Az állatok között évmilliók óta tart a fegyverkezési verseny: legyen szó vadászról vagy prédáról, az álltatok tökélyre fejlesztették méregalapú támadó- és védekező-mechanizmusaikat, és ezek közül néhányat a tudomány még csak most kezd felfedezni. A világ legmérgezőbb állatai október 4-én, hétfő este 19:50-kor érkezik meg a Viasat Nature-re, hogy két izgalmas epizódban állítson hadrendbe néhányat a világ legveszélyesebb „méregkeverője” közül, és megmutassa, hogy használják mérgüket, milyen anyagokból építik fel azt, és ami talán a legfontosabb: hogy éljük túl, ha egy ilyen állattal hoz össze a sors. Cikkünkben közülük mutatunk be néhányat.
Ausztráliában élnek kígyók, melyek mérgének egyetlen cseppje is halálos lehet
Ausztrália sztyeppéin, ahol az élelem ritka, a prédáért folytatott küzdelem pedig ádáz, a ragadozók számára ritkán adatik meg második lehetőség. Ezért élnek itt a világ legmérgezőbb kígyói, közülük is az egyik legtoxikusabb a tajpán. Szerencsére alapvetően félénk állatról van szó, amelyik inkább menekülőre fogja, ha szembejön vele valaki. Mármint ha szembe mer vele egyáltalán menni valaki, ugyanis a tajpánnak már a méretei is tiszteletet parancsolók: átlagos hossza 1,5-2m, de találtak már közel 3m hosszú példányt is. Karcsúságának köszönhetően mozgékony, méregfoga akár 12mm hosszúra is megnyúlhat, és áldozatait szereti többször is megmarni. Nem mintha nagyon kéne törnie magát: egy harapással átlagosan 120mg mérget juttat áldozatába, ami olyan koncentrált, hogy egyetlen marás 20 emberrel vagy 40 ezer egérrel képes lenne végezni. Toxinjukkal légzési elégtelenséget, bénulást és szívmegállást okozhatnak, ellenszer bevétele nélkül akár félórán belül beállhat a halál. Még szerencse, hogy leginkább kisemlősökre és madarakra vadászik.
A kúpcsigák támadása egyáltalán nem csigalassú
A tengerek mélyén is gyilkos verseny folyik a prédáért, főleg a sekély vizeken, ahol minden egyes korall birtoklásáért meg kell küzdeni. A csigákat általában ártalmatlan és lassú puhatestűként szoktuk elképzelni, de a gyilkos kúpcsigák enyhén szólva is árnyalják ezt a képet. Ezek a puhatestűek ugyanis ragadozók, melyek támadásra és védekezésre egy hosszú, hegyes végű és ormányhoz hasonló reszelőnyelvet használnak, melyeken nagyjából húsz, egy-egy centiméter hosszú méregtüske található. Nyelvükkel szokatlanul gyorsan képesek odacsapni, tüskéiket egyfajta lövedékként használva. Zsákmányaik közé férgek, puhatestüek (akár saját fajtársaik) és halak tartoznak. Az emberekre leginkább az utóbbiak veszélyesek, főleg annak a kétszáz különböző, egyenként is mérgező vegyületnek hála, ami a mérgüket alkotja. Ez a „koktél” ideg- és idegbénulást okoz, és a legrosszabb hír az, hogy nincs rá ellenszer, szóval ha egy ilyen megmar, akkor órákon át kell kanod a szívmasszást és a mesterséges lélegeztetést, különben meghalsz.
A világ egyik legmérgezőbb állata egy békafaj
Dél-Amerika erdőségeiben élnek a nyílméregbékák, melyek nevüket onnan kapták, hogy a bőrük által kiválasztott mérget a dél-amerikai törzsek indiánjai anno a nyilaikra kenték, és ezzel vadásztak. Ezek az élénkszínű állatok – melyek színpompás külalakjukkal azt sugározzák a ragadozóknak, hogy nem ehetők – alig nőnek 1-6 cm-nél nagyobbra, de elképesztően mérgezők. Ez leginkább táplálékukkal hozható összefüggésbe, ugyanis a nyílméregbékák, különösen a beszédes nevű rettenetes nyílméregbéka hangyákkal táplálkozik, amelyek által termelt méreganyag az, ami az állat bőrében kiválasztódik. És ez a méreg képes végezni tíz emberrel vagy 20 ezer egérrel. Fogságban a nyílméregbéka nem termel mérget, mivel a táplálkozása is megváltozik, de azért csak óvatosan a tartással!
A világ legmérgezőbb állatai látványos 3D-s grafika segítségével mutatja be félelmetes főszereplőit és azt, hogy juttatják mérgüket áldozataik szervezetébe, ám a mérgező állatok nem csupán óvatosságra intenek: a tudósok rengeteget tanultak tőlük, és többféle fájdalomcsillapító és rákelleni gyógyszer kifejlesztésében is tőlük nyertek inspirációt. Szóval a „méregkeverő” állatok, legyenek bármennyire félelmetesek, rengeteg tanulsággal is szolgálhatnak – kizárólag a Viasat Nature műsorán.