Kristálytiszta tenger, zöldellő szigetek, halászfalvak, római kori romok, középkori városok - csak néhány a számtalan csodából, amelyek Horvátországot az utazók és a búvárok paradicsomává teszik.
Adatok
Történelem
A mai Horvátország területe a történelem során majdnem végig idegen hatalmak kezében volt. Az eredeti őslakosokat, az Illíreket, a rómaiak igázták le. A Római Birodalom bukása után letelepedett szlávokat és horvát törzseket később a magyar királyok és a velencei dózsék felváltva uralták. Ezt követően jöttek a törökök, Habsburgok, majd ismét Velence, végül Napóleon. Az I. világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, mígnem 1918-ban megalakult a szerb-horvát-szlovén nemzeti állam, amely később Jugoszlávia néven vált ismertté. A II. világháborút követően a nemzeti szövetségéből kommunista állam lett, az erős kezű Tito marsall vezetésével. Később, a kommunizmus széthullása után 1991-ben Horvátország elszakadt Jugoszláviától és kinyilvánította függetlenségét, de a megvalósítás eltartott néhány évig. Szomorú és véres polgárháború vette kezdetét a horvátok és a szerbek között egészen 1995-ig, amikor a Párizsban aláírt daytoni egyezmény elismerte Horvátország hagyományos határait, és elrendelte Kelet-Szlavónia visszaadását, amire végül 1998-ban került sor.
Földrajz
Az ország földrajzilag több egységre bontható: a Száva és a Dráva folyó közti alföldre, amely északon domb- és hegyvidékben folytatódik a Dinári-hegység karsztjára, és a partvidékre, amely az Isztriai-félszigettől kezdődően egész Dalmáciát magába foglalva fut dél felé.
A Dinári-hegység lábánál elterülő keskeny parti sáv légvonalban alig 600 km hosszú, ám annyira tagolt, hogy a tényleges hossza 1778 km. Ha ehhez hozzáadjuk a szigetek 5092 kilométernyi partvonalát, kiderül, hogy Horvátország tengerpartja összesen 5790 km hosszú. A partközeli horvát szigetek éppen olyan gyönyörűek, mint a jóval ismertebb görög szigetek. A tektonikus erők hatására lesüllyedt adriai partvidéken összesen 1185 kisebb-nagyobb sziget található, de ezek közül csupán 66 lakott. A szigetek többsége hosszúkás alakú, az északnyugatról délkelet felé húzódó partvidékkel és hegylánccal párhuzamosan fekszik. Noha némelyikük dús növényzettel borított, a kisebb szigetecskék többsége teljesen kopár, ezek lényegében a tenger felszíne alól kiemelkedő hegycsúcsok.
Klíma
Az éghajlat a partvidéken mediterrán jellegű, míg beljebb egyértelműen kontinentális. A napos partvidéken a nyár forró és száraz, a tél enyhe és esős, a belsőbb vidékeket hideg telek és meleg nyarak jellemzik. A hőmérséklet régiónként változó: északon az átlagos nyári hőmérséklet 34°C, míg délen 38°C körüli. A tenger jelentős hőtároló kapacitással bír, így télen határozottan melegíti a környező levegőt és a partvidéket, a hőmérséklet ilyenkor általában 8-15°C között mozog. Tavasszal és nyár elején a misztrál nevű tengeri szél még alacsonyabban tartja a levegő hőmérsékletét. Általában reggel 9 óra körül kezd fújni, kora délutánig fokozatosan erősödik, majd napnyugta után eláll. A nap szerelmeseinek érdemes tudniuk, hogy Hvar szigetén évente 2715 a napsütéses órák száma.
Emberek, nyelv, vallás
Ha egy horvátot kérdezünk meg arról, mi a különbség a horvát, illetve a bosnyák vagy a szerb kultúra között, a válasz lényege valószínűleg a következő lesz: " Mi a Nyugathoz tartozunk, ők pedig a Kelethez". Horvátország a történelme során mindig is erősen azonosult Nyugat-Európával, és az a nézet, hogy ők az utolsó megálló a Kelet előtt, ma is elevenen él a lakosság valamennyi rétegében. A liberális és kozmopolita horvátok ugyan nem különösebben ellenségesek a más nemzetiségűekkel szemben, de azért nem mulasztják el megjegyezni, hogy egykori honfitársaik, akik ma Szerbiában, Montenegróban, vagy Macedóniában élnek, másfajta ételeket esznek, más szokások szerint élnek és persze más templomba járnak, mint ők
A horvátok többsége az anyanyelve mellett még legalább egy idegen nyelvet beszél. A belső országrészekben ez a második nyelv inkább a német, míg a partvidéken az olasz. A fiatalok többsége már angolul is beszél.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a Horvátországnak csaknem négy és fél millió lakója volt, 89%-a horvát, 4,5%-a pedig szerb nemzetiségűnek vallotta magát. A lakosság 87,8%-a római katolikus vallású, 4,4% ortodox, 1,3% muzulmán, 6,5%-a pedig egyéb. A horvát nép szemében az egyház a legmegbízhatóbb intézmény, e tekintetben talán csak a hadsereg vetekedhet vele.
Környezetvédelem
A nehézipar hiányának köszönhetően Horvátország levegője, erdői, partjai és folyói üdítően tiszták maradhattak, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének gondok. A becslések szerint az ország nagy kiterjedésű erdeinek felét fenyegeti savas eső, főként a környező országok miatt. A fakitermelés és az építkezések következtében évente mintegy 1000 hektárnyi erdő tűnik el. Ráadásul a száraz nyarak és az erős misztrál a partok közelében igen komollyá teszik a tűzveszélyt: az elmúlt húsz évben a horvát erdők 7%-át pusztították el erdőtüzek.
Ami pedig a tengert illeti, az Adria a világ legtisztább tengerei közé tartozik, mégis, a túlhalászás miatt jelentősen csökkent a halállomány, a korallgyűjtés pedig szinte az összes ilyen zátonyt elpusztította napjainkra.
Egészség
Az országba való beutazás előtt nincs szükség speciális védőoltásokra, a vezetékes víz teljesen biztonságos, bár néha kissé túlklórozzák. Az orvosi ellátás magas színvonalú, sürgősségi ellátásra a külföldiek is jogosultak, a további ellátásokért azonban már fizetni kell, és nem is keveset. Éppen ezért utazás előtt érdemes biztosítást kötni.
Pénz
A horvát dinárt 1994-ben váltotta fel a kuna. Váltópénz a lipa: 1 kuna = 100 lipa.
Váltási árfolyam: 1 EUR = 7,4 HRK, 100 HUF = 2,5 HRK (2012.03.).
Pénzt sok helyen válthatunk, bankautomaták is szinte mindenhol vannak.
Frissítés: 2023. január 1-től Horvátországban az euró a hivatalos fizetőeszköz.
Gasztronómia
A horvát konyhán jól megfigyelhetők azok a hatások, amelyek az országot a történelme során érték. Határozott különbség van a belső országrész magyaros, törökös és bécsi jellegű ételei között. A partvidék konyhája kimondottan mediterrán jellegű, domináns alapanyagai az olívaolaj, a fokhagyma, a hal és a fűszernövények. Az étkezések első fogása sokszor tésztaféle. Ha az étlapon olyan tésztát, vagy rizottót találunk, amelyet tartuféval kínálnak, feltétlenül kóstoljuk meg, mert ez a vad szarvasgomba igazi isztriai ínyencfalatnak számít. Amit szintén érdemes megkóstolni az a vékonyra szeletelt isztriai, vagy dalmát sonka. Igaz meglehetősen drága, mert a hús füstölése hosszú ideig tart, és folytonos ellenőrzést igényel, viszont ennek köszönhetően egész különleges íze lesz. Különlegességnek számít az erős illatú pagi kemény sajt, amelyet olívabogyóval tálalnak.
Ha gyorsan és olcsón szeretnénk jóllakni, együnk pizzát, ami többnyire meglepően finom, és nagyjából annyiba kerül mint nálunk. Említést érdemel még a cevapcici (fűszeres marhahús, vagy sertéshús rudacskák), a raznici (csirkenyárs) és a burek (húsos-, vagy sajtos/túrós rétes). A partvidék jellegzetes halételei közül érdemes megkóstolni a roston sült, vagy enyhén bundázott tintahalat (lignje) is.
Horvátországban is szokás étkezés előtt felhörpinteni egy pohárka röviditalt. A híresebb italok közé tartozik a szilvapálinka (sljivovica), a gyomorkeserű (travorica) és a konyak (vinjak). A zágrábi Ozujsko sör igen finom, de a Karlovacban főzött Karlovacko még jobb. Noha nem számítanak világszínvonalúnak, a horvát borok igazán finomak, sőt olykor kitűnőek. A legrégebbi bortermesztési hagyományokkal Dalmácia büszkélkedhet. Érdemes megkóstolni a Korculán termesztett posipot, a Peljesac-félszigeti dingacot és postupot, a Brac szigetén készült plavacot, vagy a dubrovniki malmsyt.
Búvárkodás
Az adriai partok mentén a búvárkodás nagy hagyományokra tekint vissza. A Krapanj-szigeti szivacshalászok már 1893-óta merülnek. Legendák keringenek egy bizonyos Niko Matana-ról is, aki állítólag 40 méter mélyről hozott fel egy értékes smaragd gyűrűt. A gyűrű tulajdonosa, egy nemes hölgy, hálából egy évre elegendő élelmet adományozott a búvár falujának. 1943-ban Vis szigetén toborozták az első katonai búvár csapatot, és ekkor tartották az első búvártanfolyamot is. Az 50'-es években megalakultak az első búvárklubok, később a 70'-es évek végén pedig az első búvárközpontok. A búvárkodás iránti érdeklődés növekedésének köszönhetően a 90'-es években aztán robbanásszerűen nőtt a búvárbázisok száma, mára több mint 150 ilyen vállalkozás működik végig a tengerpart mentén.
A partszakasz három fő régióra osztható: északon az Isztriai-félsziget , középen a Kvarner térsége, majd délen Dalmácia található. Általánosságban elmondható, hogy délebbre gazdagabb a víz alatti élet, különösen azokon a helyeken, ahol nem túl erős a búvárterhelés. Az Adria igazi vonzerejét mégsem a buja élővilág, hanem inkább a víz alatti táj látványa jelenti: a hihetetlen sziklaformációk, a fény játéka, a gyakran monumentális, függőlegesen mélybe szakadó sziklafalak, melyek mellett "elrepülve" valóban nagyszerű élményben lehet részünk.
 |
| Parti régiók: Isztria (narancs), Kvarner (kék), Dalmácia (zöld) |
Víz alatti látnivalók
A parti hegyeket alkotó lyukacsos karsztkőzetben döbbenetesen sok és sokféle barlang, kisebb-nagyobb üreg alakult ki végig a partvidéken, de különösen a Kornati-szigeteknél. Népszerű látnivalónak számítanak a hajóroncsok, melyek közül a Rovinj közelében található Baron Gautsch talán a legismertebb, de
az Isztriai-félsziget mellett további érdekes roncsok is találhatók. Délebbre tekintve Dubrovnik és Pag szigete mellett ókori hajók maradványai és
római kori amforák is láthatók a tengerfenéken.
 |
| A lyukacsos karsztkőzet különös formációkat produkál |
Magyar búvárok között már-már sztereotípiának számít, hogy "az Adrián 30 alatt kezdődik az élet". Nos, ebben tényleg lehet valami..., mondjuk egy kis nitrogén mindenképpen :) de a viccet félretéve igaz, hogy mélyebben talán tényleg színesebb az élet. Na nem mintha itt "meglódulna" az élővilág, inkább csak azért, mert általában e mélység alatt találkozhatunk színváltó gorgóniákkal, sőt egyes helyeken valóságos gorgónia erdőkkel is. Ezek pedig valóban az adriai merülések egyik fénypontját jelentik.
 |
| Gorgónia erdő a víz alatt |
Merülések körülményei
A horvát tengerpart változatos víz alatti világának köszönhetően gyorsan fejlődik a búvárkodást kiszolgáló infrastruktúra, ezért ma már a tengerparti üdülőhelyeken szinte mindenhol találunk búvárbázist. Merülni azonban csak korlátozásokkal engedélyezett. Egyfelől részt vehetünk ún. szervezett merülésen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamelyik legálisan működő búvárbázis szolgáltatásait vesszük igénybe. Ebben az esetben ma már nem kell külön engedélyt váltani (2011. óta). Ezen kívül önálló merülésekre is van lehetőség, ehhez azonban már külön engedély szükséges.
Egyes helyeken kizárólag speciális engedéllyel lehet merülni. Ilyenek a Nemzeti Parkok, illetve a Kulturális Minisztérium által védettnek nyilvánított zónák. A búvárbázisok beszerezik a szükséges engedélyeket, a búvárok pedig fizetnek. Más helyeken egyáltalán nem szabad merülni. Utazás előtt érdemes tájékozódni (lásd az információknál lent).
A szervezett merülések általában korrektek és jól vezetettek. Búvárfelszerelést a legtöbb bázison lehet bérelni. A merülések többsége hajós/csónakos merülés, mivel viszonylag kevés olyan hely van, ahol a partról lehet és érdemes is merülni. A hajós merülések árai 20-30 euro között mozognak, a távolság függvényében. Az Adrián is egyre kedveltebb a hajós szafari. Ilyenkor általában egy hétre hajóra szállhatunk, és a főbb régiók szigetei között hajókázva könnyen és kényelmesen eljuthatunk a partoktól távolabbi merülőhelyekre is.
Az Adriai-tenger áramlatai általában gyengék, ez alól kivételt jelentenek a csatornák (például Pag szigetnél), és a szigetek közötti átjárók, ahol olykor igen erős sodrás tapasztalható. A hullámok magassága 0,5-1,5 méter közötti, bár néha az 5 métert is elérhetik. Az erős hullámverésű területeken a búvároknak különösen óvatosnak kell lenniük a vízbeszálláskor és a kijövetelkor. Az árapály szintje közötti különbség viszonylag csekély, így a merülések szempontjából ez a jelenség többnyire nem lényeges.
Víz hőmérséklet
Tavasszal megkezdődik a víz felmelegedése, ilyenkor a hőmérséklete 18°C-ra emelkedik. Nyáron, amikor a legintenzívebb a felmelegedés, a víz felszíne 22-27°C-os. Jól megkülönböztethetőek a hőhatárok, vagyis az azonos hőmérsékletű víztömegek rétegei. Ez leginkább nyáron tapasztalható, télen kiegyenlítődik a rétegek hőmérséklete. Nyáron az első hőhatárt 3-5 méter között találjuk, a következőt 12 majd 18 méteren, 30 méter alatt a hőmérséklet egész évben viszonylag állandó. A tenger télen a leghidegebb, felszíni hőmérséklete ilyenkor 7°C körül van.
Az év melegebb időszakában a búvárok védelmét 5-7 mm vastag neoprén nedves, vagy félszáraz búvárruhák biztosíthatják. A hidegebb időszakokban, amikor a víz hőmérséklete 15°C alá süllyed, inkább szárazruha viselése ajánlott.
Legjobb időpont az utazásra
A búvárszezon májustól október végéig tart. A merülésekre talán a szeptember a legalkalmasabb, ilyenkor már nincs nagy hőség, ám a víz viszonylag meleg és a látótávolság is sokszor kitűnő. Télen nemigen szoktak merülni, mivel a víz hideg és gyakran viharos.
Tengeri élet
Az Adriai-tengerben mintegy 12 000 növény és állatfaj él. Ez a fajszám meglehetősen nagynak és gazdagnak tűnhet, mégis mintha kevés lenne a hal. Ennek oka, hogy hiányoznak a nagy vízhozamú hideg és meleg áramlatok, illetve a nagy mennyiségű oldott ásványi anyag a vízből. Márpedig halak ott fordulnak elő tömegesen, ahol számottevő és különböző hőmérsékletű tengeráramlatok ütköznek egymással, sok oldott ásványi anyagot szállítanak, ami jelentős algaéletet tesz lehetővé. Mindemellett a
Földközi-tenger jellemző halfajai és más fajok többsége azért itt is megtalálható, kifejezetten adriai faj nem jellemző.
 |
| Kakashal, vagy Szent Péter hala |
Veszélyek
Az Adriai-tengerben nincsenek kifejezetten veszélyes fajok sem. Ugyanakkor a kellemetlen találkozásokat könnyen elkerülhetjük, ha előre tájékozódunk a potenciálisan veszélyes fajokról, és ésszerűen járunk el a velük történő esetleges találkozás során. De még ezek a fajok sem támadnak passzióból, kizárólag csak akkor, ha veszélyben érzik magukat.
Gyakran kérdeznek a cápákról. Nos, az Adriában is élnek cápafajok, ezek azonban egytől egyig kistestűek, az emberre semmi veszélyt nem jelentenek. Az, hogy időnként cápariadalom van a tengerparton, inkább szenzációkeltés, mint valós veszély. Igaz, előfordul hogy betéved egy-egy nagyobb cápa a Földközi-tengerről, de rövid idő múltán nyomtalanul el is tűnik. Az utóbbi évtizedekben olyan igaz hírrel nem találkoztam, amely cápa okozta sérülésről számolt volna be.
Dekókamrák
The Split Hyperbaric Decompression Chamber
Šoltanska 1, 21 000 Split
Tel: + 385 (0)21 354 511 – dr. Nadan Petri
Polyclinic for Hyperbaric Oxygen Medicine Oxy
Branch in PULA Kochova 1/a, 52 100 Pula
Tel: + 385 (0)52 215 663
Mobile phone in case of EMERGENCIES (on a 24-hour basis)
Mob.+ 385 98 219 225 – Dr. Mario Franolić
Polyclinic for Hyperbaric Oxygen Medicine Oxy
Branch in DUBROVNIK Dr. Roka Mišetića 2, 20 000 Dubrovnik
Tel: + 385 (0)20 431 687
Mobile phone in case of EMERGENCIES (on a 24-hour basis)
Mob. 098 381 685 – Davor Romanović
Mobile Hyperbaric Chamber in Zadar
Obala kneza Trpimira bb, 23 000 Zadar
Tel: + 385 (0)23 33 29 54
Mobile phone in case of EMERGENCIES (on a 24-hour basis)
Mob. 098 254 207 – Damir Velimir
További információk, források
Internet:
www.croatia.hr
www.diving.hr
www.diving-hrs.hr
www.ronjenjehrvatska.com
www.wikitravel.org
Könyvek:
Ivana Ostoic: Búvárkodjon Horvátországban
Lonely Planet: Horvátország
Bergbauer-Humberg: Mi él a Földközi-tengerben?
Pénzes Bethen: A közeli tengerek élővilága
