Ugrás a fő tartalomra

Erdély - Székelyföld

Figyelem! Mielőtt nekiállnátok dolgozni! Olvassátok át az alábbi instrukciókat!

Feladatotok az lesz, hogy olvassátok végig a szöveget, majd ez alapján készítsetek a kapott lapokra plakátot! A plakátok elkészítésére az óra végéig van idő! A plakátokat következő órán kell bemutatnotok egymásnak!

-A plakátok elkészítése előtt készítsetek piszkozatot egy külön lapra.
-A plakátokra csak címszavakat írjatok fel, bemutatás közben egy külön lapról olvashattok.
-Ha nem fér rá minden információ/kép a plakátokra szóljatok tanáraitoknak, s adunk lapot.
-Igyekezzetek a plakátokat minél szebben megcsinálni, mert a legjobbakat díjazzuk.
-Jó munkát kívánunk! :)

Erdély

Erdély nagy kiterjedésű földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence DK-i részén a mai Romániában. A magyarok tartósan a 10. században az Alföldről kiindulva a Szamos, Sebes-Körös és Maros völgyein bevonulva szállták meg. Erről tanúskodik Erdély magyar neve is, mely a központi magyar tájszemlélethez igazodva, ’erdő előtti, erdőn túli’ területet jelent. Erdély mai magyar lakossága elsősorban Székelyföldön és az É-Erdélyi városokban él. Jelentős számban laknak magyarok Kalotaszegen, a Barcaságon, a Maros, a Szamos és a Kis-Küküllű völgyében, valamint a Mezőségen

Székelyföld

Székelyek lakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelység középkori történetéből kiderül, hogy szabadságának alapja és záloga a katonai szolgálat volt. A székelyeknek saját, önálló hadi vállalkozásokra is képes hadseregük volt, amellyel a tatárok ellen a 13—14. században többször is hadjáratot indítottak. A 16. századig tudták érintetlenül megőrizni kiváltságaikat. Az 1848-1849-es időszakban tömegesen vettek részt a magyar szabadságharcba. Az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. A legutóbbi népszavazás alkalmával Székelyföld területének lakosságából 71%-ék vallotta magát magyarnak.

Székely népviselet
 A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap.


A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A kötényeket írt virágmintával hímezik. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek.

Jellegzetes ételek 
Kürtőskalács
Juhsajt
Kürtőskalács, juhsajt, puliszka, erdélyi töltött káposzta.


FELADAT: A tablet segítségével keressetek egy jellegzetes Székely étel receptjére. Előadás közben osszátok meg a többiekkel.  

Húsvét Székelyföldön:

A legények bokrétás kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően az esti bálba hívják a lányokat. Éjfél körül minden lány hazaigyekszik, hogy terített asztallal, süteménnyel, borral, pálinkával várja a legényeket, akik zeneszóval házról házra járnak hajnalozni és minden lányt megköszöntenek. Az ajtóhoz érkezve a zenészek elhallgatnak és egy legény beköszöntőt mond:

Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak
Verset mondanék, ha meghallgatnának.
Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája
Most jöttem Krisztus kicsi mezejéből
Az illatozó rózsák virágos kertjéből
Jézust feszítették nehéz keresztfára
Onnan is levették, koporsóba tették.
De úgy akarta a mennyeknek Atyja
Hogy az ő szent testét onnan feltámassza
Azt kívánom, most még sokáig éljenek
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek.
--- 
A köszöntő után behívják a háziak a vendégeket és süteménnyel, itallal kínálják őket. A vidámságból a kislegények is kiveszik a részüket, akik megtisztelik az ismerős 7-8 éves kislányokat egy-egy kapura, tornácra tűzött zöldággal. Másnap reggel a fiúk végigjárják a kislányos házakat és versike kíséretében meglocsolják a lányokat.

Játékok

A különböző állatfigurákkal főleg a fiúk játszottak. Végtelenül egyszerű a székely gyermekek által készített kecske is. A mérges bürök levéltelen szárát kb. 10 cm-es darabokra vágják, a két végét keresztirányban behasítják, majd az egészet vízbe, például nagyobb tócsába teszik. A víz hatására a bevagdosott részek visszahajlanak, s így ez a növénydarab nagyon hasonlít a kecskére, illetve annak szarvára. Az ilyen kecskékből aztán egész nyájat készítenek.



Tájszavak
acsongat - csinosít
aharról - onnan
bernyászkodik - nyújtózkodik
korcsoma - kocsma
nagyüdő - kemény vihar, nagy villámcsattogássa 

FELADAT: Keressetek még jellemző Székely tájszavakat!  

Székely forgatós tánc

FELADAT: Melyik népdalunk szól a táncos videóban? Keressétek meg a szövegét az interneten!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Palócföld

Figyelem! Mielőtt nekiállnátok dolgozni olvassátok át az alábbi instrukciókat! Feladatotok az lesz, hogy olvassátok végig a szöveget, majd ez alapján készítsetek a kapott lapokra plakátot! A plakátok elkészítésére az óra végéig van idő! A plakátokat következő órán kell bemutatnotok egymásnak! -A plakátok elkészítése előtt készítsetek piszkozatot egy külön lapra. -A plakátokra csak címszavakat írjatok fel, bemutatás közben egy külön lapról olvashattok. -Ha nem fér rá minden információ/kép a plakátokra szóljatok tanáraitoknak, s adunk plusz lapot. -Igyekezzetek a plakátokat minél szebben megcsinálni, mert a legjobbakat díjazzuk. -Jó munkát kívánunk! :) Palócföld Palócföld Magyarország északkeleti részén elhelyezkedő néprajzi tájegység, ami magában foglalja a Cserhát és a Cserehát térségét, a Mátraalját és a Bükkséget. (Ezt a területet a térképen világoszöld színnel kerítettük körbe.) Ezen a területen kívül a Felföld déli régióit is Palócföldhöz sorolhatjuk, például a

Moldva, Moldova - Csángóföld

Figyelem! Mielőtt nekiállnátok dolgozni! Olvassátok át az alábbi instrukciókat! Feladatotok az lesz, hogy olvassátok végig a szöveget, majd ez alapján készítsetek a kapott lapokra plakátot! A plakátok elkészítésére az óra végéig van idő! A plakátokat következő órán kell bemutatnotok egymásnak! -A plakátok elkészítése előtt készítsetek piszkozatot egy külön lapra. -A plakátokra csak címszavakat írjatok fel, bemutatás közben egy külön lapról olvashattok. -Ha nem fér rá minden információ/kép a plakátokra szóljatok tanáraitoknak, s adunk lapot. -Igyekezzetek a plakátokat minél szebben megcsinálni, mert a legjobbakat díjazzuk. -Jó munkát kívánunk! :) Moldva, Moldova A Keleti-Kárpátok és a Prut közé eső terület. Etelköz néven a Kárpát-medence előtt a magyarság utolsó hullámát alkotó besenyők és kunok szállásterülete, majd hűbéres román vajdaság és fejedelemség. Havasalfölddel (Munténia) együtt a mai Románia egyik alkotó állama. Moldva 13–14. sz.-tól folyamatos magyar lakos