2017.05.29.

 

Krutsay Miklós dr.: A római Pantheon cikke megjelent a Magyar Reumatológia, 2017, 58, 45–46. számban.

 

Pantheonnak hívjuk nevezetes személyiségek mauzóleumát, sírkertjét, szoborparkját. A római Pantheon, a város legjobban megtartott antik épülete, egykor pogány templom volt (1. ábra), nevét a benne tisztelt összes ókori istenről kapta (πάν=minden, összes, ϑεός=isten).

 

 

Megcsodálhatjuk rajta, hogy mire volt képes a korabeli római építészet. (2000 év óta változatlanul áll, napjaink épületei pedig már néhány évtized múlva felújításra szorulnak.) Marcus Vipsianus Agrippa, Augustus császár veje, hadvezére és barátja építtette i. e. 27–25-ben. Az ókorban háromszor érte villámcsapás, 126-ban Hadrianus újjáépíttette.
A kereszténység győzelmét követően, 391-ben több mint kétszáz évre bezárták. 609-ben Szűz Mária és az összes vértanúk tiszteletére keresztény templommá szentelték „Santa Maria ad Martyres”-néven.

 

Előcsarnokának tetejét 16, egyenként 60 tonna súlyú, korinthoszi fejezetű, 12 m magas, egyiptomi gránitoszlop tartja (2. ábra). (Külön leírást érdemelne, hogy ezeket hogyan szállították Rómába.)

 

 

Bronzbevonatú kapuja a város három antik bronzkapujának egyike, talán még eredeti. Szárnyai 6,5 m magasak és 30 cm vastagok (3. ábra). Az előcsarnok bronzgerendáit 1632-ben Barberini VIII. Orbán pápa ágyúk öntésére és a Szt. Péter bazilika főoltárának baldachinjához használta fel.
Ezért írta a pasquillus:
„Amit nem tettek meg a barbárok, azt megtették a Barberinik!”.

 

Az előcsarnok mögötti körtemplom (rotunda) 32 m magas téglafala alul 6 m vastag, külseje valaha márvánnyal volt borítva. Szerkezetét, a falba rejtett boltívek bonyolult rendszerét a mérnökök máig is tanulmányozzák. Belseje kör alakú tér, amit négyszögű kazettákkal díszített félgömb alakú kupola fed (4. ábra).

 

 

A főoltár apszisán kívül három-három, a falba mélyedő, oszlopokkal elkülönített mellékkápolnája van, ezek között négy-négy edikula, szobrokkal. A jobb oldali második kápolnában temették el II. Viktor Emánuel királyt (†1878), az olasz egység megteremtőjét. (IX. Pius ezért kiközösítette.) Ha szerencsénk van, meghallhatjuk a főoltártól balra található
kis orgona hangját, amely mintha körös-körül a falakból szólna, úgy tölti be a hatalmas teret. (Sípjai nagyrészt az edikula mögötti falfülkében vannak elrejtve.) Balról a harmadik edikulában, Madonnaszobor alatt találjuk a 37 éves korában meghalt Raffaello Santi sírját (†1520, 5. ábra), ami előtt mindig van néhány szál virág.

(Ki az rajta kívül, akinek sírjára fél évezred múltán is visznek virágot?) Balról az ovális falfülkében a művész újkori mellszobra. Jobbról, az üres falfülke alatt emléktábla szól menyasszonyáról, Maria Bibbienáról, aki röviddel előtte halt meg, és akit szintén ide temettek. A bal második kápolnában nyugszik az anarchista merénylet következtében elhunyt I. Umberto olasz király (†1900) és felesége, Savoyai Margit királyné (†1926).

 

 

 

A kupola (6. ábra) a világ legnagyobb vasmentes betonkupolája, 43,3 m átmérőjével a Szt. Péter bazilikáét (42,5 m) is túlszárnyalja.

Belső magassága pontosan megegyezik az átmérővel. Építői felfelé haladva egyre könnyebb adalékanyagot (travertin, tufa, tégla, habkő) használtak a terhelés csökkentése érdekében. Valaha aranyozott bronzlemezekkel volt fedve, ma ólomlemezek borítják. A bronzanyagot II. Constans császár 663-ban leszedette, és Konstantinápolyba akarta vitetni, de a tengeri szállítmányt az arabok elfogták és beolvasztották. A templom belsejének megvilágítását egyedül a kupola záradékán kialakított, 6 m átmérőjű nyílás (oculus, opeion) szolgáltatja. (A tavaszi napéjegyenlőségkor déltájban a beeső sugárnyaláb éppen a kaput világítja meg.)
Az oculuson beesik az eső, de a padozat közepének nyílásai elvezetik a vizet a csatornába. Pünkösd vasárnap, mise után, régi hagyományt követve piros rózsaszirmokat öntenek be zsákszámra a nyíláson.

A templom előtti téren (Piazza della Rotonda) az F. Barigioni által 1711-ben épített kutat alapzatával együtt 14,5 m magas, egyiptomi obeliszk díszíti.
Ez II. Ramszesz (i. e. XIII. sz.) idejéből való, és Domitianus császár hozatta Rómába. Régen a közeli Isis-templomnál állt.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------