• Delivery Országos kiszállítás, 30.000 Ft felett és egyben 50 kg alatt szállítási díj nélkül!
 
Termékek
Akció
Kedvencek
Kosár
A szüretelés évszázadok óta kiemelt fontosságú esemény, aminek máig élő hagyományai vannak. Az ország szőlőtermelő régióiban még ma is nagy jelentősége van ezeknek a szokásoknak – a különböző fesztiválokhoz mi is csatlakozhatunk.

Itt az ősz, itt a szüret!

A szüretelés évszázadok óta kiemelt fontosságú esemény, aminek máig élő hagyományai vannak. Az ország szőlőtermelő régióiban még ma is nagy jelentősége van ezeknek a szokásoknak – a különböző fesztiválokhoz mi is csatlakozhatunk.

A szőlő szüretelése még azok közé a mezőgazdasági munkák közé tartozik, ahol a gépiesítés nem vette át teljesen az uralmat. És habár a szüretelés nem könnyű munka, mindig is ünnepnek számított, vidám hangulat uralkodott a szőlőtőkék között és az udvarban egyaránt. Olyannyira fontos esemény volt ez, hogy sokszor még a katonákat is hazaengedték, és szünetelt a törvénykezés is.

Bizonyos tájegységeken a szüretet konkrét napokhoz kötötték – például Szent Mihály (szeptember 29.) vagy Simon-Júdás (október 28.) –, míg máshol a termés állapotától tették függővé a szüretet, ami egészen az ősz végéig tart. Sok helyen a szüret kezdetét harangzúgás, ágyúdörgés jelezte, és kereplőkkel, énekelve indultak az emberek a szőlőbe. A szüretelés jellemzően rokonok, barátok, ismerősök körében zajlott és zajlik, akiket aztán a gazda megvendégelt finom, bográcsban készült étellel – persze nem maradhatott el a pálinka és a pogácsa sem!

A munka egésznapos volt. A szőlőt jellemzően a nők szedték, a férfiak pedig az általuk leszedett termést puttonyba gyűjtötték. Ezt a szüretelőhelyen taposókádakba öntötték, ahol a gyerekek el is kezdhették a taposást, majd a szőlő további feldolgozásával folytatódott a munka. Eközben pedig az ételért felelős férfiak és nők a bogrács és a sütő körül sürögtek: készült a gulyás, a pörkölt, a húsleves és a sütemények, hogy a munka végén jóízű lakoma várja a szüretelőket.

Szokás volt a jó gazda felköszöntése is szőlőkoronával – jellemzően ő vendégelte meg azokat, akik egész nap a szőlőben dolgoztak. A szüret végén szőlőkoszorú is készült, amit aztán végigvittek a falun, sőt az esti mulatságban különböző játékok kellékeként is előkerült: a szőlőfürtökkel ékesített koszorút a „csőszök” vigyázták, miközben a „tolvajoknak” az volt a feladatuk, hogy minél több fürtöt ellopjanak.

A szüreti felvonulás hagyománya is csaknem kétszáz évre tekint vissza, és ezt sok helyen a mai napig őrzik. Az ország bortermő vidékein már nemcsak a falu vagy város számára fontos esemény a szüret és az azt követő mulatság, hanem a turistákat is várják, hogy betekinthessenek a szüretet övező hagyományok világába. Érdemes tájékozódni, és ellátogatni a gyönyörű vidékek egyikére, mert aki egyszer részt vesz egy szüreti mulatságon, az életre szóló élményt szerez! És bár az idei szüret eredményére még várni kell, addig is ízletes borokat kóstolhatunk az előző évekből, és különböző portékák bizonyítják, hogy a szőlőből rengeteg egyéb finomság – például lekvár, 100%-os szőlőlé – készíthető.

Termékek
Kedvencek
Belépés
Kosár