műve. Átmenetet mutat a követ­ kező költői korszakába. Két jelentős kötetéért 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1972-ben jelent meg Weöres szerepjátszó, alakváltoztató, stílusutánzó kísérleteinek összegző eredménye a Psyché című versesregény, amelyben egy XIX. századi képzeletbeli költőnő, Lónyai Erzsébet bőrébe bújva írta meg annak életművét. Az ezután megjelent kötetekben - Áthallások (1976), Harmincöt vers (1978), Ének a határtalanról (1980), Posta mesz- sziről (1984) - Weöres hangja egyszerűbb és közvetlenebb. Nagy érdek­ lődést keltett a középkortól а XX. századig kéziratban vagy kiadatlanul heverő, eddig ismeretlen költészeti szépségekből összeállított gyűjtemé­ nye, a Három veréb hat szemmel. Költészetének legfőbb sajátosságai • Weöres költészetének legfőbb sajátosságai címszavakban: • gyermeki játékosság, könnyedség, • szürrealista képzettársítás, • groteszk és abszurd képek, • primitív és naiv művészet (népköltészet) kedvelése, • mély filozófusság, • zeneiség. A műfordító • Versein kívül műfordításai is több kötetet megtöltenek. Kiemelkednek kínai versfordításai: fordított a Dalok könyvébői (Sí King), lefordította Az út és erény könyvét (Tao Te King). Tolmácsolta néhány kínai költő művét is, például Lao Ce, Po Csü Ji, valamint az angol és a francia költészet különösen bonyolult képi világú poétáit: Blake-et, Eliotot, Mallarmét. Verset fordított az ukrán Sevcsenkótól, magyarra ültette a középkori grúz eposzt: Sota Rusztavelitől A tigrisbőrös lovagot, 1954-ben jelent meg. Akik a világomat „megkoronázták”, azokat szeretem fordítani - nyi­ latkozta egy beszélgetés során. л,[ f j 1. Hogyan alakult a második világháború után a magyar irodalom? HM f Kié volt a vezető szerep? 2. Sorold fel az ismertebb irodalmi lapokat! * ^ з . Nevezd meg Weöres Sándor életpályájának főbb állomásait! 4. Értékeld a költő munkásságának műfaji és formai gazdagságát! 5. A keleti filozófiák közül a taoizmus és a buddhizmus hatott Weöres Sándorra. Mi volt Weöres Sándor központi képzete? 6. Költészetét milyen sajátosságok jellemzik? 7. Milyen műfordításait ismered? \\úl\\ tibetit 4 ^ ® sz'ts Prezentációt Weöres Sándor életéből és munkásságá- 267

A TÁRS: KÁROLYI AMY Keverd a szíved / napsugár közé, / készíts belőle / lángvirágot, / s aki a földön / mellén viseli / és hevét kibírja, / ő a párod. Weöres Sándor: A társ Weöres Sándornak több meghatározó kapcsolata kezdődött levelezés­ sel, így a nagy szerelem is. 1946-ban, a 33 éves Sándor elismert, számos kötet szerzője, könyvtáros, Babits, Kosztolányi barátja, az 1941-ig fenn­ álló legendás lap, a Nyugat összesen 64 versét közölte. Mégis ő az, aki rajongó sorokat ír Károlyi Árnyhoz, akinek verseit kézhez kapta: Vigyáz­ zon a tehetségére (...) legyen masszív, mint egy aranyból készült papnő! A 33 éves Weöres Sándor és a 37 éves Károlyi Amy 1946-ban egy temetőben randevúztak először. Beszélgetés közben rájuk esteledett, a te­ mető kapuját bezárták. Amikor reggel végre kiengedték őket, már tudták, hogy össze fognak házasodni. A házasság hírét Weöres barátai részéről nem fogadta osztatlan lelkesedés. Amikor férjhez mentem Sanyihoz, az valahogy az irodalmi életnek nem tetszett. Ariéi meg Риск ne házasodjon meg, ugyan ki az, aki őt elkanvarta, ilyen hangulat volt - írta később Károlyi Amy. A feleségnek nem lehetett könnyű: nehéz egy olyan gyerek­ lelkű felnőttel élni, aki a költészeten kívül semmit nem vesz komolyan. Árnyra maradtak az evilági dolgok, a mindennapi szükségletek biztosítá­ sa, a pénz beosztása, és persze a korlátok felállítása. Korlátokra szükség volt, hiszen Weöres szeretett inni, s Károlyi Amy egész későbbi életét meghatározta, hogy megóvja férjét az alkohollal való kalandoktól. Barát­ juk, Lator László szerint ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalcthány éves korában. A külvilág számára azonban továbbra is csak a Sanyikát őrző szigo­ rú börtönőrnek látszott Amy. Megesett, hogy amikor elment otthonról, valóban férjére zárta az emeleti dolgozószoba ajtaját, nehogy Sanyika a kocsmában kössön ki. Gyermekük nem lehetett, de Amy elfogadta, hogy Sanyikával nemcsak férjet, hanem gyereket is kapott, akinek minden reggel ki kellett készíteni a ruháját, és a haját is meg kellett fésülni. Mások ezt úgy értelmezték, hogy a költőnő rátelepszik férjére, és életének minden mozzanatát irányítani akar­ ja. Szellemi kapcsolatuk azonban e felszíni dolgoknál sokkal kiegyensúlyozottabb volt, kölcsönösen hatottak egymás költészetére is: Ahe­ lyett, hogy megrekedtem vol­ na a saját vackomon, olyan irdatlan távolságokat jártam és száguldottam be, ahová Weöres Sándor és Károlyi Amy Csöngén 268

tán messzelátóval és hétmérföldes csizmával sem láthat, illetve juthat el az ember soha - mondta Amy. Házasságukat követően úgy tűnt, a költőpár „beérkezett”, egyenletesen felívelő pálya áll mindkettejük előtt. Árnynak, közel a negyvenhez, végre megjelent első kötete, Weöres ver­ seiért pedig sorban álltak a legjobb folyóiratok. Egy évig sem tartott az idillikus állapot. 1948-ban dörgedelmes kritika jelent meg a Szabad Népben Weöres verseinek tűrhetetlen formalizmusáról. Tíz év szilenci- um következett, legfeljebb műfordításokkal és gyermekversekkel lehet­ tek jelen az irodalmi életben. Egyéb műveiket az asztalfióknak írták, a megjelenés reménye nélkül. Amikor 1988 végén a költő kórházba került, Amy is nagyon beteg volt már, de nem akart elszakadni férjétől. Mellette ült akkor is, amikor azt látta, hogy hirtelen mély ránc jelent meg Sándor szemöldökei között. Mi fáj, Sándor?- kérdezte. Felmegyek a magasságos egekbe, az fáj. Ezek voltak az utolsó szavaik egymáshoz, Weöres Sándor nem sokkal ezután kómába esett, és többé nem tért magához. Károlyi Amy még tizennégy évet élt. Élete végéig kereste a választ, nem lett volna-e jobb Sándornak, ha mégis nagyobb szabadságot hagy neki, hogy teljesebb életet élhessen. A választ maga Weöres adta meg A nő című versében. Sorai a férfiak életének értelméről kettejük kapcsolatát is jellemzik: Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, / alkot s rombol, de igazán nem él / s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik - / ha nők szeméből rá élet sugárzik. Weöres egyszer Firenzében kissé spiccesen azt mondta asztaltársa­ ságnak: Emlékeztek mit csinált Toldi a farkasokkal? Egyiket a másikkal verte agyon. Nekem két farkasom volt az életemben. Az egyik a szesz, a másik a nő. Azt hittem, hogyha megnősülök, az az egyik farkas, a szeszt, a másik farkast agyon tudom vele ütni. És nem sikerült. Ezt Károlyi Amy is hallotta, akinek nagyon rosszul esett. Aztán másnap Weöres Sándor nem győzött az egyik lábáról a másikra állva bocsánatot kérni, hiszen egy igazi lovag tudott lenni. Házasságuk évében írta feleségének a Canzonet, ezt a szokatlanul komoly versét. C an zon e - feleségem n ek Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem, ó, hallgat még felőled benn a lélek, mely fátylat von köréd, szerelmesem, s még nem tudom, hogy néked mennyit érek, jósorsodat hozom, vagy tán halálom arany s gyémánt díszét, még nem tudom: új, mézes fájdalom indái közt nehéz utat találnom. Csak azt tudom, hogy társra sose várt az én szívem s lettél egyszerre társa, elvéve tőle életet s halált, 269

hogy visszaadd másféle ragyogásra; hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had hazátlan csörtet villámtűz elől; és kunyhóm összedől, ha benne otthonod meg nem találtad. Csak azt tudom, hogy hajlós testeden szinte öröktől ismerős a testem, fejemnek fészke ott a kebleden, s nem szégyen, ha előtted könnybe estem, semmit se titkolok s ős-ismerősen jársz vad, töretlen Tibet-tájamon, imbolygó szánalom, vagy éji égen csillagkérdező szem. A megtépett ideg, e rossz kuvik, szemed nyugodt kék mécsét megtalálja; kicsinyke úrnő, térdedhez búvik s elszunnyad az érzékiség kutyája; és benn a Fénykirály, az örök ember, még hallgat, tán nem tudja szép neved, s nem mond ítéletet, így vár piros ruhában, szerelemben. R ongyszőnyeg A Medúza-kötetet a Rongyszőnyeg-ciklus 120 darabja zárja le, mely az alcím szerint dalokat, epigrammákat, ütempróbákat, vázlatokat, töre­ dékeket tartalmaz. A kísérletező mondókák, ritmusgyakorlatok, gyermek­ versek - közös néven já té k v e r se k - önálló verstípust alkotnak Weöres költészetében. Megírásukra ösztönző hatással volt Kodály Zoltán, aki úgy támogatta a mellőzött költőt, hogy szöveget kért tőle dallamaihoz. Az Egybegyüjtött írásokban már 160 versre gyarapszik a ciklus, azaz Weöres Sándor folyamatosan továbbírta a füzért. Ez a ciklus sokféle ver­ set tartalmaz, népdalihletésű versektől kezdve találunk benne szonettet, epigrammát, szapphói verset is. A játékversekben a hangzás az elsődleges, bár nem hiányzik belőlük a nyelvi jelentés sem. Ősi és eredendő játékösztön, emberi formálókedv hoz létre nyelvi alkotásokat. A versritmus által előhívott játékosság ro­ konságban van a zene érzelmi hatásával. Weöres Sándor ráérzett, hogy nyelvünk különösen alkalmas arra, hogy megszólaltassa az időmértékes és ütemhangsúlyos ritmusfajták mindegyikét, s ezeket együttesen is ér­ vényre juttassa. A ciklus valamennyi versét áthatja a költő világszem­ lélete, az elmúlástól való félelem, a szerelem mellett a teljesség utáni vágyat is megszólaltatja. Érzéki benyomás és elvont gondolatiság eggyé válik a ciklusban. 270

N égy korái I Ha homlokban láng lakik Megszólal a kimondhatatlan láng drágakővé emelkedik de nem mondhatja ki önmagát Ha lángban drágakő lakik Cselekszik a kezetlen drágakő homlokká emelkedik de csak a te kezeddel megindul a lábatlan III de csak a te lábaddal Ha rátekintesz kedvesedre eszmél az esztelen akit szeretsz: tán nem te vagy? de csak a te eszeddel Ha koldus lép a küszöbödre virágba borul a virágtalan akit kivetsz: tán nem te vagy? de csak a te virágoddal Ki orrodért nyúl s orrát fogja gyümölcsbe merül a gyümölcstelen és gúnyolod: tán nem te vagy? de csak a te gyümölcsöddel A dal ajkad testtelen foglya adakozik az adhatatlan és dúdolod: tán nem te vagy? de csak a te adományoddal Fű, bárány, tigris, féreg, ember irgalmaz az irgalmatlan akit megölsz: tán nem te vagy? de csak a te irgalmaddal Fű, bárány, tigris, féreg, ember imádkozik az imátlan aki legyőz: tán nem te vagy? de csak a te imáddal Bárki megy hóban akadozva fényes lesz a fénytelen s befedi tél: tán nem te vagy? de csak a te fényeddel Jutsz üdvösségre, kárhozatra Megszólal a kimondhatatlan s aki ítél: tán nem te vagy? de csak a te szívedben IV II Nincs fülem többé, mégis beszélj hozzám, Ha homlokban drágakő lakik drágakő lánggá emelkedik tökéletesen értelek. Míg éltem, nem érthettelek, Ha drágakőben láng lakik annyi vágyad, késed és sérülésed, láng homlokká emelkedik annyi rögeszméd, Ha lángban homlok lakik persze nekem is: két bolond. homlok drágakővé emelkedik De most ha kérdezel, gömbölyű csöndem felel. Ha drágakőben homlok lakik Segítőn átölel, homlok lánggá emelkedik ne is hiányold a beszédet. Ezernyi szóval mit adhatnék? magamét, nem tiédet. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Első és harmadik darabja 1952-ben, a második 1965- ben, a negyedik pedig 1967-ben íródott. A Merülő Saturnus című kö­ 271

tetben kapott helyet. Műfaja Weöres Sándor megjelölésével csönd. A korái - zenei műfaj, protestáns egyházi népének, gregoriánének. Címe a zenei műfajt jelöli meg. Weöres Sándor közismerten kedvelte a zenei játékokat, s ezt verseiben a hangok, m otívumok játékával, variálásával tudta érzékeltetni. A szövegek különböző viszonyok logikus ism étlődé­ séből, variációjából, kombinációjából épülnek fel. Szerkezete • Korálonként elemezve: I. KORÁL (1952). Az első vers logikailag képtelen állítások azonos szerkezeteinek sora. Ha nem tudjuk is, hogy a vers végül is odakanya­ rodik: M e g s z ó la l a k im o n d h a ta tla n / de csa k a te szívedben, azért az egyre elvontabb, egyre rejtettebb tartalmú közlések iránya nem hogy hom á­ lyosabbá válna, hanem egyre világosul. Két-két sor alkot egy egységet, ezek ellentétes m ellérendelő viszony­ ban vannak egymással. Ritmusukat a fosztóképzős főnevek és az utánuk következő sor azonos tövű főneveinek váltakozása adja. Az első és m in­ den páratlan sor: állítmány-alany felépítésű, ezek között logikai ellent­ mondás van, képtelenséget fejez ki, paradoxon - mindig egyes szám harmadik személyű. A második és minden páros sor birtokos szerkezet, m elyben a birtokos jelző mindig a te személyes névmás. E szerkezeti séma alól kivétel a legelső és legutolsó, formailag is elkülönülő vers­ szak. A központozás hiánya a végtelenséget sugallja. Alakzatai, képei: szótőismétlés, ellentét, anafora, megszemélyesítés. II. KORÁL (1965). A második vers jellegzetesen kombinatorikus1 költemény. Szerkezetét teljes következetességgel meghatározzák a szó­ variáció lehetőségei. A három elemből - h o m lo k , drá ga kő, lá n g - ponto­ san hat strófát kombinál, mert a három elem sorrendjét hatféleképpen lehet variálni. Feltételes alárendelő m ondatokból áll minden versszak, m elyekben előbb az alárendelt, majd a főm ondat jelenik meg. A három elem et [h o m lo k , d rá k a k ő , lá n g ) a fény képzete köti össze. 1. vsz.: hom lokban drágakő ? drágakő lánggá 2. vsz.: drágakőben láng ? láng homlokká 3. vsz.: lángban hom lok ? hom lok drágakővé 4. vsz.: drágakőben homlok ? homlok lánggá 5. vsz.: hom lokban láng ? láng drágakővé 6. vsz.: lángban drágakő ? drágakő homlokká így válik a vers végére körkörössé a szerkezet, az utolsó után ismét az első következne sorrendben. Alakzatai, képei: szóismétlés, anafora, megszemélyesítés. III. KORÁL (1952). Ebben a koráiban egym ást kizáró vagy kiegészítő páros viszonylatok sorakoznak. A refrénként visszatérő kérdés - tá n nem te vagy? - arra sarkall, hogy énünk határain túl ismerjük fel a létezőkben a velünk közöset. Az indulattalan szeretetnek ez a feltétele. Az előző versszakhoz hasonlóan feltételes alárendelő mondatokból épül fel. Ebben csupa kérdő m ondat van. A viszonyok egym ást kizáróak 1kombinatorika - a véges halmazok elmélete, a matematikának az az ága, amely adott elemek bizonyos szabálya szerinti csoportosítási lehetőségeit tanulmányozza 272

vagy kiegészítőek. Mindegyik a megszólított egyes szám második sze­ m ély azonosságát fejezi ki. 1. kedvesed - szeretsz - te 2. koldus - kivetsz -te 3. ki - gúnyolod - te 4. dal - dúdolod - te 5. fű, bárány, tigris, féreg - megölsz - te 6. fű - bárány - tigris - legyőz - te 7. bárki - befedi tél - te 8 . te - ítél - te Alakzatai, képei: anafora, szóismétlés, mondatismétlés, halmozás, megszemélyesítés, metonímia. IV. K O R Á L (1967). Az egész mű bonyolult form arendjének az értel­ m ét az utolsó darab fejti meg, midőn az életen túl egybefogó g ö m b ö ­ ly ű c s ö n d rő l beszél. Teljesen eltér az előző három verstől a szerkezete. Nem variáció, nem kombinatorika az alapja. Én-te viszonyok kifejezése a most-akkor ellentétében: 1. mondat: most 2. mondat: akkor, a múlt 3-5. mondat: most Alakzatai, képei: ellentét, halmozás, megszemélyesítés. A lap g o nd olata, üzenete • Mind a négy korái a világról, az énről, annak kapcsolatairól szól. Weöres Sándor kedvelt témája, eszköze jelenik meg a sorokban: megragadni a világ teljességét, s mindehhez kiváló eszköz az ismétlés számtalan formája. A variáció, kombináció az állandó­ ságot, körforgást, az összefüggéseket mutatja be. Játék, az emberi elme különös játéka ez a négy vers. Irodalom, zene és matematika páratlan kombinációja. л. r f j 1. Mikor írta Weöres Sándor N égy k o rá i című művét? 2. Hogyan ha- ¥ tározta meg műfaját maga a költő? 3. Elemezd a korálokat egyen- * ként! 4. Melyik darab adja meg a mű értelmét? 5. Minek a kombi­ nációja a N égy korái? Mi az üzenete? ÖSSZEGZÉS • W eöres Sándor költészetét a sokszínűség, sokféleség, sokarcúság, a világ végtelen tarkaságának tükrözése jellemzi. Lírájának ská­ lája rendkívül széles: egyszavas alkotásoktól, pár strófás játékversektől nagy lélegzetű költem ényekig terjed. Önálló költői nyelvet terem tett, am ely egy­ aránt alkalmas mitikus és filozofikus m ondanivalók, valam int játékos érzések kifejezésére. Költészetét rendkívüli form agazdagság, tematikai sokszínűség jellemzi. A legkülönbözőbb szellemi hatásokat képes volt m agába olvasz­ tani, és azok segítségével kifejezni azt a költői hitet, hogy a világ valaha egységes egész lehetett. Költői feladatának tekintette, hogy ezt a hajdani teljességet a ma em berének felmutassa. Ezért fordult gyakran a mitológia és a keleti filozófiák felé, ezért törekszik eg yéni létében is a teljesség m e g élésé­ re, megismert és rendezett belső harm óniára a külvilág zűrzavarának ellenére. 273

Irodalom elm életi ismeret Játékvers • A elnevezést a legújabb szakirodalomban Kenyeres Zoltán ve­ zette be (1983) olyan művek megjelölésére, amelyek lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A ritmus igen változatos és általában szimultán jellegű. A játékvers megnevezést elsősorban Weöres Sándor egyes alkotásaira alkalmazza a szakirodalom [Valse triste, A tündér, Őszi éjjel...). Sajátos eszközei: felhasználja a ritmust, az ismétlődést, a dallamosságot, a nyelvben rejlő hasonlóságokat, a meglepetést keltő értelemmódosulásokat- így szinte az összes költői eszközt a maga javára fordíthatja. Szoros kapcsolat­ ban van a formaművészettel. A több szótagon összecsengő rímek komikus hatást keltenek. Ezek a követ­ kezők: mozaikrím (kínrím), kecskerím, visszhang rím, csonka rím, kancsal rím. Például Weöres Sándor arra a bravúrra volt képes, hogy egész verssorokat rímeltetett elejétől a végéig: Aj, e nő-kebelű Lidi óta a Jenőke belül idióta, udvarolgat: jóba lepi sálom, udvaron gatyába lep is álom. NAGY LÁSZLÓ (1 9 2 5 -1 9 7 8 ) Nagy László a mai magyar költészet egyik ki­ emelkedő képviselője. Költészete egyszerre hagyo­ mányőrző és merészen újító. Inspirálói voltak a népi írók s a háború utáni társadalmi forradalom is. Éppen ennek tragikus torzulásai siettették költői kibonta­ kozását egy olyan nagyszabású és nagy hatású lírai forradalom keretében, amelyben társa Juhász Ferenc volt. Az 50-es évek magyar költészetében ez a lírai forradalom volt a legnagyobb esemény. ÉLETÚTJA Bállá Demeter fotója Gyermekkora, iskolai • 1925. július 17-én született parasztcsaládban a Bakonytól nyugatra Nagy Lászlóról fekvő Veszprém megyei Felsőiszkázon. Születé­ sének napja kétséges. É letem című önéletrajzi írásában így vall erről: Születésem kor aratás volt, szent munka, éjszakák, nappalok egybeestek, a z én d á tu m o m p e d ig e lv e sze tt a s o k ten n iva ló közt. M ég is, h a a B a stille 1- b ö rtö n t 14-én d ö n tö tté k le, ille t v o ln a ezen a n a p o n születnem . 1Bastille (e:. bászti) - hírhedt börtön Párizsban, melyet 1789. július 14-én a forradal­ márok leromboltak 274

Édesapja Nagy Béla, édesanyja Vas Erzsébet házasságából két lány és két fiú született. A másik fiú, István - Ágh István néven ugyancsak kiváló költő, műfordító és esszéista lett. 1935-ben csontvelőgyulladás következtében bal lábára megbénult. Ké­ sőn jöttek rá a betegségre, a műtétek ellenére sem gyógyult meg. Sokáig járógépet kellett használnia. Betegsége miatt előbb magán-, majd rendes tanulója a pápai polgári iskolának. Ezt követően a református kollégium kereskedelmi iskolájába írták be szülei. Itt szerzett érettségit 1945-ben. Egy évet otthon töltött, so­ kat írt, pedig festőnek készült. 1946-tól Budapesten tanult tovább. Előbb az Iparművészeti Főiskolára járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán, ké­ sőbb pedig a bölcsészkar magyar-filozófiai szakán folytatta tanulmányait. 1946-49 között népi kollégista volt: A ko llégium m e nnyország v o lt szá ­ m om ra, annak ellenére, hogy se ablakunk, se ágyunk nem volt az első h ó n a p o kb a n . E z a k ö zö ssé g le tt n evelő m és otthonom . Diplomát egyik tanintézményben sem szerzett. Műfordító, újságíró • 1949 és 1952 között írói-műfordítói ösztöndíjjal Bulgáriában tartózkodott. Tanulta a nyelvet és fordította a bolgár népköl­ tészetet. Műfordításkötete S za b lyá k és citerá k címen jelent meg 1953-ban. 1953-tól 1956-ig a. K isdobos című gyermeklap szerkesztőségi munkatársa volt, majd 1959-ben az E le t és Iro d a lo m h o z került, az irodalmi hetilap képszerkesztője, majd főmunkatársa lett. Házassága • 1952-ben feleségül vette Szécsi Margit költőnőt. Neki ajánlott verse A fo r r ó szé l im ádata (1963), melyben a költő a veszélyek ellen oltalmat adó szerelmet ünnepli. 1953-ban fiúk született, Nagy And­ rás, aki grafikus, sokoldalú alkotó lett. 1956 után • Az év megrázó eseményei, a forradalom leverése, a történelem sodrása következtében mély hallgatásba burkolózott. A kul­ túrpolitika is ellenségének tekintette a makacsul hallgató költőt. A mű­ fordításba menekült ekkor. Csak 1960 és 1965 között talált magára. Mű­ fordítói munkássága a 60-as években sokoldalú és termékeny. A bolgár népköltészet mellett az albán, a délszláv, a cigány népköltészet alkotásait is tolmácsolta. Költői világképe ekkora alakult ki teljesen. Tökéletesítette jellegzetes versalakzatait: a gondolati-eszmei elemekkel dúsított látomá- sos dalt, a hosszúverseket és az esszéelemekkel egyénített portréverseket. 1978. január 30-án hirtelen halt meg Budapesten. Munkásságát 1950-ben, 1953-ban és 1955-ben József Attila-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1968-ban a strugai (Makedónia) nemzetközi költőfesztivál aranykoszorújával, 1973-ban Radnóti-díjjal, 1976-ban bol­ gár Nemzetközi Botev-díjjal ismerték el. MUNKÁSSÁGA Nagy László megörökítette a régi paraszti életet, az átalakuló magyar falut. Újszerű eszközökkel mutatta meg a természetben élő, küszködő, 275

szigorú erkölcsű parasztemberek értékteremtő életformáját, műveltségét. Költőtársa, Csoóri Sándor írta róla: N a g y L á szló szétfeszítette a h a g y o ­ mányos kereteket, a többszázados paraszti életet a krum pliföldek, az is­ tállólámpák, a csordakutak és a jégverések földi köréből az egyetem es lét költői m agasába emelte. Első alkotói korszaka • Nagy László először 1946-ban, egy ifjúsági lap hasábjain, majd 1947-ben a Valóság című folyóiratban publikálta köl­ teményeit. Első verseskötetei a Tűnj el, fájás (1949) és a A tüzér és a rozs (1951) címmel jelentek meg. Költészetére József Attila, Weöres Sándor, F. García Lorca, a magyar és a bolgár népköltészet hatott. 1952-től kezdi érzékelni a szakadékot a költői és a valóságos világ között, és a derűs és biztonságos közérzetet, a kétely nélküli bizakodás lassan érvényét veszti költészetében. Rádöbben, hogy a kommunista dik­ tatúra legszebb eszméit csúfolta meg. Végsőkig átéli azt a válságot, amit a hibák, bűnök, ellentmondások a társadalmi életben előidéztek. A nap je g y e se (1954), A va sá rn a p g yö n yö re (1956) című köteteinek verseiben hangja elsötétül, kínzó víziókkal vívódik. Lírájában megszaporodnak az ősz, majd a fagy, a tél, a zúzmara képei, ezek jelképes hangulataiban rossz közérzete kifejezésének költői lehetőségeit találja meg. Az 50-es évek közepére kialakul Nagy László jellegzetes költői ma­ gatartása: a szüntelen küzdelem a történelem és az emberi lét ellent­ mondásaival. Ebben a küzdelemben fontos tényezőkké válnak a tisztaság és a rontás, az élet és a halál legsajátosabb vonása lesz a lehetetlennek feszülő emberi akarat pátosza. 1957-ben jelent meg A deres m ajális című gyűjteményes kötete, melynek verseit az összetörtség, a sebzettség újra meg újra visszatérő motívuma jellemzi. Költészete nyelvi tekintetben is átalakul. Megfogyatkoznak a dalok, felbukkannak az elégiák, szaporodnak a rapszódiák, hosszúénekek szü­ letnek. Felhasználja a szürrealizmus képalkotó módszerének vívmányait, merész alkotói fantáziája a költői képek bőségével fejezi ki az egymásnak feszülő indulatokat. A leírást a vízió, a mitikus képpé növesztett látomás váltja fel. Második alkotói korszaka • A forradalmat követő időszakban a falu már nem saját lehetőségeinek keretét vagy korlátját jelenti, hanem értéke­ ket hordozó, de visszavonhatatlanul múlttá váló világ lesz. 1965-ben adta ki új kötetét H im n u sz m inden időben címmel, mely 53 verset tartalmaz, köztük négy hosszabb költeményt. A kötet verseiben a lírai én nagy ellentétek: élet és halál, fejlődés és pusztulás, remény és kétségbeesés közt vergődik, határtalan ereje azonban mindig épen tartja küzdő kedvét. Biztos erőforrást talál a szerelemben. Olyan világot teremtett, amelyben a reális és irreális, az ősi és a mai civilizáció jelenségeit kapcsolja ösz- sze, játssza egymásba. Lírájának további kiteljesedését hozta az A rcca l a ten g ern ek (1966) című gyűjteményes kötete. 276

A 60-as években Nagy László sokoldalú és termékeny műfordítói munkásságot fejtett ki. Ezt bizonyítják megjelent kötetei: S ó lym o k vére 1960-ban, D a rá zskirá ly 1968-ban, B a b érfá k 1969-ben, É g és f ö l d (1971). Harmadik alkotói korszaka • A Versben bujdosó (1973) című kötete a jellegzetes darabja ennek a korszaknak és az 1965 óta írott verseket tartalmazza. A kötetben felerősödik a tragikum és erőteljesebben érvé­ nyesül az önéletrajzúság. A 70-es években Nagy László már szüntelenül érezte a küldetés igényével vállalt költőélet magára utaltságát, egyedülléte tudatában alakította ki magatartását és élte át konfliktusait. 1975-ben megjelent a V ersek és versfo rd ítá so k (І—III.) gyűjteményes kötete és 1976- ban a V álogatott versek. Még sajtó alá rendezte a J ö n n e k a h a ra n g o k értem című kötetét 1977-ben, de az 1978-as megjelenését már nem érhette meg - posztumusz kötet lett belőle. Ebben a kötetében oldottabb, már-már társalgási hangot is belekever a komorba, a fájdalmasba, s valami időtlen, mozdulatlan nyugalom csendje veszi át az uralmat. Költészetének újszerűsége • Nagy László lírája szakított a múlt szá­ zadi lírai realizmus hagyományait követő tárgyias-leíró jellegű költészet­ tel, s látomásos-szimbolikus-mítoszi költői világot hozott létre mind a szemléletmódban, mind a poétikában. A hosszúversek jól szemléltetik a poétikai forradalmat. л, i g -g 1. Milyen kapcsolatban vannak Nagy Lászlóval az alábbi nevek: Fel- fíM f sőiszkáz, Pápa, Budapest, Bulgária? 2. Ki volt Nagy László felesége? * 3. Kik hatottak Nagy László költészetére? 4. Hogyan korszakolható munkássága? ^ 5. Milyen változások következtek be a Nagy László költészetében 1952-ben, illetve az 1960-as évek első felében? 6. Sorolj kötetcímeket! I I 7. Miben hozott újat Nagy László költészete? H im n u sz m in d en időb en Az 1956-os év megrázó eseményei, a történelem sodrása az utolsó szálakat is eltépte, melyek kisvilága jövőjéhez kötötték. A falu már nem saját lehetőségeinek keretét vagy korlátját jelentette, hanem értékeket hor­ dozó, de visszavonhatatlanul múlttá váló világ lett. A fájdalmasan elhú­ zódó hallgatás, a magányos visszavonulás következett. Néhány elszórt publikáció után csak 1960 és 1965 között talált magára. Ezt a magára találást mutatja H im n u sz m inden időben című kötete, mely 53 verset tar­ talmaz, köztük négy hosszabb költeményt. Ez a kötet a látomásos-szimbolikus-mítoszi költői forradalom letisz­ tult eredményeit mutatja be, amelyet egy költői irány kiteljesítésének és összegzésének is tekinthetünk. A versek összességét a tragikum és a pátosz hatja át, de jelen van az idill és a játékosság utáni sóvárgás is. Műfajilag sokszínű a kötet: meghatározók a dalok és a hosszúversek, de találkozunk félhosszú verssel is. Hangvételük ódái, himnikus, rapszodi- kus. 277

A kötet 1965-ben jelent meg. Címadó és mottóverse, a Himnusz min­ den időben. Te szivárvány-szemöldökű, Béta-sugárban reszkető, Napvilág lánya, lángölű, Sok-fejű kölyket elvető, Dárdának gyémánt-köszörű, Tengerek habján csörtető, Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem! Te fülemülék pásztora, Minden időben ismerős, Sugarak déli lantosa, Mindig reménnyel viselős, Legelső márvány-palota, Bájokkal isteni erős, Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem! Siralomvölgyi datolya, Öröktől belémkaroló, Festmények rejtett mosolya, Vánkosra velem hajoló, Templomon arany-kupola, Varjakat döggé daloló, Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem! Díjra korbácsolt versenyló, Iszonyattól ha szédülök, Lázadásokban lobogó, Ha a pimaszság rámdönög, Csillag, dutyiba pillantó, Önmagámmal ha kűzködök, Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem! Harctéri sebek doktora, Jog hogyha van: az én jogom, Hazátlanoknak otthona, Enyém itt minden hatalom, Mézes bor, édes babona, Fölveszem kardom, sisakom! Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, te segíts engem! Piaci csarnok álmosa, Felragyog az én udvarom, Nyomorúságnak táncosa, Megdicsőül a vér s korom, Szilveszter-éji harsona, Galambok búgnak vállamon, Gyönyörűm, te segíts engem! Gyönyörűm, ha segítsz engem! Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1958-ban írta ezt a versét Nagy László. A válságba jutott költő vívódásait ugyanakkor egy eszményi és harmonikus világ létezésébe vetett hitét ismerhetjük meg. Műfaja dalszerű himnusz. Címe: mondatcím, örökérvényű gondolatokra, magasztosságra, fennköltségre utal. Jellegzetessége: emberséghim nusz keresztényi jellemzőkkel. N em ­ csak dicsőít, kér is. Mind tartalmi, mind szerkezeti szem pontból hasonló­ ságok is felfedezhetők a Mária-himnuszokka\\, litániákkal. Fő motívumok: fény, szépség, harc, veszélyeztetettség, szembeszállás, ló, vér - az utóbbi kettő több Nagy László-versben is felbukkan. Szerkezete • Retorikai felépítettség, megszólítások sorából épül fel a szöveg, kérést fogalmaz meg. 12 azonos építkezésű, szabályos vers­ 278

szakból áll, m indegyik szakasz végén ismétlődő sor, refrén áll. Ez csak az utolsó versszakban változik meg: felszólítás helyett feltételes módú kijelentés zárja a verset. Két szerkezeti egységre tagolható a vers. 1. egység, 1-9. vsz.: m indegyik strófa egy-egy megszólítás, a szó­ lító személy csak a refrénben van jelen: Gyönyörűm, te segíts engem!, s a megszólított dicsérete, jellemzése a látomás objektív igazságaként mutatkozik meg, olyan általánosságként, am ely bárki számára erőforrást jelenthet. Az első három szakasz a siralomvölgy szépségét mutatja, a 4-5. inkább a segítségre szorulást emeli ki, a 8. arra utal, hogy a segítő szerep minden időre vonatkozik: Minden időben ismerős/ ...bájokkal. A 9. szakasz átvezető jellegű. A könyörgés címzettje eddig az általános nő-személy volt. Ez a nőalak valóságosan és szimbolikusan is társsá válik. 2. egység, 10-12. vsz.: önm aga állapotának leírása, innentől a kö­ nyörgő személy a főalakja a szakaszoknak. A 10. szakaszban a segítséget kérő énekm ondót fenyegető, a kérést megindokoló bajok mutatkoznak meg, a 11.-ben ezek leküzdésének a lehetősége részben a segítség ré­ vén, részben a társadalmi törvények érvényesítése által: Jo g hogyha van: az én jogom, / Enyém itt minden hatalom, / Fölveszem kardom, sisakom! Az utolsó szakaszbeli ideális állapot még csak a képzeletben létezik. A lapgondolata, üzenete • A lírai én remény és kétségbeesés közt vergődve, biztos erőforrást talál a szerelemben. Ragaszkodik az emberi méltósághoz, az álmokhoz, a tisztességhez. A vers minden szakaszából a remény, a hit szól. Hit valakiben, akit Gyönyörűmnek szólít: mindenhez erőt, kitartást tőle remél. Az ő szeretete, segítsége, támogatása teszi elvi­ selhetővé az életet minden körülmények közt. Hatalmat, erőt adó támasz. A szerétéiről szól ez a himnusz - m inden időben. A világ minden jelenségében, apró darabjában megleli a szeretett személyt. Mindennél értékesebb és fontosabb kincs a szeretet, a szerelem. A vers ideje irreális, keretek nélküli, ahogy a cím is mutatja. Örökké érvényes, örökre szóló kérés. H ang ulata, verselése • A himnusznak m egfelelően emelkedett, patetikus. Bizalmat, nyugalm at áraszt. Szabályos négysoros, jambikus szakaszok, a refrénben anapesztusi ritmus, rímelése: a a a b. Alapképe: a Gyönyörűm, a szépség és a fény képzetét m indvégig érzékelteti, s a szeretett személyt különböző fogalmakkal azonosítja. Meghatározó a versben az ismétlés sok fajtája. A.r f j 1. Milyen történelmi időszakban keletkezett a vers? Mit tudsz erről ¥ az időszakról? 2. Milyen a vers szerkezeti felépítése? Hány egységre -■* * tagolódik? Ф 3. Bizonyítsd a vers retorikai felépítettségét! 4. Mi a Himnusz minden időben című vers alapgondolata? I I 5. Milyen a vers hangulata? 6. A gyönyörűm szót te hogyan értelmezed? Használjuk-e a köznyelvben? Válaszodat indokold! ) dAíш \\ 1. Keress nyelvi kifejezőeszközöket, alakzatokat, képeket a vers­ ben! 279

K i v iszi át a S zerelm et Létem ha végleg lemerült Lantos György: Tisza part, ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? 1990-es évek Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantu mezővé a szikla­ csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerült, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra! Amit a műről tudnod kell Nagy László bár eleinte lelkesen azonosult a szocializmus ügyével, az ötvenes évek második felében kénytelen szembenézni a társadal­ mi problémákkal. Érett korszakának első nagy versei ekkor születnek, m elyekben az emberi lét nagy kérdéseivel is megküzd. A nagy belső küzdelmekről tanúskodó költem ények egyik szép darabja a Ki viszi át a Szerelmet. Keletkezése • A vers első vázlata még 1954-ben készült el, majd 1957-ben form álódott véglegessé, de csak 1964-ben jelent meg először a Kortárs című folyóiratban. A költő lelkiállapota 1956 után, mint tud­ juk, megrendült. A derűs lélek elkomorodásának bizonyítéka ez a vers. A külvilág adta rossz közérzethez járult feleségének az egész létét-lé­ nyegét kiegészítő költőasszony, Szécsi Margitnak hosszan tartó súlyos betegsége is. Műfaja: filozófiai dal, m odern dal, dalformájú költemény. Tartalmi besorolása, típusa szerint ars poetica és a szenvedélyes szeretet költeménye. A vers utolsó gondolata jelenik meg címként, így mintegy keretbe zárják a szöveget. A legfőbb emberi érték, a legnemesebb, leg­ tisztább érzés, a szerelem m egm entése a kérdés. Érdekessége, hogy bár kérdő m ondat, még sincs a végén kérdőjel. Szerkezete • A költemény komponálási elve: fokozó felépítés, csat­ tanószerű lezárás. A költő saját szerepéről vall egy kérdéssorozat (hat kérdő és egy felkiáltó mondat) formájában. M indegyik kérdés a költő aggodalm át fejezi ki: ki menti át a jövőbe az élet és az erkölcs értékeit, ha ő már nem lesz? Ki folytatja az általa m egkezdett munkát? Mi lesz a világgal, ha kivesznek belőle a legfontosabb értékek? Két egységre tagolódik, a Létem ha végleg lemerült sor szeli ketté a szöveget: 280

I. e g y sé g : a kérdések a természeti képektől vezetnek eszmei régiókba: 1. sor: A költemény első szava a Létem. A költészet a lét értékeiről vall általában is. Ezeket az értékeket költői képek hordozzák a versben. 2. sor: a természet és a költészet közös jelképe rejlik a ki imád tü­ csök-hegedűt? sorban. 3. sor: az élet szenvedélyes szeretetét fejezi ki a Lángot ki lehel deres ágra7 sor. 4. sor: önfeláldozásra utal a Ki feszül föl a szivárványra? sor, a szivár­ vány itt egyúttal a szépség jelképe is. 5-6. sor: a szerelem rejlik a Lágy hantu mezővé a szikla- / csípőket ki öleli sírva? képekben. 7-8. sor: a népköltészethez nyúl vissza a Kőmíves Kelemenné című népballadára emlékeztető kép: Ki becéz falban megeredt / hajakat, verő­ ereket? 9-10. sor: a hitről vallanak a 5 dúlt hiteknek kicsoda állít / káromko­ dásból katedrálist? sorok. Az ebben az egységben elhangzó kérdések olyan feladatokra vonat­ koznak, m elyek csak metaforikusán értelmezhetők: a költő, a költészet nélkülözhetetlen, tovább kell adni a tudást, hogy folytatása legyen. Az aggodalom nőttön-nő: talál-e méltó utódot a feladatra? II. e g y sé g : a lírai én kérdései felszólításokká válnak, erkölcsi paran­ csot m ondanak ki. Két alapérték szembesül: a jó és a rossz, az élet és a halál. 11. sor: megismétli a felütésben elhangzó, az elmúlás fájdalmát ki­ fejező feltételes mondatot. 12. sor: már nem kérdez a beszélő, hanem állítja, hirdeti a küldetést ki rettenti a keselyűt!, a dögmadarat, a halált, a gonoszságot. A keselyű egyben utalás az alkotást jelképező Prom étheusz legendára, a kép a hősiességre is utal. 13-14. sor: a szerelem, a gyerm ek és m inden érték átm entése a jövőbe: 5 ki viszi át - ki menti át, mint kutya a kölykét, életét kockáztat­ va - fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra! A kölykét mentő állatok példájával utal a jövőért vállalt felelősségre. A szerelem az élet forrása, maga a költészet, az emberi lélek, érzés, az emberség és mindaz, ami értéket jelent és veszélyben van. A két világ közötti átm enet forrongását érzékeli a beszélő, m ert a túlsó part az ismeretlen jövőt is jelentheti. Mintha az idő folyóját úszná át a költő, a történelm ét, vag y az élet-ha­ lálét. Alapgondolata, üzenete • A költői feladatok időtlenek, mindent túlélők - ha van folytató, ha van méltó utód. Nagy László emiatti ag­ godalmát, s egyszersmind bizakodását fejezi ki. Lesz majd valaki, aki ugyanazt vallja, mint ő: a költő arra hivatott, hogy átm entse időről időre azt, ami állandóan jelen kell, legyen a világban: legfőképpen a Szerel­ met. A szerelem, mint a legnagyobb kincs jelenik meg versében. Nem 281

véletlen, hogy a leggyakrabban idézett Nagy László-vers ez: tömörsége, feszültsége mindenkit megfog, kérdései elgondolkodtatnak. A szemé­ lyes és az emberiségszintű életigenlés reprezentatív verse a Ki viszi át a Szerelmet, ugyanakkor ars poetica is. A költő feladata: a teremtő cselek­ vés, az élet értékének őrzése, átmentése, erkölcsi tartás és hit - minden rossz tapasztalat ellenére - az em berben. H ang ulata, hangnem e • A kérdések aggodalomról, kétségekről árulkodnak, az utolsó paranccsá váló kérdés azonban a bizakodás jele. Patetikus hangnem ű, az ars poeticának m egfelelően em elkedett. Nyel­ vi kifejezőeszközök: kérdő m ondatok sorozata. Rövidsége ellenére (14 sor, m ely a shakespeare-i szonettform át idézi) rengeteg információ van benne. A költemény egy alárendelő tagm ondattal kezdődik, majd utána ennek fölérendeltjei követik egymást, így terem t feszültséget az olva­ sóban, hallgatóban. Az alárendelt tagm ondat ismétlése után ugyanígy következik annak fölérendeltje. Alapellentét a versben az elmúlás és az értékek m egtartása, megmaradása, megőrzése. Az ellentéten kívül az ismétlődő mondatszerkesztés, ismétlődő m ondat, ismétlődő kötőszó, gondolatritm us és m ondatpárhuzam jellem ző a versben. Képek • A vers metaforák sorából áll: a szivárvány, a keselyű, a tü­ csök-hegedű - mind csak ebben a szövegben nyernek sajátos értelmet, jelentést. Utalnak az alkotó, teremtő, sokszínű költői munkára, a küz­ delemre, míg valami megszületik az üres szavakból, értelmetlen hang­ sorokból. Felfedezhetünk távolabbi kapcsolatokat is a népköltészetből és a görög mitológiából. A dúlt hiteknek kicsoda állít / káromkodásból katedrálist az em ber megcsúfolt hitére utal. A költőnek az új rendbe vetett bizalma m egrendült, de hite 1956 után sem veszett el, hanem szenvedélyes tiltakozásra ösztönözte a költőt. A káromkodás és a kated- rális - egyébként alliteráló hangzása is kifejezi az ellentétet. Versform ája, verselése • Időmértékes verselésű, jam bus és anapesz- tus a jellem ző versláb. Rímelése: páros, a sorok 8/9 szótagosak. Stílusa: romantikus, mítoszi. Érdekessége a versnek, hogy szinte teljes egészé­ ben szállóigévé lettek a sorai. л. r * j 1. Mikor keletkezett a Ki viszi át a Szerelmet című vers? 2. Flatározd ’ііЦ f meg a műfaját! 3. Flogyan bizonyítanád a vers retorikai felépítettsé- -■* * gét? 4. Hol veszel észre ismétlődést? Mi ennek a szerepe? 5. A vers­ ben feltett kérdések szerinted miért tűnnek állításoknak? Milyen jelét látod ennek? Ф 6. Hol jelölnéd ki a vers gondolatmenetében a fő fordulatot? 7. Milyen ellen­ tétek fejeződnek ki az egyes képekben? 8. Értelmezd a vers utolsó négy sorát! I I 9. Egyetlen mondatban hogyan fogalmaznád meg a vers mondanivalóját? 10. Mi a szerepük a metaforáknak a versben? 282

Ö SSZEGZÉS • Nagy László „már életében megtestesítette az olvasó- közönség számára az eszményi magyar költőt: művészetében erkölcs és esztétikum, személyes élmény és egyetemes távlat, emberi hitelesség és szigorú korítélet példaszerű egységét tudta megteremteni. Magasrendű művészi élményt és etikus magatartást segítő és követő erkölcsi erőt egy­ szerre adott.\" (Görömbei András) Irodalom elm életi ismeret A hosszúvers • Egy verstípus, mely mindenekelőtt a vers terjedelmére utal. Műfajilag a líra és az epika határán van: az epikumot nagyfokú líraiság szövi át. Általános sajátossága e műveknek a világkép-magyarázat igénye, az összefoglaló jelleg. Egy modern kori felosztás megkülönböztet rövid, félhosz- szú és hosszú verset. Ez az osztályozás három szempontot vesz figyelembe: a terjedelmet, a szerkezetet, valamint a tömörítés mértékét és módját. Ezek a tulajdonságok a versek minden más elemére is hatással vannak: a gondolatok, az érzelmek kifejtettségére, az epikus és lírai részek arányára és viszonyára stb. Mivel a világ polifonnak mutatkozik, s csak feloldhatatlan ellentétpárokkal írha­ tó le hitelesen, erőteljes e művek drámaisága. E léthelyzet az alkotók számára már nem ábrázolható a korábban általuk is művelt, leíró jellegű lírai realiz­ mussal, a kijelentő, reflektáló tárgyiasság helyét az áttetsző világmagyarázat hiteltelenné válása után átveszi a látomásos-szimbolikus-mítoszi jelleg. Nem a művészi alkotás válik ez által irracionálisabbá, hanem a valóságnak a rációt megcáfoló-megcsúfoló vonásai épülnek be a költői művekbe. A hosszúversek jól szemléltetik a poétikai forradalom verstani újításait is. Nagy László számára a költészetünkben élő ritmusrendszerek további egyneműsítése a cél. A nem­ zeti versidomra, az ütemhangsúlyos versre rámintázza annak szabadabb válto­ zatát, a tagoló verset, de az időmértékes ritmusokat is. A hosszúvers uralkodó sortípusa a felező tizenkettesre emlékeztető, de annál terjedelmesebb sorfaj, kötetlen szótagszámmal, de erős cezúrával. A sorok ütemszáma sem feltétlenül azonos, általában 3-4-5 ütem található egy sorban, az ütemek szótagszáma eléri az 5-6 szótagot is. Tipikus hosszúvers Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Weöres Sándor Mária mennybemenetele stb. A hosszúversek mintapéldái Nagy Lászlót dicsérik: Gyöngyszoknya, A vasárnap gyönyöre, Rege a tűzről és a jácintról. A Zöld Angyal, Menyegző.* * polifónia - (gör. 'sokhangúság', 'többszólamúság') - zenei műszó; az .j> irodalomban a mű komponenseit, rétegeit, szintjeit, kifejezőeszkö- * Zeit, eljárásait tekintik szólamoknak, amelyekből a különféle alko­ tóelemek egyidejűleg, egymásnak ellenpontját képezve fejtik ki esztétikai hatásukat. ráció - 1. ész, értelem, józan ész; 2. érv, ok, ésszerű magyarázat. irracionális - ésszerűtlen, logikátlan. 283

А XX. SZÁZADI SZÉPPRÓZA A magyar szépprózát а XX. század első harmadára az irányzatok sokszínűsége jellemezte, és a 30-as évektől jó esélyei voltak a világiro­ dalmi áramlatokhoz való felzárkóztatásra. A 40-es évek közepén egy korszerűsített realisztikus közlésforma vált uralkodóvá, amely korlátozta a klasszikus mindentudó elbeszélői nézőpontot, műfaji változataiban je­ len voltak az esszéisztikus-intellektuális (Németh László, Márai Sándor), a zsáneres (Tamási Áron), illetve a beszámoló-tuclósító-szociográfiai (Illyés Gyula) prózaformák. Az 1945-től 1948-ig tartó időszakban a 30-40-es évek epikus ha­ gyományai továbbra is meghatározóak voltak, s e pár évben született néhány, a magyar epikai modernséget képviselő alkotás. Németh Lász­ ló regényírása a népiség hagyománya felől közeledett egy korszerűbb lélektani realizmus felé, Márai Sándor pedig a Kosztolányi Dezső ha­ gyományozta polgári klasszikus modern prózaírás jelentős folytatója lett. A polgári-liberális világlátású irányzat, amely értékszemléletének középpontjába az egyéniséget állította, Márai emigrációjával megszakad, és Ottlik Géza prózavilágát leszámítva eltűnik a következő negyven év magyar irodalmából. A polgári elbeszélés klasszikus esztétista (nyugatos) hagyományaitól eltérő - a modern európai epika eszközrendszeréhez kö­ zelítő - irányt vett a 40-es évek közepén az Újhold körül csoportosuló írók egy részének prózája: Mándy Iván, Mészöly Miklós. A 60-70-es években a magyar epika a világszerű, realisztikus meg­ jelenési formák megtartásával tett kísérletet a modernizációra. Korlátozta а XIX. századi realizmus teljességigényét, a játéktér világmetszetekre szorítkozott, felszámolta a mindentudó elbeszélő illúzióját, megnőtt a belső tér (tudat) és a kihagyásos időszerkezetek jelentősége. A lélektani megjelenítés a külső és a belső nézőpontok váltogatását eredményezte, az irónia távolságtartást és árnyaltabb értelmezést tett lehetővé. A hang­ súlyos tárgyilagosság lemondott a befogadói magatartás befolyásolásáról. Ugyanakkor a változás nem lépte túl а XIX. századból hagyományozott ok-okozatiságban előrehaladó elbeszélés kereteit. Ennek a prózairánynak három típusa jelentkezett a 60-70-es évek epikájában. A lélektani regény (elbeszélés) elemző igénnyel irányult egy-egy hős értékmagatartásának megjelenítésére. A hősök tudat felőli megformált- sága mellett megmaradt a külső megítélhetőség, ennek következtében megjelent a többértelműség lehetősége (Németh László, Szilágyi István, Gion Nándor). Az újnépies indíttatású tárgyias, korkritikával élő ábrázolásmód kérdésirányai a társadalmi elnyomorosodás, az életforma, a közösség, a gondolkodásmód és az erkölcs problémáira vonatkoztak (Illyés Gyula, Cseres Tibor, Sarkadi Imre, Sánta Ferenc). Az önéletrajzi vallomásosság jelenlétét az a történelmi helyzet in­ dokolta, amely a kisebbségekben élő olvasótábort létében veszélyeztetve 284

választott el az anyaországtól és annak kultúrájától. Alkotói olyan tanú­ ságtétel szándékával lépnek fel, amelyben a beszélő a megszólítottakkal érdek- és sorsközösséget vállal (Sütő András). MÁRAI SÁNDOR (1 9 0 0 -1 9 8 9 ) Márai Sándor budai A magyar polgárság írójaként számon tartott lakásának erkélyén Márai Sándor már a 30-as években egyike nemze­ déke elismert íróinak, mégis, második és végleges emigrációjától tudatosan és következetesen kiiktatták a kultúrpolitikusok műveit a hazai szellemi életből, s nevét is haláláig alig ejtették ki. Nemcsak emigráns létének és következetes bolsevizmusellenességének köszönhető ez, hanem annak is, hogy ő volt a létező valóságos és elképzelt ideális magyar polgárság leg­ következetesebb irodalmi képviselője ÉLETÚTJA Gyrmekkora, ifjúsága • Kassán született 1900. április 11-én Márai Grosschmid Sándor néven. Szepességi német családból származott, apja tehetős ügyvéd és városi tanácsnok volt Kassán. Az ifjú Márai Kas­ sán, Eperjesen, Gödöllőn és Budapesten végezte középiskolai tanulmá­ nyait, később Budapesten előbb a jogi, aztán a bölcsészkar hallgatója lett. 1919-ben Lipcsében tanult újságírást, majd ismét bölcsészhallgató lett Frankfurt am Mainban és Berlinben, de oklevelet nem szerzett. Közben német lapoknak dolgozott, köztük volt a F ra n kfu rter Z eitu n g , a kor egyik legrangosabb újságja. Házassága • 1923-ban feleségül vette a Kassáról érkező Matzner Ilo­ nát (1899-1986). Még abban az évben Párizsba utaztak, és hét esztendőn keresztül éltek ott. Közben 1926-ban hosszabb utat tett a Közel-Keleten az Ú jság című lap megbízásából. Budapesten • 1928-ban költöztek haza. Ekkor kapcsolódott be az irodalmi életbe. Sokat írt, egyike lett a legismertebb szerzőknek. Szem­ léletmódja liberális, politikai nézetei is határozottak, de nem csatlakozott egyetlen irodalmi irányzathoz sem. Mindennél fontosabbnak tartotta a szellemi függetlenséget. Ebbe is Kosztolányi örököse volt, akinek halála után a P esti H írlap állandó tárcaírója lett. Hitler hatalomra jutása és a németországi események azt a meggyőződést keltették benne, hogy a polgári liberalizmus halálos sebet kapott. 1945 után bizalommal figyelte a változásokat, de hamarosan a kommu­ nisták részéről egyre gyakoribb és egyre közönségesebb támadások érték, a németek szövetségesének nevezték őt, aki az egyik legkövetkezetesebb 285

antifasiszta szerző volt. Könyveinek bezúzása után pontosan látta, hogy íróként halálra ítélték, ezért 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot. Emigrációban • Előbb Svájcba utazott, majd két évig Olaszország­ ban élt, végül New Yorkban telepedett le. Az 1956-os események nagy reményekkel töltötték el. Münchenbe repült, onnan akart hazajönni, de a szovjet csapatok már akkor bevonultak Magyarországra. Minden remé­ nyét elveszítette, hogy hazatérjen. 1957-ben amerikai állampolgár lett. Feleségével és fogadott fiával 1979-től a dél-kaliforniai San Diegóban élt. A 80-as években már lehetővé vált, hogy könyveit Magyarországon is kiadják, de ő nem járult hozzá műveinek megjelentetéséhez. Megfogad­ ta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig műveinek kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Utolsó éveit teljesen magányosan, visszavonultságban töltötte, miután 1986-ban felesége és nemsokára fia is meghalt. Szegé­ nyes körülmények között, egyre betegebben tengette életét. Bár tudott az itthoni változásokról, egészségi állapota miatt már szó sem lehetett a hazatérésről. 1989. február 21-én önkezűleg vetett véget életének. Ham­ vait kívánságára a Csendes-óceánba szórták. Egyidős volt a századdal. 1990-ben a Magyar Köztársaság posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazta. MUNKÁSSÁGA Első írói korszaka • Márai írói szemléletének kialakulására mindenek­ előtt Kosztolányi Dezső és Thomas Mann munkássága volt kiemelkedő hatással. Mannal 1935-ben személyesen is találkozott. Első verseskötete E m lékkö n yv címmel 1917-ben Kassán jelent meg, ezt követte négy évvel később az E m beri han g o k című versgyűjtemény, amely szintén Márai szülővárosában látott napvilágot. 1922-ben Kassán P a n a szkö n yv című novelláskötettel jelentkezett, majd 1924-ben már Bécs- ben látott napvilágot A m észáros című bűnügyi történet. Ebben az idő­ szakban több fordítása is megjelent, melyek közül kiemelkedik Schnitzler S za v a k ko m édiája című műve, melyet magyarul 1920-ban publikáltak Budapesten. Az első olyan könyve, amelyet a későbbiekben is magának vallott, az Isten e k nyom ában (1927) című, közel-keleti tapasztalatairól beszámoló útirajza. Némi fenntartással figyelte ezt az ősi világot, melyet fokozatosan a maga képére kezdett formálni az elgépiesedő civilizáció. Sok vonatko­ zásban szinte előrevetítette Márai a Közel-Kelet mai helyzetét. A zen d ü lő k (1930) című regénye a világháborúról és a kamaszkorról szól. Mindkettő kilépés a bizonyosságból a bizonytalanságba, a rendből a zűrzavarba, elmozdulás, melynek következtében a bensőséget otthon- talanság váltja fel. Az író egymás tükörképeként értelmezi a felnőttek háborúját és a kamaszok céltalan játékait. Egy magyar fiatalember hányódásait mutatja be a háborút követő zűr­ zavarban az Idegen em b erek (1930) című kétkötetes regény. Az emig­ 286

ráns életérzés idegenségét jeleníti meg Márai. Következő regényed szig et (1934), majd fő műve szintén ebben az évből a felvállaltan önéletrajzi ihletésű E g y p o lg á r vallom ásai. A következő években Márai nagyfokú termékenységgel írt. Kiváló forma, arányérzék, finom, hajlékony nyelv, remek atmoszférateremtés jellemzik alkotásait. 1937-ben jelent m eg A f é l ­ téken yek című regénye, melyben élesen elválnak egymástól az idő kü­ lönféle síkjai: a történelmi és a személyes, az egyéni. Fontos szerephez jut itt a végzet, az eleve elrendelés, valamint a B iblia. Mély beleéléssel kelti életre Krúdy világát a S zin d b á d h a za m eg y (1940) című regényében. Casanova bolzanói kalandjait meséli el a V endégjáték B o lzanóban (1940). Márai már ekkora kialakította a maga jellegzetes előadásmódját, melynek lényege az egymást követő monológokból álló párbeszéd. Ezt a regényírói technikát mesterien alkalmazta A g y e rty á k cso n kig ég n e k (1942) című művében. 1943-ban, а II. világháború alatt kezdte írni másik jelentős művét, a N aplót, amelyen élete végéig dolgozott, és amely végül több kötetnyire terebélyesedett ki. Részben már az utókorra tekintve ér­ telmezte saját művészetét, szembeszállva a tömegkultúrával, a reklámmal és a giccsel, különös erővel fogalmazva meg életének vezérgondolatát: a m ű vész sosem leh et áridó. Naplói nem életrajzi eseményeket rögzítenek elsősorban, hanem szellemieket és még inkább azok reflexióit. 1946-ban M ed vetá n c címmel jelent meg karcolatgyűjteménye, melyben a maga módján megpróbálta visszaállítani a fogalmak értékrendjét. 1947-ben adta ki a S értő d ö ttek című regényét, amelynek harmadik kötetét bezúzták. Ebben a regényében Márai az írók felelősségére utal, szerinte csak az írók menthetik meg Európát, mert csak az írók képesek titokzatos kapcsolatot létesíteni az anyanyelvvel, a nemzettel és a legyőzhetetlen művészettel. Márai Sándor az erőszakos hatalommal szemben a színpad szavát választotta, hogy védje az egyén, a szabad emberi társulás jogát és mél­ tóságát. Első drámája a K a la n d 1940-ből. A kassai p o lg á ro k (1942) című drámája a polgárerkölcs himnusza. Gyönyörű, képekben gazdag nyel­ ven szól a polgári tisztességről, a városhoz, a munkához, a feladathoz hű magatartásról. A g y e rty á k cso n kig é g n e k című regényből is készült drámaváltozat. Márai első korszakában írt művei megteremtették a foly­ tonosságot Kosztolányi, Krúdy és a harmadik nemzedék írói között. Második alkotói korszaka • Az emigrációban írt regényeiben el­ sősorban azt vizsgálta, milyen az, amikor egy világkép összeomlik. Regényvilágának központi motívumai: a rosszat az emberiség kezdettől fogva magában hordja, és csak a mítosz sugárzásában vagy a művészet­ ben oldhatja fel. A tiszta, nagy eszméket a hétköznapi élet megcáfolja és bepiszkítja, de ezeket leküzdhetjük a virtuális világban: a B éke Ithakában (1952), S a n G ennaro vére (1965), íté le t C anu d o sb a n (1970), R óm á b a n tö rtén t valam i (1971), E rő sítő (1975), Judit... és a z utó h a n g (1980) című műveiben. A H a rm in c ezüstpénz-bQ n (1983), élete utolsó regényében a kiemelkedő tehetség és a tömeg kapcsolatának kérdésével vívódott. 287

A háború utáni évek tragikus magyar történéseinek hiteles krónikáját nyújtja a Föld, f ö l d című emlékezésbe öltöztetett esszésorban. Válogatott verseit és hangjátékait A delfin vissza n é ze tt (1978) című kötetben gyűj­ tötte egybe. Két drámát is írt ebben a korszakában: E g y ú r Velencéből (1960) és a Jób.... és a k ö n y v é t (1982). * r 1. Milyen kapcsolatban vannak Márai Sándor életével az alábbi hely- Aö4 f nevek: Kassa, Budapest, Frankfurt, Párizs, Berlin, Svájc, Olaszország, -■* * New York, San Diego? 2. Melyek Márai Sándor főbb regényei? 3. Melyek Márai Sándor naplói? Miért jelentősek? 4. Hogyan vall művészi cél­ járól egyik naplójában? 5. Mi a központi motívuma regényvilágának az emig­ rációban? 6. Említs néhány regényeimet ebből a korszakból! 7. Mit teremtettek Márai művei a Nyugat első és harmadik nemzedéke között? Ш\\ t’Wát 1. Nézzétek meg a 2005-ben készült Mária Sándor utolsó éveit bemutató játékfilmet! Benyomásaitokat vitassátok meg! E g y p olgár v a llo m á sa i Keletkezése • Márai Sándort országos hírű és divatos íróvá életé­ nek fő műve, az Egy polgár vallomásai tette. Hosszabb ideig készült rá, izgatta a vállalkozás, hogy szülővárosáról, gyermekkoráról, első élm é­ nyeiről könyvet írjon. Nagy hatással volt rá Thomas M annon kívül Oswald Spengler A Nyugat alkonya című műve, am ely szerint a pol­ gári világrend és a kultúra a végéhez közeledik. Márainak sem voltak illúziói a polgári léttel kapcsolatban, ennek ellenére m indvégig kitartott a polgári eszményrendszer mellett. A nehézségek ellenére sem tagadta meg írói, m égpedig a polgári írói hivatástudatot, és csak addig becsülte meg a polgárt, amíg az alkotásra is képes volt, és nem kizárólag az ér­ tékek megőrzésére. A polgárság írójaként kötelességének tartotta, hogy megörökítse a polgárság világát, a polgárság által terem tett értékeket: Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára ... tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, valamikor az értelem diadalát hirdette,... s hitt a szellem ellenálló erejében, amely fékezni tudja a csorda halálvágyát. A regény két kötetből áll. Az első, önm agában is m egálló kötet a m agyar széppróza legnagyszerűbb rem ekm űve közé tartozik, a második kötet műfaji tekintetben is különbözik tőle, és esz­ tétikai szinten is alább esik. 1934-1935-ben írta a regényeket. M ű faja • Emlékirat, önéletrajz, vallomás, de az első részben társa­ dalomrajz is van. Típusát tekintve életrajzi, nevelődési, fejlődési regény. Címe utal a legszemélyesebb epikai műfajok egyikére. Témája: a pol­ gári magatartás és a kulturális hovatartozás kérdéseinek tisztázása, az író-polgár vallomása arról, mit jelent а XX. század elején polgárként írni és gondolkodni. Szerkezete • Két részből áll. 288

I. kötet: az író kitöréséről, em berré válásáról szól. 1. A ház és lakói, a lakás, a város. 2. A család, az ősök, a rokonok. 3. Az iskola, a tanárok, a fiúk. 4. Az elbeszélő lázadása, az első pesti tanév, 1914 nyara. II. kötet: az elszakadási vágy hiábavalóság, mert a múlttól elsza­ kadni nem lehet. 1. Keret: utazás Párizsba. Németországi évek. Leipzig, Frankfurt. 2. Németországi évek: Berlin. Házasság. 3. Párizsi évek. Olaszországi hónapok. 4. Utazások: Damaszkusz, London, Genf. Hazatérés Budapestre, egzisztenciateremtés. Az apa halála. Az egyes részek 11-12 fejezetre tagolódnak, igen arányosan: egy-egy fejezet általában 3-4 könyvoldalnyi. Elem zés, értelm ezés • A két kötetből álló regény a magyar vidéki polgárváros, Kassa életéről, az író családjáról és a maga ifjúkori eszmé- lődéséről, Európa-járásáról és hazatéréséről, íróvá éréséről rajzol tablót. Márai azonban nem csak saját életútját, saját családját rajzolja meg, egy réteg helyzetének, kultúrájának és m agatartásának változásait is bem u­ tatja. Mindezt olyan módon jeleníti meg, hogy a megjelenítő - örök­ ségén, környezetén, kapcsolatain - keresztül szembenéz saját emberi lényének, értékrendjének és céljainak kérdésével. Az első kötet a szülői ház minden részletre kiterjedő bemutatásával kezdődik. Márai állóképszerűen írja le gyermekkora legfontosabb helyszí­ neit és a mindennapi eseményeket. Szigorú erkölcsű, ném et származású családban nő fel, ahol m indennek m egvolt a rendje. Folyékonyan beszél németül, bár anyanyelve magyar, s büszke arra, hogy ném etségüket őrző ősei milyen nagy számban vettek részt a 48-as magyar szabadságharc­ ban. Családjának bemutatásával megismerheti az olvasó a polgárságon belüli tagoltsággal, a szorgalmas mesterember-polgároktól a feladatukat értő hivatalnok-polgárokon át a széles tájékozottságú polgári értelmi­ ségig. A biztos kiérlelt tudás, szerény, de nem szegényes életvitel, az alkotó munka szeretete jellemzi ezt a réteget. Tulajdonképpen bizonyos nosztalgiával jeleníti meg az író a polgári világot, az életideált, de ehhez a nosztalgikus érzéshez mindig társul egy határozott távolságtartás is. Közeli s távoli rokonainak bemutatásakor is m egfigyelhető bizonyos bele­ élés, de elhatárolódás is. Például Dezsőt, aki mészárosnak állt, meleg hu­ morral rajzolja, Ernőt, a nagy zenészkarrierről álmodozó lokálzongoristát groteszk tragikummal, Zsüli tantit, a regényírót gyönge iróniával mutatja be. Gizellát, aki a folyamőrrel megcsinálta a szerencséjét, bohózati tréfával, a szélhámos ezredest) Bercit m egvető szatírával, a paptanár harcát a g ye­ rekek szeretetéért borzongóan érzelmes megértéssel, a híres jogtudós nagybácsi szuverenitását csodálva, m egértve, m egítélve és elhárítva m u­ tatja be. A kamaszodó fiú (Márai) látja a társadalmi igazságtalanságokat, az úri-polgári lét különállását, ösztönös rideg önzését is. A cselédekkel 289

együttérez, felháborítja kiszolgáltatottságuk: ...m in d e n e m b e ri m é ltó ­ ságon esett sérelem m e g a lá z m in d e n em bert. De neki e megaláztatáson túl semmi baja, mégis fellázad, előbb az iskolai lelkiatya, majd a szülői ház ellen. Tizennégy éves korában elszökik otthonról, napokig vándorol, bujkál, míg a riasztott csendőrök el nem fogják. Erről a kitörési kísérlet­ ről, az em berré válásról szól az első kötet. Ezt a gyermekkori szökést ele­ m ezve Márai eljut az általánosításig: N e m ta rto z o m senkihez. N incs e gye t­ len em berem , barát, nő, rokon, akinek társaságát hosszabb ideig bírnám , nincs olyan em beri közösség, céh, osztály, am elyben el tu d o k helyezkedni; szem léletem ben, é letm ódom ban, lelki m a g a ta rtá so m b a n p o lg á r vagyok, s m in d e n ü tt h a m a ra b b érzem o tth o n m a g a m , m in t p o lg á ro k között. Később megszokta ezt az állapotot, az állandó otthontalanság természetes volt számára, az egyedüllétben, a m agányban érzi m agát szabadnak. Márai átélte és m egörökítette egy olyan nem zedék sorsát, m ely el- töm egedésével, hatalombirtoklásával elkényelm esedett, eltompult, el- tunyult, alig akadtak már céljai, és elképzelései megvalósítása érdekében sem m it sem tesz. Vagyis máris rálépett a hanyatlás útjára. Márai sajnálja a régi polgári közösségek széthullását, de tudja, hogy ez a világ a teljes individualizáció (az egyéniség bálványozása) felé halad, vag y pedig a töm eggé süllyedés felé. A második regény 1923-ban folytatja a történetet. A néhány kimara­ dó év esem ényeit Márai A z e n d ü lő k című regényében írta meg, am elyet később a G a rre n e k m ű v e címét viselő regénysorozatába illesztett bele. Az Egy p o lg á r v a llo m á s a i második kötete a polgárság céltalanságát mutatja be, amit az első kötet zárójelenetében történtek, valam int az azután következő esem ények váltottak ki. A háború immár mindenkiből kiölte a lelkesedés, a tenni akarás csíráját is, és eluralkodott a bizonytalanság. A fiúk lopnak és hazudoznak, az ő viselkedésük pontosan érzékelteti a m agyar társadalom, ezen belül is elsősorban a polgárság állapotát. A második regény az igazi nevelődési, fejlődési regény, mert arról szól, miként form álódik egy polgár а XX. században a külső és belső erők hatására, s mindenféle ellenkező előjelű hatás ellenére miként válik képessé arra, hogy rátaláljon arra az útra és hivatásra, am elyen, és amely- lyel önazonosságát érezheti és kifejezheti, azaz felnőtté, íróvá, polgárrá, európaivá és magyarrá válhat. Az íróvá formálódás esztendeiben folya­ matosan foglalkoztatja az elbeszélőt az élet és az irodalom kapcsolata. Az ifjú újságíró az életet kereste, a szenzációt, az érettebb alkotó már úgy gondolta, hogy a z élet az író szá m á ra gyanús anyag, s csak m ó d já va l, p re p a rá lt á lla p o tb a n le h e t fe lh a s z n á ln i b e lő le v a la m it. Az írás - egy élet­ mód. Hosszú évekig tartott, amíg egy belső hang hatására eldöntötte, hogy szépíró lesz. Az írást erkölcsi m agatartásnak tekinti annak ellenére, hogy látja A z iro d a lo m e lve szte tte e rkö lcsi h ite lé t... A z író n e m a v a tk o z h a t tö bb é a k o r szándékába, m e g h a llg a ttá k , m e g ta p s o ltá k s elfeledték, m in t a m u ta tv á n y o s p ro d u k c ió já t. Az, hogy polgárnak született nem anyagi előnyöket jelent számára, hanem szellemi és erkölcsi értéket lát benne. 290

A mű zárófejezete egyértelműsíti, hogy 1933 a m élypont: a fasiz­ mus hatalomra jutása véglegesítette а XIX. századi fejlődésívű és biz­ tonságtudatú rend felbomlását. A k i m a ír, m in th a ta n ú s á g o t a k a rn a te n ­ n i egy későbbi k o r s z á m á ra ... ta n ú sá g o t arról, h o g y a század, am elyben születtünk, va la m iko r az értelem d ia d a lá t hirdette. A z utolsó p illa n a tig , a m íg a b e tű t leírnom engedik, ta nú skod n i a k a ro k erről: h o g y v o lt egy ko r és é lt n é h á n y nem zedék, a m e ly a z é rte lem d ia d a lá t h ird e tte a z ö s z tö n ö k felett, s h it t a szellem e lle n á lló erejében, a m e ly fékezni tu d ja a csorda h a lá lv á g y á t. Az igazi polgár mindig európainak tartja magát, s amikor az elbe­ szélőnek végre sikerül igazán európainak éreznie magát, rádöbben, hogy választott hivatását igazán csak szülőhazájában és anyanyelvén gyakorolhatja, hazajön, végérvényesen vállalva ezzel magyarságát. A mű záró részében összefutnak a fejlődésregény szálai: az elbeszé­ lő íróvá lett, európaivá, magyarrá, öntudatos polgárrá és édesapjának halála után végérvényesen felnőtté is. A lapgo nd olata • Az Egy p o lg á r v a llo m á s a i ékes magyar nyelvezettel íródott, egyes szám első személyben. A könyvek történésvezetése nem lineáris, az író gyakran csapong a gyermekkor emlékei között. Az egyes felelevenített emlékeket viszont nem minősíti, nem állít fel sorrendet közöttük, valam ennyi szerves részét képezi az egésznek. Márai Sándor nagymestere volt a környezetleírásnak, a külsőségek ábrázolásának, ami még tovább növeli a kötet olvasmányosságát. Az író célja ezzel a művel azonban nem elsősorban a szórakoztatás, hanem a polgári értékekre való figyelemfelhívás, a hivatás melletti végleges elkötelezettség, az örök humanista értékek őrzése és mentése. л. r * j 1. M it tudsz az Egy polgár vallomásai cím ű regény keletkezéséről? Kik hatottak M árai Sándorra? Nevezd meg Thom as M ann m űvének * a címét! 3. Hány részre tagolódik a regény? Van-e különbség a két könyv között? 4. A könyv cím e joggal foglalja-e magában a vallomás m egje­ lölést? 5. Saját életútja m ellett m elyik réteg helyzetét rajzolja meg Márai Sán ­ dor? 6. Sikerül-e az elszakadás a főhősnek a polgári életideáltól? Ф 7. Értelm ezd: bensőséggel, nosztalgikus együttérzéssel jelen íti m eg M árai a polgárságot, de ehhez mindig társul egy határozott távolságtartás! M iért? f'á z i f íljjü t 1* Fogalm azd meg, mit je le n t az európaiság mai világunkban? Halotti beszéd Látjátok, feleim, szem'tekkel mik vagyunk Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ... Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat 291

Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt A „pillangó”, a „gyöngy”, a „szív” - már nem az, ami volt Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké A gyereknek T о 1 d і-t olvasod és azt feleli, o k é A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: „A halál gyötrelmei körülvettek engemet” Az ohioi bányában megbicsaklik kezed A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon A tested is emlékezik, mint távoli rokon Még felkiáltsz: „Az nem lehet, hogy oly szent akarat...” De már tudod: igen, lehet... És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már. Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét - Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme? „Az nem lehet, hogy annyi szív...” Maradj nyugodt. Lehet. Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek Még azt hiszed, élsz?... Nem, rossz álom ez is. Még hallod a hörgő panaszt: „Testvért testvér elad...” Egy hang aléltan közbeszól: „Ne szóljon ajakad...” S egy másik nyög: „Nehogy ki távol sír e nemzeten...” Még egy hörög: „Megutálni is kénytelen legyen.” Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t ? Vagy: „Rosszabb voltam mint e z e k?...” Magyar voltál, ezért. És észt voltál, litván, román... Most hallgass és fizess. Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz. Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet A radioaktív hamu mindent betemet Tűrd, hogy már nem vagy ember і 11, csak szám egy képleten Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég 292

Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat. Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt - Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet, És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk. Látjátok^ feleim, szem'tekkel, mik vagyunk íme, por és hamu vagyunk. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Az életrajzból tudjuk, 1948 után Márai Sándor em ig­ rálni kényszerült. Nem tudta elfogadni a Magyarországon akkor m egje­ lenő új rendszert. Az állandó otthontalanságban az irodalomban talált otthonra. A megváltozott világban egyedül érezte magát. Nem csoda, hogy megfogalmazódott benne a Nincs m ás haza, csak az anyanyelv gondolata. Az emigráns életérzés hiteles megszólaltatása, a hazátlanság és kivetettség nagy vallomása a H a lo tti beszéd című verse. 1950-ben írta Olaszországban, a Nápoly melletti Posillipóban. A vers A d e lfin visszané­ z e tt című kötetben jelent meg. M ű faja • Címe utalás a műfajra és az első m agyar nyelvemlékünkre, valam int Kosztolányi Dezső költeményére. Témája: az emigráns lét ke­ serveinek summázása. M egrendítő hatásának titka talán abból sarjad, hogy a gyász mindig erősíti a közösséget, s az emigráns lét eleve gyá­ szos, hiszen valójában jövőtlen. Szerkezete • Keretbe foglalja a m űvet a H a lo tti beszéd néhány szava. A gondolatok egyetlen töm bbe sűrűsödnek. Három gondolati egységre tagolódik a 67 sor. I. egység: a hazájától messze élő költő emlékei jelennek meg, s ezzel párhuzamosan a változás: mindez már csak az emlékekben él, m in­ den széthullóban, elm úlóban van. Utal a m agyar kultúra jeles darabjaira, szimbólumaira. II. eg ység : az emigrációban élők sorsa jelenik meg: otthontalanná, idegenné válnak. Itt már nemcsak önmagáról, nemcsak a magyarokról van szó, hanem más népek fiairól is, akik hasonló sorsra jutottak. Eltűnik kultúrájuk, eltűnik egyéniségük, életük. Felemészt m indent az idegen kultúra, s ez nem rendszerfüggő. Ez a szerkezeti egység szorongó fé­ lelm et sugall. 293

III. eg ység : a költő magatartási m odellt javasol: tűrni kell a sorsot, m indent el kell viselni: M o s o ly o g j, m ik o r a p rib é k k ité p i n yelvedet. Ezzel együtt jelennek meg személyes emlékei, így kanyarodik vissza a kiin­ duló ponthoz. A lapgond olata, üzenete • Márai Sándor versében a széthullás, a szétszóródás veszélyeiről vall. Halotti beszédet ír, m ely nem egy em ­ berért, hanem kultúrákért, nyelvekért, em berek ezreiért szóló rekviem. Különös fájdalom számára a magyar nyelv silányulása, az idegen be­ folyás (keleti és nyugati egyaránt) erősödése, az egyes em ber szem élyi­ ségének eltűnése. Kritikusan ír a világban létező m indenféle diktatúrá­ ról. Az em igrációban élő em ber minden fájdalma, keserűsége, emléke, az elveszett otthon utáni sóvárgása benne van ebben a m űben. Elődök, kortársak, művészek jelennek meg soraiban: Arany, Rippl-Rónai, Bartók, Babits, Krúdy, Kosztolányi: ők mindannyian mi vagyunk, a mi életünk, a mi kultúránk, a mi anyanyelvűnk. Felhangzanak a S zó zat sorai is, de a válasz már lem ondó, nyoma sincs Vörösm arty reményeinek. A diktatúrák árnyékában, az emigrációban élő em ber már nem hisz semmiben, m indenképpen személyiségváltásra kényszerül: vagy nyelvet és hazát cserél, vagy belezuhan az emlékeibe, s egy álom világban él. Az írónak kivételes a szerepe, az anyanyelv őrző papjaként elm ondhatja a halotti beszédet. Ma is aktuális gondolat rej­ tőzik a versben: anyanyelvűnket, kultúránkat van mitől félteni: az erős idegen hatás jelen van m indennapjainkban is. H ang ulata, hangnem e • A fent leírtak miatt keserűség jellemzi, a fájdalom hangján szól a költő. Rem énytelen, céltalan, lemondó. Kér­ dései, felkiáltásai vádként hangzanak, indulata egyre fokozódó, míg a végére a lemondás teljesen le nem csillapítja. Nyelvi kifejezőeszközök: kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító m ondatok egyform án jelen vannak a versben, ez is jelzi a szerző feszültségét, indulatait. Ugyanezt jelzik az elhallgatások, a kihagyások is. Váltogatja a mi, a tegező és az önm eg­ szólító te nyelvi formáit, s e kétféle te hullámzása is különös feszültséget teremt. Alakzatok: felsorolás, halmozás, anafora, költői kérdések. A költői képek közül hasonlat, megszemélyesítés, metafora, jelzők találhatók. Versform ája, verselése • Egyetlen töm bből áll, de felfedezhető benne a S zó zat verselési formája - versszakokra tagolás nélkül: 14 szó­ tagos sorok, míg a Szózatban ez két sorban 8/6 tagolással van. Páros rímelésű. Stílusa: m eghatározóak az idegen szavak, a töredezett m on­ datok, az idézetek - ezek adják egyéni stílusát. Retorikai felépítettségű: kijelentés - kérdések - válaszok, megszólítások, felszólítások jellemzik. л. r * j 1. M ilyen életérzésnek ad hangot M árai Sán d or a Halotti beszéd cím ű ' f versében? 2. Mikor, és hol írta? Mi a tém ája a versnek? 3. M ilyen a -■* * vers szerkezete? M ilyen gond olati eg ység ek re tagolható? Ф 4. Foglald össze, miről ír a versben M árai? 5. Hasonlítsd össze M árai és Kosztolányi versét! 6. Keresd ki a m űből azokat a sorokat, ahol V örö sm artyt és Tom pa M ih á lyt idézi! 294

I I 7. Mi a vélem én yed az eg yre jo b b a n terjedő sms-rövidítések alkalmazásáról az írott nyelvb en? Hatással van-e az a m ú g y is hiányos helyesírás-tudásotokra? \\ú l\\ fiú é it Szerinted anyanyelvűnket fenyegeti-e ma az elsilányosodás ÖSSZEGZÉS • Jelentős alkotóink közül nem csak a leghosszabb, de a legkülönösebb é le tú t is M árai Sándoré. Világ kép ét а X V III—XIX. század nagy eszm ényei formálták, de látta a szellemi élet, az irodalom szerepének tér­ vesztését. így vált irodalmi íróvá: a szakmájába, a m egalkotandó életm űbe menekült, s ezzel Kosztolányi Dezső m ellett és után korai képviselője lett a hom o aestheticus eszményének. NÉM ETH LÁSZLÓ (1901-1975) Németh László a népi írók mozgalmának egyik legnagyobb egyénisége, író, műfordító, tudós, tanár volt. Nagy terjedelmű, sok műfajt felölelő életművé­ ben következetesen érvényesített eszmei mag bon­ takozott ki. Az emberi lét értelmét és célját olyan típusú önmegvalósításban lelte fel, amelyben a mi­ nőségigény a meghatározó érték. É L E T Ú T JA Gyermekkora, iskolái • Nagybányán, a je­ lenleg Romániához tartozó városban született 1901. április 18-án. Édesapja, Németh József földrajz-történelem szakos tanár, akit 1914-ben Csigó László Németh behívtak katonának, a következő évben fogságba Lászlóról készült fotója, esett, és csak 1921-ben térhetett haza. Édesany­ 1979 ja, Gaál Vilma egyedül nevelte hosszú éveken át. Gyermekkora nagy részét Szilasbalháson (ma Mezőszilas) töltötte az apa jómódú parasztrokonainál. Ezt a falut tekintette választott szülőfalu­ jának, az itt megtapasztalt életanyag számos művében szerepel. Középiskoláit a fővárosban a Toldy Gimnáziumban végezte. 1919 őszén beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára magyar-francia szakra, de néhány hét múlva átjelentkezett az orvosi egye­ temre. 1925-ben a János Kórházban kezdte meg orvosi gyakorlatát, s megszerezte a fogorvosi képesítést is. Házassága • 1925 karácsonyán feleségül vette Démusz Ellát, egy vendéglős család lányát. Nászútjukra Bécsbe utaznak, és innen írta Os- vátnak, hogy a magyar szellemi erők organizátora akar lenni. Házas­ ságukból hat lánygyermek született, közülük kettő kisgyermekkorában meghalt. 1926-ban fogorvosi rendelőt nyitott, két év múlva iskolaorvos lett, e minőségében dolgozott 1943-ig, majd csak az írásnak élt. 295

A z újságíró • 1941-ben lett a Nyugat kritikusa. Esszésorozata miatt, melyben a saját nemzedéke íróit mutatta be, megromlott a kapcsolata Babitsosai. 1932 őszén saját egyszemélyes folyóiratot indított Tanú cím­ mel, melynek 1937-ig 17 száma jelent meg. 1934-ben néhány hónapig a Válasznak is egyik szerkesztője, 1934-1935-ben a rádió tudományos és irodalmi osztályának vezetője, nagyszabású ismeretterjesztő és irodal­ mi műsorok elindítója. A népi írók mozgalmának aktív, számos esetben kezdeményező tagja. Hódmezővásárhely • A német megszállás után Illyéssel bujdosott egy darabig. 1945 őszén óraadó tanár lett Vásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban. Pedagógia kísérleteket folytatott, emellett írói pályájának is egyik legtermékenyebb korszaka volt ez. Eközben egyre több támadás érte. Korlátozták publikálási lehetőségeit. Négy éven át csak fordításai jelentek meg. Az irodalmi életbe csak 1956 után tért vissza. Sajkád • 1957-ben Kossuth-díjat kapott. Összegét a hódmezővásár­ helyi iskolának adományozta, és a fiatalabb írókat is támogatta. Ettől az évtől kezdve ideje jelentős részét a Tihanyi-félsziget Sajkód nevű kis szegletében töltötte, ahol kis családi házuk állt. Igazi alkotóháznak bizo­ nyult Németh László számára. A 60-as években betegsége ellenére sokat utazott és dolgozott. 1965-ben Herder-díjat kapott. 1956-ban diagnosztizálták súlyos hipertóniáját, amely ellen öngyó­ gyítással próbált védekezni. 1971 elején súlyos agyvérzést kapott, mun­ kaképességét már nem nyerte vissza. 1975. március 3-án halt meg. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. M UNKÁSSÁGA 1925-ben jelent meg nyomtatásban első írása: megnyerte a Nyugat-pá­ lyázatát Horváthné meghal című elbeszélésével. Ez jelentette írói pályá­ jának kezdetét. Előbb esszéket írt. Esszéi a Napkeletben, a Protestáns Szemlében és a Nyugatban jelentek meg. Saját folyóiratában, a Tanúban korának irodalmát és tudományát mutatta be. Munkásságával nemzetének elveszett tudatát akarta újraszőni. Az irodalomnak fontos, közösséget ösz- szetartó szerepet szánt. Az volt a célja, hogy az erkölcsileg és szellemileg kiemelkedő egyéniségek teremtsék meg a maguk szigetét, és legalább egy foltnyi különb életet próbáljanak létrehozni. Ezek a szigetek pedig idő­ vel kiindulópontjaivá válhatnak egy társadalmi újjászületésnek. A fiatal nemzedéket szerette volna maga köré gyűjteni. A népi írók között • Pályájának első szakaszában mind a népi, mind a polgári íróktól független maradt, mindkét csoport beállítottságát egy­ oldalúnak tartotta. 1932 után azonban látta, hogy mások nem követik példáját, és így teljesen elszigetelődik, ezért a népi írókhoz közeledett, s velük vállalt közösséget. Közben megjelentek első regényei is: a Gyász (1935), a Bűn (1936), bemutatták drámáit: Villámfénynél (1938), VII. Gergely Papucshős (1939). 296

Gyűjteményes tanulmánykötetei: A minőség fogalma (1940), Készülődés (1941), Kisebbségben (1942). Ez utóbbival óriási vitát váltott ki. Benne a magyar irodalom értékrendjét és magyarságvédelmét faji alapokra helyez­ te. A magyar irodalom sok kiváló képviselőjét marasztalta el. Meghirdette az elitet kiemelő minőségi forradalmat. Megírta téziseit a magyar műve­ lés érdekében {Ha én miniszter lennék). Minthogy sem a kapitalizmus, sem a szocializmus eszméivel nem tudott maradéktalanul azonosulni, a kettő között egy úgynevezett harmadikutas elképzelése volt a társadal­ mi fejlődést illetően. A parasztságból származó értelmiségiekben vélte megtalálni azt az erőt, amely képes lehet a társadalom átalakításában vezető szerepet játszani. Hasonló felzúdulást váltott ki 1943-ban a Második szárszói beszéde is, főként azok köréből, akik konfliktusmentesnek képzelték el a háború utáni időszakot. A háború után • 1946-ban megjelent a Széchenyi című drámája, melyet csak 1957-ben mutattak be, de az érezhető politikai áthallások miatt akkor is betiltották. Regényírói munkássága az 1947-ben megje­ lenő Iszony című regényével folytatódott. Az irodalomkritika nagyon jól fogadta, ám Révai József, az ideológiai titkár a folytatás közlését a nyomdából tiltotta le. Ezután négy éven át csak fordított, többek között Tolsztojt, Ibsent. 1953-ban készült el a Galilei című drámája, amelynek bemutatójára csak 1956-ban került sor. 1954-ben jelent meg folytatásokban Bűn című regénye. 1956-ban látott napvilágot az Égető Eszter című regénye, mely­ ben élesen bírálta a magyar középosztály meghasonlottságát és tehetet­ lenségét, és a Történelmi drámák gyűjteménye. Újabb drámája is született ekkor, A két Bolyai (1961). Esszékötetei: Sajkódi esték (1961), A kísérle­ tező ember (1963). Utolsó regénye az Irgalom (1965) nagy sikert aratott, húsz nyelvre fordították le. Hőse a tökéletességet keresi, s boldogságát végül a közösségben találja meg. Németh László а XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományainak folytatója, ugyanakkor jelentős mértékű újítója is. Műveinek vonalát egy-egy ember világának bemutatása adja. Hősei általában nők, az utókor a női lélek nagy ismerőjeként tekint rá. л,[ f j 1. Az alábbi helyn evek N ém eth László é le té n ek egy-egy állom ását v idézik fel: N agybánya, Szilasbalhás, Budapest, Hódm ezővásárhely, -■* * Sajkód. M elyeket? 2. N ém eth László éle té b en néh ány korabeli fo ly ó ­ irat jelentős szerepet játszott. M elyek a legfontosabbak? 3. Mi első átütő sike­ rű novellájának a címe, am elyet a Nyugat pályázatára küldött be? 4. Mi volt Ném eth László egyszem élyes folyóiratának a cím e? M ilyen céljai voltak az író­ nak m egjelentetésével? 5. Ném eth László életében nem egyszer vitát keltett írásaival. Mi a röpirat címe, és m elyek a legnevezetesebb vitára ingerlő nézetei! 6. Sorolj fel néhányat különböző műfajú alkotásaiból! 297

Galilei (Részlet) Negyedik felvonás (...) GALILEI: ...A tudósnak vallatnia kell a világot, s ha más világ nincs, hát azokat, akik őt vallatják - a csúzát, a hóhérait. Énnekem odabenn - ezzel tán nem árulok el titkot - gyakran az volt az érzésem, hogy ez az egész pór, kihallgatások, alkuk, fenyegetések: valami lázálom, s az egyetlen valóságos dolog, a beszélgetések svájci őr barátommal, aki mint egy hadimérnök hajdani szolgája, több igaz kíváncsiságot árult el a fizika kérdései iránt, mint őszentsége tudós szakértői vagy az egész Collegium Romanum. (Az üvegre mutat.) Nézze, ezt odabenn csináltam. Azaz, elő­ ször Páduában szórakoztam vele, harminckét éve. Az üveg persze nagyon kezdetleges, ahogy ott kihúztuk. TORRICELLI (nézegeti): A víz magasabban áll a csőben, mint a medencében. GALILEI: Látom, jó megfigyelő. Mit gondol, hogy értem el? TORRICELLI: Megritkította a levegőt! GALILEI: Egyszerűen megdörgöltem az üveggömböt. A meleg levegő kiterjedt. S amikor összehúzódott... a víz a helyébe nyomult. TORRICELLI: De hisz akkor ez a Galilei-féle termoszkóp. GALILEI: Hallott róla? Melegben a víz lejjebb áll a csőben, hidegben meg följebb. TORRICELLI: Ez egykor fontos műszer lehet. GALILEI: Mint a rőf meg az óra. TORRICELLI (habozva): S ami a vizet felnyomja? Csakugyan az ürességtől irtózna a természet? Ez is egyike azoknak a kérdéseknek s tán a legfontosabb, amelyben Galilei úr szavát szeretném hallani. GALILEI: Babona... Ha a cső elég hosszú: az irtózás megszűnik, a víz nem megy feljebb. TORRICELLI (örömmel): Galilei úrnak is ez a véleménye. Egyik barátommal sokat vitatkoztunk rajta. Lakótársam a régi felfogást vallja, hogy a természet nem tűr ürességet. Én azonban azt hiszem, egészen más oka is lehet, hogy a víz a szivattyú alatt felmegy. GALILEI: Mit gondol, mi? TORRICELLI: A levegő súlya. Az szorítja fel. GALILEI (meglepetten): Ki mondta ezt Torricelli úrnak? Castelli apát? TORRICELLI: Azt hiszem, elég egyszerű gondolat. GALILEI: Igen... egyszerű... Az emberek azonban kétezer esztendeje foglalkoznak fizikával, és senki sem gondolt rá előttem. TORRICELLI: Ahogy a tudomány erősödik, úgy hiszem, egyre ke­ vesebben keresnek a természetben olyasmit, mint a természet borzadása, 298

vagy akár a vonzódása is - a szép geometriai alakzatokhoz, a gömbhöz például. S ha egyszer megtanulunk, ahogy Galilei úr tanít rá, erőkben gondolkozni, akárkinek is eszébe juthat az ilyesmi. GALILEI: Igen, az is eszébe juthat, hogy az ágyúlövedék parabola­ pályán halad. S nagyon természetes, hogy olyan koponya, mint Fra Ca- valieri, akinél nincs nagyobb matematikus Olaszországban, még inkább rájöhet. A tükrökről szóló könyvébe valóban bele is vette. Csak az a hiba, hogy előzőleg tőlem is hallotta. TORRICELLI: Én azt hiszem, nem kell ezeket a dolgokat közvetlenül Galilei úrtól hallanunk. A tudományos gondolkozás, amire Galilei úr nevelt, szerényebb elmékben is meghozhatja ugyanezeket a gyümölcsöket. GALILEI: O, ez nagyon szép, s főként nagyon vigasztaló. Eszerint én meg is halhatnék már, hisz amiről azt hiszem, hogy nélkülem örökre elvész, más fejből nélkülem is előbújik. TORRICELLI: Galilei úr tapasztalatát természetesen semmi sem pó­ tolhatja. A tudomány sorsa azonban nincs többé egy fejhez kötve, akár­ milyen kitűnő is az. Amit Galilei úr és mások elindítottak - most már feltartóztathatatlanul megy előre. GALILEI: Torricelli úr nagyon nagy szolgálatot tenne nekem, ha ezt be is tudná bizonyítani. Például az iménti eredeti tétele kimutatásával. TORRICELLI (zavartan): Vízzel egy kicsit nehézkes. A levegő súlya, ha úgy van, ahogy feltettük, igen magas vízoszloppal tart egyensúlyt... GALILEI: Tizenegy méteressel. TORRICELLI: De ha például egy nehezebb folyadékot veszünk. GALILEI: Mit? Méhszörpöt? TORRICELLI: Például higanyt. GALILEI: Higanyt? TORRICELLI: A higany tizennégyszer nehezebb a víznél, s a levegő súlya még egy méterre sem nyomná fel. Galilei ámulva nézi. TORRICELLI: Én persze nem tudom, így van-e. Nem volt módom próbát tenni. GALILEI: S ha így van? TORRICELLI: A higanyoszlop viselkedése ebben az esetben el is döntené a dolgot. GALILEI (hosszú hallgatás után): Torricelli úr, az előbb kiabáltam... De most elnémulok, mint akit szíven szúrtak. TORRICELLI (most veszi észre, hogy szavai Galileire milyen hatást tettek, zavartan): Bocsánat, Galilei úr... Mindez csak föltételezés. Mint afféle fiatal tudósok vita közben... Csak azért merészeltem, hogy Galilei úr lássa... GALILEI: Hogy nem az én gondolatomat orozta el... Látom, Torri­ celli úr. 299

NICCOLININÉ (visszaszól az utána jövő Castellinek): Nézzük már meg a tudósainkat... olyan csöndben vannak. Galilei úr kikelt a székéből? (Aggódva.) Valami baj van? GALILEI: Nem, semmi. Nagyon tanulságos beszélgetésünk volt Tor- ricelli úrral. TORRICELLI: Attól félek, nem szerezhettem olyan örömet Galilei úrnak, mint szerettem volna. GALILEI: De. Remélem, vagyok olyan ember, hogy szerezhetett. (Castellihez.) Az apát úrnak igaza volt, hogy Torricelli urat elhozta hoz­ zám. Azok közt a fiatal tudósok közt, akiket megismernem szerencsém volt, azt hiszem, ő az első, aki meggyőzött, hogy a fizika nem vész el, ha mi el is veszünk. (...) GALILEI: ... Ez a fiatalember tökéletesen meggyőzött róla, hogy az olasz természettudományt egy emberben már nem lehet eltaposni. (...) Senki sem mondhatja többé, hogy a világ világossága az én fejemben van. Nincs nagyobb érdek, mint hogy ez a fej megmaradjon... (Kis küzdelem után.) Akár hamis eskü árán is... Amit a műről tudnod kell Keletkezése • 1953 februárjában a visegrádi alkotóházban kezdte el írni a darabot, többször átdolgozta, de csak 1956-ban m utatták be. A drámával kapcsolatban a következőket írta Ném eth László: Én a z e m ­ ber leghatalm asabb, legm élyebben gyökeredző közösségi ösztönének az igazságszeretet, a z igazság kim o n d á s á n a k kényszerét ta rto m . A z igazság: a közösség érdeke, hisz ez a z a lám pás, m elyne k fényénél helyes irá n yb a tu d m enni. Műfaja: történelmi dráma. Tém ája • Galilei igazsága: a föld forog. Az igazságkereső hőssel áll szemben korának kicsinyessége, s a bukva győző hős sorsában egy­ szerre az eszme diadalát és hordozójának m egtörését látjuk, a hőst és az áldozatot. A laphelyzete • Galilei elkövette már kulcsfontosságú drámai tettét, amikor megkezdődik a mű cselekménye, hiszen m egírta felfedezéseit. E tettéért kell „bűnhődnie\" az inkvizíció foglyaként. A drámai cselekmény azonban új konfliktust növeszt, m ely egyenrangú lesz az előbbivel. Most már nem csak az egyház által képviselt világképpel, hanem saját tudósi és emberi lelkiismeretével kerül szembe a hős, s m indinkább ez válik hangsúlyossá. Szerkezete, cselekm énye • Négyfelvonásos darab. Első felvonás: helyszíne a toszkánai nagyhercegség római palotája, a Villa Medichi. Itt él az öreg Galilei, akit a Két n a g y v ilá g re n d s z e r című könyvében foglalt tanítások miatt Rómába idézték. M egharagudott rá a pápa, s a könyvet az új tanok ellenségeivel bíráltatta meg. Azok szerint a Föld 300

forgásának tana eretnekség, m ert ellentétben áll a B ib liá v a l. Ennél is nagyobb baj, hogy a könyv egyik célzása hiúságában sértette meg a pápát. M aculano páter, a per ügyvivője közli a Vatikán álláspontját: G a­ lilei a pápai tilalmat kijátszva ism ertette a kopernikuszi tanokat, s ezzel vétett az engedelm esség ellen. Kockára tette az egyház érdekeit és te ­ kintélyét. Galilei most fogja fel a veszély nagyságát: eretnekként akár meg is égethetik. Az ügyvivő távozása után tudja meg a látogatás igazi célját: a per idejére az inkvizíció börtönébe kell átköltöznie. M ásodik felvonás: helyszíne az inkvizíció római palotájának börtöne. Az ősz tudóst különleges elbánásban részesítik börtönében, ő maga pedig közvetlen egyéniségével megbűvöli környezetét, s őreit (Landolfo, Rodolfo, Vilhelmo, Tonio) fizikára tanítja. Többen is próbálják rábeszélni, hogy nyilatkozzék a Vatikán óhaja szerint, Galilei azonban szeretné m eg­ őrizni a tudom ány becsületét. Sinceri ügyész azt javasolja, hogy Galilei a Szent Törvényszék előtt vallja be titkolt szándékát, vagyis azt, hogy a cenzori éberség kijátszásával rokonszenves színben akarta bemutatni az eretnek tanokat. Galilei önérzetesen és furfangosan védekezik, de Sinceri magatartásában észrevehető, hogy ilyenfajta védekezéssel nem sokra m ehet majd a tárgyaláson. M aculano közvetítő indítvánnyal áll elő: Galilei a könyv új kiadásában helyesbítse tanait. A szellemi tortúra s a két páter fenyegető magatartása gondolkodóba ejti a tudóst, de még mindig nem tudja rászánni magát az igazság megtagadására. H arm ad ik felvonás: helyszíne a nagy tárgyalóterem az inkvizíció római palotájában. A Szent Törvényszék tárgyalásra készül, s a hóhér (Lukács) m egjele­ néséből sejthető, hogy itt kínvallatásra is sor kerülhet. Bevonul a bíbor- noki testület, s Barberini, a pápa unokaöccse közli Őszentsége álláspont­ ját: a könyv átírása nem elég, Galileinek beismerő vallomást kell tennie félrevezető szándékáról, s utána ünnepélyesen meg kell tagadnia tanait. Ha erre önként nem vállalkozik, m egfenyegethető a szigorított valla­ tással, sőt az eljárás alkalmazható is. Beszólítják a vádlottat. A tárgyalás gyorsan zátonyra fut Galilei gerinces magatartása miatt, s az ügyész elrendeli a kínvallatást, am ely a szomszédos kamrában játszódik. Galilei megtörik, és beismerő vallomást tesz: valóban ki akarta játszani a tilal­ mat, mert vélem énye szerint az isteni kinyilatkoztatás csak az erkölcsi törvényekre vonatkozik, a világ term észettudom ányos megismerése az em berek dolga. Az ő szándéka az volt, hogy könyvével előbbre vigye a tudományt. A beismerés nehéz helyzetbe hozza a bíróságot: eret­ nekként meg kellene égetni az európai tudom ány büszkeségét. Végül a még elvégzendő tudom ányos feladatok emlegetésével sikerül ráven­ niük a tudóst tanainak megtagadására. N egyedik felvonás: helyszíne Galilei szobája a Villa Medichiben. Galilei visszakerül a barátaihoz (Niccolini, Niccolininé, Giulietta, Jaco- po), s azok m eggyőző érvekkel próbálják m egnyugtatni: kár lett volna egy forradalmi kijelentésért odaadni azt a koponyát, amelyben annyi 301

tudom ányos érték van felhalmozva. Új vendég érkezik, Torricelli, a láng­ eszű fiatal tudós, s Galilei az ő szájából m integy az utókor fölm entő ítéletét szeretné hallani. Torricelli szavaiból viszont kitűnik, hogy noha nagy kár lett volna, ha Galileit máglyára hurcolják, de halála sem állít­ hatta volna meg a tudom ány előretörését. Galileinek be kell látnia, hogy erkölcsi értelem ben hibázott, s ezt csak azzal teheti jóvá, ha hátralévő életében tovább dolgozik az igazság felismeréséért. Értelm ezése • A tudós Galilei felfedezését össze lehet foglalni egy kurta mondatban: a föld forog. Ezt a tételt azonban nem hirdethe­ ti nyíltan a pápai tilalom miatt, s óvatosan úgy írja meg, mint a világ felépítésének egyik lehetséges magyarázatát. Igazi szándéka két nagy eszme, hit és term észettudom ány összeegyeztetése, s arra már nem ügyel, hogy tanítása miféle társadalmi következményekkel jár. Ellenfelei jól látják, hogy a term észettudom ányos gondolkodás alapjában rendíti meg a hitre épült egyházat, s különösen annak világi hatalmát. Gali­ lei absztrakt igazságával ilyenformán egy sereg másik em ber konkrét „igazsága\", egzisztenciális érdeke áll szemben, s ebből alakul ki a „pokol körtánca\", börtön és kínvallatás, am ely a tudóst állításainak cáfolatára szorítja. Galilei számára épp ez a legkeservesebb tortúra, s csak azért vállalkozik tanai megtagadására, mert úgy véli, hogy az em beriségnek szüksége van még az ő koponyájában felhalm ozódott tudásra. Végső, tragikus felismerése az, hogy az emberiség nélküle is megtalálta volna a tudom ányos igazságot. Az erkölcsi helytállás törvénye alól senki, még ő sem kivétel, és lelkiismeretével is számot kell vetnie. Üzenete • Galileit kortársainak értetlensége buktatja el. Passzivi­ tásával válik hőssé, amikor a kim ondott szavak súlya végzetszerűen nehezedik rá. Erkölcsi erejének próbája a helytállás és a védekezés az örökös visszavonulás során. Saját magával kell elszámolnia. Az em ber láthatatlan, m egfoghatatlan belső bírája, a lelkiismeret. Galilei az em ­ beriség kollektív javát akarja szolgálni, mert a tudom ányos kutatásaival még sok újat hozhat az emberiségnek. De törvényszerűen buknia kell, nem fizikailag, erkölcsileg. Bűnös és áldozat egy személyben. Л.Г t j 1, N ém eth László a Galilei cím ű drám ával kapcsolatban fogalm azta w meg az igazságszeretet fogalm át. Hogyan hangzik ez? 2. Mi a dráma -■* * alap helyzete? M ilyen konfliktus válik hangsúlyossá a m ű ben? 3. Szer­ kezetileg hogyan tagolódik a mű? 4. Foglald össze röviden a történetet! Értel­ mezd a művet! f i ú (Ій І Készftsd e l G a lile i jellernábrázolását! ÖSSZEGZÉS • Ném eth László szépirodalmi m űveinek többségében a magasrendű minőséget, erkölcsiséget képviselő em bert és a hozzá méltatlan környezet összeütközését ábrázolja. Ha hősei nem tudjákönm agukat, igényes és tartalmas életre vonatkozó vágyaikat megvalósítani, magukra maradnak, 302

eltorzulnak, életü k tragédiába fordul. Az író regényeiben és drám áiban gyakran társadalmi programját hirdette. Egész életét átfogta a pedagógiai ethosz, nem csak az önnevelés, önképzés, hanem a másokat tanítás értel­ m ében is. Ez sugárzik m inden m unkájából, és való ban nagy hatású: szép- irodalm i m űvei is felelősségre ébresztenek, életcélt je lö ln e k ki. Ö R K É N Y ISTV Á N (1912-1979) Azon kevesek közé tartozik Örkény István, akik természettudományos szemlélettel - és végzettség­ gel - érkeztek a magyar irodalomba. Talán ennek köszönhető ez az újszerű látásmód, ami pályája csú­ csán írt műveit jellemezi, és amellyel - túlzás nélkül állíthatjuk - világsikerre tett szert. Az irodalomtör­ ténet úgy tartja számon, mint az egyperces novellák szerzőjét. A maga abszurd-groteszk látásmódjával korunk legfontosabb problémáit szólaltatta meg. Stí­ lusa pontos, sallangmentes, kulturált, kevés szóval tud atmoszférát teremtem. Örkény István. É L E T Ú T JA VahI Ottó fotója Gyermekkora, ifjúsága • 1912. április 5-én született Budapesten zsidó származású nagypolgári családban. Édesapja több gyógyszertár tulajdonosa volt. Édesanyja Felvidékről származott. Az elemi iskola elvégzése után a piarista gimnáziumban tanult, ami az akkori időkben a legjobb iskola volt. Érettségi vizsgát tett 1930-ban. A műegyetem vegyészmérnöki karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, később átiratkozott a tudományegyetem gyógyszerészeti szakára. 1934- ben gyógyszerészdiplomát kapott, 1941-ben a vegyészmérnöki diplomát is megszerezte. London, Párizs • 1938-ban szüleit figyelmeztették, hogy fiuk rossz társaságba keveredett, ezért apja külföldre küldte. 1938-39 között Lon­ donban és Párizsban élt. A háború kitörésének hírére hazajött. Házasságai • Háromszor házasodott. Első felesége Gönczi Flóra volt, 1937-ben házasodtak össze, de már 1941-ben el is váltak. Második felesé­ ge Nagy Angéla, 1948-1956: két gyermekük született. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja lett, akit 1965-ben vett nőül. Katonaság • Örkényt gyógyszerészként többször behívták katonának. 1942-ben azonban a behívó munkaszolgálatra szólt zsidó származása mi­ att. Májusban kivitték a szovjet frontra, a 2. magyar hadsereggel gyalog ment a Donig. Fél évig volt a fronton, négy és fél évig hadifogságban. 1946 karácsonyára érkezett haza. A z 50-es évek • Pályája előbb felfelé ívelt, majd lehanyatlott. 1946- ban felvételét kérte a MKP-ba, a Szabad Népnek dolgozott, riportokat 303

írt a nagy építkezésekről, néhány évig színházi dramaturgként kereste kenyerét. Kossuth-díjra is felterjesztették, de ezt már nem kapta meg. Lila tinta című elbeszélésével nagy vihart kavart - maga Révai nyilatkozta: Ez a novella rohadt és hazug. Öt évig nem jelenhettek meg írásai. Egy ideig gyógyszergyárban dolgozott, mint kezdő mérnök. A 60-as évek • Csak ekkortól talált igazán magára, nagy művei ekkortól születnek. Megkapta - de már egy más rendszerben - a Kos- suth-díjat (1973), külföldi elismerése sem maradt el: 1970-ben a Tóték című darabja elnyerte a Fekete Humor nagydíját. Színpadi műveit világ­ szerte bemutatták. 1979. június 24-én halt meg Budapesten. M UNKÁSSÁGA A legtöbb, amit egyik ember a másiknak adhat, az a szolidaritás ... ez a kulcsszava az én írói munkásságomnak - vallotta Örkény István. A háború alatt szerzett tapasztalatai, a fasizmus írói munkásságára kiható meghatározó volt. Első alkotói korszaka • Első könyve a Tengertánc (1941) című novel- láskötet. Elbeszéléseiben a szürrealista és a naturalista elemek kevered­ nek, gyakran ad elő bizarr ötletekre épülő, groteszk hatású történeteket. A háború, a munkaszolgálat, a hadifogság élményanyagából három műve született: a Lágerek népe és az Emlékezők című riportszerű szocio­ grafikus írások, valamint a Voronyezs című színdarab. Mindegyik témája a háború és a hadifogság. Második novelláskötetének, a Budai böjtnek (1948) tizenhat elbeszé­ lése már kész írót mutat. írói indulásának ironikus, groteszk hangját újította fel karcolataiban, ennek legjobb bizonyítéka az Ezüstpisztráng című kötete 1956-ból. Második alkotói korszaka • A 60-as években talált igazán önmagá­ ra, az ekkor kezdődő korszak pályájának leggazdagabb és legsikeresebb szakasza. Lényegében azt folytatta, amit három évtizeddel korábban el­ kezdett: egy élesen látó intellektus szemszögéből mutatja meg az élet groteszk helyzeteit, racionális világlátást ötvöz dadaista abszurdumokkal, humanista hitet iróniával, szatírával, olykor keserűséggel. Sokat tudott az ember tragikomikus torzulásairól, a méltatlan életszinteken tengődőkről, az emberség ellen vétők esendőségéről, a magány, az öregség, a halál- félelem kínjairól. Illúziótlanul szemlélte az életjelenségeket, mérte fel az emberlétet. Ennek a korszaknak a termései: a Macskajáték (1963) című kisregény, színpadi változata is ismeretes, melyben az öregedést tragiko­ mikus értékszerkezetként mutatja be. 1964-ben keletkezett a Tóték című kisregénye, amivel valami új kezdődött Örkény írói pályáján. Színpadra is átdolgozta. Fábry Zoltán 1979-ben megfilmesítette Isten hozta, őrnagy úr! címmel. 1966-ban jelent meg a Jeruzsálem hercegnője című novel- láskötete, benne az első egyperces novellákkal. 304

Harmadik alkotói korszaka • Pályája utolsó szakaszában a drámáké a főszerep. 1969-ben keletkezett a Pisti a vérzivatarban című drámá­ ja, melynek bemutatójára csak egy évtized múlva került sor. Ismertebb drámái ebből az időszakból még a Vérrokonok (1975) és a Kulcskeresők (1977) című színművei. Halálos ágyán fejezte be a Forgatókönyvet. Utol­ só kisregénye, a Rózsakiállítás (1977) az ember haláláról, a halál tudatá­ ról és arról szól, hogy ezt igyekszünk kizárni mindennapjainkból, pedig mindenkit utolér. Müveinek jellemzői • Általában az abszurd és a groteszk az a két esztétikai minőség, amely leginkább jellemző Örkény műveire, az írói látásmódra. Mindkét esztétikai minőség két össze nem illő dolog viszo­ nyából keletkezik, de lényegesen különböznek is egymástól. Az abszurd mélyén mindig az embernek és tőle végképp elidegenedett létének vi­ szonya húzódik meg, jellemző állapota a teljes tagadás. A groteszkben az ellentét a két dolog között nem teljes, csak részleges a diszharmónia. A groteszk mélyén nem a tagadás, hanem a kritika áll. Legtöbbször a valószerűvel keveredve vannak jelen ezek a minőségek. Egyperces novellák Számtalan interjúban nyilatkozott Örkény az egypercesekről. Ezek egyikéből idézünk: A m e g v á lto z o tt é le tritm u s v a la h o g y m ás ritm u s ú iro ­ d a lm a t kíván. N ála m ez a ritm ik a i változás ú gy va ló sult m eg, h o g y tehernek éreztem a prózában egy csom ó olyan dolgo t, a m it a h a g yo m á n y m egszen­ te lt és jó v á h a g y o tt ... És írás k ö zb e n a h a g y o m á n y o s a n y a g k e z d e tt le p a t- to g za n i rólam . így ta lá lta m rá egy rövid, 8 -3 8 soros prózaiírás-form ára, a m it elneveztem Egyperces novellának. Ezekben m e g p ró b á lo m csak a legszükségesebbet adni. Ú gy fo ga lm a zok, a h o g y sü rg ö n yt fo ­ galm aznék, s a tö b b it az olvasóra bízom : egészítse k i s a já t e m lé k e iv e l és é lm é n y ­ a n ya g á va l. Tréfás p illa n a to m b a n m a te m a ­ tik a i képlet fo rm á já b a n így fejeztem k i az Egypercesek lényegét: a közlés m in im u m a a z író részéről, a képzelet m a x im u m a az olvasó részéről. Keletkezése • 1968-ban jelent meg a rövid novellákból álló kötet. Tulajdon­ képpen Örkény már 1934-től Írogatott rövid novellákat. A teljes világirodalom ­ ban egyedülálló jelenség. Műfaja: sajátos rövid, sűrített Örkényi novella. Címe jelzős Kaján Tibor karikatúrája Örkény szószerkezet, utal a sűrített, rövid elbe- egyperceseiről szélésre, a minimális terjedelemre. 305

Szerkezete • Több rövid novellából álló kötet. Egyes darabja eltérő terjedelm ű és szerkezetű. Ha átnézzük a kötetet, látjuk, hogy nem m ind­ egyik novella. Örkény a kísérőszövegben így vall erről: A n é p m e s é tő l a városi fo lk ló rig (egészen a p e sti viccekig), a z elbeszélő e p ik á tó l a k u rtá ra fo g o tt tra g é d iá ig többféle műfaji változatot képviselnek az egypercesek. A szerző 1968-ban tém ájuk szerint hat ciklusba rendezte e műveit: Á lla ­ p o to k , Korképek, Arcképek, Visszájáról, V áltozatok, Példázatok. A m ű és a szerző viszonya • Mint ahogy fentebb is olvashattad, Örkény sajátos találmánya, egyéni alkotása ez a műfaj, bár az elbeszé­ lés-technikához hasonlóak találhatók a világirodalomban, például Franz Kafkánál - a rövidítés, tömörítés, redukálás módszerével. Az Örkényre jellemző sajátosan groteszk látásmód ezekben a művekben csúcsosodik ki. A m űvek alap g o n d o lata, üzenete • Ahogy azt maga a szerző leírja a H a s z n á la ti u tasítás és az A rró l, h o g y m i a g ro te s z k című novelláiban, sa­ játos világszemléletet, világfelfogást jelenít meg írásaiban. Nézzük meg m indennek a fonákját, hiszen csak így érthetjük meg, mi is az, amit szemlélünk. A groteszk ábrázolásmód tipikusan Örkényi. Néha mosoly- gunk is az egyperceseken, de ott bujkál m inden m ondatban a keserű­ ség: ilyen silány, szánalmas a világ, s benne mi, emberek? A groteszk és az abszurd m ajdnem rokonok: m indegyik össze nem illő elemeket párosít, ám míg az abszurd lemond a cselekvés lehetőségéről, passzív, addig a groteszk épp cselekvésre, változtatásra serkent. Az egypercesek ném elyike példázatszerű, olykor az anekdotázás, a pesti vicc is m eg­ jelenik bennük, bár a szerző szándéka szerint szakított volna az anek- dotázó elbeszéléssel. A történetek egyszerűségükben, furcsaságukban meghökkentőek, m egkapóak. M iért ilyen a világ? Ki tehet róla? Furcsa műalkotások, erre m ondhatjuk, hogy „ilyen nincs\". Töm örsé­ gük, csattanójuk fricska a világnak. Stílu sa • Az egyes darabok stílusa eltérő: lehet hétköznapi, köznyel­ vi, de előfordul hivatalos, balladisztikus, lírai is. Az elbeszélési mód re­ dukált, a végletekig leegyszerűsített, tömörített, csak a legszükségesebb közlés van meg. Az olvasótól nagyobb odafigyelést, aktivitást vár. Л.Г 1. Idézd fel Ö rkény István életp ályájának fő b b esem ényeit! Állítsd f kronológiai sorrendbe az évszám okat! Fűzd hozzájuk az akkor tör- - * * tént esem én yeket is! 2. M iért küldte az apja külföldre Ö rkényt? Ф 3. Ö rkény 1942-ben elju tott a Donig. Nézz utána, mi történt a Don-kanyar- ban a 2. m agyar hadsereggel! M iért történt? I I 4. M iért nem közölték az írásait az 50-es évek b en ? M ivel kereste kenyerét ekkor? 5. M ilyen m űveket írt Ö rkény? Sorold fel! 6. M ilyen új m űfajt hozott létre Örkény? M ié rt tekinthető ez önálló m űfajnak? 7. M it jelent, mire utal az egyperces novella elnevezés? Sorolj egyperceseket! 306

Tóték (Részlet) Hatodik kép Az üveges verandára egymás után belépnek Tóték. Körülnéznek, só­ hajtanak. MARISKA: Megjöttünk... Most hagyjunk mindent úgy, ahogy van, és feküdjünk le. TÓT: Hogyisne! Előbb rendet csinálunk. Szedj le, Mariska! Kislá­ nyom, tüntesd el innen ezeket a dobozokat!... Mindjárt jövök. (.Fölemeli és kicipeli a kertbe a margóvágót. Amikor visszatér, rend van a verandán. Elégedetten körülnéz. Megindítja a kakukkos órát, mely mindjárt elkezd kakukkolni.) Mostantól kezdve reggel fogunk reggelizni, este fogunk va­ csorázni, éjjel aludni fogunk, és mindent úgy csinálunk, mint azelőtt... MARISKA (gyengédenj. Úgy lesz, ahogy te akarod, édes jó Lajo­ som... Hozhatok egy szivart? TÓT: Hozhatsz. (Leül megszokott helyére. Mariska hozza a szivart. Agika tüzet ad. Aztán odagyülnek Tót köré. Esteledik.) MARISKA: Milyen szép este! AGIKA: Már kigyulladtak a gyantaszedők tábortüzei. MARISKA: Későn van... Nem vagy álmos? TÓT: Érdekes. Most nem. Inkább nagyon jól érzem magam... (Sóhajt egy jólesőt.) Menj egy kicsit odébb, kislányom. AGIKA: Nyújtózkodni akar az apu? (Helyet csinálnak.) TÓT (élvezettel megropogtatja a csontjait): Jaj, anyám, anyám, sze­ gény jó anyám... (Torkán akad a szó, keze leesik.) ŐRNAGY (kofferral a kezében, sugárzó arccal megjelenik a veranda ajtajában. Szélesen elmosolyodik): Látom, nem hisznek a szemüknek! Pedig én vagyok az! Tót megpróbál feltápászkodni, de csak valamilyen pukkanásszerű hang jön ki belőle, aztán visszahull. Mariska mozdulni se tud. ŐRNAGY: Egerben le akartam pecsételtetni a szabadságos levelemet, de a pályaudvar-parancsnokságon azt a kellemes hírt közölték velem, hogy a partizánok felrobbantottak egy hidat, és emiatt három napig nem járnak a vonatok... Mit szólnak hozzá? Tóték még most se tudnak beszélni, csak diilledt szemmel bámulják az őrnagyot. ŐRNAGY (leteszi a poggyászt): Úgyis olyan nehéz volt egymástól elválni, gondoltam, még eltöltők itt maguknál három szép napot... Remé­ lem, nem leszek terhűkre? MARISKA (felsóhajt): Ó... ŐRNAGY (tettre készen körülnéz): Nos hát, ha ilyen szépen együtt vagyunk... Mondok valamit. Ne dobozoljunk egy kicsit? (Elhallgat, kö­ rülnéz.) Ni csak! Hát az új margóvágó? Az hová lett, kedves Tót? 307

TÓT (nagy nehezen feltá- pászkodik. Természetellenes hangon): A margóvágó? Maris­ ka, nem tudod? Ja, igaz... Le- vittem a kertbe, mélyen tisztelt őrnagy úr. ŐRNAGY: A kertbe? A gé­ pet? De minek? És hová? TÓT (szolgálatkészen)'. Csak ide, a mályvákhoz... Tessék pa­ rancsolni, mindjárt megmuta­ tom. (Föléledt. Ellentmondást nem türően utat mutat az őr­ nagynak, aki kilép a kertbe. Tót A Tóték a Beregszászi Illyés Gyula Színház vissza se néz, de mihelyt kilé­ előadásában pett, Agika és Mariska a rémülettől dermedten állnak. Egy kis csönd. Aztán a margóvágó tompa döndülése hallatszik. A két nő egész testében megremeg. Még kétszer megdöndül a margóvágó. Ok ugyanúgy megráz­ kódnak tőle. Mereven néznek maguk elé, várnak.) TÓT (belép, leporolja a kezét. Nyugodt): Miért álltok itt? MARISKA (remegő szájjal)'. Téged vártunk. TÓT: Későn van. Menjünk feküdni. Agika iszonyodó szemmel néz az apjára. Mariska elindul a szoba felé, de megáll. MARISKA (félénken): Háromba vágtad, édes jó Lajosom? TÓT (utánaszámol)'. Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vág­ tam. Talán nem jól tettem? MARISKA: De jól tetted, édes jó Lajosom! Te mindig tudod, mit hogy kell csinálni... (Rövid csönd. Rémülten.) Fiam! Fiam! Egyetlen, kicsi kis fiam! Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A fe lb o ru lt a rá n y o k d rá m á ja - így jellem ezte Örkény­ nek a M a c s k a já té k m ellett a legsikeresebb színpadi m űvét Tarján Ta­ más irodalomtörténész. Kisregényként 1964-ben jelent meg, színpadi változata 1967-ben. Az író a fronton tapasztaltakat és a fogolytábori élm ényeit dolgozta fel m űvének megírásakor. Maga így nyilatkozott er­ ről a művéről: Én T ó tta l érzek, de a z ő rn a g y is én va g yo k. Örkény István a háborút tekintette élete sorsdöntő élményének. M ű faja • Groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma. Címe: többes számú családnév. Alaphelyzete: Tót Lajos mátraszentannai tűzol­ tóparancsnok és családja vendégül lát egy őrnagyot, aki az orosz fron­ ton szolgáló fiuk parancsnoka. A tisztet megviselte a frontszolgálat, a 308

partizánoktól való állandó rettegés, ennek következtében igen furcsa rigolyái vannak. A család önfeláldozóan tűri a legvadabb őrültségeket is, m ert azt remélik, hogy ezzel m egkönnyítik fiuk helyzetét, sőt a túlélés esélyeként tekintenek az őrnagyra. H elyszínek • Két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája és a front. M ondhatnánk úgy is, hogy a háború és a béke. A falu egy fiktív helység, de konkrét térbe, Eger közelébe telepíti az író. Két hét esem ényeit dolgozza fel. Szerkezete • A cselekm ény két szála: Tóth Gyula története, m ely a levelekből derül ki, valam int a család története, am ely előttünk zajlik. Nem hagyom ányos a dráma szerkezete. Két részből áll: I. rész: Tóték levelet kapnak, m elyben a fronton harcoló fiuk arról tájékoztatja őket, hogy felettese, Varró őrnagy néhány napra hozzájuk érkezik. Az őrnagy pihenni szeretne, vigyázzanak rá, járjanak a kedvé­ ben - kéri a fiú. A család még örül is a váratlan vendégnek, mert majd megkérhetik az őrnagyot, hogy visszatérése után helyezze biztonságosabb helyre fiukat. Megérkezik az őrnagy. A ház asszonya, Mariska és lánya, Ágika az első perctől áhítattal csüngenek az őrnagy m inden szaván. Lesik gon­ dolatait, m indent m egtesznek nyugalm áért. A ház ura, a falu egyik leg­ tekintélyesebb embere, Tót Lajos tűzoltóparancsnok nem nagyon szíveli a vendéget. Ám mindent úgy tesz, ahogy azt kell, hiszen fia biztonságáról van szó. Ők még nem tudják, amit a néző, az olvasó már igen: Gyula meghalt. A falu postása, akiket kedvel, azoknak nem kézbesíti a rossz hírt. Tótékat különösen szereti, ezért csak olyan hírt visz hozzájuk, aminek örülnek. II. rész: egy hete vendégeskedik az őrnagy Tótéknál, nagyon jól érzi magát. Különösen a dobozolás tetszik neki, szinte a rögeszméjévé válik. Emiatt aludni sem tud. A kezdetben még valóban értelmes, hasznos te­ vékenység őrületté fajul. Az egész Tót család élete (és a falué is) felborul, m inden szokásukról le kell m ondaniuk. Tót Lajos lázadna: folyton elal­ szik, azaz csak aludna, de nem hagyják. Már nem csak az őrnagy, hanem a felesége és a lánya is ellene fordulnak. Menekülne, elbújna - nem tud. Lassan elérkezik az őrnagy szabadságának utolsó napja, készülőd­ nek. M egkönnyebbül a család. Ám váratlan fordulat áll be: az őrnagy visszatér. Ez már Mariskának is sok. Nem is lepődik meg, mikor férje a m argóvágóval négy egyenlő darabba vágja az őrnagyot. Szereplők • A szereplők nagy része a háború áldozata. Áldozat Tót G yu la, az em berhez méltatlan körülmények elviselésével, majd értel­ metlen hősi halálával. Áldozat Varró őrnagy is, aki a háborúban m eg­ rongált idegállapota miatt szorul szánalomra és gyámolításra. Az őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. Sze­ m élyisége eltorzult, idegei m egroppantak, élete csaknem abszurditás. Ebből az állapotból kell kilépnie, ez meg is történik. Elindul azonban egy másik folyam at is benne: a Tóték felett való zsarnokoskodás. 309

■ T ó t Lajos: a falu tekintélyes em bere (Tót úrnak szólították), akit az őrnagy megaláz, méltatlan helyzetekbe kényszerül. Ráadásul magasabb, daliásabb az őrnagynál, ez külön „hibája\". Utolsó tette, hogy feldarabolja az őrnagyot, szinte ésszerűnek, logikusnak tűnik, a felesége sem lepődik meg rajta. Már m inden elképzelhető. Nehezen adja fel egyéniségét. Az­ zal, hogy az őrnagy dobozolásra kényszeríti, akaratát is megtöri. Tűzoltó-parancsnoki egyenruhájában Tót is bizonyos „hatalm at\" képvisel. U gyanúgy zsarnokoskodik családja és a falu felett, mint az őr­ nagy m indannyiuk felett. Nem véletlenül állapították meg az elemzők, hogy hasonlít az őrnagyra, mi több: felcserélhető vele. Ezt maga Örkény is gondolta: Tót és az őrnagy nem kizárják egymást, hanem feltételezik egymást. я V a rró őrn ag y: kezdetben szánalmas figura, majd fokozatosan fel­ emelkedik és a darab végére tejhatalom m al rendelkezik a család felett. Megjelenése m egbolygatta a családi hierarchiát, lerombolt egy rend­ szert. Tóttól szokásai feladását várja el. Nagyszerűen manipulál. Látha­ tóan kisebbségi komplexussal is küzd. M agasabb társadalmi helyzetből érkezett, sokkal műveltebb, mint a család. Elméletei magukon viselik a háború m egnyom orító hatását. Életének tartalmát, m inőségét illusztrál­ ják a fiókból kihúzott tárgyak: egy doboz féregirtó por, egy fényképe­ zőgép, szolgálati pisztoly, és leginkább egy bekeretezett fénykép, m e­ lyen ő volt látható, egy porosnak látszó m űpálm ának dőlve. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az em bertársak iránt. Nem tud m értéket tar­ tani, a totális hatalom tébolya is megérinti. Tóték és az őrnagy viszonya: úr-szolga viszonya. A család életformája kényszeríti rá az őrnagyot, hogy zsarnokoskodni tudjon felettük. Alakja idézi a fasizmus, a személyi kul­ tusz módszereit is. Az is érzékelhető, hogyan torzul el az em ber függő helyzetben, hogyan om olhat össze a jellem a félelem prése alatt. ■ M ariska, A gika: mindketten könnyen befolyásolhatók, egyetlen mentségük, hogy Gyulán akarnak segíteni. Tót ellen fordulásuk azonban már túlzás, átállnak az őrnagy oldalára, kis zsarnokká válnak, miközben ők is csak bábok. A végsőkig alkalmazkodnak. ■ Postás: az őrnagy „párja\", ő is manipulálja a falut és Tóték éle­ tét. Már a darab elején, tudja, hogy m eghalt Gyula, de nem kézbesíti a sürgönyt. Tehát, amit a család a fiuk életéért felvállal, az teljességgel hiábavaló. A postás is a háború áldozata. Narrátor is a műben. A lapgond olata, üzenete • A legszűkebb értelmezés szerint a há­ borús időknek a modellje a mű. Az őrnagy a háború tébolyát jeleníti meg. Ennél tágabban értelmezzük, ha belátjuk, hogy ez a fajta kiszolgál­ tatottság és képtelen helyzet Közép-Kelet-Európában érvényes igazán, melynek népei történelmük során gyakrabban éltek elnyomatásban, mint demokráciában. Hogyan lehet egyik napról a másikra áldozattá válni? Egy köztisz­ teletnek örvendő személyből hogyan lesz m egalázott szolga? M it tesz a háború az emberrel? Ezek a kérdések m erülnek fel bennünk azonnal. De sajnáljuk-e Tótékat? Nem. M ert tudjuk, hogy hiábavaló, amit tesznek. 310

Mi tudjuk, hogy Gyula meghalt. Ettől a pillanattól kezdve a néző, az olvasó már másként látja az eseményeket. Tóték olyan célért küzdenek, ami nem létezik. így nem értelmezhetjük önfeláldozásnak meghunyász- kodásukat, megalázkodásukat. Túlzásnak érezzük, értelmetlennek. Egy kifordult, értékeitől megfosztott világ tárul elénk. A háború oda is elér, ahová a front, a harcok nem. A háború miatt minden deform álttá válik. Stílu sa • Legfőbb eszköze a groteszk, de jelen van az abszurd és a keserű humor is, mint esztétikai kategóriák. Realista stíluselemeket is találunk: jellemzés, korrajz. Hatása a nézőkre: a néző néha nevet, néha elborzad. Ez a groteszk lényege: komikusán, görbén láttatni a világot, de soha meg nem oldani a problémát, soha le nem zárni a történetet. Nincs m egkönnyebbülés, csak keserűség, hiszen egy halottért vállalnak áldozatot - hiába. Л.Г f j 1. Mikor keletkezette Tóték című mű, milyen élményt dolgoz fel ben- W ne Örkény? 2. Mi a dráma alaphelyzete? Határozd meg a műfaját! * 3. Mit tudsz a helyszínekről? Hány nap vagy hét eseményeit dolgoz­ za fel az író? 4. Vázold fel a Tóték cselekményét! 5. Milyen a dráma szerkezeti felépítése? 6. Jellemezd a szereplőket külön-külön! 7. Miért mondjuk azt, hogy abszurd és groteszk dráma? Ф 8. Szerinted a gyilkosság volt a legjobb megoldás? Te mit tettél volna Tót úr helyében? ÖSSZEGZÉS • Örkény jelentősége a magyar irodalomban abban áll, hogy a magyar történelem általa megélt évtizedei abszurdak, az ő műveiből csendül ki először, akár elbeszélő, akár drámaíró művészetét nézzük. Az ab­ szurd szituációkban az ember döntéseit a véletlen, választásait a viszonyla­ gosság határozza meg. Egyszerre lehetünk hősök és gyilkosok, megbélyeg­ zők és megbélyegzettek. A legalapvetőbb és megszenvedett igazságokat, a legbonyolultabb emberi kapcsolatokat is könnyed stílusban fejezi ki, hogy nem csak a legjobb, de a legnépszerűbb íróink között a helye. Irodalom elm életi ism eretek Az abszurd • A latin absurdus szóból származik, amelynek jelentése 'kel­ lemetlen, ízetlen'. Az esztétikában és a mindennapi szóhasználatban 'képtelen, lehetetlen'. Olyan esztétikai minőség, melyben az ábrázolt jelenséget lehetet­ lennek, képtelenségnek vagy hihetetlennek érezzük. Mitikus, mesés, utópisz­ tikusjelenséget értünk rajta. Hatása meglepő, kiszámíthatatlan, meghökkentő. Az abszurd jelentős szerepet játszik Franz Kafka, Örkény és Beckett művésze­ tében. Közel áll a groteszkhez. A groteszk • A groteszk összetett hatású esztétikai minőség, melyben torz, rút, félelmet keltő vonások ötvöződnek mulatságos nevettető elemekkel, vagy­ is távoli értékek keveredése figyelhető meg. A groteszk mű világa zárt és benne minden lehetséges: a reális és az irreális, a komikus és a tragikus. E fentiek mind világosan és egyértelműen megtalálhatók Örkény művében. Nem véletlenül nevezték a groteszk irodalom magyar mesterének. 311

SZEMELVÉNYEK A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBÓL Változások a kultúrpolitikában • A „puha diktatúra ’ éveiben a - 60-as évektől - a nyugati emigránsok kivételével az addigi perifériára szorított vagy bebörtönzött szerzők (Déry Tibor, Zelk Zoltán) nagyobb része megjelenési lehetőséghez jutott, amelyet azonban továbbra is a hatalomhoz való viszony határozott meg. Nemcsak a „szocialista esz- meiségű\" művek láthattak napvilágot, hanem olyan más gondolkodást, poétikai irányt közvetítő alkotások is, amelyek nem ütköztek közvetlenül a fennálló politikai rendszerrel. Mivel az irodalmi programok irányzattá szerveződését (társaságok, csoportok, folyóiratok, fórumok létrehozását) meggátolták, a folyóirat-kiadás nem szerveződhetett az irányzatok men­ tén. így a folyóirat-alapításban és -kiadásban mesterséges, regionális vagy nemzedéki elvek érvényesültek. A z irodalom szerepének megváltozása • A 70-es évektől az irodalom szerepe megváltozott. A politika és az újságírás egyre inkább eleget tett olyan társadalmi szükségletnek, melyekkel korábban az íróknak, költők­ nek kellett foglalkozniuk. Mivel nem kellett közéleti feladatok megol­ dásával is foglalkozniuk, több idejük maradt arra, hogy művészetükkel érvényesülhessenek. Ugyanakkor nemzedéki váltás is végbement, s az új nemzedék másként látta az élet és az irodalom kérdéseit, összefüggéseit. Szükségszerűnek látszott az irodalmi jelrendszerek megújítása is. Új szemléletű korszak • Fokozatosan és gyökeresen megváltoztak az irodalmi tudat és az írói szerep eszméi és eszményei, s velük együtt az esztétikai értékhangsúlyok is. Az irodalom gondolati kultúrája elmélyül­ tebb lett, megváltozott a szemléletmód, nyitottabbá vált és felerősödött a világirodalom hatása is. A nemzetközi szakirodalom által jelölt különböző módszerek, a neoavantgárd, a posztmodern kerültek előtérbe. A szemlélet megváltozásának döntő mozzanata abban a poéti­ kai-szemléleti gesztusban van, amely elhárítja azt az illúziót, mely szerint a valóság közvetlenül is megragadható, megnő a jelentősége a szöveg­ szerű megalkotottságnak, a jelszerűségnek, annak, hogy az irodalmi mű önmagát igazoló nyelvi struktúra. A líra • A 70-es években posztmodern törekvések is megjelentek a lírában. Ezt mutatja a konkrét költészet, az cmtilíra lehetőségeivel való próbálkozás vagy a széttört vers módszerének feltűnése. A kortárs magyar költészetben a fordulat Tandori Dezső (1938-2019) fellépéséhez köthető, de mellette hamarosan feltűnnek mások: Oravecz Imre (1943), Petri György (1943-2000), Orbán Ottó (1936-2002), Ágh István (1938-), Szepesi Attila (1942-2017) stb. Tehát, a 70-es években a hagyományos líraisággal és versszerűséggel szemben a mindennapiság kerül be a lí­ rába, amivel egy sajátosan cmtipoétikus költészet teremtődik. A változás legfeltűnőbb eleme a hagyományos értelemben vett lírai hős, a küldetéses szerepvállalás megszűnése. A költők számára a költészet szakma. 312

Széppróza és dráma • A 70-es években jelentkező epikusaink nagy többsége a regényírás megújításának igényével lép fel. írásmódjuk és ábrázolás-technikájuk túlhaladta a nemzedéki vallomásosság első korsza­ kának epikai formáit, és olyan új jelszerűséghez közeledett, amely tá­ vol állt már a valóságleképző epika hagyományaitól. A próza a metafo­ rikus formák felé közeledett (utalások, jelképiség, stilizáltság, példázat), ugyanakkor megtartotta a klasszikus modernség egészelvűségének és az én lényegi tartalmának gondolatát (Mándy Iván, Ottlik Géza), felszámol­ ta a folyamatos történetszerűséget (mozaikosság), és a montázs, illetve a szövegköztiség (intertextualitás) szövegalkotó elvét juttatta fokozottan érvényre (Mészöly Miklós). A példázatszerűség megteremtésével meg­ kérdőjeleződött a realisztikus ábrázolásmód, és így többértelművé vált a jelentés (Déry Tibor, Örkény István). Az új nemzedékhez tartozik Nádas Péter (1942), Hajnóczy Péter (1942-1981), Esterházy Péter (1950-2016), Bereményi Géza (1946), Spiró György (1946) és mások. Műveikre a kor­ szerű időkezelés, a mozaikszerű szerkezet, a művek nyitottsága jellemzők. Az a változás, ami a szépprózában megmutatkozott, a drámai mű­ nemben is megújhodást hozott. Ebben nagy szerepe volt a külföldön je­ lentkező, közvetlen hatásra törő látványközpontú színház és a lengyel dráma (Gombrowicz, Rózewicz, Mrozek) megtermékenyítő hatásának is. A legjelentősebb szerzők - Spiró György, Kornis Mihály, Nádas Péter - elutasítják a „jól megcsinált'’ darab eszményét, s kérdéssé teszik a történet elmondásának lehetőségét. Színműveikben megszűnik tehát az egységes, saját magával azonos cselekmény, felbomlanak a színpadi történés tér és időviszonyai is. JUHASZ FERENC (1 9 2 8 -2 0 1 5 ) A népies realizmus költőjeként indult 1947-ben, majd - szembenézve az 50-es évek elejének kiélezett társadalmi-művészi ellentmondásaival - nagyszabá­ sú szemléleti-poétikai forradalmat hajtott végre Nagy Lászlóval együtt. Az eredmény a látomásos-szimbo- likus-mítoszi verstípus és költészet. Kettejük közül Juhász Ferenc a kezdeményezőbb és kísérletezőbb alkat. Életműve mennyiségére nézve is igen terje­ delmes, s egyetlen műben is kedveli a nagy formát. ÉLETÚTJA Juhász Ferenc. Gyermekkora, iskolái • 1928. augusztus 28- Csigó László fotója án született Bián, egy Budapest környéki ma­ gyar-sváb faluban. Apja, Juhász Ferenc kőműves volt, anyja Andresz Borbála, akinek a cseléd- és napszámos-sors jutott. Az elemi iskola négy osztályát Bián végezte a római katolikus isko­ lában (1934-1938), polgári iskolába Bicskén járt (1938-1942), majd 1942 313

és 1946 között a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskola tanulója. Érettségi után (1946 májusa) beiratkozott a Pázmány Péter Tu­ dományegyetemre magyar-szanszkrit szakra. A kollégiumban találkozott Szeverényi Erzsébettel, akit 1948. december 14-én feleségül vett. Felesége tanár és irodalomtörténész volt. Lányuk, Katalin 1951-ben született. Az egyetemet az első félévi vizsgák után abbahagyta. Felesége szüleit 1948-ban kulákká nyilvánították, apósa a szegedi Csillag börtönbe került, s ott raboskodott 1955-ig. Felnőttként • Juhász 1948-1949 között a Hunnia Filmgyár drama­ turgjaként dolgozott. 1950-től a Magyar írószövetség választmányi és elnökségi tagja volt. Ezt követően költészete tartós támadások tárgya lett, s írókongresszusi felszólalása miatt is vádolták. Egyidejűleg családi életét is súlyos bajok kísérték: felesége hosszú depresszióba esett. Az irodalmi élet konfliktusai és magánéleti tragédiái mellett azonban sikereket is ért el mind a társadalmi, mind a művészeti életben. 1956 forradalmát és annak leverését Budapesten élte át. 1957-től egyre mélyebb depresszióba süllyedt, s kórházba került. 1960-ban a Bri­ tish Council meghívására három hetet Angliában töltött Kardos Tibor­ ral és Köpeczi Bélával. Egész pályáját végigkísérik az utazások: járt a Szovjetunióban, Bécsben, Grazban, Varsóban, Párizsban, Finnországban, Zágrábban. 1977 tavaszán a Svéd Királyi Akadémia vendégeként három hetet tölt Svédországban, majd Kubába utazik egy kulturális kormány- küldöttség tagjaként. 1977-ben költői felolvasó körútra megy az Egyesült Államokba, eljut Indiába, Izraelbe és még nagyon sok helyre. 1978-ban feleségül vette dr. Kilián Katalin orvost. Házasságukból két leány születik: Eszter (1979) és Anna (1980). 1974 és 1991 között az Új írás című folyóirat főszerkesztője volt. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia meg­ alapításában. 2015. december 2-án 88 évesen érte a halál. MUNKÁSSÁGA Művészi célja • Juhász Ferenc művészi célja a mindenség újraér­ telmezése, újrafogalmazása. Ez vezeti el a hosszúvers sajátos, eposzi változatához. A lírában eddig jórészt hiányzó valóságrétegeket hódít meg a vegetatív-biológiai létezés, az élő anyag mindenfajta megjelenési formájával és felidézésével. Mindezt gazdag nyelvi kelléktárral valósít­ ja meg (jelzőbokrok, szóösszetételek), beemeli a technika, a tudomány szókincsét a magyar költészetbe. Formailag általában szabad verset ír, a hangsúlyos verselés felfrissítésével, melybe időmértékes ritmusemlékek is belejátszanak. Újításai azonban nem egyöntetűen jelentenek mindig egyformán magas színvonalat, néha modorosságba keveredik, gyakoriak a klisék, a túlírt részek verseiben. Hosszúverseinek tárgya • A hosszúversekben bontakozik ki az összetett költői világkép, amelyben az alkotó vállalja a magyar költő 314

sorsát, de egyúttal az emberiség költőjének is tudja magát. Emberiség és magyarság elszakíthatatlanul összetartoznak nála. Az emberiségben gondolkodás térben és időben a végtelenbe tágul: minden és mindenki, aki valaha élt, él vagy élni fog a világmindenség egészében, tárgya lehet ennek a költészetnek. A világ egészének megismerése és költői birtok­ bavételére törekszik. Ezért lát és láttat mindent a szöcskék és a sáskák szerveitől az emberen át a világűrig, a Föld ember előtti történelmétől egy elképzelt ember utáni történelemig. De a mindenség szerelmében az ember a központi, a káoszt is elrendező idő: Csak azt tudom, hogy ember vagyok, hínáros ösztönök / forró ős-mocsarából kikelt, halandó és örök, / emberré érdemesült sejt, lángban megtisztult tudat, / tudom, világ a dolgaid, s elrendezem a dolgomat, / ahogy kell, bátran, és ahogy neked kell világ... - írja A virágok hatalmában 1955-ben. Legfontosabb mondandói a szabadság- és a halálélmény köré csopor­ tosulnak. A M it tehet a költő? című verspróza- és vallomásgyűjtemény bevezetőjében olvashatjuk: a költő nem tesz mást: csak tüzliliomot ültet a lét szivébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő. A z élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre. Művei • Első két verse, az Arany és az Ezüst a Diárium karácsonyi számában jelent meg. Első verseskönyvét, a Szárnyas csikót a Franklin Társulat adta ki 1949-ben, ugyanekkor - rejtve - Baumgarten-díjat kapott. 1950-ben A Sánthct család című könyvéért József Attila-díjjal jutalmaz­ ták. 1951-ben Apám című verséért megkapta a Kossuth-díj ezüst fokoza­ tát. 1954-ben megjelent korszakos eposza, A tékozló ország. 1955-56-ban a Simon István szerkesztette Új Hang vezető költője lett, olyan versekkel jelentkezett, mint A szarvassá változott fiú - Szarvas-ének címen. 1956 után magába zárkózik, önmagával küzd, több mint 5 éves hall­ gatás következik. A Harc a fehér báránnyal című kötet megjelenését 1965-ig nem engedélyezték, s a benne lévő egyik vers - a Jó zsef Attila sírja - újra heves támadásokat váltott ki vele szemben. Ebben a kötetben az egzisztenciális problémákat az egész emberiségre vonatkozó érvénnyel szólaltatja meg. A látomások, a szimbólumok egy önálló költői mitológia rendszerébe épülnek. A szimbólumokban, mitologikus képekben az Elet és Halál örökös harca, a Szerelemnek a fehér báránnyal, a halál küldöt­ tével való szüntelen viaskodása jelenik meg. A fehér bárány motívum rokonságban van a csodaszarvas-fiúval és a virágzó életfával: mindegyik az égbe emelkedés, a megváltás, egyszerre halál és az újjászületés jelké­ pe. A költő felhasználja a szürrealizmus elemeit. 1965 után minden kötete időben megjelent a Szépirodalmi Könyv­ kiadónál, s 1978 és 1980 között összes verseinek gyűjteménye is napvi­ lágot láthatott: Juhász Ferenc müvei: 1. Versek és époszok, 2. Époszok és versek, 3. Versprózák. 315

Főbb kötetei: Szárnyas csikó (1949), Új versek (1951), Óda a repülés­ hez (1953), A tékozló ország (1954, költői eposz, hosszúvers), A virágok hatalma (1955), A tenyészet országa (1956 - gyűjteményes kötet), A Szent Tüzözön regéi (1969), A halottak királya (1970, hosszúvers), A megvál­ tó arcmvkard (1973), Szerelmes hazatcmtorgás (1977), Csikóéllés (1978), Remény a halálig (1983), A boldogság (1984), Halott feketerigó (1985, eposz), A csörgőkígyó hőszeme (1987), Fekete saskirály (1988, eposz), Krisztus levétele a keresztről (1993), Világtűz, Versek 1989-1994 (1994), Pupillák (1995), Pipacsok a pokol fölött (1996), A szenvedések édene (1998), Kozmosz-magány (1998). * r 1. Milyen kapcsolatban vannak Juhász Ferenccel az alábbi nevek: Bia, d(4 f Bicske, Pest? 2. Mely folyóiratoknál, kiadóknál dolgozott Juhász Fe- -■* * renc? 3. Melyek főbb kötetei? Sorold fel! Ф 4. Mi Juhász Ferenc költői célja? Milyen költői eszközöket használt fel? 5. Mi Juhász Ferenc hosszúverseinek a tárgya? B ab on ák napja, csütörtök: am ik or a legn eh ezeb b (Részlet) A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon. Ácsorgók mélázva e kő-villany-szigeten: az Oktogonon. Csütörtök este van. Nem átkozom magam. Nem siratom. Kék, sárga, zöld, piros eső zuhog, Lábamnál olaj-szivárvány-patakok és föltorlódott esőhólyagok. Mint mozgékony-bőrű kaméleonok agyag-csipkekorsó szeme forog a nyüzsgő buborék-állatok vízhártya-szeme. Csillámbársony-bőrük gyűrődik, mozog, színét cseréli szín után. Egymáson másznak a piros-taréjú eső-gyíkok. Ez a tér a virágzó kő-magány Galapagos-szigete. Magam vagyok. A tér, mint kivilágított óriáskerék forog, hajói: taxik, autóbuszok, villamosok, ablakai: a kirakatok, ringyói: a födetlen ivarszervű gladióluszok. Kék, sárga, zöld, piros eső zuhog. 316

Kiáltoznak az újságárusok. Hallgatnak a virágárusok. Fák, tetők, kémények fölé fémvázak emelik a csönd állatfényvirágait, az éj pillanat-lényeit, elektromosság-szörnyeit. Szívem az égre feszítve látja sorsát: mint óriás színes agyvelő, villany-térkép vibrál fölöttem: Magyarország. (...) Amit a műről tudnod kell Keletkezése • A vers a H arca fehér báránnyal (1956-1965) című kötet Szerelmünk hattyúsorsa ciklusának szám szerint harmadik verse. Címe: szokatlan és meghökkentő. Alapélm énye: a tér látványa, am ely m e­ rész képekben húzódik végig. A patakzó eső visszaveri a világítótestek csillogását, sugárzó mozdulatlanságukat életre kelti. Valóságos szín- és fényzuhatag keletkezik így, tűz és víz együtteséből alakuló tűzijáték. Ez fogja meg a költőt, ez gyújtja fel a képzeletét. Szerkezete • Bonyolult szerkezetű vers, változó hosszúságú strófák­ ból áll. A vers első sora meglepő: A harmadik napon a legnehezebb, a har­ madikon. Ősi hiedelm ek levegőjét árasztja, anélkül, hogy folytatódnék a gondolat, kibomlana a kép értelme. A következő sorban váratlanul a nagyváros kellős közepén vagyunk, esős, hirtelen leszállt estében. A vers elején m egütött hang nyugtalansága fokozódik. A tér szimbolikus jelentőséget kap, m integy a modern élet jelképes színterévé válik. A nagyvárosi életforma, a felgyorsult élettem pó azonban azt is m a­ gában rejti, hogy az em ber a legnyüzsgőbb sokaságban érzi úgy, hogy magára maradt. A m indenségbe való beletartozást jobban fel tudja mérni, mint azokat a szálakat, am elyek a tágabb emberi közösséghez, a társadalom hoz kötik. A költő is ezzel az elidegenedettség-érzettel küzd, ennek feloldására törekszik. S ez okozza, hogy kezdettől fogva ellentétek feszülését sejtjük a versben. A fényözön csillogását érzékel­ tető képsorok után komor kinyilatkozásként ékelődik be egy-egy ilyen sor: Magam vagyok. Vagy egy kétségbeesett felkiáltás: Jaj, emberek! Sőt a m agányérzet befurakodik m agukba a képekbe is: Ez a tér a virágzó kő-magány / Galapagos-szigete. A költő a nagyváros közepén kiismerhetetlen dzsungelben érzi m a­ gát. Dermesztő az egyedüllét érzete. A két közvetlenül em berekre utaló sor Kiáltoznak az újságárusok. / Hallgatnak a virágárusok csak ellenpon­ tozza az állandóan jelenlévő színélményt [Kék, sárga, zöld, piros...), és 317

hangélm ényt kelt. A költő érzéseire inkább ez a - végtelen távolságot érzékeltető - kép jellemző: 5 az eső kristály-páfrányai alatt, / mint celo- fán-ősállatok / nylon-köpenyek, gumikabátok, / átlátszó műanyag-zsákok /zizegnek, zörögnek, izzanak. S a folytatás még fokozza az idegenséget: Gyíkbőrbe bújt asszonyok, / kígyóbőrbe bújt férfiak. A magára maradt em ber riadtan keres támaszt érzéseinek. Tudata m élyeibe nyúl, s a kora gyerm ekkor emlékeit hozza felszínre, a nagyszü­ lőktől beletáplált hit boldog biztonságérzetét szeretné újjáélni. így válik érthetővé a vers cím ében és első sorában felcsendített babonam otívum szerepe. A ráolvasás és a könyörgés azonban csak a gyerm ekm esék ré­ meit riasztotta el. Az egyszer már önerejére ébredt ember, aki istent nevetve megtagadta tudása magasából hiába fordul a hit vigaszához: most már mindörökre tudásra van kárhoztatva. Ez a fájdalmas büsz­ keség, ez a tudatos felelősségvállalás is kezdettől fogva kíséri a vers menetét, makacsul visszatér, s mindig éppen a hangulati m élyponton, a hitkeresés kétségbeesett pillanataiban: Nem átkozom magam. / Nem siratom. / ...Én nem kiáltok, / nem mondok átkot. Az elhivatottság gon­ dolatával viaskodik a vers: Szívem az égre feszítve látja sorsát:/ mint óriás színes agyvelő, / villany-térkép vibrál fölöttem: / Magyarország. Ez tehát a felelősségvállalás tartalma. Az ázottan, életre-szántan hazainduló költőben konok eltökéltséget érzünk: Mert tudom, hogy a sorsom a te sorsod. Benne van a hinni akarás, a gyötrő kétségek legyűrésének ígérete is. K ö ltő i kifejezőeszközök • Juhász Ferenc képalkotása magán viseli a szürrealizmus szabad eszmetársításának nyomait. Elsőként a színek gazdag variációi hatnak ránk. Valóságos vezérm otívum ként térnek visz- sza újra meg újra, mindig más elemekkel kapcsolódva. Előbb kék, sárga, zöld, piros eső zuhog, majd a fény a járókelőkre vetül át, akik kék, zöld, sárga, piros arccal tolonganak, hogy azután a további szerkezeti részek­ ben magukra a neonreklámokra, a piros, sárga, zöld fényvonalakra és a piros, kék, zöld villany-gyökerekre figyeljünk. A befejezésben pedig ismét az első verzió színképeivel találkozunk. A képsorok m indenütt aláren­ delődnek a vers hangulatát hordozó színélménynek s a belőle kisarjadó gondolatnak. Az esőben kivirágzik a tető, a csönd is állatfényvirágokat növeszt, a hirdetések mimóza-levelekre és mélytengeri rózsa-állat fejére emlékeztetőén mozognak. A költő nem mindig bontja ki a hasonlatot, m egm arad a metaforák szűkszavúságánál. így jönnek létre a kötőjeles szópárok, nemegyszer három-négy távoli fogalmat egymáshoz láncoló metaforabokrok: buborék-állatok, eső-gyíkok, pillanat-lények, elektromos­ ság-szörnyek, celofán-ősállatok stb. A lapgond olata, üzenete • Az ötvenes évek elejétől Juhász Ferenc döbbenve ismerte fel, hogy az elhivatottság nyomasztó felelősséget is jelent. Új tartalm at kap a költő és népe összetartozásának gondolata, nem csak a sorsközösséget, hanem az azonosulást is kötelezőnek érezte. S egyben elengedhetetlennek tartotta a mélységbe való lemerülést, a 318

pokoljárást is ahhoz, hogy költőként teremtsen igazi rendet és harm ó­ niát. , r g j 1. A vers címe szokatlan és meghökkentő. Mi jut eszedbe először ¥ elolvasásakor? 2. Mi a vers alapélménye? Mi ragadja meg a költő * képzeletét? 3. Szerkezetileg hogyan épül a költemény? 4. A színek gazdag variációi hogyan hatnak ránk? Mi a vezérmotívum? Ф 5. A képek szó- és kifejezőeszköz-készletét elsősorban a biológiai lét kö­ réből kölcsönzi a költő. Hasonlítsd össze József Attila Óda című versét Juhász Ferenc versével! Miben hasonlítanak? 6. A babonás népi képzelet milyen szörnyállataival találkozhatunk a versben? Nevezd meg ezeket! 7. Milyen köz­ nyelvi elemekkel találkozunk a versben? I I 8. Korunk emberére jellemző, hogy egységbe vonja mindazt, amit a világról tud, megpróbál összhangot teremteni bonyolult jelenségei közt, megtalálni helyét körükben. Juhász Ferenc képsoraiban napjaink gyorsuló tempója is ben­ ne rejlik. Bizonyítsd ezt! Ö SSZEGZÉS • Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét ha­ tárhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Indulása a második világháborút követő koalíciós időkre esett, tehát költőként egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódtak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakított ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszítette, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. Szocio­ lógiai képlete is határhelyzetre utal: a szegénységből emelkedett fel, de nem elégedik meg a maga szűkebb világának kifejezésével, hanem egyen­ jogúságra vágyik, amelynek záloga - egész életműve tanúsága szerint - az egyetemesség és kozmikus látás. Szabó Magda, 1977 SZABÓ MAGDA (1917-2007) ÉLETÚTJA Gyermekkora, iskolái • 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935- ben szülővárosában tette le, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar sza­ kos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyan­ ebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővá­ sárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbo­ csátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat. 319

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulása­ kor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s szín­ padi művei is sikereket arattak. * 2018 nyarán Szabó Magda hagyatékának kezelője fényképválogatás közben rátalált egy fehér dossziéra, s abban két szürke kockás bo- rítójú füzetre. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 7944 és az SzM szignó. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte prózai formába. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészeté­ nek jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrá­ zolókészségét. A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés, mert egé­ szen eddig mindenki úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként indult, prózai művei pedig csak az 50-es években születtek. A kéziratból azonban egyér­ telműen kiderül, hogy már korábban is kísérletezett regényírással. Házassága • 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913-1982) íróval. Ennek emlékeit M egmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban alkotja első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban született műveit csak később adják ki. Első sikerei • Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent A z őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959- től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963,7, A Danaida, a nőala­ kok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Okút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk ké­ pet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai és regényei • A Kiálts, városi (1971) szin­ tén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti „hűségnyilatkozatát'’ fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről. Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól A z a szép, fényes nap (1976) c. szín­ mű. Meseregényeinek: Sziget-kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: M ondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek 1978-ban, a forgatókönyvet is Szabó Magda írta. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgond­ noka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teoló­ giai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a miskolci egyetem tiszteletbeli 320

doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Szé­ chenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára. Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatáro­ zóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt - gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbe­ szélő-művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a ma­ gyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. Halála • Férjének halála után az ő hagyatékát is gondozza. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet for­ dított magyar író. 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. A b igél (Rövidítve) Vitay Georgina édesapja tábornok, а II. világháború idején ő az ellenállás egyik vezetője, mivel tisztsége veszélybe sodorhatja a lánya életét is, úgy dönt az ország legelzártabb intézményébe íratja a lányt, így egy református bentlakásos iskolába, a Matulába viszi. Gina, aki eddig nem szokott hozzá a szigorú szabályokhoz, nehezen illesz­ kedik be az új környezetbe. Abigél legendája (...) Ment, fel se nézett, törte a fejét, hogy találhat majd érintkezést azzal az elhagyott másik világgal, s ahogy lépegetett, lehajtott fejjel, be­ lebotlott valamibe. Majdnem elbukott, Mari kapta el a karját. Felnézett, látta, hogy a kert végére értek, és ott, ahol a magas kőkerítés megszabta a Matula határát, a vastag falban fülke öblösödött, és a fülkében szobor állt, egy fiatal lány szobra. A fiatal lány csigás fürtjei egy pánt alól gyűrűztek kedves homlokába, két keze között régimódi kőkorsót tartott. Torma fellépett a két kőlépcsőn, amely a fülkében félkörösen ölelte át a szobor talapzatát, jobbról-balról megcsókolta a kőlány arcát, aztán Kis Mari is mellélépett, ő is megcsókolta a szobrot, és mind a kettő azt mondta: „Szervusz, Abigél!'’ A szobor mosolygott is, komoly mosolya volt, mint a nagyon boldog és nagyon fiatal lányoknak. - Ez Vitay - mondta Kis Mari. - Vitay Georgina. Velünk fog járni. Ismerd meg, Abigél! O, megint valami játék, megint ezek a butaságok! 321

- Köszönj neki - biztatta Torma. - Köszönj! Ez Abigél. A csodatevő Abigél. Na, ezt azért mégsem. Továbblépett, nagyobb biztonságban érezve magát az erődben, mint bármikor eddig, mert igaz, hogy szigorú világ ez a zömök világ, és tele lehet buktatóval, de van benne valami gye­ rekes is, valami olyan, mintha most is krampusszal ijesztgetnék, pedig már réges-rég tudja, hogy az apja legénye szokott ördögnek felöltözni Mikulás estéjén. - Na jó - mondta Kis Mari. - Majd köszönsz neki, csak legyen va­ lami bajod. Itt nincs védőszent meg amulett, itt nincs semmi, és Istent csak nem zargathatod mindenért. De ha bírod egyedül, akkor csináld. - Abigél segít - magyarázta Torma. Teljesen komoly volt a hangja. - Ha valami irtózatos nagy baj van, segít. Mindig is segített. Nem baj. Meséljenek. Most már majdnem felszabadult volt, majdnem jókedvű. Két gyerek ez, Torma, akinek tavaly a nyomdagép volt a férje, és Kis Mari, aki bemutatja az embert egy kőszobornak... - Itt nem olyan egyszerű semmi - mondta Torma. - Majd meglátod. Az embernek annyi vágya van, ami nem teljesül. Meg fél is az ember, meg mindig történhetik valami iszonyú. Abigél több száz éve áll itt; nem tudom, miért hívjuk Abigélnek. Mindig így hívták, mióta a Matula Matula. Valaki valamikor így nevezte el. (...) - Borzasztóan régen volt, még 1914-ben - magyarázta Kis Mari. - Azóta mindig segít, csak az a feltétele, hogy nem szabad róla beszélnünk idegennek. Ezt meg is írta egyszer Dókának, aki leöntötte tintával az iskola bibliáját, megírta, hogy csak addig tud segíteni, amíg csak akkor fordulunk hozzá, mikor igazán nagy baj van, és ameddig megőrzik a tit­ kát. Nem tudom, hogy csinálja, de mindent el tud intézni valamiképpen. Bámulatos a fantáziájuk. Abigél, aki segít! És mindez ebben az erődben, ahol úgy élnek, mint a katonák, és ahol csupa bibliai idézet van a falon. Amilyen babonásak, afelől igazán lehetnének bálványimádók is. - Aki nem hisz benne, annak persze nem segít - mondta Torma, és aztán másról beszéltek megint (...) A tanév első napján a csendes negyed órában a lányok „férjhez mentek” a leltárjegyzékhez. Ginának egy üres akvárium jutott. Ő ezen felmérgesedett, majd a vita következményeként Kalmár (az osztályfőnök) kizavarta az osztály­ ból, a pesti lány pedig hirtelen felindulásból, mindent elmondott az igazgatónak. Vitayt kiközösítik, és pár másik lánnyal együtt két hét büntetést is kapnak (nem mehetnek városi sétára a többiekkel). Ezután Georgina mindent megpróbál, hogy kiengesztelje az osztályt, de semmi se használ. Apja szombatonként hívja telefonon, de neki se panaszkodhat, mert ezt meg­ tiltja a diakonisszája, Zsuzsanna. Az osztály egy nap Horn Miéihez hivatalos (kiemelkedő eredményeik miatt), az iskola egykori diákjához teadélutánra. Itt Gina kísérletet tesz arra, hogy megszökjön a Matulából. Végül a vasútállomá­ son König elkapja, majd osztályfőnöke és Zsuzsanna visszaviszik az intézetbe. Gina ki akarja rúgatni magát, de hiába. Apja váratlan látogatása után minden megváltozik. Gina panaszkodik az apjának, mire ő beavatja lányát a „titokba”, 322

elmondja, hogy ő az ellenállás ve­ zetője és Gina csak a Matulában van biztonságban. Azt is elmond­ ja lányának, van egy ember, aki segítségére lesz, ha vele (apjával) valami történne. Gina ismeri ezt a valakit, de most még nem tudja ki az. Ezután mindaddig folyik a harc a lányok között, amíg egy éjjel hadi gyakorlatot tartanak az iskolában. Ezen Vitay veszi a bátorságot, és az osztály elé áll, minden rossz húzásáért bocsánatot kér. Ekkor a többi lány a nyakába borul, és ettől kezdve mindenbe beavatják. Sok csíntalanságot követnek el, ilyen például a dupla dolgozat írása. Egyet írnak maguknak, és egyet, amit beadnak. A téli szünetet is a kollégiumban tölti Gina Torma Piroska társaságában. Egy éjjel Ginának szerelmével, Kuncz Ferivel kell találkoznia. Ebben is az osz­ tály segíti. Hogy valamivel lefoglalják Zsuzsannát, Torma rosszullétet színlelt. Gina biztosra veszi, Feri az az ember, akiről apja beszélt, boldog. A „szobor” azt közli vele, hogy ő az árkodi ellenálló, nála van az apjától kapott nyaklánca, és Kuncz Feri csaló, azért jött ide, hogy őt elvigye, és az apját, akit elfogtak a németek, most vele zsarolják, hogy kihúzhassák a tábornokból a társai nevét. Abigél megkéri Ginát, hogy nyugodjon meg, ő vigyázni fog rá. Ginára azonban újabb veszély leselkedik, mert az iskolában megjelenik Kuncz Feri, és kéri az igazgatót, hogy adják ki neki a lányt, hogy a beteg édesapjához kísérhesse. Az igazgató azonban nem szolgáltatja ki Ginát. Eljön az igazgató névnapja. Nem várt látogató érkezik a Matulába: Horn Місі, aki rengeteg süteményt és játékot hoz, hogy ezzel ünnepeljék Torma Ge­ deont. A gyerekek örülnek a játéknak, ám ez valójában csak egy elterelő had­ művelet. Horn Місі elmondja Ginának, hogy itt nincs biztonságban, és még az éjjel meg kell szöknie Zsuzsanna testvér ruhájában, és el kell mennie Місі lakására. Addig ő itt fedezni fogja őt. Gina elindul Horn Miéihez, de a kulcsot az intézetben felejtette. Ám szerencsére nemsokára jön Місі, és beengedi. Vitay egy időre új nevet kap: ő lesz Makó Anna, akit pár nap múlva elvisznek majd a városból. De addig minden titok kitudódik. Kőnig és Zsuzsanna egymásra találnak, és kiderül, hogy Kőnig már régóta szereti Zsuzsannát, csak féltette, és ezért űzte el magától. És hogy ki volt Abigél, azaz az árkodi ellenálló? Az, akiről senki sem hit­ te volna: Kőnig tanár úr. Gina, amikor mindezt megtudja, nagyon elszégyelli magát, mert ok nélkül gyűlölte azt az embert, akinek mindent köszönhetett. Amit a műről tudnod kell Keletkezése • Az A b ig é l Szabó Magda ifjúsági regénye, am ely 1970- ben jelent meg először. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valam int tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült belő­ 323

le. Szabó M agda saját diák- és tanárkori élm ényét dolgozza fel benne. Am int később írta: A z A b ig é l a z t sze re tte v o ln a m e g m u ta tn i, h o g y n in cs közösség, a m e lye t el nem ér a h áború, de csak m ásodsorban egy felekezeti le á n y is k o la H itle r-k o ra b e li á b rá z o lá s a . (...) M in d e n t b e le írta m , a m it n e ke m k e lle tt v o ln a m e g te n n e m , a k i ta n ú v o lta m és ko rtá rs, de n e m le tte m tö b b e g y b ű n tu d a to s sze m lélő né l. (K ív ü l a k ö rö n , 1982, 404. o.) Tém ája • Kezdetben romantikus, kalandos leányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, а II. világhá­ ború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának a szeszélyes, elkényeztetett gyereklányból hirtelen megfontolt, felelős­ ségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse. Cím e • Érdekes kérdéseket vethet föl a regényvilághoz való viszo­ nyát illetően, ugyanis annak egy tulajdonképpen nem létező - vagy csak nem fizikai valójában létező - szereplőjét jelöli meg. Ezáltal máris a rej­ tély középpontjára irányítja a figyelm et, ugyanis a cím ben m egnevezett, a közösség mitologizáló folyamatai révén létrejött „szereplő\" pozícióját betöltő valódi hős kiléte ismeretlen, azonban a háttérből ő irányítja a cselekm ény valam ennyi szálát. Műfaja: regény, fejezetekre tagolódik. Helyszínek: Budapest, Árkod. Cselekm énye • Vitay tábornok 1943-ban francia nevelőnője mellől egy vidéki leánykollégiumba viszi el lányát, a Matula püspökről elneve­ zett leánynevelő intézetbe, Árkodra. A Matula zárt, puritán világa renge­ teg lemondásra kényszeríti a jóléthez és szabadsághoz szokott kislányt, m inden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. A szigorú szabá­ lyok, a percre pontosan beosztott napirend, a dísztelen, fekete-fehér környezet a lehető legtávolabb áll addigi könnyed életétől. Miután osz­ tálytársai is kiközösítik, árulónak bélyegzik, nagyon m agányosnak érzi magát, és szökéssel próbálkozik. A kísérlet meghiúsul, Kőnig megtalálja, és visszaviszi az intézetbe, de ez arra készteti apját, hogy elm ondja G iná­ nak, valójában miért kell ott tartózkodnia. A tábornok a katonai ellenál­ lás vezetője, és nem akarja, hogy ellenségei a lánya nyomára akadjanak. A kislányból ezután felnőtt lesz, önként vállalja a „rabságot\", és társaival is kibékül. Az intézet így már nem is tűnik olyan zordnak, Gina is egy lesz a húsz testvér közül, az addig gyerm etegnek tartott titkos matulás hagyom ányokat is elfogadja. Az iskola legnagyobb legendája a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek neveznek. Gina életében is felbukkan a titkos jótevő, aki m indenkinek segít, aki levelet ír neki. Abigél azonban már nemcsak kamaszkori gondokat old meg, hanem komoly társadalmi felelősséget vállal: pl. új okmányokat juttat el a zsidó származású diákokhoz. Miután a tábornok hónapokig nem jelentkezik, Gina megnyugszik, amikor otthoni udvarlója, Kuncz Feri megkeresi, és meg akarja szöktetni. A terv kudarcot vall, a lánynak azonban mégis távoznia kell. A háború szele elérte a bevehetetlennek tűnő Matulát is, Gina menekülni kénytelen. Egy volt matulás, Horn Місі segítségével -, aki már hadiözvegy - megszökik az intézetből. Új sze­ 324

mélyazonosságot kap, és az is kiderül számára, hogy valójában az a tanár, akit egész évben gyűlölt, és lenézett, az ő legnagyobb segítője és mások életének m egm entője: Kőnig tanár úr. K on fliktusok: 1. G e o rg in a és a k ö rn y e ze te k ö zö tt: a lányregény műfaji konvencióival összhangban van, hogy a hősnő összeütközésbe kerül környezetével; először, amikor apja döntése révén kiszakad megszokott fővárosi környezetéből; majd amikor alkalmazkodnia kell az intézetben a bezártsághoz és az értelm etlen szigorhoz. 2. Az in té ze t világ a és a kü lvilág kö zö tt: a fenyegetettség csak a regény végén realizálódik tapinthatóan az intézet belső életében és légkörében, a tanév kényszerű befejezésével, amely a bentlakóknak nyújtható védettség megszűnését jelenti. Azonban mindvégig folyik a küzdelem a külvilág és az intézet között Georgináért: az igazgató nem adja ki Georginát, és ezzel m egm enti, de ugyanezeknek az elveknek alapján a végső pillanatig ott tartaná, és ezzel végzetes helyzetbe hoz­ ná - ezért kell Horn M id n e k és Abigélnek megszöktetnie. 3. A z egyes szerep lő k v á lto zó m eg ítélésb en : a lányregény sab­ lonjának megcsúfolása, amikor kiderül, hogy a daliás főhadnagy nem szerelemből kereste meg Ginát és jött el érte, hanem az ellenség küldte, hogy a lányt megkaparintva zsarolhassák a tábornokot. D rám ai fo rd u lato k • Az A b ig é l bővelkedik drámai fordulatokban, Szabó M agda precízen építi fel a sorra m egoldódó rejtélyek hálóját. A legváratlanabb nézőpontváltás akkor következik, amikor a cselekmény lányregényből átvált történelmi regénybe. Gina felnőtté válása nem megszokott körülm ények között történik, a háború nehézségeivel is szembe kell néznie. Az írónő a kamaszlányok m indennapjainak kaland­ jai m ellett számos más, komolyabb rejtéllyel is fokozza a cselekm ény izgalmát, fokozatosan haladva a végkifejlet, a teljes igazság felé. Ezek a következők: Gina m egtudja az édesapjától, hogy ki ő, hogy a lánynak miért kellett m inden búcsúzás nélkül „bö rtön be\" vonulnia, és miért nem m ehet el az intézetből. Kiderül, hogy a romantikus lányszöktetésnek mi a valódi célja, és hogy Kuncz Feri nem önzetlen hősszerelmes. A legfőbb rejtélyre természetesen csak a regény végén derül fény: a gyenge kezű, elnéző, gyáva Kőnig tanár úr valójában a hazáját védelm ező bátor férfi, aki évtizedek óta a lányok bizalmas segítője: A b ig é l. Értelm ezés • A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol Szabó M agda 12 évig tanult. A „kálvinista Róm a\" puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanár­ ként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élm ények adták az alapját az A b ig é l fikciójának. A regénybeli református iskola könyör­ telen szabályaival, látszólag embertelen követelményeivel ugyanakkor modern tanszereivel ugyanolyan ellentmondásosnak tűnik Gina számá­ ra, mint valaha a Dóczi tűnt az írónő számára. Nincs sikerélmény vagy dicséret, hiszen a lányoknak a keresztyén értékek szerint a megfelelés 325

a kötelességük. Aki viszont nem éri el az elvárt szintet, az megrovásra és megszégyenítésre számíthat. A diákok lázadnak ugyan a kötöttsé­ gek és a szigor ellen, be kell azonban látniuk, hogy milyen izgalmas is a „tilalm ak erdejében élni\". Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, olyannyira, hogy amikor az osztálytársai m egbocsátanak Ginának, ő is egy testvérnek érzi m agát a húsz közül. A regény kulcsfigurája Gina m ellett Kőnig tanár úr, aki titokban m indvégig az esem ények mozgatója. Az öregedő, látszólag lágyszívű, érzelgős tanár karaktere, akit a tanulók lenéznek és m egvetnek g yen­ geségéért, szintén valóságos élm ényből táplálkozik. Szabó Magda Dó- czi-beli franciatanárának állított em léket így, akit szintén kigúnyoltak a tanítványai, m ígnem kiderült róla, hogy m egjárta az I. világháború csatatereit, ezért nem hajlott a szigorúságra. A belső m onológ szerepe • Az írónő regényeiben általában véve fontos szerepet kapnak a szereplők belső m onológjai. Ez az általa köve­ tett m agyar realista hagyom ánytól eltérő forma, neki azonban sikerült a realista regény egyik fő kifejezési eszközévé tennie. Az a látásmód, am ely lehetővé teszi a belső m onológ használatát, jellegzetesen női szemlélet. A férfi írók ritkán tudnak olyan egységes női karaktereket megalkotni, mint amilyenek Szabó Magda regényhősnői. Az A b ig é lben természe­ tesen Gina gondolatai helyeződnek előtérbe, de időnként a többi sze­ replő is „megszólal\". Elég csak arra a párbeszédre gondolnunk, amikor Gina Hajda úr cukrászdájában m egtudja az igazat édesapjától. Valódi, hangos dialógus folyik közöttük, de két megszólalás között m indkettő­ jük gondolatait is „hallhatjuk\", ezáltal a jelenet sokkal összetettebb és drám aibb lesz. A helyzet különlegességéhez még az is hozzájárul, hogy az apa és a lánya annyira ismerik egymást, hogy tudják, mit gondol a másik, és a beszélgetés ennek m egfelelően alakul. A másik jellegzetes példa arra, hogy egyszerre hogyan válik el és mosódik össze a külső és a belső világ, az em lített jelenet közvetlen következménye. Ginának apja látogatása után a m aradék szabadidejében zsoltárokat kell gyakorolnia a zeneterem ben, és felváltva „hallhatjuk\" azt, amit énekel, és azt, amit eközben gondol. Ez a szubjektív ábrázolás a lehető legközelebb tart­ ja egymáshoz a narrátort és a szereplőt: egyes szám első személyben, jelen időben értesülhetünk hősünk benyomásairól. A belső monológ jellemzője a logikátlanság, a gondolatok véletlen asszociációk szerint követik egymást, ahogyan a szereplő fejében megfogalmazódnak, vagy egyes emlékképek feltűnnek. A forma ennek megfelelően megkívánja az egyszerűséget, a m ondatok rövidek, minimális szerkesztettségűek. Főbb szereplők: V ita y G e o rg in a (Gina): 14 éves diáklány, a regény főszereplője, V ita y tá b o rn o k úr: Gina édesapja, a katonai ellenállás egyik vezetője, Z su zs a n n a te s tv é r: diakonissza, Gina prefektája az in­ tézetben, K őnig: magyar-latin tanár, K a lm á r P éter: Gina osztályfőnöke, a történelem és a honvédelm i ismeretek tanára, T o rm a G e d e o n : a Ma- tula igazgatója, H o rn M id : volt matulás, aki segít megszöktetni Ginát, 326

M rá z úr: ablakos, segít Ginának megszökni, Kis M ari: Gina osztálytársa, Torm a Piroska: Gina osztálytársa, az igazgató unokahúga, Kuncz Feri: hadnagy, Gina udvarlója, M im ó néni: Gina nagynénje. Abigél szobra a Matula kertjében. Zsuzsanna testvér, König tanár Jelenet az 1978-ban készült filmből úr és Gina. Jelenet az 1978-ban készült filmből л. r f j 1. M ikor írta Szabó M ag d a az A b ig é l cím ű regényét? M ilyen é lm én yt * dolgoz fel b enne? 2. M it rejt a cím ? Kit, va g y mit nevez m eg? 3. Hol * játszódik a cselekm ény? Nevezd meg a helyszíneket! Kinek a nevét viseli az intézét? 4. Röviden foglald össze a regény cselekm ényét! Ki a fősze­ replője? Ф 5. Készítsd el Vitay Georgina jellem zését! 6. M ilyen konfliktushelyzetekkel találkozhatunk a regényb en ? 7. A belső m o n o ló g o k által jo b b a n m egism erhe­ tők a szereplők? M ondj erre példát! 8. Szerinted König tanár úr figuráját miért alkotta ilyennak Szabó M agda? 9. Sorold fel a regény szereplőit! Jellem vonásaik alapján csoportosítsd pozitív és negatív szereplőkre! 10. Hogyan, és m iért vál­ tozott meg a lányok viszonya Ginához? I I 11. A regény m elyik szereplőjére leselkedett veszély származása m iatt? Elevenítsd fel történelm i ism ereteidet a zsidó törvényekkel kapcsolatban! 12. Nézzétek m eg az 1978-ban készült A b ig é l c. film et! Vitassátok meg: Fon- tos-e a fegyelem és a s z ig o r a z o k ta tá s i rendszerben! l ital ai f/ i ri Készítsetek legalább 3 perc hosszúságú vid eó aján ló t (könyv- ■^ L trailert) Szabó M agda A big é l című könyvéhez! ÖSSZEGZÉS • Nem véletlenül Szabó M agda az egyik leghíresebb m a­ gyar írónő, а XX. századi hazai irodalom egyik legnagyobb alakja. Tökéletes technikája van, b onyolu lt helyzeteket is egyszerűnek ír le, ezért sokkal ért­ hetőbb, könnyebben nyom on követhető. Szabó M agda két legjellemzőbb sajátossága, hogy ismert környezetbe helyezi a történeteit, és tökéletesen m egform áltak a szereplői. Az írónőnek rendkívülien pontos m emóriája volt, és az em lékeiből sok m egjelenik munkáiban. 327

A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM RÖVID ÁTTEKINTÉSE Magyarország - az Osztrák-Magyar Monarchia részeként - az első világháború vesztes oldalára került. A győztes hatalmak döntése nyo­ mán az akkori Magyarország területének kétharmadát más országokhoz csatolták. Az 1920-as trianoni döntés következtében olyan területek is idegen országok részei lettek, melyek lakosságának többsége magyar volt. A második világháború után a párizsi békeszerződés megerősítette a trianoni határokat. A határon túli magyar anyanyelvű közösségek mindig ápolták és továbbra is ápolják nemzeti kultúránkat. A két világháború közt és a második világháború után mindmáig számos író és költő alkot Szlová­ kia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Ausztria magyar lakta területein. Műveik az egész magyar nemzeti műveltséget gazdagítják. Kezdetben ezeknek az irodalmaknak missziós szerepük volt, mert megalázó igazságtalanságok ellenében, ellenséges érzület szorításában, az életben maradás feltételeként az emberi jogok védelmét kellett ellátniuk. Ezért volt fontos mindegyik számára a hagyományokhoz való ragaszko­ dás, a tradíciók ápolása. Az 50-60-as évektől kezdődően sokan eljutottak az újszerűén izgalmas ábrázolásmódig is. Illyés Gyula „ötágú sípnak” nevezte a magyar irodalmat a határon túlra került magyarság irodalmára utalva. Az ötödik „síp” a világon szét­ szóródott magyarok, az úgynevezett szórványmagyarság irodalmát jelenti szóképében. А XX. század végére hat-, sőt hétágú sípra módosult, mert Kárpátalján és Ausztria magyarok lakta területén, Burgenlandban is al­ kotnak magyar írók, költők. A romániai magyar irodalom • A legnépesebb magyar kisebbség Romániában, Erdélyben él. Erdély irodalma hosszú múltra tekint vissza, az első világháborút követően kialakuló magyar irodalom ezeket a hagyo­ mányokat fejlesztette tovább. Kós Károly röpirata, a K iáltó szó (1921) az önálló erdélyi kultúra építésére szólított az erdélyiség jegyében. Az erdé­ lyi magyar könyvkiadás megteremtésére megszervezik az E rdélyi S zép ­ m íves Céh nevű kiadóvállalatot (1924-44), írói munkaközösséget (1926), majd folyóiratukat, az E rdélyi H eliko n t (1928-44). Kolozsvárott 1926-ban indult a K o ru n k című értelmiségi folyóirat. 1945 után az írók nagy része vállalta a közösségi ügyek közvetlen szolgálatát. Az 50-es évek végén a sematizmus kanyarai nélkül indult az az új nemzedék, melyet 1961-ben kezdett könyvsorozatról F o rrá s-n em zed ékn ek nevezett el a kritika. Néhány kiemelkedő név az erdélyi irodalomból: Kós Károly (szép­ próza), Benedek Elek (mese), Dsida Jenő (vers), Tamási Áron (szép­ próza), Székely János (vers és dráma), Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor (vers), Markó Béla (vers), Sütő András (széppróza és dráma), Szilágyi István (széppróza), Páskándi Géza (vers és dráma), Bodor Ádám (széppróza), Lászlóffy Aladár (vers), Kovács András (vers, esszé), 328

Király László (vers) és Szőcs Géza (vers). Néhányan Magyarországon folytatták, illetve folytatják munkásságukat. Szlovákiai magyar irodalom • A felvidéki magyar irodalom nehéz körülmények között kezdett megszerveződni az egykori Csehszlovákiá­ ban. 1919 után egyetlen előnyük volt: az új államban következetesebben érvényesültek a polgári demokrácia követelményei, így szabadabbak vol­ tak a baloldali mozgalmak. A szlovákiai magyar életben először a publi­ cisztika virágzott fel. A 20-as években megjelenő napilapok, folyóiratok hasábjain olyan jelentős életművek bontakoztak ki, mint Fábry Zoltáné. Fontos szerepet játszott a kisebbségi életben az értelmiségi fiatalok moz­ galma, a Sarló (1928-34). 1945 után a kollektív jogfosztottság évei kö­ vetkeztek a magyarságra, s bár ezt a kommunista fordulat megszüntette, a megfélemlített, értelmiségétől megfosztott népcsoport csak lassan szer­ vezhette meg a maga szellemi életét, amelyben fontos szerepet vállalt a már említett Fábry Zoltán esszéíró. Főleg^ néhány prózaíró: Dobos László, Duba Gyula, Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor keltett általános magyarországi érdeklődést. A délvidéki magyar irodalom • Délvidéken a 20-as években Szente- leky Kornél és Csuka Zoltán kezdeményezésére megindult a Vajdasági írá s (1928-29), majd később a K a la n g ya című folyóirat (1932—44), mely minden délvidéki magyar irodalmi értéknek otthona kívánt lenni. 1945 után a magyar írók a H íd köré csoportosultak. Az 1960-as évek elején nagy változás történt a vajdasági magyar irodalomban. Egységesen lépett fel egy viszonylag nagy létszámú fiatal nemzedék, amelyik semmiféle közösséget nem vállalt a korábbi, e nemzedék által provinciálisnak tartott vajdasági magyar irodalommal. Ekkor kapcsolódott be cselekvőén a vaj­ dasági szellemi életbe Sinkó Ervin. Az új avantgárd tájékozódású nem­ zedék {Sym posion-ncm zcácV.) a K ép es Ifjú sá g című lap irodalmi mellék­ letében jelentkezett, majd 1964-ben a K ontra p u n kt című antológiában és ugyanekkor létrehozott folyóiratában, az Új Sym posionban mutatkozott be. A fiatalok később valamelyest ..klasszicizálódtak\". de az új eszmék és irányzatok iránti nyitottságukat később is megőrizték. Ennek a nem­ zedéknek - Tolnai Ottóval együtt - kiemelkedő képviselője volt Gion Nándor, Domonkos István és még sokan mások. A nyugati (emigráns) magyar irodalom • A nyugati országok ma­ gyar írói szétszórtan éltek, távol az anyanyelvi közösségtől. Ilyen kö­ rülmények között kivételes jelentőségre tesznek szert a társaságok, az írói csoportosulások és a folyóiratok. Egyik legtekintélyesebb társaság a Mikes Kelemen Kör (Hollandia, 1951). A Szepsi Csombor Kör Lon­ donban alakult meg, az 1956 után Nyugatra távozott fiatalok szervezték. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Svájc) 1960-tól mű­ ködik. A magyar emigráció egyik legszínvonalasabb folyóirata a L á tó ­ h a tá r (1950-58), majd az Új L á tó h a tá r (1958). A M a g y a r M ű h e ly című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 1962-ben indult Párizsban. A Bornemisza Péter Társaság 1960-ban alakult Bécsben, alapítója és ve­ 329

zetője Szépfalusy István volt. 1971-ben alapították meg a Németországi Magyar írók Munkaközösségét. A nyugati magyar irodalom négy évtizedes történetének áttekintését tagolhatjuk az emigrálás, a kivándorlás évjáratai szerint: 1. 1944-1945-ben távozott az országból Eszterhás István, Flórián Ti­ bor, Horváth Béla, Kerecsendi Kiss Márton, Nyíró József, Wass Albert. 2. 1947-1949 között emigráltak Borbándi Gyula, Kovács Imre, Márai Sándor, Cs. Szabó László, Zilahy Lajos. 3. Az „ötvenhatosok'’ csoportjába a nyugati magyar irodalom harma­ dik „nemzedékének\" nevesebb prózaírói tartoznak, mint Karátson Endre, Nagy Pál, Ferdinándy György, Márton László, Kabdebó Tamás és Sárközi Mátyás. De idetartoznak a volt párttagok is, mint Háy Gyula, Méray Ti­ bor, Molnár Miklós és a 60-as években induló fiatalok - Bakucz József, Horváth Elemér, Papp Tibor, Sulyok Vince stb. Kárpátaljai magyar irodalom • A világháborút követő években nem­ zetiségi magyar irodalmaink közül kétségtelenül a kárpátaljai volt a leg­ nehezebb helyzetben. E terület irodalma bontakozott ki legkésőbb és talált lehetőségeihez képest igazán magára. Több okból is. Itt volt a legkevesebb a magyarság létszáma - alig kétszázezernyi -, amely a nagyobb városoktól és a Tisza vonalától eltekintve többnyire szétszórtan vagy szigetekben élt. 1944-1945-ben még ez a kevés lélekszám is jelentősen csökkent (málenkij robot). A megkülönböztető politika a kisebbségi magyarsággal szemben gyakorlatilag hosszú évtizedeken keresztül érvényben volt. Kárpátaljai magyar irodalomról csak az 1945 utáni időszakban beszél­ hetünk, mert a két világháború között, amikor a terület Csehszlovákiához tartozott, a helyi magyar alkotók a felvidéki (szlovákiai) írókkal-költők- kel éltek szoros szellemi közösségben, munkásságuk nem vált el ettől a közös műhelytől. Kárpátalja magyar irodalmi élete a szovjet uralom kezdetével (1944) járó rettenetes megpróbáltatások után igen nehezen indult meg. A ma­ gyar nyelvű tájékoztatás és művelődés egyetlen szócsöve a M u n ká s Ú jság (1945), majd a belőle szervezett K á rp á ti Ig a z S zó volt, de ez a lap is egészen 1967-ig az ukrán Z a ka rp a tszka P ra vd a tükörfordí­ tása volt. 1951-ben jelent meg az első magyar nyelvű könyv, Bállá László Z e n g j h a n g osabban! című verseskötete, amely többnyire se­ matikus, a kor követelményeinek megfelelő verseket tartalmazott. Az irodalmi termést a ritka idő­ közökben megjelenő almanachok {Új H a n g , 1954; S zo v je t K á rp á - tontúl, 1955; T avaszi n a p sü té s, 1955; K á rp á to n tú li elbeszélők, Matl Péter: Honfoglalási emlékmű, 2008 330

1956; Kárpátok, 1958), majd különböző időszaki kiadványok (Kárpáti Kalendárium, Naptár) gyűjtötték egybe. A Kárpáti Igaz Szó önálló szer­ kesztőséggé való átszervezése (1966) után a lap Neon címmel megjelenő irodalmi-művészeti rovata töltött be irodalomszervező szerepet. Az itteni irodalom is ki volt szolgáltatva a kommunista diktatúrának. A szovjet magyar irodalom tevékeny szervező egyénisége a már említett B á llá L á szló (1927-2010), a Kárpáti Igaz Szó szerkesztője volt. Pártos iro­ dalmat képviselő verseiben közéleti elkötelezettségét fejezte ki (Kitárom karom, Rohanó évek sodrában, Nyári lángok). írói képességei leginkább prózai műveiben érvényesültek (Meddőfelhők, Parázs a hóban, A világóra ketyegése). A 60-as évek közepére Kárpátalján egy területileg önálló újabb nem­ zetiségi magyar irodalom született. Az új generáció képviselői többsé­ gükben egyetemi hallgatókból álló fiatal költőgárda: B á llá G y u la , B á llá Teréz, B enedek A n d rás, Vári Fábián L ászló, Fodor G éza, Z selick i József. Kezdetben az Együtt (1965) című kéziratos diáklapban jelentkez­ tek, majd 1967-1971 között pedig a helyi írószövetség mellett és a K ovács V ilm o s szellemi irányításával működő Forrás Stúdióban tevékenykedtek. Ezek a fiatalok gyorsan felismerték, hogy a kultúra - elsősorban az iro­ dalom - tradíció és lelki elmélyülés. Korszerű nemzetiségi magatartás és értelmiségi életforma kialakítása volt a céljuk. Alakítani és formálni kívánták a lét és az élet törvényeit. Mozgalmukat, újító törekvéseiket azonban meg nem értéssel, sőt ellenszenvvel fogadta a hivatalos kultúr­ politika. A 70-es évek elején elkezdődött visszarendeződés következtében mozgásterük egyre szűkebb lett, fokozatosan elhallgattatták őket. A For­ rás megszűnt, helyébe a József Attila Stúdió lépett, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének kezdeményezésére jött létre 1971-ben. Egyik legfőbb műhelye lett a megye magyar irodalmának. A József Attila Alkotóközösséggé átalakult műhelyben teljesedett ki Füzesi M agda, Finta É va, D upka G yörgy, H orváth Sándor, Tárczy A ndor, N agy Z oltán M ihály, K őszeghy Elem ér, B artha G usztáv, B állá D . K á r o ly munkássága, és ez a szervezet szolgált keretül az idősebb pályatársak és a volt forrásosok működéséhez is: K e c sk é s B é la , B a lo g h B alázs, Ferenczi Tiham ér, G yörke L ászló, B állá Teréz, K eresztyén B alázs, Vári Fábián L ászló, H orváth G yula, D em jén M iklós. A józsefattilásoknak kezdettől volt irodalmi fórumuk: a Kárpáti Igaz Szó hasábjain havonta közreadott Lendület, amelyet megjelenésének utolsó öt esztendejében (1983-1987) már folyóiratszerűen szerkesztettek és tördeltek (lapjait ki lehetett vágni az újságból, s összefűzve az éves termést külön sajtóorgánumként lehetett kezelni). Ezt egészítették ki az ötévenként megjelenő ifjúsági almanachok. 1987 végén megszűnt a Lendület rovat és a Neon is. Helyükbe a havonta egyszer a lap teljes terjedelmében, két nyomdai íven megjelenő Új Hajtás c. irodalmi-kulturális melléklet lépett. 331

A mindmáig leghosszabb életű irodalmi csoport a 80-as évek dere- kára-végére nemcsak jelentős kulturális centrummá vált (ekkorra már képző- és fotóművészek, zenészek is tartoztak soraiba), hanem, úgy tűnt, kisebbségi csúcsszervezetté válhat. 1989-ben Bállá D. Károly életre hív­ ta az 1944 utáni Kárpátalja első irodalmi folyóiratát, a Hatodik Sípot, amelynek 1993-ig volt főszerkesztője. A 90-es években mintha új lendületet kapott volna irodalmi életünk. Újra írni és publikálni kezdtek a korábban más-más okok miatt elhall­ gatott költők (Kecskés Béla korai haláláig újra aktív lett, két könyve is megjelent, újra publikálni kezdett Bállá Teréz, Zselicki József). Majd Czébely Lajos, Penckófer János, Berniczky Éva. 1993-tól ugyancsak Bállá D. Károly irányításával egy új kulturális magazin is megjelent, a Pánsíp. A Hatodik Síp, majd a Galéria Kiadó és a Pánsíp körül kialakult szellemi műhely indította útjára a talán lassan nemzedékké érő azon fiatalokat, akik nem ismerték a cenzúrát, és így nem kerülhettek abba a méltatlan helyzetbe, hogy választaniuk kelljen: vagy nem publikálnak, vagy publikációik érdekében kompromisszumok­ ba kényszerülnek. 1957 óta a nyugat-ukrajnai regionális Kárpáti Könyvkiadó adta ki a Kalendárium c. magyar nyelvű évkönyvet helyi költők, novellisták, újságírók, egyetemi dolgozók közreműködésével. 1985-ben jelent meg a kárpátaljai magyar szerzők válogatott verseit és prózai műveit tartal­ mazó Sugaras utakon című antológia. 1987 végén került a kárpátaljai olvasókhoz az Évgyűrűk c. vers-próza antológia. A kárpátaljai magyar szépirodalom első gyűjteménye, a 37 szerzőt felsorakoztató antológia, a Vergődő szél 1990-ben látott napvilágot. Az Ukrajnai Nemzeti írószövetség kárpátaljai szervezete mintegy harmincas taglétszámú, köztük jelenleg csupán néhány magyar alkotót tartanak számon. Van külön szervezete is a magyar íróknak, ez utóbbi önálló alakulatként az anyaországi Magyar írószövetség határon túli cso­ portját képezi, közel húszas taglétszámmal. Elnöke Vári Fábián László. Saját irodalmi folyóiratuk a negyedévenként megjelenő Együtt, főszer­ kesztője ugyancsak Vári Fábián László. Említésre méltó továbbá a Bállá D. Károly által létrehozott UngParty című internetes rendszer, amely alá több irodalmi honlap és blog tartozik. A szépirodalom mellett a szakirodalmat művelők közül ismertté vált Beregszászi Anikó és Csernicskó István nyelvész. A szociográfia, tájkuta­ tás, honismeret és demográfia területén Dupka György, Horváth Sándor, Czébely Lajos, Csatáry György, Molnár D. István, Molnár D. Erzsé­ bet, Váradi Natália, Zubánics László jeleskedik. Az irodalomtörténet és -kritika műfajában Gortvay Erzsébet, Penckófer János, Bállá D. Károly, újabban Csordás László alkotott eddig magas színvonalú tanulmányokat. Jelentős a vidék magyar újságíróinak száma, akik közül többen szépírás­ sal is foglalkoznak. 332

A 2000-es években indult nemzedék tagjai a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságba tömörültek (alapítva 2014), elnök: C sordás László. A kárpátaljai magyar irodalom fejlődését a következőképpen korsza­ kolhatjuk: I. II. III. IV. 1951-1965 1966-1970 1971-1986 1986 - napjainkig Az első Az új A vissza­ kezdeménye­ nemzedék rendeződéstől az A fellépése újabb fordulatig peresztrojka zések és a kibontakozás Forrás József Attila Stúdió éveitől Stúdió napjainkig Kovács Vilmos, Négy írónemzedék József Attila Bállá László, Alkotó- Szenes (Kroó) Bállá Gyula, Bállá D. Károly, közösség László, S. Benedek Nagy Zoltán Mihály, Csengeri Bagu László, Dezső, András, Füzesi Magda, Cséka Sütő Kálmán, Vári Fábián Finta Éva, György, Szalai Borbála László, Balogh Balázs, Pócs István, Zselicki Balogh Miklós, Lengyel József, Demjén Miklós, Tamás, Fodor Géza, Dupka György, Berniczky Bállá Teréz Ferenczi Tihamér, Éva, Horváth Sándor, Penckófer János, Imre Sándor, Kőszeghy Elemér, Brenzovics Marianna Tárczy Andor stb. л, r f j 1. M ilyen döntés következm ényeként beszélhetünk határon túli ma- r gyár irodalom ról? M iért? 2. Része-e a határon túli m agyar irodalom * a nemzeti irodalom nak? 3. M ilyen szerepet tölt be a határon túli irodalom az adott közösség életében? Ф 4. Tetszés szerint készíts prezentációt e g y általad választott tém akörben (általános ismertetés, vagy egy alkotó munkássága) a romániai, szlovákiai, d él­ vidéki, kárpátaljai, nyugati em igráns m agyar irodalomról! I I Szűkebb pátriánk irodalm i életéről a 2017-ben m egjelen t Dupka G yö rg y által jeg yz ett Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján c. kiadványban o l­ vashattok. 333

TARTALOM BEVEZETŐ...........................................................................................................................3 A MAGYAR IRODALOM А XIX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN..................5 MADÁCH IMRE..................................................................................................................9 Az ember tragédiája.....................................................................................................12 VAJDA JÁNOS...................................................................................................................32 S irá m o k ......................................................................................................................... 37 A vaáli erdőben............................................................................................................39 Nádas tavon.................................................................................................................. 40 Húsz év múlva............................................................................................................. 44 Harminc év után.......................................................................................................... 45 MIKSZÁTH KÁLMÁN.................................................................................................... 49 Tót atyafiak...................................................................................................................54 Az a fekete folt.............................................................................................................55 A jó palócok................................................................................................................ 60 Bede Anna tartozása....................................................................................................61 Beszterce ostroma........................................................................................................ 64 A Noszty fiú esete Tóth M arival................................................................................73 A SZÁZADVÉG NOVELLISZTIKÁJA ÉS REGÉNYIRODALMA.............................82 PETELEI ISTVÁN..............................................................................................................83 GOZSDU ELEK..................................................................................................................85 BRÓDY SÁNDOR..............................................................................................................86 GÁRDONYI GÉZA...........................................................................................................88 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN................................................................................................... 90 AMBRUS ZOLTÁN...........................................................................................................92 А XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEINEK MAGYAR IRODALMA............................94 ADY ENDRE..................................................................................................................... 99 Góg és Magóg fia vagyok én.....................................................................................107 A Hortobágy poétája.................................................................................................. 110 Nekünk Mohács k ell.................................................................................................. 112 A föl-földobott kő....................................................................................................... 113 Héja-nász az avaron................................................................................................... 115 Elbocsátó, szép üzenet............................................................................................... 117 Az Illés szekerén........................................................................................................120 A Sion-hegy alatt........................................................................................................122 Emlékezés egy nyár-éjszakára...................................................................................125 Ember az embertelenségben......................................................................................127 Őrizem a szemed........................................................................................................129 MÓRICZ ZSIGMOND..................................................................................................... 131 Tragédia....................................................................................................................... 136 Szegény emberek........................................................................................................ 140 Rokonok....................................................................................................................... 144 BABITS MIHÁLY............................................................................................................ 152 A lírikus epilógja....................................................................................................... 156 Esti kérdés................................................................................................................... 158 Húsvét előtt................................................................................................................. 161 Petőfi koszorúi............................................................................................................ 163 Jónás könyve............................................................................................................... 165 Jónás imája.................................................................................................................. 169 KOSZTOLÁNYI DEZSŐ................................................................................................. 171 Hajnali részegség........................................................................................................ 175 Halotti beszéd............................................................................................................. 180 334

Édes Anna................................................................................................................... 182 Esti Kornél.................................................................................................................. 191 JUHÁSZ GYULA............................................................................................................ 193 Tiszai csönd................................................................................................................196 Milyen volt.................................................................................................................. 198 Anna örök.................................................................................................................. 200 TÓTH ÁRPÁD................................................................................................................. 202 Körúti hajnal.............................................................................................................. 205 Esti sugárkoszorú....................................................................................................... 207 Lélektől lélekig.......................................................................................................... 209 А XX. SZÁZAD DEREKÁNAK MAGYAR IRODALMÁBÓL.................................213 Művelődés és szellemi élet 1919-1944 között.........................................................213 JÓZSEF ATTILA..............................................................................................................217 Külvárosi éj.................................................................................................................221 Ó d a............................................................................................................................. 223 A Dunánál.................................................................................................................. 227 Hazáin..........................................................................................................................231 Flórának.......................................................................................................................235 RADNÓTI MIKLÓS....................................................................................................... 237 Járkálj csak, halálraítélt!............................................................................................241 Tétova óda.................................................................................................................. 243 Hetedik ecloga........................................................................................................... 245 Erőltetett menet.......................................................................................................... 248 ILLYÉS GYULA............................................................................................................. 251 Koszorú...................................................................................................................... 256 Puszták népe.............................................................................................................. 258 WEÖRES SÁNDOR........................................................................................................ 264 Canzone - feleségemnek........................................................................................... 269 Rongyszőnyeg............................................................................................................ 270 Négy korái.................................................................................................................. 271 NAGY LÁSZLÓ...............................................................................................................274 Himnusz minden időben........................................................................................... 278 Ki viszi át a Szerelmet............................................................................................. 280 А XX. SZÁZADI SZÉPPRÓZA.................................................................................... 284 MÁRAI SÁNDOR.......................................................................................................... 285 Egy polgár vallomásai............................................................................................... 288 Halotti beszéd.............................................................................................................291 NÉMETH LÁSZLÓ......................................................................................................... 295 Galilei......................................................................................................................... 298 ÖRKÉNY ISTVÁN..........................................................................................................303 Egyperces novellák.....................................................................................................305 Tóték............................................................................................................................307 SZEMELVÉNYEK A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBÓL.................................312 JUHÁSZ FERENC........................................................................................................... 313 Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb................................................... 316 SZABÓ MAGDA.............................................................................................................. 319 A b ig é l.......................................................................................................................... 321 A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM RÖVID ÁTTEKINTÉSE....................328 335

Навчальне видання Дебрецені Оніка Олександрівна УГОРСЬКА ЛІТЕРАТУРА (профільний рівень) Підручник для 11 класу з навчанням угорською мовою закладів загальної середньої освіти Рекомендовано Міністерством освіти і науки України Видано за державні кошти. Продаж заборонено Угорською мовою Зав. редакцією А. А. Варга Редактор М. Д. Дебрецені Худ. редактор І. Б. Шутурма Коректор /.' М. Тирканич Формат 60X90/16. Ум. друк. арк. 21,0. Обл.-вид. арк. 20,7. Тираж 954 пр. Зам. № ._______ . Державне підприємство „Всеукраїнське спеціалізоване видавництво „Світ” 79008 м. Львів, вул. Галицька, 21 Свідоцтво суб’єкта видавничої справи серія ДК № 4826 від 31.12.2014 www.svit.gov.ua e-mail: [email protected] Друк ???