Ember és uralkodó

BÉCS

Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója 100 évvel ezelőtt halt meg. Ausztriában nagyszabású programsorozattal készültek és tiszteletére emlékévet hirdettek 2016-ra.

Kristofori Szilvia 2016-09-14 19:44
Cikk küldése e-mail:

Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója 100 évvel ezelőtt, 1916. november 21-én halt meg. Az osztrákok számára ikonikus alak, hiszen ő volt az utolsó Habsburg, aki nagyhatalmi pozícióban lévő birodalmat vezetett. A turizmus kihasználja Ferenc József és Sissi világhírnevét, nem lehet olyan szuvenírt találni, amelyen ne lenne rajta az ő képmásuk. Egyfajta nosztalgiával gondolnak az egykori birodalomra, az utolsó nagy uralkodóra és feleségére. Így hát nem csodálkozhatunk azon, hogy Ausztriában nagyszabású programsorozattal készültek és tiszteletére emlékévet hirdettek 2016-ra. Idén tehát új kiállítások nyílnak, kutatási eredményeket publikálnak, konferenciákat szerveznek a témában országszerte és persze a fővárosban, Bécsben is.

A legnagyobb szabású kiállításegyüttes négy helyszínen, a következő négy témában várja a látogatókat:

Ember és uralkodó – Schönbrunni kastély

Reprezentáció és szerénység – Császári Hintómúzeum, Bécs

Ünnepek és ünnepnapok – Hofmobiliendepot – Udvari Bútorgyűjtemény

Vadászat és szabadidő – Niederweideni kastély (Alsó-Ausztria)

Ezek közül a schönbrunni kastélyban megtekinthető Ember és uralkodó című tárlat az egyik fő helyszín, hiszen itt halt meg a császár 100 évvel ezelőtt.

A Ferenc József élete jelentős részét a schönbrunni kastély falai között töltötte, hiszen a Bécs belvárosában található Hofburg mellett ez volt a Habsburgok főrezidenciája. A kiállítás helyszíne nem érdektelen, a több szobából álló épületrész Mária Terézia személyes lakosztálya volt, majd Ferenc József is használta, nem annyira praktikus okokból, mint inkább szimbolikus jelentősége miatt, hiszen ezzel egyfajta kontinuitást teremtett az uralkodók között.

Közvetlenül a bejárat előtt műanyagból készült, citromsárga, 3D-ben nyomtatott Ferenc József fogadja a látogatókat (a négy helyszínen négy különböző szimbolikus szobor jelenik meg). A belépő azt sejteti, hogy a modern technika és kiállításépítés minden érintőképernyős csodagépével felszerelt élményséta következik, ám erről a későbbiekben szó sincs.

A kurátorok célkitűzése az volt, hogy objektív képet fessenek az uralkodóról, pozitív és negatív tulajdonságaival együtt mutassák be, kitérve elődeire, gyermekkorára, házasságára, szerelmi életére, utódaira és legfontosabb politikai döntéseire. Ez a törekvés olyannyira steril kiállítást eredményezett, amelyben nem jelennek meg a történettudománynak korunkban egyre népszerűbb határ-, illetve részterületei, mint a mentalitástörténet, mikrotörténet, genderkutatás, vagy akár a pszichotörténet. Bizonyára sokakat érdekelné, hogy Ferenc Józsefet ért tragédiák hogyan rajzolták át élete végére személyiségét, hogyan viszonyult a gyermekeihez, feleségéhez, majd unokáihoz. Vagy milyen hatással voltak rá szerelmei, egyáltalán milyen lehetett a bécsi udvarban nőnek, uralkodói feleségnek, vagy akár szeretőnek lenni?

A császár életének kiemelkedő szakaszait tárgyaló kiállítás megtekintése közben joggal merülhetnek fel a látogatóban olyan kérdések, mint hogy találunk-e valami újdonságot Ferenc József életéről, kapunk-e olyan nézőpontot, ami más megvilágításba helyezi a Habsburgok leghosszabban uralkodó alakját, vagy kizárólag a történelemkönyvekben olvasható toposzokat járjuk újra és újra körbe a témához kapcsolódó tárgyak révén.

 

A termek témakörökre – család, gyermekkor, az uralkodó, a politikus– osztják a császár életét, ami többé-kevésbé kronologikus sorrendet is jelent. Az ebbe nem teljesen beleillő epizódokat egyszerűen összesűrítették a „Fordulópontok” témacsoportba, ami kizökkenti a látogatót, és némiképp össze is zavarja, hiszen a 1848/49-es események, a császári házasságkötés és az első világháború is szerephez jut ebben a teremben, persze csak érintőlegesen.

A tárlat előnye, hogy a belépőjegyhez ingyenesen jár az audio guide, ami nagyon hasznos, jól kiegészíti a magyarázószövegeket. Érdemes végighallgatni, sok összefüggés, szükséges háttér-információ csak a hanganyag alapján válik világossá.

A kurátorok szándékolt távolságtartása objektív képet ad a császárról, ugyanakkor nem segíti a közönséget az értelmezésben. A magyarázószövegeket érdemes lett volna jobban tematizálni, általánosabb összefoglalót adni a korszakról, az uralkodói családok életmódjáról, a 19. századi európai politikai-hatalmi egyensúlyról.

Az is kérdés, hogy a kiállítás kiknek készült. Ha a szakmai közönségnek, akkor hiányolhatók új kutatási eredmények vagy új nézőpontok. Ha ismeretterjesztő összefoglaló, akkor viszont kevés a kifejtés, az értelmezés, a háttér, a korszak bemutatása. Utóbbinál némi interakcióra is számíthatnánk – azonban sem ezt, sem látványos megoldásokat nem látunk. Klasszikus kiállítás, szürke falak törik meg a teret, jól megvilágított tárgyakkal.

Az Ausztria, sőt Európa történetének meghatározó alakjára emlékező, nagy költségvetésű kiállításnak ennél szélesebb köröket kellene megszólítania. Erre kizárólag a reklám területén figyeltek. Látványosnak mondható, hogy a négy kiállítási helyszínen négy különböző színű 3D nyomtatású Ferenc József szobor áll, amellyel lehet szelfizni, fotózkodni. A közösségi oldalakon a PR-fogások nagyon fiatalosak, Ferenc József némelyik alkalmi plakáton napszemüvegben feszít – ez akár visszatetsző is lehet, bár biztosan sokakat megfog ez a szokatlan ábrázolás. De vajon a menő plakát önmagában elég-e. Kétségtelenül minden múzeum célja, hogy elérje a fiatalokat, és ehhez gyakran formabontó eszközöket kell bevetniük. Ugyanakkor az is fontos lehetne, hogy a megvalósuló kiállítás és a különböző felületeken megjelenő képi utalások összhangban legyenek, egységet alkossanak. Így tehát elvárható lenne, hogy mozgóképek, hatásos látványelemek, érdekességek, vagy legalább Ferenc József uralkodásáról eddig nem köztudott adalékok a kiállítás falai között is megjelenjenek. Ilyesmit azonban senki ne keressen a schönbrunni kastély időszaki kiállításában.

Végül néhány hasznos információ:

A kastélyban a megszokott tömeggel és bábeli zűrzavarral találkozhat először az ember, ami kizárólag a jegyváltásban okozhat némi kellemetlenséget, de bent a kiállításban már nem, hiszen a turistákat főleg az állandó kiállítás érdekli.

A felnőttjegy 9,50 euro, a diákjegy pedig 6 euro, ami a bécsi árakhoz képest egészen kedvező. Az ár tartalmazza az audio guide-ot is, amit angol vagy német nyelven lehet kérni. Váltható kombinált jegy is, amely a négy helyszín mindegyikére szól, ennek ára felnőtteknek 25 euro, diákoknak 16 euro. Hat év alatti gyerekeknek ingyenes a belépés. Icom kártyát nem fogadnak el.

A Ferenc József-évről bővebb tájékoztatás ITT olvasható!

A honlapon két témában merülhetnek el a látogatók:

A Habsburgok világa és az első világháború.

 

Ferenc József – Ember és uralkodó,
Bécs, Schönbrunn kastély,
2016.március16. - 2016.november 27.

Ferenc József és a hangrögzítés

Egy évszázados hangdokumentum

Az 1970-es évek végéig Ferenc József osztrák császárnak és magyar királynak mindössze két, rövid hangfelvételét tették a nagyközönség számára elérhetővé.Az egyiket 1900-ban, a másikat 1915-ben rögzítették....

2010. február 02. Kovács Ottó

A Királyi Kastély árnyékában

Gödöllői Városi Múzeum

Az egykoron gróf Grassalkovich Antal által épített barokk Királyi Kastélyt, Erzsébet királyné kedvenc tartózkodási helyét évente több mint százezer látogató keresi fel. A 200 méternyire fekvő Városi Múzeumot...

2010. január 01. Dr. Bencze Géza

Időszalag telefonokra hangolva

Mobil-kor Veszprémben

Mi van I. Ferenc József osztrák császár és magyar király telefonkészüléke és az okostelefon között?

2012. április 04. Gyöngyössy Orsolya
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...