Hogy vetett tragikus véget Nikola Tesla halála az ikonikus feltaláló úttörő karrierjének

Amikor Nikola Tesla 1943. január 7-én elhunyt, csak a galambok és a saját rögeszméi voltak a társasága, halála után az FBI tüzetesen átkutatta a szobáját.

Élete során Nikola Tesla a tudomány legnagyobb rejtelmeinek megoldására törekedett. A ragyogó feltaláló figyelemre méltó életet élt – többek között olyan újítások köthetők a nevéhez, mint a váltakozó áramú motor valamint az energia vezeték nélküli továbbítása, amivel lényegében jóval előre látta a mostani vezeték nélküli kommunikáció világát. De amikor magányosan és tönkremenve meghalt 1943-ban New Yorkban, rengeteg rejtélyt hagyott maga után.

Az amerikai kormány ügynökei rövid idő alatt átkutatták a hotelszobát, ahol meghalt, összegyűjtöttek minden jegyzetet és aktát, amit csak találtak. Sokan úgy vélik, hogy Tesla úgynevezett „halálsugarát” keresték, egy olyan eszközt, amelyről a tudós évek óta beszélt, és amely örökre megváltoztathatta volna a hadviselést, de bármilyen más találmányra is kíváncsiak voltak.

Az alábbiakban Nikola Tesla életének utolsó, szomorú fejezetét és halálát mutatjuk be, valamint hiányzó aktáinak rejtélyét.

Hogy halt meg Nikola Tesla?

Nikola Tesla 1943. január 7-én, egyedül és adósságban halt meg a Hotel New Yorker 33. emeletén található szobájában. 86 éves volt, és évtizedek óta ehhez hasonló kis szállodai szobákban élt.

Halálának oka koszorúér trombózis volt.

Addigra a Tesla találmányai körüli izgalom nagy része elhalványult. 1901-ben elvesztette a versenyt a rádió feltalálásában az olasz feltaláló Guglielmo Marconi ellen, és olyan pénzügyi befektetők támogatását is elveszítette, mint J. P. Morgan.

Ahogy a világ egyre jobban eltávolodott Teslától, ő is egyre inkább visszavonult a világtól. 1912-re egyre kényszeresebbé vált. Megszámolta a lépéseit, ragaszkodott ahhoz, hogy mindig pontosan 18 szalvéta legyen az asztalon, ugyanakkor a tisztaság és a 3-as, 6-os és 9-es számok megszállottja lett.

Ennek ellenére bizonyos értelemben továbbra is talált társaságot magának.

Ahogy egyik olcsó szállodából a másikba költözött, több időt töltött galambokkal, mint emberekkel. Egy fehér galamb különösen felkeltette az érdeklődését. „Szeretem azt a galambot, ahogy egy férfi szeret egy nőt. Amíg mellettem volt, volt célja az életemnek.” – írta Tesla.

A fehér galamb 1922-ben egyik álmában elhunyt – „a szeme olyan volt, mint két hatalmas fénysugár” – és Tesla meg volt róla győződve, hogy az ő ideje is lejárt. Akkoriban azt mondta a barátainak, hogy úgy érzi, elkészült az életműve.

Mégis további 20 évig dolgozott és etette New York City galambjait.

Nikola Tesla találmányai azonban olyan hagyatékot képeznek, amely még évtizedek után is megragadta az emberek képzeletét, ráadásul olyan rejtélyt is jelent, amelynek még mindig van néhány hiányzó darabja.

A titokzatos „halálsugár” és más keresett találmányok

Nikola Tesla halála után unokaöccse, Sava Kosanović, a Hotel New Yorkerbe sietett, ahol nyugtalanító látvány fogadta. Nemcsak a nagybátyja teste tűnt el, hanem az is látszott, hogy valaki eltávolította a feljegyzéseit és az aktáit. Valójában az Office of Alien Property Custodian nevű intézmény – amely az első és a második világháború alatt az amerikai kormány részeként működött – emberei jártak Tesla szobájában, és vitték el a feltaláló iratait, hogy megvizsgálják azokat.

A tisztviselők olyan szuperfegyverek kutatását igazoló jegyzeteket kerestek, mint Tesla „halálsugara”, mert attól tartottak, hogy Kosanović vagy mások átadhatják a feljegyzéseket a szovjeteknek.

Tesla ugyanis azt állította, hogy, legalábbis elméletben, olyan találmányokat hozott létre, amelyek megváltoztathatják a hadviselést. 1934-ben például egy olyan részecskesugaras fegyvert vagy „halálsugarat” írt le, amely 10.000 ellenséges repülőgépet tudna lelőni. 1935-ben, 79. születésnapi partiján Tesla elmondta, hogy feltalált egy zsebméretű oszcillációs eszközt is, amely le tudná rombolni az Empire State Buildinget.

Tesla találmányai nem a háborút, hanem a békét akarták elősegíteni, és a feltaláló a világ több kormányának is felajánlotta a kutatásait. Csak a Szovjetunió látszott érdeklődőnek. 25.000 dolláros csekket adtak Teslának a terveiért cserébe.

Halála után azonban az Egyesült Államok kormánya is hozzá akart férni ezekhez a tervekhez. A tisztviselők természetesen a „halálsugár” iránt mutatták a legnagyobb érdeklődést, amely eldönthette volna az erőviszonyokat a jövőbeli konfliktushelyzetekben.

Miért nem ért véget a hiányzó akták rejtélye Nikola Tesla halálával

Három héttel Nikola Tesla halála után a kormány John G. Trumpot, az MIT tudósát – Donald Trump volt amerikai elnök nagybátyját – bízta meg Tesla iratainak értékelésével.

Trump „bármilyen jelentős ötlet” jelét kereste az iratok között. Miután átvizsgálta azokat, kijelentette, hogy „nagyrészt spekulatív, filozófiai és promóciós jellegűek”.

Vagyis nem tartalmaztak tényleges terveket a tudós által leírt találmányok létrehozására.

Látszólag megelégedve a vizsgálat eredményeivel, az Amerikai Egyesült Államok kormánya 1952-ben elküldte Tesla aktáit az unokaöccsének. De, bár 80 dobozt foglaltak le, Kosanović csak 60-at kapott. „Talán a 80-at 60-ba csomagolták” – vélekedett Marc Seifer, Tesla életrajzírója. De fennáll annak a lehetősége, hogy a kormány megtartotta a hiányzó dobozokat.

Ennek ellenére a hidegháború idején, az 1950-es és 1970-es évek között a kormánytisztviselők attól tartottak, hogy a szovjetek megszerezték Tesla veszélyesebb kutatásainak terveit.

Részben ez a félelem volt a kiinduló pontja a Reagan-adminisztráció stratégiai védelmi kezdeményezésének is, az úgynevezett „Star Wars programnak” 1984-ben.

Az FBI azóta nyilvánosságra hozott több száz oldalt Tesla titkosított feljegyzései közül. De vannak, akik szerint még mindig őrizhetnek bizonyos titkokat – ha Teslának valóban voltak veszélyesebb találmányai.

Ez a rejtély, akárcsak Tesla ragyogó elméje, jóval halála után is fennmarad.