Az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét. Szenvedő szerkezet. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításának címe arra is utal, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül.
A Magyar Nemzeti Múzeum a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából országjáró vándorkiállítással és fotókiállítással emlékezik a magyar nemzeti identitást is erősen meghatározó történelmi eseményre. Ezzel is szolgálva intézményi céljait, a nemzeti önismeret megerősítését, és a nemzeti történeti emlékezet fenntartását és bemutatását.
Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon
A Magyar Nemzeti Múzeum országjáró gömbsátra
Az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét. A magyarok közül sokan az addig megszokott nyelvi és kulturális közegüket is elvesztették, miközben végig az otthonukban maradtak – a fejük fölött viszont átrajzolták az országhatárokat. Néhány évtizeddel később pedig azt tapasztalták, hogy még csak nem is beszélhetnek erről a traumáról, hiszen a szocializmusban évtizedekre kitörölték ezt a témát a nemzeti emlékezetből.
A Magyar Nemzeti Múzeum Trianon centenáriumi évfordulóján ismét múzeum•kör•útra indul, hogy bemutassa a világháború lezárását és az azt követő évtizedet. Az idén 4 helyszínen lesz látható a különleges, semmihez sem hasonlítható gömbsátor, és jövőre remélhetően újabb városokba érkezik. Ebben az évben két hétig Budapesten is megtekinthető az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás.
Szenvedő szerkezet
A kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül. Ezért magában hordozta a II. világháború kirobbanásának lehetőségét is. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében.
A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A 19 méter átmérőjű, 300 négyzetméteres, félgömb alakú sátorban a látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt élni, hanem átérezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között. Így mindenki maga adhat választ arra, hogy neki mit jelent Trianon.
A mostani vállalkozás szorosan kapcsolódik az előző múzeum•kör•úthoz, hiszen tavaly és tavalyelőtt az első világháborús mindennapokat mutattuk be, a fronton, a hátországban és az ezeket összekötő Sajtóhadiszálláson. A gömbsátornak akkor 60 nap alatt mintegy 200 000 látogatója volt – ez a legtöbb magyar múzeum éves látogatószámának többszöröse.
A kiállítás mindenkinek INGYENES, Budapesten két hétig a Múzeumkertben, a vidéki városokban pedig egy-egy központi helyen lehet megtekinteni.
