A világutazó szakács, Andrew Zimmern módszerei – Hogy csinálják ezt a valódi véleményformálók?

Andrew Zimmern New York-i születésű séf, étteremszakértő, ételkritikus, tévés személyiség és producer egy személyben. tanácsait érdemes meghallgatni, ha egy ismeretlen városban épp éttermet keresünk. Feledjük el a TripAdvisort, amelynek az algoritmusa a közepes minőséget teszi érdemtelenül  népszerűvé. Biztonságos, de cseppet sem izgalmas végeredményre számíthatunk, ha követjük. A Google akkor tud hű társunk lenni, ha valami fogalmunk van arról, hogy mit is keresünk. Zimmern nem ezekre támaszkodik, ellenben majd jól megmondja, mit tegyünk. 

Az online ajánlók a legnépszerűbb helyek felé visznek. De ami népszerű, egyáltalán nem biztos, hogy annyira jó is. A kitaposott turstaösvényen helyezkednek el, különösebb erőfeszítést nem kell értük tenni, és képesek nagyobb tömegek ízlésének is megfelelni. Nem hangzik túl érdekesen.

Zimmern híressé vált útjai során nem a hömpölygő turistacsordák véleményének, hanem a helyi arcoknak hisz leginkább. Bevált módszere: abba fektet bele egy kis energiát, hogy keressen egy helyben hitelesnek számító személyt, aki ott él, és nem kell többé a netes tanácsadókra számítani.

„Nem hiszek a nagy keresők által felállított rangsorokban” - mondja a gasztroguru.

Megvannak a maga módszerei, a saját listái a meglátogatandó éttermekről és azokról az ételekről, amiket semmiképp nem szeretne kihagyni. Sokat faggatja a rutinos utazókat és a helyi séfeket a tapasztalataikról, és mindig első kézből szerzi információit. Amikor új helyre utazik, végigböngészi a helyi gasztrobloggerek, újságírók és séfek cikkeit, honlapjait, közösségi felületeit. Így mindig nagyon egyszerűen és frissen jut értékes hírekhez. Folyamatosan ápolja kapcsolatait, követni kezdi a közösségi oldalakon azokat, akik az adott helyen véleményvezérnek számítanak. Ezzel a módszerrel könnyedén rábukkan olyan helyekre, mely az ott élők kedvence, épp nagyon frissen nyitott, vagy bármilyen szempontból érdekesnek ígérkezik.

Zimmern a turisták kedvenc helyeit egész egyszerűen kihagyja, és Párizsban például kifejezetten a francia újságírók, séfek, bloggerek kedvenc éttermeit keresi fel inkább, Rómában meg az olaszokét. A neten és személyes ajánlások alapján keresgél, és végül mindig megtalálja azokat az éttermeket és bisztrókat, melyekről a turisták még csak nem is hallottak. Persze, hogy nem. Majd ő fogja nekik ajánlani, és onnantól özönleni fognak oda... De akkorra Zimmern már messze jár – egy újabb fehér foltot feltárva a gasztroturizmus térképén.