Február 2-án emlékezünk meg arról, hogy a 40
napos Jézust szülei bemutatják a jeruzsálemi templomban. Egyházunk hagyománya
szerint ezen a napon gyertyát szentelünk. Ezzel egyfelől karácsony fényére
gondolunk vissza, amikor a Világ Világossága, más liturgikus szöveg szerint a
Keletek Keletje születik Betlehemben. Ma Simeon szava nyomán (Lk 2, 22-40),
Jézus bemutatásában szeretnénk meglátni mi is a Világ Világosságát.
A gyertyaszenteléssel fényt, a Fényt vihetjük
otthonainkba. A gyertya a mai ember számára már nem ugyanazt jelenti, mint
korábban, amikor pl. nem létezett elektromos áram. Mégsem dobtuk ki. Ha csupán
dísz sokak számára, semmint jeleket hordozó használati eszköz, mégis
ragaszkodunk hozzá. Ha nem lenne, hiányozna a barátságos, meghitt fénye, ami
mással nem pótolható. De jó, ha felfedezzük jelképként is… Önmagát emészti fel, miközben
világít és melegít, miközben „szolgálatát” teljesíti. Ahogyan Ő: meghal a világ
életéért…
Máriapócson a 11 órai Szent Liturgia után tartották a gyertyaszentelést. A szertartás előtt Mosolygó Tibor kórházlelkész tanítását közvetítette a kegyhely, amely utólag is megtekinthető: https://www.facebook.com/mariapocsnemzetikegyhely/videos/851517675637722