A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

Budapest

2022. február 3. Halász Gabi Hegybíró Miklós

Megosztás:

A Hősök tere területe a Városliget mainál nagyobb tavának füves, fás, virágos pihenőhelye volt.

A Hősök tere a főváros és talán az egész ország legimpozánsabb, szimbólumokkal telített köztere. A tér kialakításának története nem választható el a város és a városrész fejlődésének történetétől és a fejlődésről alkotott korabeli koncepcióktól sem.

A 19. század utolsó évtizedeiben a közelgő millennium élénken foglalkoztatta a magyar közvéleményt. A honfoglalás nagyszabású megünneplésének ötlete már az 1860-as évek második felében felvetődött. Az országgyűlés végül az 1896. évi VIII. törvénycikkben rendelkezett az emlékmű felállításáról, a kész monumentum felavatására azonban még évtizedeket kellett várni.

Az építészeti részek átadására 1905-ben került sor, a szobrok azonban lassabb ütemben készültek, heves viták zajlottak arról, hogy a magyar történelem mely alakjai nyerjenek bronzba öntve bebocsátást a millenniumi „panteonba”.

1 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

Az 1897-ben jóváhagyott tervek a következő személyeket említik a két részre osztott kolonnádsor szoboralakjaiként: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János, I. Ferdinánd, III. Károly, II. Lipót, Mária Terézia és Ferenc József. Később, egyetlen nem királyként, Hunyadi János került a tervezetbe a nemzeti múlt szempontjából nem túl dicsőnek ítélt Szapolyai helyére.

Az emlékmű 1905-ös átadásakor csupán öt szobor állt készen. A szobrászati megbízás eredetileg csak Zala Györgynek szólt, ő végül további művészek (Füredi Richárd, Holló Barnabás, Köllő Miklós, Kiss György, Margó Ede, Senyei Károly, Telcs Ede, Ifj. Vastagh György) bevonásával készítette el a királyszobrokat.

5 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

A Tanácsköztársaság idején a Habsburg-uralkodók szobrait eltávolították az emlékműről, majd az 1919. május 1-jén tartott felvonuláskor az egész kompozíciót vörös drapériába burkolták. A Horthy-korszakban az uralkodók szobrait, köztük a Tanácsköztársaság alatt megrongált Ferenc József alakját helyreállították. Szobrát Zala György mintázta meg újra, a huszártábornoki egyenruha helyett azonban ekkor már koronázási palástban ábrázolta az uralkodót.

A kész emlékművet csak 1929. május 26-án, mintegy harminc évvel az építkezés megkezdése után avatták fel. A térhez kapcsolódó első nagy eseményre az 1930-as Szent Imre év keretében került sor. Ugyanezen év szeptemberében a Horthy-korszak legjelentősebb, halálos áldozatokkal járó tüntetése is érintette a teret, mint a rendszer által is fontosnak tartott szimbólumot, amely 1932-ben kapta a Hősök tere nevet. A döntő változás a tér életében 1938-ban következett be. Ekkor a Budapesten megtartott Eucharisztikus Világ- kongresszus alkalmából fákkal díszített parkjellegét megszüntették és térköveket kapott.

9 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

A háborút követően restaurálták Árpád és a vezérek szobrait, a Habsburg uralkodók helyére pedig a magyar függetlenségi- és szabadságharcok vezetőinek szobrai kerültek, amelyek közül néhányat – a sors iróniája folytán – éppen az egykori Habsburg uralkodó, Ferenc József ajándékozott a fővárosnak a századforduló éveiben. Az új szobor-park a kommunisták népi-függetlenségi történelemszemléletének jegyében a magyar történelmet és az osztályharcok folyamatát az egymásra következő nemzeti szabadságküzdelmek sorozataként mutatta be, így került a megmaradt királyalakok közé Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobra az 1950-es években.

11 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

A bal oszlopcsarnokban az alábbi szobrok és domborművek láthatók (előbb a szobor, majd a dombormű témája):

Szent István király; István az 1000. év karácsonyán megkapja a koronát a pápától.
Szent László király; László legyőzi a leányrabló kun vitézt.
Könyves Kálmán király; Kálmán betiltja a boszorkányégetést.
II. András király; II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására.
IV. Béla; Béla a tatárjárás után felépíti az országot.
Károly Róbert király; a második morvamezei csata. (Az egyetlen felirat nélküli dombormű, nem is véletlenül: ez a csata nem I. Károly uralkodása alatt zajlott. Tévedésről van szó tehát, melyet úgy próbáltak palástolni, hogy nem írtak semmit a mű alá.)
Nagy Lajos király; Nagy Lajos bevonul Nápolyba, 1384.

12 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

A jobb oszlopcsarnokban az alábbi szobrok és domborművek kaptak helyet (előbb a szobor, majd a dombormű témája):

Hunyadi János kormányzó és hadvezér; Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat.
Hunyadi Mátyás király; Mátyás király a tudósai körében.
Bocskai István erdélyi fejedelem; Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem; Bethlen szövetséget köt a csehekkel, 1620.
Thököly Imre kuruc vezér és erdélyi fejedelem; Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat, 1679.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem; Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a lengyelektől hazatérő Rákóczi fejedelmet.
Kossuth Lajos; az alföldi nép fegyverbe hívása a ceglédi toborzóbeszéddel.

A két félköríves oszlopcsarnok tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijait, valamint a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfiguráit láthatóak.

15 / 16

A Hősök tere, mely megidézi az ország egész történelmét

FOTÓ: Hegybíró Miklós

Egy kis érdekesség: Budapesten több Hősök tere is van: egy Rákosszentmihályon (XVI. kerület), egy Soroksár központjában (XXIII. kerület), egy Rákosligeten (XVII. kerület), na meg persze a híres neves a Városligetnél.