Tarzan legendája film
Tarzan
legendája
2016-ban bemutatott amerikai kalandfilm, Alexander
Skarsgard
főszereplésével. A filmet 2014-ben forgatták Angliában,
leszámítva
a Gabon -i háttérfelvételeket, szereplők nélkül.
A
további szereplők: Margot
Robbie
(Jane), Samuel
L. Jackson
(George Washington Williams), Christoph
Waltz
(Rom kapitány), Djimon
Hounsou
(Mbonga).
Mint
ősrégi Tarzan rajongó (itt nem annyira a filmekre, mint a
regényekre kell gondolni) évtizedről-évtizedre azt várom, hogy
végre valami igazán jó Tarzan film szülessen, ami megközelíti
azt a felülmúlhatatlan atmoszférát, ami a könyvekben van. A múlt
század első felében készült filmek többségében teljesen
eltértek az eredeti történetektől, így a filmbeli alak is más
lett.
Később
azonban történt néhány kísérlet Burroughs eredeti
történeteiből való felhasználásra, felemás módon. Ilyen volt
az 1884-es Tarzan, a majmok ura
is (lásd: Tarzan
filmek), amelynek első fele az eredeti regényhez nagyjából
hű, de a második felének már semmi köze ahhoz. Az 1998-as
legutóbbi film után már ideje volt újra elővenni a dzsungel
urát.
A
film felemás érzéseket okozott számomra, mintha mindenhonnan
akartak volna venni egy keveset (filmekből és regényekből) aztán
ezt sikerült összeturmixolni belőle. Ez egy egyéni
filmelemzés lesz, nem csak a film szempontjából, hanem Tarzan és
a Tarzan történetek szempontjából.
Tarzan legendája tartalom, történet röviden
A
belga Leopold
király nagy adósságokat halmoz fel Kongóban az 1880-as évek
végén. Küldötte, Léon
Rom
kapitány Opar
gyémántjai után kutat, de a fekete Mbonga harcosaival útját
állja. Alkut kötnek, hogy Rom elhozza neki Tarzant, és akkor
megszerezheti a gyémántokat.
John
Clayton,
Greystoke lordja angliai birtokán él, feleségével, Jane -nel. A
miniszterelnök szeretné, ha Afrikába menne, utánanézni, mi
történik, de nem vállalja. Az amerikai George
Washington Williams
elmondja, hogy tudomása szerint Leopold rabszolgasorba taszítja
Kongó lakosságát, és ez már felkelti a dzsungel ura figyelmét.
Elutaznak
Afrikába, ahol találkoznak régi ismerősökkel, miközben néhány
régi részletben megismerhetjük a majomember gyermekkorának néhány
epizódját. Rom kapitány elrabolja Jane -t, és ez határozott
lépéseket kíván.
Tarzan legendája film összehasonlítása az eredeti Tarzannal
Először
is kezdjük Tarzan figurájával. Számomra az eredeti, könyvbeli,
Edgar
Rice Burroughs
által megírt Tarzan az igazi. Külsőleg pedig úgy képzelem el,
ahogyan Fazekas Attila megrajzolta az Ifjúsági Kiadónál a 80-as
évektől megjelent sorozatban.
Lásd: Tarzan könyvek
Összehasonlítva Alexander Skarsgard -el: Tarzannak eredetileg fekete a haja, és a civilizációban nem visel olyan hosszú hajat. A magasság nagyjából stimmel, de Skarsgard túl vézna, Tarzan sokkal izmosabb, és a bőre is barnább, az afrikai nap miatt. Az arcáról meg már ne is beszéljünk. Még csak távolról sem hasonlít a Tarzan ideálra.
Lásd: Tarzan könyvek
Összehasonlítva Alexander Skarsgard -el: Tarzannak eredetileg fekete a haja, és a civilizációban nem visel olyan hosszú hajat. A magasság nagyjából stimmel, de Skarsgard túl vézna, Tarzan sokkal izmosabb, és a bőre is barnább, az afrikai nap miatt. Az arcáról meg már ne is beszéljünk. Még csak távolról sem hasonlít a Tarzan ideálra.
A
Tarzan
legendája
film időbeli elhelyezkedése is problémás. Ugyanis az
első Tarzan
regény
szerint John
Clayton,
Tarzan apja, 1888-ban hagyta el Angliát feleségével. Tarzan már
Afrikában született meg, ifjú és felnőttkora
az 1900-as évekre esik, és nem az előző századra, mint a
filmbeli
1890-es
év.
Tehát ebből a szempontból ez a rabszolgaság dolog is idejétmúlt,
bár persze az eltörlése után is előfordult.
A
Tarzan
legendája
filmben már a fákon is futott a főszereplő (s társai is), mint a
könyvben, s nem csak indáról indára közlekedett, mint a régi
filmekben. Elővették Opar
–t, de elég buta módon, mert a könyvekben sokkal több van
mögötte, mint amire a filmben használták. Jó néhány, több
Tarzan regényből kiragadott szereplőt és történetszálat
belekevertek itt egyetlen filmbe, aminek sok értelmét nem láttam.
Tarzan legendája film kritika, elemzés, jellemzés
Sajnos
csupán szemelvényeket kiragadva,
visszaemlékezésszerűen vetítették
a történet közben,
a főszereplő felnövésének főbb epizódjait a dzsungelben.
Egyébként a dzsungelbéli táj és környezet nagyon tetszik, bár
ez a számítógépes, odavarázsolt háttér és állatok nem az
igazi. Tarzan
a második regényhez hasonlóan visszatér szeretett
kontinensére.
Viszont
ha
már egyszer elővettek több mindent a könyvekből, akkor
maradhattak volna következetesek, mert önkényesen
kiragadtak részleteket valamint
szereplőket és más kontektusba helyezték őket.
A nagy majmokat
itt (végre) manganinak hívják, bár
igencsak hasonlítanak a gorillákra.
Akut
egy máshonnan származó emberszabású, akit a Tarzan
a fenevadak élén című regényben ismerhetünk meg, és nem a
majomember fivére, mint itt.
Az, hogy meg kellett küzdenie Akuttal, s meghunyászkodni, egy nagy baromság. A regényekben sem csupán testi erejével, hanem eszével és ügyességével kerekedik felül ezeken a nagy állatokon, de nem hagyja magát elagyabugyálni. Ezt leszámítva persze látványos volt a verekedés, és legalább itt volt állatokkal való komolyabb küzdelem, amelyet utoljára Weissmüller filmjeiben láthattunk.
Az, hogy meg kellett küzdenie Akuttal, s meghunyászkodni, egy nagy baromság. A regényekben sem csupán testi erejével, hanem eszével és ügyességével kerekedik felül ezeken a nagy állatokon, de nem hagyja magát elagyabugyálni. Ezt leszámítva persze látványos volt a verekedés, és legalább itt volt állatokkal való komolyabb küzdelem, amelyet utoljára Weissmüller filmjeiben láthattunk.
Ami
a rengeteg „lassítást” illeti, érdekes dolog... Amikor
mutatják a dzsungelt, a lenyűgöző tájat, a naplementét,
szeretem nézni, és engem meghipnotizál. De sok alkalommal, amikor
nem erről volt szó, csak valahogy drámaibb hangulatot szerettek
volna teremteni, inkább untató volt. Azok a jelenetek, ahol állatok
szerepeltek – ha leszámítjuk a realitás mellőzését –
egészen látványosak és néha izgalmasak voltak.
Ami
a szereplőket illeti, Tarzanról már szót ejtettem, gyenge és
nincs benne átütőerő. Jane
még úgy, ahogy elmegy, bár eredetileg szőke lenne, a többiekkel
meg nem nagyon foglalkoztam. Muviro
végre „előkerült” a könyvekből, Mbonga
pedig
a Tarzan
dzsungeltörténeteiből jól ismert emberevők falujának
vezetője, és
semmi köze az opari gyémántokhoz.
Később
már nincs szerepe, mint itt a filmben, viszont valóban a dzsungel
ura ölte meg a fiát, Kulongát,
aki az ő majom anyjával, Kalával
végzett. Nem
volt éppen
rossz a történet, de
ha már
az eredeti kéziratokhoz nyúltak, akkor maradhattak volna hűek is
azokhoz.
Jó,
hogy egyre inkább vannak törekvések a regénybeli Tarzan filmre
vitelére. De
kár,
hogy ez felemásan sikerül, sok mindent átvesznek, más
dolgokat teljesen átírnak, így aztán meg sem közelítik a filmek
regények
izgalmát.
Mindent összevéve a Tarzan legendája nem rossz film, időnként már-már éreztem azt az atmoszférát, mint a regényeknél, de aztán ez az érzés elhalványult. De legalább megpróbálták...
Mindent összevéve a Tarzan legendája nem rossz film, időnként már-már éreztem azt az atmoszférát, mint a regényeknél, de aztán ez az érzés elhalványult. De legalább megpróbálták...
Felváltva
voltak szavannai és őserdei jelenetek – ez a könyvsorozatban is
így volt – a vazirik, Tarzan fő fekete harcosai nem lettek
megemlítve, helyettük voltak ott mások. Rövid ideig megjelenik
Tantor,
az elefánt a csapatával, és oroszlánokkal itt barátként
találkozunk. A mozi végén pedig tekintélyes gnúsereg gázolja el
a kikötővárost. Persze ezen
jelenetek jó része a számítógépes háttérmunka eredménye, s
nem valódi.
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Nincsenek megjegyzések: