A „Balázs-áldást” vagy „balázsolást” egy ókeresztény hagyományként és a katolikus egyház áldásaként tartják számon. Február 3-án, Balázs napján – vagy a dátumhoz legközelebb eső vasárnapi napon – a lelkipásztor a szentmise végén két kereszt alakba helyezett – esetleg összecsavart – gyertyát tart a jelenlévő hívek álla alá, s közben Szent Balázs közbenjárását kérő szavak elmondásával áldja meg őket.
Szerkesztőségünk felkérte Sankó Szabolcs peredi plébános atyát, hogy „lelkipásztori szemmel” mutassa be többek között azt, hogy honnan ered az áldás elnevezése, mit foglal magába, milyen jelentőséggel és népszerűséggel bír napjainkban, illetve, hogy egy szentmise során milyen formában nyilvánul meg.
Az áldás elnevezését illetően Szabolcs atya kifejtette, hogy azért nevezzük „Balázs-áldásnak” ezt az áldást, mivel Szent Balázs püspök életének eseményéhez köthető az eredete. Szent Balázs püspök a IV. század elején halt vértanúhalált.
Tisztelete viszonylag későn, a IX. században kezdett igazán elterjedni, és leginkább a torokbaj ellen fohászkodtak hozzá. A történet szerint ugyanis egy édesanya nagy rémülettel rohant hozzá egy alkalommal, mert a fiának a torkán akadt egy halszálka és fuldokolt. A szent megáldotta vagy – egy másik verzió szerint – maga távolította el a szálkát, és így megmentette. Ezért lett közbenjáró a betegségek, de különösen a torokbaj ellen.
Az atya hangsúlyozta, hogy a hívek számára ma is fontos ez az áldás, amelyet napjainkban is minden lelkipásztor „megadhat” a jelenlévőknek. Maga a szertartás a következőképpen zajlik. A lelkiatya a szentmise végén megáldja a keresztbe tett gyertyákat, majd az égő gyertyát a hívő felé tartva, e szavakkal ad áldást:
„Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására védelmezzen téged az Úr a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen”.
„Lelkipásztori szempontból elmondható, hogy a hívek körében nagyon közkedvelt ez az áldás. Különösen mostanság még inkább fokozódott az igény a különféle újabb és újabb betegségek korában. Amit hangsúlyozni kellene az az, hogy ez nem egy babonaság, hanem Szent Balázs közbenjárására a Jóisten áldásának, segítségének a kérése. Ha nem hittel és imádsággal járulunk hozzá, nem sok mindenben lesz hasznunkra” – zárta gondolatait a „Balázs-áldás” kapcsán Szabolcs atya.
(NB/Felvidék.ma)
