Csehszlovák farkaskutya

A csehszlovák farkaskutya vagy hivatalos nevén Czechoslovakian Vlcak félig farkas, félig kutya, félig pedig ember. Az intellektusa legalábbis vetekszik sok emberével és a határozottságát is többen megirigyelhetik. A gondoskodásra, odafigyelésre való hajlama kiemelkedő.

Megítélése mégis kicsit ambivalens, sokak szerint a legcsodálatosabb kutya a világon, ezzel szemben mások öntörvényűnek és zárkózott személyiségnek írják le. Leginkább azonban nevelés kérdése, hogy mit hozunk ki ebből a kutyából, az biztos, hogy rengeteg odafigyelést és törődést igényel.

Mindenesetre a képességei kiemelkedőek, lehet belőle kiváló házőrző, munkakutya, remek vadász és tökéletes tagja egy szerető családnak is.

Melyek a Cseh farkaskutya legfontosabb tulajdonságai?

A csehszlovák farkaskutya legfontosabb tulajdonságait a kárpáti farkasnak köszönheti, de legalábbis annak, hogy közelebbi rokonságban áll a farkasokkal, mint a legtöbb másik kutyafajta.

Kiváló a szaglása és a hallása, valamint minden körülmény között jól terhelhető. Azért használják gyakran a katonaság és a rendőrség kötelékében, mert sok feladatra, például mentésre, vagy éppen körözött személy, személyek becserkészésére is kiválóan alkalmas.

Gyakran emlegetik rendkívüli intelligenciáját, ami szintén jól jön a feladatok elvégzése során, ugyanakkor a nevelését megnehezíti. A farkasvérnek nemcsak előnyei vannak, ennek köszönheti domináns természetét, de azt is, hogy erősen hajlamos a szeparációs szorongásra. A bátor kutya ugyanis nem bírja az egyedüllétet, vérbeli falkaállat.

A cseh farkas kiváló házőrző, ereje és gyorsasága miatt pedig vadászatokon is megállja a helyét, ugyanakkor a félelmetes fenevad csupa játékosság és imádja a gyerekeket. Ma a legtöbben családi kutyaként tartják, ami jól mutatja, hogy remekül teljesít a hétköznapokban is.

Ismerd meg az ellenállhatatlan csehszlovák farkaskutya legfőbb tulajdonságait, igényeit és tartásának optimális feltételeit!

Tartalomjegyzék

Érdekes tények a Csehszlovák farkaskutyáról

A hidegháborús éveknek több kutyafajtát köszönhetünk, köztük a moszkvai őrkutyát és csehszlovák farkaskutyát.

A keresztezési kísérleteknek, később pedig a tenyésztésnek a célja az volt, hogy erejében és kitartásában a farkashoz közelebb álló kutyát alkossanak. A koncepció megvalósult, de ezúttal a farkasból tökéletes háziállat lett.

Visszatérés a kezdetekhez

A csehszlovák farkaskutyát a német juhászkutya és a kárpáti farkas keresztezéséből hozták létre, vagyis genetikailag ez a kutya áll legközelebb a valamikori őseihez. Ha úgy tetszik, félig farkas és félig kutya.

A kutyavilág Einsteinjei

A cseh farkas a kivételesen intelligens kutyafajták közé tartozik. Bár nem ő vezeti a sort a hivatalos statisztikában, de sokan azt mondják, hogy messze a legokosabb kutya. Túl azon, hogy hajlamos nemet mondani a gazdájának, adott esetben könnyedén be is csapja az embert.

Amilyen bátor, olyan gyáva

A farkasösztön nemcsak a bátorságban, de annak ellenkezőjében is megnyilvánul. Mivel a kutya erősen kötődik a falkához, ezért az egyedüllétet nagyon rosszul viseli. Ha magára marad, akkor frusztrált lesz, és könnyen lehet, hogy szorongásai közepette a lakásban is kárt tesz.

Kiváló futó

A cseh farkaskutya kiváló futó, ezért a mai napig használják őket katonai célokra, például illegális határátlépők követésére. A kutya akár 60 km/órás sebességet is képes elérni, mellyel az egyik leggyorsabb kutyafajta.

A filmvásznat is meghódította

A cseh farkas a filmvilágot is meghódította. A 2018-ban bemutatott Alfa, híres amerikai történelmi-kalandfilm főszereplője ugyanis egy csehszlovák farkaskutya volt.

Hív a természet

A farkasvér több módon is megmutatkozik kutya viselkedésében. Folyamatosan vágyik a természetbe. Imád a zöldben lenni, legyen az erdő vagy mező, ezért a felelős gazdi, aki tenni akar a kutya boldogságáért, hetente többször kiviszi kedvencét a buja természetbe.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya megjelenése

A cseh farkas a megjelenésében is magán hordozza vad ősének a formajegyeit. A kan kutyák általában 65-70 cm magasra nőnek, a szukák valamivel kisebbek, az ő magasságuk 60-65 cm közötti. A súlyuk általában 22-32 kg között alakul.

Az egyik jellemző farkasjegy a háromszögletű fejforma, melyen a viszonylag kicsi, fekete vagy borostyánszínű szemek arányos távolságra helyezkednek el egymástól.

A fül szintén háromszög alakú, kicsi és felfelé áll. A kutya nyaka hosszú és izmos, körülbelül 40 fokos szöget zár be és egyenletesen ível a mar felé. Az eb háta egyenes és izmos, szintén a farkaséra emlékeztet, a mellkas kissé felhúzott és körte alakú.

Ágyéka rövid és jól izmolt. A far szintén rövid és enyhén lejtős. A kutya dús szőrrel borított farka, közepesen hosszú és lefelé lóg, éber állapotban azonban megemeli. A végtagok párhuzamosak, hosszúak és izmosak.

A Csehszlovák farkaskutya színvariációi

A csehszlovák farkaskutya középhosszú, dús szőre több variációban is pompázhat, a fajtastandard pedig sok színváltozatot megenged. Lényegében a sárgás szürkétől az ezüstszürkéig, sőt, sötétszürkéig változhatnak a különféle árnyalatok.

Minden variációhoz világos maszk párosul, hibának számít, ha a maszk nem eléggé fejlett. Fehér mintázat előfordulhat a mellkason és a nyakon is.

A fajtastandard szerint minden más szín kizárással jár, például a rozsdabarna bunda nem megengedett. Ritkán, de elő szokott fordulni a kutyáknál az albinizmus, ami szintén nem elfogadott.

A farkassal közös sajátossága, hogy évszaknak megfelelően változik a bundája, így télen és nyáron is különböző hosszúságú és tömöttségű a szőrzete. A kutya nem tartozik a hipoallergén kutyafajták közé.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya vérmérséklete és személyisége

A csehszlovák farkaskutya öntörvényű eb, ettől azonban nem kell megijedni, mert alapvetően remek természettel bír. Az, hogy képes önálló döntéseket hozni, esetében sokkal inkább előny, mint hátrány.

Kedves, hűséges és jóságos, ezzel együtt persze makacs, időnként haragos, de ennek mindig komoly oka van. Amilyen jó barát, olyan szörnyű ellenfél.

A falkaszellem öröksége

Laikusan azt gondolhatnánk, hogy a farkassal való keresztezés mindenekelőtt a vadságban és a vadállatias ösztönökben érhető tetten a kutyafajta esetében, de ez nem egészen igaz. A cseh farkas falkában gondolkozik, ami a természetében is megnyilvánul.

Egyrészt védi a közösségét, a gazdáját, a családtagokat, legfőképpen pedig a gyerekeket. Másrészt akkor érzi jól magát, ha mindig van valaki a közelében.

Ha egyedül marad, akkor szorongani kezd, hiszen nincsen ott vele a falka többi tagja, ilyenkor búskomorrá, frusztrálttá, vagy akár agresszívvé is válhat. A legjobb, ha párban tarjuk, és így nem marad magára akkor sem, ha távolt vagyunk az otthonunktól.

A rettenthetetlen játékos

A kutya komolyan veszi a feladatait és nem fél semmitől. Házőrzőnek kiváló, intelligenciájánál fogva felismeri a nemkívánatos személyeket és elkergeti őket a portáról. Gyanakvó, de nem esik túlzásokba, a család barátait például jóhiszeműen fogadja.

Bár kemény védelmező, a játékosság legalább annyira jellemző rá. Amíg kölyök, addig imád hancúrozni és csak akkor érzi jól magát, ha van ebben partnere.

A kicsi kutyákkal legalább napi két órát kell játszani, hogy elégedettek legyenek. Ha kisgyerek van a családban, akkor benne van minden közös mókában, az energiaforrásai szinte kimeríthetetlenek. A csöppségeket nem kell óvni tőle, mindig vigyázni fog rájuk.

A maga ura, ha úgy dönt

Bár a csehszlovákiai farkas valóban falkában gondolkodik, egyúttal nagyon magának való, független és határozott jellem.

Nemcsak beleszületik a falkába, ő választja a falka tagjait. Ha pedig valami nem tetszik neki, akkor elhatárolódik tőle. Általában kérdés nélkül teljesíti a gazdája utasításait, főként, ha nincsenek kétségei afelől, hogy értelmes feladatra kérik.

Mivel kifejezetten intelligens, így az „ül”, „fekszik” parancsokra nem fogja sokáig produkálni magát, csak akkor, ha ő is értelmét látja.

Kinek ajánlott a Csehszlovák farkaskutya?

A cseh farkas nem ajánlott mindenkinek és nem való bármilyen otthonba. A kutyának meglehetősen nagy a mozgásigénye és a természetes közeg a lételeme, ezért a nagyobb udvarral rendelkező családi ház az ideális lakhelye.

Erős falkaösztöne miatt, akkor érzi jól magát, ha társaságban van, ezért szerencsésebb családosok mellé, vagy olyan helyre, ahol több kutya is van. Mivel domináns személyiség, csak határozott gazdi mellé ajánlható.

Emellett a kiképzése sem egyszerű, jobb, ha felkészült és tapasztalt kutyatartó mellé kerül. A napi mozgásigénye minimum két óra, így elfoglalt, vagy otthonülős embernek szintén nem ideális választás. Annak lesz jó társa, aki szeret nagyokat sétálni, a természetben lenni és a kutyájával közösen sportolni.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya eredete

A cseh farkaskutya a vasfüggöny mögötti katonaságnak és egy sikeres biológiai kísérletnek köszönheti a létezését, ami jól mutatja, hogy a keleti blokkban is történtek néha jó dolgok az 1950-es években.

Karel Hartl biológus mérnök 1955-ben a katonaság megbízásából végzett egy biológiai kísérletet, melyben arra kereste a választ, hogy a kutya és a farkas keresztezéséből létrehozhatók-e életképes, szaporodóképes, illetve nevelhető egyedek.

Csakhamar kiderült, hogy igen, leszámítva a nevelhetőség kérdését. Karel Hartl-nak azonban merész álmai voltak, ő egyenesen olyan kutyát akart nemesíteni, amely ötvözi a farkas és a kutya jó tulajdonságait, valamint genetikailag frissebb lesz, mint a túltenyésztett kutyafajták többsége. Célzottan kezdte el keresztezni a kárpáti farkast a német juhászkutyával.

4 nőstény farkast és 24 fajtatiszta kan német juhászkutyát használt, de évekig nem történt semmi. Aztán 1958-ban mégis siker koronázta a próbálkozásokat és a Brita nevű farkas, valamint a Cézar z Březového háje nevű kutya nászából megszületett az első alom.

A katonaság célja egy betegségeknek ellenálló, minden körülmény között jól terhelhető, tökéletes határőrkutya létrehozása volt. Az első két generáció tagjai azonban inkább hasonlítottak a farkasokra és a nevelésük nagyon időigényes volt. További keresztezésekkel azonban ez a csorbát is kiküszöbölte.

A negyedik generációnál már nem volt szembetűnő probléma a nevelhetőséggel. Ráadásul az egyedek a többi kutyához képest jobb navigációs képességekkel, éjszakai látással, hallással, szaglással, valamint kivételes intelligenciával rendelkeztek. Időközben a tenyésztés kikerült a katonaság felügyelete alól és polgári kezekbe került. A fajta tenyésztőinek klubja 1982-ben alakult meg Brnoban, a Csehszlovák farkaskutyát pedig elfogadták nemzeti fajtának.

Az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) 1989-ben ismerte el és jegyezte be az új fajtát, az Amerikai Kennel Klub (AKC) pedig 2001-ben vette fel a kutyát a listájára.

A csehszlovák farkaskutya FCI besorolása alapján a (I.) Juhász- és pásztorkutyák (kivéve svájci pásztorkutyák) csoportjába és a (1.) Juhászkutyák szekciójába tartozik.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya etetése

A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék minden kutya számára nélkülözhetetlen. Mást igényel egy kisebb testű eb, és megint mást a nagy mozgásigénnyel rendelkező termetes kutyák. A cseh farkas sem kivétel ez alól, bár a kutya igénytelen, de korántsem mindegy, hogy mit adunk neki enni.

Hogyan tápláljuk a Csehszlovák farkaskutyát?

A cseh farkaskutya nem válogatós, de megvannak a maga igényei. Farkas ősei miatt sejteni lehet, hogy az étrendjének döntő többségét a hús teszi ki.

Szerencsére a hízásra nem hajlamos, így csak a legritkább esetben kell diétára fogni. Van azonban egy jellegzetes tulajdonsága, akkor eszik, amikor éhes, és nem akkor, amikor elé rakjuk a táplálékot. Szintén oda kell figyelni rá, hogy sportolás előtt és után két órával ne egyen a kutya, mert az megterhelheti a szervezetét, akár gyomorcsavarodása is lehet.

Étrendjében a nedves eledel mellett a száraz táp is szerepeljen, de nem veti meg a házi készítésű kosztot sem. Fontos, hogy csak adalékmentes ételt kapjon, nyers vagy házi koszt esetén mindig friss ételt adj neki.

• A kutya etetése A-Z-ig | Útmutató a szakszerű tápláláshoz

Mivel tápláljuk a Csehszlovák farkaskutyát?

Általánosságban elmondható, hogy a kutya étrendjének a 80%-át a hús teszi ki, ami lehet vörös- és fehér hús is. A fennmaradó rész állhat zöldségekből, gyümölcsökből és tejtermékekből.

Tojást akár hetente többször is adhatunk a kutyának. Kerülni kell azonban a tészta- és gabonaféléket, mert ezeket nehezen emészti meg a kutya. Időnként nyugodtan adhatunk csontot is az állatnak, de soha ne főzve, mert úgy szilánkosra harapja.

A hal rendszeres időközönként szintén megjelenhet a menüben, már csak azért is, mert szép, egészséges lesz tőle az eb szőre. Az sem mindegy, hogy mit adunk neki a különböző életszakaszokban, mindig válasszunk korának és méretének megfelelő tápot. Amíg növésben van a kutya, addig mindenekelőtt jó minőségű fehérjével kell táplálni a cseh farkasokat.

• Milyen a jó kutyatáp? A minőségi eledel kiválasztása
• Milyen zöldségeket és gyümölcsöket ehet a kutya?

Mennyi fehérjére és kalóriára van szüksége a Csehszlovák farkaskutyának?

A napi táplálék mennyiségét mindenekelőtt az eb súlyának, korának és az aktivitásának a függvényében kell meghatározni. A cseh farkaskutya közepes méretű, a mozgásigénye azonban átlagon felüli, amit figyelembe kell venni. Nem szabad megfeledkezni az eredetéről sem, ami mindenképpen a fehérje javára billenti a mérleg nyelvét.

Ideális testsúlya a következőképpen alakul.

• 2-4 hónapos: 7-18 kg 
• 4-12 hónapos: 14-25 kg
• Kifejlett testsúly: 26-30 kg

Kalória

A cseh farkaskutya akkor érzi jól magát, ha mozoghat, ehhez pedig kalóriára van szüksége. Fontos azonban, hogy ne gabona- és tésztafélékből származzon, mert ezeket nehezen emészti meg. Általánosságban a kutya napi kalóriaszükséglete a következőképpen alakul.

• Kölyök (0-4 hónap): 905-1780 kcal/nap
• Junior (4-12 hónap): 1050-1560 kcal/nap
• Felnőtt (1 éves kor felett): 1300-1450 kcal/nap
• Idős (8 év felett): 1120-1250 kcal/nap

Fehérje

Ennek a fajtának különösen fontos a nagy mennyiségű és jó minőségű fehérjebevitel, ami mindenekelőtt vörös és fehérhúsból kell származzon. A cseh farkaskutya napi fehérjeszükséglete a következőképpen alakul.

• 15 kg: 30 g/nap
• 20 kg: 40 g/nap
• 25 kg: 50 g/nap

Szüksége van a Cseh farkaskutyának táplálék-kiegészítőkre?

A cseh farkas alapvetően egy stramm, egészséges kutya, ha megfelelően tápláljuk, nincsen szüksége táplálék-kiegészítőkre. Amíg a kölykök fejlődésben vannak időnként A- és D-vitaminokat adagolhatunk nekik, de réz, és cink is kerülhet a táplálékukba.

Felnőtt korban pedig a szív és a szőrzet egészségéért omega-3 és omega-6 zsírsavakat adhatunk a kutyáknak, például halolaj formájában. Az emésztést rostokkal és probiotikumokkal támogathatjuk, míg a csontok és ízületek egészségét glükozaminnal, kondroitinnal és MSM-mel.

Részletes információt a táplálék-kiegészítőkről itt találsz.

Leggyakoribb kérdések a Csehszlovák farkaskutya etetésével kapcsolatban

Mennyire hízékony?

A kutyának hatalmas a mozgásigénye, amennyiben ezt biztosítjuk számára, akkor nem fog plusz kilókat felszedni. Ráadásul a cseh farkas nem viszi túlzásba a falatozást, csak akkor eszik, ha valóban éhes.

Nem véletlenül nem találkozunk kövér farkasokkal. Persze, ha nem megfelelően tartjuk a kutyát, akkor felszedhet pár kilót.

Mennyire válogatós ez a kutyafajta?

Nem jellemző a cseh farkaskutyára, hogy válogatós lenne, ugyanakkor tudni kell, hogy húst eszik hússal. Ne próbáljuk tehát rászoktatni a ma, bizonyos körökben divatos, vegán kutyatápokra, mert az biztosan nem fog bejönni neki. Természetesen kaphat zöldségeket, sőt gyümölcsöket is, de számára a legalapvetőbb táplálék a hús.

Milyen gyakran kell etetni?

A kutya etetése nagyjából megegyezik a többi fajtájéval. Amíg egészen kicsi az eb napi négy alkalommal is adhatunk neki enni. 6-8 hónapos kortól a napi adagot le kell csökkenteni három porcióra.

Körülbelül egy éves kor után pedig átállhatunk a kétszeri etetésre, ami hagyományosan reggel és este történik.

Mennyire érzékeny a gyomra?

A farkassal való keresztezés a kutya étkezésében is tetten érhető. Gyomruk mindenekelőtt a húsra specializálódik, ebből adódóan a tésztafélékre és a gabonára rosszul reagálhatnak, mivel ezeket nehezebben emészti meg a gyomruk.

Nem minden kutyánál jelentkezik, de előfordulhat ez a probléma, így a fentieket inkább érdemes kihagyni az étrendből.

Hajlamos az ételallergiára?

A már említett gabonafélék válthatnak ki allergiás reakciókat a cseh farkasnál, ami mindenekelőtt bőrpírben és viszketésben jelentkezik.

Emellett a mesterséges adalékanyagokra, színezékekre is rosszul reagálhatnak bizonyos egyedek, ezért inkább szorítkozzunk az adalékanyagoktól mentes, természetes összetevőket tartalmazó tápokra.  

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya egészsége

Az egészség kérdése kardinális minden kutya esetében, a gazdinak pedig az egyik legfontosabb feladata, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a kutya egészségéért.

A megfelelő táplálás és a mozgás biztosítása alapvető követelmények, de az is nagyon fontos, hogy időnként orvosi szűrővizsgálatra vigyük az ebet, hogy ezzel megelőzzük a komolyabb egészségi problémákat.

Mennyire egészséges a Csehszlovák fakaskutya?

A német juhászkutya farkassal való keresztezésének egyik célja volt, hogy stramm és szívós új fajtát hozzanak létre. Sikerült a terv, a cseh farkasok jellemzően egészségesek, a várható élettartamuk pedig 12 és 16 év között alakul.

Jól bírják az időjárás viszontagságait, a hideget jobban szeretik ugyan, de a meleget is elviselik. Különösebb szerzett betegség nem jellemző rájuk, főleg akkor, ha megfelelően tartjuk a kutyát. Nem szabad elfelejteni, hogy a kutya lételeme a természet, a benti tartást kevésbé hálálja meg jó egészséggel.

A Csehszlovák farkaskutya leggyakoribb betegségei

A cseh farkas a legtöbb fajtával szemben a genetikai betegségekre is kevésbé hajlamos, de azért persze ők sem kivételek, náluk is adódhatnak gondok. Éppen ezért, legyen bármilyen jó formában a kutya, évente legalább egyszer vizsgáltassuk ki!

Törpeség

A törpeség egy genetikai rendellenesség, amelyre sajnos hajlamos a csehszlovák farkaskutya is. A problémát a növekedési hormon hiánya okozza az agyalapi mirigyben.

Az érintett kutyák kisebbek, mint a társaik, gyakran a szemük kidülled és foghiányosak. Szűrővizsgálattal azonban már vásárlás előtt kiszűrhető a genetikai betegség, ezért feltétlenül felelős tenyésztőt keressünk.

Csípőízületi diszplázia

A nagy és közepes méretű kutyák jellemző betegsége, ami a cseh farkast sem kerüli el. A fejlődés során a kölykök medencecsontjához nem illeszkedik pontosan a combcsontfej.

Járás közben folyamatosan súrlódik, a porcok idő előtt elkopnak, és fájdalmas ízületi gyulladás állhat be. Az esetek többségében sántaság és mozgási nehézség jelentkezik, amennyiben nem részesül kezelésben az eb.

Szívelégtelenség

Sajnos az újabb generációs cseh farkasoknál egyre gyakrabban jelentkezik a szubaorta stenosis, amit röviden szívelégtelenségre fordíthatunk. Ez egy genetikai betegség, ami főleg a fiatal ebeknél alakul ki.

A szív izomzata a terhelés, vagy egyebek miatt elvékonyodik és nem tudja biztosítani a megfelelő vérkeringést. Tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés. Jó hír azonban, hogy időben észlelve, stabilizálható a kutya állapota.

Mi a Cseh farkas elpusztulásának leggyakoribb oka?

A csehszlovák farkaskutyák többsége szép kort él meg és élete végéig egészséges, aktív marad. A százalékokat illetően, az estek kisebb részében a fent említett szívelégtelenség okozza a kutya halálát. Jóval gyakoribb azonban, hogy az időskorban kialakuló rákos betegség vezet majd a kutya halálához.

• Hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata a kutyáknál?

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya nevelése

A kutya nevelése mindig nagyon fontos tényező, amennyiben kiegyensúlyozott kapcsolatot akarunk ápolni a kedvencünkkel. Ha a kutyánk nagyobb termetű, adottságainál fogva pedig domináns vagy veszélyes is lehet, és ráadásul farkasvér is csörög az ereiben, akkor különösen fontos a kutya szakszerű kiképzése.

A falka kiiktatása

A cseh farkasban rendkívül erős a falkaszellem, ami számos dologban megmutatkozik, sok pozitívuma mellett kifejezetten hajlamos a szeparációs szorongásra. Lényegében nem bírja az egyedüllétet, mert hozzászokott, hogy a falka többi tagja is mindig vele van.

Ha nem akarjuk, hogy távollétünk alatt csendháborításért jelentsenek fel, vagy, hogy szétszedje a kutya az egész házat, akkor a legjobb, ha fokozatosan hozzászoktatjuk ahhoz, hogy néha egyedül kell lennie.

A cseh farkast tehát egészen kölyökkorától rövidebb, majd egyre hosszabb időre érdemes magára hagyni, hogy megszokja a magányt és később ne okozzon se magának, se a környezetének komolyabb károkat.

Figyeld a farkast – légy domináns

A csehszlovák farkaskutya a génjeit illetően jóval közelebb áll a farkasokhoz, mint a legtöbb ismert kutyafajta.

A kutya és farkas párosítását csak 1955-ben kezdték meg, ami elhanyagolható idő a gének tekintetében, az állat pedig magán viseli a farkasok lenyomatát. Főként a gesztusaiban nyilvánul meg, amire kötelező odafigyelni.

A felhúzott íny, a vicsorgás vagy a lehajtott fej nemcsak egy elavult ösztön, hanem konkrét fegyvertény. A kutya ilyenkor dühös, akár az agresszióját is hajlamos érvényesíteni. Ha ilyet tapasztalunk, akkor mindig meg kell mutatni a dominanciánkat.

A hierarchia felállítása és kinyilvánítása elengedhetetlen a hétköznapokban olyan apró tetteken keresztül, mint saját magunk előtérbe helyezése az étkezés során, a napirend felállításában, és a fekvőhely elfoglalásában.

Ne járasd vele a bolondját

A cseh farkaskutya kivételesen intelligens, ami az esetében nem könnyíti meg a kiképzését. A nevelés elengedhetetlen része az is, hogy korrekt módon kezeljük a kutyát, és soha ne „bohóckodjunk” vele. Egyszerű példával élve, hamar meg fogja tanulni az alapvető parancsokat, például az „ül” vezényszót.

A kutya engedelmeskedni fog, de ha társaságban, csak azért ültetjük le egymás után ötször, hogy fitogtassuk a tudását, akkor ne lepődjünk meg, ha a második kör után ránk se hederít, és sértődötten félrevonul. A cseh farkas nem szereti, ha szórakoznak vele, akkor engedelmeskedik, ha ennek értelmét is látja.

A mozgás fél boldogság

Ha azt szeretnénk, hogy engedelmes és kiegyensúlyozott cseh farkas legyen a társunk, akkor nem csak magunkra, de a kutyára is gondolnunk kell.

Ennek az ebnek ki kell elégíteni a mozgásigényét, különben hajlamos a lesz a depresszióra, sőt akár az agresszióra is. Kölyökkorban gyakran játékkal történik a lemozgatás, de 1 éves kor felett a sport és a hosszas erdőjárás játssza majd a főszerepet.

Bármilyen nagy kert áll a kutya rendelkezésére, attól függetlenül napi két órára mindenképpen ki kell vinnünk a szabadba, hogy kielégítsük a veleszületett ösztöneit. Ha a kutya eleget mozog és elfárad, akkor sokkal engedelmeseb és nyugodtabb lesz.

Játék, társas, társasjáték

A cseh farkaskutya szocializációja szempontjából elengedhetetlen a közösségi létezés. Az állat a génjeiben hordozza a falkaszellemet, ha egyedül van, akkor viselkedési problémák léphetnek fel.

Kölyökkorától ajánlott más kutyák és idegen emberek közé vinni a farkasunkat. A szocializációval csökkenthető az idegenekkel szembeni távolságtartás és növelhető a kutya önbizalma.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

A Csehszlovák farkaskutya ápolása

Ahogy a farkasok sem igényelnek különösebb ápolást, úgy a cseh farkassal sem kell különösebben bajlódni. Szerencsére tiszta fajta, akire alig jellemző a kutyaszag.

A bunda ápolása

A csehszlovák farkaskutyát nem szükséges rendszeresen fürdetni, mivel a bundája karban tartja önmagát, és természetes módon távol tartja a szennyeződéseket. Évente néhány alkalommal érdemes megfürdetni, főleg, ha lakásban és a kertben egyaránt tartjuk.

A túl gyakori fürdetés eltávolítja a természetes olajokat a szőrről, ami miatt a bőr és a bunda kiszáradhat. Évente kétszer vedlik, ebben az időszakban érdemes sűrűn átkeféli a szőrét, ha nem akarjuk, hogy a környezete hemzsegjen a szőrszálaktól.

Ha nincsen vedlési időszak, akkor pedig elegendő hetente egyszer megfésülni, mivel szerencsére nem tartozik a szőrhullató kutyák közé.

Fogmosás

A fogmosás rendszeressége ugyanúgy érvényes a cseh farkaskutyára, mint a többi kutyafajtára. Kiváló gének ide vagy oda, esetében is fennáll az ínybetegség és a fogkőképződés lehetősége.

Általánosan elfogadott szabály, hogy hetente két alkalommal érdemes megmosni a kutya fogát, speciális fogkrémmel és fogkefével.

Fontos, hogy már kölyökkorában szoktassuk hozzá a „farkast” ahhoz, hogy a szájában turkálunk, különben később nehezen boldogulunk vele. Bátran adj neki nyers csontot, és préselt marhabőrből készülő fogtisztítókat.

A körmök vágása

Amennyiben az csehszlovák farkaskutyát a rendeltetésének megfelelően tartjuk, úgy a körme nem igényel vágást, mivel a sok mozgás közben lekoptatja azokat.

Ellenkező esetben, ha az állat több időt tölt bent, mint kint a szabadban, úgy havonta egyszer javasolt a köröm visszavágása. Esetében is érvényes a praktika, miszerint akkor időszerű a karbantartás, ha már halljuk, hogy kopog a köröm padlón.

Ugrás a tartalomjegyzékhez

Tenyésztés és beszerzés

A csehszlovák farkaskutya bár mára elterjedt szinte az egész világon, az egyedszáma alacsony, így beszerezni sem könnyű őket.

Meglepő módon nem Csehországban és nem is Szlovákiában a leggyakoribbak Európában, hanem az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg 1500-3000 fontba kerül egy kölyökkutya. Csehországból is be lehet szerezni persze, ahol euróban számítva hasonló árakkal kalkulálhatunk.

Emellett Amerikában is jelentős a tenyésztők száma, de onnan ár-érték arányban nem érdemes vásárolni a magas szállítási költségek miatt.

Szerencsére Magyarországon is foglalkozik a fajtával néhány hivatalos tenyésztő. A törzskönyvvel rendelkező és orvosi papírokkal bíró fajtatiszta csehszlovák farkaskutya ára hazánkban 300 000 forint körül indul, de feltétlenül számoljunk azzal, hogy nem könnyű hozzájutni, és vélhetően várólistára kerülünk, ha örökbe szeretnénk fogadni.