Fontos, hogy a mozgás életünk szerves része legyen fiatalon és idősebb korban egyaránt. Azért, hogy a mozgás szervrendszerének kedvező állapota megmaradjon, saját magunk tehetünk a legtöbbet. Törődjünk magunkkal, étkezzünk helyesen, mozogjunk rendszeresen, egyszóval tartsuk karban szervezetünket, hogy a mozgás öröme minél tovább elkísérje életünket.

Mozgásszervi problémák az élet bármely szakaszában jelentkezhetnek, többnyire 30-as, 40-es éveinkben találkozunk először a nehézkes és fájdalmas mozgás jelenségével. Fiatalabb korban is tapasztalhatunk kellemetlen tüneteket, mint például az ízületek ropogása, tartási hibák, ízületi fájdalmak, melyek nem köthetőek minden esetben sérüléshez. Idősebb korban a fent említett panaszokhoz kapcsolódhat reggeli ízületi és nyaktáji merevség, porckopás, fokozódó fáradékonyság, csökkenő állóképesség.

Mozgásszerveink működését jelentősen befolyásolja táplálkozásunk és a rendszeres testmozgás. Az izmok, a kötő- és támasztószövetek működéséhez szükséges tápanyagok ha nincsenek elégséges mértékben jelen étrendünkben, könnyedén kialakulhatnak különféle mozgásszervi panaszok. A porcok, inak, szalagok, csontmátrix fő alkotója a glükózamin, mely főként tengeri eredetű élelmiszerekben található (rákok, kagylók). Mivel Magyarországon – az ország földrajzi helyzetéből adódóan – ritkán kerülnek az asztalra tengeri eredetű étkek, ajánlatos odafigyelni ezen tápanyagok pótlására.

Az élő szervezetek stabilitását belső kötő- és támasztószövet biztosítja, ami olyan, mint egy tömör, szivacsszerű, rugalmas anyag. Ennek az üregeiben nagyon sok víz található (úgy, mint egy képzeletbeli szivacsban). Ez a belső víztér segíti a sejtek közötti anyagcserét. Az ízületekben is található belső víztér fontos szerepet játszik a mozgás során, mert tompítja az ízületekre gyakorolt sokkhatást, hiszen átadódik a mozgási energia. Ennek következtében mozgásba jön a folyadék, így a sejtek közötti anyagcsere is fokozódik.

A belső kötő- és támasztószövetet rugalmas, elasztikus rostok és a glükózamin alkotja. A rugalmas rostok adják a durvább térhálós vázat, míg a glükózamin alkotja a finomabb vázat, miközben több vízmolekulát is magához köt.

A glükózaminoknak szerepe van a belső váz rugalmasságának fenntartásában, és a belső víztér minőségi és mennyiségi fenntartásában. Ezenkívül az anyagcsere-folyamatban, mint tápanyag is részt vesz, egy része folyamatosan elhasználódik. Mivel a glükózamint a szervezet saját maga nem tudja előállítani, pótolni kell rendszeresen.
Fontos, hogy a sejtek közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken, akárcsak a szövetek rugalmassága, és az ízületek mozgásképessége. Ajánlott a bő folyadékbevitel, és a glükózamin pótlása.

Fiatal korban alig-alig gondolunk rá, pedig nem árt odafigyelni, mert az ízületek állapotát, kopását számos tényező befolyásolhatja, gyakran már gyermekkorban!

A túlsúlyosság, a mozgásszegény életmód vagy épp ellenkezője, a túlzásba vitt sportolás, az egészségtelen, telített zsírokban, finomított cukorban, gyorsan felszívódó szénhidrátban gazdag táplálkozás, vagy a folyamatos, kemény fizikai munka mind komoly hatással lehet az ízületeinkre.