Ha Velence, akkor karnevál. Kétségkívül a világ egyik, ha nem a legismertebb ünnepsorozatáról beszélünk, amely idén január 27-én veszi kezdetét, és február 13-án ér véget. De honnan ered ez a gyakorlatilag két héten tartó parti? És miért viselnek a résztvevők maszkokat? Cikkünkben a velencei karnevál történetét mutatjuk be.
Időpontja
A velencei karnevál hagyományosan hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és a hamvazószerdát megelőző napon, húshagyókedden ér véget. Utána veszi kezdetét a 40 napon át tartó nagyböjt, a bűnbánat és a húsvétra való készülődés időszaka.
Története
A karnevál hagyománya közvetlenül kapcsolódik a nagyböjthöz. Ebben a húsvétot megelőző időszakban szigorú étrendet kell követniük a keresztényeknek, az evangéliumokban elbeszélt 40 nap és 40 éjszaka mintájára, amikor Krisztus a pusztában böjtölt.
A böjt előtt az embere, hogy megszabaduljanak a húsos, zsíros és édes ételektől, valamint az alkoholtól, nagy vacsorákat és partikat tartottak – erről már a Krisztus utáni negyedik századból is vannak feljegyzések. Nem véletlenül hívják a böjt előtti napot húshagyókeddnek.
Az első velencei karnevál dátumának általában 1162-t tartják. Ekkor ugyanis a városban spontán ünneplésbe kezdtek a lakosok a Szent Márk téren, miután győzelmet arattak a rivális Aquileia felett. Ebből hamarosan szokás lett, ami aztán összefonódott a böjt előtti hagyományokkal is.
Népszerűsége fokozatosan nőtt, a XVI. századra pedig gyakorlatilag kötelező programmá vált egész Európában a tehetősebbek számára. A karnevált végül a túlzott(nak vélt) kicsapongások miatt II. Ferenc német-római császár (I. Ferenc magyar király) 1797-ben betiltotta, és csak az 1979-ben élesztették újjá. Azóta pedig ismét az egyik legnépszerűbb európai eseménynek számít.
A maszkok
A látványos és extravagáns maszkok viselése valószínűleg onnan ered, hogy ezáltal a mulatozók megőrizhették anonimitásukat. Sőt, a velenceiek nemcsak a karneválra, hanem egyéb olyan alkalmakra is álarcot vettek, amikor kirúgtak a hámból: titkos légyottokhoz, szerencsejátékokhoz, vagy bordélyházi látogatásokhoz is jól jöttek.
A legismertebb maszktípusok között van a fehér színű bauta, amely – szájrés nélkül ugyan – az egész arcot takarja. Népszerű a pestisdoktoros, amit a hatalmas, csőszerű orráról lehet felismerni. Általában nők viselik a szemet és az orrot takaró colombinát, amit sokszor ékkövekkel és tollakkal díszítenek, de sok egyéb stílusú álarc közül is választhatunk.
Ha el akarunk jönni
A fesztivál két hete alatt számtalan program közül válogatni, Velencén belül és kívül is, földön, vízen, levegőben: parádés felvonulások, akrobatamutatványok, víziszínpadi és egyéb show-k váltják egymást. Ezeknek a pontos időpontjáról és helyéről a hivatalos honlapon találunk információkat.
Ha el akarunk látogatni a karneválra, ráadásul Velencében is akarunk megszállni, akkor érdemes minél korábban szobát foglalni – akár egy évvel előre. Természetesen készüljünk fel arra, hogy rengeteg ember lesz ilyenkor a városban, és a hotelek is jóval drágábbak ebben a két hétben, mint más időpontokban.
Bár a maszk és a jelmez viselése nem kötelező, azért érdemes nekünk is beszereznünk legalább egy maszkot a városnézéshez. A legtöbb program a második héten van, értelemszerűen ilyenkor több a turista is: érdemes jó előre eldönteni, mire vagyunk kíváncsiak, és ahhoz igazítani a velencei tartózkodásunkat.
Ezek a tartalmaink is érdekelhetik:
- Látnivalók Milánóban
- Úti célok a bakancslistánkon: Pompeji
- 10 kihagyhatatlan program Szicília szigetén
- Látnivalók a bakancslistán: a római Colosseum
- Napsütötte Toszkána ‒ kihagyhatatlan úti célok Itália egyik legszebb régiójából
- 5 kevésbé ismert olasz város, ha elkerülné a turisták tömegét
- Látnivalók a bakancslistán: a Comói-tó
- 5 izgalmas karnevál, amit nem érdemes kihagyni